Lőrinczi Tünde gyház? Szekta? ozgalom? Vallásos jellegű kisközösségek kutatásának elméleti hátterei Tanulmányomban azokat az elméleti kérdésfeltevéseket és a kutatói attitűd azon problematikus kérdéseit kívánom felvázolni, amelyek a vallási kisközösségeket vizsgáló kutatót többszörösen is elbizonytalaníthatják egyfelől a jelenség megfoghatóságát, értelmezhetőségét illetően, másfelől az értelmezés hogyanját illetően is. Az első és a kutató számára legmeghatározóbb a nyelvhasználat kérdése. Textuálisan hogyan közelíthető meg a téma úgy, hogy az értelmezés megfeleljen a tudományosság elvárásainak, de a (vallástudományból származó) terminus techicusok ne utalják a jelentést az egyházias diskurzusok közé. A vallásos jelenségek társadalomtudományi vizsgálatának egyik legvitatottabb kérdése, hogy mennyire használhatóak azok a terminológiák, fogalmi rendszerek, 1 amelyeket az egyház intézményrendszerei dolgoztak ki, és amelyek meghatározzák nemcsak a vallástudomány és vallástörténet, de a vallásfenomenológia, illetve a vallásszociológia és vallásantropológia nyelvhasználatát is. zen kérdések hangsúlyossá válása maga után von egyfajta módszertani elbizonytalanodást is. ivel a kutatásokban használt szakszókincs behatárolja a jelentést is, felvetődik egyfajta új alapokra helyezett terminológia megteremtésének, illetve az eddigiek kritikai felülgondolásának és árnyalásának az igénye, ami együtt jár az addig használt elméletek és kutatási módszerek reflexívvé tételével is. Ha az olyan fogalmak, mint vallás, egyház, vallásgyakorlás és hit kikerülnek az intézményes egyházi fogalmi apparátus keretei közül, és az individualizált vallásosság 2 jelentéstartományához csatoljuk őket, szükségessé válik ezen vallási jelenségek kutathatóságának, mérhetőségének hogyanjára is rákérdezni. A problémára reflektál többek között Földvári ónika és Rosta Gergely 3 A modern vallásosság megközelítési lehetőségei című tanulmányában, Tomka iklós 4 több írásában, Franz-Xaver Kauffmann 5 és A. Gergely András 6 is. Ha az újonnan megjelent vallásos jellegű kisközösségek gazdasági, társadalmi és kulturális beágyazottságát vizsgáljuk, elkerülhetetlen a vallásszociológia eredményeire, illetve kutatási módszereire támaszkodnunk, hisz a vallásosság történeti alakulásának, típusainak, a vallásgyakorlás formáinak, gyakoriságának vizsgálati eredményei nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor A. Gergely András nyomán megkockáztatom kijelenteni, hogy ezek az adekvátnak tetsző feleletek azonban számos esetben inkább afféle»hétköznapi katekizmusok«, amelyek nem nyújtanak valódi választ az emberek csoportjainak, nagy tömegeinek és rejtőzködő közösségeinek szakralitásigényére, ezen igény 1 Lásd például: egyház, vallás, szekta, szekularizáció mint legvitatottabb fogalmak. Kaufmann, Franz- Xaver: Vallás és modernitás. Replika XXI XXII(1996). 249 277; Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996). 163 171; Uő: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: http://74.125.39.104/ search?q=cache:zcszspf4ngkj:www.philinst.hu/projects/kecske.met/tomka_el.htm+ezei+bal%c3%a1zs:+v all%c3%a1s+%c3%a9s+hagyom%c3%a1ny&hl=hu&ct=clnk&cd=19&gl=ro&lr=lang_hu&client=firefox-a 2010-12-28 2 A fogalmat Tomka iklós alapján használom (uo.). 3 Földvári ónika Rosta Gergely: A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle (1998/1). 127 137. 4 Tomka iklós: i.m. 5 Kaufmann, Franz-Xaver: i.m. 249 277. 6 A. Gergely András: Vallás, etnicitás, kisebbség kulturális antropológiai nézőpontból. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kisebbségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp. 2007. 7 15.
168 LŐRINCZI TÜND jelentkezési formáira, megújuló és megerősödött alakzataira. 7 Fontosnak tartom, hogy a vallásszociológia szélesebb perspektívájú, statisztikai alapú módszertanát kiegészítsük egy szűkített nézőponttal, egy lokális, illetve személyiségközpontú kutatással, amelyek segítségével árnyaltabbá válnak ezen jelenségek megjelenési formái, illetve értelmezhetőek, magyarázhatóak lesznek bizonyos individuális esetek is. indehhez a kulturális antropológia nyújthat fogódzókat. Tanulmányom további részeiben a vallásos kisközösségek különböző diszciplínákban való kutatására reflektálok a teljesség igénye nélkül, elsősorban arra fektetve a hangsúlyt, hogy milyen elméleti kiindulópontok alapján közeledtek a témához, illetve hogy melyek azok az elméleti alapfeltevések, amelyek meghatározták és meghatározzák a társadalomtudományi kutatásokat. gyházak, szekták vagy mozgalmak? Terminológia és elbizonytalanodás A vallásszociológiai, vallásantropológiai és a vallástudományi kutatásokra egyaránt egyfajta terminológiai bizonytalanság jellemző arra nézve, hogy hogyan nevezhetőek meg úgy a különböző vallásos jellegű szervezetek, társulatok, mozgalmak, hogy különbözőségük ellenére egységbe foghatók legyenek. 8 alcolm B. Hamilton a használt fogalmak történeti alakulását, jelentésváltozásait, illetve az egyes vallásos közösségek megjelenésének és működésének elméleteit tekinti át a Szekták, kultuszok, mozgalmak című munkájában. 9 A vallásszociológia legkorábbi művelői 10 a szekták és egyházak kapcsolatának elemzésére fektették a hangsúlyt, a szektákat olyan önkéntes társulásoknak tekintve, amelyek valamely vezető személy vagy eszme köré csoportosulva leválnak az egyházról. 11 ax Weber úgy vélte, hogy a szekták általában egyházakká fejlődnek, mert a generációk váltakozásával a karizmatikus tekintélyt a hagyomány tekintélye vagy a törvény racionális tekintélye váltja föl. 12 A szekták elszakadási tendenciáját az egyházak szükségszerű belső differenciáltságával magyarázták, és csak az erősebb rétegződést mutató társadalmakban tartották jelentősnek. 13 A szektakérdéssel 14 elméleti szinten foglalkozó kutatók egy része a szekta szót a latin secare elszakadni szóból eredezteti, ezzel csatlakozva a történelmi egyházakról való leválás elméletéhez, 15 míg mások a sequor követni jelentésű szóból, ahol a szekta valamely tan vagy nézet képviselőinek csoportját jelenti. 16 nézet szerint tehát nem szükségszerű az egyházról való leszakadás. A fogalom csak később telt meg pejoratív vallási tartalommal. A reformációt követően a katolikus értelmezésben a történelmi protestáns egyházakat is szektásnak tekintették, amely az eretnek fogalommal volt szinonim, és csak a 18. század második felére tehető az a változás, amikor 7 Uo. 9. 1 Csákó ihály: Hitek és emberek. Horváth Zsuzsa tanulmányai kisegyházakról, vallásos mozgalmakról. Bp. 1995. 340. 2 Hamilton, alcom B.: Szekták, kultuszok, mozgalmak. = Uő: Vallás, ember, társadalom. lméleti és összehasonlító vallásszociológia. Bp. 1998. 236 263. 3 ax Weber, rnst Troeltsch. 4 ax Webert és rnst Troeltscht idézi Hamilton, uo. 237. 5 Uo. 23. 6 Uo. 244 245. 7 Uo. 237. 8 Például Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981. 131. 9 Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp. 1996. Forrás: http://mek.niif. hu/01100/01169/01169.htm 2010-12-28
GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 169 megváltozott a protestáns egyházak megítélése, és a szekta szót más vallásos közösségre kezdték használni. A 19. század végétől felgyorsuló vallási pluralizmus következtében a fogalmat kiterjesztették a nem keresztény eredetű vallásos csoportokra is. 17 alcolm B. Hamilton szektának a szakadár vallásos csoportosulásokat tekinti, és minden más vallásos jellegű közösséget vallásos mozgalomnak nevez, amelyek közt alkategóriát képeznek a mágikus jellemzőkel körülírható kultuszok. 18 A második világháború után erőteljesen elterjedt, elsősorban az Amerikai gyesült Államokból induló vallásos jellegű közösségeket az angol terminológia 19 alapján Új Vallási ozgalmaknak nevezi. Voigt Vilmos kortárs teológiai nézőpontból akkor beszél szektákról, ha ezeket egy vallás vagy egyház tévelygésnek és illegitimnek tekinti. 20 Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez történetileg és kultúránként is nagyon változó. A Jehova tanúi közösség ebből a nézőpontból például agyarországon és Romániában is szektának tekinthető, de nem így az Amerikai gyesült Államokban. A szakirodalom használja az újprotestáns egyházak, kisegyházak, szabadegyházak megnevezéseket is, de hogy valójában mely vallásos közösségek sorolhatók az egyes kategóriákba és melyek nem, az esetenként változó. 21 Ugyanakkor kérdésként tehető fel, hogy mi tekinthető egyháznak. agyarországon például több mint száz egyház létezik, hisz száz ember aláírásával törvényesen legitimálható egy egyház, így több kisközösség egyházzá nyilváníttatja magát, például az egyházi adómentesség céljából. A fogalmi zűrzavart tovább árnyalja az a tény, hogy a közember számára a Jehova tanúinak ismert hitközösség például valójában két, egymástól élesen elhatárolódó hitközösséget fed le. Az 19. század közepén Amerikából Jehova Tanúi néven elinduló hitközösség 1962- ben, belső ellentétek következtében két ágra szakadt. A régi hitelveket és szervezeti formát követő csoport az Igazhitű Jehova Tanúi nevet vette fel, míg a haladás elvét követő, megújult csoport az Igazvallású Jehova Tanúi megnevezést. Noha a két csoport a társadalmi és kulturális változásokhoz való alkalmazkodás formáiban, belső, szervezeti és missziós módszerek tekintetében élesen elkülönül egymástól, az önmeghatározás és a másik meghatározása pontosan a nevükben megfogalmazott hitű és vallású szóban rejlik. Az Igazvallású Jehova Tanúi vallásként definiálják magukat, míg az Igazhitű Jehova Tanúi pontosan ettől szeretnének elhatárolódni, a vallás fogalmát pedig egyház jelentésben használják. 22 10 Uo. 11 Hamilton, alcom B.: i.m. 249. 12 New Religious ovements (Uo. 252.) Történeti alakulásukhoz, illetve elméleteihez lásd bővebben Robbins, Thomas: Új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok. Replika XXI XXII(1996). 173 208. 13 Voigt Vilmos: A vallások változásai és önmozgásai. (Államilag elismert/hivatalos/befogadott vallások, hitújítás, szekták, új vallások, ateizmus) = Uő: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp. 2006. 158. 21 Szigeti Jenő például az újprotestáns és szabadegyházak fogalmakat szinonimaként használja, azokat a közösségeket értve rajtuk, amelyek a Szabad gyházak Szövetségének a tagjai. (1987-ben a következők: Baptista, etodista, Adventista, Ókatolikus, Keresztény Testvérgyülekezet, Üdvhadsereg, Krisztushívő Zsidók Gyülekezete, Szabad Keresztények, Isten gyháza.) Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus. 1918 1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp. 1987. 251 252.) 22 Az Igazhitű Jehova Tanúinak kiadványa, az Őrtorony egyik száma pontosan a vallás fogalmát kívánja meghatározni, és élesen elhatárolódik attól. Példaként a következő gondolatot ragadtam ki: Aki magát Isten szolgájának állítja, de az istentisztelettel kapcsolatban egy teremtménynek vagy dolognak adózik félelemteljes tisztelettel, imádattal vagy magasztalással, az ily teremtmény vallást gyakorol. Őrtorony III(1940), újrakiadás: Őrtorony XVII(2005). Az éles elhatárolódásra példa az Igazhitű Jehova Tanúi 1992-es konferenciájának nyilatkozata is, amelyből a következő mondatot találtam példaértékűnek: Az»igaz vallás«nevet viselő, hamis»jehova Tanúi«a Sátán céljainak beteljesítése felé rohannak, akinek az volt a szándéka, hogy a tiszta imádatot egy hamis imádati formával váltsa fel, hogy minél
170 LŐRINCZI TÜND Itt talán érdemes lenne a vallás szónak a bevezetőben érintett referenciáit is figyelembe venni. Franz-Xaver Kaufmann Vallás és modernitás című tanulmányában e két fogalom történeti alakulását és jelentésváltozatait követi nyomon, reflektálva egymáshoz való viszonyukra. Gondolatmenetének végkövetkeztetése, hogy a vallás szó egy meghatározott történelmi helyzetből (kereszténység) nyeri jelentését és elsősorban intézményes, egyházias vallásosságot fed le. Ha ezt a történetileg kialakult terminust párbeszédbe állítjuk a modernitás fogalmával, a vallás jelentéstartalma bizonytalanná válik, hisz a 19. századi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások 23 új kihívások elé állították a vallást, az egyént a közösség elé helyezve. 24 zen a gondolatmeneten tovább haladva elfogadhatónak tartom Tomka iklósnak azt a javaslatát, hogy vallás helyett több típusú vallásosságról beszéljünk, hisz a vallás egyre inkább elveszítette intézményes meghatározottságát. A vallás szót olyan más fogalmakkal látja körülírhatónak és árnyalhatónak, mint a vallási pluralizmus, egyházon kívüli vagy maga módján vallásosság, civil vallás, felekezetektől függetlenedő spiritualitás, ezoterizmus és transzcendencia. 25 Vallásos jellegű kisközösségek keletkezésének elméletei A vallásszociológia meghatározó kérdése, hogy melyek azok a társadalmi erők, amelyek a vallásos kisközösségek létrejöttét és terjedését feltételezik. Az erre a kérdésre adott válaszok különböző elméleti irányokat jelölnek ki a kutatás számára. Az elkövetkezendőkben ezen irányzatok jellemzőit és kritikai reflexióit kívánom bemutatni. alcolm B. Hamilton a szekták és mozgalmak kutatásának történetét tekinti át, több elméleti iskolát is érintve. 26 rnst Troeltsch (1865 1923) német evangélikus teológus teóriája szerint az egyház olyan konzervatív intézmény, amely elfogadta a fennálló társadalmi rendet, és a tömegek feletti dominanciára törekszik. zzel szemben a szekták a világ feletti dominancia mindenféle gondolatát elvetik, tagjai az alacsonyabb társadalmi osztályok köreiből kerülnek ki, akik úgy érzik, hogy elnyomja őket az állam vagy a társadalom. 27 Az általa szektáknak nevezett vallásos közösségeket Troeltsch tiltakozó mozgalmaknak tekinti. lmélete a vallásszociológiai kutatásokat napjainkig meghatározza. Hamilton azonban felhívja a figyelmet, hogy a kereszténységen belüli szektásodás egyes történelmi korokban összekapcsolódott az osztályok közötti feszültségekkel, így azokra adott reakcióként értelmezhető. A szektáknak az alacsonyabb osztályokkal és az egyháznak a középosztállyal, illetve az uralkodó osztályokkal való összekapcsolása azonban ma már, az utóbbi idők vallási mozgalmai esetében semmiképpen nem fenntartható. 28 Troeltsch elmélete gyakran összekapcsolódik egyfajta modernitáselmélettel, mely szerint a hitközösségek puritanizmusának következtében tagjaik jobb anyagi helyzetbe kerülnek, több embert megnyerjen a maga számára, e cél érdekében Jehova Tanúinak igaz hitét egy»igaz vallásra«változtatva. Forrás: http://the-true-jw.oltenia.ro/rez-mag-92.html 2010-12-28 23 Kaufmann a modernitás fogalmát olyan más fogalmakkal látja megközelíthetőnek és árnyalhatónak, mint haladás, változás, iparosítás, urbanizáció, individualizáció stb. Kaufman, Franz-Xaver: i. m. 249 277. 24 Uo. 25 Tomka iklós: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: http://74.125.39.104/search?q=cache:zcszspf4ngkj: www.philinst.hu/projects/kecske.met/tomka_el.htm+ezei+bal%c3%a1zs:+vall%c3%a1s+%c3%a9s+hagyom% C3%A1ny&hl=hu&ct=clnk&cd=19&gl=ro&lr=lang_hu&client=fi refox-a 2010-12-28 26 Hamilton, alcolm B.: i. m. 236 263. 27 Troeltscht idézi Hamilton uo. 238. 28 Uo. 239.
GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 171 amelynek eredményeképpen társadalmi mobilitás következik be. 29 lméletének követői a társadalmi és gazdasági változásokban látják a hitközösségek kialakulásának és terjedésének feltételeit. A második világháború után elterjedt vallásos közösségek esetében azonban a Troeltsch-féle elmélet nem mindig használható. Az ezekre a közösségekre koncentráló kutatások többsége pontosan a modernitáselmélet ellenében fogalmazódnak meg, és a modern fogyasztói társadalom anyagiassága, haszonelvűsége elleni lázadásként értelmezik azokat. 30 gyes szerzők a kor kulturális pluralizmusából levezethető erkölcsi elbizonytalanodásra fektetik a hangsúlyt, míg mások a normatív erejű közösségek háttérbe szorulását emelik ki, és a hitközösségeknek a csoporthoz való tartozás erejére összpontosítanak. 31 Noha a felsorolt elméletek mind tudnak magyarázatot adni a vallásos jellegű kisközösségek keletkezésének és működésének mechanizmusaira, a megközelítések többsége csak a társadalom makroszociológiai eseményeiben keresi a jelenségek okait, és nem figyel az egyes emberekre, a közösségek tagjaira. A legújabb kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző vallásos jellegű kisközösségek tagjainak többsége olyan egyéni problémákkal küzd, mint betegség, anyagi gondok vagy személyes kapcsolataik nehézségei. Az egyénre koncentráló kutatások a vallásos kisközösségeket olyan integratív csoportnak tekintik, amelyek önmegvalósítást kínálnak fel tagjaik számára. 32 A hitközösségek terjedésének meghatározó szociológiai elmélete a szekularizációs elmélet, amely az intézményesült vallás fogalmából indul ki, és azt hangsúlyozza, hogy a szekularizált világban az egyének elveszítik a vallással való kapcsolatukat, és a hitközösségekhez való csatlakozásuk a spirituális utáni vágyakozás kényszerére adott kompenzáció. 33 Thomas Robbins Az új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok című munkájában elsősorban a hatvanas években elterjedt vallásos jellegű közösségek létrejöttére és működésére reflektáló elméletek öszszefoglalását adja. Véleménye szerint az egyes elméletek túlságosan ideologikusak, és a társadalmi jelenségek, mozgalmak megjelenésének magyarázatául problémákat vagy válságot emlegetnek. A szekularizációs elmélet is ilyen társadalmi válságként tekint kutatásának tárgyára, holott a különböző vallásos jellegű közösségekhez való csatlakozás nem hitetlenséget jelent, hanem a hit megjelenésének és működésének a társadalmi változásokhoz alkalmazkodó, átalakult formáját. 34 A szekularizációs elmélet továbbgondolását magyar nyelvterületen többek között Tomka iklós végezte el. Véleménye szerint a vallásszociológiának újra kell gondolnia a vallástudományból származtatható és a vallásszociológiában is elterjedt szekularizációs elméletet, hisz az újonnan megjelent és egyre nagyobb méreteket öltő vallásos jellegű közösségek pontosan a vallásosság erőteljes meglétére és újfajta dimenzióinak megjelenésére figyelmeztetnek. 35 A kortárs teológia egyes irányzatai pedig pontosan ezt a kisközösségi modellt tekintik a vallásosság jövőjének, és minden olyan társadalomban szükségszerűnek tartják, ahol az egyházi szervezetek dogmatizmusa erre alapot kínál. 36 29 Uo. 240. 30 Uo. 252. 31 Uo. 252 253. 32 Uo. 259. 33 Robbins, Thomas: i. m. 173 208. 34 Uo. 35 Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996). 163 164. 36 Horváth Pál: Vallásszociológia. = Uő: Vallásismeret. Bp. 1996. 220.
172 LŐRINCZI TÜND Sorin Gog a szekularizációs elmélet védelmében írt tanulmányában 37 viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az elemzők többsége általánosságban használja az elméletet, holott különbséget kell tennünk a társadalmi és az individuális szekularizáció között, hisz a volt kommunista államok többségében az állampolitika által propagált szekularizációs tendenciák valójában csak társadalmi szinten éreztették hatásukat, egyéni szinten sokkal inkább a vallásosság megerősödése figyelhető meg. 38 bből a nézőpontból nem is beszélhetünk a vallásosság rendszerváltás utáni fellendüléséről mint ellenszekularizációról, 39 hisz az valójában sosem tűnt el. 40 indez azonban nem zárja ki azt, hogy vallásosságon csak a történelmi egyházakhoz kapcsolódó vallásosságot értsük, hisz nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen egyházak megváltozott társadalmi szerepvállalását, illetve a különböző vallásos jellegű kisközösségek erőteljes terjedését. A kutatónak ugyanakkor figyelnie kell arra a tömérdek írásműre is, amely a társadalomellenes kultuszokkal 41 szembeni védelem jegyében született, és az elutasítás, illetve az előítéletesség hangnemében íródott, 42 hisz ezek azok a propagandisztikus jellegű kiadványok, amelyek a társadalom tagjainak többségéhez eljutnak, és a hitközösségekről való gondolkodás alaphangulatát meghatározzák. zen koncepció vallásszociológiában való kritikai felülgondolásának szükségességére figyelmeztet Horváth Zsuzsa. 43 Vallásos kisközösségek kutatása agyarországon és rdélyben A vallási jellegű kisközösségek vallásszociológiai és antropológia vizsgálata magyar nyelvterületen még a kezdeményezések szintjén áll. nnek elsődleges okát Horváth Zsuzsa abban látja, hogy a hatalom évtizedeken keresztül politikai kérdésként tekintette a vallást, és elvárta a kutatótól, hogy marxista kritikával kezelje tárgyát. Ugyanakkor a kutatásokat nagymértékben megnehezítette, hogy a hitközösségek többsége nem volt elismert vallás, üldöztetéseknek voltak kitéve, és a hívek féltek 37 Gog, Sorin: Az ateizmus után. Románia a vallási újjászületés és szekularizáció között. rdélyi Társadalom V(2007) 1. szám. 51 63. 38 A társadalmi és individuális szekularizáció meghatározása: Társadalmi szekularizáción az intézményi differenciálódás azon folyamata értendő, amely a vallási alapú társadalmi legitimációk megszűnéséhez vezetett, miközben a különböző alrendszerek (oktatás, gazdaság, politika stb.) egymástól függetlenné és a vallási szabályozástól mentessé válnak. Az individuális szekularizáció ezzel szemben arra az általános tendenciára vonatkozik, miszerint az egyének a vallást egyre kevésbé tekintik a társadalmi valóságot értelmesen strukturálni képes eszköznek, és a vallási-mágikus világképet empirikus-racionális világképpel helyettesítik. (Gog: i.m. 54.) 39 Amellyel a szekularizációs elmélet bírálóinak többsége saját álláspontját védi. 40 Ugyanezen nézőpont mellett érvel még Kiss Dénes István, amikor a posztkommunista román vallásszociológia főbb irányelveibe és kutatási eredményibe nyújt bepillantást (Kiss Dénes István: Vallásszociológia a posztkommunista Romániában. rdélyi Társadalom V(2007). 1. sz. 195 206.), Szigeti Jenő (Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus. 1918 1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp. 1987.188 263; Uő.: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban.= Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007. 301 310.) és Tomka iklós is (lásd Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996). 163 171; Uő: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: http://74.125.39.104/search?q=cache:zcszspf4ngkj:www.philinst.hu/projects/kecske.met/tomka_el.htm+ezei+bal%c3%a1zs:+vall%c3%a1s+%c3%a9s+hagyom%c3%a1ny&hl=hu&ct=clnk&cd=19&gl=ro&l r=lang_hu&client=fi refox-a 2010-12-28.) 41 Lugosi Ágnes Lugosi Győző: Szekták. Új vallási jelenségek. Bp. 1998. 5. 42 Itt elsősorban a történelmi egyházak ilyen jellegű kiadványaira kell gondolnunk. Például: Vernette, Jean: Szekták. Bp. 2003., Gassmann, Lothar: Jehova tanúi. Történetük, tanításuk, értékelésük. Bp. 1998. 43 Csákó ihály: Hitek és emberek. Horváth Zsuzsa tanulmányai kisegyházakról, vallásos mozgalmakról. Bp. 1995. 347 362.
GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 173 megnyilatkozni, így az alapvető kutatások hiányoznak. 44 agyar nyelvterületen például a nazarénusok az egyetlen olyan vallásos jellegű kisközösség, amelynek monografikus igényű feldolgozása elkészült. 45 Kardos László, Szigeti Jenő és Fehér Ágnes nevéhez köthetőek azok az alapvető kutatások, amelyek a agyarországon megjelenő vallási kisközösségek történetét, meghatározó tanításait, egyházi és politikai hatalomhoz való viszonyát követik nyomon. 46 Szigeti Jenő szerint a agyarországon és rdélyben elterjedt hitközösségek 47 története a 19. század második feléig vezethető vissza, amikor is a protestantizmus belső kohéziója meggyengült, az egyház társadalommal való kapcsolata megtört. 48 A vallásos kisközösségek erőteljes missziója elsősorban az Alföldön elterjedt protestáns parasztecclesiolák meglétével hozható összefüggésbe, amely a nyugati testvéregyházaktól eltérő kegyességgyakorlási forma volt. 49 A hitközösségekre jellemző kegyességi formák (például közös bibliaolvasás, imádkozás, házi istentisztelet, régi, puritán szemléletű könyvek újrakiadása) a magyar protestantizmusban is éltek, a hivatalos egyházi keretektől függetlenül. Az első világháború előtti korszak hitközösségi missziójának tömegbázisát e közösségek tagjai alkották, amelyeket aztán a háború kitörésekor teljesen felszámoltak 50 A Bach-korszakban a hitközösségek léte valláspolitikai kérdéssé vált, tagjait mint a kommunista tanok terjesztőit figyelték. 51 1895-ben ugyan a vallás szabad gyakorlatáról hozott törvény biztosította a vallásszabadságot, de különbséget tett bevett vallások, elismert vallások és megtűrt vallások között, utóbbiak csak korlátozott jogokkal rendelkeztek. A vallásos jellegű kisközösségek többsége ebbe a kategóriába tartozott. 52 44 Uo. 310. 45 Kardos László Szigeti Jenő: Boldog emberek közössége. A magyarországi nazarénusok. Bp. 1988. 46 Kardos László: gyház és vallásos élet egy mai faluban. Bp. 1969; Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981; Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus. 1918 1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp. 1987.188 263; Uő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban.= Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007. 301 310; Fehér Ágnes: A szabadegyházi közösségek vizsgálatának jelentősége, néhány szempontja. = Vallási néprajz 3. Szerk. Dankó Imre Küllős Imola. Bp. 1987. 139 156; Uő: A szabadegyházak. = gyházak és vallások a mai agyarországon. Szerk. Gesztelyi Tamás. Bp. 1991. 121 142. 47 Fontos hangsúlyozni, hogy Szigeti Jenő a magyarországi és erdélyi szabadegyházak kutatásakor valójában csak a nazarénusok, baptisták és adventisták protestáns egyházzal való kapcsolatát vizsgálja. Lásd Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981; Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus. 1918 1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp. 1987. 188 263; Uő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban. = Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007. 301 310. 41 Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981. 14. 42 Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus. 1918 1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp. 1987. 191. 43 Uő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981. 15 18, 1987. 190. 44 Uo. 19. 45 Uo. 20 21.
174 LŐRINCZI TÜND Szigeti Jenő a következő öt pontban foglalja össze az általa szabadegyházaknak vagy újprotestáns egyházaknak nevezett közösségek általános jellemzőit: 53 Késő puritán, pietista vallásossági modell követése. A hivatalos egyház spontán belmissziós törekvéseinek erőteljes visszaszorítása, amelyre e kisközösségek egyházépítő szolgálatukat építették. A 19. század népi műveltségében megnő az olvasás (elsősorban bibliaolvasás) szerepe. A hitközösségi misszió sarkkövévé a könyvterjesztés válik. A keleti és nyugati kereszténység közötti felekezeti határ átlépése. A nyelvi és nemzetiségi egyenjogúság eszméjének terjesztése. Anyagilag önfenntartó, demokratikus kisközösségeket alkottak, amelyekben egymást segítő közösségekben éltek a tagok. 54 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a vallásos jellegű kisközösségekről szóló tanulmányok szinte mindegyike hangsúlyozza, hogy a misszió elsősorban az alsóbb társadalmi osztályokból nyeri tagjait. Ha e közösségeket történetileg kutatjuk, akkor keletkezéstörténetük lényeges pontját érinti, de a jelen kutatásai már nem tekinthetnek evidenciaként erre az állításra. 55 Fehér Ágnes a agyarországon megjelenő hitközösségek történetét a 19. századi, az gyesült Államokból induló ébredési mozgalmakból vezeti le, és a külföldi missziós munka eredményeit tartja jelentősnek. 56 Szigeti Jenőhöz hasonlóan ő is a történelmi egyházak társadalmi szerepének, hívekhez való viszonyának meggyengülését említi mint a táptalajra lelt térítések háttérkontextusát, és a vallásos kisközösségek demokratikus (nem hierarchikus) berendezkedését emeli ki meghatározó vonzóerőként. 57 közösségek közös jellemzőjét abban látja, hogy az evangéliumi tanítások alapján keletkeztek, 58 és ennek megfelelően az alapvető tanításokban, illetve az elvárt életvezetési mintákban hasonlítanak egymásra, csak bizonyos teológiai kérdések értelmezésében, illetve vallásgyakorlási formákban képviselnek eltérő álláspontot. 59 olnár Attila és Szilczl Dóra a hitközösségek működésének hátterét, társadalmi és individuális meghatározottságait tekintik át. 60 olnár Attila a szekularizácós elmélet kritikáját végzi el, amikor azt hangsúlyozza, hogy a vallás több ponton visszatért (vagy nem is tűnt el) a társadalmi és személyes életben, de ez a visszatérés többnyire nem a hagyományos vallásokat és egyháza- 46 Uő.: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban. = Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007. 307 308. 47 Uo. 308. 48 rre figyelmeztet idézett művében Thomas Robbins is. 49 Fehér Ágnes: A szabadegyházak. = gyházak és vallások a mai agyarországon. Szerk. Gesztelyi Tamás. Bp. 1991. 121 142. 50 Itt talán érdemes megemlíteni, hogy egyes hitközösségek (például a Jehova tanúinak mindkét típusa) nagyon is hierarchizáltak, csak ez a hierarchia nem annyira reprezentatív, mint a történelmi egyházak esetében. 51 Fehér Ágnes tanulmánya szerint a agyarországon megtalálható evangéliumi szabadegyházi közösségek a következők: Baptista gyház, Hetednapot Ünneplő Adventista gyház, etodista gyház, vangéliumi Pünkösdi Közösség, Szabadkeresztény Gyülekezet, Keresztény Testvéri Gyülekezet, Isten gyháza, Élő Isten Gyülekezete, Őskeresztény Apostoli gyház, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet, vangéliumi testvérközösség, Új Apostoli gyház, A Hit Gyülekezete, Jézus Krisztus ai Szentjei gyház, Jehova Tanúi és Salamon Gyülekezete 52 Fehér Ágnes: i. m. 131. 53 olnár Attila: Új vallási jelenségek. = Szekták. Új vallási jelenségek. Szerk. Lugosi Ágnes Lugosi Győző. Bp. 1998. 16 28; Szilczl Dóra: Új vallási fundamentalizmus = Szekták. Új vallási jelenségek. Szerk. Lugosi Ágnes Lugosi Győző. Bp. 1998. 29 48.
GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 175 kat erősíti, hisz az egyházak mellett már nem áll az állam kényszerítő ereje, és elvileg végtelen számú vallási újítás lehetséges, amelyek mind valamilyen társadalmi és individuális igényt elégítenek ki. 61 Véleménye szerint az újonnan megjelent vallásos jellegű kisközösségek 62 megismétlik a kereszténység vallási szerkezetét, hisz tanok, dogmák alakulnak ki, szent iratok születnek, elkülönülnek a szakértői és laikus szerepek, sőt többségük széttöredezett, módosult keresztény tanokat hirdet. 63 hhez kapcsolódik Szilczl Dóra (és nem csak) azon megállapítása, hogy a hitközösségek többsége fundamentalista tanokat vall, amely a modernitás krízisére reflektáló szemlélet. 64 A vallásos jellegű kisközösségek kutatása rdélyben az utóbbi években kezdett fellendülni, 65 és gyakran összekapcsolódik az erdélyi cigányság vallásos életének vizsgálatával. Különösen fontosnak tartom a romániai, illetve az erdélyi cigányság valamilyen hitközösséghez való egyre nagyobb méreteket öltő kapcsolódásának a kutatását, hiszen ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a romániai cigány közösségeknek ezt a felzárkózási kísérletét. bbe az irányba végzett kutatásokat a kolozsvári székhelyű ax Weber Szociológiai Szakkollégium néhány kutatója, 66 letve Bakó Boglárka, 67 Fosztó László, 68 Kinda István, 69 Koncz Ákos, 70 Simon Zoltán, 71 Tesfay Sába, 72 Végh Anna 73 és Johannes Ries. 74 54 olnár Attila: i. m. 17. 55 Tanulmányában elsősorban az 1960-as években és azóta keletkezett szinkretista új vallási mozgalmakat érinti. Uo. 16 28. 56 Uo. 23. 57 Szilczl Dóra: i. m. 37. 58 Jelzés értékű lehet, hogy a kolozsvári Szociológia Tanszék két kiadványa, a Web és az rdélyi Társadalom is megjelentetett már egy-egy tematikus számot ebben a kérdéskörben. (Web Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001); rdélyi Társadalom V (2007). 1. sz.) 59 Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Sólyom Andrea: Vallás és modernizáció a ezőségen. Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001). 34 54; Kiss Dénes: gy hetednapi adventista közösség kialakulása. A vallási konverziót befolyásoló tényezők. Web Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001). 54 66. 60 Bakó Boglárka: Hallgassatok ide, minden fajta népnek meg kell legyen a maga temploma. Az ürmösi pünkösdista cigányok identitása egy beszélgetés tükrében. = Fehéren, feketén. Varsánytól Rititiig. Tanulmányok Sárkány ihály tiszteletére. Szerk. Borsos Balázs Szarvas Zsuzsa Vargyas Gábor. Bp. 2004. 39 55. 61 Fosztó László: Ki a cigány? Az etnikai identitásokról. Keresztény Szó IV(1997). 26 29; Uő: Szorongás és megbélyegzés: a cigány magyar kapcsolat gazdasági, demográfi ai és szociokulturális dimenziói. = Lokális világok. gyüttélés a Kárpát-medencében. Bp. 2003. 83 107; Uő: A megtérés kommunikációja: gondolatok a vallási változásról pünkösdizmusra tért romák kapcsán. rdélyi Társadalom V (2007). 1. sz. 23 49. 62 Kinda István: Vannak cigányok, akik fi nomak. Református egyház és Jehova Tanúi kizáró és befogadó közösségek. Székelyföld IX(2005) 9. sz. 113 131; Uő: az igazságot tanították, s azétt tetszett, nem a pénzétt! Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál. = Népi vallásosság a Kárpát- medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007a. 321 336; Uő: Felekezeti és kulturális disszimiláció egy orbaiszéki falu cigányainál. = Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 15. Kvár 2007b. 153 172. 63 Koncz Ákos: Az adventista vallás szerepe a gábor cigányok identitásformálódásában. = Kultúrák között. Hommage à Boglár Lajos. Szerk. Gergely András Papp Richard Prónai Csaba. Bp. 2006. 256 261. 64 Simon Zoltán: Szappan és víz = Ünnepi Tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára. Szerk. Daniel Heinz Fazekas Csaba Rajki Zoltán. iskolc 2006. 278 298; Uő: Kisegyházak és más vallásfelekezetek szerepe Nyárádkarácson községben, a rendszerváltást követően. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kissebségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp. 2007. 361 382. 65 Tesfay Sába: Adventista gáborok. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kisebségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp. 2007. 404 428. 66 Végh Anna: z itt élő egyház, nem halott = Cigány világok urópában. Szerk. Prónai Csaba. Bp. 2006. 269 315. 67 Ries, Johannes: A romák és Isten népe a pünkösdista misszió hatása a roma kultúrára. = Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 15. Kvár 2007. 139 152.
176 LŐRINCZI TÜND Összefoglalás Tanulmányomban a vallásos jellegű kisközösségek kutatásának elméleti háttereit tekintettem át a teljesség igénye nélkül. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen nemzetközi elméleti megközelítések születtek arra nézve, hogy milyen társadalmi és individuális meghatározottságai vannak az egyes hitközösségek létrejöttének és működésének, illetve, hogy mindez hogyan csapódik le a magyar szakirodalomban. Fontosnak tartottam kitérni a vallásszociológia és a vallásantropológia nyelvhasználatának kérdésére, az egyes elméletek egyházias meghatározottságára, amelyek folyamatosan reflexiókra késztetik a kutatót. Tanulmányom csak bepillantást nyújt a vallásos jellegű kisközösségek kutatatásának háttérkontextusaiba, a katatások lehetséges értelmezési kereteinek szövevényébe, amelyek biztos vagyok benne, hogy konkrét kutatások esetében tovább rétegződnek, bogozódnak. Church? Sect? ovement? Theories Regarding Research into Religious Communities Keywords: church, sect, movement, religious community In the present study I have overviewed theories regarding religious communities without the claim of comprehensiveness. I have been interested in the international theoretical approaches concerning the social and individual factors contributing to the emergence and functioning of certain religious communities, and furthermore, in analyzing how these approaches appear in the Hungarian literature. I have found it significant to discuss the technical terms used by the sociology of religion and the anthropology of religion, the ecclesiastical character of some of the theories, which constantly inspire the researcher.