GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 LEHEL UTCAI TAGÓVODA... 7 I. BEVEZETÉS... 8 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 10 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 16 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI... 22 1. Játék, játékba integrált tanulás... 22 2. A mozgás, mozgásos játékok... 26 3. Ének, énekes játékok, gyermektánc... 29 4. Mesélés, verselés, dramatikus játék, bábozás... 31 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 33 6. Külső világ tevékeny megismerése... 35 7. Munkajellegű tevékenységek... 38 VI. GYERMEKVÉDELEM... 40 VII. PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE... 41 KISMEGYERI TAGÓVODA... 43 I. BEVEZETÉS... 44 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 45 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 47 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 52 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI... 56 1. Játék... 56 2. Verselés, mesélés... 58 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 60 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 62 5. Mozgás Örömtestnevelés... 64 6. A külső világ tevékeny megismerése... 66 7. Munka jellegű tevékenységek... 69 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 70 VI. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPI, MEGEMLÉKEZÉSEI, JELES NAPJAI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI... 72 VII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK... 73 2
MICIMACKÓ ÉS MAGYAR ÚTI TAGÓVODA... 74 I. Az óvoda nevelési alapelvei, célkitűzései... 75 II. Az óvoda bemutatása... 76 III. Gyermekképünk... 77 IV. Általános céljaink, feladataink... 78 V. A fejlesztés tartalma... 87 1. A játék és tanulási tevékenység... 87 2. Társas és közösségi tevékenység... 90 3. Munkatevékenység... 91 4. Szabadidős tevékenység... 93 VI. Komplex foglalkozások rendszere... 95 1. Anyanyelvi nevelés... 96 2. Természet-társadalom- ember... 97 3. Művészeti tevékenységek.....101 4. Testnevelés, mozgás.....106 VII. A nevelés tervezése és időkeretei.....109 VIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység.....111 IX. Óvodánk kapcsolatai.....113 A MOSOLYVÁR ÓVODA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 115 3
BEVEZETÉS Intézményünk a Győri Mosolyvár Óvoda négy tagóvodában, három egymástól eltérő pedagógiai programmal működik. A GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI Az intézmény neve: Győri Mosolyvár Óvoda Székhelye: 9024 Győr Lehel u. 7. OM száma: 202641 Az intézmény fenntartója: Az intézmény alapító okiratának száma: Intézményvezető: Győr-Moson-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 226/2013.(X.18.)Kgy Papp-Szabó Éva Tagóvodák adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése Győri Mosolyvár Óvoda Győri Mosolyvár Óvoda Kismegyeri Tagóvoda Győri Mosolyvár Óvoda Micimackó Tagóvoda Győri Mosolyvár Óvoda Magyar úti Tagóvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma 9024 Győr, Lehel. u. 7. Telefon/fax: 96/422-076 9024 Győr, Arató u. 5. Telefon: 96/425-661 9023 Győr Kodály Z. u. 51. Telefon/fax: 96/413-594 9024 Győr Magyar u. 1. Telefon: 96/428-884 Pedagógiai programja Az óvodai csoportok száma A férőhelyek száma Lehel utcai Óvoda Pedagógiai Programja Kismegyeri Óvoda Pedagógiai Programja Micimackó és Magyar úti Tagóvoda Pedagógiai Programja 4 csoport 2 csoport 4 csoport 3 csoport 109 fő 50 fő 116 fő 79 fő 4
Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Ezen értékek mellett a három különböző programmal dolgozó 4 tagóvoda megőrzi saját arculatát, hagyományait, és kihasználja a helyi sajátosságait. A Lehel utcai Tagóvoda pedagógiai programjának kiemelt nevelési célja az egészséges életszemlélet kialakítása. A Micimackó és Magyar úti tagóvoda tevékenységközpontú programmal működik. Az intézmény személyi feltételei Az óvodánkban betölthető státuszok száma előre rögzített, jogszabályok határozzák meg. Óvodai egységeink az engedélyezett alkalmazotti létszámmal működnek. Minden munkatársunk főállásúként, teljes munkaidőben dolgozik. A táblázatban megjelenő tagóvoda vezetők egyben óvónőként csoportban is dolgoznak. Az intézmény dolgozóinak képzettsége, gyakorlata, motiváltsága, mentálhigiénés állapota, általános emberi értékei jelentik az erőforrást ahhoz, hogy a folyamatos kihívásoknak megfeleljünk. A testület minden tagja tisztában van a saját munkakörének feladataival, megfelelő mértékű alkotói szabadságot kap, ami örömöt okoz számára. Élnek a reális kritikákkal és pozitív megerősítésekkel, melyek visszajelzést adnak tevékenységükről, mert mindez szakmai fejlődésre sarkall, növeli a kreativitást, megerősítést ad a szakmai és emberi kompetenciájában. 5
Engedélyezett közalkalmazotti Lehel úti Kismegyeri Micimackó Magyar úti álláshelyek Tagóvoda Tagóvoda Tagóvoda Tagóvoda Óvodapedagógusok száma 9 fő 4 fő 8 fő 6 fő o Intézményvezető 1 fő - - - o Intézményvezető helyettes 1 fő - - - o Tagóvoda vezető - 1 fő 1 fő 1 fő Pedagógiai asszisztens 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő Dajka 4 fő 2 fő 4 fő 3 fő Óvodatitkár 1 fő - - - Összesen: 15 fő 7 fő 13 fő 10 fő Szakvizsgázott óvodapedagógusok Képzettség Lehel úti Tagóvoda Kismegyeri Tagóvoda Micimackó Tagóvoda Magyar úti Tagóvoda Közoktatás vezetői 3 fő - - - Gyógytestnevelő + szakvizsga Fejlesztőpedagógus + szakvizsga Szociálpedagógus Egészségfejlesztő mentálhigiénikus + szakvizsga 1 fő - 2 fő 2 fő - - 1 fő - - 1 fő 1 fő - 1 fő - - - 6
Lehel utcai Óvoda Pedagógiai Programja 7
I. BEVEZETÉS A Lehel utcai Óvoda bemutatása: Intézményünk a városközponthoz közel, Nádorváros szívében helyezkedik el, jól megközelíthető. Óvodánk 1966-ban épült, akkor még 3 csoportszobával, a hozzá tartozó öltözőkkel, mosdókkal és kiszolgáló helyiségekkel, valamint egy szolgálati lakással. Ma már 4 csoportszobában fogadja a gyermekeket. Az épületünket mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt tágas udvar, zöldövezet veszi körül. Termeink barátságosak, világosak és otthonosak. Lehetőséget biztosítanak a biztonságos, szabad játékhoz és a játéktevékenységben megvalósuló fejlesztéshez. Óvodánk nevelőtestülete saját maga által összeállított program szerint dolgozik. Kiemelt nevelési célunk azon képességek és készségek fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az egészséges életszemlélet kialakításához. Évek óta az egészséges életmódra, testnevelésre, mozgáskultúra fejlesztésére helyeztük, helyezzük a hangsúlyt. Tárgyi lehetőségeink is adottak, rendelkezünk különböző termi és udvari tornaeszközökkel. Pedagógiai munkánkban törekszünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok továbbképzését. Alapelvként fogadjuk el, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátrányt csökkentő szerepet tölt be. 8
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekképünk A gyermek fejlődésében a 3-7 éves életkori szakasz, személyiségének alakulásában az egész életére meghatározó megismételhetetlen lehetőségeket rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a vele született genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások. E tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki és szellemi szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Személyiségének szabad kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Minden gyermek jellemzője a sokirányú érdeklődés az őt körülvevő világ megismerésére. Vonzódik a meséhez, a zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja óvodánkban, kialakul óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Tud nevetni, felfedezni, tud és mer csodálkozni ott, ahol mások közömbösek, tud szeretni másokat, a különbözőségeket elfogadni. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó és ennek megfelelően törekszünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Mindez csak egy gyermekközpontú óvodában valósítható meg, ahol a felnőtt is, gyermek is jól érzi magát. Óvodaképünk Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, melyben biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda három főszereplője a gyermek, az óvodapedagógus és a szülő. Nevelésünk célja, hogy elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását, mindezt a szabad játék keretében. Hirdetjük a gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtését, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat lát el. Tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermekek nevelésében, partneri módon, legjobb szakmai tudásunk szerint segítjük őket. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, valamint az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 9
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - az anyanyelvi, - értelmi nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása: Óvodás korban az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése különös fontossággal bír. Az egészséges életre nevelés az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Feladataink: - a gyermek gondozása testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - a gyermek testi képességeinek fejlesztése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - pihenés a nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése Az óvodai felvétel után a gyermekekről anamnézist készítünk, ezzel indítjuk el az ismerkedés folyamatát. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki szeretettel, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével közeledik hozzájuk. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit, a családból hozott szokásait. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy az újonnan érkező gyermekek szüleikkel együtt töltsék az első napokat. Kölcsönösen ismerjék meg egymást az óvodapedagógusokkal, dajkával, valamint ismerkedjenek az óvoda szokásrendjével, nevelési attitűdjével. Óvodánk nevelőtestületi szinten kidolgozott egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítjuk. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A szülők segítségével megismerjük ezeket, és kellő toleranciával kezeljük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük őket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyerekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés). A mindennapos szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életünknek. Csoportjaink minden nap kinn tartózkodnak a friss levegőn. Kivételt csak az olyan szélsőséges időjárási viszonyok miatt teszünk, mint viharos szél, eső, mínusz öt foknál alacsonyabb hőmérséklet, 10
köd. A szabad levegőn végzett mozgásos tevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakulását szolgálja. Az óvoda és a család gondozási szokásainak összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereink ebben. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése Az óvoda egyik fontos fejlesztési tere az udvar, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy minden évszakban és különböző napszakokban szolgálja az óvodásaink sokféle tevékenységét. Arra törekedtünk, hogy az udvaron legyen árnyékos és napos játszótér, valamint füves, homokos és betonos felület. Az udvar esztétikai szépségét adják a virágok, cserjék és fák. A gyermekeknek legyen biztosítva víznyerő hely (ivókút). Óvodánk épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében esztétikusan, ízlésesen rendeztük be. A több funkciót betöltő csoportszobáinkat úgy alakítottuk ki, hogy alkalmasak legyenek a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Ebéd után a csoportok szükségleteinek megfelelően biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit: terem szellőztetése, az ágyak megfelelő elhelyezése, biztonságot adó szokásrendszer kialakítása pl. mese, ének, zenehallgatás, simogatás. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. Fokozottan figyelünk balesetveszély elkerülésére, különösen a gyermekek által használt eszközöknél. Az udvari, vagy játszótéri játékoknál, a séták során, felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a megfelelő és biztonságos viselkedési valamint közlekedési szabályok betartására. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket szükség szerint használják. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. - Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek. Helyesen használják az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. - Szívesen kezdeményeznek mozgásos játékokat és részt vesznek benne. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre, igényességre törekvés. 11
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Feladataink: 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremetése. Mindehhez szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket; - az óvodapedagógus gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelem jellemezze; - az óvoda segítse a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását; - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segíti a barátkozást, s lehetővé teszi, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. - önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. 2. Az óvodai élet megszervezésénél arra törekszünk, hogy minél több közös élményt, tevékenységet nyújtsunk a gyerekeknek. A közös együttlétek, a közösen elvégzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság és igazmondás. 3. A szülőfölhöz való kötődés, a hazaszeretet érzelmi megalapozása során arra törekszünk, hogy a gyermekek minél jobban ismerjék meg a szűkebb és tágabb környezetüket. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a HHH-s és az SNI-s, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése és fejlesztése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel - szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. Az óvodáskorú gyermekek magatartásának jellemző sajátossága az érzelmi vezéreltség. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában a gyermekeket élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekekben kialakul az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek, szülők óvodához való érzelmi kötődését. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítünk abban, hogy a gyermek megtalálja a helyét az óvodában. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet és szeretetet igényel mindkét részről. Lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy gyermekeikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, így a szülő belülről is látja az óvoda életét, a gyermekek szokásait, megismerkedhet a napirenddel, jobban megbecsüli az óvónő munkáját. A gyermeknek együttléte a szülővel biztonságérzetet ad az új környezet elfogadásához, a közös indulás pedig jó alapot teremt a folyamatos, őszinte együttműködésre. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, a tevékenységek rendszerében valósul meg, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. A különböző tevékenységek alkalmazkodjanak a csoport tagjainak egyéni fejlettségéhez, egyben segítsék továbbfejlődésüket. Minél többször legyen lehetőségük a gyermekeknek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani. 12
Ünnepek és hagyományok A gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tartjuk az ünnepek, megemlékezések szervezését, mert az érzelmi nevelés és szocializáció terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándékkészítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével. A hagyományok egy része kizárólag egy-egy gyerekcsoportban kerül kialakításra. Pl. gyümölcssaláta készítés, kenyér, vagy mézeskalácssütés, kirándulás. Másrészük több csoportra is kiterjed. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplő ruha. Az együtt játszás, tervezgetés, együtt munkálkodás örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Az ünnep vidám hangulatú, felszabadult közösségi együttlét. Ünnepeink, hagyományaink: Születésnap gyertyagyújtás, éneklés, verselés után az óvó néni által készített apró ajándékkal lepjük meg az ünnepeltet. Mikulás a Mikulás személyesen adja át az ajándékot a gyerekeknek, egy-egy dicsérő, személyre szóló gondolatot mond. A gyerekek verssel, énekkel köszöntik Adventi délután a szülők közreműködésével közösen ajándékokat, díszeket készítünk. A délutánt rövid műsorral zárjuk. Karácsony a csoportok játékeszköz bővítését erre az időre tervezzük, melyet a közös fa alatt találnak meg a gyerekek. Énekekkel, versekkel ünneplünk. Mackó ünnep (febr. 2) ezen a napon minden kisgyermek egy mackóval érkezik az óvodába. Farsang jelmezben zajló zenés, táncos esemény, versekkel, énekekkel, tréfás játékokkal fűszerezve. Március 15 ünneplése csoportonként más-más módon zajlik (fejlettségtől, időjárástól függően), pl. látogatás a Petőfi szoborhoz. Húsvét az előkészületek során különböző technikával készítünk tojást, egyéb szimbólumokat. Az ünneplés csoportonként változik. Föld napja ezen a napon a gyerekek egy-egy virágpalántával érkeznek az óvodába, melyet közösen ültetünk virágládába, és a későbbiekben minden csoport maga gondoz. Anyák napja csoportonként, korosztályonként változik. Évzáró ezen a délutánon búcsúznak a nagycsoportosok az óvodától Gyermeknapi kerti-parti 13
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Jól érzik magukat az óvodában csoporttársaikkal, a csoportban dolgozó felnőttekkel. - Elfogadják és tisztelik a gyermekek különbözőségeit. - A csoport kialakult szokásrendszerét betartják. - A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, szívesen tevékenykednek a közösségért. - Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. - Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. - Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, melyek a hiányosságaik. - Feladat és szabálytudatuk kialakult. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolába lépésre. - Tisztelik, becsülik szülőföldjüket. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára, élményeire alapozva, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, cselekvésbe ágyazva történik. Feladataink: - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást különös tekintettel a kreativitásra. - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet minden területét. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. 14
A beszédkapcsolatok kialakulásának alapvető feltételei az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek) beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. A beszédkészség sajátos helyzete abból adódik, hogy valamennyi óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik. Az óvodában a gyakorlás lehetőségeit több formában is alkalmazzuk: spontán beszélgetéses helyzetekben tervezett, tevékenységekhez kapcsolódó óvónő által irányított helyzetekben olyan szervezett tevékenységekkor, mikor kifejezetten beszédképességfejlesztés a célunk. Az óvónő mindig tartsa szem előtt, hogy példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezése a gyermekek beszédfejlesztésének leghatékonyabb eszköze. A gyermek érdeklődésének felkeltése a nevelés elengedhetetlen feltétele, ennek egyik természetes eredménye a gyermek szóbeli megnyilatkozása, kérdései, közlései. Az óvónő a lehető legnagyobb teret biztosítsa a gyermekek spontán megnyilatkozásának, hogy természetes helyzetben gyűjthessen tapasztalatokat beszédének szerepéről, célszerűségéről, hatásáról, a szóbeli kapcsolatok formáiról. Ehhez pedig sok kötetlen helyzetre, pedagógiai rugalmasságra, nyílt, derűs óvodai légkörre van szükség. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Vannak elemi ismereteik az őket körülvevő világról, felismerik az összefüggéseket. Probléma helyzetben törekednek a megoldások keresésére, szívesen kísérleteznek. A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Elbeszélésük folyamatos, igyekezzenek követni a történések logikai, időrendi sorrendjét. Néhány mesét, verset, mondókát képesek emlékezetből felidézni. Tudnak rövid történeteket, szöveget visszamondani. Képről mondatokban beszélnek. Nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt és társaikat. Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. 15
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Óvodánkban: 1 óvodai egységvezető 8 óvodapedagógus, 4 dajka, 1 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár és 1 karbantartó látja el a feladatokat. Munkatársi közösségünk elkötelezett, hosszú évek tapasztalatával rendelkező, jól együttműködő kollektíva. A nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, aki munkaidő beosztásának megfelelően, a nevelés egész időtartamában jelen van. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermek számára. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek, sokan közülük több évtizedes nevelői gyakorlattal rendelkeznek Munkájukat az új iránti fogékonyság, innovatív törekvések jellemzik. Felkészültek arra, hogy ellássanak speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat, munkájukat más szakemberekkel összehangolják. Képesek arra, hogy megvalósítsák a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésének célkitűzéseit. A nevelés eredményessége érdekében tevékenységüket összehangolják az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával. A nevelést segítő dajkák tevékenyen részt vesznek a csoportok napi életében. A dajka éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével hatást gyakorol a környezetére. Elengedhetetlen, hogy a dajka-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Az alkalmazotti közösség valamennyi tagja munkájával, magatartásával, személyes példájával segíti megvalósítani nevelési feladatainkat. Ennek érdekében: - Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaink nevelési terveit, működjenek együtt az óvónőkkel. - Aktívan vegyenek részt a csoportok életében. - Ismerjék meg csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyerekek napirendjéhez alkalmazkodjanak. - Munkájukban tükröződjön a gyerekek szeretete. Szakmai felkészültségünk színvonalának megtartása, a korszerű pedagógiai törekvések megismerése, munkánkba való beépítése érdekében szükségesnek tartjuk továbbra is a továbbképzésben való részvételt, illetve a folyamatos önképzést. Tárgyi feltételek Óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épülete, tágas, parkosított udvarai optimális feltételeket biztosítanak az óvodai nevelési feladatok ellátásához. Az óvodák épületében csoportszobák, öltözők, mosdók, és egyéb helyiségek funkcionálnak. Helyiségeink megfelelőek, világosak, biztonságosak, jól szolgálják a gyermekek kényelmét, fejlődését, egészségének megőrzését. Bútoraink, berendezési tárgyaink megfelelnek a gyermekek testméretének. A csoportszobák, öltözők, egyéb helyiségek berendezése, eszközei tükrözik pedagógiai programunk sajátosságait, biztosítják a szabad játék, az azonos időben végezhető párhuzamos tevékenységek feltételeit. A gyermekek által használt eszközöket számukra hozzáférhető módon, biztonságukra ügyelve helyezzük el. Óvodáink tágas, parkosított udvarán a biztonsági előírásoknak megfelelő mozgásfejlesztő játékok, homokozók biztosítják a gyermekek számára a szabad játék és a mozgás feltételeit. 16
Törekszünk arra, hogy az óvodák dolgozói számára megfelelő munkakörnyezetet biztosítsunk (öltöző, felnőtt mosdó, stb.), és próbáltunk kialakítani egy elkülönített, nyugodt sarkot a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a nevelő-oktató munka az óvodavezető, a nevelőtestület által jóváhagyott nevelési program alapján, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezzük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai életben kiemelt szerepe van a gondozásnak, melyet az óvodapedagógus a dajkával együttműködve folytat. Az óvodapedagógus a gondozási tevékenység közben is nevel, fejleszt. A gondozási tevékenység jó alkalom a kapcsolatépítésre, a gyermekek önállóságának megfigyelésére, fejlesztésére, az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozására. Az óvodás korú gyermek legfontosabb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a szabad játék. Az óvodás gyermekek a játék, a játékba integrált tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének, a készségek, képességek fejlesztésének keretét, formáját a kötetlen érdeklődésre alapozott tevékenységek nyújtják. Ezen tevékenységek során a gyermekek örömmel, önként, elsősorban utánzással, spontán tanulnak. A játéktevékenységben megvalósuló tanulásnak, képességfejlesztésnek a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a heti és napirend adja a keretét. A csoportok napirendjének kialakításánál arra törekszünk, hogy igazodjon a gyermekek egyéni szükségleteihez, legyen tekintettel a helyi szokásokra, biztosítson harmonikus arányokat az egyes tevékenységek között, tegye lehetővé a párhuzamosan végezhető tevékenységek tervezését, szervezését, őrizze meg a játék kitüntetett szerepét. Napirendünkben érvényesül a folyamatosság és rugalmasság. A napirend főbb kereteit helyes mindig betartani, mert ez a gyerekeknek biztonságérzetet ad, segíti a tájékozódást és a szokások kialakulását. 17
NAPIREND Érkezéstől az udvari játékig: A gyerekek érkezése, szabad játék, személyes percek Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával Mozgás, testnevelés foglalkozás Gondozási teendők ellátása, tízórai Tapasztalatszerzések, közös megfigyelések, séták, Szabad, mozgásos játékok Udvari játéktól az ébredésig: Gondozási teendők ellátása Önkiszolgálás vagy a naposi munka feladatainak elvégzése Ebéd Pihenés-alvás mesével, altatódallal Alvás-pihenés, folyamatos ébredés Ébredéstől hazaindulásig: A csoportszoba rendjének helyreállítása Gondozási teendők ellátása, uzsonna Játékos egyéni képességfejlesztés Játéktevékenység Szabad mozgásos játék az udvaron Találkozás a szülőkkel, szükség esetén rövid információ csere a gyermekkel kapcsolatosan 18
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Olyan bizalmi kapcsolat kialakítására törekszünk, ahol az óvoda a családdal együtt, egymást kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, ugyanakkor az óvodapedagógus rendelkezik megfelelő szaktudással, tapasztalattal, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. A korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Körültekintően szervezzük az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás Anyás befogadás (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő gyermekével együtt megismerje az óvoda életét, szokásait, fedezzék fel a játéklehetőségeket, az eszközöket, ismerjék meg az óvónőt és a társakat). A napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. A szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák A szülőkkel együtt szervezett rendezvények (pl. egészségnap), ünnepek. A kapcsolattartás várható eredménye: A családok elégedettek az óvoda működésével Minden szülő rendszeresen tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről A szülők aktívan részt vesznek az óvodai rendezvényeken. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. Az óvoda és az iskola Az iskolákkal tartalmas kapcsolat kialakítására törekszünk (pl. óra látogatás), hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését elősegítsük. A kapcsolattartás formái: látogatások, konzultáció. 19
Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Logopédiai Szolgálat Igénybe vesszük a Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásait Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekhez a feladatok és szükségletek függvényében fordulunk. Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények Védőnő Az óvoda fogorvosa A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat Közművelődési intézmények Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra, s a programok igényes kiválasztására törekszünk. A Városi Művelődési Intézmények programjait figyelemmel kísérjük (Gyermekek Háza, Vaskakas Bábszínház, Gyermekkönyvtár, Városi Galéria, Családi Intézet). 20
PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERTÁBLÁJA A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés program Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A tevékenység kerete Egészséges életmód Tevékenységformák Játék, játéktevékenységben megvalósuló tanulás Mesélés, verselés, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok, A környezet tevékeny megszerettetése, Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 21
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI 1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége,. az óvodai nevelés leghatékonyabb módszere, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A játék és a tanulás között igen szoros a kapcsolat, mivel a játékkal, mint tevékenységgel elemi jártasságokat, készségeket, képességeket alakíthatunk ki. Célunk: A szabad játék kitüntetett szerepének érvényesítése A gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az érzelmi, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. Feladataink: Azokat a feltételeket, helyzeteket, bőséges tapasztalatszerzéseket, élményeket biztosítani, amelyek hatással vannak a játékra. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődési sajátosságait. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A napirendben a legtöbb idő a játéké legyen. A jó játék legfontosabb feltétele, hogy a gyermeknek módjában álljon nézelődni, válogatni, a számára legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. Az óvónők tevékenységét az indirekt irányítás jellemezze. A gyermekek játékának kibontakozását feltételteremtő tevékenységükkel és játékukkal segítsék elő. Az óvodapedagógus mellett a gyermek aktívan, egyenrangúan alakítja a játékkörnyezetét. Az egész hely a játéknak van alárendelve. A mobilizálható bútorok, eszközök hozzáférése a gyermekek számára természetes, nem feltételhez kötött. Minden óvónő biztosítson a gyermekek kiegyensúlyozottságához, közösségi életük fejlődéséhez szükséges nyugodt légkört. Törekedjen arra, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek önállóan. Legyen módjuk a játékhoz szükséges eszközök kiválasztására, önálló kezdeményezésére. A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a jókedv fokozásával, serkentse a közös játék kibontakozását, fejlődését. Az óvónő alakítsa ki a megfelelő helyet a gyermekek szabad mozgására, a játék térbeli kibontakoztatására, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül játszó gyermekek számára. Szükség szerint alakítson ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket. A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segítik elgondolásaik megvalósulását, ezért az óvónő olyan játékszert adjon, amelyek az elmélyült játék kialakulását segítik, és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. A játék számtalan lehetőséget teremt a párbeszédek kialakítására, a kommunikációra. Az óvónő a beszédhelyzetek tudatos kihasználásával segítse elő, hogy az egyéni tapasztalatok, élmények felszínre kerüljenek. 22
3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Kezdetben gyermekek tevékenységét a gyakorló játék és a szerepjáték jellemzi. A hangok, a szavak ismétlés útján válnak játékká. Nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. A mozgások azáltal válnak játékká, hogy önként fölállított és vállalt szabályokat tartalmaznak. A homokszórás, kavarás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás örömmel végzett, hosszantartó foglalatosság. Ebben a korban elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Szívesen játszanak együtt, egymás mellett, vagy két-három gyermekből álló csoportban. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Barkácsoláskor az óvónő a gyermekek bevonásával készítsen kevésbé munkaigényes, kiegészítő játékszereket, így természetes lesz, hogy a hiányzó eszközöket később maguk is elkészíthetik. Bábozáskor elsősorban a báb mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését, ezért legyen a csoportszobában néhány olyan bábu, amit az óvónő gyakran használ, és a gyermekek jól ismerik. Az óvónő gondoskodjék arról, hogy az összeállítható játékszerekkel foglalkozó gyermekek nyugalmas helyet találjanak maguknak. Lehetővé kell tenni számukra az összerakosgatás és szerkesztés örömét, közben segítse őket az eredményes megoldáshoz. 3-4 éves korban azokat a szabályjátékokat alkalmazza az óvónő, amelyek a gyermekek mozgásszükségletét kielégíti, szabályai egyszerűek, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyermekekhez. Később a gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermekfejlődésben lemarad, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek. Ha az óvónő azt tapasztalja, hogy a gyermek ezen a szinten marad, keresse meg az okokat, s igyekezzen ezen a fejlődési fokon átsegíteni. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket tükrözi, tartósan kialakul a kisebbnagyobb csoportokban való együttjátszás. Értelmi, érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, és készek ezeket játékukban újraalkotni. Ebben a korban az óvónővel közösen beszéljék meg, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükségük, az elkészítésre ösztönözze őket, segítsen nekik. A gyermekek kézméretének megfelelő bábok és magasságuknak megfelelő paraván álljon a rendelkezésükre. A bábok feleljenek meg a gyermekek által kedvelt meséknek. Az építőjáték az eszközök és anyagok változatosságát igényli. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik, az élethelyzetek közben építenek, szerelnek, vagy a létrehozott alkotások hatására képzelik bele magukat a különböző élményhelyzetekbe. 4-5 éves korban már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyermekek közösen tartsák be a szabályokat. 5-6-7 éves korban a játék témájához kapcsolódó szerepek és az ennek megfelelő magatartás megkívánja a társra figyelést, a kívánságok késleltetését az elgondolások módosítását, ezért megértik, elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját, alkalmazkodnak a szabályokhoz. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét. Az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze legyen. A létrehozott eszközt használják fel a játékban, dramatizálásban. Az óvónő készítsen a gyermekekkel közösen síkés fakanálbábot fából, terményből, vagy más anyagból. A konstruálás fejlődése során a gyermekek igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. Bonyolultabb alkotásokat hoznak létre önállóan, sok egyéni ötlet alapján, képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. 5-6-7 éves korban választhatók olyan szabályjátékok is, amelyek nagyobb ügyességet, nagyobb szellemi erőfeszítést igényelnek. Már képesek a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására, az óvónő engedje, hogy a gyermekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen. 23
Udvari játéklehetőségek Változatos játékok szervezésével az óvónő érje el, hogy szívesen tartózkodjanak a gyermekek a szabadban, az udvaron. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégíti ki. Ha az időjárás megengedi, vigyék ki a csoportszobai játékeszközöket az udvarra, s ott is biztosítsák a nyugodt, kreatív játékot. A FEJLŐDÉS JELLEMZZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Egy azon játéktémában a gyermekek több napon keresztül képesek részt venni. A szerepjáték dominánsan jelentkezik a játékukban. Többször dramatizálják, bábozzák az ismert meséket. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és tartják magukat a szabályokhoz. Az óvoda által előnyben részesített viselkedési szabályok megjelennek társas viselkedésükben. Játék tevékenységben megvalósuló tanulás Programunk az egész nap folyamán megvalósuló tevékenységbe ágyazott (integrált) tanulást részesíti előnyben. A gyermekek tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, fejlődnek. Az óvodapedagógus szerepe: indirekt irányítás, tudatos jelenlét és a feltételek biztosítása. A tanulási folyamatban a játékosság hangsúlyos, a gyermekek érdeklődését az óvónő ébren tartja, mivel az óvónői magatartás az együttműködésre, felfedezésre, felismerésre ösztönöz. A tanulás szervezésének elvei: az ismeretterjesztésben meghatározó szerepe van az élményeknek a játékos tanulás, önkifejezés széles lehetőségének biztosítása a tervszerűség és spontaneitás összehangolása egyéni eltéréshez igazodó ütemben történő fejlesztés A tanulási módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, kíváncsisága, érdeklődése befolyásolja. Minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben az elemezgetés, rendszerezés, közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés. Élmények elmondása, óvodai megbízások adása, önálló feladatmegoldások önértékelésre, önellenőrzésre ösztönzik a gyermeket. Önfeledten, boldogan tevékenykedni csak akkor tudnak a gyermekek, ha sok dicséretet, buzdítást, pozitív megerősítést kapnak, ezért az óvónő törekedjen arra, hogy minden gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazza simítás, testközelség, szóbeli dicséret. 24
HETIREND Délelőtti játékba integrált tanulás Mese-vers, dramatikus játékok, bábozás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Mozgás, mozgásos játékok Udvari játékba integrált tanulás Énekes játékok Mozgás, mozgásos játékok Külső világ tevékeny megismerése A SZERVEZETT TANULÁS MUNKAFORMÁI Irányított fejlesztés: Mozgás Mese vers, dramatikus játék, bábozás Énekes játék Mikrocsoportos, csoportos: Ének zene Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése (környezet, matek) Egyéni: Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete Max. 10-15 perc 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete Max. 25 perc 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete Max. 30-35 perc 25
2. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája: az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3 6 7 éves gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. A rendszerességen és az egyéni szükségleten van a hangsúly. A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk: A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése játékos formában. A személyiség érzelmi, akarati, értelmi képességeinek fejlesztése. A harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása. Az egészség megóvása, megőrzése, prevenció (egészséges életmód kialakítása). A térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés a döntés és alkalmazkodó képesség kialakítása. Feladataink: A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgásigényének kielégítése. A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, prevenció. A mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással a mozgáskészségek alakítása. A testi képességek erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése. (kondicionálás és koordinációs képességek fejlesztése Mozgáson keresztül az értelmi szociális képességek fejlesztése. A testséma fejlesztése. A rendszeres mozgással befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét, az egyes szervek teljesítőkészségét. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A mozgásfejlesztés területei: a szabad játék (udvaron, csoportszobában) természetes mozgásigény kielégítése. a szervezett mozgásfejlesztés (mindennapos testnevelés, heti kötelező testnevelés foglalkozások) tudatos mozgásfejlesztés, testséma-fejlesztés. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek alkalmazása (kirándulás, sportnap) Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Célunk: minden gyermek találja meg életkorának, szükségleteinek és képességeinek legmegfelelőbb tevékenységét. Az óvodásgyermek szeret ugrándozni, futkározni, csúszni mászni, ezért fontos, hogy az óvónő megőrizze, ha szükséges felkeltse ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsen rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgástevékenység pozitív megerősítése, a baleset-megelőzés szempontjából, a szükséges és 26
elégséges szabályok megtanítása, a motoros hiányosságok kiküszöbölése (biztonságra nevelés) pl. erőtlenség, gyengébb reakcióképesség. A mozgásfejlesztés a gyermek egész személyiségének fejlesztésére irányul, a gyermek egésznapi tevékenységébe szervesen illeszkedik. A gyermekek napirendjét úgy alakítsa ki az óvónő, hogy egész nap biztosítsa számukra a megfelelő helyet és eszközt a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Fontos feladata az óvónőnek a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játszóeszközök) felhasználható a szabadjátékban történő mozgásfejlesztéshez. Az eszközök és a tevékenység kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjanak. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteink kielégítését. Szervezett, irányított mozgásfejlesztés Az irányított mozgásfejlesztés a heti testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi testneveléseken valósul meg. Az óvónő tudatosan tervezi meg a fejlesztés feladatait. A mindennapi frissítő torna szerves része a csoportok életének. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el, időtartama a gyermekek életkorától függ. Ha lehetőség van rá, magfelelő időben, ruházatban az udvaron tartsa. A frissítő testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak és kiegészülnek gimnasztikai gyakorlatokkal, melyek tartásjavító elemeket tartalmaznak. A prevenciós szemlélet előtérbe helyezésével hetente többször tartunk lábtornát a lábboltozat elváltozásainak javítására, megelőzésére. Végül a szervezet lecsendesítése. 3 6 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Fontos feladat a testrészek megismertetése, a testfogalom kialakítása. A 3 4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, ezért ennél a korosztálynál az óvónő a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl. futás különböző irányban, futás különböző feladatokkal, különböző futásformák gyakorlása). Játszanak ugrásgyakorlatokat (pl. szökdécselés, sorozatugrások, fellépés, leugrás nekifutásból). Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (pl. hajítás helyből távolba, célba, labda-dobás, elkapás, gurítás). A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is (csúszások, kúszások, mászások). A talajtorna elemei is jelenjenek meg (gurulás a test hossztengelye körül). A gyermekek végezzenek minél több egyensúlyozó feladatokat. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú gyakorlatokhoz (babzsák, labda, szalag, karika). Az óvónő rendszerint mutassa meg, ill. mutassa be a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos gyakorlását. A 4 5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúlyt, de már előtérbe kerül a térben való mozgások megismerése, lateralitás fejlesztése, dominancia erősítése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be a gyerekek, pl. járás, futás akadályon át, körül, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat (pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésből, felugrás két lábra és leugrás két lábra, helyből távolugrás). Dobásgyakorlatoknál próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával haránt terpeszállásból. Gyakran 27