Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára 1
Tartalomjegyzék 1. A makroökonómia tudománya 3 2. A makroökonómia mutatói 4 3. Nemzeti jövedelem: termelelés, elosztás, felhasználás 6 4. Gazdasági növekedés a Solow-modell 8 5. Pénzpiac: Pénzkínálat pénzkereslet, ináció 9 6. Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe 12 7. Aggregált kereslet 13 2
1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. A pizza piacán a keresleti és a kínálati görbék egyenlete a következ képpen alakult valamely id szakban (a többi termék árát, valamint a jövedelmet és az egyéb tényez ket rögzítettük a vizsgálat során): D(p) = 700 2p S(p) = 2p 100 1. Ábrázolja a pizzapiac keresleti- és kínálati görbéjét! A tengelymetszeteket is pontosan (számszer en) határozza meg! Mi a közgazdasági jelentése az egyes tengelymetszeteknek? Értelmezze a függvények meredekségét is! 2. Számítsa ki az egyensúlyi ár- és a mennyiség nagyságát! 3. Ábrázolja és jellemezze a pizza piacát abban a helyzetben, ha a pizza ára (ii) p = 210, illetve (ii) p = 190! Milyen folyamatok indulnak el a különböz egyensúlytalansági helyzetekben? 4. A pizza-piac modelljében melyek lehetnek az endogén, illetve exogén változók: a sajt ára a pizza ára az elfogyasztott pizza mennyisége a pizzasüt k termelékenysége a pizzaszeret lakosság jövedelme 5. Az exogén változók milyen módon (irányban) befolyásolják a keresleti,- illetve a kínálati függvényeket, valamint a kialakult egyensúlyi értékeket (ár-mennyiség)? Ábrázoljon is néhány helyzetet! 2. feladat. Döntse el, hogy az alábbiakban felsorolt kategóriák állomány (stock), vagy folyamat (ow) változók-e: a) a tavaly épült új lakások száma; b) a Budapesten ma meghirdetett eladó lakások száma; c) az épít anyagok eladása után az év els felében bezetett forgalmi adó; d) a nem önkormányzati bérlakások száma Budapesten; e) a lakásvásárlások után az év els felében bezetett illeték; f) a munkanélküliek száma 2005. január elsején; g) a decemberben állásukat elveszt munkavállalók száma; h) a Magyarországra 2000 és 2005 között beáramló külföldi m köd t ke; i) a 15 és 74 év közötti magyar lakosság a 2001. évi népszámlálás szerint; j) a kereskedelmi bankokban tartott határid s betétállomány; k) a GDP; l) a munkaképes korú lakosság; m) a költségvetési decit 3
2. A makroökonómia mutatói 1. feladat.melyik kategóriába (C, I, G, X, IM) sorolhatók a következ tranzakciók? 1. Egy hazai autóbuszt gyártó cég elad két csuklós buszt New York város önkormányzatának 2. A Nabi egyik gyárában tíz busz készült el decemberben: ezeket még nem adták el 3. A BKV környezetbarát Nissan motort szereltet a várbuszokba 4. A nyolcgyermekes családapa vesz egy Suzuki kisbuszt 5. Az ország kormánya vadászgépeket vásárol 6. Egy hazai nagykereskedelmi vállalat, továbbértékesítés céljából 150 kg narancsot vásárol egy dél-amerikai ültetvényr l 7. A Kiss házaspár új lakást vásárol egy budapesi lakóparkban. 2. feladat. A szabolcsi tejtermel 1000 forintért ad el tejet a helyi cukrászdának. Ennek a feléb l a cukrászda fagylaltot készít, és 700 forintért eladja a betér vendégeknek, másik feléb l jégkrémet készít, és tömbben eladja a mozgó jégkrém árusnak, 600 forintért. A jégkrém árus ezt pálcás jégkrémként adja el, összesen 800 forintért. 1. Mennyi a tejtermel, a cukrász és a jégkrém árus által termelt hozzáadott érték? 2. Mennyi a félkész termékek értéke? 3. Mennyi lenne példa szerint termelt GDP a halmozódás kisz rése nélkül? 4. Mennyivel mond többet a hozzáadott értékek összeadása a jövedelem-termelésr l, mint a végs fogyasztásra szánt termékek értékének összeadása? 3. feladat. Egy kis nyitott makrogazdaság 2005-ös adatai a következ k (milliárd dollárban): Összes (bruttó) kibocsátás 2000 Anyagfelhasználás 700 Munkabér 500 Kormányzati vásárlások 100 T kehozadék 500 Vállalkozások beruházásai 300 Nettó export 100 Közvetett adók 300 Lakossági fogyasztás 800 1. Határozza meg a nemzetgazdaság GDP-jét, mint kibocsátás, azaz hozzáadott érték! mint az els dleges jövedelmek összege! mint végs felhasználás! 4. feladat. Egy képzeletbeli ország nemzetgazdasági teljesítményeinek az alábbi adatait ismerjük (millió dollárban): az összes (bruttó) kibocsátás értéke 7.800, az anyagfelhasználás 4.900, és az amortizáció 1.400. A külföldi t kebefektetés országba beutalt protja 180, míg a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt bére 120 jövedelemegység. Az országban m köd külföldi t ke kiutalt protja 180, illetve az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 70 jövedelemegységnyi. Ismert továbbá a be- és a kiáramló transzferek egyenlege: +100. A fenti adatok alapján számítsa ki a következ mutatók értékét: 4
1. a bruttó- és nettó hazai termék (GDP, NDP) 2. a bruttó- és nettó nemzeti termék (GNP, NNP) 3. a bruttó- és nettó rendelkezésre álló jövedelem (GNDI, NNDI) 5. feladat. Egy képzeletbeli makrogazdaság adatai: Az összes (bruttó) kibocsátás 20.000, a nettó hazi termék 10400, az anyagfelhasználás értéke 8000, a hazai gazdasági szerepl k külföldi munkaés t kejövedelme 1800, a külföldiek hazai munka- és t kejövedelme 2200. A külföldr l beáramló transzferek értéke 800, míg a kiáramló transzferek nagysága 600. 1. Határozza meg az bruttó hazai termék, az amortizáció, valamint a bruttó- és nettó nemzeti termék nagyságát! 2. Számítsa ki a rendelkezésre álló bruttó- és nettó jövedelem nagyságát! 6. feladat. Egy általunk vizsgált képzeletbeli nemzetgazdaságban számítógépet és egyéb terméket állítanak el, a következ táblázat szerint: Termék 2004. 2005. Mennyiség Egységár Mennyiség Egységár Számítógép 4 200 8 240 Egyéb termék 12 3 13 4 1. Határozza meg mindkét évben a nominális- és a reál GDP nagyságát! 2. Számolja ki a nominális- és a reál GDP növekedési ütemét! 3. Mekkora a GDP-deátor! 4. Mekkora a fogyasztói árindex? 7. feladat. Egy általunk vizsgált nemzetgazdaságban a foglalkoztatottak száma 2006 els negyedévében átlagosan 3,83 millió f volt, a munkanélküliek száma pedig 0,24 millió. A 15-74 éves népesség 47 százaléka volt inaktív. 1. Mekkora volt ebben az id szakban átlagosan a munkaer -állomány (aktív népesség)? 2. Mekkora volt ebben az id szakban átlagosan a munkaképes korú népesség? 3. Mekkora volt ebben az id szakban átlagosan a gazdaságilag inaktívak száma? 4. Mekkora volt ebben az id szakban átlagosan az aktivitási ráta (részvételi arány)? 5. Mekkora volt ebben az id szakban átlagosan a munkanélküliségi ráta? 8. feladat. Tegyük föl, hogy az általunk vizsgált nemzetgazdaságban érvényes Okun törvényének az alábbi (tankönyvi) formájában megadott változta: Y = 3 2 u, ahol Y a reál GDP, u pedig a munkanélküliségi ráta százalékos változását jelenti. 1. Értelmezze és ábrázolja a fenti összefüggést! 2. Hány százalékkal változik a reál GDP a fenti összefüggés alapján, ha tudjuk: a munkanélküliségi ráta az egyik évr l a másikra 8-ról, 10 százalékra emelkedett (miközben minden más változatlan)? 3. Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta, a fenti összefüggés alapján, ha ismert, hogy a reál GDP az egyik évr l a másikra 4 százalékkal emelkedik (miközben minden más változatlan)? 5
3. Nemzeti jövedelem: termelelés, elosztás, felhasználás 1. feladat. Egy nemzetgazdaság vállalati szektora termelési tevékenysége során az alábbi (ún. Cobb-Douglas féle) technológiával hozza létre az outputot: Y = 4 KL Tegyük fel, hogy a munkakínálat nagysága rögzített L S = 25, a t kekínálat nagysága szintén adott K S = 100. A termék- és tényez piacok kompetitívek és a tényez árak rugalmasak. 1. Adja meg a munkakeresleti függvény egyenletét a reálbér és a többi változó függvényében! 2. Adja meg a t kekeresleti függvény egyenletét a t ke reálbérleti díjának és a többi változónak a függvényében! 3. Mekkora az egyensúlyi reálbér és a t ke egyensúlyi reálbérleti díja? 4. Mekkora a potenciális kibocsátás nagysága? 2. feladat. Tegyük fel, hogy egy nemzetgazdaság, hosszú távon, a következ egyenletek segítségével jellemezhet : Y = Y = F (K, L) = 1200 Y = C + I + G C = 125 + 0.75(Y T ) I(r) = 200 10r G = G = 150 T = T = 100 1. Nevezzük meg és értelmezzük a fenti modellben szerepl egyenleteket és változókat! 2. Határozza meg a társadalmi szint megtakarítási függvény egyenletét (kétféle módon is)! Miért nem beszélhetünk ebben az esetben matematikai értelemben vett függvényr l? 3. Számítsa ki a fogyasztás, a reálkamatláb és a beruházás egyensúlyi értékét! Mekkora a rendelkezésre álló jövedelem nagysága? 4. Ábrázolja a társadalmi megtakarítást, a beruházási függvényt és az egyensúlyi értékeket! 5. Jellemezze a költségvetés helyzetét (decit, szucit, egyensúly), azaz határozza meg az állam megtakarítását! 3. feladat. Tekintse az el z feladatban szerepl modellt! A kiinduló egyensúlyi értékeket felhasználva bemutatjuk, hogy mi történik, ha változás következik be a skális politika egy eszközében, vagy a beruházások értékében. 1. Az állam kiadásait 50 egységgel növeli, és azonos mérték, egyösszeg adó kivetéséb l fedezi. Hogyan változik az egyensúlyi reálkamatláb, a beruházás, a fogyasztás és a magán-, államiés társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! 2. A kiinduló esethez képest a kormányzat 50 egységnyivel több áruért és szolgáltatásért támaszt keresletet. Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekb l nanszírozza. Hogyan változik az egyensúlyi reálkamatláb, a beruházás, a fogyasztás, a magán-, állami- és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! 3. A kiinduló esethez képest a kormányzat 50 egységnyi adót enged el, míg kiadásain nem változtat. Hogyan változik az egyensúlyi reálkamatláb, a beruházás, a fogyasztás, a magán-, állami- és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! 6
4. A kiinduló esethez képest küls tényez k miatt (például valamilyen technológiai áttörés végett) javul a beruházási kedv, s így a beruházás kamatlábtól független tagja 100 egységgel növekszik. Hogyan változik ennek hatására az egyensúlyi reálkamatláb, a beruházás és a fogyasztás? 5. Ábrázolja és elemezze koordináta rendszerben a bekövetkezett változásokat! 4. feladat. Egy klasszikus gazdaságot jól leíró modellben az alábbi viselkedési egyenleteket ismerjük: Y = Y = F (K, L) = 5000 Y = C + I + G S P = 0.05(Y T ) + 200r I(r) = 1000 300r G = G = 750 T = T = 600 1. Adja meg a társadalmi megtakarítási függvény egyenletét! 2. Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb, a beruházás, a magánmegtakarítás és a fogyasztás értéke? 3. Hogyan hat egy fogyasztási adócsökkentés a 2. kérdésben meghatározott értékekre? 7
4. Gazdasági növekedés a Solow-modell 1. feladat. Egy nemzetgazdaságban a termékeket és a szolgáltatásokat az alábbi termelési függvény segítségével jellemzett technológiával állítják el : Y = K 1 2 L 1 2 Tudjuk, hogy a fogyasztói szektor a jövedelem 20 százalékát kívánja megtakarítási célokra fordítani, s a t ketényez k átlagosan 20 évig használhatók. A népességnövekedést l és a technológiai haladástól egyenl re eltekintünk (azaz n=g=0). 1. Határozza meg az egy foglalkoztatottra jutó termelési függvényt, azaz y=f(k)-t! 2. Az ismert információk alapján számolja ki az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, fogyasztás, beruházás, megtakarítás és amortizáció stacionárius állapotban felvett értékét! Ábrázoljon! 3. Tegyük fel hogy, ceteris paribus a fogyasztók jövedelmük nagyobb hányadát kívánják megtakarítani, most a jövedelem 30 százalékát! Hogyan alakulnak ebben a helyzetben a 2. pontban kiszámolt értékek? Ábrázoljon! 4. Határozza meg az egy f re jutó t keállomány aranyszabály szerinti szintjét! Mekkora az ehhez tartozó megtakarítási ráta, az egy f re jutó kibocsátás, fogyasztás, beruházás, megtakarítás és amortizáció? Ábrázoljon! 2. feladat. Tekintse az el z feladatban szerepl modellt, annyi változtatással, hogy bevezetjük a népességnövekedés hatását is! Legyen a munkaer -állomány éves, átlagos növekedési üteme 2 százalék, azaz n=0.02. 1. Számítsa ki az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, fogyasztás, beruházás, illetve a pótlólagos beruházás és a megtakarítás stacionárius állapotban felvett értéke? Ábrázoljon! 2. Számolja ki az egy f re jutó t keállomány aranyszabály szerinti szintjét! Mekkora az ehhez tartozó megtakarítási ráta, egy f re jutó kibocsátás, fogyasztás, beruházás, illetve a pótlólagos beruházás és megtakarítás? Ábrázoljon! 3. A népesség növekedési üteme, például valamilyen bevándorlási hullám következtében 3 százalékra emelkedik, miközben minden más változatlan. Hogyan alakulnak ebben a helyzetben az 1. és a 2. pontban kiszámolt értékek? Ábrázoljon! 3. feladat. Egy nemzetgazdaságban a termékeket és a szolgáltatásokat az alábbi termelési függvény segítségével jellemzett technológiával állítják el : Y = K 1 2 (EL) 1 2 Tudjuk, hogy a fogyasztói szektor a jövedelem 20 százalékát kívánja megtakarítási célokra fordítani, s a t ketényez k átlagosan 20 év alatt amortizálódik nullára. A népesség növekedési üteme 2 százalék (azaz n=0.02), a technológiai haladást mér index értéke 1 százalék (azaz g=0.01). 1. Adja meg a hatékonysági egységre jutó kibocsátási függvényt, azaz y= Y EL =f(k)-t! 2. Számolja ki az a munkaer hatékonysági egységre jutó t keállomány, kibocsátás, fogyasztás, megtakarítás, beruházás, illetve pótlólagos beruházás stacionárius értékeit! Ábrázoljon! 3. Állapítsa meg az a munkaer hatékonysági egységre jutó t keállomány, kibocsátás, fogyasztás, megtakarítás, beruházás, illetve pótlólagos beruházás aranyszabály szerinti értékét! Ábrázoljon! 8
5. Pénzpiac: Pénzkínálat pénzkereslet, ináció 1. feladat. Egy nemzetgazdaság bankrendszerér l az alábbi vagyonmérlegekbe foglalható információk állnak rendelkezésünkre: Jegybank Nettó külf. követ. 8500 Készpénz? Korm. és ker. banki hitelek 125000 Ker. bankok tartalékai? Aktívák összesen? Passzívák összesen? Kereskedelmi bankok Tartalékok? Saját t ke 37500 Kihelyezett hitel 247500 Látra szóló betétek 262500 Aktívák összesen? Passzívák összesen? 1. Mekkora a monetáris bázis és a pénzkínálat nagysága? 2. Számítsa ki a kötelez tartalékrátát, ha a kereskedelmi bankok nem rendelkeznek szabad tartalékkal! 3. Mekkora a készpénz-betét arányt mér mutatószám értéke? 4. Határozza meg a pénzmultiplikátor értékét! 2. feladat. Egy nemzetgazdaság pénzpiaci alkalmazkodását hosszú távon a Fisher-féle forgalmai (mennyiségi) egyenlet írja le. A kötelez tartalékráta 4 százalék, és a kereskedelmi bankok nem rendelkeznek fölös tartalékkal. A monetáris bázis 5000 pénzegység, a makrogazdaság kibocsátása 250 000 egység, egységnyi árszínvonal mellett. A készpénz-betét arány 0.2. 1. Mekkora a gazdaságban a pénz forgási sebessége? 2. A hitelkártyák rohamos elterjedése következtében a pénz forgási sebessége 25 százalékkal emelkedik, valamint a készpénz-betét arány 4 százalékponttal csökken. Mekkora lesz a fenti változásoknak betudható árszínvonal-változás? 3. Az inációt a központi bank a monetáris bázis nagyságának módosításával szeretné megakadályozni. Mekkora legyen a monetáris bázis? 3. feladat. Egy gazdaságban a pénz forgási sebessége konstans. A reál GDP évente 5 százalékkal n, a pénzállomány évente 14 százalékkal b vül, a nominális kamatláb, pedig 11 százalék. 1. Mekkora a reálkamatláb? 4. feladat. Egy gazdaságban a reál GDP értéke 7550 milliárd dollár, a GDP-deátor értéke 1.127 volt, míg M 2=4210 milliárd dollár volt. 1. Határozza meg a pénz forgási sebességét! 9
5. feladat. Az alábbi táblázat adatai egy gazdaság hosszú távú növekedési pályáját mutatják: Id szak M M% V V % P P % Y Y % 1. 100-2 - 1-200 - 2. 103 3 2 0 206 3. 97 4. 107 1. Az ismert összefüggések segítségével töltse ki a táblázat hiányzó rovatait! 6. feladat. Egy klasszikus modellben a megtermelt reáljövedelem 2000 egységnyi. Az egyensúlyi reálbér 2. A reál pénzkeresleti függvény: L=0.4Y. A nominális pénzkínálat 1200. 1. Mekkora a pénz jövedelmi forgási sebessége? 2. Mekkora az árszínvonal és a nominálbér? 7. feladat. Egy neoklasszikus feltételek alapján m köd nemzetgazdaságról az alábbi összefüggéseket ismerjük: Termelési függvény: Y = K 0 L, a t keállomány állandó: K 0 =1225 Munkakínálat (állandó): L S = 2500 Beruházási függvény: I(r)= 600 20r Megtakarítási függvény: S(r) = 25r Nominális pénzkínálat: M = 6300 A gazdasági szerepl k a mindenkori reáljövedelem 50 százalékát tartják pénzben. 1. Határozza meg az alábbi táblázatban felsorolt változók értékét! Kategória értéke Változás iránya Y r W/P C I P W 2. Milyen irányban változnak (n, csökken, változatlan marad) a táblázatban felsorolt kategóriák, ha a Központi Bank növeli a nominális pénzkínálat nagyságát? Jelölje nyilakkal a változás irányát! 10
8. feladat. Egy nemzetgazdaság m ködését a klasszikus modell segítségével írjuk le. Ismertek az alábbi adatok és összefüggések: Y = 50 L L S = 10000 C = 250 + 0.75(Y T ) I(r) = 1000 50r G = 1100 T = 1000 M = 6000 V = 2 1. Mekkora a fenti modellben az egyensúlyi reálkamatláb, árszínvonal, valamint a reál,- és nominálbér? 11
6. Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe 1. feladat. Egy gazdaságban az aggregált keresleti görbe a pénz mennyiségi elméletéb l vezethet le. Rövid távon az árszínvonal ragadós, hosszú távon pedig rugalmas. Ismert, hogy a pénz forgási sebessége V = 2, a nominális pénzkínálat M = 1000, a potenciális kibocsátás szintje Y = 1250. 1. Határozza meg az aggregált keresleti függvény egyenletét! 2. Mekkora az árszínvonal, ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van? 3. A 2. pontbeli helyzetb l kiindulva mekkora lesz a kibocsátás és az árszínvonal rövid és hosszú távon, ha a pénz forgási sebessége hirtelen V = 2.2-re n? 4. A 2. pontbeli helyzetb l kiindulva mekkora lesz a kibocsátás és az árszínvonal rövid és hosszú távon, ha a Jegybank csökkenti a nominális pénzkínálatot M = 800-ra? 5. Geometriailag is mutassa be az 1-4. kérdésekre adott válaszait! 2. feladat. Az aggregált kereslet /kínálat (AD/AS) modelljének segítségével mutassa meg ábrákon, hogyan hatnak az alábbiakban felsorolt fejlemények a gazdaság egyensúlyi helyzetére (az egyensúly árszínvonalra és kibocsátásra)! A kiinduló helyzetben mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel a gazdaság, és az AD/AS görbék közül csak az egyik mozdul el. 1. Súlyos aszály, amely emeli az élelmiszerárakat, csökkenti a termést, s így a potenciális kibocsátást is (kedvez tlen kínálati sokk). 2. A munkások nominálbérük jelent s emelését harcolják ki. 3. Külföldi recesszió, amely csökkenti a nettó exportot. 4. A költségvetési kiadások választások el tti nagy mérték emelkedése. 12
7. Aggregált kereslet 1. feladat. Tekintsük az alábbi makrogazdasági modellt: Y = C + I + G C = 125 + 0.75(Y T ) I = 100 G = 150 T = 100 1. Mekkora a fogyasztási határhajlandóság (M P C) értéke? Mit fejez ki, és mit határoz meg ez a szám? Ábrázolja a fogyasztási függvényt (C), s értelmezze a függ leges tengellyel való metszéspontját! Ábrázolja a szándékolt beruházások (I) és a kormányzati vásárlások (G) értékét az Y függvényében a modell alapján! 2. Írja és ábrázolja a tervezett kiadások egyenletét (E), s határozza meg a meredekségét, illetve értelmezze a vázolt függvény függ leges tengellyel való metszéspontját is! Számítsa ki az egyensúlyi jövedelem értékét (Y 0 ), és ábrázolja is a keynes-i keresztet! 3. Elemezze azokat a helyzeteket, amikor a jövedelem (kibocsátás) nagyobb (például Y = 1600), illetve kisebb (például Y = 1000), mint a tervezett kiadások értéke! Elemezze a az egyensúlyhoz tartó folyamatot! 4. Mekkora lesz és mit fejez ki a kormányzati kiadások multiplikátorának értéke? Ezen multiplikátor alapján mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem értéke, ha a kormányzati kiadások értéke, ceteris paribus 10 egységnyivel emelkedik? Mekkora az új egyensúlyi jövedelem (Y 1 ) értéke? Ábrázoljon! 5. Tételezzük fel, hogy a költségvetés, ceteris paribus 5 egységnyivel csökkenti a nettó adók értékét vagy az adók közvetlen csökkentésével, vagy a transzferek értékének emelésével. Határozza meg az adómultiplikátor segítségével az egyensúlyi jövedelem változását! Mit fejez ki az adómultiplikátor? Mekkora az új egyensúlyi jövedelem (Y 2 ) értéke? Ábrázoljon! 6. Most tételezzük fel, hogy mind a kormányzati kiadások, mind a nettó adók értékét 10 egységnyivel megnöveljük. Hogyan változik ebben a helyzetben az egyensúlyi jövedelem nagysága? 2. feladat. Tekintsük az alábbi makrogazdasági modellt: Y = C + I + G C = 125 + 0.75(Y T ) I(r) = 100 10r G = 150 T = 100 1. Írja fel és ábrázolja az IS görbét, s jelölje IS 0 -al! Határozza meg a meredekségét, illetetve a tengelymetszeteket is számszer en jelölje! Mi a közgazdasági jelentése az egyes tengelymetszeteknek? 2. Ha a kamatláb értéke r = 10 százalékon rögzített, mekkora az egyensúlyi jövedelem értéke? 3. Tételezzük fel, hogy a kormányzati kiadások értéke, ceteris paribus 10 egységnyivel emelkedik. Írja fel és ábrázolja az IS görbét, s jelölje IS 1 -el! Mekkora az IS görbe vízszintes eltolódásának a mértéke, s meredeksége? Ha a kamatláb továbbra is r = 10 százalékon rögzített, mekkora az új egyensúlyi jövedelem értéke? 13
4. Most tegyük fel, hogy ceteris paribus az adók értéke 5 egységnyivel csökken. Írja fel és ábrázolja az IS görbét, s jelölje IS 2 -vel! Mekkora az IS görbe vízszintes eltolódásának a mértéke, s meredeksége? Ha a kamatláb továbbra is r = 10 százalékon rögzített, mekkora az új egyensúlyi jövedelem értéke? 3. feladat. Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált nemzetgazdaság pénzpiacán a nominális pénzkínálat (M) értéke 800, s az árszínvonal (P) az egyszer ség kedvvért, egységnyi szinten rögzítet (azaz P=1). A gazdasági szerepel k pénztartási igénye az alábbi pénzkeresleti függvénnyel fejezhet ki: L(Y, r) = 0.8Y 16r 1. Írja fel és ábrázolja az LM görbét, s határozza meg a tengelymetszeteket számszer en is, illetve adja meg a görbe meredekségét is! Mekkora a reálkamatláb egyensúlyi értéke, ha a jövedelem, Y = 1200 egységnyi szinten rögzített? 2. Tegyük fel, hogy a központi bank ceteris paribus csökkenti a nominális pénzkínálat (M) értékét, azaz M =640 lesz. Írja fel és ábrázolja az LM görbét, s határozza meg a tengelymetszeteket számszer en is, illetve adja meg a görbe meredekségét is! Mekkora a reálkamatláb egyensúlyi értéke, ha a jövedelem továbbra is Y = 1200 egységnyi szinten rögzített? 4. feladat. Egy zárt nemzetgazdaság IS/LM modelljében ismertek az alábbi adatok és összefüggések: Fogyasztási függvény: C = 200 + 0.75(Y T ) Beruházási függvény: Kormányzati vásárlások: Adó: Nominális pénzkínálat: Árszínvonal: Reál-pénzkeresleti függvény: I = 300 10r G = 250 T = 200 M = 3000 P = 2 L(Y, r) = 0.8Y 16r 1. Írja fel és ábrázolja (a tengelymetszetek számszer megadásával) az IS és az LM görbe egyenletét, majd határozza meg mindkét görbe meredekségének értékét! 2. Számítsa ki az egyensúlyi reáljövedelem-és kamatláb értékét, valamint a beruházások, a fogyasztás és a magán-megtakarítások egyensúlyi helyzetben felvett nagyságát! 3. Mekkora a költségvetés egyenlege? 5. feladat. Egy keynesi gazdaságban a fogyasztás C = 200 + 0.8Y DI egyenlet. A beruházási függvény I(r) = 1200 50r. A kormányzat G = 280 egység értékben vásárol javakat és szolgáltatásokat, és T = 200 összeg adót szed (jövedelemfügg adó nincs). Az árszínvonal P = 1, a reál pénzkeresleti függvény az L(Y,r) = 0.5Y + 500 100r összefüggéssel írható le. A kiinduló helyzetben a központi bank úgy szabályozza a nominális pénzmennyiséget, hogy a kamatláb r = 8 nagyságú legyen. 14
1. Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és a nominális pénzmennyiséget! 2. Számítsa ki, hogyan kellene a kormányzat vásárlásait megváltoztatni az egyensúlyi jövedelem 200 egységgel való megnövelése érdekében, miközben az árszínvonal és az 1. pontban meghatározott nominális pénzmennyiség nem változik! 3. Határozza meg számszer en, hogyan hat a 2. pont alatti intézkedés a magánberuházásokra? 6. feladat. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztás C = 580 + 0.75Y DI egyenlet. A beruházási keresleti függvény I(r) = 440 15r. A reál pénzkeresleti függvény egyenlete L(Y,r) = 40 + 0.3Y 30r. A pénzkínálat 280, az árszínvonal egységnyi szinten rögzített. A kormány 360 egységnyi mértékben vásárol árukat, és 60 egység transzfert zet a magánszektornak. A beszedett adó 300 egyösszeg adóból, és 20 százalékos adókulcs melletti jövedelemadóból áll. 1. Írja fel az IS-görbe és az LM-görbe egyenletét! 2. Határozza meg az áru-és pénzpiac együttes egyensúlyát jellemz értékeket! 3. Hogyan alakul a költségvetés egyenlege egyensúlyban? 4. A foglalkoztatás növelése érdekében a kormányzat a jövedelmet 3000- re szeretné növelni. Mennyivel kell ehhez növelnie megrendeléseit? 5. Mennyi magánberuházást szorít ki a 4. kérdésben felírt állami beavatkozás? 6. Mennyivel növelje a jegybank a nominális pénzkínálatot, ha monetáris eszközökkel kívánja megvalósítani a 3000-es kibocsátási szintet (a 4. kérdésben kiszámolt kormányzati áruvásárlások helyett)? 7. Mennyi magánberuházást szorít ki a 6. kérdésben felírt állami beavatkozás? 7. feladat. Egy keynesi háromszerepl s zárt makrogazdaság ismert adatai a következ k: az autonóm fogyasztás 100, a megtakarítási határhajlandóság 0.4, a beruházási függvény állandó tagja 280, a kamatláb egy százalékpontos változása a beruházás nagyságát 44 egységgel változtatja meg. Az állam csak egyösszeg adót szed, melynek értéke 100 (transzferek nincsenek). A nominális pénzkínálat nagysága 600, az árszínvonal P = 2 és rögzített. A pénzkeresletet az L(Y,r) = 2Y 440r függvény írja le. 1. Számítsa ki az egyensúlyi jövedelem, a kamatláb a költségvetési egyenleg nagyságát! 2. A makrogazdaságban munkanélküliség van, melynek megsz ntetése 1470 egységnyi makrojövedelem elérése esetén lehetséges. Mennyivel kellene a kormány áru- és szolgáltatás vásárlását növelni, hogy a munkanélküliség megsz njön (közben a pénzkínálatot változatlan szinten tartja)? Hogyan alakul a költségvetés egyenlege? Mekkora magánberuházást szorít ki a kérdésben ez az állami beavatkozás? Mennyivel kellene a fenti cél elérése érdekében növelni a nominális pénzkínálatot, ha skális expanzió helyett csak monetáris eszközöket alkalmaz? 8. feladat. Egy zárt nemzetgazdaság IS/LM modelljében ismertek az alábbi összefüggések: C = 200 + 0.75(Y T ) I(r) = 200 25r G = 100 T = 100 15
1. Írja fel és ábrázolja az ISLM rendszert! M = 1000 P = 2 L(Y, r) = Y 100r 2. Számítsa ki az egyensúlyi jövedelem- és a kamatláb nagyságát! 3. Tegyük fel, hogy ceteris paribus a kormányzat megnöveli vásárlásait 100-ról 150-re! Mennyivel tolódik el az IS görbe? Mekkora az új egyensúlyi jövedelem- és a kamatláb? 4. Tegyük fel, hogy a központi bank 1000-r l 1200-ra növeli, ceteris paribus a nominális pénzkínálat nagyságát! Mennyivel tolódik el az LM görbe? Mekkora az új egyensúlyi jövedelem- és a kamatláb? 5. A skális és a monetáris politika kezdetei értékei mellett tegyük fel, hogy az árszínvonal ceteris paribus, 2-r l 4-re emelkedik! Mekkora az új egyensúlyi jövedelem- és a kamatláb? 6. Vezesse le és ábrázolja az aggregált keresleti görbét (AD)! Hogyan alakul az aggregált keresleti görbe (algebrailag és geometriailag is mutassa meg), ha a skális, vagy a monetáris politika a 3. illetve a 4. pontban leírtak szerint megváltozik? 16