JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló... 4 2 Bevezetés... 6 2.1 Projekt rövid bemutatása... 6 2.2 Módszertan ismertetése a programterv kidolgozásához... 7 3 Helyzetelemzés... 9 3.1 Stratégiai környezet... 9 3.2 Jogszabályi keretrendszer... 14 3.3 Járás bemutatása... 18 3.4 Székhelytelepülés bemutatása... 23 3.5 Csatlakozó települések bemutatása... 25 3.6 Járási szintű problémák feltárása... 34 3.6.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők... 34 3.6.2 Gyermekek... 35 3.6.3 Nők... 36 3.6.4 Idősek... 37 3.6.5 Fogyatékkal élők... 38 3.7 HEP- IT- k elemzése... 39 3.7.1 Az elemzés módszertana... 39 3.7.2 A kulcsszóelemzéssel végzett HEP IT elemzés eredményei... 41 3.7.3 Az elemzés megállapításai... 42 3.8 SWOT analízis... 45 4 Célkitűzések... 47 4.1 Jövőkép/Vízió... 47 4.2 KOMPLEX célkitűzések... 47 4.2.1 A foglalkoztatás hatása az esélyegyenlőségre... 47 4.2.2 Beavatkozási pontok... 48 2

4.2.3 A beavatkozási pontok hatása az esélyegyenlőségi csoportokra... 50 5 Eszközök (akcióterv a feltárt hiányosságok és problémák komplex kezelésére)... 51 5.1 Célokhoz rendelhető eszközök: párhuzamos feladatok ellátására tervezett intézkedések kidolgozása és összehangolása. Lehetséges együttműködések bemutatása.... 51 5.1.1 Fűszerpaprika program részletes bemutatása... 51 5.1.2 Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása... 66 5.1.3 Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése... 69 5.1.4 Idősek garzonház programja... 72 5.1.5 Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével.... 74 5.2 Ütemezés (Mérföldkövek az eszközökhöz rendelve)... 76 5.3 Forrás lehetőségek (lehetőségek a jövőbeni finanszírozásra 1-2 releváns OP prioritás bemutatása)... 78 5.3.1 Terület-, és településfejlesztési operatív program... 78 5.3.2 Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program... 79 5.3.3 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program... 79 5.3.4 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program... 79 5.3.5 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program... 80 5.3.6 Az egyes operatív programok relevanciája... 80 6 Nyomon követés / monitoring és értékelés... 81 3

1 Vezetői összefoglaló Az ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú pályázatban benyújtott, területi együttműködés megvalósítása a Mórahalmi járásban c. programban a mórahalmi járás 10 települése vesz részt a járási szintű esélyteremtő programterv megalkotásában. A pályázati programban a 2013-ban megalkotott helyi esélyegyenlőségi programokhoz képest a végrehajtás magasabb szintre kerül, a komplex program eredményeképpen a járási koordináció megvalósul. A program kötelező tevékenységei a következők: Járási szintű együttműködések erősítése, együttműködési megállapodások megkötése Szakmai megvalósítók bevonásával koordináció kialakítása, működtetése Járási szintű felzárkózási kerekasztal működtetése Rendezvények, konferenciák keretében a járási problémák felvetése és javaslatok megfogalmazása Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) megalkotása (ez a dokumentum). A programban a fentieken felül a megvalósító vállalta továbbá: A területi együttműködéshez, az Esélyteremtő-programterv kialakításához, illetve kapcsolódó, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását segítő szakértő bevonását Közös, több önkormányzat részvételével zajló, a helyi esélyegyenlőségi programjaikban megfogalmazott tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzat szervezésében. Mindezen tevékenységek eredményeképpen a jelen dokumentum létrejöttét megelőzően több alkalommal rendezvények, kerekasztalok kerültek megvalósításra, ahol a JEP céljai és eszközei kijelölésre kerültek. A JEP ugyanakkor jövőbe mutató dokumentum, az abban foglalt intézkedések és programok végrehajtásához a települések a 2014-2020 időszakban jelentős uniós forrásbevonással számolhatnak. A JEP megalkotása során feltérképezésre kerültek a járás együttműködő településeinek helyi esélyegyenlőségi programjai, az egyes célcsoportokkal kapcsolatos járási szintű problémák pedig a felzárkózási kerekasztal ülésein kerültek megvitatásra. Elemeztük továbbá az intézkedési terveket. Feltárásra került, hogy a járási esélyegyenlőség komplex programokkal történő előmozdítása érdekében elsősorban a foglalkoztatás, versenyképesség és életszínvonal fókuszaira szükséges programokat meghatározni, vagyis a helyi esélyegyenlőség nem független a jövedelmi és munkaerőpiaci szempontoktól. 4

Az elemzés eredményeképpen járási szintű komplex javaslatok születtek, az alábbi témákban: Fűszerpaprika-program, a járás megkülönböztető termékének kihasználása Öntözőfürt, a helyi sajátosságok jobb kihasználása és járási szintű együttműködés megalapozása Lakossági energiahatékonyság emelése, az energiatudatosság terjesztése Idősek garzonház programja Helyi turizmus fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a helyi szereplők együttműködésével. A fenti programok végrehajtása érdekében a járási települések együttműködését a járási együttműködési megállapodások fogják kiterjeszteni, ezáltal a JEP a 2015-2020-as időszakra jelent további feladatokat, intézkedéseket. 5

2 Bevezetés 2.1 Projekt rövid bemutatása A projekt célja, hogy olyan együttműködés alakuljon ki a Mórahalmi járáshoz tartozó települési önkormányzatok és a helyi önkormányzatok intézményei, valamint a civil és gazdasági szereplők között, mely a helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt társadalmi felzárkóztatás minél hatékonyabb megvalósulását szolgálja a járásszékhely önkormányzat koordinációs tevékenységének köszönhetően. Azonban nem csak az együttműködés megvalósulása fontos, hanem, hogy a projekt lezárását követően továbbra is fenntartható módon működjön a járási koordináció, és a fejlesztések valódi területi hatással bírjanak a későbbiek folyamán is. A járási szintű együttműködés pozitív eredményeként várható a feladatok szervezésének és ellátásának minőségi javulása és a költségfelhasználás ésszerűbbé tétele, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala, a kooperáció által sikeresebben megvalósítható a járásban élők társadalmi felzárkózását is szolgáló együttműködések elmélyülése. A szakmai koordináció megvalósulása során szervezői és tanácsadói tevékenységek révén a települések többlet szakmai támogatáshoz jutnak. A projekt hathatósan elősegíti a Helyi Esélyegyenlőségi Programok intézkedési tervében megfogalmazott teendők megvalósítását, illetve ezek járási szintű összehangolását és koordinálását, ezzel pedig az esélyegyenlőség helyreállítását, javítását járási szinten. A projekt eredménye jelen járási szintre vonatkozó Esélyteremtő programterv is, amely kifejezetten az olyan demográfiai, szociológiai és gazdasági jellegű problémákra vázol fel gyakorlati megoldásokat, amelyek a járáson belül merültek fel, a települések együttműködését igénylik, és a problémák komplex kezelése szükséges. A programterv kialakítását segítették a járás több önkormányzatának és az egyéb érintett gazdasági, illetve civil szereplők között megvalósult találkozók, továbbá az ezen találkozón elindult párbeszéd. A projekt eredményeként továbbá megvalósulnak még az alábbiak: o A projekt keretében létrejön a járás érintett intézményei között egy hosszú távú együttműködés, amely lehetővé teszi az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges koordinációt; o Kialakul és megerősödik a társadalmi párbeszéd a járási hivatal, a járás önkormányzatai, a nemzetiségi önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek valamint a gazdasági szereplők között; 6

o Létrejön egy olyan fórum az önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek között, melynek feladata a valódi érintettek rendszeres információ- és tudáscseréje. A fentiek hatásaként hosszú távú együttműködés alakul ki az érintett önkormányzatok és társadalmi szervezetek között, továbbá sikeres, valamint fenntartható esélyegyenlőségi helyi és járási fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási időszakban. A problémák komplex kezelése hatására javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének minősége és hatékonysága, javul az önkormányzatokba és tágabb értelemben a közigazgatási szervekbe vetett bizalom, erősödik a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlőség célja iránti elkötelezettség. 2.2 Módszertan ismertetése a programterv kidolgozásához Jelen esélyteremtő programterv elkészítése érdekében felhasználtuk a kerekasztalokon és a rendezvényeken elhangzottakat, továbbá a települések által elkészített helyi esélyegyenlőségi programokban foglaltakat. A csoportos találkozókon túl személyes beszélgetéseket, interjúkat is folytattunk az érintettek nézeteinek mélyebb megismerése érdekében és a téma részletes feldolgozása céljából további desk-research kutatást is végeztünk. Kerekasztal ülések A programterv elkészítését megelőzően megtartott kerekasztal beszélgetések keretében megvitatásra kerültek a települések helyi esélyegyenlőségi programjai, az azok megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a közös problémák, szinergiák és a megoldási alternatívák, melyek összegzése beépült ebbe a programtervbe. A kerekasztal találkozók során összehangolásra kerültek a térségben tervezett intézkedések, fejlesztések, melyek hozzájárultak a beavatkozási pontok kapcsán megfogalmazott megoldási alternatívák kidolgozásához. A programterv megvitatásra kerül és véglegesítése az érintettek véleménye alapján fog megtörténni, mely végleges verzió elfogadása az utolsó kerekasztal találkozón kerül előterjesztésre. Rendezvények A rendezvények keretében olyan témák szakmai megvitatására került sor, mely lehetőséget teremt az érintett célcsoportok esetében a diszkrimináció csökkentésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Jelen dokumentumba beépülnek a rendezvényeken elhangzott javaslatok, a felvetett a problémák, a bevonásra javasolt szervezetek, a megfogalmazott célok és az elképzelt jövőkép. 7

Desk-research A programterv elkészítéséhez egyrészt áttekintettük a mórahalmi járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjait, az abban foglalt egyedi települési jellemzőket és a megfogalmazott intézkedési terveket. Az intézkedési tervben megfogalmazott célokat célcsoportonként elemeztük és ennek eredményét szintén beépítettük a programtervbe. Az érintett célcsoportokhoz kapcsolódóan, a felmerülő problémák és a megoldási lehetőségek tekintetében internetes kutatást is végeztünk, melynek keretében piaci információkat és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó szakirodalmat dolgoztunk fel. 8

3 Helyzetelemzés 3.1 Stratégiai környezet A társadalmi felzárkózás, különösen annak minél hatékonyabb elérése rendszeresen szerepel a vonatkozó szakpolitikai dokumentumokban. A projekt szervesen illeszkedik a releváns hazai és európai uniós szakpolitikákhoz, amint az már a Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban ÁROP 1-A-3-2014 pályázati dokumentációjában is részletesen kifejtésre került, melyhez képest a stratégiai környezet nem változott, így annak elemeit jelen dokumentum összeállításakor is felhasználtuk. Államreform Operatív Program Az Államreform Operatív Program 1 célja a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával a közigazgatási rendszer teljesítményének és azon keresztül a szolgáltatások színvonalának emelése. Ezt a célt három prioritás fejlesztéseivel kívánja elérni az operatív program, amelyből az első prioritás a Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztése címet viseli. Ezen prioritás célja a költséghatékonyabb és eredményesebb közigazgatási működés megteremtése. Ez akképp illeszkedik a Mórahalmi járás céljaihoz, hogy részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményesebb, hatékonyabb és befogadóbb szervezetek kialakítása, a kulcsfontosságú partnerekkel való közös gondolkodás, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása. A területi együttműködésre alapozó, eredményesebben működő közigazgatás elérése az eljárások és folyamatok korrigálása révén valósul meg. A projekt beavatkozásai támogatják a 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai keretében tervezett fejlesztések sikeres megvalósulását is, amelyekben a felzárkózási/esélyegyenlőségi fejlesztések esetében kiemelt figyelmet kap a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében rögzített mutatók pozitív irányú változása és az ezek érdekében végzett tevékenységek támogatása. A projekt által lehetőség nyílik a szolgáltatások térségi szintű megszervezésére, hatékonyabbá tételére. Erre kiemelten a 1 http://palyazat.gov.hu/download/41413/%c3%81llamreform%20operat%c3%adv%20program%28hat%c3%a 1lyos%202012.01.%2001- t%c5%91l%29.pdf 9

társadalmi felzárkózás érdekében az oktatás-képzés, a szociális és egészségügyi ellátások, valamint a foglalkoztatás területén van lehetőség. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok közül elsősorban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), valamint a járás egyoldalú agrárjellegéből eredően a Vidékfejlesztési Program (VP) külön kiemelendő. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2 (EFOP) öt prioritást fogalmaz meg. Beavatkozásai főként a társadalmi kohézió erősítését szolgálják. Megállapítja, hogy a szegénység elleni küzdelem összetett, nagy fejlesztési igényű kihívás, amit csak több operatív program tud együttesen megoldani. Ezért speciális foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési eszközök szükségesek a leghátrányosabb helyzetű térségekben, ehhez az általánostól eltérő megközelítés szükséges. Végső soron egy területileg integrált felzárkóztatási programra is javaslatot tesz. A komplex program magába foglalhatna EFOP-, VP-, GINOP- és TOPfinanszírozott tevékenységeket is. Az EFOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 11,8%-a. Az EFOPon belül a 9. tematikus célkitűzéshez kapcsolható prioritástengelyekre jut az EFOP forrásainak jelentős része (53,2%). Mind az EU2020 indikátorok, mind társadalmi oldalról a szociális problémákra, a romák helyzetére fokuszáló befogadó társadalom kialakítása, erősítése a legfőbb kihívás. Az EFOP hozzájárulhat egy kedvezőbb képzési szerkezet kialakításához, illetve a mezőgazdasági szaktudás elmélyítéséhez, ezáltal pedig a tartós munkanélküliségből való kitöréshez, továbbá a külterületi népesség integrációjához. Vidékfejlesztési Program A vidéki térségek általános jellemzői (pl. képzettek alacsony aránya; értékesítési problémák; kedvezőtlen gazdasági mutatók) részben a Mórahalmi járás térségében is jelentkeznek. 2 http://palyazat.gov.hu/download/53462/emberi%20erőforrás%20fejlesztési%20operatív%20program.pdf 10

A Vidékfejlesztési Program 3 hat prioritást határoz meg. A kijelölt prioritások közül az 1. (3%), a 3. (3%) és az 5. (5%) a forrásarány tekintetében a legkisebb, míg a 2. prioritás jelenleg 42%-os arányával előreláthatólag a legnagyobb jelentőségű lesz a következő ciklusban. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által adott lehetőséggel élve a magyar VP a hat prioritás mellett két tematikus alprogramot is tartalmaz, ezek: fiatal gazdálkodók alprogram és rövid ellátási lánc tematikus alprogram. E programok különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkoznak és több prioritás megvalósítását szolgálhatják. A VP él a LEADER módszertant újabb szintre emelő közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) eszközével, mely a program valamennyi prioritásához kapcsolódik. A VP elsősorban a szociális gazdaság és az öntözési célú fejlesztések terén jelenthet kiemelkedő forrásszerzési lehetőséget. A társadalmi integrációs problémákat nagymértékben képesek orvosolni a munkahelyteremtést ösztönző beavatkozások. Európa 2020 A 2014-2020 közötti kohéziós politika irányvonalát alapvetően határozza meg az Európa 2020, az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiája. Az Európa 2020 célkitűzéseihez 4 (kiemelt céljaihoz) jelen projekt számos ponton illeszkedik: A 20 64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie: a tartós munkanélküliség orvoslására, a mezőgazdasági szaktudásra és a munkaerő-piaci szempontoknak nem megfelelő képzési szerkezet megváltoztatására fejlesztési elképzelések építendők. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését): a járás térségében a megújuló energia, kiemelten a geotermikus energia komplex (foglalkoztatás-bővítő mezőgazdasági, turisztikai stb.) hasznosítása ajánlott, és 3 http://palyazat.gov.hu/download/54181/vp_elfogadott%20verzió_0810.pdf 4 http://ec.europa.eu/europe2020/europe- 2020- in- a- nutshell/targets/index_hu.htm 11

előtérbe kell helyezni a fenntartható, a szociálisan rászorulók szempontjait érvényesítő energetikai megoldásokat. Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel: a mélyszegénységben élő családok gyermekei és a sajátos nevelési igényű tanulók szempontjából kiemelt jelentőségű. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát a térségben meglévő foglalkoztatási és szociális potenciál (összehangolt akciók megvalósításán keresztül) megteremti a lehetőségét a szegénység felszámolásának. Nemzeti Reform Programok Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a Nemzeti Reform Programok 5 jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A Nemzeti Reform Programok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, valamint hogy mindennek milyen költségvetési vonzatai várhatóak. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett a foglalkoztatás, oktatás és társadalmi felzárkózás területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) 6 az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, 5 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/nrp2015_hungary_hu.pdf 6 http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/strat%c3%a9gia.pdf 12

hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Beavatkozási területeihez szorosan illeszkedik a projekt, mint gyermek jól-lét, oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás és bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem. Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia A stratégia 7 szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözés a legjobban korlátozza fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot 8. A jogszabály a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz pedig konkrét feladatokat. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A romák és/vagy mélyszegénységben élők célcsoportja érdekében tervezett tevékenységek jól illeszkednek a programhoz. 7 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007 2032; http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110123.156139 8 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110534.221278 13

Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat) 9. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024 időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A stratégia horizontális céljai terén az esélyegyenlőség elősegítésén keresztül, specifikus céljai terén pedig az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztésén keresztül kapcsolódik jelen projekt. Helyi esélyegyenlőségi programok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 10 31. (1) bekezdésének értelmében, minden települési önkormányzat öt évre szólóan fogad el helyi esélyegyenlőségi programot, melyet ezt követően kétévente áttekint, és szükség esetén felülvizsgál. Ez a helyi szinten kidolgozandó és megvalósítandó stratégiai program a hazai és uniós pályázatokon való részvétel egyik feltétele. A programokban szükséges helyzetelemzést készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok mint romák és/vagy mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők és fogyatékkal élők oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint intézkedési tervbe kell foglalni a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A mórahalmi járás minden települése rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal, melyek fontos kiindulási- és viszonyítási pontot képeztek jelen járási szintű esélyteremtő programterv elkészítéséhez. 3.2 Jogszabályi keretrendszer Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő kérdések szabályozási kereteit a következőkben felsorolt jogszabályok határozzák meg. 9 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125558.227158 10 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.294675 14

Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban: Ebktv.) Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program (HEP) elkészítését is e törvény előírásai alapján kellett elvégezniük a településeknek és ezek a programok nagyon fontos alapját képezik jelen esélyteremtő programtervnek. A HEP-ek elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei tartalmazzák: a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet. 15

Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. -a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet 2 évente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. -ába került át. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. A HEP megalkotás során különös figyelmet kellett fordítani: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 16

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszertét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 17

2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról. 3.3 Járás bemutatása A területi együttműködést segítő programok kialakításának előfeltétele a szükséges helyzetfeltárás elvégzése. Ennek érdekében általános leírást adunk a járás komplex állapotáról, adottságairól, figyelembe véve annak táji, településhálózati, infrastrukturális, gazdasági és társadalmi adottságait. Szintén értékeljük a járási koordináció alapstruktúráját, továbbá bemutatjuk a társadalmi felzárkóztatás elősegítésében, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásában és a gazdaságfejlesztésben érintett intézményeket, illetve az ezen intézményekhez köthető koordinációt. Mindezekből kirajzolható a felzárkóztatással, esélyegyenlőséggel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos megoldandó problémák és a várható nehézségek köre. A Csongrád megye délnyugati szegletében található Mórahalmi járás 2013. január 1-jei hatállyal alakult meg Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, valamint Zsombó települések részvételével. A járás illetékességi területe 561,71 km², népessége 29 535 fő, népsűrűsége 53 fő/km² volt a 2012. évi adatok alapján. A járás településsűrűsége alacsony, a népesség a közép- és nagyfalvakba koncentrálódik, csak Öttömös lakosságszáma marad 1000 fő alatt. A mindössze 10 helységet magába foglaló járásra az alföldi tanyás településszerkezet jellemző. Országos szinten is jelentős a külterületi népesség, a lakosság kb. 40%-a szórványtelepüléseken, külterületen él. A szórványtelepülések speciális problémákkal és mélyreható változásokkal néznek szembe. A tanyák népessége évtizedek óta csökken az elvándorlás következtében. A rendszerváltás után a szuburbanizáció 18

jeleként a tanyákra való kiköltözés is megjelent Szeged irányából. Azonban a kiköltözők számottevő része szociális nehézségekkel küzd. További tanyai probléma a gyakran egyedülálló, idős személyek magas aránya. A tanyák komfortfokozata és építési ideje nagy kontrasztot mutat a Szegedről kivándoroltak belterületi, szuburbán zónában épített ingatlanjaival. Általánosságban a külterületi népesség városi funkciókkal és megfelelő színvonalú infrastruktúrával való ellátása, a belterületi lakosságéval azonos életminőség biztosítása komoly problémakört jelent. A járáson halad át a Szegedet Bátaszékkel összekapcsoló, Mórahalmot és Ásotthalmot és Öttömöst érintő 55-ös másodrendű főút. A külső közlekedési kapcsolódást szolgálja a járás keleti határában futó, a Rajna Duna transzeurópai TEN-T folyosó részét képező M5-ös, illetve M43-as autópálya. A járás belső közúti közlekedési viszonyai országos szinten kedvezőek, egyedül Ruzsa, Üllés és Pusztamérges szempontjából kedvezőtlen a járásközpont elérhetősége (26-28 perc). A járásban nincsen vasúti közlekedés, területét nyugatról a Budapest Kunszentmiklós Tass Kelebia, keletről a Cegléd Szeged vasútvonal határolja. A településhálózat funkciósűrűsége igen kiegyenlített (pl. minden településen működik óvoda és általános iskola). A településhierarchiából a járás egyetlen városi rangú települése, Mórahalom mégis egyértelműen kiemelkedik. Mórahalom lakosságnagyságához (5822 fő) mért vonzereje kimondottan erősnek mondható, a vidéki ellátott népesség aránya magas. Az egykor Szeged részét képező tanyaközség település fokozatosan és szisztematikusan építette ki központi funkcióit, és erősítette kistérségi/járási szerepköreit, használta ki vonzási potenciálját. 1950-ben önállóvá, 1989-ben várossá, napjainkra pedig járásszékhely településsé fejlődött. A járás településeinek, beleértve a bolygóvárossá váló Mórahalmot is, csökkenő mértékben kell ügyintézés vagy szolgáltatás igénybevétele végett Szeged szerepköreire támaszkodniuk. Mórahalom a járás foglalkoztatási, gazdaságszervezési, pénzügyi, lakossági és üzleti szolgáltatói központja, a településesen összpontosulnak a városi és járási közigazgatási funkciók. A Mórahalmi járásban 2012-ben az ezer főre jutó élve születés 7,8 fő volt, mely érték az országos átlag alatt van. A járás lakosságszámának utóbbi bő egy évtizedben tapasztalható, az országos átlagtól elmaradó mértékű csökkenésének hátterében a jelentős természetes fogyást (-6,0 fő ezer lakosra számítva) némileg ellensúlyozó pozitív vándorlási mérleg (2000 és 2012 között a belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra 3,9 fő volt) áll. A járás demográfiai helyzete szoros összefüggést mutat a települések település-földrajzi helyzetével: a Szegedhez közeli községek, mint Zsombó, Bordány és Zákányszék a szegedi agglomeráció 19

egyre integránsabb részeként jóval kedvezőbb népmozgalmi és migrációs folyamatokat könyvelhettek el. A térségben az elhelyezkedési problémák a pályakezdő fiatalok (arányuk a nyilvántartott álláskeresők körében 13% körüli) és az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentkeznek nagyobb súllyal. A foglalkoztatást nagyban nehezíti, hogy gazdasági diverzifikációt hozó új, korszerű munkahelyek alig létesülnek, és probléma a korszerű szaktudás hiánya is. A szocializmusra jellemző szövetkezeti modellek felbomlása a vidéki ipart leginkább megtestesítő melléküzemágak megszűnését is jelentette, és ez a mezőgazdaság értéktermelésének és foglalkoztatási szerepének csökkenése mellett állandóvá tette a foglalkoztatási problémákat. Ugyanakkor ez az adottság a foglalkoztatási problémákat kis mértékben oldja is, mivel a mezőgazdaság, mint kiegészítő tevékenység képes pótlólagos munkát és jövedelmet biztosítani az itt lakóknak. Emellett továbbra is jellemző az ingázás, különösen a Szegedhez közel eső településeken. A térségben elérhető jövedelmek hagyományosan alacsonyak. Ez szoros összefüggésben van az egyoldalú gazdasági szerkezettel, a mezőgazdaság viszonylag alacsony jövedelmezőségével. Magas a nyugdíjasok és a jövedelempótló támogatásból élők száma. A mezőgazdasághoz kötődő hagyományos gazdálkodói tudás a lakosság nagy része esetében nehezen alakítható át korszerűbb szaktudássá. Az oktatási infrastruktúrából hiányzik a felsőoktatás, meghatározó a Szegedre történő tanulói migráció. A Homokhátság változatos mikro-domborzattal rendelkező mozaikos tájszerkezetének különös sajátossága, hogy a belterületek, a tanyák és a művelt területek közé természet-közeli élőhelyek sora ékelődik. A homoki erdők, homoki gyepek, szikesek, semlyékek, lápok európai összevetésben is egyedi társulásoknak és fajoknak nyújtanak menedéket. A környező alföldi, nem homokhátsági agrártermelő vidékekhez képest kimagasló a gyümölcsösök, szőlők és kertek aránya, valamint a homokos talaj megkötését is szolgáló telepített erdők aránya. A vidék az alacsony aranykorona-értékű termőföld ellenére kedvez a mezőgazdasági termelésnek, igazi agrárjellegű térségről van szó. A napsütéses órák magas száma, a mezőgazdasági termelés számára is kiaknázható megújuló energiaforrások (elsősorban geotermikus energia, napenergia, biomassza), továbbá társadalmi-gazdasági oldalról az agrárgazdálkodás termelési tradíciója, a szükséges szaktudás megléte mind kedvez az agrárgazdaságban rejlő potenciál kihasználásához. A Homokhátság a Duna-Tisza közének homokkal fedett, alföldi viszonyokhoz képest magasan fekvő tája. A homokos talajok rossz víz-, és tápanyagháztartása miatt az itteni földek 20

eltartó-képessége a szántóföldi növénytermesztés céljaira többnyire gyenge. Ennek ellenére viszont a jövedelmező, magas munkaigényű, többnyire melegházas zöldségtermesztés kedvező termelési feltételekkel rendelkezik. A kistérség mezőgazdasága a jellegzetes homoki gazdálkodási kultúrára, főleg a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a szántóföldi és a hajtatott zöldségtermesztésre épül. A termesztett növények közül kiemelkedik a burgonya, a paprika, a paradicsom, valamint elterjedtek a saláta- és káposztafélék, a gyökérzöldségek és a tökfélék is. Egyre inkább teret nyer az intenzív, mindinkább megújuló energiaforrásokat (főként termálvizet) hasznosító kertkultúra. A homokháti területek terményeinek kezelését tekintve fontos hűtőházi, terményfeldolgozói feladatokat képesek ellátni a járás kapacitásai. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés adja az értéktermelés túlnyomó részét, az állattenyésztés (sertés- és baromfitenyésztés) kisebb súlyú. A Homokhátságban a vízháztartás problémái, a klímaváltozás hatásai fokozott veszélyt jelentenek. Komplex környezetgazdálkodási beavatkozásokra van szükség a talajvízszint csökkenésének és az elsivatagosodás megfékezésének érdekében. Az aszály és a belvíz elleni védelem szintén fokozott jelentőséget élvez. A járásban magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, aránya, különösen a kis- és középvállalkozásoké. Mindez az egyéni gazdálkodók magas arányából és a közép- és nagyvállalatok szinte teljes hiányából adódik. A gazdaság erőteljesen egyoldalú, elsősorban az agrárszektorra épül. A kisebb településeken a döntően mezőgazdasággal foglalkozó egyéni vállalkozókon, mikro- és kisvállalkozásokon kívül nincs jelen más jelentős gazdasági szereplő. Az agrárvállalkozásokat egyedül a szolgáltató szektorban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás 68,2%-a) múlja felül. A tágan értelmezett agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatási súlya is meghatározó; az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságban (20,4%, amely egy dombságihegyvidéki járás nyolcszorosa-tízszerese), illetve az arra épülő feldolgozóipari tevékenységekben dolgozik. A járás legfontosabb gazdaságfejlesztési célú infrastrukturális komplexuma a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park. Az ipari park a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira és termelési hagyományaira alapozva elsősorban az élelmiszergazdaságban érdekelt vállalkozások betelepedését preferálja. A vállalkozások jelentős része a logisztikai és építőipari tevékenységek mellett az élelmiszergazdaságban működik, a mezőgazdasági termékek raktározásával-szállítmányozásával, kereskedelmével és feldolgozásával foglalkozik (pl. PH-Centrum Zöldség-Gyümölcs Forgalmazó és Feldolgozó Kft.). 21

Az iparban foglalkoztatottak száma főként Mórahalmon a kitűzött gazdasági diverzifikációs célokkal összhangban az elmúlt években növekedésnek indult. Elsősorban a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz, illetve az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan jelentek meg új vállalkozások. A nehézipar, illetve a nyersanyag-kitermelés nem jellemző, és fosszilis tüzelésű erőmű sem található a járásban. A tercier szektoron belül a kereskedelem és a pénzügyi szektor még igen gyenge, továbbá hiányoznak a kutatás-fejlesztési kapacitások is. A tercier szektoron belül kivételt jelent az évek óta mind a szálláshely-szolgáltatás, mind az attrakciófejlesztés terén dinamikusan bővülő turisztikai ágazat. A térség turizmusának meghatározó szereplője a 2004-ben regionális jelentőségű gyógyfürdővé nyilvánított mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő. A fürdő és Mórahalom az elmúlt években egyre jelentősebb, határon átnyúló vonzáskörzettel rendelkező egészség- és fürdőturisztikai központtá nőtte ki magát, ahol a gyógykezelési és a turisztikai, wellness funkciók egymást erősítő módon épültek ki. A járásban a rekreációs funkciók mellett az ökoturisztikai és egyéb kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások is folyamatosan gyarapodnak. Magyarország közigazgatási rendszere a 2013. január 1-én hatályba lépett jogszabályi módosításokkal jelentősen átalakult. A legalsóbb területi szintű államigazgatási feladatok az újonnan kialakított, a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működő járási hivatalokhoz kerültek. Az országban összesen 198 járás került kialakításra, ezek közül 23 járás (fővárosi kerület) a fővárosban. A Mórahalmi Járási Hivatalhoz 10 település tartozik. A járási hivatal székhelye Mórahalom, Üllésen pedig a Járási Hivatal kirendeltsége működik. A Mórahalmon és Üllésen kívüli településeken a kormányhivatal települési ügysegédek útján biztosítja, hogy az állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyek kezdeményezésére, illetve egyszerűbb ügyek elintézésére is. A Mórahalmi Járási Hivatalhoz tartozó települések: Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom (székhely) Öttömös Pusztamérges Ruzsa 22

Üllés (kirendeltség) Zákányszék Zsombó A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási törzshivatal szervezeti egységeként Hatósági Osztály és Okmányirodai Osztály működik. 11 A járási hivatal szakigazgatási szervei: 12 a) a járási gyámhivatal b) a járási földhivatal c) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége Az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések kialakítása és erősítése során a járási szakigazgatási szervek közül kiemelt szerepe lehet a Járási Gyámhivatalnak és a Járási Munkaügyi Kirendeltségnek. 3.4 Székhelytelepülés bemutatása Mórahalom Csongrád megye délnyugati részén, Szegedtől 22 km-re, az 55-ös főközlekedési út mentén, a M5-ös autópálya Szeged - Nyugati lehajtójától 12 km-re található település. A kisváros az osztrák határtól (Hegyeshalom) 350 km-re, a román határtól (Csanád-Cemad, valamint Nagylak-Nădlac) 50 km-re, a szerb határtól (Ásotthalom-Bački Vinogradi) pedig csak 9 km-re található. Mórahalom a dél-alföldi tanyavilág egyik kulcstelepülése, egy hangulatos mezőgazdasági kisváros az ország déli homokvidékén. A város neve a "Móra Halma" homokdombról veszi eredetét - melynek első említése 1729-ből való. A halom névadója a Móra család, mely a XVII. századtól kap szerepet Szeged életében. A mai Mórahalom területén már a török hódoltság alatt állattartó szállások léteztek. A város határából önállósult település fejlődése különleges utat járt be. "Mórahalom tanyai kapitányságban" Szeged városa Szeged-Alsótanya központ néven közigazgatási- és kultúr-központot létesített 1892-ben. Az ebből kis faluvá fejlődő Alsóközpontot 1950-ben önálló községgé, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították, 1989-ben pedig városi rangra emelték az akkor öt és fél ezer lakosú települést. 11 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 12 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 23

Mórahalom Csongrád megye legkisebb lélekszámú, legfiatalabb városaként dinamikusan fejlődik, gazdag civil társadalma büszke a múltjára, és bizakodik a homokba álmodott jövőjében. Mórahalom mezőgazdasági kisváros gyenge termőhelyi adottságú homokvidéken. A mezőgazdasági tevékenység döntő mértékben befolyásolja az emberek életkörülményeit, amelyhez a tanyai létből fakadó hátrányok is társulnak. A kisváros lakói évtizedeken keresztül szinte kizárólag zöldség- és gyümölcstermesztésből, állattenyésztésből éltek, és ez a tendencia a mai napig fennáll. A gazdálkodásnak szervezeti keretet adó szakszövetkezeti forma felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja során megnövekedett a magángazdák számaránya. Az őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók száma meghaladja a 2000- et. Sikeres magángazdálkodásra azonban csak annak volt és van lehetősége, aki megfelelő anyagi és szellemi tőkével rendelkezik, illetve lehetősége van igénybe venni az infrastrukturális szolgáltatásokat. A település központjában található - több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Mórahalmi Gyógyfürdő mára a város legfőbb turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát. A fürdőkomplexumban medencék, szauna, szolárium, gyógytornaterem, különböző gyógyászati szolgáltatások várják a látogatókat. A négy csillagos Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőt az utóbbi néhány évben teljes egészében felújították. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat pedig statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán nevezhetjük a térség "térd és váll- centrumának". A nyári időszakban 21 medence áll a vendégek rendelkezésére (gyermek és bébi élménymedence, úszómedence, családi csúszdás medence sodrófolyosóval, beltéri gyógymedencék, tanmedence) a téli hónapokban 16 medencében (egy szabadtéri melegvizes gyógy-élménymedence, egy fedett tanmedence, négy fedett gyógyvizes medence különböző masszázselemekkel, továbbá vízforgatóval ellátott egyéb medencék) gyógyulhatnak az idelátogatók. Öt medencében korszerű vízforgató-berendezés üzemel. A magas ásványanyag tartalmú alkáli-hidrogén-karbonátos jódos jellegű gyógyvíz mellett a Móra-Vitál Kht. szakképzett asszisztensei, gyógytornászai, gyógymasszőrei biztosítják a fiziktherápia három fő elemét: a megelőzést, a gyógyítást és az utókezelést. A fürdő gyógyászati részlegén több mint harmincféle kezelést tudnak nyújtani. A fürdő wellness részlegén különböző vízi és szárazföldi kondícionáló tornák mellett, a szépségápolás minden területével kényeztetni tudják a látogatókat. Egyéb turisztikai látványosságokban is bővelkedik a település, amelyek közül kiemelkedik a Madarász-tó és környéke, a Tanaszi rét. A város határában található a Dél-Alföld legszebb semlyékes rétje a Csipaki semlyék. A település határában ritka növényi társulásokat védő természetvédelmi területek találhatók. A természetvédelmi terület védett növényei például: a pókbangó, szibériai nőszirom, korcs nőszirom, poloskaszagú kosbor. 24

Mórahalom jelentős számú látogatót vonzó kulturális rendezvényeknek ad otthont. pl. Majális, a Homokháti Sokadalom júliusi több napos fesztiválprogramja, az Úrnapi búcsú, az augusztusi Új kenyér ünnepe, és a novemberi Kórustalálkozó. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a város gazdasága a turizmusnak, és az ipari parknak köszönhetően jelenleg átalakulóban van, mindez igyekszik stabil egzisztenciát biztosítani az itt élőknek. A Dél-alföld első ipari parkja itt valósult meg, kis- és középvállalkozás fejlesztési programok révén egyre több ipari munkahely létesül, kistérségi szinten fejlődik a szolgáltatói szektor, a gyógyturizmusra alapulva fürdőváros született a homokhátságon karnyújtásnyira Szegedtől. Mórahalom lakónépesség száma Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3.5 Csatlakozó települések bemutatása A Mórahalmi Járás valamennyi önkormányzata (9 település) írásban jelezte szándékát a projektben való részvételre, így nagyban segítve az esélyegyenlőségi szempontok járási szintű érvényesülését és a projekt sikerét. Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk ezeket a településeket. Ásotthalom Ásotthalom község Csongrád megye délnyugati részén, az 55. számú főútvonal mellett terül el. A település a Dél-alföldi régióhoz, azon belül is a Homokháti Kistérséghez tartozik. Közigazgatási területe 12.254 ha, melyből 12.088 ha külterület. A település Csongrád megye egyik legnagyobb kiterjedésű szórt tanyás települése. Ásotthalom község szociálisan elmaradott térségben helyezkedik el, melynek oka a társadalmi, gazdasági lehetőségek hiánya. 25

A település népessége a korai időktől kezdve egészen az 1940-es évekig folyamatosan emelkedett, ezután rohamosan csökkent. Ez a tendencia az utóbbi tíz évben mérséklődött, a változás oka nem a természetes népszaporulat növekedésében keresendő, hanem a megyeszékhelyen élő vagy a környéken lakó napi megélhetési gondokkal küzdő általában sokgyermekes családok kiköltözésében a tanyavilágba. Ásotthalom településszerkezetét alapvetően meghatározza a Tiszától való helyzete. Az állandó lakosság száma 2014. szeptember 15-ei adatok alapján 4073 fő, melynek közel fele külterületen él, ahonnét a belterületen lévő infrastrukturális szolgáltatások nehezebben érhetők el. A külterületen élők száma fokozatosan emelkedik. Ezt magyarázza az, hogy egyre több család választja a tanyai életmódot, mivel sokak számára az újbóli megélhetés lehetőségét kínálja. A szociális ellátások tervezése során kiemelt figyelmet érdemel a külterületi népesség, mivel átlagos életminősége, lakhatási színvonala, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága fokozottan igényli azt. A község lakói évtizedeken keresztül kizárólag a növénytermesztésből és állattenyésztésből szerzett jövedelmekből éltek, e tevékenységüket termelőszövetkezeti formában végezték. A termelőszövetkezetek és egyéb munkahelyek megszűnésével a megélhetés bizonytalanná vált, az életszínvonal romlott számos családban. Ásotthalom földrajzi és gazdasági fekvése nem kedvező. Ennek okai az alacsony értékű földterületek, évek óta kedvezőtlen időjárás, aszály, fagy, szélviharok, piaci változások, piacvesztés, termékértékesítési változások, apadó pénzforrások. Megjelent a munkanélküliség, amely napjainkban egyre nagyobb gondot okoz. Ásotthalom lakónépesség száma Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 26