A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET
TARTALOM 1. Ismeretlen fehér porok, vagy színtelen oldatok azonosítása... 4 2. Azonos színű különböző anyagok azonosítása... 6 3. Szerves és szervetlen oldószerek azonosítása... 8 4. Szerves anyagok azonosítása a tálcán található anyagok segítségével...10 5. Oxigéntartalmú vegyületek azonosítása, összehasonlítása, forráspont meghatározásával, kémhatás vizsgálatával, vízoldhatóság alapján... 12 6. Műanyagok vizsgálata, azonosítása égetéssel... 14 7. Gyógyszerek vizsgálata... 16 8. Színezékek tulajdonságai és szétválasztása papírkromatográfiával... 18 9. A balaton p - és m - lúgosságának meghatározása potenciometrikus titrálással.. 20 10. A citromlé savtartalmának meghatározása konduktometriás titrálással...22 11. Különböző koncentrációjú cukoroldatok meghatározása polariméter segítségével...24 12. Vízpotenciál megállapítása szövethengerek méretváltozása és refraktométer segítségével...26 13. Klorofill tartalom mennyiségi meghatározása spektrofotométer segítségével.. 28 Szerzők: Hollósy Eszter, Kakasi Gabriella, Vaskóné Csák Erika Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19. 3
Kémia 12. osztály 1. ISMERETLEN FEHÉR POROK, VAGY SZÍNTELEN OLDATOK AZONOSÍTÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő A kísérlet leírása Hozzávalók (eszközök, anyagok) A szervetlen anyagok közül a sók, a legtöbb bázis, és a fémek oxidjai, általában szilárd halmazállapotú vegyületek. Sok közülük fehér, vagy Mit csinálj, mire figyelj? 1. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozd meg, hogy az (1)-(3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül mely vegyület vizes oldata van: sósav, nátrium-klorid oldat, salétromsav oldat. 2. Három óraüvegen (4)-(6) fehér port találsz. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsd meg, hogy melyik a nátrium-karbonát, a nátrium-klorid, illetve a kalcium-karbonát. Fehér porok azonosítása színtelen, vizes oldataik színtelenek. Milyen tulajdonságokban különbözhetnek, amelyek az azonosításukat is lehetővé teszi? 3. Egy óraüvegen az alábbi négy szilárd anyag közül kettő keveréke van. A vegyületek: szilíciumdioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát. A porkeverék legalább egy vízben rosszul oldódó anyagot tartalmaz. A tálcán lévő eszközök és vegyszerek közül a megfelelőket kiválasztva azonosítsd a porkeverék két összetevőjét! kémcsövek az ismeretlen oldatokkal óraüvegek az ismeretlen porokkal kémcső állvány üres kémcsövek (8 db) kis üvegtölcsér főzőpohár üvegbot Erlenmeyer-lombik (a szűréshez) szűrőpapír olló sósav (1 mol/dm 3 ) nátrium-klorid oldat salétromsav oldat (1 mol/dm 3 ) ezüst-nitrát oldat (0,1 mol/dm 3 ) nátrium-karbonát oldat sósav (10%) desztillált víz szilárd nátrium-karbonát szilárd kalcium-karbonát szilícium-dioxid por szilárd nátrium-klorid szilárd kálium-nitrát Nátrium-karbonát, nátrim-klorid vízben oldódik Kalcium-karbonát sósav hatására pezseg 4
Készítette: Kakasi Gabriella Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A színtelen oldatok azonosítására leggyakrabban csapadékképződéssel, vagy gázfejlődéssel járó reakciókat használunk. Melyek a leginkább előforduló csapadékok? 2. Magyarázd meg milyen elvek alapján választod ki, az azonosításhoz használt reagenseket! Ne felejtsd el, soha ne végezd a kísérletet a teljes mennyiségű kapott anyaggal! Az óraüvegekről tegyél át egy keveset kémcsőbe, úgy add hozzá a reagenseket. 3. Rögzítsd a kísérletek tapasztalatait az alábbi táblázatba! Próba + sósav + desztillált víz (1). kémcső - - + választott reagens 1. képlete + választott reagens 2. képlete (2). kémcső - - (3). kémcső - - (4). óraüveg (5). óraüveg (6). óraüveg Ahol van, írd fel a reakciók egyenleteit! Tapasztalataid alapján, azonosítsd a kapott anyagokat! 4. A 3. kísérletben melyek a vízben rosszul oldódó anyagok? Itt kezdd az azonosítást a keverék oldásával! A fel nem oldódott anyagot szűrd le papírszűrőn, majd külön-külön azonosítsd a szűrletben és a szűrőn maradt anyagokat! Milyen típusú reakcióval azonosíthatjuk a fel nem oldódott anyagot, és milyennel az oldatban levőt? Írd le a tapasztalataidat, majd azonosítsd a kapott anyagokat! Felhasznált irodalom: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2014tavaszi_vizsgaidoszak/2014tavasz_nyilvanos_anyagok1 A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 10. 15. és 34. kísérlet 5
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 2. AZONOS SZÍNŰ KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK AZONOSÍTÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? A laboratóriumban gyakran találunk látszólag nagyon hasonló, mégis különböző anyagokat. Sok fizikai és kémiai tulajdonságot használhatunk fel a megkülönböztetésükre, például oldhatóságot, viselkedésüket savakkal vagy bázisokkal szemben, színváltozást az átalakulások során, stb. 1. A sötét porokból (réz(ii)-oxid, grafit, cinkpor) tegyél egy-egy kis mennyiséget az üres kémcsövekbe, majd a sósav segítségével azonosítsd azokat. Figyeld meg és jegyezd fel a tapasztalatokat! Ha nincs valamelyik anyag esetén látható változás, melegítsd a keverékeket! 2. A narancssárga oldatokba önts kevés nátrium-hidroxid oldatot. Figyeld meg és jegyezd fel a tapasztalatokat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) három sorszámozott óraüveg sötét porokkal négy sorszámozott kémcső sárga oldatokkal üres kémcsövek vegyszeres kanál kémcső állvány kémcsőfogó borszeszégő réz(ii)-oxid grafitpor cinkpor vas(iii)-klorid oldat híg Lugol oldat metilnarancs-oldat híg metilvörös-oldat nátrium-hidroxid oldat desztillált víz sósav (20%-os) Réz(II)-oxid, grafitpor, cinkpor reakciója sósavval 6
Készítette: Kakasi Gabriella Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A három sötét por különbözőképpen viselkedik sósav hatására. Írd be a következő táblázatba a tapasztalataidat, és magyarázd meg a látottakat! Próbák + HCl Tapasztalatok Magyarázat (1) fekete por (2) fekete por (3) fekete por Írd le a kémiai reakciók egyenleteit (ahol van)! Melyik por mi volt? 2. A narancssárga oldatok közül kettő sav-bázis indikátor. Milyen kémhatásra utal az eredeti narancssárga szín? Melyikkel lehet látványosabban kimutatni a lúgos kémhatást? Nézz utána, milyen ph-nál van az átcsapási tartományuk! 3. Az egyik kémcsőben levő oldat elszíntelenedett, a másikban barnás csapadék keletkezett. Melyikben milyen oldatunk volt? Magyarázd meg a tapasztalataidat, majd írd fel a reakciók egyenleteit! Tulajdonképpen mi adja a Lugol-oldat színét, és miért színtelenedik el NaOH hatására? 4. Csoportosítsd a két kísérlet során bekövetkezett változásokat részecskeátmenet és a keletkezett anyagok halmazállapota szerint! -sav-bázis reakciók: -redoxi reakciók: -gázfejlődéssel járó reakciók: -csapadékképződéssel járó reakciók: Felhasznált irodalom: A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 27. kísérlet http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/nyilvanos_anyagok_2014majus/kemia_emelt_szob_kiserlet_b_2014maj.pdf 7
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 3. SZERVES ÉS SZERVETLEN OLDÓSZEREK AZONOSÍTÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő Az oldószereket összetételük és polaritásuk alapján lehet csoportosítani. Vannak szerves és szervetlen oldószerek, polárisak és apolárisak. A leggyakrabban a vizet szoktuk használni, de az nem mindenhez jó. Hogyan választjuk ki a legmegfelelőbbet? Mit jelent, a hasonlót a hasonlóban elv? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Három kémcsőben ismeretlen sorrendben három színtelen folyadék van. Aceton, víz és benzin. Jód kristályok segítségével azonosítsd a kémcsövek tartalmát! Figyeld meg és jegyezd fel a tapasztalatokat! 2. Három kémcső közül az egyikbe rétegezz egymásra egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba egy ujjnyi vizet és egy ujjnyi étert, a harmadikba egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi diklórmetánt. Rázd össze a kémcsövek tartalmát. Figyeld meg, mi történik! Tégy mind a három kémcsőbe jód kristályt. Rázd össze a kémcsövek tartalmát és figyeld meg a különbségeket! Miután már nincs változás, öntsd össze a kémcsövek tartalmát, figyeld meg, mi történik! 3. Három (1)-(3)-ig számozott kémcsőben színtelen folyadék van: sebbenzin, etil-acetát, etanol. Desztillált víz és Lugol-oldat segítségével azonosítsd a kémcsövek tartalmát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) aceton benzin desztillált víz éter etil-acetát etanol diklórmetán jód kristály Lugol-oldat kémcsövek kémcső állvány Jód oldódása vízben, alkoholban, benzinben 8
Készítette: Kakasi Gabriella Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Az első kísérletben használt oldószerek összetételének és polaritásának ismeretében, értelmezd a tapasztalatokat! A poláris víz.......................... oldja a jódot. Az oxigéntartalmú szerves oldószerekben.......................... színnel, míg az oxigént nem tartalmazókban.......................... színnel oldódik a jód. 2. Értelmezd a három kémcsőben kialakult rétegeket a víz és a szerves oldószerek sűrűségviszonyai alapján! Tapasztalataidat írd be az alábbi táblázatba! szerves fázis helyzete benzin CH 2 Cl 2 éter színe Összeöntés után hány fázisú rendszert kapunk? Milyen a színe és hol helyezkedik el? 3. Tudjuk, hogy a Lugol-oldat kálium-jodid oldatban oldott jód. Barna színű vizes oldat. Ha szerves oldószert adunk hozzá, a jód legnagyobb része átoldódik az apoláris fázisba. A módszer neve extrakció, ami egy keverék szétválasztási módszer. Ezt tudva, a 3. kísérlet tapasztalatait értelmezd, és töltsd ki a 2. táblázatot, majd azonosítsd a három oldószert! + víz, fázisok száma +Lugololdat,szerves fázis színe 1. próba 2. próba 3. próba oldószer neve Felhasznált irodalom: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2014tavaszi_vizsgaidoszak/2014tavasz_nyilvanos_anyagok1 A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 2. 3. és 5. kísérlet Villányi Attila Kémiai album (2005) Kemavill Bt Budapest p21, 23 9
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 4. SZERVES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA A TÁLCÁN TALÁLHATÓ ANYAGOK SEGÍTSÉGÉVEL Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? Ezek a csoportok különbözőképpen reagálnak 1-1 anyaggal. Ez alapján azonosíthatóak. Szőlőcukor-, karbamid-, keményítő-, tojásfehérje-, Fehling reakció szőlőcukorral A szerves kémia a szénvegyületek kémiája. Talán meglepően hangzik, hogy a periódusos rendszer egyetlen elemének, a szénnek, több ismert vegyülete van, mint az öszszes többi elemnek együttvéve. Ezért fontos, hogy az összetételük alapján különböző csoportokba rendezzük ezeket az anyagokat. imidazol-oldat. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsd az anyagokat! Értelmezd a tapasztalatokat is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) műanyag tálca szőlőcukor karbamid keményítő tojásfehérje oldat imidazol víz 6 db kémcső Lugol-oldat réz-szulfát oldat kémcsőállvány kémcsőfogó cseppentő indikátorok Fehling I. és Fehling II. reagens borszeszégő vagy gázégő gyufa védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő Tojásfehérje kicsapása melegítéssel 10
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Anyagok Lugol-oldat vízold imidazol karbamid tojásfehérje keményítő szőlőcukor Fehlig I Fehlig II réz-szulfát indikátor sósav??? 2. Írd fel: a. a szőlőcukor Fehlig próbáját b. a karbamid hő hatására bekövetkező változását c. az imidazol sósavval való reakcióját 3. Melyik állítás helytelen? a. a purin származékok nukleinsavak b. az imidazol származékok - enzimek c. a pirimidin származékok - nukleinsavak d. az aminosavak fehérjék e. a karbamid származékok hemoglobin f. a metil-amin - bázis g. a dimetil-amin - amfoter h. a glicin - amfoter i. a piridin - bázis j. az imidazol - amfoter k. a glicin - szilárd l. a piridin - folyékony m. a karbamid - folyékony n. az acetamid - szilárd o. a glicin nátriumsója - szilárd Felhasznált irodalom: www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi A kémia emeltszintű szóbeli vizsga B feladatának 65. 69. kísérletleírásai 11
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 5. OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK AZONOSÍTÁSA, ÖSSZE- HASONLÍTÁSA, FORRÁSPONT MEGHATÁROZÁSÁVAL, KÉMHATÁS VIZSGÁLATÁVAL, VÍZOLDHATÓSÁG ALAPJÁN Emlékeztető, gondolatébresztő A szénvegyületek tulajdonságait nem csak az határozza meg, hogy van-e oxigén atom a molekulában, hanem az, hogy az milyen funkciós Mit csinálj, mire figyelj? 1. A kémcsövekben lévő anyagoknak vizsgáld meg a kémhatását ph mérővel és indikátorral is! 2. A kémcsövekben lévő anyagokat forrald és mérd meg a forráspontjukat! csoportot alkot. A következő anyagokat csoportosítsd ez alapján, írd a táblázatba. 3. A kémcsövekben lévő anyagokhoz öntsél vizet és vizsgáld a vízben való oldhatóságukat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Etanol Ecetsav Aceton Éter Formaldehid Víz Hőmérő Indikátorok ph mérő Kémcső Kémcsőfogó Gyufa Bunsen-égő Etanol, ecetsav, aceton, formaldehid kémhatás vizsgálata univerzálindikátorral Forráspont vizsgálat 12
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Anyagok anyagcsoport funkciós csoport kémhatás forráspont vízoldékonyság etanol ecetsav aceton éter formaldehid 2. Milyen kölcsönhatások játszanak szerepet az oxigéntartalmú vegyületek molekulái között? 3. Írd fel a következő reakciót: etanol+nátrium..................................................................................................... aceton+víz........................................................................................................ fenol+nátrium-hidroxid.......................................................................................... 4. Egy egyértékű királis karbonsav 1 grammja 0,4444 g nátrium hidroxiddal közömbösíthető. A vizsgált karbonsav ugyanekkora tömegű újabb mintája viszont, nátrium hatására 249 cm 3 normálállapotú hidrogén gázt fejleszt. Melyik vegyületről van szó? Felhasznált irodalom: Villányi Attila Kémia III. Szerves kémia Műszaki Könyvkiadó 2000 13
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 6. MŰANYAGOK VIZSGÁLATA, AZONOSÍTÁSA ÉGETÉSSEL Emlékeztető, gondolatébresztő A műanyagipar fejlődésével egyre újabb és újabb tulajdonságú polimereket állítanak elő. A régóta ismert jó hő- és elektromos szigetelő, a jó korrózió- és vegyszerálló műanyagok mellett ma már egészen hihetetlen tulajdonságú műanyagokat is előállítanak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? a. Polisztirol: állítsd be a Bunsenégő lángját úgy, hogy nemvilágító lángot kapj. Fogd meg csipesszel a vizsgált mintát, tartsd a láng alsó, külső széléhez, majd a lángból kivéve a forró vízbe mártott polisztirol tárgy a vízből kivéve néhány másodpercig lágy marad. b. Plexiüveg: Tedd a tárgyat a láng nem világító részébe. Rövid hevítés után a lángból kivéve mit tapasztalsz? c. PVC: lágy vagy kemény poli(vinilklorid) mintát tartsd a láng alsó részébe. A lángból kivett mintadarabhoz tarts megnedvesített kék lakmuszpapírt. d. Polietilén: a minta hő hatására meglágyul e. Poliamid: tarts a lángba egy darabka horgászzsinórt. Ha huzamosabb ideig tartod a mintát a lángban, akkor a lángból kivéve is tovább ég. polisztirol plexi (poli(metil-metakrilát)) PVC poliamid bakelit csipesz Bunsen-égő hőálló tálca kék lakmuszpapír f. Bakelit: tartsd a lángba, mit tapasztalsz? Műanyagok vizsgálata lánggal 14
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Anyagok Megfigyelés Magyarázat Polisztirol PVC PE Plexi Poliamid Bakelit 2. Melyik műanyag képződik polimerizációval? a. a polisztirol b. a bakelit c. a plexiüveg d. a szilikon kaucsuk 3. Melyik a hibás párosítás? a. bakelit konnektor b. PVC műpadló c. polietilén csomagolóanyag d. aminoplaszt műszálas ruhák 4. Milyen reakciókkal keletkezhetnek műanyagok? a. polimerizációval b. polikondenzációval c. kopolimerizációval d. addícióval 5. Mi jellemző a mesterséges alapú műanyagokra? a. szintetikus monomerekből keletkező makromolekulák b. mindig tartalmaznak szénatomot c. lehetnek hőre lágyulók vagy hőre keményedők d. ilyen anyag a műszaru és a műgumi is Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához 15
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 7. GYÓGYSZEREK VIZSGÁLATA Emlékeztető, gondolatébresztő A gyógyszerek kutatásával, előállításával a gyógyszerkémia foglalkozik. Általában bonyolult összetételű molekulák, biológiai hatással. Néhány vegyületet több mint száz éve használnak fájdalomcsillapító, láz-, illetve gyulladáscsökkentő szerként. Sok gyógyszernek természetes (növényi) alapanyaga van, másokat teljesen vegyipari módszerekkel állítanak elő. Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Aszpirin előállítása Mérj 10 g szalicilsavat a gömblombikba, majd adj hozzá 15 g ecetsav-anhidridet! Az elegyhez rázogatás közben csepegtess 5-6 csepp tömény kénsavat. A reakcióelegyet melegítsd vízfürdőn 60-70 o C-on 15 percig. Lehűtés után adj hozzá 150 cm 3 hideg vizet! A kiváló kristályokat Büchner-tölcséren vízlégszivattyú segítségével szűrd le, majd légfürdőn 150 o C alatt szárítsd meg! 2. Lázcsillapító előállítása (Acet-anilid) Kémcsőbe 10 csepp anilinhez adj 30 csepp desztillált vizet, majd 10 csepp ecetsav-anhidridet. A kémcsövet jól záró parafa dugóval zárd le és rázogasd. Az elegy felmelegszik és megszilárdul. 3. Chinidinum Sulfuricum tabletta vizsgálata (szívritmus zavarok ellen) a. Törj össze egy tablettát, oldd fel kémcsőnyi desztillált vízben, majd néhány csepp brómos vizet és ugyanannyi ammónia oldatot csepegtess hozzá. Smaragdzöld oldatot kapsz, ez speciális reakció (thalleiochin reakció). b. Törj össze egy tablettát, oldd fel fél kémcsőnyi desztillált vízben, majd csepegtess hozzá 1cm 3 1 mol/dm 3 koncentrációjú kénsav oldatot. Az oldat kék színnel fluoreszkál. 250 cm 3 -es gömblombik hőmérő vízfürdő Bunsen-égő szívópalack Büchner-tölcsér 2 db agyagos drótháló állvány 2 db szűrőkarika kémcsövek porcelánmozsár törővel parafa dugó cseppentő szalicilsav ecetsav-anhidrid tömény kénsav anilin desztillált víz brómos víz ammónia oldat 2 db Chinidinum Sulfuricum tabletta kénsav oldat (1 mol/dm 3 ) Légfürdő Melegítés vízfürdőn Szívópalack+Büchner-tölcsér 16
Készítette: Kakasi Gabriella Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Az aszpirin előállításakor a szalicilsav (2-hidroxibenzoesav) hidroxilcsoportja és az ecetsav-anhidrid acetilcsoportja között megy végbe a reakció (acilezés). A kapott vegyület kémiai neve acetil-szalicilsav. Írd fel a képletét! Milyen anyagok csoportjába tartozik a vegyület? 2. Acilezni nem csak a hidroxilcsoportot, hanem aminocsoportot is lehet. Ilyenkor az aminocsoport egyik hidrogénje helyébe az ecetsav-anhidrid acetilcsoportja (CH 3 -CO-) lép. Egy másik fontos anyagcsoportba tartozó vegyület,.................................... keletkezik. Mi az acetanilid képlete? fenil-amin (anilin) + ecetsav-anhidrid = N-feniletánamid (acetanilid) + H 2 O Írd fel a reakciót! 3. Mit gondolsz, miért kell vízlégszivattyúval Büchner-tölcséren szűrni az előállított aszpirint? (ábra, szűrés Büchner-tölcsérrel).................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 4. A 3. kísérletben vizsgált gyógyszer kinidin-szulfátot tartalmaz. A kinidin a kínafa kérgéből kioldható amin, amit régen malária ellen használtak. Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné-Dr Perczel Sándor et al (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény Tankönyvkiadó Budapest p145-147, 149 17
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 8. SZÍNEZÉKEK TULAJDONSÁGAI ÉS SZÉTVÁLASZTÁSA PAPÍRKROMATOGRÁFIÁVAL Emlékeztető, gondolatébresztő Azokat a vegyületeket, amelyek más anyagokat képesek megfesteni, festékeknek nevezzük. A szerves vegyületek színét a kromofór csoportok adják, amelyek gyakran konjugált kettőskötéseknek tulajdoníthatók. Mit csinálj, mire figyelj? A festékoldat a papír kapillárisain felszívódik, de az összetevők különböző mértékben tapadnak a papír anyagához. Ez az eljárás alkalmas festékkeverékek öszszetevőinek szétválasztására, sőt mennyiségi meghatározására is. A módszer neve kromatográfia (kroma-szín, grafein-írás görög szavak összetétele: szín-írás), a papírral végzett szétválasztás a papírkromatográfia. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Festékek szétválasztása papírkromatográfiával Keverj össze egy 50cm 3 -es főzőpohárban 10-10 cm 3 0,1%-os eozin-és 0,1%-os metilénkékoldatot! Rögzíts egy 20 cm hoszszú és 2 cm széles szűrőpapírcsíkot a vasállványra szerelt kémcsőfogóba, úgy, hogy a papír 2 cm-re merüljön a sötétzöld folyadékba. Néhány perc múlva a papíron felszívódó festékoldat alkotórészei egymástól elkülönülten jelennek meg, felül kék, alatta vörös csík látható. 2. Nyers klorofilloldat készítése A zöld leveleket mártsd forró vízbe, majd homok hozzáadásával dörzsöld szét a mozsárban. Adj hozzá 10 cm 3 etanolt, majd kevergetés után szűrd le redős szűrőn. 3. Önts a gázfelfogó hengerbe kb. 1 cm magasságig a nyers klorofill-oldatból. Vágj egy szűrőpapírcsíkot és rögzítsd a felső végét egy gyújtópálca segítségével a gázfelfogó hengerbe úgy, hogy beleérjen az oldatba. A folyadék felszívódása után a papíron három sáv jelenik meg. A legalsó kékeszöld (klorofill A), a középső sárgászöld, (klorofill B), a legfelső sárga (xantofill). 4. Önts rázótölcsérbe 5 cm 3 nyers klorofilloldatot, csepegtess hozzá 2 cm 3 benzint. Rázogasd, majd tedd szűrőkarikába. A benzines fázis felül helyezkedik el és sárga színű, az alkoholos fázis alul található és zöld színű. 5. Nyers klorofilloldat reakciói Tegyél egy kémcsőbe 5 cm 3 klorofilloldatot, csepegtess hozzá 10-12 csepp ecetsavat, majd eozinoldat 0,1%-os metilénkékoldat 0,1%-os spenót, vagy más zöld növény levele mosott homok 10%-os etil-alkohol benzin 20%-os ecetsavoldat 20%-os réz(ii)-acetát oldat vasállvány kémcsőfogó dióval dörzsmozsár törővel főzőpoharak (3) tölcsér szűrőpapír gázfelfogó henger gyújtópálca rázótölcsér szűrőkarika kémcsövek (2) rázd össze. Az oldat barnára változik. Csepegtess az oldathoz 10-12 csepp réz(ii)-acetátot. Az oldat kékeszöldre változik. Klorofill-oldat készítése Futtatás szűrőpapíron 18
Készítette: Kakasi Gabriella Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit nevezünk adszorpciónak? Sorolj fel adszorbenseket! Hol alkalmazható a módszer a mindennapi életben? 2. A növények zöld színanyaga a klorofill, többféle vegyület keveréke, melyek mérete, összetétele, polaritása, tulajdonságai különböznek. A nagy felületű anyagon (papír) különböző mértékben kötődnek meg a molekulák. Minél jobban kötődnek, annál rövidebb utat tesznek meg, ez pedig gyakran a molekulatömegtől függ. Hasonlítsd össze a három különböző színű sávot alkotó anyagok tömegeit! 3. Magyarázd meg, mi történt, a benzin hozzáadásakor a nyers klorofill oldatban! Segítségül néhány információ: a klorofill A, a klorofill B és a karotin szénhidrogének, illetve azok apoláris származékai a xantofill a karotinnak savszármazéka Mi az extrakció (extrahálás) és milyen tulajdonságon alapul? 4. A klorofill a négy pirrolgyűrűt tartalmazó molekula, a porfin származéka, (porfirin), amelynek a központi atomja a magnézium. Sorolj fel további porfirineket, add meg, melyikben mi a központi atom! (Fe, Co ) 5. A magnézium kovalens és datív kötésekkel kapcsolódik a pirrolgyűrű nitrogénjéhez. Mi történik, ha a klorofill savas közegbe kerül? (feofitin barna színű) Keress kapcsolatot az 5. kísérlet tapasztalatai, és a savaseső okozta környezetkárosítás között! Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné-Dr Perczel Sándor et al (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény Tankönyvkiadó Budapest p.180-182 19
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 9. A BALATON p - ÉS m - LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA POTENCIOMETRIKUS TITRÁLÁSSAL Emlékeztető, gondolatébresztő A víz lúgosságát a H + ; OH ; HCO 3 stb. ionok okozzák. A víz lúgosságát a gyakorlatban 100 cm 3 vízmintára fenolftaleinvagy metilnarancs-indikátor mellett fogyott 0.1 mol/dm 3 HCl mérőoldat számértékével jellemezzük. Műszeres analitikánál nem használunk indikátorokat, hanem a ph érték változásából következtetünk a lúgosságra. Fenolftalein (p) lúgosság = 8.3 ph; metilnarancs (m) lúgosság = 4.4 ph. Lehet olyan eset, amikor a vízmintának nincs p - lúgossága. Miért fontos tudni a felszíni vizek lúgosságát? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) Hozzávalók 1. Vízminta p - és m lúgosságának meghatározása 100 cm 3 vízmintát (V 0 ) 250 cm 3 -es alacsony főzőpohárba mérünk. Az üvegelektródot belemerítjük a főzőpohárba. Beletesszük a keverőbotot a mintába. Az automata bürettát feltöltjük HCl mérőoldattal. A kalibrált műszert bekapcsoljuk és megkezdjük a titrálást. Óvatosan engedjük a főzőpohárba a mérőoldatot és minden beleengedés után megkevertetjük mágneses keverővel. Először 8.3 ph-nál leolvassuk a mérőoldat fogyást V 1 (cm 3 ), majd tovább titráljuk és 4.4 ph - nál újra leolvassuk a mérőoldat fogyást V 2 (cm 3 ) 2. Sósav oldat faktorának meghatározása 10 cm 3 ismert faktorú NaOH oldatot bemérünk Erlenmeyer lombika, hozzáadunk 2 csepp fenolftalein indikátort és rózsaszín színig 0,1 mol/dm 3 HCl oldattal megtitráljuk. Az elméleti fogyás ismeretében kiszámítjuk a sósavoldat faktorát. (Háromszor végezzük el a mérést és az eredményt átlagoljuk.) (eszközök, anyagok) 3 0,1 mol/dm HCl mérőoldat 3 0,1 mol/dm ismert faktorú NaOH oldat fenolftalein indikátor 3 100 cm Balaton vízminta automata büretta mágneses keverő, keverőbottal potenciométer, üvegelektródával Bunsen állvány kettős dióval spricc flaska 3 100 cm mérőhenger 3 2 db 250 cm alacsony főzőpohár 3 3 db 150 cm Erlenmeyer lombik Potenciometrikus titrálás Mágneses keverő 20
Készítette: Hollósy Eszter Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Írd fel a titrálás reakcióegyenletét: 2. Számold ki a p - és m - lúgosságot mmol / dm 3 -ben p lúgosság = 1 V 1 c (HCl) (mmol/dm3 ) 1 V 0 m lúgosság = 1 V 2 c (HCl) (mmol /dm3 ) 1 V 0 c (HCl) = 0,1 mol / dm 3 3. HCl oldat faktora f = elméleti fogyás / gyakorlati fogyás = 4. Milyen hatást okozhatnak az élővizekben a lúgos vizek? 5. Milyen hatást okozhatnak az élővizekben a savas vizek? 6. A lúgosságából a víz milyen keménységét tudjuk még megadni? 7. Miért? (Reakcióegyenlet segít) Felhasznált irodalom: Lévai T(1999) Analitika I, Környezetvédelmi Minisztérium,p.156-158 21
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 10. A CITROMLÉ SAVTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA KONDUKTOMETRIÁS TITRÁLÁSSAL Emlékeztető, gondolatébresztő Az elektrolit oldatok elektromos vezetése az oldatban lévő ionok minőségétől és mennyiségétől függ. Elektromos vezetésen az ellenállás reciprokját értjük, mikro-, mili-siemensben mérjük. Híg oldatokban az elektrolit ekvivalens fajlagos vezetése az ionok relatív mozgékonyságától és a disszociáció mértékétől függ. A sav-bázis titrálási görbe V alakú, de gyenge sav titrálása esetén nem kapunk éles töréspontot. A citromlé vezetése kicsi, a csekély mértékű diszszociáció miatt. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) Citromlé savtartartalmának meghatározása konduktometriás titrálással 10 cm 3 citromlé mintát (V 0 ) 250 cm 3 -es alacsony főzőpohárba mérünk. Hozzámérünk mérőhengerből 50 cm 3 desztillált vizet. Az elektródot belemerítjük a főzőpohárba. Beletesszük a keverőbotot a mintába. Az automata bürettát feltöltjük NH 4 OH mérőoldattal. A kalibrált konduktométert kapcsold be, kezdd meg a titrálást. 1 cm 3 -ként engedd a főzőpohárba a mérőoldatot és minden beleengedés után kevertesd meg mágneses keverővel. Olvasd le minden köbcentiméternél a mérőoldat fogyást. 100%-os túltitrálást végezz. A többi mintával is ugyanígy végezd el a mérést. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 3 0.1 mol/dm NH 4 OH mérőoldat 3 10 cm citromlé (többféle) automata büretta mágneses keverő, keverőbottal konduktométer, elektródával Bunsen állvány kettős dióval spricc flaska 3 100 cm mérőhenger 3 2 db 250 cm alacsony főzőpohár 3 1 db 10 cm pipetta 22
Készítette: Hollósy Eszter Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Írd fel a titrálás reakcióegyenletét:................................................................................ Citromsav képlete:................................................................................................ Hány értékű sav?................................................................................................... Miért jobb gyenge bázissal titrálni?............................................................................... 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Fogyás (cm 3 ) vezetőképesség (mikros) 2. Rajzold fel a konduktometriás titrálás görbéjét a kitöltött táblázat segítségével. 500 450 400 350 300 vezetőképesség miros 250 200 150 100 50 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Fogyás (cm 3 ) A grafikonról olvasd le a citromsav fogyását (V 1 ) egyenértékpontban és számold ki a koncentrációját mol/dm 3 -ben. Citromsav mol/dm 3 = c (NH 4OH) V 0 V 1 Felhasznált irodalom: Lévai T(1999) Analitika I, Környezetvédelmi Minisztérium,p.128-132 ábra: saját ötlet 23
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 11. KÜLÖNBÖZŐ KONCENTRÁCIÓJÚ CUKOROLDATOK MEGHATÁROZÁSA POLARIMÉTER SEGÍTSÉGÉVEL Emlékeztető, gondolatébresztő A polarimetria királis anyagok tanulmányozására szolgáló hasznos módszer. A polarizált fény síkjának forgatási iránya és a forgatás nagysága a királis vegyületek fizikai tulajdonsága, amit ezen anyagok jellemzésére használhatunk. A legtöbb természetes szerves anyag királis és ezért a lineárisan polarizált fényt elforgatják. Melyek a polarizált fény tulajdonságai? Hogyan állítható elő polarizált fény? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készíts táramérlegen történő beméréssel és oldással répacukor oldatsorozatot 10; 20; 30;.100 g/dm3-es koncentrációban, 100 cm3-es térfogatban! Az oldatok készítéséhez desztillált vizet használj oldószerként! 2. A polarimétert célszerű a mérés előtt fél órával bekapcsolni a bemelegítés végett. A látóteret a távcső mozgatásával állítsd be úgy, hogy a látómezőben lévő válaszvonalakat élesen lásd! 3. Desztillált vízzel töltött mintacsővel hitelesítsd a műszert! A víz esetében mért forgatási szög értékének nullának kell lennie, de ha ettől eltérést tapasztalsz, akkor jegyezd fel az értékét, és vedd figyelembe a korrekciót a további mérés során! Fontos, hogy a mintacsövet buborékmentesen töltsd fel! 4. Mérd meg az ismert koncentrációjú oldat-sorozat, majd az ismeretlen koncentrációjú cukorminták forgatási szögét polariméterrel, szobahőmérsékleten! A mérések során, a beállító tárcsa elforgatásával a látóteret megfelelő intenzitásúra állítsd be, majd olvasd le az elforgatás szögét! A tizedfokokat nóniusz-skála segítségével tudod leolvasni. (A toló-mérőhöz hasonlóan, ahányadik nóniusz-osztásvonal egybeesik a főskála valamelyik vonalával, annyi tizedet kell még az egész fokokhoz hozzáadni.) Végezz párhuzamos méréseket! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 10 cm 3 -es, 50 cm 3 -es és 100 cm 3 -es mérőhenger 10 db 100 cm 3 -es főzőpohár 10 db 100 cm 3 -es mérőlombik 2 db üvegbot 250 cm 3 -es főzőpohár óraüvegek polariméter polározócső spriccflaska táramérleg vegyszeres kanál desztillált víz két ismeretlen koncentrációjú cukoroldat milliméterpapír répacukor Cukor bemérése analitikai mérlegen Automata polariméter 24
Készítette: Hollósy Eszter Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A mért értékekről készíts táblázatot, és ábrázold grafikusan a mért szögértékeket a koncentráció függvényében milliméterpapíron! 2. A kalibrációs diagramról határozd meg az ismeretlen oldatok koncentrációját! 3. Ha összeöntenénk α D-(+)- glükóz és β-d-(-)- glükóz azonos koncentrációjú oldatát 1:1 arányban, a polarimetriás vizsgálat során mit tapasztalnánk? Sorszám Répacukor oldat térfogata (cm 3 ) 1. 10 2. 20 3. 30 4. 40 5. 50 6. 60 7. 70 8. 80 9. 90 10. 100 ismeretlen 1 ismeretlen 2 Répacukor oldatkoncentrációja (g/dm 3 ) α (fok) Kalibrációs diagram felvétele 15 13 11 9 α fok 7 5 3 1-1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Koncentráció g/dm 3 Felhasznált irodalom: http://www.mdche.u-szeged.hu/joomla/download/polarim.pdf 2014. április 12. ábra: saját ötlet 25
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 12. VÍZPOTENCIÁL MEGÁLLAPÍTÁSA SZÖVETHENGEREK MÉRETVÁLTOZÁSA ÉS REFRAKTOMÉTER SEGÍTSÉGÉVEL Emlékeztető, gondolatébresztő A refraktometria a törésmutató mérésén alapuló minőségi és mennyiségi analitikai vizsgálati módszer. Elsősorban folyadékok elemzésére használatos. A teljes visszaverődés határszögének műszeres mérésével állapítják meg a folyadékok törésmutatóját. A pontos törésmutató méréshez monokromatikus fény és izoterm környezeti feltétel szükséges. Az élelmiszerfizikai hasznosítás kettős célú, részben minőségi szintű sajátosságok (pl. növényi zsírok azonosítása), részben mennyiségi meghatározások (pl. cukoroldatok koncentrációja) lehetségesek a refraktometria segítségével. Vízpotenciál vizsgálatakor a sejtben cukoroldat van, a környezetben pedig víz. A koncentrációkülönbség miatt a víz bekerül a sejtbe egészen addig, amíg a burgonya gumóban lévő víz hidrosztatikai nyomása egyenlő nem lesz a külső és a belső tér vízpotenciáljának a különbségével. Ezt a változást mérjük refraktométer és szövethengerek méretváltozása alapján. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vízpotenciál megállapítása szövethengerek méretváltozása alapján Kémcsövekben szacharóz oldatból hígítási sorozatot készítünk (0,1-1 mol/dm 3 ). Számold ki a beméréshez szükséges mennyiségeket. (1 mol/dm 3 oldatból mérd ki a hígítási sort) Burgonyagumóból dugófúróval 4-5 cm-es hosszú hengereket metszünk ki, majd a hosszúságuk pontos lemérése után, mindegyik kémcsőbe 1-1 darabot teszünk. 1,5-2 óra múlva emeljük ki a szövethengereket, szűrőpapírral leitatjuk a felületükről a nedvességet és ismét megmérjük a hosszukat. 2. Vízpotenciál megállapítása refraktométerrel Kapcsoljuk be a kalibrált refraktométert. Az előző kísérletrészben elkészített szacharóz oldat hígítási sorozat minden tagjának törésmutatóját mérjük meg refraktométerrel a szövethengerek behelyezése előtt és a vizsgálati idő letelte után is. Hozzávalók (eszközök, anyagok) szacharóz oldat burgonyagumó szűrőpapír dugófúró refraktométer spricc flaska főzőpohár 10 db kémcső kémcsőállvány vonalzó Refraktometria 26
Készítette: Hollósy Eszter Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Amelyik oldat törésmutatója nem változott, annak ozmózisos potenciálja azonos a szövetek vízpotenciáljával. 1. Állapítsuk meg a burgonyagumó szövet vízpotenciálját Mpa-ban, a táblázat segítségével. Bemért Szacharóz oldat mennyisége (cm 3 ) Szacharóz oldat koncentrációja (mol/ dm 3 ) Szacharóz oldat Törés mutatója Szacharóz oldat ozmotikus potenciálja (%) Szövethenger eredeti hossza Szövet henger hossza 2 óra múlva Vizsgálati idő végén a szacharóz oldat törésmutatója 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 2. Írd le a refraktométer kezelésének lépéseit! Felhasznált irodalom: SŐRE Ferenc, TIHANYI Péter, VÁMOS István (1999): Laboratóriumi gyakorlatok. Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. pp. 17-22. Azonossági száma: 59085 http://elfiz2.kee.hu/312.html 2014-04-13 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1a_book_01_novenyelettan/ch02.html 2014. április 13. 27
Kémia 12. osztály A kísérlet leírása 13. KLOROFILL TARTALOM MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA SPEKTROFOTOMÉTER SEGÍTSÉGÉVEL Emlékeztető, gondolatébresztő Az ultraibolya és látható tartományban használható spektrofotométereket elsősorban kis menynyiségben jelenlevő alkotórészek meghatározására alkalmazzák. Egyes anyagok híg oldatának olyan jellegzetes spektruma van, hogy található olyan hullámhosszúságú fény, amelynek alkalmazásával az illető anyag közvetlenül meghatározható. A mennyiségi meghatározás alapja a Lambert -Beer-törvény. A meghatározandó alkotórész spektrumát nem ismerjük akkor abszorpciós spektrumot készítünk, majd a választott hullámhossz alkalmazásával ismert koncentrációjú oldatot vagy oldatsorozat abszorbanciáját meghatározzuk. Összehasonlító görbe segítségével az ismeretlen oldat abszorbanciáját és koncentrációját is meg tudjuk határozni. Mit csinálj, mire figyelj? Klorofill tartalom mennyiségi meghatározása a. Levél pigment kivonat készítése Aprózzunk fel különböző fényintenzitáson nevelt növények leveléből 5-5 g-ot, és 1 g kvarchomok, valamint kevés Kalcium-karbonát hozzáadása után dörzsmozsárban 15-20 cm 3 acetonnal homogenizáljuk, majd lecentrifugáljuk. Centrifugálás után azonos térfogatra egészítjük ki acetonnal. b. Kivonat abszorpciós spektrumának meghatározása Kapcsoljuk be a spektrofotométert. Vakpróbával szemben (desztillált víz) vegyük fel az abszorpciós spektrumot 380-710 nm között (10 nm-ént). 1 cm réteg vastagságú küvettát használva. Az Extinkciós értékeket olvassuk le és ábrázoljuk mm-papíron a hullámhosszúság függvényében. c. A klorofill tartalom menynyiségi meghatározása Az abszorpciós maximumok ismeretében (625 nm = protokrolofill; 645 nm = klorofill-b; 665 nm = klorofill-a) kiszámítjuk a klorofill tartartalmat. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 5-5 g levél (különböző fényintenzitáson nevelt) kvarchomok kalcium karbonát aceton dörzsmozsár, dörzsölővel centrifuga spektrofotométer küvetta 7 db kémcső kémcsőállvány 3 2 db 10 cm osztott pipetta 3 10 cm mérőhenger milliméterpapír d. Ismeretlen koncentrációjú oldat meghatározása Készítsünk hígítási sort 5 db kémcsőbe az ismert koncentrációjú klorofill oldatunkból. 665 nm-en mérjük meg az extinkciót. Ábrázoljuk milliméterpapíron. Az ismeretlen töménységű klorofill oldatunknak is mérjük meg a fényelnyelését. Az összehasonlító görbe segítségével állapítsuk meg a koncentrációját. Leveles acetonos keverék centrifugálása 28
Készítette: Hollósy Eszter Kémia 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot és milliméterpapíron ábrázold az értékeidet! Hullámhossz Extinkció (A) Hullámhossz Hullámhossz Extinkció (A) Extinkció (A) Hullámhossz nm nm nm nm 388 485 585 685 395 495 595 695 405 505 605 705 415 515 615 715 425 525 625 435 535 635 445 545 645 455 555 656 465 565 665 475 575 675 Extinkció (A) Spektrum felvétele ábrázolással 2. A klorofill tartalmat a következő képlettel számítjuk ki. V Kkl (mikrogramm)=(7,9 A 665 + 17 A 645 0.56 A 625 ) b W A : Extinkció adott hullámhossznál V: Az extraktum térfogata cm 3 W: A szövet friss tömege g-ban b: Küvetta vastagság cm-ben 3. Töltsd ki a táblázatot és milliméterpapíron ábrázold az értékeidet, add meg az ismeretlen oldat koncentrációját! sorszám ismert konc. klorofill oldat desztillált víz Oldatsorozat koncentrációja mikro gram/cm 3 Extinkció (abszorbancia) 1 1 cm 3 4 cm 3 2 2 cm 3 3 cm 3 3 3 cm 3 2 cm 3 4 4 cm 3 1 cm 3 5 5 cm 3 0 cm 3 ismeretlen Felhasznált irodalom: Dr Inczédy L,(1972), A kémiai analízis alapvető módszerei, Veszprém p,216-223 Dr Perendy M(1996),Biológiai vizsgálatok,nemzeti tankönyvkiadó, p24-25; ábra: saját 29
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amenynyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/2-2012-0038 számú, Csodálatos természet Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.