Fenntartható építészet útmutató

Fenntartható építészet útmutató Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolný Zemplín (www.rradz.sk) együttműködésében készült. Szerzők: Ertsey Attila DLA, Medgyasszay Péter PhD További információ: sustain.europeerakademia.hu

Fenntartható építészet útmutató 2014.

Tartalomjegyzék 1. Alapelvek...9 1.1 Kiknek szól...9 1.2 Miért kell fenntartható módon építeni?...9 1.2.1 A permanens válság...9 1.2.2 A klímaválság következményei és a lehetséges válaszok...11 1.2.3 Fenntartható társadalom felé vezető fejlődés... 13 1.2.4 Hatékonyságnövelés...14 1.3 A fenntarthatóság indikátorai, módszerei az életciklus...18 1.3.1 Életciklus-elemzés (LCA)...20 1.3.2 Életciklus-költségelemzés (LCCA)...20 1.3.3 Bölcsőtől a bölcsőig (C2C)... 21 1.3.4 Karbonlábnyom (Whole Life Carbon Profiling)...22 1.3.5 Ökológiai lábnyom...24 1.3.6 Fogalmak...26 1.4 A kerten túl kitekintés a tágabb környezetre...29 1.5 Építésügyi előírások...30 1.5.1 Fenntartható építészetet formáló legfontosabb nemzetközi szabályozások...30 1.5.2 Országos építési szabályozás áttekintése...32 1.6 Az első lépések...34 1.7 A megvalósítás lépései...41 2. Funkciók, tervek, megépült épületek...43 2.1 Funkciók...43 2.2 Tervkoncepciók...45 2.2.1 Passzívház... 46 2.2.2 Aktívház... 48 2.2.3 Autonómház... 49 2.2.4 Reziliens ház... 49 2.2.5 Városi lakóépület... 49 2.2.6 Klímatudatos tervezés...52 2.2.7 Fenntartható ház...54 2.2.8 Környezetalakítás...55 2.3 Napenergia hasznosítása...55 2.3.1 Nap mozgása, benapozás tervezése...55 2.3.2 Napenergia passzív hasznosítása...57 2.4 Megépült épületek...57 2.4.1 Alacsony energiaigényű ház Magyarkúton...57 2.4.2 Passzívház...58 2.4.3 Autonómház egy reziliens épület...61 2.5 Felújítás példák... 71 2.5.1 Családi házból passzívház... 71 2.5.2 Vályogház rekonstrukció és bővítés...72 2.5.3 Vác, helyi műemlékileg védett épület...74 2.5.4 Paneles épület felújítása: Solanova, Dunaújváros... 79 2.5.5 Passzív társasház, Győr...82 5

3. Épületszerkezetek...83 3.1 Épület szerkezet tervezési szempontok...83 3.2 Nehéz építési mód, ásványi építőanyagok...91 3.2.1 Égetett tégla falazatok...91 3.2.2 Pórusbeton falazatok...93 3.2.3 Vályogtégla falazatok, vályog a födémszerkezetekben...93 3.2.4 Beton falazatok...100 3.2.5 Tömegfalak, trombe-falak...102 3.2.6 Kupolák, boltozatok...102 3.3 Könnyűszerkezet...103 3.4 Hőszigetelések...107 3.4.1 Természetes anyagú hőszigetelések...108 3.4.2 Szilikát alapú hőszigetelések... 114 3.4.3 Kőolaj származékok... 119 3.4.4 Újrahasznosított anyagok... 122 3.4.5 Belső oldali hőszigetelések... 125 3.5 Homlokzatképzés... 125 3.5.1 Vakolatok... 125 3.5.2 Könnyű homlokzatburkolat... 127 3.5.3 Nehéz burkolat...128 3.6 Tető...130 3.6.1 Magastetők...131 3.6.2 Alacsonyhajlású tetők... 132 3.6.3 Lapostetők... 133 3.7 Belső terek szerkezetei...136 3.7.1 Válaszfalak...136 3.7.2 Padló, fal, és mennyezetburkolatok...136 3.7.3 Festékek, lakkok...138 3.8 Nyílászárók...139 3.9 Árnyékolás...144 3.9.1 Árnyékolók szerkezeti kialakítási lehetőségei...144 4. Épületgépészet és energiaellátás...147 4.1 Fűtési rendszerek...147 4.2 Klíma, szellőzés...165 4.3 Víz, csatorna, szennyvíz, Belső szerelvények...168 4.3.1 Az épület vízellátása...169 4.3.2 Szennyvíz-kezelés...176 4.4 Elektromos berendezések, hálózat...186 4.4.1 Elektromos ellátás...186 5. Építőiparban használatos fontosabb jelölések, mértékegységek...197 6. Irodalomjegyzék...199 6

7

1. Alapelvek 1.1 Kiknek szól A könyv építkezőknek, tervezőknek, hatóságoknak és az érdeklődőknek szól, akikből lehet akár későbbi építtető, vagy tudatos lakásvásárló és -használó. A legfrissebb ismereteket foglalja össze a praktikusság igényével, ami egyszerre segít a gyors döntésben és átfogó tájékozódásban, a fenntartható építéssel összefüggő valamennyi kérdésben, a fogalmak tisztázásától az építési folyamat utolsó mozzanatáig. Az építészet és építés teljes területe eleven átalakulás, fejlődés alatt áll. A klímaváltozás az általános gondolkodásban, a környezethez és az élet egészéhez való viszonyt illetően mindannyiunkat az alapoktól való újragondolásra kényszerít. A fejlődés szédítő sebessége az alkalmazott eszközök megfontolt alkalmazását igényli, a technika lényegére vonatkozó alapvető kérdést felvetve: áldás vagy átok? Az építés fejlődését egyfelől a szakma élvonala, a környezeti felelősség által már áthatott kutatás-fejlesztés hajtja előre, jóval az építés kereteit meghatározó jogszabályok előtt járva. A fejlődést lassabban követő jogszabályi környezet követelményeit pedig 5-10 éves késleltetéssel követi az általános gyakorlat. Ez a kiadvány elősegíti az előregondolkodást, mert nem kell feltétlenül a jogszabályi kényszerekre várni, hanem sokkal célszerűbb előretekinteni a jól látható fejlődési perspektívákra és már most olyan házakat építeni, melyek választ adnak a jelenkor kérdéseire és a következő generációkat is hasznosan tudják szolgálni. A kiadvány tehát azoknak szól, akik szinkronban akarnak lenni a kor építéssel összefüggő legfontosabb kérdéseivel. 1.2 Miért kell fenntartható módon építeni? 1.2.1 A permanens válság Világunk permanens válságállapotba lépett: gazdasági, környezeti, szociális, politikai válságok követik egymást. Ahogy látjuk, a válság nem enyhül, a kibontakozás még nem látszik. Nem véletlen: a megoldás kulcsa bennünk van. A válságot mi, emberek okoztuk. A legmélyebben fekvő okok saját gondolkodásunkban rejlenek. Elvesztettük annak a tudását, hogyan kell a minket körülvevő világgal harmóniában élni. A Föld erőforrásai korlátosak, ezzel szembe kell néznünk, amíg nem késő. Világméretű háború folyik a három stratégiai erőforrás, a termőföld, az energia és az ivóvíz feletti kizárólagos rendelkezésért. A teremtett világ azonban véges, és senki nem formálhat jogot többre, mint amennyi születése jogán jár neki. De hogy ez menynyi, arra pontos választ kell adnunk. Újra kell gondolnunk egész életünket és életmódunkat, hogy a választ megadhassuk és egy fenntartható életmódra állhassunk át, amit nyugodt szívvel hagyhatunk a következő generációkra. 9

A három fő erőforrás válsága a Római Klub jelentésének 1 megfelelően várhatóan a 2030-2050-es időszakban tetőzik. A Meadows-jelentést 2012-ben frissítették (lásd a kiemelt sávot). A pontsorok a prognózist, a vastag vonalak a tényadatokat mutatják. erőforrások népesség ipari termelés élelmiszertermelés hulladéktermelés 1.2.1-1. ábra Meadows jelentés Ez globális élelmiszer-, ivóvíz- és energiaválságban fog megmutatkozni, melynek első hulláma 5-10 éven belül várható. Bármit teszünk, annak e kihívásokra maradéktalanul megfelelő válaszokat kell adnia. Az idő elfogyott. Mindenki lakik valahol. Ha fenntartható módon akarunk házat építeni, annak olyannak kell lennie, amely az erőforrásokból legfeljebb annyit fogyaszt el, ami a minket jogosan megillető hányad, és amely képes legfeljebb egy életciklus alatt újratermelődni, megújulni. Ez a fenntartható építés. De a fenntartható erőforráshasználat, melyet az ökoépítészet képes megvalósítani, az élhető környezetnek csak szükséges, de nem elégséges feltétele: egészséges környezetet kell megteremtenünk házunkban, ezt a célt a bioépítészet szolgálja. 1 A növekedés határai, 1972 10

1.2.2 A klímaválság következményei és a lehetséges válaszok A klímaválság oka a globális felmelegedés, mely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt következett be. A teendők egyszerre irányulnak a kiváltó okok megszüntetésére és a következmények elviselésére, az alkalmazkodóképességre 2. A CO 2 emisszió csökkentése három eszközzel érhető el: mértékletes fogyasztással, az ökológiai lábnyom korlátain belül maradva az energiahatékonyság fokozásával és a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel. A klímaváltozás következményei messzebbre hatnak: a sivatagosodás Magyarországon is terjed: a folyamszabályozások, lecsapolások óta (cca. 150 éve) tartó kiszáradási folyamat mellett a sivatagi zóna folyamatosan húzódik a Földközi tenger térségéből a Kárpát-medence felé az ivóvízkészletek csökkennek, a termőföld pusztul, az átlaghőmérséklet nő, a nyári csúcshőmérsékletek rövidesen elérik a 40-45 C-ot az időjárás kaotikussá válik, hosszú csapadékmentes időszakok váltakoznak pusztító esőzésekkel, miközben az évi csapadék összmennyisége csökken. E hatásokra az épületeknek is megfelelő választ kell adniuk: energiahatékony épületek, megújuló energiákkal működtetve alacsony beépített energiatartalom ill. karbon lábnyom megfelelő napvédelem és passzív hűtés a zöldfelületi fedettség fokozása a termőtalaj védelme és a humusz képződésének elősegítése (komposztálás) fenntartható vízhasználat, víztakarékosság, vízhatékony épületek. A klímaváltozás az Országos Meteorológiai Szolgálat által végzett előrejelzések szerint várhatóan a következőket fogja eredményezni Magyarországon [Medgyasszay, 2007] 1.2.2.1 Hőmérséklet változása nyáron Az előrejelzésekben prognosztizált változás: 2025-re közel 1,5 1,8 C-os hőmérsékletemelkedés várható, amely tovább fokozódik, és 2085-re eléri a 4,0 5,4 C-os emelkedést. Forró periódusok (amikor legalább 3 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte a 35 Celsius fokot) előfordulásának gyakorisága közel háromszorosára nő, valamint a hőhullámok (amikor legalább 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot) átlagos előfordulása másfélszeresére nő. A hőmérséklet emelkedésével növekszik a hűtési igény, általános építészeti tervezés mellett már nem lehet a nyári megfelelő belső hőkomfortot biztosítani. Megnő a passzív épülettervezés (külső árnyékolás, hőtároló tömeg, éjszakai szellőztetés) szerepe. A megfelelő külső árnyékolás nélküli ill. könnyűszerkezetes (megfelelő hőtároló tömeg nélküli) épületek, épületrészek (pl. tetőtérbeépítés) belső klímája kritikussá válik. 2 reziliencia 11

A hőmérséklet emelkedésével nő az éjszakai hőmérséklet, csökkentve ezzel az éjszakai szellőztetések hatékonyságát. Nagyvárosi környezetben a hősziget-hatás fokozza a felmelegedést (napos idő esetén, ill. éjszaka akár 5-6 C-kal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken), így sok esetben a passzív hűtési eszközrendszer már nem eléggé hatékony és a globális hőmérséklet további emelkedésével, a meleg elviselhetetlenné válása a klímaberendezések elterjedését vonhatja maga után. Vidéki és kisvárosi környezetben a passzív hűtés még megfelelő belső téri klímát biztosíthat. A túlzott felmelegedés miatt fokozottabb figyelmet kell fordítani az épületekben, városokban alkalmazott színekre. A világos színek több sugárzást vernek vissza, ezáltal kevésbé melegszenek fel. A hőmérséklet további emelkedésével ezen hatások fokozódhatnak és egyes területeken kritikussá válnak. 1.2.2.2 Hőmérséklet változása télen Az előrejelzésekben prognosztizált változás: 2025-re közel 1,2 1,4 C-os hőmérsékletemelkedés várható, amely tovább fokozódik és 2085-re eléri a 3,1 4,1 Cos emelkedést. A hőmérséklet emelkedésének hatására télen csökken a fűtési energiaigény. A téli és a nyári hőmérsékletváltozások hatására az energiaigény eltolódik a téli fűtésről a nyári hűtés felé. Az épületszerkezetek szempontjából a jelenlegi hazai klíma egyik legrosszabb tulajdonsága, a sok fagyási ciklus, azaz hogy ami éjszaka megfagy az általában nappal felolvad majd újra megfagy, jelentősen rongálva ezzel a külső hőmérsékletnek és nedvességhatásnak kitett szerkezeteket. Remélhető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a fagyási ciklusok száma csökken, ezáltal kevesebb fagykár jelentkezik. 1.2.2.3 Csapadékmennyiség változása nyáron A meteorológiai modellek alapján prognosztizált, hogy 2025-re mintegy 7,5 8,9%-os, 2085-re pedig 19,5 26,0%-os csapadékmennyiség-csökkenés várható. A nyári csapadékmennyiség-csökkenés hatására megnő az épületek környezetében ill. lapostetőkön kialakított zöld területek, parkok öntözési igénye. A hűsítő nyári záporok elmaradása ill. gyakoriságának csökkenése is tovább fokozza a nyári felmelegedést, mely elsősorban a városi környezetben válik kritikussá. 1.2.2.4 Csapadékmennyiség változása télen A meteorológiai modellek alapján a téli csapadéknak 2025-re mintegy 8,2 9,7%- os, 2085-re pedig 21,4 28,6%-os növekedése várható. A téli csapadékmennyiség növekedésének kapcsán felmerül a kérdés, miszerint a hőmérséklet emelkedéssel a csapadék halmazállapota is megváltozik-e? Azaz hó helyett esőre számítsunk inkább vagy a hó mennyisége növekszik? E két eltérő szcenárió eltérő hatásokat rejt magában: Ha télen több hóra kell számítanunk, akkor szükségessé válhat a statikai számítások felülvizsgálata a hóteher és a biztonsági tényezők tekintetében. 12

Ha a téli csapadék a felmelegedés következtében inkább eső lesz, akkor a vízelvezetési rendszereink felülvizsgálata szükséges, mind az épületen (ereszcsatorna, összefolyó), mind az épületek körül, mind a településeken (vízelvezető árkok). 1.2.2.4 Szélsebesség növekedése (OMSZ alapján) 2085-re várható a 12-14 m/s-ot meghaladó maximális szélsebesség relatív gyakoriságának a növekedése (1,5 2 szeres gyakoriság-növekedés), mely az épületek külső határoló szerkezeteit érinti elsősorban. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a szélnyomás, a szélszívás ill. az örvény-leválás méretezésére. A szél elsősorban a külső határoló szerkezeteket érinti, így a homlokzaton és a tetőn lévő szerkezeteket. A homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók tekintetében kell problémákra számítani. A tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek ill. a villámvédelmi berendezések károsodására kell elsősorban felkészülni. Az épületek környezetében fellépő az erős széllökések károsíthatják az utcai berendezéseket ( jelzőlámpa, villanyoszlop, telefonfülke) és a növényzetet egyaránt. 1.2.3 Fenntartható társadalom felé vezető fejlődés Az erősödő szél hatására várható, hogy az ún. vízküszöb (ami azt takarja, hogy a víz a fellépő szél hatására milyen magasan képes a függőleges felületen felkapaszkodni ) a jelenlegi 4-5 cm-ről megnő! Ez az összes határoló szerkezet kapcsán, de a tetőt illetően jelentős változásokat okozna (pl. tetőfedési elemek átfedése, vízcseppentők, ereszkialakítások stb.).válaszok a válságra autonómia, decentralizáció, hatékonyság A gazdasági válság okait a növekedésorientált, és a profit által mozgatott gazdaságban kell keresnünk. A környezeti és szociális károk, melyek a természet és az emberi képességek pazarlásában nyilvánulnak meg, együtt járnak a tőkekoncentrációval, a monopóliumok erősödésével, valamint a felső és alsó társadalmi osztályok, illetve a fejlett és az ú. n. harmadik világ közti szakadék mélyülésével. 3 A válságból való kivezető út más irányban keresendő. Egy fenntartható társadalom felé vezető fejlődés a paradigmaváltás legfontosabb irányai: szolidáris, kooperatív gazdaság, a profitelv vége, szükségletre termelés, növekedés helyett minőségi változás a föld, a pénz, a munkaerő árujellegének megszüntetése a föld és a termelőeszközök magántulajdonból használati tulajdonba való átvezetése az emberi képességek teljes kibontakoztatása, a termelőeszközökhöz való hozzáférés rátermettség alapján részvételi demokrácia, a monopóliumok lebontása, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása a közösség számára, a természeti javak fenntartható használata, visszatérés az ökológiai lábnyom egyensúlyi értékéhez egyéni és közösségi (globális) szinten- a jóléti szakadék betemetése a középosztály szélesítésével. 3 Észak-Dél konfliktus 13

A fenti képességekkel bíró társadalom autonóm emberekből, autonóm közösségekből épül fel. A megvalósításhoz megfelelő szociális formák alakítandók ki, a fizikai megvalósításhoz a megfelelő módszerek és technológiák rendelkezésre állnak. Ilyenek a decentralizált és helyi, közösségi tulajdonú ellátórendszerek és erőforrások: a föld a helyben élők rendelkezése alatt áll: egyéni vagy közösségi tulajdonban (szövetkezet, közbirtokosság), nem eladható fenntartható tájhasználat, élelmiszer-önrendelkezés, közösségi támogatású mezőgazdaság 4 a feldolgozás és kereskedelem az önkéntes szövetkezés elvén alapuló szervezetek kezében van, akik a jövedelmet helyben tartják és a helyi gazdaságba forgatják vissza, az ivóvíz közösségi tulajdonban van, nem privatizálható a szennyvízkezelés helyi egyéni vagy közösségi tulajdonban van, az energiaellátó rendszerek közösségi tulajdonban vannak (pl. fogyasztók által létrehozott szövetkezetek), ez a hatékony működést szolgálja és a profitkivonást kizárja, kooperatív helyi energiarendszerek, intelligens hálózatok 5, melyek a telken belül és a távolabb termelt energia felhasználásával egy kiegyensúlyozott rendszerirányítás révén biztosítják az ellátást. E rendszerek kiépülése biztosítja a fenntartható építés megfelelő kereteit, ahol a fenntarthatóság nem ér véget a kerítésnél, hanem a település és a tágabb környezet egészére kiterjeszthető. Megvalósításához települési-kistérségi fenntartható stratégiákra van szükség, melyek megvalósítása részcélonként különböző, 5-10-20-30 éves időtávlatban reális, vagyis az időben ébredők számára épp a válság várható mélypontjára érhető el a kitűzött cél. 1.2.4 Hatékonyságnövelés Az energiahatékonyság növelése következtében a fejlett országokban a fogyasztás növekedése mellett az energiaigény stagnál. A hatékonyság növelése tehát fontos, de a fogyasztás mai szintje nem fenntartható. Egy mértékletesebb életmódra és a növekedés leállítására van szükség. A nem OECD-országok közül Ázsia az energianövekményének egy részét az OECD-országokból oda kihelyezett ipari termelésnek köszönheti, ami a CO 2 -emisszió exportját is jelenti. Ez az egyik oka annak, amiért Kína nem hajlandó a riói egyezményt aláírni, mert nem tartja magát felelősnek a növekményért. A hatékonyságnövelés mindazonáltal elsődleges fontosságú. Mennyi megtakarítási potenciál van a hatékonyságnövelésben? A kérdést könyvünk témájának megfelelően a háztartásokra vonatkozóan nézzük meg. Magyar adatok híján nézzünk meg egy friss brit hatékonyságnövelési becslést 2050-ig. 6 A lehetőségek közül csak az optimális forgatókönyveket emeltük ki. 4 Community Supported Agriculture (CSA) 5 Smart Grid 6 A metódust követi a Bencsik János által vezetett Nemzeti Alkalmazkodási Központ is. 14

1.2.4-2. ábra Az energia iránti kereslet alakulása Világítás és háztartási gépek A háztartási elektronika használata a 70-es évek óta közel a hatszorosára emelkedett. A világítás és az elektronikai eszközök energiahatékonysága tekintetében azonban jelentős haladás történt. A számítógépek otthoni megjelenése által okozott többletfogyasztást kompenzálta a világítás és egyéb berendezések energiaigényének csökkenése. Az izzólámpák aránya a 70-es évek óta 90%-ról 50%-ra csökkent a háztartásokban. Angliában a népességnövekedés ellenére a főzésre fordított energia cca. 3%-kal csökkent. Összegezve: noha a háztartásokban 1990-hez képest 45%-kal több a lámpa és a háztartási gép, az e célra elfogyasztott energia csak 2%-kal nőtt, tehát húsz éve nagyjából stagnál. Mégis, van még e területen tartalék. főzés háztartási elektronika, számítógép hűtő, vizes berendezések világítás 1.2.4-3. ábra Világítás + háztartási készülékek által fogyasztott energia háztartásonként 1990 óta 15

A világítás és a hűtőgépek rejtik a legnagyobb megtakarítási lehetőséget ebben a szektorban. A használati szokások megváltoztatásában is van némi potenciál, anélkül, hogy életmódunkon lényegesen változtatnánk, az elemzések szerint akár 15% elérhető. A háztartási elektronika és személyi számítógépek jelentik a legnagyobb kihívást. Számuk továbbra is nő, például a televíziók száma várhatóan 2020-ig cca. 21%- kal. A technológiai fejlődés azonban mérsékelheti az energiaigény növekedését. 7 Lehetséges forgatókönyvek Terjedelmi okokból a következő grafikonokon csak az optimális forgatókönyvet (Level4) ismertetjük. Energiahatékonysággal elérhető összes maximális potenciál Végsősoron az energiaigény megfelezhető lenne, ha a következők szerint járnánk el: extrém hatékony fényforrásokra váltanánk át (pl. 150 lumen/w-os LED-del) 2050-ig. 2050-re lecserélhetjük az összes hűtőt extrém hatékony, cca. 80%-kal kevesebbet fogyasztó berendezésekre. ha lecseréljük elektronikai eszközeinket és számítógépünket, és csak az ajánlott termékeket választjuk 2050-ig. 15%-kal kevesebb energiát fogyaszthatunk gondosabb fogyasztási szokásokkal. A fenti érvek idézetek egy brit tanulmányból. A tényleges megtakarítási potenciál ennél jóval nagyobb. Egy fenntartható életmód a fogyasztást az ökológiai lábnyom méretére csökkenti. A technológiai fejlődés nem eredményez önmagában fogyasztáscsökkenést. Erre Herman Daly mutat rá egy közvéleménykutatás eredményeinek elemzésével, mely a Jevons-paradoxon jelenségét bizonyítja. 8 Ha az autók fogyasztását felére csökkentjük, az vajon eredményez-e csökkenést a környezetterhelésben? Ha feleannyit kell költenünk benzinre, hajlamosak vagyunk közel kétszer annyit autózni. Ha feleannyiba kerül az autózás, akkor azok, akik eddig nem engedhették meg maguknak az autót, most vásárolnak egyet. Ezért a környezetterhelés nő. A tényadatok is ezt támasztják alá. Tehát az ökológiai válság önmérséklet nélkül nem fog enyhülni. A kérdés: hol a határ? A környezetterhelés egyik legfőbb tényezője a külső energiával működtetett gépekből ered. Egy háztartásban alkalmazott gépek teljesítményét emberi munkára átszámítva meglepő eredményt kapunk: akár 100 rabszolgának megfelelő energiát használunk fel. Az ehhez tartozó környezetterhelést a Föld erőforrásai nem viselik el, ezért vissza kell térnünk az ökológiai lábnyom egyensúlyi mértékére. Ehhez le 7 http://www.eci.ox.ac.uk/research/energy/downloads/smart-metering-report.pdf http://www.defra.gov.uk/corporate/consult/energy-using-products/index.htm http://www.defra.gov.uk/corporate/consult/energy-using-products/index.htm 8 A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén. (Wikipédia) 16

kell mondani a külső energiával működtetett gépek használatáról, és az elektromosságról, ahol lehetséges. Vissza kell hozzuk a szelíd technológiákat, a mechanikus gépeket, szerszámokat, valamint az emberi és állati erő alkalmazását. A ház hőigénye Belső hőmérséklet: Ha a háztartások belső átlaghőmérsékletét 16 o C-ra csökkentik 2050-re, ez a 2007-es bázisévhez képest 1,5 o C csökkenést jelent. A hőkomfort a használó típusától, aktivitásától és öltözékétől függ. Gyerekek, idősek és mozgáskorlátozottak jobban kitettek a hidegnek. A tapasztalat szerint 16 o C a biztonságos minimum a sérülékenyebb csoportok számára. 9 Az épületek hőhatékonysága: A brit háztartások átlagos hőveszteségi tényezője 247 W/ o C-ről indult 2007-ben és cca. a 120-as értéket éri 2050-re. A meglévő épületállomány ilyen mérvű hatékonyságjavítása közel van a fizikailag lehetséges maximumhoz. Az új építési előírásokat a passzívház követelményeivel azonos szintre kívánják hozni. 10 Használati melegvízigény (HMV): A 2007-es bázisévhez képest 50% csökkenést lehet elérni a melegvízfogyasztásban háztartásonként 2050-ig. Ez az a küszöbérték, amit tudatosabb fogyasztói magatartással és vízhatékonyabb szerelvényekkel lehetséges elérni. Hűtési igény: A feltételezés szerint a jelenleginél nem használnak több háztartási légkondicionáló készüléket. (meg kell jegyezzük, hogy a lakóházak esetében a megfelelő napvédelem és passzív eszközök alkalmazása a légkondicionálást feleslegessé teszi A szerk.) 1.2.4-4. ábra Összes háztartási hőigény négy változási forgatókönyv szerint 19 Department for Communities and Local Government (2008) Review of Health and Safety Risk Drivers, page 30. 10 http://www.passivhaus.org.uk/ 17

1.2.4-5. ábra Összes háztartási hűtési igény négy változási forgatókönyv szerint 1.3 A fenntarthatóság indikátorai, módszerei az életciklus A természetben körforgás, körfolyamatok zajlanak. Az életfolyamatok része a felépülés és lebomlás, az élet és halál egyensúlya és ritmusa. Ennek mi, emberek is éppúgy alá vagyunk vetve, mint az általunk létrehozott épített környezet. Egy épületnek is van születése, élettartama, majd halála, s a lebontásával anyagai visszaforognak a természetbe, illetve újra hasznosulnak. Elsődleges cél, hogy e körfolyamat a környezet egyensúlyát ne borítsa föl, azon belül valósuljon meg. A fenntartható építés megvalósításához ezért az épület teljes életciklusát figyelembe kell venni. Az életciklus hossza épülettípustól függően változó, de mivel könyvünk a lakóházakat tárgyalja, azok optimális életciklusa 80-100 évre tehető. Ha ennél is hosszabb, az a környezet szempontjából előnyt is jelenthet. Építőanyagok kiválasztásának fenntarthatósági követelményei: erőforrás-felhasználás optimalizálása (energia, víz, építőanyag) közel Zéró CO 2 -emisszió az építőanyagok gyártása és beépítése során hosszú élettartam, jól üzemeltethető, felújítható épület építési és használati biztonság, egészségmegőrzés, jó közérzet megújuló és helyi építőanyagok előnyben részesítése nehezen lebomló anyagok mellőzése (lehetőség szerint) bontott épületelemek újrafelhasználása, reciklált anyagok alkalmazása építési hulladék újrahasznosítása igények tisztázása; szükségletek csökkentése Építőanyagok értékelése, indikátorok (a környezetre és egészségre vonatkozó hatások számszerűsítése egységnyi építőanyag mennyiségre) beépített primer energiatartalom 11 (nem megújuló; EEC, PET) és karbon lábnyom élettartam alatti üzemelési energiafelhasználás és karbon lábnyom 11 Embodied Energy Content; Primer Energia Tartalom 18

helyi anyag, kitermeléshez, szállítási igényhez köthető egyenértékű CO 2 emiszszió anyaggyártáshoz köthető egyenértékű CO 2 emisszió anyaggyártáshoz köthető egyenértékű SO 2 emisszió károsanyag-kibocsátás gyártás, építés, használat, égetés épületfizikai jellemzők hőszigetelés, hőtárolás, hangszigetelés, páraforgalom, stb. radioaktív sugárzás újrahasznosíthatóság: bontott anyag alapanyagként történő újrafeldolgozása bontási/ártalmatlanítási energiaigényhez köthető egyenértékű CO 2 emisszió bontás utáni károsanyag-kibocsátás Értékelés anyagok termékpálya-elemzése gyártási folyamat anyagok optimalizálása összehasonlítása adatbázis Vizsgálat a környezet minőségét meghatározó tényezők, indikátorok szerint (DIN EN ISO 14042) Főbb környezeti indikátorok nem megújuló, kumulatív energiaigény üvegházhatás, klímaváltozáshoz való hozzájárulás (Global Warming Potential, GWP) sztratoszférikus ózonréteg károsítása (Ozone Depletion Potential, ODP) savasodás (Acidification Potential, AP) eutrofizáció (Eutrophical Potencial, EP, Überdüngung, Nutrification Potential, NP) fototoxicitás (Photochemical Ozone Creation Potential, POCP), humántoxicitás ökotoxicitás talajterhelés alacsony beépített energiatartalom, alacsony CO 2 -emisszió (karbon lábnyom) komposztálhatóság egészségre ártalmatlan Energiaszükséglet szerinti osztályozás nagyon alacsony = 0-100 kwh/m 3 alacsony = 100-400 kwh/m 3 közepes = 400-1 000 kwh/m 3 magas = 1 000-10 000 kwh/m 3 nagyon magas = 10 000-200 000 kwh/m 3 Építőanyagok gyártási primerenergia felhasználása Fémek: alumínium 100 000-200 000 kwh/m 3 betonacél 20 000 kwh/m 3 19

Műanyagok: PVC 12 000-20 000 kwh/m 3 poliuretán 18 000 kwh/m 3 Üveg 15 000 kwh/m 3 Égetett agyag. tömör tégla 1 700 kwh/m 3 blokktégla 900 kwh/m 3 vázkerámia 600 kwh/m 3 Hőérlelt falazóelem: mészhomoktégla 200-400 kwh/m 3 pórusbeton 300-400 kwh/m 3 tufablokk 200 kwh/m 3 Hőszigetelő anyagok: poliuretánhab 800-1 400 kwh/m 3 polisztirolhab 500-1 000 kwh/m 3 ásványgyapot 100-400 kwh/m 3 cellulóz 30-80 kwh/m 3 1.3.1 Életciklus-elemzés (LCA) 12 A fenntartható, egyensúlyi állapot ismeretéhez szükséges az életciklus-elemzés, mely a beépített anyagok, termékek életpályáját, azok teljes életciklusán át megvalósuló környezetterhelését követi nyomon. 1.3.2 Életciklus-költségelemzés (LCCA) 13 Az ökológia mellett alapvető az ökonómia, a gazdaságosság is. E célt szolgálja az EU költséghatékonysági direktívája 14 is. Az életciklus-költségelemzés áttekinti az épület életciklusa alatt felmerülő öszszes költséget: az építést, a működtetést, a ciklikus felújítást és a bontást. A teljes életciklus-költség ismeretében azt az élettartam éveinek számával visszaosztva megkapjuk az épületre fordítandó éves költséghányadot, az annuitást. Ebből az összegből még a beruházás megkezdése előtt megállapítható, hogy az építtető-használó képes-e a szükséges éves ráfordítást teljesíteni. Ha nem, akkor az épület gazdaságilag nem fenntartható. Az éves költséghányad megmutatja azt is, hogy az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és egyéb, megtakarítást eredményező intézkedésekre fordított források mennyi idő alatt térülnek meg, és mennyivel mérséklik az életciklusköltségeket. Ha a ráfordítás nem térül meg az életciklusnál valamivel rövidebb idő alatt, akkor felesleges, haszontalan. Sokszor azonban a többletráfordítás megtérülését követően még évtizedeket működik takarékosan az épület, és a ráfordítást többszörösen visszatermeli legjobb példa erre a passzívház. 12 Life Cycle Assessment 13 Life Cycle Cost Analyses 14 2010/31/EU irányelv és 244/2012/EU rendelet 20

1.3.2-1. ábra: életciklus-költségelemzés 1.3.3 Bölcsőtől a bölcsőig (C2C) 15 Az alkalmazott termékek esetében célszerű azok gyártása, használata során a Bölcsőtől a bölcsőig elvét alkalmazni, mely előrelátó tervezéssel lehetővé teszi a termékek esetleges másodlagos hasznosítását, visszaforgatását. Meg kell említeni a tartósság kérdését, melynek követelményét a 80-as években a német Zöldek vetették fel. Véget kell vetni a termékekbe betervezett elhasználódás gyakorlatának, mely folytonos fogyasztásra késztet. Az életciklus-elemzések feltárják az externális költségeket, ezzel rávilágítanak több, nem fenntartható folyamatra: az atomerőművek externális költségei közt a hulladéktárolás, a bontás és helyreállítás környezeti hatásaira és költségeire, a jelenlegi uralkodó közgazdasági paradigma azon tételének tarthatatlanságára, mely a természeti hozamot (a növények, mezőgazdasági termények növekedését, a növények által termelt oxigént, a termőtalajt, az ivóvizet, stb.) állandónak és adottnak tekinti. E javak folyamatosan áramolnak a gazdaságba, nélkülük a gazdaság működése leáll. Nemcsak a természeti hozam ismerete szükséges, hanem e hozam pusztulásának, kimerülésének megállítása: a vízkészletek, a növénytakaró, a humusz védelme, újratermelődésének elősegítése. 15 Cradle to Cradle 21

1.3.3-2. ábra Bölcsőtől a bölcsőig 1.3.4 Karbonlábnyom (Whole Life Carbon Profiling) Az épületek esetében elvégzett Karbonlábnyom számítás ad teljeskörű választ az épület klímaváltozással kapcsolatos környezetterhelésére. A részletes vizsgálat a következő tevékenységek CO 2 -emisszióját számolja ki: építőanyaggyártás fázisa: nyersanyag-kitermelés; szállítás; gyártás kivitelezési fázis: szállítás; helyszíni munkák üzemelési fázis üzemeltetés; karbantartás; javítás; csere; felújítás; üzemelési energiahasználat; üzemelési vízhasználat életciklus végső fázisa bontás; szállítás; hulladékfeldolgozás (újrahasznosítás); lerakás A vizsgálatból a következő megállapítások adódnak: a működtetési emissziót megfelelő ráfordítással akár le is nullázhatjuk (csak megújuló energiaforrással működtetett, zéró emissziós épület esetén), ha a beépítendő anyagokat alacsony beépített energiatartalmú, illetve alacsony vagy nulla emissziós termékekből választjuk (helyi, vagy újrahasznosított építőanyag), cca. fele akkora ráfordítással érhető el ugyanaz az emisszió-csökkentés, mint a működtetési emisszió lenullázása esetén. Ez a piaci igény ösztönzi az építőipart is alacsony emissziójú termékek gyártására. 22

1.3.4-3. ábra karbonlábnyom Beépített emisszió: építés + működtetés + felújítás Működtetési emisszió: hűtés + fűtés + elektromos fogyasztás 1.3.4-4. ábra csak működtetési emisszió költségei / m 2 1.3.4-5. ábra teljes életciklus emisszió költségei /m 2 (forrás: Sturgis Carbon Profiling) 23

1.3.5 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom módszer lényege, hogy sorra veszi az emberi lét fenntartásához szükséges főbb tevékenységeket és megbecsüli azok előállításához szükséges terület igényét. Egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék előállításához szükséges területtel egyenlő. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgált népesség ökológiai lábnyomát a ténylegesen rendelkezésre álló területtel, természeti erőforrásokkal. (1.3.5-1. ábra) A módszer erősen alábecsli a valós környezetterhelést, mivel csak 5 fogyasztási osztályt vizsgál (élelmiszer, lakás, közlekedés-szállítás, fogyasztási javak, szolgáltatások) és azzal a feltételezéssel él, hogy a vizsgált technológiák hosszú távon fenntarthatók. 1.3.5-1. ábra: Az ökológiai lábnyom illusztrációja Mathis Wackernagel és William E. Rees könyvéből [Wackernagel,2001] Az egyes ember által használt területek összegzésével, illetve egy ország által körülhatárolt terület összehasonlításával meghatározható az ország, valamint a Föld egészének ökológiai egyensúlyi mutatója. (1.3.5-1. táblázat) 1.3.5-1. táblázat: Egyes területi egységeken élő népesség környezethasználata az adott terület eltartó képességének arányában [Wackernagel,2001] Területi egység környezethasználat/ környezeti kapacitás Föld 130% Fejlett államok (OECD) 210% EU 215% USA 190% Közép-kelet Európa 155% Magyarország 165% A módszer tanulsága, ami sok egyéb fenntarthatósági számítás eredményével is egybevág, hogy a földi népesség jelenleg a Föld újratermelődő biológiai produktivitását meghaladva, a Föld tartalékait felélve éli hétköznapjait. További megdöbbentő állítások, hogy amennyiben a Föld jelenlegi népessége az USA-beli átlagos 24

életszínvonalon élne, további 2 Földre lenne szükség, illetve hogy a Brundtland Bizottság által jósolt gazdasági fejlődést és népességnövekedést feltételezve, a jelenlegi technológiákat használva az XXI. sz közepe táján állandósuló népességű emberiségnek további 5-11 Földre lenne szüksége. (1.3.5-3. ábra) 1.3.5-3. ábra: Amennyiben a mai népesség úgy élne, mint az USA átlag állampolgára további két bolygóra lenne szükség. [Wackernagel,2001] 1.3.5-4. ábra: Jelenleg cca. 1,5 földnyi az ökológiai lábnyomunk. Egy fenntartható pályára való áttérés esetén 2050-re visszatérhetünk az egy földgolyónak megfelelő fogyasztásra. A Business as usual gyakorlat folytatásával 2050-re cca. 2 ¼ földnyi erőforrást fogunk fogyasztani. 25

1.3.6 Fogalmak A fenntartható építés témakörében számos fogalom van forgalomban, melyek jelentését fontosnak tartjuk könyvünk elején tisztázni. fenntartható fejlődés (Sustainable Development): A Római Klub által 1972-ben írt jelentés, A növekedés határai hívta fel a figyelmet a Föld erőforrásainak korlátaira. Ez késztette a fejlett világ vezetőit arra, hogy a gazdasági növekedést a környezeti erőforrások korlátaira figyelemmel tervezzék. A kapitalista piacgazdaság azonban profitorientált és a fejlődést csak a gazdasági növekedésben látja. A fenntartható fejlődés kísérletet tett arra, hogy a mennyiségi növekedést a minőségi változás váltsa fel. fenntartható környezet (Sustainable Environment): A fenntartható fejlődés kísérlete elégtelennek bizonyult. A nemzetközi egyezmények és az államok törekvései, a paradigmaváltás elmaradása miatt a környezeti állapotok romlása nem állt meg, csupán a sebessége mérséklődött. Kiderült, hogy az emberi tevékenység pusztító hatása akkora, hogy a természet már nem képes önmaga erejéből regenerálni magát, az embernek be kell avatkoznia. Ezért a fenntartható fejlődés növekedéspárti törekvése mellett megjelent a gróf Nádasdy Ferenc által bevezetett fogalom, a fenntartható környezet. Jelentése: erőfeszítést kell tennünk, hogy a környezet megmaradjon. fenntartható visszavonulás (Sustainable Retreat): A fenntartható fejlődés kísérlete kudarcot vallott, az Ökológiai Lábnyomot túlléptük, a tartalékok felélése végéhez közeleg, az erőforrások felélése folytatódik: túl vagyunk a kőolaj kitermelési csúcson 16, közeleg a födgáz, szén és uránérc kitermelési csúcsa, rohamosan csökken a termőföld, nő a sivatag, csökken a zöldfelület és a biodiverzitás, olvad a sarki jégtakaró. Egy globális környezeti katasztrófa közeleg. Ennek elkerülésére, vagy a bekövetkezés fékezésére a növekedés helyett a gazdaságnak vissza kell vonulnia. fenntartható építészet (Sustainable Environmental Design SED): olyan építészeti és környezettervezés, mely az épület teljes életciklusát tekintetbe véve fenntartható keretek közé szorítja az épület teljes erőforrás-használatát, beleértve az építést, az építőanyagok beépített energiatartalmát, az épületműködtetést, energetikát, vízhasználatot, emissziókat, felújítást, bontást és újrahasznosítást. A SED holisztikus megközelítéssel tervez, tekintetbe véve a kulturális-társadalmi közeget, az építészeti tradíciókat. Az épületet teljes környezeti összefüggésében tekinti és tervezi, hogy az a környezetbe kulturálisan és ökológiai szempontból is harmonikusan illeszkedjen. fenntartható építés (Sustainable Construction): A fenntartható építészet elvei alapján tervezett épülethez tartozó megvalósítás technikai eszközei és módszerei. Alkalmazkodóképesség (Resilience): a változásra való alkalmazkodóképesség (pl. klímaváltozás), pl. Alkalmazkodóképes épület (Resilient Building): olyan autonóm épület, mely alapműködését minden körülmények közt fönntartja, a kör- 16 Peak Oil 26

nyezeti körülmények szélsőséges változása esetén is (pl. áramszünet, extrém meleg illetve száraz időjárás) ökoépítészet A környezettel egyensúlyban működő épület. Építőanyagai, a felhasznált víz, energia, az épület teljes környezetterhelése nem bontja meg az egyensúlyt, illeszkedik a természeti körforgásokba. bioépítészet Anyagai az emberi egészségre nem károsak, túlnyomó részt természetes építőanyagokból épül, vegyszerektől mentes oldószereket és felületkezelő anyagokat használ (pl. víz, alkohol). A ház nem gyűjt be káros környezeti hatásokat (pl. lehetőleg kevés acélt, vasbetont használ, illetve vasbeton szerkezetek esetén leföldeli azok vasalatát). Agyagvakolattal illetve vályogfallal mérsékli a környezet elektromágneses hatásait (magasfeszültségű kábelek, hullámok), nem telepít az épületre mikrohullámú antennát. bioklimatikus építészet A bioklimatikus építészet a természetes energia optimális ki- és felhasználására összpontosít, ezért figyelembe veszi elsősorban a Nap járását, az uralkodó szélirányt, a domborzati viszonyokat, az épület mellett helyet kapó egyéb létesítmények (pl. medence) adottságait is. passzívház (lásd Tervkoncepciók fejezet) aktívház (lásd Tervkoncepciók fejezet) Alacsony Energiafelhasználású Ház (lásd Tervkoncepciók fejezet) Autonóm Ház (lásd Tervkoncepciók fejezet) zéró emissziós épület (Zero CO 2 ): működtetéséhez nem használ fel fosszilis energiahordozókat, pozitív energiamérlegű biomasszával, vagy más eszközökkel lásd aktívház fűt-hűt. Közel Nulla Energiaigényű Épület Az EU épületenergetikai direktívája (EPBD) szerint 2020-tól újépítés esetén már csak Közel Nulla energiaigényű épületek építhetőek. A nemzeti definíción most dolgoznak a tagállamok. A direktíva alapkövetelménye: A közel nulla energiaigényű épület egy nagyon energiahatékony épület. A közel nulla, vagy nagyon alacsony energiaigényét nagyon jelentős mértékben megújuló energiaforrásokból, telken belül (on site), vagy a közelben (nearby) állítja elő. 17 Ez a decentralizáltan termelődő, megújuló energiaforrásokra utal. Ez azt jelenti, hogy az épületenergetikai követelmények közé be kell emelni az épület elektromos fogyasztását és berendezéseinek teljesítményét is. autonóm település Olyan település, mely saját közösségi tulajdonú energia- és közműrendszerrel rendelkezik, környezetével nem alárendelt, hanem partneri, kooperatív viszonyban van. A külső források elzárása esetén alapműködését a helyi megújuló erőforrásokból biztonságosan képes ellátni. Energetikailag önálló, vagy önellátó. Kifejlett állapotban az élelmiszer-önrendelkezést is megvalósítja, fenntartható tájhasználat mellett. 17 lásd a 33. oldali definíciót. 27

autonóm kistérség A települések kooperációjával azok komparatív előnyeit kihasználva együttesen valósítja meg az autonómiát. Optimális esetben a kistérség ökológiai egységet, kistájat képez (pl. egy vízgyűjtő) energiaönállóság Az önellátás megvalósítása gazdaságtalan többletberuházásokat, tárolókapacitásokat igényel, ezért amilyen energiafajtából többletet termel, annak értékesítéséből fedezi hiányzó kapacitásait. Jellemzően ez hálózattal együttműködő rendszert jelent. energetikai önellátás Szigetüzem, hálózattól független. Akkor célszerű, ha a hálózatok túl távol vannak, csatlakozásuk kiépítése gazdaságtalan. High Tech A legfejlettebb technológiák alkalmazása, abban a reményben, hogy a fejlett technika képes megoldani a környezeti problémákat is. A technológiai fejlődést azonban nem tudta követni az emberiség tudati fejlődése, a gépek áttekinthetetlenné váltak, és átvették az ember feletti uralmat. A technológiai rendszer sérülékenysége elektronikai vezérlések meghibásodása az épületek váratlan működésképtelenségét eredményezheti. Low Tech szelíd technológiák Kísérlet az ember technika feletti uralmának visszaszerzésére. Egyszerű, áttekinthető technológiák, alacsony környezetterheléssel. A Low Tech eszközeinek alkalmazásával a hibalehetőség kisebb, a helyreállításhoz nincs szükség speciális szakértelemre. A szelíd technológiák lehetővé teszik az épület alapvető működésének minden körülmények közötti biztosítását, az autonóm megoldásokkal ötvözve ez a maximális ellátásbiz6tonságot nyújtja. Példák: növényi szennyvíztisztítók, komposztáló toalett, mechanikai eszközök elektronika nélkül, passzív szellőzés, etc. élelmiszer-önrendelkezés 18 Hatósugara kiterjedhet egy önellátó gazdaságra, kistérségre, megyére vagy országra. Elve: a helyi közösség ne függjön távoli területektől az élelmiszer-ellátás terén, képes legyen megtermelni a saját élelmét, méghozzá környezetkímélő módszerekkel; továbbá az élelmiszer előállítóit övezze megbecsülés munkájukért. Célja lehetőleg teljeskörű önellátás elérése és az ezen felül termelt termékek exportja. Élelmiszer-import csak akkor lehetséges, ha az adott élelmiszer-fajtából már a saját készletek kimerültek, vagy a termény objektív okok miatt az adott területen nem termelhető. A törekvés célja a helyi gazdaság támogatása és az élelmiszer szállítási távolságok minimalizálása. Fair Trade Tisztességes kereskedelem A méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért. 18 A fogalom az 1990-es években a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági tárgyalásai elleni civil tiltakozás kapcsán született 28

A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. 19 A fair trade áruk ára ezért az átlagos piaci áraknál magasabb. 1.4 A kerten túl kitekintés a tágabb környezetre A fenntartható épület az általa felhasznált erőforrásokat a környezetéből szívja el. Minél közelebb a forrás, annál kisebb a környezetterhelés. energia: a felhasznált energiát lehetőleg a telken belül, vagy a közelben állítsa elő (lásd Közel Nulla Energiaigényű Épület 20 követelményei). Ez kooperatív helyi energiarendszerbe kapcsolódást jelent. Ilyen a hazai Mikrovirka, a Bükk-Mak Leader csoport helyi intelligens hálózat 21 projektje, melyben a hőenergia és elektromos energia előállítása helyi, közösségi tulajdonú rendszerben történik. Hasonlók az osztrák bioszolár falufűtőművek, ahol a fűtőmű a fogyasztói szövetkezet tulajdonában van, helyi erdőből és napenergiából termeli meg a távhőt. A rendszer biogáz alapú kapcsolt energiatermelést is folytathat (távhő és elektromos áram). A helyi intelligens hálózat bekapcsolódik az európai energiarendszerbe, és az intelligens rendszerszabályozás lehetővé teszi a fosszilis csúcserőművek, az atomerőművek és a szivattyús tározók lassú kiiktatását a rendszerből. fenntartható közlekedés, elektromos autók, V2G, V2H A helyi intelligens hálózat része a telken belüli saját elektromos autó töltési lehetőség, és a közösségi töltőállomás. Az elektromos autók és a ház elektromos rendszerének kapcsolatáról lásd: 4.4 fejezet, Elektromos berendezések, hálózat ivóvíz: a telken belül felfogható esővizet használjuk föl. Ha a telek alatt van talajvíz, a kútvíz ivóvízként vagy használati vízként hasznosítható. Ha nincs telken belül hozzáférhető ivóvíz-forrás, azt a közelből kell beszerezni. Ezért a nzeb követelménnyel analóg módon időszerű a Közel Nulla Vízigényű Épület követelményét is megfogalmazni. A Közel Nulla Vízigényű Épület definíciója (nearly Zero Water Building, nzewab) A közel nulla vízigényű épület vízfelhasználása nagyon magas hatékonyságú. A közel nulla, vagy nagyon alacsony szükséges vízigény nagyon szignifikáns módon megújuló forrásból, illetve újrahasznosításból kell származzon, telken belül vagy a közelben előállítva. A természetes, megújuló vízforrások a források, kutak, az esővízgyűjtés. Amit telken belül nem tudunk előállítani, azt helyi vízműből kell beszereznünk. 19 FINE Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés 20 nearly Zero Energy Building (nzeb) 21 Smart Grid 29

természetközeli szennyvíztisztítás A fenntartható vízhasználat része a szennyvízemisszió minimalizálása és a szenynyvíz megfelelő tisztítása után környezetterhelés nélküli visszajuttatása a természetes vízkörforgásba. Ezért a nzeb követelménnyel analóg módon időszerű a Közel Nulla Szennyvízemissziójú Épület követelményét is megfogalmazni. A Közel Nulla Szennyvízemissziójú Épület definíciója (nearly Zero Wastewater Emission Building, nzewawb) A közel nulla szennyvízemissziójú épület szennyvízkezelése nagyon magas hatékonyságú. A közel nulla, vagy nagyon alacsony szennyvízemisszió eléréséhez szükséges technológia nagyon szignifikáns módon megújuló energiaforrást, illetve újrahasznosítást kell alkalmazzon, telken belül vagy a közelben végrehajtva. A magas hatékonyságú szennyvízkezelés alacsony, vagy nulla öblítővíz-felhasználást és hatékony tisztítási, visszaforgatási technológiákat jelent. Ilyen a szürkevíz-visszaforgatás, a száraztoalettek, továbbá a természetközeli szennyvíztisztítási technológiák (gyökértéri tisztítás). Lásd: 4.3 Víz, csatorna, szennyvíz fejezet. természetes építőanyagok A természetes építőanyagok alkalmazása esetén optimális a saját telken belül rendelkezésre álló nyersanyagok. Ez azonban legfeljebb földtégla készítésére alkalmas anyagot, esetleg némi követ jelent. A többit szalma, nád, fa, kő, stb. a lehető legközelebbi forrásból célszerű beszerezni, így tudjuk a beépített energiatartalmat és a karbon lábnyomot a legkisebbre szorítani. Amennyiben a fenti erőforrások nem állnak telken belül rendelkezésre, a közösségi tulajdonú, kooperatív rendszerek felé kell fordulnunk: helyi energiarendszer, szennyvíztisztító-telep, vízmű, vályog-lelőhely, stb. 1.5 Építésügyi előírások Bár az építtetők és olykor az építészek is sokszor szeretnék az építés folyamatát leegyszerűsíteni, számos jogszabály orientálja és szabályozza az építési tevékenységet és előkészítését. 1.5.1 Fenntartható építészetet formáló legfontosabb nemzetközi szabályozások Az Európai Unió nemzetközi szinten elkötelezett az erőforrás-használat csökkentése, a globális klímaváltozást okozó hatások mérséklése terén. Ezen politika mentén számos irányelvet vagy rendeletet hozott, amelyek tagországai nemzeti politikáit is befolyásolják. Ezen rendeletek kiemelt területei az energiagazdálkodás és a vízgazdálkodás. Energetikai téren 2002-ben jelent meg a 2002/91/EK irányelv, amely iránymutatást adott a tagországoknak, hogy miként csökkentsék épületállományuk energiafogyasztását. Ezen rendelet hatására született meg a hazai szabályozásban az épületekre vonatkozó új követelményrendszer (7/2006 TNM) illetve az épületek energetikai tanúsítását szabályozó Kormányrendelet (176/2008 Korm.). A 2002-ben megjelent rendelet átdolgozásra került és 2010-ben jelent meg a 2010/31/EU rendelet. Ez számos új fogalmat, követelményt is megfogalmazott. 30

A hazai gyakorlatba történő illesztés során módosult az energetikai követelményrendszer (40/2012 BM), illetve a tanúsításról szóló rendelet (105/2012 Korm.). Lényeges új vizsgálatokat végeztek el az Államigazgatás által megbízott szakmai szervezetek. 2012-ben készült el az Energiaklubban a hazai épületenergetikai követelményre vonatkozó költséghatékonyság vizsgálat. A tanulmány kimutatta, hogy érdemes a jelenlegi követelménynél alacsonyabb energiafogyasztású épületeket építeni, mert ezek létesítési, üzemeltetési és karbantartási költségei a vizsgált 30 éves élettartamot vizsgálva alacsonyabbak, mint a követelményeket éppen teljesítő épületeké. Egy másik szakmai szervezet, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara végezte el a közel nulla energiafogyasztású épületekre vonatkozó első szakértői vizsgálatokat. Az EU rendelete előírta, hogy minden tagországnak magának lehet/kell ezt a tágan értelmezhető követelményt megfogalmazza, de 2020 után csak a követelményt kielégítő épületeket lehet majd építeni. A tanulmány 2012-ben publikált változata lakóépületek esetén a szintszám függvényében 50 87 kwh/m 2 a követelményértéket javasol. Ez jelentős szigorítást jelent a jelenleg érvényes követelményértékhez képest, ami 110 230 kwh/m 2 a követelményértéket ír elő lakóépületekre a belső térfogat és külső felület függvényében. A jövőbe mutatóan két dokumentumot publikált az EU, amely várhatóan hatással lesz a hazai jogalkotásra és építőipari gyakorlatra. A 2012 októberében publikált 2012/27/EU Irányelv módosítja többek között a 2010/31/EU irányelvet is, és a következőket fogalmazza meg: Az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése, az éghajlat változás mértékének csökkentése és a gazdaság fellendítése érdekében a tagországoknak nemzeti célkitűzéseket és az eléréshez mutató reformprogramokat kell meghatározzanak 2013. 12. 05-ig. Ezen program mentén 2014. április 30-ig cselekvési tervet kell készíteniük, aminek haladását három évente értékelni, kontrollálniuk kell. Ez a jogszabály meglehetősen erős és közeli célokat, feladatokat határoz meg, ami várhatóan lendületet fog adni az épületek energetikai rekonstrukciójának. Még ambiciózusabb célokat fogalmaz meg a szintén 2012-ben publikált Energy Roadmap 2050. A dokumentum az EU teljes energia rendszerének felülgondolását, átalakítását célozza, hogy 2050-re az üvegház hatást okozó gázok kibocsájtását a jelenlegi érték 5-20%-ra csökkentse le. A dokumentum ugyan nem kötelező érvényű irányelv, azonban mutatja, hogy a 2012/27/EU irányelv egy távlatokba tekintő stratégia része, az EU várhatóan számos intézkedést fog még hozni ezen célja elérése érdekében. A vízgazdálkodás területén legfontosabb dokumentum a Víz keretirányelv. 22 A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Ez a lakóépületek építtetőire nem kötelező, de a vízhasználatnak e szellemben kell megvalósulnia, ez mindenki jól felfogott közös érdeke. 22 http://www.euvki.hu 31