ECOVOC II. Neemzzeettköözzi i Találkoozzóó Drroontteen,, Hool llandia 2012.. márrcci iuss 28--30.. Projekt címe: Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztők felsőfokú szakképzése/vocational training in organic vegetable and fruit production Program megnevezése: Egész életen át tartó tanulás program Alprogram megnevezése: Leonardo Da Vinci Innováció transzfer Szerződésszám: 11/0029-L/4001 Tartalomjegyzék: Bevezetés A találkozó résztvevői 2 2 A második nemzetközi találkozó célkitűzései, a találkozó programjának tartalmi felépítése 3 A partnerek pedagógiai módszerei Szakmai látogatások Partnerek képzési tanmenetének összehasonlítása HOPPNET 3 7 8 10 Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához (Organic Market Garden Start-up Manual) 10 A projekt pénzügyi vonatkozásai Projekt disszemináció, kommunikáció Projekt minőségbiztosítása Partnertalálkozó zárása, további feladatok megbeszélése Mellékletek jegyzéke 10 11 11 11 12 1
Bevezetés A nemzetközi találkozók kitűnő lehetőséget teremtenek arra, hogy a résztvevő felek kihasználják a személyes találkozás előnyeit: azonnali véleménynyilvánítás; különböző álláspontok ütköztetése; közös döntés az optimális megoldás mellett. Ezáltal felgyorsul a feladatok megvalósításának folyamata, és biztosított a felek által teljesíthető út.(legyen az akár a projekt fő célkitűzése, avagy a részfeladatok teljesítése.) Minden találkozó alkalmával sorra veszünk minden projekttémát, az action plan mentén haladva. A találkozó résztvevői: 1. Ududné Szabó Anikó (GAK, HU) 2. Csapó Beatrix (GAK, HU) 3. Kléger Aranka (GAK, HU) 4. Ujj Apolka (GAK, HU) 5. Matthew Hayes (SZIE, HU). Tirczka Imre (SZIE, HU) 7. Péli Anasztázia (SZIE, HU) 8. Jeney Zsuzsa (SZIE, HU) 9. Koczka Noémi (SZIE Kertészeti Tanszék) 10. Claudette Formantin (Ineopole, FR) 11. Yannick Driano (Ineopole, FR) 12. Charles-André Descombes (Manresa, CAT) 13. Glòria Colom (Manresa, CAT) 14. Arjen Huese (BDAC, UK) 15. Ruud Hendriks (Groenhorst College, NL) 1. Bart Willems (Groenhorst College, NL) 2
A második nemzetközi találkozó célkitűzései, a találkozó programjának tartalmi felépítése Az első nemzetközi találkozó alkalmával megismerkedtünk partnereink eltérő képzési formáival, amelyhez a képzés profiljához legjobban illeszkedő oktatási módszerek társulnak. A második nemzetközi találkozó fő célkitűzése a partnerek eltérő pedagógiai módszereinek alapos megismerése volt. Ennek leghatékonyabb módja, ha nem csak előadás formájában hallgatjuk meg ezeknek a módszereknek az ismertetését, hanem aktív részvétellel meg is tapasztaljuk azokat. Ennek megfelelően, minden partner kiscsoportos foglalkozás tartásával készült fel a módszerük bemutatására. A három napos nemzetközi találkozó részletes programja a 1. mellékletben található. Az első nemzetközi találkozó program összeállítását, partnereink kérdőív segítségével értékelték ki. Mivel célunk a projektmunka hatékonyságának maximalizálása a találkozók során is, így a partnerek javaslatait figyelembe véve arra törekedtünk, hogy a délelőtti órákat termi munkával, míg a délutánokat szakmai helyszínek látogatásával töltsük ki. A találkozó első munkanapján Ruud Hendriks (házigazda) bemutatta Hollandia mezőgazdaságát, a tengertől meghódított területek mezőgazdasági területté történő átkonvertálási folyamatát (talajművelés, csatornázás kezdete stb.) Ezek után ismertette a 85 ha-os területen gazdálkodó Warmonderhof (iskola neve, amely a Groenhorst College része) tevékenységi körét, 5 éves múltját rövid kisfilm segítségével szemléltette (Az első nemzetközi találkozón igény merült fel arra, hogy a gazda partner országának mezőgazdasága is dióhéjban bemutatásra kerüljön). A partnerek pedagógiai módszerei A Pedagógiai módszerek bemutatását először Claudette Formantin, az Ineopole oktatója szemléltette, az úgynevezett szendvics, vagy alternáló képzés felépítését részletezte. A képzés teljes időtartalmára meghatározzák a képzési tervet (ha az két éves, akkor két évre). Módszerük alapja, hogy még a farmon eltöltött gyakorlat előtt a diákok kérdéseket tesznek fel adott témakörben (pl. vetésforgó), amely kérdésekre a gyakorlat során keresik a választ. Ennek előnye, hogy a tanuló nem ítélkezik a gazda gyakorlata felett, hanem jobban megfigyeli azt, ezzel a miért -jeire is jobban megkapja a választ. A képzési központba való visszatérés után a hallgatók összesítik tapasztalataikat, átbeszélik a leírt szakirodalomtól való eltérő gazdálkodások okát, előnyeit és hátrányait. Az a tapasztalat, hogy a hallgatók farmra való visszatérése után, maga a gazda is nagy érdeklődést mutat, vajon az iskolában hogyan ítélik meg gazdálkodási gyakorlatát. 3
A délelőtt további részében Arjen Huese (BDAC) rövid bevezetőt tartott az iskola személeti alapjairól. Ezt követte az aktív részvétellel történő módszerbemutatás (lásd. pedagógiai módszertan gyűjtemény). Az angol iskola megközelítése szerint, a gazda első és legfontosabb feladata az alapos megfigyelés. Ennek a képessége kiemelkedő szerepet játszik a gazdálkodás során. Négy alapkategóriát különböztet meg: 1: Élettelen tárgyak, amelyeknek csak fizikai megjelenésük, testük van. 2: Növények, amelyek nőnek, virágoznak, magot hoznak stb., azaz élnek. 3: Állatok, amelyek nemcsak mozognak, de érzéseik, lelkük is van (motion and emotion). 4: Végezetül pedig az ember, személyiséggel, szabad akarattal és ösztönnel. Konvencionális gazdálkodás során a termesztett növényeket is tárgyként kezeljük. A BDAC nézetei szerint azonban a termesztés során nem csak a szakirodalmi adatokra kell hagyatkozni, úgymint ültetési, betakarítási idő, illetve a technikai eszközökkel, műszerekkel elvégzett vizsgálatokra, ennél többre van szükség. Élőlényként kell kezelni a növényeket is. Arjennek a hallgatóság bevonásával végzett interaktív órabemutatását a pedagógiai módszertan gyűjtemény tartalmazza. A találkozó második délelőttjét a katalán partner pedagógiai módszerének megismerésével folytattuk. Charles-Andrè Descombes (Manresa) kiscsoportok megalkotásával, interaktív módon szemlélteti oktatási módszerüket. A kialakított 4 csoport 4 különböző szemléletet képvisel, amelyeket érvekkel támaszt alá 10 percben: 1. csoport: gazdálkodók, akik támogatják a biotermesztést; 2. csop.: gazdálkodók, akik nem támogatják a biotermesztést; 3. csop.: a biotermékeket támogató fogyasztók; 4. csop.: a biotermékeket nem támogató fogyasztók. Az érveket táblázatos formában gyűjtöttük össze, majd kielemeztük. A biotermékek magasabb árfekvése kapcsán olyan érvek és ellenérvek láttak napvilágot, mint pl. a konvencionális termesztésből származó talajvíz nitrát szennyezésének helyreállítási plusz költsége, ami minden adófizetőt terhel, vagyis a konvencionális termesztés sem minden esetben olcsóbb, mint a nagy kézi munkaerő igényes ökológiai termesztés. Továbbá szó esett arról is, hogy a 4
gazdasági világválság fókuszba emeli a biotermesztést, mint a minőségi válság egyik megoldási lehetőségét. Charles prezentációjának második részében Moodle online oktatási segédanyagaik feltöltési, elérhetőségi metodikáját szemléltette (http://agora.xtec.cat/ecamanresa/moodle/). Kérdés: A végzett hallgatók hozzáférnek végzést követően is a feltöltött anyagokhoz? Válasz: Igen, de ezt mindig a tanár dönti el, hogy a végzett hallgatóknak mennyi ideig van még hozzáférési lehetőségük. Manresa prezentációjának 3. részében Glòria Colom a szakmai látogatásokról számolt be. A képzés első évében a hallgatók egy konvencionális gazdaság átállási tervét készítik el. Ezt követi a vállalkozási tervkészítés (második évben), amely már pénzügyi tervet is tartalmaz. Ennek elkészítése komoly sikert is jelent az iskola számára, hiszen tanulóik sok esetben díjakkal térnek haza a szakversenyekről. Végezetül a hallgatók elkészítik az ún. élet projektjüket. A képzés elején lerajzolják a saját elképzeléseiket, hogy mivel szeretnének foglalkozni a végzést követően. A képzés végén újra lerajzolják. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a képzés végén mennyivel kifinomultabb, összetettebb a tanulók rajza, konkrétabb elképzeléseket ábrázol (pl. termesztett növények faja, földterületek elhelyezkedése a lakórész körül, stb.) 5
Képzés megkezdése előtt Képzés befejeztével Kérdés: Volt olyan gazdálkodó, aki az átállási tervet et megismervén megtette a szükséges lépéseket, és át is állt konvencionális termesztésről bio termesztésre? Válasz: Nem ez az elsődleges cél, de volt akiről hallották, hogy 5 év múlva átállt. A gazdálkodókra jellemző, hogy nagyon félnek az átállástól, félnek feladni a biztos jövedelmet a bizonytalanért. Kérdés: A vállalkozási tervben mennyire szerepel valós pénzügyi terv? Válasz: A tervben a fiatal gazdálkodóknak járó támogatás dokumentációját is bele kell venniük a hallgatóknak. Ruud Hendriks A Warmonderhof-i i pedagógiai módszer interaktív bemutatása előtt felvázolja a biodinamikus gazdálkodás kiindulási alapjait, az ember termesztési szokásainak változását idősíkba helyezve. (A vetésváltás és a szerves és szervetlen trágyázás kialakulásának okait elemzi): Az ember, gyűjtögető életmódja után (amikor természetes környezetének átalakításában még aktívan nem vett részt), egy-egy kisebb területet megművelt, majd ennek kiaknázása után területet váltott (3000 évvel ezelőtt: területváltó gazdálkodás- shift cultivation). 1000 évvel ezelőtt azonban ezen a rendszeren is változtatni kellett, mert a talajok elszegényedtek. Ezért az állattartás is kiemelkedő szerephez jutott. Az állatok alá még nem szalmát, hanem
különféle természetes anyagokat almoztak, majd azt használták fel szerves trágyaként. 100 évvel ezelőtt megteremtették a műtrágya alapjait. (ásványi anyagok, guana). Ez után vetődött fel a kérdés: Hogyan tudjuk talajainkat olyan módon táplálni, hogy az az ember számára is egészséges legyen. A rövid felvezető után arra kér bennünket Ruud, hogy alkossunk 4 fős csoportokat, és beszéljük át, írjuk le, hogy az egyes állatfajokat (szarvasmarha, sertés, ló, kecske, tyúk), hogyan jellemeznénk tulajdonságaik alapján. Gyűjtsük össze a viselkedésükre, karakterükre jellemző jegyeiket. A csoportmunka menetét, annak eredményét, a következtetéseket a pedagógai módszer gyűjteményben részletezzük. Szakmai látogatások A találkozó első napjának délutánját szakmai látogatással töltöttük. Ellátogattunk a De Hooge Kamp nevű biodinamikus farmra. Az 1998-tól működő gazdaság 9 ha-os területéből 500 m2 üvegház. Zöldségeiket direkt úton értékesítik: 250 dobozt állítanak össze hetente, és heti 2 alkalommal piacon is árulják terményeiket. 50 állandó vevőjük van, akikhez dobozos kiszerelésben jut el az áru (a különböző méretű dobozok tartalma is változó, összetételük: felvásárolt gyümölcs és saját zöldség vegyesen). A farm szerves trágyával való ellátását a közeli tehenészettel való együttműködésük biztosítja. A trágyáért cserébe takarmányt szolgáltatnak (3 ha-on termesztett, 4 évig területen lévő füves here). Üvegházuk érdekessége, hogy kerekekkel ellátott fix sínpályán mozog. Az üvegházat évente 2x mozgatják. A porcsin betakarítását követően, helyére tolják az üvegházat, ezzel az eddig üvegházban lévő salátapalánták szabadföldre kerülnek. Ezt követően az üvegházba paradicsom palántákat ültetnek. Az értékesítés sikeressége a nagy faj és fajtaválaszték (0 fajta terményük van Pl.: 5 különböző fajta burgonya, 10 féle saláta stb.) 7
Partnerek képzési tanmenetének összehasonlítása A partnerek ökológiai gyümölcs- és zöldségtermesztés témakörben folyó képzéseinek tanmenetét elemeztük ki, és beszéltük át a találkozó résztvevőinek 4 fős kiscsoportokra bontása után. A képzések tanmenetének (tantárgyak egymásra épülésének logikája, elméleti és gyakorlati óraszámok, azok súlyozása, kreditek stb.) megismerése nagyban segíti a magyar partner munkáját jövőbeli képzésének kialakításában. A kiscsoportos munka eredményeinek összefoglalása a következő: A tantárgyak mögött húzódó tartalmak közötti különbségeket nehéz megítélni. Egyes tantárgyak esetén a pontos tartalom egyeztetésére még szükség van. Nem csak a francia partner esetében (amelynek okát már korábban részleteztük), de a holland partnernél is van rá példa, hogy a hallgató a gyakorlati blokkal kezd. Ennek az a célja, hogy a hollandul nem beszélő hallgatóra az elméleti képzést megelőzően már ragadjon a nyelv a gyakorlati képzés során (ahol könnyebb a látott és megtapasztalt dolgokhoz kötni a holland kifejezéseket). A nyelvi nehézségek leküzdését az is gyorsítja, hogy bentlakásosak a tanulók, könnyebben tanulják így a nyelvet, hiszen együtt töltik a hétköznapokat holland tanulótársaikkal. Az elméleti oktatást mindig célszerű délutáni gyakorlati oktatással ötvözni, hiszen a hallgatók koncentrálóképessége is véges. (Az elméleti órák között is szünet szükséges!) A katalán partner esetén a kertészeti 8
tanüzem meglehetősen távol van az iskolától, ezért logisztikai okoknál fogva heti 3 teljes napot (nem csak fél napokat) töltenek a hallgatók gyakorlati munkával. Manresa esetén nincsenek olyan kötelező alapozó tárgyak, amelyek teljesítése nélkül a hallgató ne haladhatna tovább. Minimum órateljesítés van előírva. Az eltérő tanmenetekből érdemes kisebb tantárgycsoportokat képezni, majd megvizsgálni, hogy az egyes partnereknél melyek azok a tantárgycsoportok, amelyek szerepelnek a tanmenetben, és melyek azok, amelyek a képzőintézmény sajátosságai. Ezek alapján a következő tantárgycsoportokat különböztettük meg: agronómia-agronomy (minden tanmenetben szerepel); gyakorlati képességeket fejlesztő órák- practical skills classes ; farm gyakorlat-placements ; vállalkozási ismeretek- business management ; művészet, fenomenológia, szociális készség fejlesztésart,phenomenology, social skills ; személyre szabott képességek és készségek fejlesztése-personal skills (pl.: nyelvismeret, matematikai alapismeretek termésbecsléshez, termőterület számoláshoz, számítástechnikai alapismeretek, amely akár felzárkóztató is lehet). BDAC erre a jövőben még jobban szeretne hangsúlyt fektetni, személyre szabott terv alapján. fenntarthatóság- sustainability (általános értelemben mint pl: energiahasználat, széndioxid lábnyom -carbon foot print); humán táplálkozás, élelmiszer feldolgozás- human nutrition and food processing ; szabályozások-policies (elsősorban az Ineopole esetén bevált gyakorlat, hogy a képzés során a hallgatók megismerik a lehetséges támogatási formákat is). Kérdés: A BDAC esetén, hogyan oldanák meg időben a tervezett felzárkóztató órákat? Válaszok és hozzászólások: Bár az esti órák lennének ezekre alkalmasak, a hallgatók estére már fáradtak. Az Ineopole-nál ezek a felzárkóztató órák már be vannak építve a képzési programba. Warmonderhof-ban személyes fejlesztési tervet (Personal development plan) készítenek. Ennek részét képezi az ön-swot analízis, ahol leírják a hallgató erősségeit, gyengeségeit, illetve viselkedését, reakcióját siker-, sikertelen szituációban, valamint krízishelyzetben. 9
HOPPNET A gyakorlati helyek hálózatának kiépítéséhez a magyar partnerek előre készített kérdéscsoportjait 15 perc átolvasási idő után, kerekasztal beszélgetés útján tárgyaltuk meg. A kérdéscsoportok között voltak minőségi vonatkozásúak (pl. milyen előnyökkel jár, ha a gazdálkodó a HOPPNET tagja?; Milyen elvárásokat támaszt a küldő intézmény a gazdálkodóval szemben?), valamint az adatbázis feltöltéséhez szükséges rövid, konkrét megfogalmazásúak is (pl. ország, régió, gazdálkodás fő profilja stb.) A minőségre vonatkozó kérdéscsoportok átalakítása, fontossági sorrendbe helyezése segíti a HOPPNET-ben részt vevő gazdák, az iskola és a tanuló közötti szerződés tartalmának legmegfelelőbb kialakítását. Az adatbázisra vonatkozó kérdések pedig a HOPPNET feltöltéséhez szükséges információkat irányozza elő. Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához (Organic Market Garden Start-up Manual) Minden partner ismerteti a számára kijelölt és elvállalt könyvfejezet vázlatát angolul. MAtthew Hayes újra ismerteti a kézikönyv munkatervét (első nemzetközi találkozóra visszautalva). Közösen átbeszéljük, hogy milyen stílusú legyen a könyv, és ki a célközönség. A fejezetek bemutatását követően kiegészítő javaslatokat teszünk. (lásd. 2. melléklet) A projekt pénzügyi vonatkozásai Szabó Anikó részletezi a pénzügyi elszámoláshoz szükséges dokumentumok összesítésének módját (számlák, beszállókártya, repülőjegy). A találkozóra készült mappában a számlák összesítéséről minta is található. Átbeszéljük a 10 % alatti, költségsorok közötti átcsoportosítási lehetőségeket. 10
Projekt disszemináció, kommunikáció Csapó Beatrix számszerűsítve is bemutatja az eddigi projekt disszeminációs eredményeket, felhívja a partnerek figyelmét a saját országukban vállalt disszeminációs tevékenységekre. Projekt minőségbiztosítás Az első nemzetközi találkozó végén kitöltött megelégedettségi kérdőív kielemzésének összesítését mutatja be Csapó Beatrix, a minőséget javítandó felvetésekre reagálva részletezi a projektmenedzsment megtett lépéseit. Beszámol a Gödöllőn lezajlott gazdálkodó-oktató fókuszcsoport találkozóról. A holland nemzetközi találkozó végén minden partner 2 kérdőívet tölt ki. Az egyik a találkozó sikerességére vonatkozik, a másik a projekt első félévének értékelésére. Az eredmények a 3. mellékletben találhatóak meg. Partnertalálkozó zárása, további feladatok megbeszélése Ujj Apolka összefoglalja a 3 nap eseményeit, a projekt előrehaladását, ismerteti a további feladatokat, azok teljesítési határidejét. A 3. nemzetközi találkozó várható ideje: 2012. október. Fő témája: Akkreditáció: Követelmények és megfelelések. Biodinamikus gazdálkodás. Helyszíne: BDAC, Anglia. Arjen Huese dátumjavaslatokat fog tenni. További feladatok, teendők: SZIE (P1) elkészíti és megküldi a felsőfokú szakképzés kidolgozási munkatervének frissítését (a projektpartnerek képzési tanmenetének ismeretében) a projektmenedzsment számára. Határidő: 2012. ápr. 30. GAK (P0) elkészíti a pedagógiai módszer gyűjteményt a II. Nemz. találkozó során készített videó felvételek és ppt anyagok alapján. Határidő: 2012. július 10. GAK (P0) megírja a soron következő projekt hírlevelet. Határidő: 2012. július 10. Kézikönyv megírására és szerkesztésére vonatkozó feladatok és határidejük a 2. mellékletben részletesen megtalálhatóak. A III. Nemzetközi találkozóig a következő feladatokat ütemeztük be: Warmonderhof (P5) megküldi angol nyelven a vállalt fejezeteinek vázlatát. Határidő: 2012. április 30. Ineopole (P3) új vázlatot készít két vállalt fejezetéhez angol nyelven a megbeszéltek szerint. Határidő: 2012. április 30. P1;P2;P3;P4;P5 megküldi P0 számára az egyik - II. Nemz. találkozó során közösen átbeszélt-, vázlatra épülő kézikönyv fejezetet (saját anyanyelvén). Határidő: 2012. június 30. 11
P1;P2;P3;P4;P5 megküldi P0 számára a második -II. Nemz. találkozó során közösen átbeszélt-, vázlatra épülő kézikönyv fejezetet (saját anyanyelvén). Határidő: 2012. szeptember 1. P0 frissíti a pénzügyi mérleget partnerenként, a beérkezett számlák és beszállókártyák alapján. Határidő: 2012. május 15. P0;P1;P2;P3;P4;P5 elkészíti a projekttel eltöltött munkanapok elszámolását (timesheet) 2012. március 31-gyel bezárólag. P0 folyamatosan frissíti a projekt weboldalát. P0 megtartja a soron következő 2. belső monitoring találkozóját, ahol az action plan alapján ellenőrzi az eddigi feladatok elvégzését, azok minőségét, előirányozza a soron következő teendőket. Határidő: 2012. április 30. Köszönjük mindenkinek a segítséget a találkozó sikeres lebonyolításáért, a partnereknek pedig az együttműködésért! Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: Második nemzetközi találkozó programja 2. melléklet: Gyakorlati kézikönyv megbeszélésének jegyzőkönyve 3. melléklet: Csoporttagok értékelésének összesítése 12
1. Melléklet Tuesday, 27 March Arrival of participants Wednesday, 28 March Programme of the 2nd International Meeting Leonardo da Vinci - ECOVOC Dronten, Netherlands 28-30 March 2012 09:00-12:00 Opening of the meeting, presentation of Warmonderhof 12:30-14:00 Lunch Pedagogical method of Ineopole (Claudette Formantin / 50 min.) Pedagogical method of BDAC (Arjen Huese /0 min.) Comparison of Partners course contents related to the subject of the project (Small group session with plenaries/0 min.) 14:00-17:00 Professional visit, evaluation of the day, plenary 19:00- Dinner Thursday, 29 March 8:30-9:30 Pedagogical method of Manresa (Charles-André Descombes/ 0 min.) 9:30-10:30 HOPPNET (basic criteria of HOPPNET, small group session with plenaries) 11:00-12:30 Organic Market Garden Start-up Manual (chapter plan presentation by assigned partners) 12:30-14:00 Lunch 14:00-17:00 Professional visit, evaluation of the day, plenary 19:00 Dinner 13
Friday, 30 March 9:00-10:00 Pedagogical methods of Groenhorst College (Ruud Hendriks / 0 min.) 10:00-12.30 Financial aspects (Anikó Szabó) Dissemination of results (Beatrix Csapó) Quality management (Beatrix Csapó) 12:30-14:00 Lunch 14:30-17:00 Summaries of tasks, deadlines (Apolka Ujj) Dates of the next international meeting Summaries of team member evaluation (Beatrix Csapó) 19:00 Dinner Saturday, 31 March Visit of the organic market of Amsterdam, Departure of participants 14
2. melléklet Minutes of Organic Market Garden Start-up Manual meeting Warmonderhof 29 March 2012 Following on from the International meeting in Hungary (Nov 2011) most partners were able to present plans for the chapters of the Start-up Manual they agreed to take responsibility for. Arjen Huese (BDAC) presented plans for chapters on organic farming systems and human resource management, Claudette Formantin and Yannick Driano (INEOPOLE) presented plans for the Organic certification and Land and location chapters, Charles- André Descombes (Manresa) presented plans for the chapters on Planning the market and Tools and equipment, and Matthew Hayes (SZIE) for the chapters on Support Services, Multifunctional enterprises and Sustainability checks. Warmonderhof did not present chapter plans at the meeting, but committed themselves to providing these plans by 30 April 2012. They were able to give a verbal account of the chapters planned. Claudette also undertook to provide revised chapter plans for INEOPOLE s two chapters, as following discussions, it was agreed that both chapter plans would benefit from being redrafted. There was broad consensus that the key guidelines for the chapters should be: o Practical, easy to follow (not unnecessarily technical) o Straight-forward, non-academic, informal style (use of the second person singular ( you ) to address the reader (where appropriate), and first person plural ( we ) when offering our experience or advice o o Chapter length limited to 10-12 pages text Country-specific information should be dealt with in appendices for each national language version of the book o The information and advice should be general, and avoid the use of country specific information in the chapters, except where this increases general understanding o Based on real-world experience, including o o challenges as well as opportunities Friendly, accessible style Graphically attractive 15
Matthew Hayes and Charles-André Descombes have overall editorial responsibility for the manual The revised timetable for the Start-up manual for the rest of the project period is: 2012 April 15 submission outstanding of chapter plans (in English) 2012 June 30 each partner submits at least one chapter to P0 in their own language, which will then be translated into an English working draft 2012 September 1 each partner submits second chapter draft to P0 (in own language, which will be translated into English) 2012 autumn 3rd International Meeting (England) workshop time to dicuss each of the draft chapters (shared into working groups) 2012 December 31 each partner submits final version of all chapters to P0 2013 Spring 4th International Meeting (Catalonia) P1 and P3 present draft edited version (in English) workshop small groups to decide on final changes 2013 May 5 P1 and P3 send out chapters for professional (not linguistic) proof-reading (2 per partner) 2013 June 10 deadline for returning proof-read chapters to P1 (in English) 2013 June 10-July 31 translation and proof-reading in partner languages (English, Hungarian, Catalan, Dutch, French) 2013 July 31 deadline for language proof-reading (P1) 2013 September 1 deadline for publication (P0 and P1) 2013 September 5th International meeting (France) official launch of book 2013 September book launch in each partner country (press conference) 1
3. melléklet A CSOPORTTAGOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZESÍTÉSE 2. Nemzetközi találkozó 2012. március 28-30, Dronten, Hollandia Kérem, segítse projektmunkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével. Visszajelzése biztosítja a projekt további fejlesztését - mely nem csak a projekt sikeréhez járul hozzá, de mindannyiunk egyéni sikeréhez is. 1 2 3 4 5 Gyenge Átlagon aluli Közepes Jó Nagyon jó Kitűnő Kérem, pontozza: 1. A találkozó előkészítése 1 2 3 4 5 3: 1 4: 2 5: 8 : 2 2. Szállás 1 2 3 4 5 2: 1 3: 4 4: 4 5: 4 : 0 3. Étkezés 1 2 3 4 5 3: 0 4: 1 5: 7 : 5 17
4. A találkozó napirendje 1 2 3 4 5 3: 0 4: 5: 7 : 1 5. Segédanyagok hasznossága 1 2 3 4 5 3: 0 4: 4 5: 8 : 1. Pedagógiai módszer előadások 1 2 3 4 5 3: 0 4: 4 5: 5 : 5 7. Kiscsoportos megbeszélés (tanterv) 1 2 3 4 5 2: 1 3: 4: 5 5: 1 : 0 8. Kézikönyv előadás 1 2 3 4 5 3: 4 4: 4 5: 5 : 0 9. Szakmai látogatás 1 2 3 4 5 3: 0 4: 0 5: 10 : 3 18
10. Kiscsoportos megbeszélés (HOPPNET) 1 2 3 4 5 3: 1 4: 1 5: 8 : 0 11. Kommunikáció és interpretáció 1 2 3 4 5 3: 2 4: 5 5: : 1 12. A projekt megfelelő haladása 1 2 3 4 5 3: 2 4: 3 5: 7 : 2 13. A találkozó általános hatékonysága 1 2 3 4 5 3: 2 4. 2 5: 8 : 2 14. Kérem, jelezze ha kimaradt valamilyen fontos téma a találkozón - látogatás egy gyümölcsös gazdaságba - Új résztvevők bemutatása (kik ők, mi a szerepük a projektben?) - bemutatkozni egymásnak a legelején - A nyelvi szakadék bonyolulttá tette a kommunikációt. Nem vagyunk egy csoport. - Egy gyümölcsös gazdaság meglátogatása érdekes lett volna, de így is nagyon élveztem a szakmai látogatást, sajnos az időnk véges. 19
15. Kérem, sorolja fel a találkozó erősségeit (hármat): - jó szakmai látogatás; - kiscsoportban dolgozni jobb; - Jól beleláttunk milyen az élet Warmonderhof-ban, érdekes szakmai látogatás, jó légkör; - Minden munka haladt, jó hangulat, megismertük Warmonderhof-ot; - használható információk komplex, széles látókör; hatékonyság; - érdekes pedagógiai módszertanok hasznos információkkal; jó moderátor; - érdekes, következetes, feladat-nyomonkövetés; - közel a természethez, megízleltük milyen a hallgatók élete; - szakmai látogatás, pedagógiai módszertanok bemutatása; - a partnerek aktív részvétele; - minden projekt elem megvitatásra került; - könnyű kommunikáció a partnerek között; - jó egyéni munka és reflekció; - jó és nagyon érdekes szakmai látogatás; - a biodinamikus pedagógiai módszertan; - jó szakmai látogatás, jól szervezett program, minden egy helyen; - szakmai információcsere, inspiráló témák, hálózat kiépítése; - jól szervezett, mindenki nagyon együttműködő, nagyon jó szakmai hozzáértés, ízletes ételek. 1. Kérem, jellemezze a találkozó fejlesztendő pontjait (hármat): - jobb időbeosztás megállni egy szünetre mielőtt mindenki kikapcsol, rövid beszédeket tartani; - meg kell találni a megvalósítandó feladat végrehajtásához legjobban illő módszert (kiscsoportos, egyéni munka, plenáris, stb..); - Több szórakozást szeretnénk este, kicsit kimenni, több kommunikációt az egész csapattal; - Szórakozni szeretnénk! - A környék jobb megismerése. - Nincs elég idő minden témára, több szakmai látogatásra lenne szükség; - kiscsoportos munka, nyelv; - egy kicsit jobb időbeosztás hatékonyabbá tenné a kiscsoportos munkát; - köröztetett kérdések a kiscsoportos szekciók helyett; - kisebb csoport; - rövid ülések, majd a változtatásokon, újszerű elgondolásokon való dolgozás, így a találkozó végére eredményre jutunk; - lehetőség egy gyümölcstermesztő gazdaság meglátogatására; - érdekes lett volna talán találkozni a hallgatókkal és hallani az ő szempontjaikat; - Ha beiktatunk szakmai látogatásokat, a program lehetne kicsit hosszabb is pl. 8.30 18.00 17. Javaslatok a következő projekttalálkozóra: - tartsuk életben 20
- legyenek frissítők - kisebb csoport - több beleszólás a partnerkiadványba (kézikönyv, ); - több írásbeli felkészülés a partnerektől; - szoros a menetrend, nehéz tartan az időzítést; - Jó lenne látni az összefüggéseket a különböző tanfolyamok között. - Maximalizált szakmai látogatás 18. Egyéb kiegészítő megjegyzés: - Kevesebb emberrel fele annyi idő alatt elérnénk ugyan ezt a haladást. Számomra nem világos mi a szerepe a különféle embereknek a projektben és miért vettek részt a Nemzetközi találkozón. - Talán lehetnének párhuzamos ülések. Pénzügyi emberek egy csoportban, oktatók egy másikban? Vagy különböző témákon intenzívebben dolgozni a hozzá értő emberekkel. - Köszönöm! - Nagyon jó volt látni az iskola életét. A szállás meglepő volt, de megfelelő és életszerű. - Néhány magyar partner nem vagy alig adott hozzá valamit a találkozóhoz, nem volt meg a közös munka érzése. - Nagyon élvezem az ECOVOC projektet, hasznos, hogy részt vehetek benne. Nagyon örülök a biodinamikus témának. Köszönjük! 21
PROJEKT ELŐMENETELI KIÉRTÉKELŐ LAP 1 2011. Október 1. 2012. Március 31. Hat hónap telt el a projekt kezdete óta. Kérem, segítsenek kiértékelni ennek a projekt szakasznak az előmenetelét azzal, hogy kitöltik az alábbi kérdőívet. Visszajelzése biztosítja a projekt további előrehaladását - mely nem csak a projekt sikeréhez járul hozzá, de mindannyiunk egyéni sikeréhez is. 1 2 3 4 5 Gyenge Átlagon aluli Közepes Jó Nagyon jó Kitűnő Kérem pontozza: 19. Információáramlás 1 2 3 4 5 3: 2 4: 5 5: : 1 20. Kommunikáció a projektkoordinátorral 1 2 3 4 5 3: 1 4: 5 5: 4 : 4 21. Partnerek közötti kommunikáció 1 2 3 4 5 1: 1 3: 1 4: 5: 3 : 1 22
22. Partnerek közötti együttműködés 1 2 3 4 5 2: 1 3: 1 4: 3 5: 4 : 1 23. Haladás a kézikönyvvel 1 2 3 4 5 2: 1 3: 3 4: 4 5: 5 : 1 24. Haladás a pedagógiai módszertanokkal 1 2 3 4 5 3: 1 4: 5 5: 7 : 1 25. Haladás a HOPPNET-tel 1 2 3 4 5 1: 1 3: 0 4: 5 5: : 1 2. Projekt Hírlevél 1 2 3 4 5 2: 1 3: 0 4: 4 5: 5 : 1 27. Projekt honlap 1 2 3 4 5 23
3: 0 4: 3 5: 5 : 4 28. Roll-up poszter 1 2 3 4 5 3: 1 4: 3 5: : 4 29. A projekt pénzügyi adminisztrációja 1 2 3 4 5 3: 2 4: 2 5: 7 : 2 30. Kommunikáció pénzügyi kérdésekben 1 2 3 4 5 3: 2 4: 3 5: 5 : 2 31. Általános előrehaladás a projektben 1 2 3 4 5 3: 1 4: 4 5: 8 : 1 32. Kérem, sorolja fel az előző projektperiódus erősségeit (hármat): - udvarias kommunikáció; - biodinamika; 24
- a találkozó résztvevői valóban ökológiai gazdálkodás témában szervezett tanfolyamok szakértői; - az idő munkával telt; - a partnerek gyakorlati tudása; - hatékony projektmenedzsment, jól felkészült -, erős szakmai csoport, nyitottság; - alapvetően jól működtetett; - jól előkészített és szervezett kezdés; - jól érthető projekt szerepek; - szakmai látogatások jó minőség; - disszemináció, honlap, HOPPNET; - szép roll-up poszter; - a második találkozó jobban sikerült mint az első; - folyamatos kommunikáció a koordinátor partnerrel; - jó munka; - nincs elvesztegetett idő a találkozókon; - érdekes partnerek; - a koordinátor jó kommunikációja figyel, hogy ne legyen túl sok; - szomjazom a biodinamika jobb megismerésére. 33. Kérem, sorolja fel az előző projektperiódus gyengeségeit (hármat): - kommunikáció a partnerek között, határidők betartása; - a kért információk küldése; - tisztánlátás hiánya, hogy hogyan indítjuk be a szakképzést; - a határidők figyelembevétele; - több lehetőség a személyes információcserére; - partnerek közötti kommunikáció hiánya; - a közös tárhely használatának hiánya; - határidők betartása; - gyorsabb lehetne az e-mail kommunikáció; - kommunikáció; - eddig alig csináltunk valamit; - nem tudom - a pénzügyi témák érthetősége; - javítani kell a honlap hasznosságán 34. Kérem, értékelje az Ön hozzájárulását a projekthez! Az Ön erősségei: - Túl kevés a számunkra hasznosítható input a projektben, mivel nekünk eleve nagy a tapasztalatunk. Egyszerűbb megismertetni a partnerekkel a módszereinket, ha a saját szemükkel látják. - tapasztalat az organikus kertészet oktatásában; - aktív részvétel minden témában a találkozón; - könnyen kommunikálok angolul; - minden aktuális szituációhoz való alkalmazkodás; - jó kommunikáció; - rugalmasság; - tapasztalat az organikus/biodinamikus mezőgazdaság oktatásában; 25
- tapasztalat, érdeklődés; - minőségi hozzászólások; - empátia és aktív részvétel; - sokéves tapasztalat 35. Kérem, értékelje az Ön hozzájárulását a projekthez! Az Ön fejlesztendő területei: - angol nyelv; - nincs szaktudásom a biodinamikus mezőgazdaságról; - meg kell próbálnom tartani a határidőket; - körültekintőbben kell terveznem és ellenőriznem a SZIE (P1) csoport haladását; - reálisabb Nemzetközi találkozó program készítése; - az angolom; - nyelv; - fordítás; - angol nyelvtudás; - munkatempó; - pedagógiai módszerek 3. Egyéb kiegészítő megjegyzés: - A projekt körüli különféle szempontok: Hírlevél, weboldal, roll-up poszterek. Jobban kellene magára a munkára fókuszálnunk és kevesebbet a külvilágra. Ennek majd akkor kell jönnie, mikor lesz mit prezentálnunk. - Különbözik a munkastílus a gyakorlatias és az egyetemi stílus között (sok ember, sokféle stílus). - A következő találkozót talán a Kézikönyvvel kéne kezdeni olyan jól lehetne dolgozni rajta esténként. - Javaslom, hogy az általam bemutatott diagram használatát támogassuk a hallgatók esetében is, hiszen ennek segítségével könnyen tudják szemléltetni saját projektjük különböző aspektusait és a kapcsolatot elérendő céljaik felé. - Nagyon élvezem ezt a projektet! Köszönjük a visszajelzést! 2