BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez 2016.

Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez I. kiadás 2016. 2

Készítette és szerkesztette: Cséplő Zoltán tűzoltó alezredes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Daróczi Attila tűzoltó alezredes Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Horváth Gergely tűzoltó alezredes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Főfelügyelő Iparbiztonsági Horváth Péter tűzoltó alezredes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Iparbiztonsági Felügyelő Szabó István tűzoltó alezredes Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Szitás Albert tűzoltó alezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Kiemelt Főreferens Szkotniczky Gergely tűzoltó alezredes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Iparbiztonsági Felügyelő Lektorálta: Kozma Sándor tűzoltó ezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Főosztályvezető 3

4

Tartalom 1.) MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI...13 1.1. MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI (KIVONAT MAGYARORSZÁG ICAO TÉRKÉPÉRŐL)...16 1.2. LISZT FERENC BUDAPESTI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR...17 1.2.1. FEKVÉSE...19 1.2.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS...20 1.2.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI...21 1.2.4. JÁRMŰVEK BELÉPÉSE...22 1.2.5. SZEMÉLYEK BELÉPÉSE...22 1.2.6. A REPÜLŐTÉR TERÜLETEI...23 1.2.7. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ...24 1.2.8. REPÜLŐTÉRI AZONOSÍTÓ KÁRTYA (ÁLLANDÓ BELÉPŐ)...24 1.2.9. NAPI BELÉPÉSI ENGEDÉLY (VISITORI KÁRTYA)...25 1.2.10. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...26 1.2.11. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK...27 1.3. HÉVÍZ BALATON REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE...28 1.1. A REPÜLŐTÉR FEKVÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE...29 1.3.1. MEGKÖZELÍTÉS...29 1.3.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS...30 1.3.3. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG...31 1.3.4. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ...32 1.3.5. FÉNYKÉPES, KORLÁTLAN BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA...33 1.3.6. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...36 1.3.7. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI kiszolgáló szervezetek...37 1.3.8. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK...37 1.4. DEBRECENI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE...38 1.4.1. FEKVÉSE...39 1.4.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS...41 1.4.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI...41 1.4.4. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG...42 1.4.5. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ...44 1.4.6. A REPÜLŐTÉREN JELENLÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK...47 1.4.7. A REPÜLŐTÉREN JELENLÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK...47 1.5. GYŐR -PÉR REPÜLŐTÉR...48 1.5.1. ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE...48

1.5.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS...49 1.5.3. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG...49 1.5.4. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ...49 1.5.5. A REPÜLŐTÉR BEMUTATÁSA...49 1.6. PÉCS-POGÁNY REPÜLŐTÉR... 51 1.6.1. ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE...51 1.6.2. GYALOGOSOK ÉS JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSI RENDJE....52 1.6.3. A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATA...52 1.6.4. SZEMÉLYEK ÉS GÉPJÁRMŰVEK REPÜLŐTÉRRE VALÓ BE- ÉS KILÉPÉSE... 52 1.6.5. A REPÜLŐTÉREN TALÁLHATÓ SZIGORÍTOTT BIZTONSÁGI TERÜLETEK THE SECURITY RESTRICTED AREA (SRA)...54 2.) ELLENŐRZÉS...55 2.1. FELKÉSZÜLÉS AZ ELLENŐRZÉSRE...55 2.2. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK, BELSŐ SZABÁLYZÓK... 55 2.3. FONTOSABB MEGHATÁROZÁSOK...56 2.4. ELLENŐRZÉS TERVEZÉSE /HOL, MIKOR?/...56 2.4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK...59 2.4.2. SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK... 59 2.4.3. BIZONYÍTÉKOK RÖGZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK...60 2.4.4. SZABÁLYZÓK, IRATMINTÁK, EGYENRUHA, SZOLGÁLATI JELVÉNY, IGAZOLVÁNY...61 2.4.5. FELDERÍTÉSHEZ, MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK...62 2.4.6. AJÁNLOTT FELSZERELÉSEK... 63 2.5. LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG...63 2.6. LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS...64 2.6.1. AZ ELLENŐRZÉS LEHETSÉGES HATÁSA A REPÜLŐTÉR MŰKÖDÉSÉRE...64 2.6.2. MIT KELL ELLENŐRIZNI?...66 2.6.3. SZÁLLÍTÁSI LÁNC...67 2.7. VESZÉLYEK AZ ELLENŐRZÉS KAPCSÁN...67 2.7.1. A REPÜLŐTÉR MINT ELLENŐRZÉSI HELYSZÍN KOCKÁZATAI...67 2.7.2. A VESZÉLYES ÁRUVAL KAPCSOLATOS VESZÉLYFORRÁSOK...70 2.7.3. AZ ELLENŐRZÖTT SZEMÉLY VISELKEDÉSÉBEN REJLŐ VESZÉLYFORRÁSOK...70 2.7.4. ÖSSZEFOGLALÁS...70 3.) ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV KITÖLTÉSE, A VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS KÖRÜLMÉNYEINEK A VIZSGÁLATA...71 3.1. AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI...71 3.1.1. AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI, AZ ELLENŐRZÉS HELYE...71 6

3.1.2. AZ ELLENŐRZÉS NAPJA...71 3.1.3. INDÍTÓ REPÜLŐTÉR ICAO KÓD:...72 3.1.4. SZÁLLÍTÓ LÉGIJÁRMŰ JÁRATSZÁMA...72 3.2. A VESZÉLYES ÁRU(K)...73 3.2.1. A VESZÉLYES ÁRUK ÖSSZES TÖMEGE...73 3.2.2. VESZÉLYES ÁRU(K) ADATAI...73 3.2.3. SZÁLLÍTÁS MÓDJA...73 3.2.4. ELLENŐRZÖTT KÜLDEMÉNY AZONOSÍTÓJA...77 3.2.5. LÉGI FUVARLEVÉL SZÁMA...77 3.2.6. FELADÓI NYILATKOZAT SZÁMA...77 3.2.7. AZ ÁRU(K) SZÁLLÍTÁSA ENGEDÉLYEZETT (CARGO VAGY CARGO AND PASSANGER)...78 3.2.8. KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA...80 3.3. OKMÁNYOK...83 3.3.1. LÉGI FUVARLEVÉL...86 3.3.2. FELADÓI NYILATKOZAT (SHIPPERS DECLARATION, ICAO TI 5. rész)...88 3.3.3. INFORMÁCIÓ A PARANCSNOK PILÓTA SZÁMÁRA...95 3.3.4. CARGO MANIFEST...99 3.3.5. ÁTVÉTELI ELLENŐRZŐ JEGYZÉK...100 3.4. JELÖLÉS, CÍMKÉZÉS (BÁRCÁZÁS)...107 3.4.1. KÜLDEMÉNY(EK), KÜLDEMÉNYDARAB(OK) JELÖLÉSE...108 3.4.2. KÜLDEMÉNY(EK), KÜLDEMÉNYDARAB(OK) CÍMKÉZÉSE (BÁRCÁZÁSA)...110 3.4.3. CSOMAGOLÓESZKÖZ(ÖK) JELÖLÉSE...124 3.4.4. HELYES SZÁLLÍTÁSI MEGNEVEZÉSSEL ÉS UN VAGY ID SZÁMMAL TÖRTÉNŐ JELÖLÉS...129 3.4.5. A FELADÓ ÉS A CÍMZETT AZONOSÍTÁSA...132 3.4.6. KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK...134 3.5. CSOMAGOLÁS...138 3.5.1. CSOMAGOLÁSI UTASÍTÁSBAN FOGLALT ELŐÍRÁSOK...138 3.5.2. CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, NAGYCSOMAGOLÁSOK MEGFELELŐSÉGÉRE ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK /ICAO TI 6/...139 3.5.3. EGYBECSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...140 3.5.4. EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...142 3.5.5. KORLÁTOZOTT MENNYISSÉGŰ VESZÉLYES ÁRUT TARTALMAZÓ KÜLDEMÉNYDARABOK..151 3.5.6. SPECIFIKUS ELŐÍRÁSOK AZ ENGEDMÉNYES MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA...157 3.6. ÁRUKEZELÉS...162 7

3.6.1. ÁRU KEZELÉSE, TÁROLÁSA... 162 3.6.2. SZIVÁRGÓ VAGY SÉRÜLT KÜLDEMÉNYDARAB... 165 3.6.3. SÉRÜLÉSI KATEGÓRIÁK... 167 3.7. KÉPZÉS... 180 3.7.1. ELŐÍRT KÉPZÉSI SZINTNEK MEGFELELŐ KÉPZETTSÉG... 180 4.) AZ UTASOKKAL ÉS A SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK... 185 4.1. AZ UTASOK VAGY A SZEMÉLYZET ÁLTAL SZÁLLÍTOTT VESZÉLYES ÁRUK... 185 5.) LÉGI SZÁLLÍTÁST IS MAGÁBAN FOGLALÓ SZÁLLÍTÁSI LÁNC (LÉGIKAMION)... 186 6.) TÁRSHATÓSÁGOK (NKH, TEK) ÉRTESÍTÉSE... 187 8

Előszó A veszélyes áruk légi szállításának globális szabályozása a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944-ben aláírt Egyezményhez köthető. A veszélyes áruk szállításának általános szabályait az Egyezmény 18. Függeléke, a részletes szabályokat pedig a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) által kiadott, a Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi Szállításának Technológiai Utasítása (ICAO TI) állapítja meg. A 18. Függelék szövegét a szerződő államok igényét figyelembe véve összhangban a veszélyes áruk más szállítási módozatokra vonatkozó szabályzataival a Légi-navigációs Bizottság dolgozta ki. Magyarország a Chicagói Egyezményhez 1969-ben csatlakozott, és az Egyezményt, valamint annak módosításáról szóló jegyzőkönyveket 1971-ben hirdette ki törvényerejű rendeletben. 2012. évtől kezdődően a légiközlekedésről szóló törvény módosítása a katasztrófavédelmi hatóság részére is megteremtette a veszélyes áruk légi szállításának felügyeletére vonatkozó hatósági jogkört, mely tevékenység részletes szabályait, 2015. évben hatályba lépett kormányrendelet tartalmazza. A szabályozás létrejöttének eredményeként a katasztrófavédelem immáron valamennyi közlekedési alágazatban kiemelt feladatként kezeli a veszélyes áruk szállításának hatósági ellenőrzését. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, jogszabályban megállapított önálló ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkezik, amely jogkör gyakorlásával az emberi élet, egészség, valamint az épített és a természeti környezet védelméhez járul hozzá. Magyarországon a veszélyes áru szállítás mind az áru mennyisége, mind a belföldi és nemzetközi (tranzit) szállítások forgalmát is tekintve jelentős méreteket ölt. A légi szállítás tekintetében elmondható, hogy a veszélyes áruk szállítása napi rendszerességgel történik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, míg a többi, kisebb nemzetközi repülőterünkön keresztül csak eseti jelleggel vagy egyáltalán nem fordul elő. 9

A szállított veszélyes áru mennyiségének folyamatos növekedésével párhuzamosan a katasztrófavédelem ellenőri állományának bővülését eredményezte az elmúlt évek során bekövetkezett hatáskör módosítás is. A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége felismerte, hogy az ellenőri létszám növekedése szükségessé teszi az ellenőrzés egységes módszertan szerinti végrehajtását. Az egységes végrehajtás erősíti a jogbiztonságot, ezen túl a szállításban résztvevő belés külföldi vállalkozásokkal szemben lefolytatandó eljárások kiszámíthatóbbá válását eredményezi, valamint a felderítési hatékonyság növelésén keresztül hozzájárul a szabálytalan szállítmányok kiszűréséhez is. Fentieket figyelembe véve, az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen elkészült egy olyan új kézikönyv, mely meghatározza az ICAO-TI ellenőrzések végrehajtásának rendjét, egységesíti a még szerteágazó gyakorlatot, valamint megkönnyíti és gyorsítja az ellenőrzések végrehajtását, illetve biztosítja az egységes ellenőri szemlélet országos elterjedését. Ezen felelősségteljes munka színvonalas ellátásának elősegítése érdekében ajánlom figyelmébe minden, a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzés végrehajtásában résztvevő munkatársamnak. Budapest, 2016. március Dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy tűzoltósági főtanácsos főigazgató 10

Bevezető A nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény 1944. évi december hó 7. napján született meg, melyet akkor 52 állam írt alá. Magyarország 1969-ben csatlakozott az Egyezményhez, és az Egyezményt valamint annak módosításairól szóló jegyzőkönyveket az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel hirdette ki. Az Egyezmény létrejöttével egyidejűleg megalakult Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (rövidítve ICAO, amely betűszó az International Civil Aviation Organization rövidítése) az ENSZ repüléssel foglalkozó szerve. Az ICAO-nak jelenleg 191 állam a tagja. Az ICAO szakbizottságai Annexek-ben (függelékekben) adják ki a légi közlekedés szakterületeire vonatkozó alapszabályokat. A Veszélyes áruk légi úton való biztonságos szállításának szabályait tartalmazó 18. Függeléket 1984-ben adták ki. Magyarországon az Egyezmény függelékeit először a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel hirdették ki, melyet később törvényi szintre emelt a 2007. évi XLVI. törvény. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2012. január 1-i módosítása teremtette meg a katasztrófavédelmi szervek részére a veszélyes áruk légi szállítása ellenőrzésének jogszabályi alapját. Ezt követően 2015. január 1-én lépett hatályba a 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, amely részletesen szabályozza a katasztrófavédelmi hatósági feladatokat a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzése, és a szabálytalan szállítások szankcionálása tekintetében. A hatósági jogkör kiterjed a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának, továbbá a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzésére. Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ellenőrzés, valamint az azt követő szankcionálási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni. Az eddigi hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a légi szállításban részt vevő cégek, az ICAO és a légitársaságokat tömörítő IATA által meghatározott szigorú követelményrendszernek megfelelnek, azonban a veszélyes áru szállítása során esetenként előfordulnak hiányosságok. 11

A leggyakoribb probléma a szállítás és rakodás során a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok nem megfelelő kezeléséből fakad. Ezekben az esetekben a csomagolóeszközök többnyire csak felületi sérülést szenvednek, de előfordul az is, hogy a veszélyes árut át kell csomagolni a sérülés miatt. További jellemző hiányosságként említhető a küldeménydarabok nem szabályos jelölése, címkézése. A szabálytalanságok hatékony feltárásához, a veszélyes árut tartalmazó szállítmányok katasztrófavédelmi ellenőrzéseihez, speciális szakmai ismeteretek szükségesek, ezért fontos a veszélyes áru szállítás ellenőrzését végző állomány folyamatos képzése, az ellenőri munkára történő felkészítése. A megszerzett elméleti tudást gyakorlati oldalról erősíti meg jelen kézikönyv, melynek kialakításánál fontos szempont volt, hogy az elkészült dokumentum az ellenőrzést végző képzett állomány munkáját a 18. Függelék és az ICAO TI előírásainak ismeretén és a szakirányú képzéseken elsajátított ismereteken túlmenően gyakorlatorientáltan segítse. Ennek érdekében, elsősorban az ellenőrzések kapcsán felmerülő szabálytalanságok, feltárt hibák bemutatása mentén halad a fő gondolatmenet, ugyanakkor részletesen bemutatásra kerülnek a légi fuvarozáshoz elengedhetetlenül szükséges okmányok, valamint a repülőtereken történő biztonságos mozgáshoz és hatósági munkavégzéshez szükséges ismeretek. A kézikönyv intézkedés taktikai része kommunikációs és bizonyítás technikai alapelveket is tartalmaz, melyek alkalmazása növelhetik az ellenőrök biztonságát és az ellenőrzések eredményességét. A jogszabályok pontos betartatásával a szakterület eddig is jelentős eredményeket ért el, reményeink szerint jelen kézikönyv használata, alkalmazása tovább segíti az egységes ellenőrzési és szankcionálási eljárások kialakítását. Jelen kézikönyv ezeket a fenti célokat szolgálja. Budapest, 2016. március Dr. Takács Árpád tűzoltó dandártábornok tűzoltósági főtanácsos országos iparbiztonsági főfelügyelő 12

1.) MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI A közlekedés napjainkra a mindennapi életünk alapvető részévé vált. Ma már elképzelhetetlen a növekedés és a fejlődés egy modern közlekedési architektúra és infrastruktúra hiányában. A repülőtereknek központi stratégiai szerepük van egy ország életében. Rendelkezésre állásuk és működési lehetőségeik továbbá szolgáltatási színvonaluk kihat a gazdaság fejlődésére, befolyásolja a környezetében lévő szűkebb és tágabb területek infrastruktúrájának fejlődését, az ott lakók foglalkoztatási és szociális helyzetét. A légi úton történő utas- és áruszállítás színvonala hatással van egy adott ország kereskedelmére, iparára, idegenforgalmára, a kutatás-termelés fejlődésére, ezáltal hozzájárul az adott ország GDP növekedéséhez. A polgári repülőterek alaprendeltetésük szerint biztosítják a különböző típusú, fajtájú és kategóriájú légi járművek fogadásának, indításának, karbantartásának, tárolásának, javításának és ismételt feladatra történő felkészítésének feltételeit. Rendelkeznek a személy- és áruforgalom zavartalan lebonyolításához, a különböző repülési funkciók és feladatok ellátásához szükséges létesítményekkel és infrastruktúrával. Az ellenőrzési kézikönyv a nyilvános nemzetközi határnyitási joggal rendelkező kereskedelmi repülőtereket mutatja be, hiszen itt lehetséges a veszélyes áruforgalom megjelenése, ezek elsősorban a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzési célhelyszínei. A bemutatott repterek egy része rendelkezik csak veszélyes áru kezelésére engedéllyel. Magyarország repülőtereinek listája megtekinthető a http://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/repuloterek-leszallohelyek webcímen. Repülőtér Város IATA ICAO Magasság Pályák Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér Debreceni nemzetközi repülőtér Budapest BUD LHBP 151 m (495 láb) 3010 x 45 m, 3707 x 45 m Debrecen DEB LHDC 109 m (358 láb) 2500 x 40 Győr - Pér repülőtér Győr QGY LHPR 129 m (424 láb) 2030 x 30 Hévíz - Balaton nemzetközi repülőtér Zalavár / Sármellék SOB LHSM 124 m (408 láb) 2500 x 60 Pécs - Pogány repülőtér Pécs PEV LHPP 198 (648 láb) 1500 x 30 1. ábra: Nyilvános nemzetközi repülőterek Magyarországon (kivonat) 13

2. ábra: Győr-Pér repülőtér torony 3. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 4. ábra: Debreceni repülőtér 14

5. ábra: Hévíz-Balaton repülőtér 6. ábra: Pécs-Pogány repülőtér 15

1.1. MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI (KIVONAT MAGYARORSZÁG ICAO TÉRKÉPÉRŐL) 2 1 5 3 1 Liszt Ferenc Nemzetközi 4 Repülőtér 2 - Pér (Győr) 3 - Sármellék 4 - Pécs-Pogány 7. ábra: Nyilvános nemzetközi állandó / határnyitási joggal rendelkező kereskedelmi repülőterek

1.2. LISZT FERENC BUDAPESTI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A porta D porta 8. ábra: Liszt Ferenc Budapesti Nemzetközi Repülőtér áttekintő térképe 17

18

1.2.1. FEKVÉSE Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. A városból kiféle, az Üllői úton haladva vagy a gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. A légikikötő területe 1505 hektár. GPS-koordináták: Terminál 1: 47 26 23.21 észak, 19 13 23.90 kelet, magasság: 132 m Terminál 2: 47 25 57.75 észak, 19 15 41.03 kelet, magasság: 147 m Megközelítése: Gépjárművel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a legegyszerűbben a belváros felől, az Üllői út - Ferihegyi gyorsforgalmi út útvonalon közelíthető meg. Optimális közlekedési viszonyok esetén Budapest központjából mintegy 30 perc alatt érhetők el a terminálok. 2. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése

1.2.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS 3. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás

1.2.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő biztonsági ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok a A, D, J porták. Az A és D porták folyamatosan, a nap 24 órájában nyitva tartanak, a J porta csak nappali időszakban, 06.00 és 18.00 óra között tart nyitva. 4. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér A porta (javasolt belépési pont) 5. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér D porta

A J PORTA: BELÉPÉSRE NEM JAVASOLT! A vonatkozó jogszabályok alapján készült Repülőtér Rend (RR) hatálya kiterjed valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdálkodó és egyéb szervezetekre, légi és földi járműre - függetlenül állami hovatartozásuktól -, ha a repülőtérnek a szabályozás alá vont területeire belépnek, illetve ott tartózkodnak. 1.2.4. JÁRMŰVEK BELÉPÉSE A jármű vezetőjének érvényes belépési engedéllyel (repülőtéri azonosító kártya, napi belépési engedéllyel), valamint ha a behajtási engedély a szigorított védelmi területre (SRA) is érvényes, belterületi járművezetői engedéllyel kell rendelkeznie. A repülőtéren belül a közlekedés külön szabályozott és korlátozott. Gépjárművet a belső területeken csak az vezethet önállóan, aki elvégzi a Level 1-3 tanfolyamokat és a tananyagból sikeres vizsgát tesz. A tanfolyam egy nap időtartamot vesz igénybe, és jelenleg a hatóságok részére költségmentes. Eseti gépjármű belépési engedély kérelmet - az adott forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában - a belépés időpontja előtt legalább 15 munkanappal a kiadásra jogosult szervhez el kell juttatni, illetve az éves engedély esetén azt - az adott forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában évente meg kell igényelni. A szabályozás alá vont területekre, bármely személynek a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdése alapján a tevékenységre jogosító igazolvánnyal (belépő/azonosító kártya) lehet belépni. 1.2.5. SZEMÉLYEK BELÉPÉSE A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzést végző személynek állandó belépővel vagy visitori engedéllyel (amelyhez szükséges megfelelő jogosultsággal bíró kísérő személy) kell rendelkeznie az ellenőrzési feladat végrehajtásához. A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásához az ellenőrök részére teljes körű területi átjárhatóságot biztosító engedély szükséges, úgy a földi, mint a légi oldalon, beleértve az SRA területeket is. Az ellenőrizendő gazdálkodók - munkavégzésük során - területi elhelyezkedése a repülőtér teljes egészére (légi és földi oldal) kiterjed. Az ellenőrzés helyszíne ennek megfelelően a repülőtér mint telephely, bármely részén elképzelhető. 22

A teljes körű területi átjárhatóságot az állandó belépő és a visitori belépési engedély teszi lehetővé. 1.2.6. A REPÜLŐTÉR TERÜLETEI Nyilvános terület (földi oldal): a repülőtér közforgalom számára megnyitott földi oldali magánterülete és ott lévő létesítményei, valamint az érkezési és indulási csarnokok területe. A légi és földi oldal határa: a repülőtér területén a légi oldalt határoló kerítés vonala, amelyen az átlépés csak a kijelölt belépési pontokon lehetséges. A terminálépületek indulási oldalán az utascsarnok és a tranzitterület határvonala, amelyen az átlépés csak az utasbiztonsági ellenőrző pontokon keresztül lehetséges. A terminálépületek érkezési oldalán az utascsarnok és az érkezési vámterület határvonala, amelyen az átlépés csak a kijelölt belépési pontokon keresztül lehetséges. Nyilvánosság elől elzárt terület (légi oldal): a repülőtér nem nyilvános területei, ahova csak erre feljogosított, megfelelő engedéllyel rendelkező személyek - az előírt ellenőrzéseket követően - léphetnek, és megfelelő engedéllyel ellátott járművek hajthatnak be. Szigorított védelmi terület (SRA): a repülőtér légi oldalán belüli, fizikailag leválasztott fegyveresen őrzött terület, amelyre a belépés csak biztonsági ellenőrzést követően lehetséges. A szigorított védelmi terület a következőket foglalja magában: o a repülőtér azon részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; o továbbá a repülőtér azon részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász - hacsak nem biztosított poggyász - áthaladhat vagy tárolható; o továbbá a repülőtérnek a beszállásra vagy berakodásra várakozó légi jármű számára kijelölt részét (forgalmi előterek); o továbbá a guruló utak, futópályák és ezek biztonsági sávjait. A szigorított védelmi terület kritikus része: a szigorított védelmi területen belüli kritikus részek a következőket foglalják magukban: o a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; o továbbá a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász - hacsak nem biztosított poggyász - áthaladhat vagy tárolható. A szigorított védelmi terület kritikus területnek az egységes megnevezése (az angol rövidítésből adódóan) SRACP és ez a belépési pontokon, a kerítésen jelölve van. A területen ezen jelöléssel találkoznak az ellenőrök. A repülőtér adott részét addig az időtartamig kell kritikus résznek tekinteni, amíg ott a kiszolgálási, beszállítási tevékenységek folyamatban vannak. Ilyen területek: o az utas hidak, a beszállító lépcsők területei, a beszállítást végző autóbuszt; o a poggyászokat szállító járművek; 23

o a terminálépületek előtere, ahol a beszállítás folyik; o a beszállítás vagy berakodás alatt álló légi járművek közvetlen környezete; o a beszállítás alatt álló légi jármű fedélzete. 1.2.7. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ Repülőtéri azonosító kártyát és belépési engedélyt kizárólagosan a Budapest Airport Zrt. Biztonsági Igazgatóság Polaroid Csoportja készíti. A kártyák kiadási rendjét az Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) ellenőrzi. A repülőtéri azonosító kártyák és belépési engedélyek a következők lehetnek: o repülőtéri azonosító kártya o biankó belépési engedély o napi belépési (visitor) engedély o SRA belépési engedély o egyszeri belépési engedély o protokoll belépési engedély o recepció belépési engedély o vendég belépési engedély (fényképes) (fénykép helyén fekete B betű) (fénykép helyén fekete V betű) (fénykép helyén fekete SRA felirat) (nyomtatvány) ( A D és J portán) (fényképes) (fénykép helyén fekete R betű) (fénykép helyén fehér G betű) A katasztrófavédelmi szervek számára az ellenőrzések elvégzéséhez a repülőtéri azonosító kártya vagy a napi belépési (visitor) engedély megnevezésű engedély alkalmas. 1.2.8. REPÜLŐTÉRI AZONOSÍTÓ KÁRTYA (ÁLLANDÓ BELÉPŐ) Fényképes, sorszámmal ellátott, névre szóló repülőtéri azonosító kártya, amely legfeljebb a kiállításától számított két évig lehet érvényes. 6. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér állandó belépő 24

Az állandó belépő kártyával kapcsolatos speciális szabályok: o előre kell igényelni, 30 nap az átfutási ideje. A repülőtéri azonosító kártyák elkészítéséhez a munkáltató illetékes vezetőjének írásban (30 munkanappal megelőzően) kell kérnie az a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. (7) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeknek való megfelelés ellenőrzését. o védelmi háttérellenőrzést kell lefolytatni. A védelmi háttérellenőrzés határideje 30 nap, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A repülőtéri azonosító kártya csak sikeres védelmi háttérellenőrzés és a sikeres védelmi háttérellenőrzés után megtartott védelmi tudatosságnövelő képzés (VTK képzés) igazolásának csatolása után adható ki. o 60 napon belül kell a kártyát a repülőtéren érvényesíteni, különben automatikusan törlődik a személy jogosultsága a rendszerből. o aki rendelkezik állandó kártyával (akkor is, ha az lejárt és nem használható) nem kaphat más típusú belépési engedélyt a repülőtér területére, ebből következik, hogy akinek lejárt a kártyája (60 nap vagy 2 év), jogszerűen nem léphet be a repülőtérre más típusú belépési engedéllyel. o éves rendszerességgel VTK képzésen kell részt vennie mindenkinek, aki állandó belépő kártyával rendelkezik. 1.2.9. NAPI BELÉPÉSI ENGEDÉLY (VISITORI KÁRTYA) Fénykép és név nélküli, sorszámmal ellátott fehér kártya a fénykép helyén fekete V betűvel, amely látogatók és alkalmi munkavégzők SRA-ra történő egyszeri belépéséhez szükséges. Visitori kártyával kapcsolatos speciális szabályok: o legalább egy munkanappal a beléptetést megelőzően kell igényelni. A fogadó terület vezetője írásbeli kérelmet nyújt be telefaxon, postai úton vagy e-mailben (az aláírt kérelem szkennelt változatának megküldésével) legalább egy munkanappal a beléptetést megelőzően a Budapest Airport Zrt. védelmi tisztje felé. A kérelemnek tartalmaznia kell a látogató(k) vagy alkalmi munkavégzők személyi adatait (név, születési adatok, személyi igazolvány szám), a látogatás vagy munkavégzés tervezett időpontját, a belépés tervezett helyét, konkrét célját, a kérelmező telefax számát, telefonszámát vagy e-mail címét, az ügyintézőt és a fogadó kísérő személy adatait (fax: 296-8918, e-mail: napi.beleptetes@bud.hu.) o Visitori kártyával rendelkező személy mellé kísérő szükséges, és a mindenkori kísérőnek folyamatosan a rábízott személy vagy csoport mellett kell tartózkodnia. A kísérőt nem célszerű kapcsolt feladatkörrel megbízni az adott időszakban, mert az ő kapcsolt feladat ellátása miatti távozása esetén és a kísért ellenőrök ezzel összefüggő szükséges távozása miatt ez a hatósági ellenőrzés 25

időleges vagy végleges felfüggesztését eredményezi. Például ha a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság hivatali munkarendjébe tartozó parancsnokhelyettese vagy a készenléti állomány tagja a kísérő, és mivel ő vonulásra kötelezett, egy káresemény során vele kell vonulnia a káresemény helyszínére a kíséretére bízott ellenőröknek. Az ellenőröknek az ellenőrzést ezen időszakra be kell szüntetniük. A fentiek mellett a repülőtérrend lehetővé teszi a kisérés átadását. Amennyiben a kísérő a kísérést más felhatalmazott személy részére átadja, ezt köteles a beléptető portán személyesen vagy telefonon bejelenteni, hogy a biztonsági személyzet a beléptető rendszerben rögzíthesse a kísérő megváltozását. o a napi belépési ( visitor ) engedély legfeljebb 24 óra időtartamra érvényes. o a kísérő jogi felelősséggel tartozik a rábízott személyek cselekedeteiért. A kísérő és a kísért személy függelmi viszonyba kerülnek, ezáltal a kísérő felelős mindenért amit a kísért személy megtesz vagy megtenni elmulaszt. A mindenkori kísérőnek folyamatosan a rábízott személy vagy csoport mellett kell tartózkodnia úgy, hogy a kísért személyek ne kerülhessenek látókörén kívül. A kísérő jogi felelősséggel tartozik a rábízott személyek cselekedeteiért. o a napi belépési engedély örökli a kísérő kártyájának tiltott eszköz beviteli engedély kategóriáját és a kísérő személy személyi átvizsgálásának szintjét is. A napi belépési ( visitor ) engedély területi érvényességét a kísérő személy repülőtéri azonosító kártyájának területi érvényessége határozza meg. Az engedély ugyanazon területekre érvényes, ahová a kísérő személy belépési jogosultsággal rendelkezik. A napi belépési engedély örökli a kísérő kártyájának tiltott eszköz beviteli engedély kategóriáját is. A kísérő személyre vonatkozó kivételek és különleges eljárások a kísért személy ellenőrzésére is vonatkoznak. Amennyiben nem egy 7 vagy annál magasabb biztonsági szintű kártyával rendelkező személy a kísérő, a kísért személyek az SRA pontokon, teljes körű személyi biztonsági ellenőrzésen (ruházat, csomag átvizsgálás, öv, cipő levétel, pontosan úgy mintha utas lenne az illető egy repülőgépen) kell átesnie. 1.2.10. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A behajtási engedélyt a járművön mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: A, D, J porták. Az A és D porták folyamatosan, a nap 24 órájában nyitva tartanak, a J porta csak nappali időszakban 06.00 és 18.00 óra között tart nyitva. A Budapest Airport Zrt. Biztonsági Igazgatóság szolgálatai, az RRI és a Nemzeti Adó és Vámhivatal Repőlőtéri Főigazgatósága jogosultak minden be- és kihajtani szándékozó járművet teljes ellenőrzés alá vonni (utastér, csomagtér). 26

1.2.11. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK Celebi Ground Handling Hungary Kft. FARNAIR Handling Kft. Tel.:+36 70 332 4051 Tel.:+36 1 347 6040 Fax:+36 1 296 5913 Fax:+36 1 347 6049 Email: infohungary@celebi.hu Website:www.celebi.hu Email: handling@farnair.hu Website: www.farnairhandling.com 74. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a veszélyes áruk kiszolgálását jellemzően végző szervezetek Az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatala által kiadott, érvényes működési engedéllyel rendelkező földi kiszolgálók hatályos listája megtekinthető a http://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/foldi-kiszolgalasi-mukodesi-engedelyek webcímen. Airport Security Kft. AMS ASSISTANCE Kft. BASe Kft. BA Zrt. BP Európa SE. BUDPORT Handling Kft. BUD Security Kft. Celebi GH Kft. DHL Express Magyarország Kft. Farnair Handling Szolgáltató Kft. Farnair Hungary Légifuvarozó és Szolgáltató Kft. Guns and Guards Biztonsági és Szolgáltató Kft. Honett Szerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. JUSEC Biztonsági Szolgáltató Kft. LeRoy Air Kft. Lufthansa Technik Budapest Kft. Magyar Posta Zrt. Malév GH Kft. Menzies Aviation Hungary Kft. Power Shield Security Service Kft. Provid Special Service Kft. RÜK Kft. Sky & Flying Security Kft. SZITA Airport Security Zrt. TNT Express Worldwide Hungary Kft. Gastland Flight Catering Kft. Wini Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. 8. ábra: Működési engedéllyel rendelkező gazdálkodók a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (2015. 11. 24. állapot) 27

1.3. HÉVÍZ BALATON REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE 9. ábra: Hévíz Balaton repülőtér áttekintő térképe

1.1. A REPÜLŐTÉR FEKVÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE 1. ARP koordináták és helye a repülőtéren 4641 10,85N 01709 32,56E 3. Tengerszint feletti magasság 124.4 M (408 FT) 5. AD üzemeltető, címe Address, Tel, Telefax, AFTN, SITA Hévíz-Balaton Airport Kft. Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. (H-8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1.) H-8391 Sármellék Tel/Fax: (36) 83-200-300, (36) 83-200-301 TWR tel: (36) 83-200-310 TWR fax: (36) 83-200-311 AFTN: LHSMZPZX SITA: SOBHBXH E-mail: info@hevizairport.com; http:// www.hevizairport.com 10. ábra:hévíz Balaton repülőtér fekvése, adatai 1.3.1. MEGKÖZELÍTÉS Gépjárművel az M7-es autópálya 170 kmsz. balatonszentgyörgyi lehajtóját elhagyva, a 76-os főutat követve Sármellék településen Zalakaros/Zalakomár irányába fordulva 2 km-re található a repülőtér bejárata. 11. ábra: Hévíz Balaton repülőtér megközelítés

1.3.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS 12. ábra: Hévíz Balaton repülőtér belépési pontok

13. ábra Hévíz Balaton repülőtér légi felvétel 1.3.3. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG Légi oldal: A repülőtér légi oldalán (kerítéssel határolt) csak belépési jogosultsággal rendelkező személyek és járművek tartózkodhatnak. A légi oldalra belépés kizárólag a belépési jogosultság ellenőrzése után lehetséges. A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott-tartózkodása indokolt. A légi oldalon tartózkodó személyek engedélyüket ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni. SRA: o a repülőtéren két, egymással határos SRA terület kerül kialakításra. az SRA területek csak ideiglenesen, kereskedelmi forgalom esetén üzemelnek. o a szigorított biztonsági területek (SRA) és azok kritikus részeinek határát felfestések és feliratok jelzik. Az SRA sterilitását az Utas Biztonsági szolgálat (UB szolgálat) és Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) biztosítja. o az SRA területek üzemelésekor a területekre belépés, behajtás kizárólag a védelmi tervben rögzített védelmi ellenőrzést követően lehetséges.

o az SRA területre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott-tartózkodása indokolt. A repülőtér területei: Földi oldal: földi oldal (nyilvános területek): a repülőtér közforgalom számára megnyitott magánterületei az ott lévő, korlátozás nélkül hozzáférhető létesítményekkel együtt. Légi oldal: a repülőtér kerítéssel határolt területe, beleértve a toronyépület teljes területét és az utasterminál nagyközönség számára meg nem nyitott területét az igazgatósági emelet kivételével. A légi oldal őrzését, ellenőrzését az FBŐ biztosítja. A repülőtér üzemi területén belül Elkülönített területek és ideiglenesen működő, Szigorított védelmi területek (SRA-k) lettek kialakítva. Ideiglenes Szigorított Biztonsági Terület (Security Restricted Area) (SRA): A repülőtéren két, egymással határos SRA terület kerül kialakításra. Az SRA területek csak ideiglenesen, kereskedelmi forgalom esetén üzemelnek. Az SRA-k kritikus területe azonos az SRA-k területével. Az egyes SRA területek üzemelésekor azok egyben SRA kritikus területként is üzemelnek. Az SRA életbeléptetését az UB szolgálat a rendőrséggel egyetértésben hirdeti ki. Az SRA sterilitását az UB szolgálat és az FBŐ biztosítja. Az SRA üzem végéről az UB szolgálat tájékoztatást ad ki. Utas-SRA, melynek teljes területe egyben az Utas-SRA kritikus része: o az utas-terminál induló váró területe (földszint és emelet) az utasbiztonsági ellenőrző ponttól kezdődően. o a hármas előteret az utas-terminállal összekötő, közlekedésére szolgáló terület. o az A3-as előtér 2-es és 3-as állóhelye. az utasok gyalogos Cargo - SRA, melynek teljes területe egyben az Cargo - SRA kritikus része: o a cargo-terminál, és a 3-as előtér közötti szilárd burkolatú terület. o az A3-as előtér 1-es állóhelye és az SRA területek a forgalom igénye szerint külön-külön, és együtt is üzemeltethetőek. Az SRA határát az aszfaltra festett zöld vonal jelzi. Az SRA területeket belépés ellenőrzés választja el a repülőtér egyéb területeitől. 1.3.4. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ Személyi belépőkártyák A repülőtéri belépőkártya kizárólag a repülőtér védelmében együttműködő hatóságok (NKH LH, Rendőrség, NAV, Alkotmányvédelmi Hivatal, TEK) tagjainak, valamint olyan személyeknek adható ki, akiknek arra üzemeltetési szempontból szüksége van. 32

Kártyák kiadásának rendje: A repülőtér zárt területén, az SRA-n és kritikus részén önálló tartózkodásra jogot adó kártyák kizárólag az 50/2003. (XII. 18.) BM rendelet (a légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzés alá vonható munkavállalók köréről) rendeletben előírtak szerint kerülnek kiadásra. Belépőkártya igénylés: A belépőkártyát a repülőtér üzemeltetője adja ki a repülőtéren tevékenykedő szervezetek munkatársai számára munkáltatójuk kérésére. Belépőkártya csak olyan személy számára adható ki, akinek a védelmi háttérellenőrzése megtörtént és illetékes hatóságok a repülőtér zárt területén foglalkoztatását engedélyezték, valamint a személy sikeresen részt vett a Védelmi Tudatosság Képzés -en. A feltételek meglétét igazoló dokumentumokat a belépési engedély igényléshez csatolni kell. Az igénylésben indokolni kell, hogy a belépési engedélyre a személynek üzemeltetési szempontból miért van szüksége. Háttérellenőrzés kérése: Az érvényes jogszabályoknak megfelelő nyomtatványt kitöltve kell a háttérellenőrzést, a hatóságok hozzájárulását kérni a repülőtér zárt területén történő önálló munkavégzéshez, a belépési engedély megszerzéséhez. Az aktuális nyomtatványról és (AH, TEK, Rendőrség) kontaktokról a repülőtér üzemeltető védelmi tisztjénél tájékozódjon. (pl.: Korsós Levente 30/705-1048 levente.korsos@hevizairport.com) A belépőkártya kizárólag munkavégzésre történő belépésre jogosít. 1.3.5. FÉNYKÉPES, KORLÁTLAN BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA Állandó belépést biztosító személyi kártya kizárólag a rendeletekben rögzített ellenőrzések elvégzése és az AH - ZMRFK által kiállított, erről szóló határozat kézhezvétele után adható ki. Állandó belépést biztosító kártya kiadásának további feltétele a védelmi tudatossági képzés sikeres elvégzése, erről szóló igazolás bemutatása. A kártyák tulajdonosai évente kötelesek háttérellenőrzésükhöz hozzájárulni, védelmi tudatossági képzésen részt venni, és az ennek sikeres elvégzéséről szóló igazolást a repülőtér üzemeltetőjének bemutatni. Állandó belépést biztosító személyi kártya kizárólag a kártya típusa által meghatározott célra és érvényességi területre történő belépésre jogosít. Amennyiben a repülőtér üzembentartója által kiadott személyazonosító kártya használatára 60 napig nem kerül sor, úgy azt a kiállító szervezet köteles bevonni, ismételt kiadására csak az előírásokban rögzített eljárások elvégzése után kerülhet sor. Fényképes, korlátlan belépést biztosító kártya (Piros kártya): Jogosultságot ad belépésre a repülőtér légi oldalra, az SRA és SRA kritikus területére a hozzájuk tartozó proxi-kártyákkal történő egyéni megkülönböztetési lehetőséggel. 33

A kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg a kártya tulajdonosának munkaszerződésében a kártya kiadásához szükséges munkakör betöltésére szereplő szerződéses időszakot. A kártya érvényessége max. 2 év. Korlátlan belépést biztosító kártya (Piros kártya) a következő adatokat tartalmazza: o a kártya tulajdonosának fényképét, o a kártya tulajdonosának nevét, o a kártyatulajdonos által képviselt szervezet, cég vagy hatóság megnevezését, o a kártya sorszámát, o a kártya érvényességi idejét. 14. ábra: Balaton repülőtér piros kártya Speciális jogosultság jelzést is tartalmazhat (bal alsó sarokban T vagy 9, bal felső sarokban K ) A T jelzés NKH LH engedéllyel, tiltott eszközök bevitele alól biztosít mentességet, míg a K kísérésre jogosultságot jelez. A 9 -es kód teljes mentességet jelöl. FÉNYKÉPES, KORLÁTOLT BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA (SÁRGA KÁRTYA): Csak az utas terminál épületén belüli, induló váró területére jogosít tartózkodásra. A kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg a kártya tulajdonosának munkaszerződésében a kártya kiadásához szükséges munkakör betöltésére vonatkozó szerződéses időszakot. Kapják: a területen üzemelő szerződött partnerek dolgozói (büfé, duty-freeshop). 34

Fényképes, korlátolt belépést biztosító kártya (Sárga kártya) a következő adatokat tartalmazza: o a kártya tulajdonosának fényképét, o a kártya tulajdonosának nevét, o a kártyatulajdonos által képviselt cég megnevezését, o a kártya sorszámát, o a kártya érvényességi idejét, VIP ÉS VISITOR/VENDÉG KÁRTYA: A VIP kártyák különösen fontos látogatók számára, míg a Visitor egyéb vendégek számára adható ki. Az állami vezetők, delegációk részére VIP feliratú kártyát kell biztosítani. A kártya csak kísérővel érvényes! Kísérő lehet az a személy, aki zárt zónába történő belépésre érvényes arcképes igazolvánnyal (korlátlan belépést biztosító kártyával vagy korlátolt belépést biztosító kártyával) rendelkezik, és kíséretre jogosult, továbbá kíséretet csak a kísérő személy részére jogosult zónákban adhat. Minden vendég részére külön kártyát kell kiadni és egy vendég csak egy kártyát kaphat. A kísérő felel az általa kísért személyért a repülőtér területén. A kísért személyt (személyeket) nem hagyhatja magára, szükség esetén utasíthatja a repülőtér egyéb előírásainak betartására. A kísérő felel a kiadott Visitor/Vendég kártya (kártyák) visszajuttatásáért a tárolás helyére. A VIP, és Visitor/Vendég kártya a következő adatokat tartalmazza: o nagy V betű, VIP feliratot a fénykép helyén, o a visitor kártya sorszámát, o az érvényességi időnél a CSAK KÍSÉRŐVEL feltételt Az utasítás betartását ellenőrizhetik: o védelmi vezető, o repülőtér ügyeletes vezetője (DAM), o hatóságok (rendőrség, AH, TEK), o FBŐ, o UB ellenőrök. AUDITOR KÁRTYA: Az NKH LH légügyi elnökhelyettese részéről kiadott személyazonosító kártya és megbízólevél együtt a repülőtéren érvényes belépési engedélynek minősül. Az ellenőr repülőtéri belépőkártyája minden olyan ajtót nyit, ahová ellenőrzés céljából szükséges a belépés. A belépőkártya felvétele után nem szükséges kíséret, az NKH LH ellenőr az ellenőrzendő területeken a belépőkártyával önállóan mozoghat. 35

1.3.6. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére: Jogosultságot ad belépésre és benntartózkodásra a repülőtér légi oldalára, az SRA és SRA kritikus területére, egyéni megkülönböztetési lehetőséggel. Kapják: a repülőtér területén munka-, szolgálati, beosztási hellyel- és gépjárművel rendelkező, o repülőtér belső használatára szánt gépjárművek o tűzoltóság gépjárműve, légimentő szolgálat gépjárműve o Fegyveres Biztonsági Őrség gépjárműve. 15. ábra Hévíz Balaton repülőtér állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére Az Állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére kártya a következő adatokat tartalmazza: o nyilvántartási számot, o a gépjármű forgalmi rendszámát, ill. azonosító számát, o érvényességi idejét, o esetenként 9 -es kódot a bal alsó sarokban. Ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére: A gépjárművek ideiglenes belépési jogosultságát biztosító kártya, amelyet a Rendőrség Határrendészeti szerve ad ki, mivel határátkelőhelyre érkező gépjármű nem határátkelési célból kér belépést a határterületre. Kapják: munkavégzés vagy egyéb célból a repülőtér területére ideiglenesen belépő gépjárművek. Az ideiglenes belépési engedély érvényességi ideje maximum 24 óra a belépés idejétől számítva. Az Ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére kártyák kiadását engedélyezhetik: A repülőtér üzemeltetési igazgatója, a repülőtér ügyeletes vezetője (DAM), a védelmi tiszt. 36

16. ábra Hévíz Balaton repülőtér ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére 1.3.7. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK Hévíz-Balaton Airport Kft. Tel.:+36 83 200 300 Fax:+36 83 200 301 Email: info@hevizairport.com Website: www.hevizairport.com 17. ábra: Hévíz Balaton repülőtér földi kiszolgáló szervezetek 1.3.8. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK A repülőtéren nincs jelen állandó cargo szállító szervezet. 37

1.4. DEBRECENI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE 18. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelíthetősége

1.4.1. FEKVÉSE A repülőtér Debrecen város déli határának közepesen sűrűn lakott városrészénél, a 47-es számú főközlekedési út és a városi szennyvíztisztító telep között helyezkedik el, mintegy 280 hektárnyi területen. Északon a Tégláskerti, a Boldogfalvi-kerti, és az Epreskerti családi házas lakóövezet határolja. Észak-keleten közvetlenül a 47-es számú főközlekedési út halad el mellette, amelynek túloldalán a Kerekestelep található, mely szintén családi házas lakóövezet. Észak-nyugaton a város szennyvízülepítő rendszere, a Tócó-csatorna, valamint vasúti vágányok és rakodó területek helyezkednek el. Délkeleten a Magyar Honvédség lokátor bázisa fekszik. Dél-nyugat felől mezőgazdasági hasznosítású megművelt földek terülnek el. A repülőtér, az utasforgalmi és a kiszolgáló épületek a 47-es számú főközlekedési útról lehajtva, mintegy 2,5 km hosszú szilárd burkolatú bekötő úton, majd a bekötő út végén fekvő nyilvános parkolón keresztül közelíthető meg. A repülőtér zárt területére történő bejutás gyalogosan a parkolóból nyíló Portaszolgálaton (hivatalos forgalom), vagy a Terminálépületen át (utasforgalom), járművel a parkolóból nyíló I-as, és VIII-es kapukon lehetséges. A repülőtéri forgalmi épület alapterülete 3 500 m2, amely évi 150-200 ezer utas biztonságos fogadására, és schengen belső és külső járatok teljes, korlátozás nélküli elválasztására alkalmas. A repülőtéri utaskezelési terek (check-in, induló váró, érkezési váró, utasbiztonsági ellenőrzés, útlevélkezelés, stb.) méretei megfelelnek a nemzetközi ajánlásoknak A repülőtér egy használatban lévő beton burkolatú, valamint egy használaton kívüli beton burkolatú futópályájával rendelkezik. A használatban lévő pálya hossza 2500 m, szélessége 40 m. A pályához kb. 3200 m hosszúságú guruló út tartozik. 19. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése

40

1.4.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS 20. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás 1.4.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: I-II. kapu, VIII. kapu.

A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: I-II. kapu, VIII. kapu. 21. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér I-II Kapu (javasolt belépési pont) 22. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér VIII kapu 1.4.4. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG Nyilvános területek: a repülőtéri forgalmi épületek azon részei, ahová az utasok és kísérőik korlátozás nélkül. illetve időbeli korlátozással és / vagy térítés ellenében beléphetnek, és ott tartózkodhatnak. A Repülőtérrend hatálya a nyilvános területekre nem terjed ki.

Üzemi terület: a debreceni repülőtér teljes üzemi területe kerítéssel körbe határolt, ahova a belépés biztonsági okokból korlátozott. Szigorított védelmi terület (SRA): a teljes üzemi terület szigorított védelmi területté lett nyilvánítva, melyen belül kialakításra került a nemzetközi szabályozás szerinti kritikus rész, úgynevezett steril terület. A repülőtér épületeinek irodái, és szolgálati helységei az utazóközönség elől elzárt területnek minősül, ahol utasok egyáltalán nem, ezen túlmenően a repülőtérre más célból érkező személyek csak érvényes belépési engedély birtokában tartózkodhatnak. A belépési jogosultság ellenőrzését, és az engedélyek kiadását kizárólag az AD Kft. BSZ biztosítja. Szigorított védelmi terület kritikus részei (Steril terület): a repülőtéren steril területnek számít a szolgálatok ellenőrzése utáni terület, így a tranzit váró, a tranzitból a repülőtér légi oldalára nyíló kapu (beléptető rendszerrel ellátva), a kaputól a légi járműig vezető terület, valamint a feladott poggyász tárolására kialakított terület. Ezen területre kizárólag az AD Kft. BSZ által kiadott belépővel rendelkező személyek - ellenőrzést követően- léphetnek, és megfelelő engedéllyel ellátott járművek hajthatnak be. Határterület: a repülőtérnek azon területe, ahol a határforgalom-ellenőrzésben résztvevő szervek tevékenységüket kifejtik, az útlevél ellenőrzés vonalától a légi jármű ajtajáig, illetve a repülőgép ajtajától az utas csarnokok ajtajáig terjedő menetvonal, az ellenőrzést biztosító helyiségek, valamint az utasok és a személyzet szállítását végző közlekedési eszközök a szállítás időtartamában, továbbá a légi járművek állóhelyei. Az épületen kívüli területen piros vonallal körbehatárolt rész jelöli a határterületet. Határátkelőhely: a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér azon területe, ahol a határforgalomban résztvevő személyek, járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik, illetve a határforgalomellenőrzést végző szervek tevékenységüket kifejtik. Vámterület: Magyarországnak a vámhatár által övezett államterülete, beleértve az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, szerződésben meghatározott tagállamok területét is. Tranzitterület: a vámterület elkülönített része, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított, a vámszervezet központi szerve által, a határőrizeti szervekkel egyetértésben engedélyezett és vámfelügyelet alatt áll, amely az átutazó személyek várakozására és az átszállítás alatt lévő áruk, postaküldemények, poggyász tárolására kijelölt hely. A tranzitterület - ideértve a tranzitterületen működő létesítményeket is - a vám- és devizarendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. A tranzitterület létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó engedély feltételeit törvény, illetve végrehajtási rendelete határozza meg. Tranzit területnek minősül továbbá az átszálló és tranzit utasok által használt útvonalon a tranzitutas, tranzitpoggyász és tranzitáru szállítására igénybe vett jármű fedélzete, a szállítás időtartamában. Tranzit területen működő létesítménynek minősül továbbá a repülőtéren üzemelő olyan üzemanyagtöltő és szervizállomás, amely külföldi lajstromjelű légi járművek részére díj fizetése ellenében üzemanyag és szerviz szolgáltatást végez. 43