Az elhízás, mint civilizációs ártalom megközelítése

Egészségügyi Kar Egészségügyi-szervező Szak Az elhízás, mint civilizációs ártalom megközelítése Kató Csaba Lengyel Bence 2015. 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Témaválasztás indoklása... 3 1.2. Célkitűzések... 4 2. Szakirodalmi áttekintés... 5 2.1. Az elhízás előfordulása a magyar társadalomban... 5 2.2. Az elhízáshoz vezető út... 6 2.3. Az obesitas típusai... 7 2.4. A rizikófaktorok... 8 2.5. Kritikus életszakaszok... 8 2.6. A magyar társadalom étkezési szokásai a 80-es évektől napjainkig... 10 2.7. Az elhízás okai... 12 2.7.1. Túltáplálkozás... 12 2.7.2. Mozgásszegény életmód... 13 2.7.3. Öröklődő anyagcserezavarok... 13 2.7.4. Szociális/Emocionális hatásokra bekövetkező táplálkozási zavarok... 14 2.7.5. Az obesitas megjelenése különböző társadalmi helyzetben... 14 2.7.6. Nassolás... 14 2.7.7. A csokoládé-fogyasztás szokása... 15 3. A kutatás ismertetése... 17 3.1. A probléma feltárása... 17 3.2. Célkitűzés... 17 3.3. A kutatás hipotézise... 18 3.4. A kutatási módszer és minta bemutatása... 18 4. Eredmények ismertetése... 20 4.1. Életmódra vonatkozó eredmények bemutatása... 20 4.2. Egészségi állapotra vonatkozó eredmények ismertetése... 21 4.3. A táplálkozási szokásokra vonatkozó eredmények bemutatása... 25 5. Összegzés... 28 5.1. A prevenció fontossága a társadalom szempontjából... 29 2

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Az elhízás, mint civilizációs ártalom az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elsőszámú megelőzhető halálozási ok, amely felnőtteknél és gyermekeknél egyre inkább gyakoribb, a közegészségügyi hatóságok szerint pedig korunk egyik legsúlyosabb problémái közé tartozik. (https://hu.wikipedia.org/wiki/elhízás, 2015) Ennek az oka lehet a mozgásszegény életmód, amely nem csak elhízáshoz, hanem további más megbetegedéshez is vezethet. Ezen ártalmak kialakulása egész fiatal korban is elkezdődhet. Ha tudatosan, következetesen figyeljük és neveljük gyermekünket az egészséges életmód elsajátítására, ezt a példát fogja látni és követni. Mivel gyermekkorban gyorsabban tanulnak, könnyebben rögzülnek a szokások, így felnőtt korra ezek természetesek lesznek számukra. Megfelelő iránymutatásra van szükségük, hogy személyiségük helyes irányba alakuljon, ne adjunk lehetőséget a negatív énkép kialakulására. Az elhízás további betegségek rizikófaktorát növeli, kialakulásukat elősegíti. Szövődményeiben szintén rengetegen szenvednek, viszont még több az olyan ember, aki az elhízás szemmel látható, esztétikai problémájától szenved. Biztos tenni kell valamit, hisz talán egyetlen állapot sem szerepel annyiszor a különböző nagy mortalitású betegségek rizikótényezői között, mint a kövérség. (Dr. Halmy, 1996, 7. oldal) Manapság országunkban rengeteg cég alakult meg és lett az egészséges életmód (étkezés, mozgás és mentalitás) hírvivője, ezáltal segítséget és megoldást nyújtván az elhízott embereknek testsúlyuk csökkentésére. Számtalan ember próbált már vagy jelenleg is próbálja megtalálni a fogyás Szent Grálját, egy csodaszert, amivel meg tud 3

szabadulni fölösleges kilóitól. Azonban előfordul, hogy olyanok is fogyókúráznak, akiknek egészségügyi szempontból teljesen megfelelő a súlyuk, viszont bennük más kép él az ideális testsúlyról. Ez a probléma jellemzően fiatal lányok csoportját érinti, leginkább a 20-24 éves korúakat. (Pados, 1995) A tökéletes fogyókúrát sajnálatos módon még nem találták meg, így továbbra is fennáll az elhízás, mint probléma. Vannak azonban rendkívül népszerű, rövid távú fogyókúrák, amelyek az elején nagyon kecsegtető eredményeket mutatnak, azonban tartósan nem váltják be a hozzá fűzött reményeket. A képlet rendkívül kézenfekvő. Alacsony és naponként többszöri kalória-bevitel. Legalább hetenként háromszor harminc perces mozgással, vagy kedvenc sporttal fűszerezve bizonyos eredményt ad. (Dr. Halmy, 1996, 7. oldal) Ahhoz tehát, hogy megőrizzük és fejlesszük egészségünket, szükségünk van ismeretekre mind az egészségről, mind a betegségről, valamint környezetünkben előforduló kockázati tényezők összességéről, amelyek ártalmasak lehetnek egészségünkre nézve. 1.2. Célkitűzések A szakdolgozatom célja, hogy párhuzamot vonjak az egészségtelen táplálkozás, életvitel és a túlsúlyosság között, vizsgáljam, hogy miként kapcsolódnak ezek össze és hogyan vezet ez az elhízásig. Egy saját kutatással kívánom alátámasztani az elméletet, miszerint az étkezés, életmód és mozgáskultúra által befolyásolható az egészség. Főbb irányelvei a kutatásnak a mozgásra, étkezésre, egészségi állapotra mutatnak rá. 4

2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. Az elhízás előfordulása a magyar társadalomban A mai modern, felgyorsult civilizáció egyik hatalmas problémája az obesitas. Ez alól a magyar társadalom sem kivétel. Ha közelebbről vizsgáljuk a problémát és szembe állítunk egy az 1900-es évek elején élt és egy mai normál testalkatú embert rögtön szembeötlik, hogy a mai társadalom egyedei mind magasságukkal mind testtömegükkel túlszárnyalnak a másik alanyon. Nem csak a magasság és testtömeg az, amiben jelentős eltérés mutatkozik, hanem a zsírszövetek aránya is meglehetősen megnőtt. Az 1960-as évektől a magyar ember folyamatosan hízik. Ezekben szerepet játszanak a társadalom tradícionális ünnepei (Húsvét, Karácsony), amikor is átlagon és jól lakottságon felül étkeznek az emberek és kevesebbet mozognak a munkaszünet és az ételtől való elnyomottság miatt. Azonban nem ezek az ünnepnapok felelősek azért mert egyfolytában hízik a társadalom. Ezért a mindennapi étkezésünk, életvitelünk és sportolási habitusunk okolható. Egy 2009-es kutatás szerint a magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, 27%-a pedig elhízottnak számit. (https://hu.wikipedia.org/wiki/elhízás, 2015) A rövidtávú, drasztikus fogyást hozó, első látásra pozitív eredményekkel kecsegtető fogyókúrák azonban ezekre nem jelentenek megoldást, ugyanis a fogyókúrás ciklust követően 95%-ban visszaesés következik be, sőt olykor még a kezdő tömeg feletti értékre emelheti az egyén testsúlyát. Hosszú távon nem ezek nyújtják a megoldást. Természetes dolog, hogy az ember élete során hízik. Évente 30 dkg az, ami optimális körülmények között súlytöbbletként jelentkezik. Ez 10 év alatt 3 kg-os súlygyarapodást jelent. Érdemesebb hosszú távon gondolkodni, amikor is a cél az, hogy alakunkat tartsuk meg. 5

Levonva a következtetést, a rövidtávú fogyókúrák gyors eredményei csábítóak lehetnek, hosszútávon mindenképpen az életmód változtatás az, ami valós eredményt hoz. (Halmy, 1996) 2.2. Az elhízáshoz vezető út Az elhízás mértékét több módszerrel is vizsgálják. A legegyszerűbb módszer a Broca-szabály, amelynek lényege, hogy a testmagasságból vonjunk ki 100-at és megkapjuk az ideális testsúlyt (170 cm-100 = 70 kg). Ez azonban nem vette figyelembe a nemet, a kort, a csontozatot és az izomzat tömegét. Később a módosított Broca-szabályt vették alapul az optimális testsúly számításakor, amely annyiban különbözött elődjétől, hogy miután kivontuk a testmagasságból a 100 egységet, utána az eredmény 10%-át vonjuk le és így kapjuk meg a végeredményt, ez a gyakorlatban 170 cm-100=70 kg *0.1=63 kg. A probléma megint csak hasonló, megint nem vette figyelembe az illető nemét, korát, csontozatát és izomtömegét. Manapság az elhízás vizsgálatára a legelfogadottabb módszer a testtömeg-index (body-mass index). Ezt úgy lehetséges kiszámolni, ha a testsúlyt (kg-ban) elosztjuk a testmagasság négyzetével, ez egy 180 cm magas és 80 kg-os felnőtt esetében a következő: 80/1,8x1,8=24,96. Ha a végeredmény kevesebb, mint 18 akkor kóros soványságról beszélünk, majd az index megkülönböztet sovány, normális, túlsúlyos, elhízott és végül 35 fölötti végeredmény esetén kórosan elhízott értékeket. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309, 2015) Az elhízás genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra kialakuló anyagcserezavar, amely az energiaháztartás eredeti egyensúlyának módosulását okozza. A folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, amely az elhízott személy zsírtömegének növekedéséhez vezet. A nagyobb zsírtömeg viszont további anyagcsere- és szabályozási zavarokat, majd betegségeket okoz. (Dr. Halmy, 1996, 17. oldal) 6

Megfigyelhető, hogy a modern civilizált országokra így Magyarországra is- jellemző, hogy a lakosság több mint fele testsúlyproblémákkal küzd. A férfiak 58 %-a, a nők 61,7%-a küzd az elhízással. Szintén eltérések jelentkeznek a társadalmon belül, jellemzően a kevésbé tehetősebb és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél. 2.3. Az obesitas típusai Az elhízásnak két típusát különítjük el. Az alma típusú elhízás (más néven férfias vagyis android), amely főleg hasra és csípőre való zsírlerakódást jelent, a körte típusú elhízás (más néven nőies, ginoid) pedig főként csípőre és combra történő zsírlerakódás. A kettő között egészségügyi szempontok alapján is nagy különbség van. A morbiditás és mortalitás szempontjából az android típus lényegesen jelentősebb. Az android típust lényegesen többször található meg fokozott inzulin és következményes fokozott férfihormon aktivitás mellett. ( http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309, 2015) Ezzel ellentétben a ginoid típusú elhízásnál az esztétikai elváltozáson túl a visszerességgel lehet számolni. A kettő között az okozza a differenciát, hogy a hasi zsírsejteknek anyagcseréje különbözik a szervezet többi zsírsejtjétől. (Dr. Halmy 1996) Az elhízásnak van két speciális típusa a fájdalmas elhízás (obsitas dolorosa) és a lipodisztrófia progresszíva. Az előbbi egy regionális elhízás, amely során hatalmas, érzékeny és nagy fájdalommal járó zsírdaganatok keletkeznek, míg utóbbi szintén regionális elhízás, azonban a csípő lapáttól lefelé jelentkezik, azon felül pedig soványság jellemző. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309, 2015) 7

2.4. A rizikófaktorok Visszautalva az előzőekre, az alma típusú elhízás sokkal több kockázattal és szövődménnyel járhat. Ezt megelőzendően, ha sikerül legyőzni ezt a típusú elhízást, akkor a betegségek (mint például a magas koleszterinszint vagy vérnyomás) gyógyszeres kezelés nélkül is megjavulnak. Tanulmányok kimondják, hogy többféle rákbetegségnél (nyelőcső, mell, méh, vastag- és végbél) növeli a rizikófaktort a túlsúly. Egészséges életmód és táplálkozás esetén a vérben lévő triglicerid szint csökken, így a daganatos betegségek egyes fajtái, ill. a cukorbetegség is elkerülhető. Ezek testsúly csökkenés hatására redukálódhatnak, valamint a mozgásszervi panaszok is enyhülhetnek. A túlsúly tehető felelőssé valamennyi rák eredetű elhalálozás 20%-ért a nőknél és 14%-ért a férfiaknál. A rák okozta halálozásoknál minden hatodik elkerülhető lenne a túlsúlyosság megszüntetésével. (https://hu.wikipedia.org/wiki/elhízás, 2015) Súlyosan elhízott embereknél sokkal nagyobb az esélye, hogy szív- és érrendszeri problémák merülnek fel, ezek pedig akár végzetesek is lehetnek. (Dr. Halmy 1996) 2.5. Kritikus életszakaszok Vannak emberek, akik hajlamosabbak a testsúlygyarapodásra. Az ilyen embereket egész évben az ettől való félelem fenyegeti. Nem segít rajtuk a nagy naptári ünnepek időszaka sem, ilyenkor a kötelező evésivás és már-már az agresszivitásba torkolló kínálás/kínálgatás visszautasítása meglehetősen nehéz. A karácsony táji súlygyarapodást Christmas-faktornak nevezhetjük, mivel több mérés szerint az arra hajlamos személyek legalább három kilót képesek hízni az ünnepek alatt, amely természetesen nem megy vissza a szilveszteri malachús fogyasztásig. Újévtől valóban lehet új életet kezdeni, (Dr. Halmy, 1996) 8

Továbbá nem szabad megfeledkezni az év többi napjára eső születésnapról, névnapról, lakodalmakról, keresztelőkről, halotti torokról, lakásavatókról és munkahelyi összejövetelekről. Ezek pusztán egyszeri alkalmak, jelentősen eltörpülnek a tartós, kritikus életszakaszok mellett. (Dr. Halmy, 1996) Melyek ezek a kritikus életszakaszok? Már a méhen belüli fejlődés időszakában ki van téve a magzat a testsúlygyarapodás veszélyeinek. Gyakran hallható, hogy egy kismamának kettő helyett kell ennie és négy helyett etetik. A túltáplált bébi aztán kissé nehezen születik, de ha sírós lesz az se baj, mert - a legkönnyebben- azt is lehet orvosolni étellel. A síró baba combján lévő kis fodros hurkáit a hozzátartozók örömmel fogdossák és nézegetik, ám ekkor még nem is sejtik, hogy egy keserves életúton indították el a gyermeket. (Dr. Halmy, 1996) A gyermekkori elhízásnak két veszélyes időszaka van: a 3 éves kor és a 11 éves kor. Ekkor beindul a mellékvesekéreg-működés, ami változást jelent a testsúly szabályozásában. A megfelelő étrend, az aktívan eltöltött szabadidő és a kerülendő ételek ismerete nagy fontossággal bír. Ezekre lényeges hangsúlyt kell fektetni gyermekkorban, ugyanis a gyermekként túlsúlyos emberek nagy eséllyel felnőttként is cipelik ezt a terhet magukkal. (Pados, 1996) Serdülőkorban a hormonális változások beköszöntésével a fiúgyermekeknél nagy fogyás figyelhető meg, de a lányok számára nem mindig ezt az eredményt hozza, néhányan éppen ekkor kezdenek felesleget felszedni. (Pados, 1996) Visszatérve a terhesség időszakához, a nők életében fontos megemlíteni, hogy a rendellenes szülés után indul meg az elhízás, de a legkritikusabb életszakasz a szoptatás időszaka. (Dr. Halmy, 1996) A legtöbb férfi életében a 30-as években változás áll be. Ez idő tájt a mozgékonyságot, a kalandozásokat lecserélik a biztonságot jelentő otthonra, családra, esti vacsorákra, nassolásra a tévé előtt, sörrel a 9

kézben. Ez azonban nem égeti, hanem gyarapítja a zsírszöveteket. (Dr. Halmy, 1996) A nőket is hasonló testsúlygyarapodás éri a változások korában a hormonszint csökkenésével, azonban ez akár egy évtizedig is eltarthat. Ki ne felejtsük a már korábban említett természetes súlygyarapodást, amely évente 30 dkg. (Pados, 1996) Ez idáig az építőfolyamatok (anabolizmus) domináltak, időskorban azonban már a lebontó folyamatok (katabolizmus) veszik át a főbb szerepet és a testtömeg fogyatkozni kezd. (Dr. Halmy, 1996) 2.6. A magyar társadalom étkezési szokásai a 80-as évektől napjainkig Egy nép elhízottságának mértéke több tényezőtől függ. Szerepet játszik benne a rassz (fajta), valamint adott ország iparának és mezőgazdaságának fejlettségi szintje. (Dr. Halmy, 1996) Hazánk lakossága az 1960-as évekre jutott oda, hogy a mezőgazdaság fejlődésével az elhízás a korábbi évszázadokhoz képest jóval gyakoribb lett. A társadalom táplálkozási szokásaival és a motorizáció fejlődésével felzárkóztunk az elhízás területén- Nyugat-Európához. Ez a jelenség azóta is tart, ahhoz hogy lényegi változás következzen be több évtizedes munka szükségeltetik. A táplálkozási szokásokat kutató felmérésekből információkat nyerhetünk, a három fő tápanyag (fehérje, szénhidrát és zsír) beviteli arányáról és mennyiségéről. - Kulcsfontosságú a zsír mennyiségének a bevitele az elhízás szempontjából. Hazánkban ez az arány sajnálatos módon- rendkívül magas. A zsírok közül is kirívóan magas a sertészsír fogyasztása, növényi olajból kevesebbet, végül margarinból és vajból pedig elenyésző mennyiséget. (Pados, 1996) Áttörő fordulat következett be 1994-ben, a sertészsír fogyasztás kutatások hatalmasat esett az előző évekhez képest és ezzel 10

párhuzamosan nőtt az olajfogyasztás száma. A hosszú évek óta zajló egészségügyi prevenciók és a zsír-olaj árának kiegyenlítődése meghozták a pozitív eredményeket. Azonban az átlag zsírfogyasztás (állati, növényi eredetű) még így is magas maradt. A látható zsírok mellőzése könnyebb, nagyobb kihívást jelent a rejtett zsírok (húsokban, tejtermékekben, csokoládéban, tésztában előforduló zsírok) kiküszöbölése. A magyar lakosság az összes energiaellátásának 40%-át a zsírok adják, az optimális pedig 30% lenne. (Pados, 1996) - A fehérjéket illetően a helyzet meglepően jó hazánkban. Ezen tápanyagok amely főleg húsokban és tejtermékekben vannak jelenbevitele a 80-as években közel 80 kg/főre tehető, ez azonban csökkent az utóbbi években, köszönhetően a hús- ill. tejtermékek drágulásának. A magyar társadalom halfogyasztása elenyészőnek mondható az évi 2-3 kg/ fő fogyasztásával, továbbá a lakosság közel 1/3-a egyáltalán nem fogyaszt halat, ez pedig sajnálatos, ugyanis egészségügyi szempontból fontos volna. (Pados, 1996) - Szénhidrátokból azonban kevesebbet fogyaszt a magyar társadalom, mint amennyi kívánatos volna, mindössze 55%-át fedezik a szénhidrátok az összes energiafogyasztásnak. Nem így a cukor esetében, ami luxusenergiának számít. A cukor helyett inkább az összetett szénhidrátok fogyasztását kellene preferálnunk étkezéseinkben, mint pl.: gabonafélék, kenyerek, zöldségek és gyümölcsök. Ha túlzott mennyiségben juttatunk be cukrot a szervezetünkbe, azok zsírokká alakulhatnak át, ezért van az, hogy a fogyókúrák nem csak a zsiradék bevitelét korlátozzák, hanem a cukorét is.(dworschák, 1985) Az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) 2003-2004 között végzett kutatásai kimutatták, hogy a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9%, a nőknél pedig 8,6% volt a szénhidrát fogyasztás, azaz alacsonyabb volt mint a nemzetközi ajánlás (10%). (www.vital.hu, 2006) 11

Nem szabad kihagynunk az alkoholt sem, mint energia bombát szolgáltató italt, különösen azért, mivel a fogyasztásában élvonalban járunk. A GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokások 2009 című kutatásának legfrissebb adatai szerint a rendszertelen táplálkozás trendje tovább folytatódik és a magyar ember az otthonát részesíti előnyben étkezési helyszínéül a munkahely, menza, étterem és vendéglővel szemben. Az ebéd továbbra is a leggyakoribb főétkezésnek számít, ezzel párhuzamosan azonban tovább nőtt a vacsorát előnyben részesítők aránya. Átlagos hétköznapokon, a megkérdezettek fele 3 alkalommal étkezik. 2007-hez képest viszont többen vannak azok, akik csak napi 2 alkalommal étkeznek. A húsok kedveltsége az elmúlt évek során sem változott, jelenleg is szárnyashúst fogyaszt legszívesebben a válaszadók 94 százaléka. 2007 óta 5 százalékkal növekedett a nem dohányzók száma, az alkohol fogyasztást bevallók aránya csökkenő tendenciát mutat, a rendszeresen sportolók száma nem növekedett. ( http://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/4152/etkezesi-szokasokmagyarorszagon---felmeres, 2009.04.29.) Levonva a konklúziót kijelenthetjük, hogy a magyar társadalom energia bevitele meghaladja a kívánatos szintet. Továbbá figyelmen kívül hagyjuk, hogy az életkor előre haladtával az energia szükséglet csökken legnagyobb a tinédzser korban-, viszont az ételadagok nem csökkennek vele egyenesen arányosan. 2.7. Az elhízás okai 2.7.1. Túltáplálkozás Az obesitast kiváltó egyik leggyakoribb ok. Ez a probléma is mélyebben gyökerezhet, lehet pusztán a megnövekedett étvágy, de lehet lelki probléma is a kiváltója. Befolyásolja a szociális, illetve 12

gazdasági helyzet is, valamint a rendellenes étkezési szokások is szerepet játszanak. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309#chapter-2, 2015) 2.7.2. Mozgásszegény életmód A kevés mozgás természetesen befolyásolja a testsúlyunkat, kinél jobban kinél kevésbé. Ezért érdemes megemlíteni, mint súlyosbító tényező. A civilizált társadalmakban az emberek életmódja a XX. századtól folyamatosan változott, egyre inkább háttérbe szorult a mozgás. Ebben a kevés mozgással bíró életmódban ahogy a neve is takarja- kulcsfontosságú a mozgás mértéke. Sokan nem tartják mérvadónak a mozgás szerepét a testsúly befolyásolására, mert viszonylag kevés energiát éget el, viszont nem veszik figyelembe a mozgást követő jótékony hatásait, úgy mint a vérkeringés javulását, az anyagcsere intenzitásának növelését, felpezsdíti a légzési rendszert és nem utolsó sorban boldogsággal tölti el a sportolás az embert, ellentétben egy önsanyargató diétával melyek még izomtömeg és folyadékveszteséggel is jár. (Pados, 1996) 2.7.3. Öröklődő anyagcserezavarok A génbe kódolt anyagcserezavaroknak korábban nem tulajdonítottak nagy szerepet, azonban mára ez a feltevés kezd megváltozni. Az elhízottak nagy százalékánál megfigyelhető ez a jelenség, ezt támasztja alá, hogy családon belül egyre több az elhízott. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309#chapter-2, 2015) 13

2.7.4. Szociális/Emocionális hatásokra bekövetkező táplálkozási zavarok Lelki hátterei is lehetnek az elhízottságnak. Az emberek egy része ilyesfajta hatásra/befolyásra táplálkozással reagál, evés közben átmeneti boldogságot érez, amely elfeledteti a munkahelyi, magánéleti, egzisztenciális problémáiról. Ez leginkább olyan személyeknél jelentkezik, akik emocionális szempontból sérülékenyebbek, és az evés, mint átmeneti örömforrás, vagy mint káros szenvedély jelentkezik. (Pados, 1996; http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309#chapter-2, 2015) 2.7.5. Az obesitas megjelenése különböző társadalmi helyzetben Az elhízás, mint társadalmi probléma leginkább az alacsony szociális helyzetben élők körében figyelhetők meg. Ennek az lehet az oka, hogy ezekben a rétegekben a helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretek, információk nem állnak rendelkezésre, illetve, hogy az egzisztenciális problémákkal küzdő családok, emberek nem engedhetik meg maguknak az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek, alapanyagok beszerzését, főként olcsóbb, zsírosabb ételeket fogyasztanak. A társadalom másik része, pedig az olyan jó módúakat takarja, akik szociális helyzetüknél vagy foglalkozásuknál fogva gyakrabban vesznek részt társasági eseményeken, ahol jellemzően finom ám rendkívül nehéz ételek kerülnek terítékre. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309#chapter-2, 2015) 2.7.6. Nassolás Kutatások bebizonyították, hogy ha az agy szerotonin szintje lecsökken, akkor hangulat zavarok, ingadozások és éhség jelentkezik. 14

Ezt a leggyorsabban szénhidrát fogyasztásával vagy dohányzással lehet javítani. A nőknél a menzesz előtti időszakban hangulati zavarok, fáradékonyság, szellemi koncentráció csökkenése valamint megnövekedett étvágy figyelhető meg. Ezekre a panaszokra a nők egy része nassolással válaszol, ezzel enyhítve azokat. A dohányzásról való leszokás idejében is többen nyúlnak táplálék után, ugyanis ilyenkor megnövekszik az étvágy, a napi energia felvétel szintúgy és ezeknek a hatására testsúlynövekedés megy végbe. Az évszakok változása is hatással van a táplálkozásunkra, befolyásolják azt. A fényhiányos hónapokban (ősz és tél) az aktivitás lecsökken, fáradékonyabb és ingerlékenyebb az ember. Jellemző, hogy szorongás, szociális eltávolodás mutatkozik az embereknél és ezzel együtt nő az étvágy és szénhidrátfogyasztás. A levertség, depresszió nem csak okozója lehet a testsúlynövekedésnek, hanem következménye is. Az ebből fakadó hátrányok lelki panaszok forrásai lehetnek, gyakran okoznak önértékelési problémákat. (Pados, 1996) 2.7.7. A csokoládé-fogyasztás szokása A csokoládé fogyasztásának kialakulása gyermekkorba nyúlik vissza, amikor a szülők úgy akarják kifejezni szeretetüket, hogy elárasztják gyermeküket édességekkel, csokoládékkal. Ez egy fajta jutalomként szolgál, így a felcseperedő gyerek ezután azért fogja az édességeket megszerezni, hogy önbecsülését a helyére állítsa. (Bagdy, 2002) Fontosnak tartom csokorba szedni az elhízáshoz vezető okokat és azok rizikófaktorait és mindezt szakirodalmi háttérrel is igazolni, továbbá kihangsúlyozni, hogy mennyire fontos a megfelelő táplálkozás kiegészítve a fizikai aktivitással a testi, lelki és szociális jólét megőrzéséért. Itt szeretném 15

kiemelni, hogy a mindennapos, munkából fakadó, erőltetett mozgás nem váltható ki a szabadidőben eltöltött kellemes fizikai kikapcsolódással. Utóbbi szükséges, hogy testünk és szellemünk megfelelően regenerálódjon és felfrissüljön. 16

3. A kutatás ismertetése 3.1. A probléma feltárása A mai társadalom életéből hiányzik a rendszeres, kikapcsolódásként megjelenő testmozgás, minden elektronizálva van, minden eszköz, tárgy az emberek kényelmét és ezáltal a lustaságát szolgálja. A lecsökkent szabadidő nem teszi lehetővé, hogy mindenre jusson ideje az embereknek, így legtöbbször a testmozgásból csípnek le egy kis időt, ahol próbálják behozni a rohanó világ okozta hátrányokat. Azonban előfordul olyan réteg is a társadalomban, akiknek egészen egyszerűen nincsen ilyesfajta igényük, hogy egészséges életmódra váltsák addigi életvitelüket. Kutatásom ezen problémák összefüggésein, különbségein alapul, keresve a választ, hogy a mai magyar társadalom tagjai mennyire egészségtudatosak, mennyire vannak tisztában a megfelelő táplálkozással és testmozgással, mit tesznek egészségük megóvásának érdekében. 3.2. Célkitűzés Célcsoport: internet elérhetőséggel rendelkező, javarészt fiatal magyar állampolgárok. - Célom feltárni, hogy milyen gyakorisággal és mennyit sportolnak. - Érdekel, hogy mennyi időt töltenek naponta számítógépezéssel és televízió nézéssel, - mennyire érzik magukat egészségesnek, - akarnak-e tenni az egészségük megóvása érdekében, - igénybe veszik-e a rendszeres szűréseket, kivizsgálásokat, - tudatában vannak-e valamiféle egészségügyi problémának, - élnek vagy éltek-e már korábban fogyókúrával, 17

- milyen minőségben és mennyiségben táplálkoznak, valamint milyen életvitelt folytatnak, - van-e összefüggés a különböző társadalmi helyzetek és étkezési szokások, életvitel és egészségi állapot, valamint az iskolai végzettség és táplálkozás között, - célom, hogy bemutassam az embereknek, hogy milyen előnyökkel jár az egészséges életmód kialakítása, megőrzése hosszú távon. 3.3. A kutatás hipotézise Feltételezésem szerint a mai fiatal felnőttek kevés százaléka az, aki egészségesen és tudatosan éli az életét. Kikerülvén az általános, közép és felsőoktatású intézmények padjaiból már nincs rajtuk az a kényszer, hogy megadják testüknek azt a mozgást, amit ezekben az intézményekben testnevelés óra néven ismert meg. Feltételezhetően, összefüggés van az egyén által választott foglalkozás, munkahely és életforma között. 3.4. A kutatási módszer és minta bemutatása A kutatásban segítségemre volt egy on-line elérhető kérdőív készítő oldal. Az így elkészült kérdőívet egy közösségi fórumon osztottam meg 2015. Szeptember 29-én és 2015. Október 29-én zártam le. Igyekeztem, hogy minél szélesebb körben terjedjen el. Ez a kérdőíves adatfelvétel főként a fiatalabb generációt találta meg, ami azért előnyös, mert az ő szemléletük, világnézetük még formálhatóbb. Ez az a réteg, akiknek az egészségét még prevenció útján meg lehet őrizni. A kérdőíves kutatás 10 kérdést tartalmazott, ebből 9 kérdés zárt és 1 kérdés nyitott. Célja az volt, hogy azon túl, hogy kutatásom alappillére, egyben a kitöltő egyénnek egy tükröt mutatott, hogy szembesüljön azzal, miként éli az életét. 18

Törekedtem arra, hogy reprezentatív mintát tudjak kiválasztani, 105 db kérdőív került kitöltésre, ebből 24 férfi és 81 nő. Az életkoruk 5 és 63 között mozog, átlag életkoruk pedig 27 év. Ezeknek az eredményeit online excel táblában rögzítette az internetes felület. A kérdőív főbb területei: 1., Személyes adatok 2., Aktív/passzív kikapcsolódás (életmód) 3., Egészségi állapot (jelenlegi) 4., Táplálkozás 5., Iskolai végzettség 19

4. Eredmények ismertetése 4.1. Életmódra vonatkozó eredmények bemutatása A kérdőív első területe, az életmódra vonatkozó kérdések, mi szerint, hogy átlagosan naponta mennyi időt fordít valaki az aktív (sportolás) illetve passzív (tévézés, számítógépezés) kikapcsolódásra. Ebből sok mindenre következtethetünk, ez alapvetően befolyásolja a válaszadó személyiségét, életét. Megtudhatjuk, hogy a mai fiatalság az iskolai elfoglaltság, a tanulmányok elvégzése után mivel és hogyan tölti el a szabad idejét. Az első kérdésre, hogy ki mennyit sportol átlagosan egy nap válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy naponta 1-2 órát sportol. Tehát a tesztet kitöltők túlnyomó része aktív, sportolással tölti az idejét, egy lépést megtéve az egészségük megóvása érdekében. A második legnagyobb tábort azok alkotják, akik egyáltalán nem mozognak nap mint nap, a válaszadóknak közel a fele feltételezhetőenpasszív pihenéssel tölti a napja egy részét. Rendkívül elenyésző az a része a tesztet kitöltőknek, aki 3-4 órát, illetve többet sportol, ez verseny szintű sportolásra utal. 1. Ábra 20

A második kérdés arra vonatkozott, hogy átlagosan ki mennyi időt fordít a passzív pihenésre egy nap, mennyien választják a sportolás helyett a televíziózást, számítógépezést vagy egyéb más ülő, pihenő tevékenységet. Az arányok egészen hasonlóan alakultak, mint az előző kérdésnél, azzal a különbséggel, hogy itt nem a mozgás volt főszerepben. A válaszadók közül legtöbben közel a fele- naponta 1-2 órát töltenek pihenéssel, míg a második legnagyobb csoportot alkotók több, mint 1/3- a a válaszadóknak- közel 3-4 órát szánnak napjukból hasonló tevékenységre. Szép számmal vannak olyanok is, akik ettől többet fordítanak pihenésre, ezáltal csökken az aktív, testmozgással töltött órák száma. Végül meglehetősen kevesen, a válaszadók közül mindössze ketten azok akik egyáltalán nem töltenek el időt a passzív pihenésre. 2. Ábra 4.2. Egészségi állapotra vonatkozó eredmények ismertetése A válaszadók 76,2%-a egészségesnek érzi magát. Ez rendkívül jó eredmény, azt mutatja, hogy nagy számmal van jelen az a réteg, aki hajlandóságot érez arra, hogy egészségét megőrizze, egy lépést tegyen annak érdekében, hogy minél tovább élvezze az életet. A maradék 23,8 21

%-a a válaszolók közül nem érzi magát egészségesnek, ők főleg a magas vérnyomás, gyomor-bélrendszeri betegségek, anyagcserezavar, érrendszeri problémák és a magas koleszterin problémákra panaszkodnak. Mivel azonban a válaszadók zöme fiatal korban van, van esélye és lehetősége, hogy a problémáin, panaszain javítson, meggyógyuljon. A megkérdezettek közel fele több éve nem vett részt alaposabb orvosi kivizsgáláson, valószínűleg ez az a réteg, amely egészségesnek tartja magát. Azonban vannak olyan betegségek, rendellenességek, amelyek több évig panasz és tünetmentesek, így célszerű lenne évente, a fiatalabbaknak két évente elmenni egy-egy rutinvizsgálatra. A válaszadók közül 47-en fél éve vettek részt hasonló orvosi vizsgálaton, ami rendkívül jó, ugyanis viszonylagosan friss eredményük van egészségi állapotukról és tudatában vannak az esetleges panaszaik okára. A kitöltők közül 13-an pedig az elmúlt hónapban voltak egy alaposabb orvosi kivizsgáláson, amely azt mutatja, hogy odafigyelnek az egészségükre és igénybe veszik a szűrővizsgálatokat, alkalmazzák a prevenció stratégiáját egészségük megóvásának érdekében. 3. Ábra 22

Megelégedve tapasztaltam a kérdőív kitöltők válaszai alapján, hogy a primer prevenció (szűrések, megelőzések) ilyen arányban jelen van (57,2%), ők ugyanis az elmúlt fél éven belül részt vettek ilyen vizsgálaton. Manapság már a szűrővizsgálatok könnyedén, gyorsan és fájdalommentesen elvégezhetőek. Számos komoly betegség megelőzhető és felismerhető volna, ha az emberek rendszeresen részt vennének ezeken a szűréseken. Rengeteg kezdeményezés van arra, hogy az országot járva mozgó szűrőállomásokkal próbálják megkönnyíteni a lakók szűrését, hogy ez időben és anyagilag se terhelje meg a családokat. Ezekről az akciókról több helyen is informálódhatunk, interneten, televízióban és rádióban is. Ezeknek a szűrővizsgálatoknak köszönhetően az esetek döntő többségében az időben felismert problémákra megfelelő kezeléssel könnyedén orvosolhatóvá váltak. A válaszadók jelentős része, mintegy 75 ember vallotta magát egészségesnek, azonban a másik 40 fő valamiféle problémától szenved és ennek konkretizálására a szűrővizsgálatokat vettek igénybe. 4. Ábra 23

Előfordul olyan példa is, hogy egy ember több panasszal is rendelkezik. A leggyakoribb probléma a magas vérnyomás, amely ahogy korábban említettem már- az elhízás egyik gyakori következménye. Gyakran előforduló probléma még a gyomor- és bélrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, az érrendszeri problémák és a magas koleszterint szint. Annak ellenére, hogy a koleszterinszint probléma nem az elsők között szerepel, érdemes rá odafigyelni, ugyanis a magyar társadalom 66%-nak az optimális értéktől eltérő. Így tehát elképzelhető, hogy fennálló problémáik kapcsolatba hozhatók a testsúly zavarokkal. 5. Ábra A megkérdezettek közül 51 ember elégedett súlyával és a válaszadók közül 61 ember nem fogyókúrázott a közelmúltban. Azonban 54-en több mint a fele- nem elégedett jelenlegi testsúlyával és 44-en próbáltak 24

már valamilyen fajta fogyókúrát nem régiben. 6. Ábra Meg kell jegyeznünk, hogy az egészségkárosodás nélkül végrehajtható súlyvesztés amihez orvosi felügyelet sem szükséges- az a testsúly 10%- a, de maximum 10 kg. Ezt meghaladó súlyvesztést már csak szigorú, orvosi kontroll mellett ajánlott. Ahogy a szakirodalmi áttekintő részben is említettem már, megkülönböztetünk alma és körte típusú elhízást, az alma típusú a veszélyesebb, ugyanis nagy fokú egészségkárosodás veszélyezteti őket, míg a körte típusúnál a visszér problémákon túl maximum esztétikai hátrányokkal számolhatunk. 4.3. A táplálkozási szokásokra vonatkozó eredmények bemutatása Az egészséges életmód egyik fontos alappillére a megfelelő táplálkozás, így a kérdőívem is egyik meghatározó része a válaszadók táplálkozásának szokásai. Itt találkozhatunk a kérdőív egyetlen nyitott kérdésével, melyben rendkívül színes, eltérő nézőpontok fogalmazódtak 25

meg és a válaszokból is látszik, hogy ahány ember annyi szokás az étkezési kultúrában is. A megkérdezettek jelentős része középiskolai végzettséggel rendelkezik, és 34-en egyetemi illetve főiskolai végzettséggel büszkélkedhetnek. Rendkívül fontos tehát, hogy amíg valaki fiatal, élénkebb reakcióval bír a külvilágra addig az iskola padban kell, hogy elsajátítsa az egészségtudatos élet felé haladó út egyik meghatározó lépését: az egészséges táplálkozást. Továbbá, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, azoknak az egzisztenciális helyzetük is fokozottan megengedi, hogy jó minőségű élelmiszert és alapanyagot vásároljanak. Az alacsonyabb iskolázottságúak étkezési kultúrája kevésbé kifinomult, anyagi nehézségeik miatt sem engedhetik meg mindig a jó minőségű élelmiszerek megvásárlását. A kérdőíves teszt során kiderült, hogy a megkérdezettek több mint ¾-e csak részben egészségesen étkezik, és jóval szűkebb az a réteg, akik abszolút egészségesnek mondott élelmiszereket fogyasztanak és igen csak elenyésző az a réteg, akik bevallották, hogy egészségtelenül étkeznek. A nyitott kérdés során fény derül majd arra, hogy ki mit, milyen mennyiségben és minőségben étkezik. 7. Ábra 26

A kérdőív egyedüli nyitott kérdésére rendkívül eltérő válaszok érkeztek. A 105 válaszadó számos ponton eltérő és különböző módon étkezik egy átlagos napon. Az étkezési kultúrában kulcs szerepe van a minőségnek, mennyiségnek és gyakoriságnak. A szórás meglehetősen nagy volt, ugyanis volt aki kihangsúlyozta, hogy odafigyel a tápanyagok megfelelő bevitelére és a szénhidrát-fehérje arány ideális tartására, ám volt olyan válaszadó is aki őszintén bevallotta, hogy a nap folyamán jellemző rá a nassolás. Örömmel tapasztaltam, hogy a válaszok nagy százalékában így az étrendekben ishelyet kaptak a zöldségek, gyümölcsök valamint a rost beviteli források és az ezek rendszeres fogyasztására utaló válaszok. Általánosságban elmondható, hogy az alapétkezéseket a kérdőív kitöltők közül sokan betartják, egy-két kirívó esetben számoltak be főétkezés elhagyásáról. Sokkal inkább dicséretre méltó, hogy egyre többen étkeznek gyakrabban általában kevesebb adagokat- a nap folyamán. Nem volt ritka válasz a napi 4-5-6 étkezés sem és megfigyelhető volt, hogy azok a válaszadók, akik ilyen gyakorisággal étkeznek, sokkal inkább odafigyelnek a táplálék minőségére, a tápanyagok bevitelének megfelelő arányára. Valószínűleg ez az a réteg, amelyik leginkább követi az egészséges élet és ezáltal, az egészséges táplálkozás útját. Az ételek mennyiségéről is gyakran ejtettek megjegyzést a válaszadók, rendszerint azok, akik kevesebbszer étkeztek ők alkalmanként többet fogyasztottak, mint azok a társaik, akik többször étkeztek a nap folyamán és inkább kevesebbet ettek. 27

5. Összegzés A kérdőíves kutatásom célja az volt, hogy felmérjem az interneten lévő zömében fiatalabb- generáció egészségtudatosságát, egészségi állapotát és étkezési kultúrájának sokszínűségét. Valamint célom volt, hogy felhívjam a kérdőívet kitöltők figyelmét arra, - akár csak egy gondolat erejéig-, hogy gondolkodjanak el az egészségükről és annak megóvásának fontosságáról. Ismét beigazolódott az a feltevés, hogy az iskolákban érdemes időt és hangsúlyt fektetni az egészséges életmódra és ennek alappilléreinek elsajátítására. Ennek fontosságát felismerve került bevezetésre az iskolákban a mindennapos testnevelés. A magasabban iskolázott emberek igényesebbek az egészségükre, több időt szentelnek a testmozgásra, lehetőségük van erre az életmódra nagyobb anyagi ráfordítást szentelni. Azonban fontos, hogy mindenki rendelkezzen az alapvető információkkal, hogyan tud egészségesen élni, mozogni és táplálkozni. Kíváncsi voltam arra, hogy a kutatásban résztvevők aránya hogyan alakul a nemek tekintetében. Az értékelésből tisztán látszik, hogy melyik nemet foglalkoztatja inkább az életmód és táplálkozás. A kérdőíves kutatást 105-en töltötték ki, ebből 81 hölgy volt. Beszédes minta ez, hiszen ebből arra következtethetünk, hogy a hölgyeket sokkal jobban foglalkoztatja az egészségük, beleértve a mozgást és táplálkozást. Sajnálatos módon a statisztikai adatok szerint a férfiak születéskor várható átlag életkora alacsonyabb, mint a nőké, ehhez hozzájárulhat az is, hogy az erősebb nem kevésbé tudatosan és odafigyelve- éli a mindennapjait. A káros szenvedéllyel élő emberek többsége férfi, sajnos ez is hozzájárul a rövidebb élettartamhoz. Vigaszként elmondhatjuk, hogy a családok életmódjáért, táplálkozásáért leginkább a nők a felelősek, ezért a férfiak közvetve kerülnek kapcsolatba az egészséges életmóddal, táplálkozással. 28

5.1. A prevenció fontossága a társadalom szempontjából A szakdolgozatomban az egészséget, a táplálkozást az egyén szempontjából vizsgáltam. Azonban a társadalom számára sem lényegtelen a polgárok egészsége. Gondoljunk arra, hogy egy-egy munkahelyen milyen kiesést jelent (erkölcsi, anyagi, idő) egy-egy táppénzen lévő dolgozó pótlása. Ezt felismerve a munkahelyek egyre több időt, energiát és pénzt fektetnek dolgozóik rekreációs támogatására. Magyarország egészségügyi rendszere is meglehetősen gyengélkedik, nehéz az ellátásba bejutni, egy-egy vizsgálat súlyos anyagi terhet jelent az állam számára. Ezért van jelentősége a prevenciónak, hogy az egyén minél később kerüljön az egészségügyi rendszerbe. Ha a társadalom tagjai kihasználják a számukra felajánlott szűrési rendszereket, hosszabb ideig fenntarthatják a megfelelő egészségi állapotukat. Így életminőségük, munkabírásuk tovább fenntartható a kívánt szinten. Ez lenne a cél, amely kis odafigyeléssel kellő felvilágosítással könnyen elérhetővé válhat. 29

Irodalomjegyzék 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Aula Kiadó, Budapest, 1996. 2. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségi zavarok Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 3. Diamond Harvey és Marilyn: Testkontroll Agykontroll kiadó, Budapest, 1990. 4. Dworschák Ernő: Élelmiszer-tápanyag Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1985. 5. Dr. Halmy László: Elhízunk? Sub Rosa Kiadó, Budapest, 1996. 6. Dr. Halmy László: Pontos diéta Roche Kft., Budapest, 1999. 7. H. Sas Judit: Életmód és család Az emberi viszonyok alakulása a családban Akadémia Kiadó, Budapest, 1976. 8. Pados Gyula: Elhízás fogyókúra Medintel Könvykiadó, Budapest, 1995. 9. Pados Gyula: Rizikófaktor : koleszterin Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1992. 10. Dr. Elek Csaba: Elhízás tünetei és kezelése (2015) http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/elhizas/309, (2015.10.11. 13:34) 11. Tudományos Életmód tanácsadások/a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Hírlevele (2006.01.31.) http://www.vital.hu/themes/fogyi/elhizas1.htm (2015.10.11. 15:27) 30

12. Wikipedia: Elhízás https://hu.wikipedia.org/wiki/elhízás, (2015.10.12. 08:51) 31

MELLÉKLET 32

""Az elhízás mint modernkori generációs probléma komplex megközelíítése"" kérdőív A kitöltők statisztikai adatai: A válaszadók létszáma: 106 Férfi 25 Nő 81 Életkori átlag 27 év Az eredmények összefoglalása 1. Hány órát fordít naponta átlagosan sportolásra? semmit 45 42.5% 1-2 órát 56 52.8% 3-4 órát 4 3.8% többet 1 0.9% Összes válasz 106 2. Hány órát fordít naponta átlagosan tévézésre, számítógépezésre? semmit 2 1.9% 1-2 órát 46 43.4% 3-4 órát 37 34.9% többet 21 19.8% Összes válasz 106 3. Egészségesnek érzi magát jelenleg? Igen 81 76.4% Nem 25 23.6% Összes válasz 106 4. Mikor járt utoljára orvosnál alaposabb kivizsgálás céljából? egy hónapon belül 13 12.3% fél éve 48 45.3% több éve 45 42.5% Összes válasz 106 5. Tudomása van-e a következő egészségügyi problémákról? Szenved-e valamelyikben? (több válasz lehetséges) magas vérnyomás 14 11.1% cukorbetegség 2 1.6% rendszeresen magas koleszterin 5 4% szervi szívbetegség 4 3.2% érrendszeri problémák 7 5.6% anyagcserezavar 8 6.3% gyomor-bélrendszeri betegségek 10 7.9% nem, egészséges vagyok 76 60.3%

Összes válasz 126 6. Elégedett-e a súlyával? Igen 52 49.1% Nem 54 50.9% Összes válasz 106 7. Fogyókúrázott-e a közelmúltban? Igen 44 41.5% Nem 62 58.5% Összes válasz 106 8. Hogyan jellemezné jelenlegi táplálkozását? egészséges 20 18.9% részben egészséges 82 77.4% egészségtelen 4 3.8% Összes válasz 106 9. Hányszor, milyen mennyiségben és minőségben étkezik naponta? 1) Naponta 3x, jo minőségben 2) Általában rendszertelenül, napi 3-4 alkalommal étkezem, közepes mennyiségekkel. 3) Naponta többször rendszertelenül, sokat és amit éppen találok vagy megkívánok. 4) Napi 3x Reggeli, ebéd, vacsora Attól függ a minőség mire van időm 5) Sokszor, amikor csak eszembe jut, sajnos nem csak akkor amikor éhes vagyok 6) Naponta kb 4x..kozepes vagy attol valamivel kissebb adagok minősègi ètel. 7) 3x, nagy nennyiségben, jó minőségű ételeket általában 8) 4-5x glutén és tejmentes diéta 9) Négyszer, normál adagot, jó minőségűt :D 10) Kibaszottul változó 11) Törekszem a napi háromszoros rendszerezett táplálkozásra és minőségi ételek fogyasztására, általában sikeresen. 12) 3-4szer, kis adagokban, alacsony cukortartalmú fehérjedús ételt. 13) Naponta 5-6 szor étkezem.két-két alkalommal fogyasztok gyümölcsöt és zöldséget, 2 alkalommal gabonát(kenyér,péksütemény,gabonapehely-zab stb.),1 alkalommal tejterméket.délben házilag főtt ételt(leves és főétel).valamint napi 2-2,5 liter vizet fogyasztok. 14). 15) Napi 5-6-7-szer etkezek, a szenhidrat-feherje bevitelemre megprobalok odafigyelni, de sajnos nem mindig engedik meg az anyagiak a helyes taplalkozast. 16) 2-3 17) Kiadós reggeli és ebéd lehetőleg jó minőségben. Vacsora rendszerezetlenül és változó minőségben. Nap közben többszöri egyébb étkezés (nasi) változó minőségben. 18) Naponta legalább háromszor, nem nagy mennyiségeket. 19) 6 étkezés/nap jó minőségben 20) Napi ötször mekis kaját, kfc-ben sokat, csülkös bab a kedvencem 21) napi 5ször, átlagos mennyiség 22) Napi 5x nagy mennyiségben és vegyesen eszek. 23) Naponta 4 szer. Altalaban nyugodt korulmenyek kozott. 24) Naponta 4-5ször. Egy nagy ebéd, kisebb reggeli vacsora + főétkezések közötti nasik :D 25) Lehet egyszer de azt jó alaposan. 26) Naponta 3-5-ször, gyümölcs ebből 2. 27) 4-5 normális minőség.

28) 4 29) Napi háromszor, reggel és délben bőségesen, este csak gyümölcsöt vagy salátát. 30) 4-5 alkalommal, reggelire és ebédre többet, estefelé már könnyebbet és jóval kevesebbet, kevesebb hús sok zöldséggel és gyümölccsel 31) 3x, közepes adagok 32) Napi 6-7 alkalommal kissebb adagokat javában megválogatott alapanyagokból, ügyelve a testsúlyhoz megfelelő mennyiségű szénhidrát, fehérje, zsiradék és vitaminok bevitelére és persze a szuszta. 33) Átlagosan 3-4 alkalommal, változatosan, szervezetem igényeinek megfelelően igyekszem étkezni, és mellette nagyon figyelek a folyamatos folyadékbevitelre. 34) 3-4-szer keveset 35) 3-4x naponta, kis reggeli, kiadós ebéd, visszafogott vacsora. Közöttük, ha megéhezek valami apróság. Fontos a minőség :) 36) naponta 4x, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok 37) Napi ötszöri étkezés. 38) 4-5szor keveset 39) Naponta 5x, Reggeli valami tápláló gyakori a teljeskiörlésű müzli joghurttal, ebéd meleg étel, vacsora szenvics. Közte pedig gyümölcs, müzli szelet. 40) napi 3-szor, reggel délben és este, nagyobb mennyiséget minden alkalommal, próbálok odafigyelni az alapanyagok minőségére 41) 3x normális étkezés 42) Változó, van mikor naponta 3-4x kisebb adagokat jó minőségben ( reggeli, uzsonna, ebéd, vacsora), azonban van amikor az étkezésem csak 2 alkalomra korlátozódik, és minőségében is találni kivetni valót( pizza, hamburger, vagy otthon készített falatnyi szendvics...) Ha megfelelően étkezem akkor itthol vagyok, a rendszertelen étkezés inkább akkor fordul elő amikor dolgozom, és nincs idő arra hogy a kis ebédlőasztalon pikniket tartsak. 43) napi 4-5-ször, reggel- délutánig kevesebb mennyiséget hideg ételeket, vacsorára főtt ételt, odafigyelünk az alapanyagok minőségére, ritkán eszek gyors ételeket és előfagyasztottatak 44) Napi 3x minimum, rendszeres, megszokott időközönként étkezem. Reggel általában fehérlisztből készült kenyeret, egyéb pékárut, délben kevés zsírral készült főtt ételeket, zöldségeket, vacsorára rendszerint könnyű ételeket, nap közben pedig gyümölcsöt és édességeket is fogyasztok. 45) 3, jo minosegu 46) Napi háromszor, közepes adagokban 47) Naponta 2-3-szor étkezem, lehetőleg legalább egyszer eszem gyümölcsöt, húsféléket. Kisebb adagokat tudok egyszerre enni, néha előfordul az étkezések közötti nassolás. 6 óra után már nem jellemző az étkezés, inkább csak folyadék fogyasztása. 48) Nap folyamán többször, mindig mást, amit és amennyit megkívánok. 49) 3 50) 5x kis adagokat, sok gyümölccsel 51) Napi 3-4 szer étkezem. 52) 5 ször keveset, sok fehérje kevés szénhidrát 53) Napi 5 alkalom, sok zoldseg, feher liszt es cukor minimalizalasa. Gyumolcsot is sokat fogyasztok, de mertekkel. Megprobalok mindig friss alapanyagokbol kesziteni az eteleket. 54) 3X 55) napi 5-6 étkezés, közepes mennyiség. a minőség változó 56) Reggel 6 sajtburger meg 2 nagykrumpli egy liter LIGHT kólával utàna egy almáspite és egy karton chips ezzel elegendő energiàt viszek be délig. Tízóraira egy oldal szalonna de természetesen csökkentett szénhidràttartalmú kenyérrel (2 kg). Ebédre egy Bigmac két rösztiburger és egy pohárka csokiszirupos karamellöntet. Uzsira csak egy enyhèn piritott féldisznót kapok be ismét egy literke LIGHT kólával. Vacsorára nem dzabad sokat enni! Szóval csak 15 darab Bécsi virslit és egy tömegnövelő turmixot iszok (mert nem kell mellé edzeni, attól alapból izmosodsz). 57) Sokszor sokat 58) napi, 5x, kisebb adagok, változatos táplálkozás jellemez, fehérje zsír szénhidrát egyensúly megtartásával, sok zöldség gyümölcs fogyasztása 59) Napi 3-4x. Reggelire többet, vacsorára kevesebbet. Hetente párszor a nassolás is benne van. 60) Háromszor, közepes mennyiséggel. Minden alkalommal zöldségekkel. 61) ha iskolában vagyok akkor általában napi kétszer étkezem, nem sokat, ez általában kenyér és főtt étel, hétvégente pedig meg van a napi háromszori étkezés 62) Háromszor, normál adagokban, egészségesen sok fehérje kevesebb szénhidrát 63) 3x nagy mennyiségben és megfelelő minőségben. 64) hatszor normális kajából sokat 65) Többször eszem..mindig egy kicsit.. 66) Háromszor. A napközbeni étkezés a tartalmasabb, hogy még legyen mód elégetni a bevitt kalóriákat. 67) Négyszer, keveset, kevés szénhidrát tartalmú ételeket. 68) napi 3 szor tökéletes minőségben 69) reggeli: péksütemény ebéd: főtt étel (leves, főétel) vacsora: többnyire főtt étel, esetenként szendvics

70) napi 4-5 étkezés reggeli: zab, lényeg a hosszú felszívódású szénhidrát tízórai: gyümölcs ebéd: rizs, hús, zöldségek uzsonna: gabonaféle+fehérje, zöldség/ gyümölcs vacsora: fehérjében gazdag ételek, friss zöldség 71) Háromszor, reggelire pékáru és tej, ebédre kevesebb sovány hús zöldség, vacsorára kicsivel több hal zöldség krumpli 72) 4-5 Probalok sokszor,keveset enni 73) Többször, úgy 4-5x. A reggeli kimarad néha, vagy ha van is kevés. Bőséges ebéd, és többször, kisebb étkezések a nap folyamán. Vacsora elégséges, vagy bőséges. 74) Napi 3 75) Többnyire háromszor, délben és este meleg étkezés, reggel egy szendvics. 76) 4-szer 77) Napi 5x. A napomat gyümölccsel és gyümölcslével kezdem, majd bőségesen megreggelizem (tojás, szendvics, stb.) Tízóraira gabonapehely/keksz. Ebéd kevés leves, közepes adag főfogás. Uzsonna általában édesség vagy magvak. Vacsora meleg étel. 78) 4-5*, kisebb mennyiség, főleg kenyeres étel 79) 5-6 alkalommal és egészséges ételeket. 80) 2-4szer. Ahogy sikerul osszehozni, valtozo. 81) Ketszer normal adagot, de nem tul egeszseges eteleket eszem. 82) Leginkább a napi beosztásomtól függ. Hétköznap, iskolaidőben napi kétszer, reggel 1-2 müzliszelet, iskola után valami főtt étel. Hétvégén napi 3-4 étkezés is belefér, persze csak mértékkel. 83) 4-5x 84) Tobbszor kisebb adagokat es egeszsegesen! Sok sok gyumolcsot eszek es zoldseget. Semmilyen taplalekkiegeszitoket es vitaminokat nem fogyasztok. Gyogyteakat es vizet iszok fokent. 85) 4-5 alkalommal, és nem gyors étkezdei ételt. 86) 3 fő étkezés 87) Haromszor 88) 5-ször 89) naponta háromszor keveset 90) 3 szor 91) Napi 4-szer és jó minőségű 92) Háromszor négyszer nem sokat. 93) Kétszer étkezem naponta. Délben keveset este sajnos többet.változó minőségben.de zöldség,gyümölcs mindennap kerül a tányérra. 94) Kétszer normális mennyiségben. 95) 3szor 96) Kétszer, de kisebb mennyiséget. 97) 5-6 szor keveset 98) 2_3 99) 5x kis mennyiséget Tízóraira, uzsonnara gyümölcsöt kizárólag 100) Napi 3, 4szer 101) Napi 5x - fél adagokat, ami tartalmaz zöldség köretet 102) 3-4 alkalommal, változó mennyiségben, változatosan és jó minőségben 103) Napi 3-4 alkalom 104) 2 alkalommal, főleg szénhidrátdús tápanyagok. 105) 3 106) Reggel nem sokat. Ebéd,ha hazaérek egyetemről, de azt bőven. 6 körül valamit meg éjfél körül még ha éhes lennék.

10. Az ön iskolai végzettsége: egyetem, főiskola 34 32.1% középiskola (gimnézium, szakközépiskola, technikum) 63 59.4% szakmunkásképző 3 2.8% 8 általános 4 3.8% 8 általános alatt 2 1.9% Összes válasz 106 Magyarázat: Az Összes válasz az adott kérdésekre adott válaszokat összesítve mutatja. Százalékos bontásban ábrázoltuk, hogy a kitöltők milyen arányban jelölték be az egyes válaszlehetőségeket.