GYŐRI VÁSÁRCSARNOK ENERGETIKAI ÉS ÉPÍTÉSZETI FELÚJÍTÁSI KONCEPCIÓTERVE

Átírás

1 GYŐRI VÁSÁRCSARNOK ENERGETIKAI ÉS ÉPÍTÉSZETI FELÚJÍTÁSI KONCEPCIÓTERVE Hegedűs Richard építészmérnök hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr cím: Hubjer Zoltán építészmérnök hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr cím: Mórucz László építészmérnök hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr cím: GYŐR, HERMANN OTTÓ UTCA 25. KIVONAT Ezen tanulmány a nádorvárosi vásárcsarnok energetikai és építészeti felújítására tesz koncepció-javaslatot. Figyelembe véve a környezetet, a lehetséges megoldásokat, kívánalmakat, és azt,hogy a tól számításba vehető energetikai szempontoknak kell megfelelnünk. Így próbáltunk minden oldalról előnyös megoldásokat kínálni. A tanulmány magában foglalja a hőszigetelés, gépészetet, nyílászáró cserét, termikus burok kompaktabbá tételét,árnyékolást, passzív és aktív napenergia-hasznosítást, így gazdaságosabban és rentábilisan üzemeltethető épületet teremteni, melyet szívesen használnak. Ennek elemeit az alábbiakban részletezzük. KULCSSZAVAK KONCEPCIÓ, LAKÓTELEP, VÁSÁRCSARNOK, ENERGIATUDATOS FELÚJÍTÁS 1 TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A történelmi Győr belvárost és a környékét több kisebb vásártér övezte. Például ilyenek voltak: a Dunakapu téri piac, a húspiac (Virágpiac). Nádorváros és Adyváros határát képező Szigethy Atila (korábban: Felszabadulás út) Tihanyi Árpád (korábban Bartók Béla út) találkozásánál lévő nagyobb üres téren épült 1981-ben a városi könyvtár. A történelmi belváros piacait mentesítő emeletes, bevásárló központot, vásárcsarnokot és ABC áruházat az ezt megelőző évben építeték meg. Az avatásról a tv híradója is tudósítot. Az őstermelőket (az igazi árusokat, kiskereskedőket) személygépkocsival költözteték át. Az első időkben csak élelmiszert árusító üzletek voltak. A profil gyorsan és folyamatosan bővült: háztartási-, műszaki cikkekkel és ruhaneműkkel. Az első években a mai fedet piac helyén különféle akciókkal próbálták az embereket ideszoktatni. Vasárnaponként vásár volt a belső udvarban. Időnként cserenapokat is szerveztek. A győri gyerekek és fiatalok idehozhaták feleslegessé vált holmijaikat, hogy más, számukra hasznosabb tárgyakra elcserélhessék. JELENLEGI HELYZET A Vásárcsarnok már 31 éve szolgálja a vevőket és az árusokat azon a területen. Feltételezhető, hogy megnyitásakor még nagynak is tűnt az épület, valamint a kor építészeti színvonalának teljes mértékben megfelelt, jól beleilleszkedet az újonnan épület lakótelepi környezetbe és tömegével lezárta az áruház előti nagy területet. Mára az épület kezd szűkössé és korszerűtlenné válni mind energetikai szempontból mind az épület külső megjelenésében is. Az épület belső kialakítása a piaccsarnokoknak megfelelően van kialakítva, viszont az eladótér az átriumnál való lerekesztése kissé szétagolja azt és rontja a kihasználtságát a csarnoknak, mivel télen így csak a csarnok fedet része tud piacként üzemelni. Az épület külső megjelenését az árusok által felszerelt visszahúzható árnyékolók egységtelenné, csúnyává teszik, valamint az emeleten árnyékolóként felszerelt hűtőrács szerű beton lamellák is korszerűtlenek már. Az épületet körülvevő ablakok, amik a vevőteret választják el a külső tértől korszerűtlen, hőhidas nyílászárók, amelyek a beépítés óta nem letek 1 kicserélve, emiat télen a bent tartózkodó ablak mellet áruló árusok fáznak. Az épület körül lévő járda sem felel meg a piaci körülményeknek, mivel azok az árusok, akik portékájukat othagyják a piacon azok csak körülményesen tudják a kiskocsijukat be- és kihúzogatni nyitáskor és záráskor, mivel a járda kátyús, egyenetlen, szintkülönbségekkel tagolt. Az árusok számának növekedésével egyre több árus szorult ki a szabad ég alá és sokan saját sátruk alat árulnak. A vevők számára kialakítot parkolók száma is elégtelennek bizonyul a helyszíni bejárás és az elmondotak alapján. Az épület fűtése jelenleg a győri hőszolgáltató rendszerére van rákötve, melynek egy alközpontja a csarnok épületében, valamint közvetlen a szomszédos épület pincéjében található. Az épület villamos energia ellátása a hálózatról történik. Az épület nagy üvegfelületeinek köszönhetően a vevőteret csak a reggeli, valamint téli időszakban a délutáni órákban kell világítani. A számotevőbb elektromos energiát a hús és hentes üzleteknél található hűtőberendezések fogyasztják, valamint az ot található pékségek elektromos sütői, melyek jellemzően az éjszakai órákban is működnek. A HELYSZÍNI BEJÁRÁS, AZ OTT TAPASZTALTAK Az épület bejárását a rámpa felöl kezdtük meg, melynél azt tapasztaltunk, hogy sem az akadálymentes követelményeknek, sem a kor követelményeinek nem felel meg. Ráadásul a rámpa burkolata beton ami már az időjárásnak való kitetsége miat már morzsolódni kezdet, így kezd veszélyessé válni. Az emeleten folytatuk a bejárást, ahol a padlóburkolat gránit lapokból készült, ami a piacfelügyelet munkatársától kapot információink szerint, ha vizes, nagyon csúszós tud lenni. A felső szinten átriumos kialakítású belső tér található, ahonnan a két szint belmagasságú teret halogén izzók világítják meg, melyek az elmondotak alapján nagyon gazdaságtalanok. A belső vásárlóteret két szint magasságú előregyártot oszlopok közé beépítet alu (hőhidas) egy rétegű ablakok választják el a külső tértől. A felső mezőkben lamellás vízszintes alumíniumárnyékolók találhatók. A felső szinten az üzlethelyiségek mentén a zárófödém felülvilágítókkal átörtek, melyek ot jártunkkor (tavaszi hónapban, 14:00-15:00 közöt) elegendő fényt engedtek a közlekedőtérbe így a világítás csak részlegesen működöt. A felső üzlethelyiségek saját raktárhelyiségekkel rendelkeznek, ahol hűtőberendezések és a pékségnek saját üzeme található. A hűtőberendezések kompresszorai a gazdasági rámpa felöli nyitot-zárt rekeszben vannak elhelyezve. A földszint felé haladva lépcsőn indultunk lefelé, mely akadálymentes szempontból szintén nem felel meg. A piacot idősebb korosztály is használja és nehézkes nekik a feljutás az emeletre, a belső lépcsőkön keresztül. A földszinten található a zöldség-gyümölcs árusítás az asztalokon. A piacfelügyelőtől megtudtuk, hogy az őstermelők hazaviszik portékájukat, de a nem romlandó árut és a pénztárgépet a kiszolgálózónában található raktárakba helyezik el estére. A földszinten öntöt beton padlóburkolat található, mely elég jó állapotban van még. A külső térelhatárolás az előzőekben említet módon történik alumínium ablakok segítségével, ami nagyon jó bevilágítást biztosít napközben az árusoknak, viszont az ablak mellet áruló árusok fáznak, annak ellenére, hogy az ablaktáblák előt egy- egy fűtőtest van elhelyezve. A földszinti üzletek mögöt találhatók a raktárok valamint a hűtőszekrények melyeket időszakosan és állandó jelleggel is üzemeltetnek. A földszinten két vízvételi hely található a kétoldali bejárat mellet. Ezeken a helyeken meleg és hidegvizet egyaránt lehet vételezni. 1/6. oldal

2 MEGLÉVŐ ÉPÜLELT ÉLETTARTAM ÉS ENERGETIKAI ELEMZÉSE ÉLETTARTAM ELEMZÉS Az épület előregyártot vasbeton pillérekből, födémpallókból készült. Életartamuk évre tehető. Az épület 31 éves tehát így még évet még tartószerkezeti szempontból megelőlegezhetünk az épületnek, megfelelő karbantartás mellet. Az épület emeletére felvezető rámpa is kezd balesetveszélyessé válni, látszanak a beton korláton az utólagos megerősítések. Az épületet körülvevő, határoló alumínium nyílászárók, már elöregedtek, egy két üvegtábla behomályosodot, (megvakult), ezek cseréje sürgető lenne nem csak esztétikai, de energetikai szempontból is. A fűtési rendszer is elavultnak mondható a 31 éves csövek csak kisebb karbantartáson estek át, az épületben található hőközpontról nincs információnk, azonban feltételezhetjük, hogy az épület fennállása óta nagymértékben nem nyúltak hozzá. Az épület világítása neon fénycsöves, gyújtópatronos világítás, az egyes raktárakban villanykörtés, a két szint magas vásárlótérben halogén égős. Valószínű, ezen rendszerek életartama is a végéhez közelít, ráadásul ha az akkoriban használt alumínium ötvözetes vezetékek letek beszerelve akkor pazarló is. Az épület külső megjelenése elavult, a betonfelületek festése kopik, pereg, amely egy idő után a beton mállását, acélbetétek korrózióját is magával hozza. Összességében az épület várható életartama, komolyabb felújítás nélkül, évre tehető. ENERGETIKAI ELEMZÉS Az épület hőtechnikailag- számítás nélkül is- kimondható, hogy nem felel meg a mai értékeknek. Az épület közönség által határolt része, azaz a fűtöt teret határoló szerkezetek elavultak hőhidasak. A falazatok hőátbocsátása sem felel meg valószínűsíthetően az elvárásnak, mivel a vasbeton felületek külső burkolata csupán egy festet réteg belülről is csak egy festés, még maghőszigetelt falpanelok esetén sem felel meg a falazat. Az épület fűtése a távhőszolgáltatásra van rákapcsolva, de mivel hőhidas szerkezetek veszik körül az épületet ezért nagy az energiavesztesége az épületnek. A 2020-AS ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁSRÓL Az első Uniós épületenergetikai szabályozás 2006 őszén lépet hatályba a 7./2006. (V. 24.) TNM rendelet formájában azzal, hogy módosítása 5 éven belül, azaz 2011 évben szükséges. A módosítás nem csak a követelményrendszer szigorítását jelenti, hanem a szükséges kiegészítéseket, a számítási módszerek pontosítását is megköveteli. Időközben az Európai Parlament és Tanács már 2008-ban átfogó energiacsomagra tet javaslatot, amelyben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázkibocsátás 20 20%-os csökkentése, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának 2020-ig történő növelése szerepelt. Ezeket a célkitűzéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban felmerült, egyre több tudományos bizonyíték, a magas energiaárak és az importált energiától való fokozódó függőség, továbbá ennek lehetséges geopolitikai következményei alapján fogadták el. Az energiafogyasztás csökkentése egyértelműen jelentős szerepet játszhat az említet célkitűzések megvalósításában. Az építőipari ágazat számos költséghatékony intézkedési lehetőséget tartogat, egyútal pedig hozzájárul az európai uniós polgárok jólétéhez. A 2010/31/EU irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy december 31- ig vala-mennyi új épület, és december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Lényegében ugyanez vonatkozik a meglévő épületekre is, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. Ennek előkészítésére, időközi célnak a 2015 évet jelölték meg. Számunkra fontos követelményértékek és változásuk közöt Homlokzati fal U=0,45 U=0,24 U=0,20 Lapostető U=0,20 U=0,17 U=0,14 Árkád feleti födém U=0,20 U=0,17 U=0,14 Üvegezés U=1,10 U=1,00 U=0,80 Fém keretezésű homlokzati nyílászáró U=1,50 U=1,40 U=1,30 Függönyfal U=1,50 U=1,40 U=1,30 ÉRTÉKELÉS HATÁROLÓ SZERKEZETEK SZERINT A 2020-AS ELŐÍRÁST FIGYELEMBE VÉVE HOMLOKZATI FALAK:: 2020: Az U=0,20 W/m 2 K követelmény a gyenge hőszigetelő képességű (pl. régi B30, 1981 előt gyártot falpanelek) falak esetén (a dűbelek hatását is számításba véve) 20 cm vastag hőszigetelést jelent. Vasbeton szerkezetű falaknál ugyanez 22 cm. Vasbeton vázas épületeknél kb. 21 cm, könnyűszerkezetes épületeknél (pl. favázas készházak) kb. 24 cm vastag hőszigetelés szükséges. Lapostetők 2020: Az U=0,14 W/m 2 K követelmény egy trapézlemezes zárófödém esetén a dűbelek hatását is számításba véve 32 cm vastag hőszigetelést jelent. Ez a legelőnytelenebb típus, egyéb födémeknél, leterhelt vagy ragasztot rétegrendnél 28 cm vastagságú hőszigetelés beépítése általában elegendő. Homlokzati üvegfalak, függönyfalak 2020::: A követelményszintek azonosak a fém keretszerkezetű homlokzati üvegezet nyílászáró szerkezetekével, mivel a használatos alumínium borda/lizéna szerkezetek hőátbocsátási tényezője U f =1,8-2,5 W/m 2 K közöt változó. Talajon fekvő padló Meglévő épületeknél a talajon fekvő padlók utólagos hőszigetelése általában csak a teljes padlószerkezet elbontásával lehetséges, ezért erre vonatkozó követelmény nem támasztható. Új épületeknél meg kell különböztetni azokat a szerkezeteket, amelyek felet tartós emberi tartózkodásra szolgáló terek vannak. A teljes padlószerkezet hőszigetelése ilyen esetekben hőérzeti okokból szükséges. A nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló terek alati, 10 m-nél nagyobb szélességű talajon fekvő padlók esetében a hőszigetelést elegendő a kerület mentén 2,0 m széles sávban beépíteni. GÉPÉSZETI KONCEPCIÓ FŰTÉS Jelenleg a fentebb említet GYŐR-SZOL, Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. üzemeltetésében áll az épület, így kézenfekvő módon a fűtés táv hővel van megoldva. A szolgáltatónak érdeke, hogy 50 C -nál ne legyen melegebb a visszaérkező víz hőmérséklete. Ez it gyakran magasabb, így koncepciónkban szerepel, hogy erre a lakótelep lakásaiból visszatérő ágra, amely az épületünk közvetlen közelében fut, víz-levegő hőcserélővel csatlakozzunk, így felhasználnánk ezt az energiát, mely mindkető félnek megéri. Az csarnoképület fűtöt lenne, a szolgáltató pedig nem kap 50 C -nál melegebb vizet. A Belügyminisztérium a Magyar Mérnöki Kamarát bízta meg a szabályozás korszerűsí-tésével. Az energetikus, építész és épületgépész szakemberekből álló bizotság egyik első lépése a háromszintű követelményrendszer alsó szintjének kidolgozása volt, amely az épületeket határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek követelményértékeit tartalmazza 2012, 2015 és 2019 évi hatályba lépéssel. 2/6. oldal

3 SZELLŐZTETÉS A téli hónapokban, illetve ha a karbantartó meleg nyári napokon úgy ítéli meg, akkor hővisszanyerős szellőztetést alkalmazhatna, melynek több előnye is van. szabályozot légcsere, nincs felesleges szellőztetés a fűtési időszakban aktívszén szűrővel szagmentes levegő bejutatás (amennyiben szükséges) penészedés lehetőségének csökkentése pollenmentes levegő tartósan nagyon jó levegőminőség Minden egyéb más esetben, melegebb átmeneti időszakokban, napközben stb. természetes szellőzéssel megoldható az épület teljes területén. Az átalakítás után vizesblokkok termikus burkon belül kerültek, ezeknek felfelé biztosítunk gravitációs szellőzést, elszívó ventillátorral. A nyári átszellőztetéshez tervezünk kialakítani a meglévő átrium felé egy teresedést, melyen elhelyezet nyitható felületek gravitációsan biztosítják az épület átöblítését, s így tűzvédelem szempontjából is előnyös megoldást kapunk (szükség esetén füstelvezetés). ÁRAMELLÁTÁS, VILÁGÍTÁS A jelenlegi áramellátás kizárólag a hálózatból kapot energiát használja, 100%- ot fizet a szolgáltatónak. Ehelyet kihasználva a lapostető nagy felületét és teherbíró képességét, 500 m 2 délre tájolt, monokristályos napelemet helyezünk el 40 -os dőlésben, egymás árnyékvetésére figyelve. Ez az 500 m 2 -es napelemrendszer kb KW-os rendszert képez, így évente átlagosan ~ KWh-t tudhatunk be a rendszernek, ami 55 Ft-os áramdíjjal számolva majdcsak 4 millió forintot jelent évente. Azért választotuk a monokristályos napelemtípust, mert ár/érték arányban ez van legközelebb az elvárásainkhoz. A hálózatra visszatápláló rendszer esetén nincs szükség akkumulátorra, mert az áramszolgáltatót lényegében ingyen "tárolóként" lehet használni. A szolgáltatót erre törvény kötelezi. A megtermelt elektromos energia elosztása úgy történik, hogy elsősorban helyben kerüljön felhasználásra, de ha pillanatnyi többletermelés van, akkor azt az áramszolgáltató hálózatába táplálja be a rendszer. A szolgáltatóval lehetőség van éves elszámolásban megállapodni. Ilyenkor évente egyszer van leolvasva a hálózatba betáplált, ill. a hálózatból fogyasztot elektromos energia mennyisége és a kető különbsége képezi az elszámolás alapját. A visszavételi ár Nyugat-Európában már több, mint az eladási, tehát erre a tendenciára alapozva, egyre gyorsabban hozzák majd vissza a befektetést a napelemek. Az eladótérben lévő halogén lámpákat, a neon fénycsöves, gyújtópatronos és az egyes raktárakban villanykörtés világítást cseréljük korszerű, energiatakarékosabb égőkre, így az energiafogyasztás több százalékát megspórolva. TERMIKUS BUROK ALAKÍTÁS Az épület fűtöt tömege kicsit szabdalt, így a felület/térfogat aránya is kedvezőtlennek bizonyult. A helyszíni bejáráson felmérve a lehetőségeket, ahhoz mérten változtatjuk a fűtöt térfogat méretét, hogy télen is kedvezőbb körülményeket biztosíthassunk a használóknak, ráadásul sokkal kompaktabb tömeget kapunk, így elérve a 0,39 A/V arányt. Az átalakításról mellékelt rajzokon látható a változás. A tömegét sok helyen erősen hőhidas függönyfalak határolták. Ezzel a problémával másik pontban foglalkozunk. NYÍLÁSZÁRÓK, ÁRNYÉKOLÁS A csarnok fűtöt tereit a külső tértől határoló nyílászárók, illetve függönyfalak egységesen hőhídmentes, emelt szintű hang- és hőszigetelő képességű alumínium (Schüco) szerkezetűek. Ezek a hőszigetelés síkjába kitolva kerülnek beépítésre. Az emeleten meglévő külső vasbeton árnyékoló szerkezetek bontásra kerülnek, és ezek helyén újak elhelyezését javasoljuk, más anyagból, hőhidakat kiküszöbölve, azonban az építészeti karakterét megőrzendő kialakításban. HŐSZIGETELÉS A határoló falak és pillérek egységesen 15 cm kőzetgyapot hőszigetelést kapnak, amíg a lapostetőre 25 cm kerül, így teljesítjük a 2020-ra javasolt követelményértékeket is. Az alábbi egy összehasonlítás a meglévő és a tervezet szerkezetek hőátbocsátási értéke közöt: MEGLÉVŐ ZÁRÓFÖDÉM RÉTEGRENDEK 1 réteg IPA lemez 1 réteg bitagit lemez tetőszigetelés 1 réteg foalbit 1 réteg perbitagit-m 6 cm porán hőszigetelés 2 cm kiegyenlítő habarcs 0-14 cm lejtésadó kavicsbeton (sic!) 19 cm födémpanel U= 1,45 W/m 2 K TERVEZETT ZÁRÓFÖDÉM 1 réteg vízszigetelés 25 cm kőzetgyapot hőszigetelés 1 réteg IPA lemez 1 réteg bitagit lemez tetőszigetelés 1 réteg foalbit 1 réteg perbitagit-m 6 cm porán hőszigetelés 2 cm kiegyenlítő habarcs 0-14 cm lejtésadó kavicsbeton (sic!) 19 cm födémpanel U= 0,14 W/m 2 K <0,15 3/6. oldal

4 MEGLÉVŐ HATÁROLÓ FALAK RÉTEGRENDEK 5 cm vasbeton panel burkolat 30 cm B30 téglafalazat 2 cm vakolat U= 1,35 W/m 2 K TERVEZETT HATÁROLÓ FALAK 0 5 cm nemesvakolat 20 cm kőzetgyapot hőszigetelés 5 cm vasbeton panel burkolat 30 cm B30 téglafalazat 2 cm vakolat U= 0,18 W/m 2 K <0,22 A felújítot épület szerkezeteinek hőátbocsátási tényezői, fűtöt térfogat A/V aránya és a napenergia hasznosítása együtes hatása okán feltételezhetően A+ (fokozotan energiatakarékos) energetikai osztályba sorolható a csarnok. NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS Az aktív napenergia hasznosítást már fentebb, az Áramellátás, világítás pontban kifejtetük. A meglévő átrium feleti újonnan kialakítot üvegezés nagyban hozzájárul a kellemesebb belső környezet eléréséhez. Ez a megoldás egyben az alacsonyabb napállásoknál (külső oldali árnyékolás miat), passzív szoláris nyereséget is indukál. Napkollektort nem érezzük indokoltnak. KÖLTSÉGBECSLÉS Bontási munkák Netó: Ft Tereprendezés Netó: Ft Tartószerkezet építés Netó: Ft Szakipari munkák Netó: Ft Szigetelési munkák Netó: Ft Burkoló munkák Netó: Ft Gépészeti munkák Netó: Ft Egyéb Netó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft Brutó: Ft KÖRNYEZETRENDEZÉS A helyszíni bejáráson tapasztaltuk és az elmondotak alapján beigazolódot, hogy a környékre több parkoló szükséges, így praktikusan a szomszédos telekre egy városi szövetbe illeszthető parkolóház létesítését érezzük szükségesnek. A csarnok közvetlen környezetében tereprendezés és burkolatcsere szükséges, a felmérésen tapasztalt hibák megszüntetése. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK BONTÁSI MUNKÁK - Külső járda és útburkolat részleges felbontása - Külső szerelt szerkezetek elbontása - Vasbeton árnyékolók elbontása - Díszítések, tagozatok elbontása - Nyílászárók kiszerelése - Belső padló felbontása FÖLDMUNKÁK - Közvetlen környezet terepének kialakítása - Parkolóház helyén munkagödör készítés TARTÓSZERKEZET ÉPÍTÉS - Lifakna építés - Parkolóház építés SZAKIPARI MUNKÁK - Felülvilágítók elhelyezése - Régi nyílászárók helyére újak beszerelése - Új függönyfal szerkezetek - Árnyékoló szerkezetek szerelése (egységes, állítható) - Lif telepítése SZIGETELÉSI MUNKÁK - Sérült vízszigetelés kijavítása, új elhelyezése - Homlokzati hőszigetelés - Tető hőszigetelés - padló hőszigetelés BURKOLÓ MUNKÁK - Új földszinti padlóburkolat készítése - Külső Dryvit vakolatrendszer 10.1 BONTÁSI MUNKÁK NETTÓ::: FT Külső járda és útburkolat részleges felbontása BRUTTÓ::: FT 400 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Külső szerelt szerkezetek 23 db Ft/db Netó: Ft Brutó: Ft Vasbeton árnyékolók elbontása 28 m Ft/m 3 Netó: Ft Brutó: Ft Díszítések, tagozatok elbontása 6 m Ft/m 3 Netó: Ft Brutó: Ft Nyílászárók kiszerelése 590 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Belső padló felbontása 2300 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft GÉPÉSZETI MUNKÁK - Hővisszanyerős szellőzőberendezés telepítése - Hőcserélő berendezés telepítése a visszatérő távhő vezetékre - Napelemek telepítése a szükséges kiegészítő berendezésekkel - Elektromos hálózat felújítása 4/6. oldal

5 10.2 TEREPRENDEZÉS NETTÓ::: FT BRUTTÓ::: FT Közvetlen környezet terepének kialakítása, aszfaltozás, betonozás 50 m Ft/m 3 Netó: Ft Brutó: Ft Tetőszigetelés 2000 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Padló hőszigetelés 2300 m Ft/m2 Netó: Ft Brutó: Ft 10.3 TARTÓSZERKEZET ÉPÍTÉS NETTÓ::: FT BRUTTÓ::: FT 10.6 BURKOLÓ MUNKÁK NETTÓ::: FT BRUTTÓ::: FT 10.3 Lifakna és toronyszerkezet építés 1 db Ft/db Netó: Ft Brutó: Ft Új földszinti padlóburkolat készítése 2300 m Ft/m2 Netó: Ft Brutó: Ft 10.4 SZAKIPARI MUNKÁK NETTÓ::: FT Felülvilágítók elhelyezése BRUTTÓ::: FT Külső Dryvit vakolatrendszer 1690 m Ft/m2 Netó: Ft Brutó: Ft 280 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Régi nyílászárók helyére újak beszerelése 10.7 GÉPÉSZETI MUNKÁK NETTÓ::: FT BRUTTÓ::: FT 40 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Új függönyfal szerkezetek 756 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Árnyékoló szerkezetek szerelése (egységes, állítható) 796 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Lif telepítése 1 db Ft/db Netó: Ft Brutó: Ft Hővisszanyerős szellőzőberendezés telepítése 12 db Ft/db Netó: Ft Brutó: Ft Hőcserélő berendezés telepítése a visszatérő távhő vezetékre 1 db Ft/db Netó: Ft Brutó: Ft Napelemek telepítése a szükséges kiegészítő berendezésekkel 500 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft Elektromos hálózat felújítása 1400 m Ft/m Netó: Ft Brutó: Ft 10.5 SZIGETELÉSI MUNKÁK NETTÓ::: FT Homlokzati hőszigetelés BRUTTÓ::: FT 1690 m Ft/m 2 Netó: Ft Brutó: Ft 10.8 EGYÉB NETTÓ::: FT BRUTTÓ::: FT Építési törmelék elszállítása, konténerdíj felújítása 450 m Ft/m 3 Netó: Ft Brutó: Ft 5/6. oldal

6 ÖSSZEGZÉS A csarnok fűtöt térfogata kompaktabbá alakult, a fűtést úgy oldotuk meg, hogy az üzemeltetőnek kétszeresen érje meg, a szerkezetek hőátbocsátási értékei megfelelnek a 2020-ra javasolt előírásoknak, a belső udvart lefedtük, szellőzés és természetes fény szempontjából hasznossá tetük, nyílászárókat, illetve a gépészetet korszerűsítetük, parkolókat létesítetünk és rendeztük az épület környezetét. A felhasználói szokásokat fgyelmen kívül hagyjuk, mivel valószínűsítjük, hogy minden használó takarékosan használja a forrásait. Azonban az üzemeletetésnek megnő a szerepe az épület felújítása utáni életében, így az üzemeltetőt tanácsokkal szükséges ellátni a továbbiakról, rövid- és hosszútávú teendőivel kapcsolatban. Biztosak vagyunk benne, hogy a tanulmányban leírt változtatásokkal egy rentábilisan üzemeltethető városi vásárcsarnokot teremthetünk, melybe szívesen járnak el az őstermelők, illetve látogat el bármely győri lakos az év bármely szakában. FORRÁSOK, HIVATKOZÁSOK (A hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmény Épületenergetikai szabályozás Tervezet Osztroluczky Miklós) (htp://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%a1s%c3%a1rcsarnok_%28gy%c5%91r %29) Győr /6. oldal