KVP14/20 Kistérségi Vállalkozásfejlesztési Program
Tartalom 1. A KVP14/20 RÖVID LEÍRÁSA... 4 A PROGRAM LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS CÉLJA... 4 A PROGRAM LÉTREHOZÓI... 5 MIÉRT HOZTUK LÉTRE EZT A PROGRAMOT?... 5 2. A KKV STRATÉGIA C. DOKUMENTUMBAN EMLÍTETT PROBLÉMÁK... 7 PROBLÉMAFA... 7 ELSŐ PROBLÉMAKÖR: NEM TÁMOGATÓ VÁLLALATI KÖRNYEZET... 8 Magas adminisztratív terhek (n/a)... 8 Magasak a KKV-k hozzáadott értékre rakodó terhei (n/a)... 9 Információszerzés nehézkes... 9 NEHÉZKES A FINANSZÍROZÁSHOZ JUTÁS... 10 Keresleti problémák... 10 Kínálati problémák (n/a)... 11 ALACSONY NÖVEKEDÉSI POTENCIÁL... 11 "Egészségtelen" szerkezet: túl sok kicsi, kevés hozzáadott értékkel... 11 Szűk a tartós növekedésre képes közepes vállalkozói kör... 12 Romló keresleti feltételek (n/a)... 13 3. A KKV STRATÉGIA C. DOKUMENTUMBAN EMLÍTETT MEGOLDÁSOK... 14 OKTATÁS, INFORMÁLÁS... 14 TANÁCSADÁS, MENTORÁLÁS... 15 DIFFERENCIÁLT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 16 KAPCSOLATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSÍTÁS, KLASZTEREK... 17 IGÉNYFELMÉRÉS ÉS PÁRBESZÉD A VÉGEKEN... 17 POZITÍV PÉLDÁK BEMUTATÁSA... 18 4. KONKRÉT MEGOLDÁSI JAVASLATOK... 19 2. oldal ELÉRÉS (ADATBÁZIS ÉPÍTÉS)... 19 Felmérések, kutatás... 20
Párbeszéd kialakítása... 21 KAPCSOLATÉPÍTÉS, NETWORKING... 21 Videónévjegyek... 22 Helyi szintű cégkereső... 23 OKTATÁS... 24 Online elérhető oktatási anyagok... 24 Rendezvények a végeken, vidéken... 27 Minőségbiztosítás... 28 MENTORÁLÁS ÉS TANÁCSADÁS... 32 Mentori hálózat kiépítése... 32 Online szakértői fórum... 33 INFORMÁLÁS... 33 Információs portál... 33 Hírlevél elektronikus és nyomtatott formában... 34 Rendezvények... 34 Pozitív példák bemutatása... 35 5. ÖSSZEFOGLALÁS... 36 6. KAPCSOLAT... 39 KISS CSABA... 39 SZÁSZ MÁTYÁS... 39 3. oldal
1. A KVP14/20 rövid leírása Olvasási tipp Az ilyen oldalsó összefoglalókat, a címsorokat és a félkövér kiemeléseket összeolvasva befogadható az információ lényegi része Harmonizáció A felvázolt javaslataink a hivatalos KKV Stratégia által kijelölt megoldásokra épülnek A program létjogosultsága és célja 2013. májusban létrejött a Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 / Társadalmi egyeztetésre készített tervezet c. dokumentum (továbbiakban KKV Stratégia), mely részletes kutatásokra támaszkodva tárja fel a mikro-, kis- és közepes vállalkozások problémáit, valamint ad vázlatos megoldási javaslatokat a felvetett problémákra. A KVP14/20 célja a KKV Stratégia dokumentum által nagyvonalakban felvázolt megoldások részletesebb kidolgozása bizonyos területeken, a részletes megoldások bemutatása, és javaslattétel a gyakorlati megvalósításra. A jelen dokumentumban felvetett megoldások kivétel nélkül a KKV Stratégiában említett problémákra épülnek, és harmonizálnak az ott javasolt megoldásokkal annak érdekében, hogy illeszkedjenek az országos (és európai uniós) stratégiába. 4. oldal
A program létrehozói Kiss Csaba gazdaságfejlesztési csoportvezető, Gyulai Gazdaságfejlesztési program Csaba az ötletgazdája és operatív vezetője a KVP14/20 első, próbaverziójának. Csapatával már 2 éve dolgozik Gyulán az önkormányzat és a vállalkozások közötti kapcsolat kialakításán. Szász Mátyás marketinginnovátor, cégvezetési tanácsadó Mátyást az egyik legismertebb KKV marketing szakemberként tartják nyilván ma Magyarországon. Előadásai, ebookjai, hírlevelei által cégvezetők, vállalkozók ezreit képezte és képzi folyamatosan a legmodernebb marketing technikákra és valóban működő, professzionális cégvezetési módszertanokra. A Rendszermarketing Akadémia alapítója. Miért hoztuk létre ezt a programot? Marketing-tanácsadóként évek óta egyetlen fő kérdés köré rendeződik a napi munkám: Hogyan tudnék még hatékonyabban segíteni a vállalkozóknak EREDMÉNYEK előállításában 5. oldal
Amikor Csaba barátom ajánlására a kezembe akadt a fent már említett KKV Stratégia c. dokumentum, megdöbbenve láttam, hogy a kormányzat stratégiája nem sokban tér el attól a munkától és elképzeléstől, ahogy mi, piaci tanácsadók végezzük a munkánkat a terepen. Ekkor Csaba és a gyulai projekt mögött már sok pozitív tapasztalat állt így elhatároztuk, hogy összeadjuk tudásunkat, erőforrásainkat és együtt szállunk harcba a magyar vállalkozások érdekében, a gazdaság fellendítéséért. Egyrészt gazdasági tény, másrészt mi is szentül hiszünk abban, hogy a KKV-k tartják el az országot, és képesek érezhető gazdasági növekedést előállítani, ha megkapják a megfelelő támogatást. A mi dolgunk pedig az, hogy adjuk meg számukra, ami tőlünk telik! Szász Mátyás 6. oldal
2. A KKV Stratégia c. dokumentumban említett problémák Problémafa A KKV Stratégia alapvetően három nagy területre bontja a vállalkozások problémáit (KKV Stratégia 50. oldal): 1. Nem támogató vállalati környezet 2. Nehézkes a finanszírozáshoz jutás 3. Alacsony növekedési potenciál Ezen fő problémacsoportokat a dokumentum tovább taglalja itt viszont csak azokhoz fűzünk megjegyzést, melyekre a KVP14/20 képes lehet megoldást adni. Amely problémákra a jelen dokumentum nem kínál megoldást, azok mellett az n/a jelzés található. (Ugyanakkor a teljes problémafa felvázolása miatt fontosnak láttuk ezeket a problémákat is listába venni.) 7. oldal
Első problémakör: Nem támogató vállalati környezet Magas adminisztratív terhek (n/a) Gyakran változó szabályozás (n/a) Bonyolult szabályozási környezet (n/a) Magas ki- és belépési korlátok Egy új vállalkozás elkezdésének sokszor a nem megfelelő üzleti ötlet és üzleti terv miatt van magas belépési korlátja. 8. oldal
Be- és kilépési korlátok Különbséget kell tenni a valós és az érzékelt korlát között Sokszor az információhiány növeli a korlát érzékelt nagyságát Ha a leendő vállalkozó pontosan tudná, hogyan fogja megfinanszírozni az elképzelését, ha tudná, hol fogjon hozzá a folyamathoz, ha tudná, pontosan mit kell tennie, sokkal kisebbnek érzékelné ugyanazt a megoldandó feladatot magyarul a pontos, lépésről-lépésre informálás növelheti a vállalkozási hajlandóságot. A kilépési korláttal ugyanez a helyzet. A KKV Stratégia többször említi, hogy meg kell könnyíteni a csődbe ment, de tisztességes vállalkozók újrakezdését. ( Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. KKV Stratégia 45. oldal) Ezt támogatással és informálással lehet megkönnyíteni. (A megoldások részletes kifejtése később következik.) Magasak a KKV-k hozzáadott értékre rakodó terhei (n/a) Proaktív információáramlás A vállalkozóktól nem várható el, hogy ők kezdjék el a vélt információkat felkutatni (ez nem szerencsés helyzet, de sajnos kőkemény tény) Információszerzés nehézkes Szabályozással kapcsolatos információk nehezen áttekinthetők Az információ-hiány fő okozója, hogy az elérhető információk a vállalkozó részéről várnak proaktivitást azaz, hogy a vállalkozónak (a napi terhei mellett) jusson magától az eszébe, hogy talán a kérdésére valahol létezhet megoldás, és elvárjuk tőle, hogy magától kutassa fel ezt a feltételezett információt. Ezzel szemben az információ-áramlásnak kell proaktívvá válnia, tehát nekünk kell arról gondoskodni, hogy eljusson a napi bajukkal küszködő vállalkozókhoz keresés, utánajárás nélkül az információ, vagy annak legalább a híre. 9. oldal
Hiányzik a szolgáltató hatóság szemlélet (n/a) Nehézkes a finanszírozáshoz jutás Keresleti problémák Vállalkozók pénzügyi felkészültsége nem elégséges A vállalkozói attitűd és menedzsmentkapacitás területen vannak a legnagyobb lemaradásaink és pontosan ebben rejlenek a legnagyobb lehetőségek is (KKV Stratégia 25. oldal) A KVP célba tudja juttatni a szűrt információkat A magyar kis- és középvállalkozások finanszírozásának egyik legnagyobb problémája, hogy a finanszírozási források széttagoltan vannak a rendszerben, nehezen követhetőek, áttekinthetetlenek (KKV Stratégia 35. oldal) Erre megoldás lehetne, hogy ha létrejön egy áttekinthető lista a finanszírozási lehetőségekről (melyre van utalás a KKV Stratégiában), akkor erről a KVP14/20 által felvázolt megoldással informálni lehet majd a vállalkozókat. (l. később) A keresleti oldal problémája: a KKV-k széles köre nem rendelkezik elégséges pénzügyi ismeretekkel és menedzsment kultúrával ahhoz, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan képes legyen felhasználni. (KKV Stratégia 38. oldal) 10. oldal A keresleti oldalt a vállalkozói finanszírozási kompetencia hiánya jellemzi, amely elsősorban a megfelelő képzés és folyamatos tanulás, tájékozódás lehetőségének hiányára vezethető vissza. Képzés és tanulás hiányában az egyébként is bonyolult és nehezen átlátható finanszírozási lehetőségek rendszerében a tájékozódás szinte lehetetlen feladat. Ebből
eredeztethető, hogy nem csupán a finanszírozáshoz jutás, de annak hatékony felhasználása is problémát jelent legyenek azok akár hitelek, akár EU-s vagy állami támogatások. Ez a probléma a vállalkozások méretével fordítottan arányos. A mikrovállalkozások tudnak a legkevesebb energiát, időt és ez által pénzt szánni a finanszírozási lehetőségek feltérképezésére, míg a nagyobb középvállalkozások már nem tudják megkerülni a problémakört, ezért általában ezzel foglalkozó szakértőt alkalmaznak. (KKV Stratégia 39. oldal) Kínálati problémák (n/a) Uniós és hazai forrás van, de szétaprózva, nehezen áttekinthető (n/a) Piaci források a válság miatt korlátozottak (n/a) Alacsony növekedési potenciál Mindig csak a következő lépésben segíteni Nem szabad a megoldások teljes halmazát a cégvezetőkre zúdítani, adagolni kell az információt mindig csak azt, amire szüksége van "Egészségtelen" szerkezet: túl sok kicsi, kevés hozzáadott értékkel A KKV Stratégia többször kitér a vállalkozások differenciált segítésére azaz cégmérettől, növekedési szakasztól, különleges helyzettől függően kell a cégeket támogatni. Véleményem szerint megoldás lehet arra, hogy egy mikro vállalkozás a következő szintre tudjon lépni, ha a saját szintjén tudjuk segíteni. (Kifejtve lásd később.) 11. oldal
Többnyire kényszer- és nem lehetőség-motivált vállalkozások Fejletlenebb térségekben alacsony a vállalkozássűrűség. A fejletlenebb térségekben a helyi gazdaságfejlesztés célja pontosan a vállalkozó válást elősegítő és vállalkozásindítást megkönnyítő környezet kialakítása. (KKV Stratégia 27. oldal) A fejlődési szakaszok megugrása nehézkes a vállalkozások számára Folyamat-, marketing- és szervezeti innováció alig jellemző a vállalkozásokra. (KKV Stratégia 20. oldal) Foglalkoztatásnövelés növekedésre alkalmassá tett KKV-kal érhető el. (KKV Stratégia 22. oldal) Szinte egyik KKV sem hozta még ki magából az amúgy benne rejlő potenciált Ahelyett, hogy át akarnánk alakítani a teljes világot, sokkal gyorsabb eredményt szül, ha ki tudjuk hozni a cégekből a MOST IS BENNÜK REJLŐ potenciált Szűk a tartós növekedésre képes közepes vállalkozói kör Van egy híres mondás vállalkozói körökben: Ha nem vagy (elég) sikeres, akkor még hiányzik egy vagy több információd (T. Harv Eker) A KVP14/20 nem képes a gazdasági körülményeket átalakítani, a célja ezzel szemben az, hogy a meglévő körülményekből hozzuk ki a maximumot! Ennek az ún. lehetőség-maximalizálásnak a legfőbb gátja az információhiány: A vállalkozók nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, És nincsenek a szükséges vezetői képességeik, tudásanyag birtokában sem. Ez a két terület nem más, mint információ: ha a körülményeket nem is tudjuk lentről átalakítani, megfelelő informáltság mellett sokkal jobban ki tudnák hozni a vállalkozók cégeikből a most is bennük rejlő, de még kiaknázatlan potenciált. 12. oldal
Személyes véleményem szerint a KKV szektor lehetőségeinek, most is benne rejlő potenciáljának maximum 50-60%-át használja ki, mely jelenség oka egyértelműen a tudás/információ hiánya. Gyenge innovációs hajlandóság (n/a) Gyenge beágyazottság és együttműködési hajlandóság (n/a) Belföldi piacon sem versenyképesek a nemzetközi vállalatokkal szemben (n/a) Romló keresleti feltételek (n/a) Összességében ezzel természetesen a KVP14/20 program nem tud mit kezdeni, viszont egy megállapítást tennénk azért: Megfigyelésünk szerint legtöbbször nem a piac, azaz nem a kereslet limitálja egy kisvállalkozás fejlődését. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások legtöbb esetben nem hozzák ki magukból a maximumot, és bőven lenne még hová növekedniük a piacon, nem a piac, nem a kereslet limitálja őket, nem az a legszűkebb keresztmetszet. Amikor egy vállalkozás képes lenne még növekedni, még többet gyártani, még többet eladni, csak egyszerűen elérte a piac felvevőképességének határát, az már egy nagyon magas fejlettségi szint, ami nem jellemző a KKV szektorra 13. oldal
3. A KKV Stratégia c. dokumentumban említett megoldások Fő megoldási irányok a KKV Stratégia szerint Oktatás, informálás Oktatás, informálás Tanácsadás, mentorálás Differenciált segítségnyújtás Kapcsolatépítés, hálózatosítás, klaszterek Igényfelmérés és párbeszéd a végeken Pozitív példák bemutatása Vállalkozói ismeretek oktatása, amely növeli a vállalkozói kedvet, hajlandóságot. (KKV Stratégia 44. oldal) A vállalkozói készségek megszerzésének könnyítése. (KKV Stratégia 60. oldal) Annak ellenére, hogy kellő mennyiségű és minőségű tudásanyag és finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre, a KKV-k többsége számára ez a tudásanyag nem elérhető, nem jól hozzáférhető. Ahhoz, hogy több KKV tudja igénybe venni a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, javítani kell az információhoz jutás lehetőségeit. Ehhez elengedhetetlen a KKV-k számára online elérhető tudásanyag mind minőségi mind mennyiségi fejlesztése. Széleskörű tájékoztatásra, az eddiginél több vállalkozás megszólítására van tehát szükség, amihez elengedhetetlen az érintett szervezetek kommunikációs tevékenységének hatékonyabbá tétele, infokommunikációs fejlesztések bevezetése. (KKV Stratégia 61. oldal) A vállalkozói és vállalkozásfejlesztési szervezetekkel együttműködve szemináriumok, konferenciák, tanfolyamok megtartásával javítható a KKV-k pénzügyi tudatossága, szakértelme. (KKV Stratégia 75. oldal) Az IKT ismeretek terjesztése jelenti a fejlesztések fő irányát. (KKV Stratégia 77. oldal) 14. oldal
A pénzügyi szakértelem a források hatékony felhasználásának is feltétele. A vállalkozások pénzügyi tudatosságát, szakértelmét elsősorban képzéssel, információ nyújtással tervezzük megvalósítani. (KKV Stratégia 57. oldal) Tanácsadás, mentorálás A vállalkozások számára nyújtott információs szolgáltatások fejlesztésén túlmenően könnyen elérhető tanácsadói, oktatói szolgáltatásokat kell számukra biztosítani. A vállalkozásindítási kedv növeléséhez, és a KKV-szektor kilátásainak javításához nemcsak finanszírozási lehetőséget, adminisztratív segítséget, hanem olyan szolgáltatást is szükséges nyújtani, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás stabilan működjön a kezdeti kritikus 5 év után is. Ennek érdekében például a vállalkozás életciklusa során igény szerint tanácsadási szolgáltatást kell biztosítani, ezáltal elősegítve mind a kezdő, mind pedig a nehézségekkel küzdő vállalkozások tevékenységét. (KKV Stratégia 61. oldal) A beindulás üzleti feladatainak támogatására egyszerűen elérhető, professzionális és megfizethető mentorokra van szükség az ezekkel kapcsolatos naprakész információk szolgáltatása szintén a fent említett intézményrendszer feladata lehet. (KKV Stratégia 72. oldal) Vállalkozói készségek fejlesztése [ ] Kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadás [ ] Nehézségekkel küzdő vállalkozók és cégtulajdonosok segítése (KKV Stratégia 79. oldal) Új funkcióként célszerű lenne egy a vállalkozásokat segítő mentori hálózat szervezeti feltételeinek megteremtése (KKV Stratégia 81. oldal) 15. oldal
Arra is szükség van, hogy a vállalkozások jobban hasznosítsák a külső forrásokat üzleti céljaik elérésre. (KKV Stratégia 58. oldal) Differenciált segítségnyújtás A differenciált vállalkozásfejlesztés rendszerének és eszközeinek sikeres alkalmazásával a KKV-szektor szereplői élethelyzetüknek, ambícióiknak, képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő célzott támogatásban részesülnek, aminek révén gyorsabban és eredményesebben állnak rá illetve haladnak előre a fenntartható versenyképesség útján. (KKV Stratégia 55. oldal) Szegmensre szabott megoldások Szegmensekre kell alakítani az oktatási programokat, az informálási csatornákat, a mentorálást így lehet a leghatékonyabban segíteni a KKV-kat A fejlesztés fontos eszköze a hálózatosodás előmozdítása és a vállalkozások differenciált ösztönzése (KKV Stratégia 53. oldal) a differenciált segítségnyújtás több ponton is megjelenik a dokumentumban, ezért a KVP14/20-ban is nagy hangsúlyt kap. A KKV Stratégia az alábbi szegmenseket említi: Exportképes, Exportképessé tehető (a magyar gazdaság egészét tekintve itt van nagy növekedési potenciál), Beszállítóképes, Beszállítóképessé tehető, Gazellák (definíció: KKV Stratégia, 16. oldal), Most fejezte be a vállalkozását újrakezdés, Induló, indulás előtt lévő (Kedvcsinálás annak, aki tervezi csak a vállalkozás indítását), Növekedési szakaszban lévő (KKV Stratégia, 72. oldal), 16. oldal
Hanyatló életszakaszban lévők, Kényszervállalkozók, Mikrovállalkozások, A hátrányos térségben működők, A helyi gazdaságok szereplői, Családi vállalkozások Női vállalkozók, Roma vállalkozók Kapcsolatépítés, hálózatosítás, klaszterek Aprólékos munka a végeken Véleményem szerint hatékony segítséget csak a terepen lehet nyújtani a vállalkozóknak. A programjainknak el kell érnie a végekre, és a helyi gazdaságot helyi szinten kell élénkíteni A fejlesztés fontos eszköze a hálózatosodás előmozdítása és a vállalkozások differenciált ösztönzése (KKV Stratégia 53. oldal) További, jelenleg még nem kellően kihasznált növekedési lehetőség a kisvállalkozások számára a helyi gazdaság fejlesztése, a lokális együttműködések elmélyítése, a helyi és kistérségi klaszterek megerősítése is (KKV Stratégia 55. oldal) Területi együttműködési megállapodások (KKV Stratégia 80. oldal) Igényfelmérés és párbeszéd a végeken Szükség van a KKV-k igényeinek felmérésére, párbeszédnek kell kialakulnia a szabályozó szervek, és az érintett vállalkozók között. (KKV Stratégia 61. oldal) 17. oldal
A KVP14/20 által felvetett megoldásrendszer következményeként nagyon közvetlen és proaktív elérés jön létre a cégvezetőkhöz Magyarország szerte. Ez az elérés jól használható kétirányú kommunikációra, mely előnyeit a dokumentum később tárgyalja. Pozitív példák bemutatása Fontos lenne tehát, hogy a sikeres vállalkozók tevékenysége megfelelő médiafigyelmet kapjon. (KKV Stratégia 62. oldal) A KKV Stratégia több helyen említi továbbá a leendő vállalkozók bátorítását, a fiatalok körében a vállalkozói életmód népszerűsítését, mely célok megvalósulásában a pozitív példák bemutatása fontos eszköz lehet. Különösen komoly kockázatot jelent a fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága. (KKV Stratégia 24. oldal) 18. oldal
4. Konkrét megoldási javaslatok Megoldás lépésről lépésre 1. Elérés 2. Felmérések 3. Párbeszéd 4. Kapcsolatépítés 5. Rendezvények 6. A helyi gazdaság élénkítése 7. Oktatás online és offline 8. Minőségbiztosítás 9. Mentori hálózat és tanácsadás 10.Informálás 11.Pozitív példák bemutatása A KKV Stratégia által felvetett problémákra az ott említett megoldás-irányokba haladva az alábbi felvetéseink lennének, melyek részben vagy egészében képesek lehetnek orvosolni az eddigiekben vázolt problémákat: Elérés (adatbázis építés) Az első és legfontosabb feladat, hogy kialakítsunk egy direkt csatornát a vállalkozókhoz. A mai világban a cégvezetők annyira elfoglaltak, hogy nagyon nehezen adják oda önként a figyelmüket bármilyen újabb információforrásnak. Ennek érdekében olyan valóban értékes, számukra ingyenes segítséggel (l. később) kell őket proaktív módon és rendszeresen megkeresni, ami számukra figyelemre méltó. Ennek következtében ki tud alakulni első körben egy egyirányú, majd később kétirányú kommunikáció a vállalkozók és a KVP között. A folyamatos megszólítás eredményeképpen létrejön egy naprakész, aktuális információkkal bíró adatbázis azon vállalkozókból, akik tettrekészek, akikben van hajlandóság a fejlődésre. Valójában ők a magyar gazdaság motorja, rájuk lehet építeni bármilyen további megoldást, gazdaságfejlesztést. 19. oldal
Felmérések, kutatás Ahogy épül ez a lista országszerte, folyamatosan lehet (online és offline) kérdőíveket, felméréseket a vállalkozókkal kitöltetni, melyekből többek között az alábbi információk deríthetők ki (online formában ha egyszer létrejött az adatbázis - minden további költség nélkül): Milyen nehézségekkel küzdenek a vállalkozók Milyen támogatásnak örülnének (a KVP megoldásait is lehet igényre szabni ilyen felmérésekre támaszkodva) Milyen információra lenne szükségük Milyen központi intézkedést fogadtak szívesen, mit kevésbé, minek örülnének a jövőben Kvíz-tesztek kitöltésével könnyedén feltárható lenne, mely területeken nem rendelkeznek elegendő információval a vállalkozók Stb. Lenne direkt és gyors visszacsatolásunk a frontról Itt tudnánk pozitív példák, legjobb gyakorlatok (best practice) után is kutatni. (Kifejtést lásd még később.) A lényeg az, hogy egy naprakész, folyamatosan frissített adatbázis többcsatornás kommunikációt tesz lehetővé: 20. oldal Elérés e-mailben (közel díjmentes megoldás) Elérés sms-ben (közvetlenül a cégvezető telefonjára, majdnem 100%-os megnyitási arányt tapasztalunk) Elérés call center által (kétirányú kommunikáció lehetősége) Elérés postai levélben
Párbeszéd kialakítása A KVP által a továbbiakban bemutatott megoldások több ponton alkalmassá teszik a rendszert kétirányú kommunikáció kezdeményezésére az adott helyen erre külön kitérünk majd. Kapcsolatépítés, networking Főként a vidéki vállalkozói életet azzal lehet valamennyire felpezsdíteni, ha összehozzuk a vállalkozókat. Ennek érdekében a kistérségek legnagyobb településein olyan díjmentes rendezvényeket szerveznénk havi rendszerességgel, melyek több problémára is megoldást tudnak adni: Kapcsolatépítés a vállalkozók között (bemutatkozási lehetőség, névjegykártya-csere ez kvázi ingyenes reklámfelület a cégvezetőknek) Oktatás: ezeken a rendezvényeken mindig lenne egy meghívott szakértő (lásd még később kifejtve) Informálás (tájékoztató anyagok kiosztása, vagy egy adott szerv, önkormányzat képviselője általi személyes információ átadás, l. köv. pont.) Kétirányú kommunikáció beindítása ( párbeszédnek kell kialakulnia a szabályozó szervek, és az érintett vállalkozók között KKV Stratégia 61. oldal) ha ezeken a rendezvényeken részt vesz az adott szerv, önkormányzat egy-egy képviselője, akkor a kistérség legaktívabb vállalkozóival tud személyesen beszélni. (És őket esetleg valamilyen irányba terelni, egy programot, honlapot, intézményt, információ-forrást a figyelmükbe ajánlani, további szakmai rendezvényre meghívni.) 21. oldal
Az adatbázis, az ott feltérképezett cégek, és a helyi szintű kapcsolatépítés lehet az alapja a klaszterek megszervezésének. Tudni fogjuk kiket, hol és mibe lehet bevonni. Videónévjegyek Az adatbázisunkba kerülő összes céggel leforgatnánk egy pár perces bemutatkozó videót. Számukra ez plusz előny, és részükre a szolgáltatás szintén díjmentes. A videó egy honlapra kerül fel, ahol kvázi videónévjegyként reklámfelület gyanánt és kapcsolatépítés eszközeként szolgál. A honlap kereső funkcióval van ellátva természetesen. 22. oldal A kistérségi, helyi vállalkozók így meg tudják egymást ismerni (akár személyes jelenlét nélkül) A vállalkozók a saját videójukat a saját honlapjukon is használhatják (illetve gyárthatnak belőle maguknak cd-névjegykártyát is) A videóban az öncélú bemutatkozás helyett profi marketinges útmutatása alapján szerepelnének a cégvezetők központba téve a potenciális vevőket és az ő problémájukra kínált megoldást Ezen kívül szerepelne a videókban, hogy az illető vállalkozó miben tud más vállalkozóknak segíteni, illetve ő miben kér, miben keres segítséget o Ez az információtöbblet teszi érdekessé a videókat, hogy más vállalkozók is kvázi végignézzék a cégvezető-sorstársaik bemutatkozását o És alapot ad üzleti kapcsolatok, együttműködések kialakítására (mely enélkül az automatizált és online forma nélkül a való életben csak nagyon nehézkesen lenne létrehozható)
o Egy cégvezető bekerülve ebbe a belső, zárt körbe, hozzá tud jutni más cégvezetők közvetlen elérhetőségeihez, és fel tudják egymást hívni erre a kapcsolatépítő portálra hivatkozva. (Egycsapásra sokezres névjegykártya gyűjtemény + közvetlen elérés + hivatkozási alap a kapcsolatfelvételre = helyi gazdasági élet élénkítése.) o A videónévjegyek között el lehet helyezni a fontos szervek és intézmények képviselőinek bemutatkozó videóit is, melyekből a vállalkozók meg tudják ismerni azokat a személyeket, akik nekik tudnak segíteni, és arról is kapnak információt, hogy miben állnak a rendelkezésükre. (Ha mint vállalkozó gondolok bele egy ilyen gyűjteménybe, azt kell mondanom, felbecsülhetetlen értékű segítséget és a törődés érzését nyújtaná ) A videó leforgatása önmagában a törődés érzését kelti a vállalkozókban, akik a valóságban is érezni kezdik, hogy itt történik valami, hogy foglalkoznak velük (ráadásul ez egy nagyon eredményes hívószó a cégvezetők felé ahogy azt a KVP gyulai, kísérleti programjában tapasztaljuk) o A forgatás rövid ideje alkalmas arra, hogy szóban mutassuk be az adott cégvezetőnek a teljes KVP-t, és hogy a magasabb támogatási szintek felé tereljük, aktív részvételre bírjuk az adott vállalkozót, hiszen meg fogja kérdezni, hogy mi ez a program, hogy hogyhogy videót forgatunk vele, és milyen szerv, milyen program áll e kezdeményezés mögött. Helyi szintű cégkereső A videónévjegyek felkerülnek az említett honlapra, ahol a cégadatbázisban lehet keresni. 23. oldal
Mivel a KVP-re valószínűleg a legaktívabb helyi vállalkozók, legpotensebb cégek lesznek nyitottak, így ez a kereső kvázi a KKV-k krémjét fogja tartalmazni, ami eleve egy jó szűrő, ha bármilyen üzleti kapcsolatot keresünk. Oktatás Mivel a KKV Stratégia nagy hangsúlyt fektet az oktatás szerepére, ezért a KVP-ben is fontos szerepet kap a vállalkozók iskolarendszeren kívüli professzionális és többcsatornás oktatása. Online elérhető oktatási anyagok A KKV Stratégia külön említi, hogy létre kell hozni online elérhető, professzionális anyagokat. Mi ezt 4 nagy (és ezernyi apró) témakörbe csoportosítva tennénk meg, ugyanis ezen 4 nagy terület egyidejű ismerete szükséges egy kisvállalkozás sikeres vezetéséhez. (A felsorolás csak a nagy témaköröket tartalmazza, melyek a valóságban további sok száz apró témakörre bontódnak, illetve kihagytuk a felsorolásból azokat a témaköröket, melyek nem szükségesek a szűken vett koncepció értelmezéséhez.) (Megjegyzés: Ez a tagolás nem a KVP kapcsán jött létre, hanem mi évek óta e mentén oktatjuk a cégvezetők ezreit Magyarországon. A tagolás neve Rendszermarketing.) 1. Tervezés-fejlesztés 1.1. Előzetes tervezési szakasz 1.1.1. Üzleti ötlet 24. oldal
1.1.1.1. Auditálás 1.1.2. Üzleti hírszerzés 1.1.2.1. Konkurenciaelemzés 1.1.3. Üzleti terv készítése 1.1.3.1. Üzleti modell 1.1.3.2. Termékkoncepció kialakítása 1.1.4. Piackutatás 1.2. Végleges tervezési szakasz 1.2.1. Marketingterv 1.2.2. Dokumentáltság (PPP) + cégautomatizálás 1.2.2.1. Szabályok 1.2.2.2. Folyamatok 1.2.2.3. Eljárások lefektetése 1.2.3. Pénzügyi terv 1.2.3.1. Finanszírozás 1.2.3.2. Pénzügyi rendszer kialakítása 1.2.4. Jogi rész (szerződések, oltalmak, stb.) 2. Létrehozás 2.1. Cégalapítás 2.2. A szervezet felállítása 2.3. Infrastruktúra felállítása 2.4. Termék előállítás, beszerzés 2.5. Marketing megvalósítás 3. Működtetés 25. oldal
3.1. Humán erőforrás menedzsment (felvétel, képzés, vezetés, kontroll és mérés, motiválás, stb.) 3.2. Pénzügy és könyvelés 3.3. Eladás (marketing + értékesítés) 3.4. Logisztika 3.5. Adminisztráció 4. Személyiségfejlesztés 4.1. A 4 alap kvalitás oktatása (önfegyelem, önbecsülés, kommunikáció, tudatosság) 4.2. Származtatott képességek oktatása (ezernyi más vezetői kvalitás, képesség) Nos, a KVP célja tehát e 4 fő területen, és ezek ezernyi alterületein professzionális, online (díjmentesen) elérhető oktatási anyagok létrehozása és megosztása a KVP-ben részt vevő vállalkozókkal. Az oktatási anyagokat ráadásul a differenciált segítségnyújtás alapelvére támaszkodva (KKV Stratégia 53., 55. oldal) a már felsorolt szegmensekre szabva készítjük el és csoportosítjuk, ezzel támogatva, hogy az adott vállalkozás meg tudja ugrani a következő növekedési szintet (KKV Stratégia 50. oldal, problémafa által említett egyik fő probléma: A fejlődési szakaszok megugrása nehézkes a vállalkozások számára. ) Ha az adott vállalkozást az ő saját, egyéni szintjén és élethelyzetének megfelelő módon és mélységben tudjuk információval segíteni, egyrészt nyitottabb lesz az információra (úgy érzi, hogy neki szól), másrészt esélyesebb, hogy a gyakorlatba ülteti a tanultakat, hiszen a megoldások rá vannak szabva, harmadrészt nem kell keresgélnie a vegyes megoldások között, 26. oldal
így negyedrészt nem fordulhat elő, hogy nem neki való megoldással próbálkozik, ami sokszor többet árt, mint használ (főleg egy törékeny mikrovállalkozás esetében). Rendezvények a végeken, vidéken Marketing oktatóként a tapasztalatom az, hogy vidékre nagyon kevés információ jut el a trénerek ritkán vállalnak be vidéki utakat, előadásokat. Talán piaci alapon ez valóban nehézkes. Ezért van szükség arra, hogy bevegyük a KVP-be azt, hogy proaktív módon, profi szakértőket, hivatali szervek, minisztériumok képviselőit juttassunk el a vidéki vállalkozókhoz akik számára a már említett havi rendezvény térítésmentesen látogatható. A gyulai teszt projekt keretein belül már a sokadik rendezvény lebonyolításán vagyunk túl, és nagyon pozitív a visszajelzés mind a vállalkozók részéről, mind az önkormányzat oldaláról. Kérem, hallgassa meg, hogyan vélekedik a gyulai alpolgármester, Alt Norbert úr a kezdeményezésről! Kattintson ide vagy a képre a videó elindításához: 27. oldal
Ezek a rendezvények szintén a Rendszermarketing tematikájára épülhetnek egyfajta roadshow-jelleggel, ami azt jelenti, hogy a meghívott szakértők kistérségről kistérségre járnák az országot és adnák elő ugyanazt az előadásukat a vidéki vállalkozóknak akik ugye havonta egy-egy újabb témában egy-egy újabb szakértőt tudnának meghallgatni. A rendezvényeken az oktatáson túl lehetőség van tehát a már említett kapcsolatépítésre, aktuális információk közlésére, kétirányú kommunikáció beindítására, felmérések végzésére. Minden a cégvezetővel kezdődik Érdekes tény: egy kisvállalkozás pozitív és negatív tulajdonságai - meglehetősen nagy cégméretig - megegyeznek a tulajdonos pozitív és negatív tulajdonságaival Minőségbiztosítás A KKV Stratégia említi a TOP200 cég fogalmát ( KKV kiválósági program KKV Stratégia 71. oldal). Annak érdekében, hogy egy friss, vagy még csak növekedési fázisban lévő cég be tudjon kerülni a nagyok közé (akár a TOP200-ba), - többek között arra van szükség, hogy a cégvezető alkalmas legyen a cégét e magasságokba navigálni, valamint hogy a céget is alkalmassá tegyük a növekedésre. Ezért a KVP mentorálási program részeként (l. később) bevezethetünk egyfajta közel egységes KKV-építési legjobb gyakorlatot, mely a Rendszermarketing best practice elveit tanítja meg a vállalkozóknak, és auditálja, vizsgálja meg, hogy egy KKV milyen mértékben vezette be ezen elveket és megoldásokat. 28. oldal