Tájékoztató a 2008-as Vidékfejlesztési Roma Akadémiáról Az FVM-VKSZI RIPI 2008. október 8.-án hirdette meg a Vidékfejlesztési Roma Akadémián (VRA) való részvétel lehetőségét. http://www.ripi.hu/index_main.php A közzétett felhívás lejártát követően 66 szervezetet volt lehetősége a RIPI-nek felvenni. A felvételt nyert szervezetek jellemzői: A LEADER elv érvényesülése érdekében mind a 66 szervezet helyi, települési szinten dolgozik. 4 régió területéről jelentkeztek (Dél-Alföld: 6, Dél-Dunántúl: 21, Észak-Alföld: 17, Észak-Magyarország: 22); valamennyi LEADER Programban jogosult településről jelentkezett; a szervezetek összesen 21 LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) területén működnek; 33-an tagjai valamely LEADER közösségnek; 3/5-ük a LEADER tervezés során került kapcsolatba a RIPI-vel, valamivel több, mint 2/5-üket a RIPI mentorok, koordinátorok vonták be a vidékfejlesztési folyamatba; 14 LHH besorolású kistérségből, összesen 36 szervezet nyert felvételt; a felvettek között 36 civil szervezet, 24 helyi CKÖ, 6 magánszemély volt; A VRA konkrét célja az volt, hogy a felvételt nyert szervezetek: - készítsenek helyi szintű fejlesztési tervet, - mérjék fel reálisan lehetőségeiket, erényeiket, gyengeségeiket, - dolgozzanak ki minél több fejlesztési projektötletet, - a fejlesztéspolitikai alapokra és a fő tendenciákra vonatkozó ismereteik bővüljenek (kiemelten a vidékfejlesztéshez és a LEADER -hez kapcsolódóan), - alakuljanak ki kapcsolataik a helyi fejlesztéspolitikai szereplőkkel (önkormányzatok, kistérségek, HVI, stb.), - kerüljenek kapcsolatba minél több helyi roma szervezettel, kezdődjön meg helyi szinten az együttműködés a roma szervezetek között,
A RIPI a hatékonyabb és rugalmasabb megvalósítás érdekében egy nagy tapasztalattal rendelkező képző, tanácsadó céget választott ki az Akadémia lebonyolításra. A döntések meghozatalába igyekezett bevonni a szervezeteket is, ennek érdekében a szervezetek egy részéből egy véleményező, javaslattételi joggal rendelkező 7 tagú Tanácsot alakított ki. A képzéssorozat 2008. október 21.-én kezdődött és 2008. december 14,-én ért véget. Az Akadémia által biztosított szolgáltatások: - 8 db1 napos képzés: o informatika o projekttervezés o ÚMVP, ÚMFT ismeretek, EU-s ismeretek, o költségvetés, civil források, helyi tervezés témában. - 3 db 2 napos tréning: o Üzleti kommunikáció, tárgyalástechnika o Konfliktuskezelés o Vezetési technikák témában. - pályázati információk nyújtása; - konzultáció, tanácsadás. A képzéseken 4-6 fős csoportokban, interaktív módon történt az ismeretek elsajátítása, az előadások gyakorlati feldolgozása. Az ismeretek hasznosulását 70 tesztkérdés totószerű megoldása segítette. Interneten, a szakértők, koordinátorok bevonásával folyamatos tanácsadásra volt lehetőség, emellett a képzés ideje alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Baranya, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Heves, Tolna, megyékben a koordinátorok megbeszéléseket, egyeztetéseket szervezetek a tagok számára. Az LHH besorolású kistérségekben a RIPI szakmailag támogatta a szervezetek bevonását a programok összeállításába, levélben jelezte az adott kistérségi tanácsok elnökei felé a szervezetek együttműködési szándékát. A VRA néhány lényeges jellemzője:
- a képzés ingyenes volt, nem kellett a résztvevőknek fizetni, de nem kaptak ösztöndíjat, támogatást sem, - utazási költségtérítést azok kaptak, akik vállalták, hogy legalább 2 VRA tagot elhoznak, és hazavisznek, illetve a képzés egész ideje alatt jelen vannak, - étkezést és kávét, a tréningeken szállás volt biztosított. ÉRTÉKELÉS A program értékelése során három dolgot szükséges részletesebben figyelembe venni. Rövid fejlesztési koncepció A VRA keretei között a RIPI és a koordinátorok, valamint a képzők segítségével 55 szervezet készítette el fejlesztési koncepcióját. A főbb elemek: - helyzetértékelés, - megvalósított, tervezett projektek, - erőforrások számbavétele, Vizsga A VRA tagjai két vizsgafeladatot kaptak, 55-en teljesítették a vizsgakövetelményeket. A vizsga első része egy, a képzéseken elhangzottakra épülő írásbeli dolgozat volt, amelyen maximálisan 82 pontot lehetett elérni. Az átlagos pontszám 51 volt, ami 61% os átlagot jelent. A legmagasabb pontszám 73 volt, a legalacsonyabb 32. 8-an teljesítettek 75% felett, és 11-en 50% alatt. Vizsga eredmények 15% 16% megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt 69%
- 331 projektötlet készült el, - 55 fejlesztési koncepciót készítettek el a tagok (településük, szervezetük, a helyi közösségre vonatkozóan), - megindult a helyi együttműködés a tag roma szerezetek és helyi CKÖ-k között, - a szervezetek körülbelül 1/3-a jelezte, hogy érdemi kapcsolata alakult ki a települési önkormányzattal, a kistérséggel, vagy a LEADER közösség tagjaival (ennek főként Szabolcsban és Borsod megyében van jelentősége), - fejlesztéspolitikai ismereteik bővültek, - fejlesztéspolitikában járatos szakemberekkel kerültek kapcsolatba. A szervezetek 331 projektötletet fogalmaztak meg a képzésen megfogalmazott 331 projektötlet %-os megoszlása fejlesztési területenként 6; 2% 16; 5% 2; 1% 6; 2% 9; 3% 76; 22% 47; 14% 29; 9% 45; 14% 11; 3% 41; 12% 2; 1% 10; 3% 31; 9% oktatás egészségügy kultúra bűnmegelőzés szociális foglalkoztatás képzés településfejlesztés-vonalas infrastruktúra környezetvédelem gyermevédelem nemzetközi kapcsolatok sport érdekérvényestés szervezetfejlesztés
Az 55 szervezet 331 projektötletet fogalmazott meg 51 településre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy 6,5 projektjavaslatot fogalmaztak meg településenként, egy-egy szervezet átlagosan 6 projektjavaslatot adott le. Érdekes, hogy a településfejlesztés, a szervezetfejlesztés szerepel a legnagyobb arányban a megfogalmazott ötletek tekintetében. A 47 szervezetfejlesztésre vonatkozó projektigény azt jelenti, hogy a szervezetek 90%-a valamilyen formában szükségesnek tartja kompetenciaerősítő programok megvalósítását. A foglalkoztatás ugyan a programok 9%-ban önálló célként lett megfogalmazva, de egy-két programot kivéve valamennyi tartalmaz foglalkoztatási elemet. A kifejezetten szociális jellegű, és az érdekérvényesítéshez kapcsolódó projekttervek aránya talán alacsonyabb, mint várható lett volna. Elvileg a projektötletek 65 %-a valósítható meg ÚMVP forrásokból. A projektek 2/3-a tartalmaz valamilyen infrastrukturális fejlesztést is. További jellemzők a megfogalmazott projektötletekről: 2009-2012 között van a megvalósítás ideje, a legtöbb program 2010-11 között valósulna meg; a legnagyobb forrásigényű fejlesztés költsége 1 000 millió Ft lenne; a többség megvalósítása mintegy 30-40 MFT közötti forrást igényelne; 90%-a több szakterületet is érint: az ÚMVP mellett a legnagyobb arányban a regionális operatív programokon kívül a TIOP és a TÁMOP forrásainak elérését célozzák meg; o a projektek jelentős része az igényelt forrás nagysága miatt nem fér be az ÚMVP keretei közé; igen jelentős az olyan projektötletek száma, amelyek állami, vagy önkormányzati feladatok megvalósítását tartalmazzák (csatornázás, útépítés); Önrész, vagy olyan forrás, amelyből előfinanszírozás megoldható, nincs a szervezeteknek; Területi sajátosságok nem jellemzőek, nagyjából hasonló ötletek jelennek meg mindenhol; A fenntarthatóság nem elsődleges szempont, annak ellenére, hogy az egyik leggyakrabban használt igény, fogalom;
Néhány esetben nem fejlesztéspolitikai célok közé tartozó programokat, főként szociális helyzet javítását célzókat fogalmaztak meg (e körben a szociális bérlakás, szociális földprogram és a telepfelszámolás jellegű programok a leggyakoribbak). a megfogalmazott fejlestési területek %-os megoszlálásank változása a képzés során 25 20 15 10 a képzés előtt megfogalmazott területek %-os megoszlása 5 0 oktatás egészségügy kultúra bűnmegelőzés szociális foglalkoztatás képzés település fejlesztés-vonalas környezetvédelem gyermevédelem nemzetközi kapcsolatok sport érdekérvényestés szervezetfejlesztés a képzésen megfogalmazott fejlesztési területek %-os megoszlása A képzések előtt megfogalmazott célok több ponton is módosultak. Jelentősebb mértékben hátraszorultak az oktatási, a szociális, a bűnmegelőzési programtervek. Ezzel együtt megnőtt a képzésekre, településfejlesztési célok megvalósítására az igény. a tervezett projektek forrásigénye (E FT-ban), településenként 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 A projektek teljes forrásigénye mintegy 11 MRD Ft. (10 778 000 000 Forint). Ez 51 településre vonatkozik, településenként átlagosan 211 000 000 Ft igényt jelent. Ha az 55 szervezetre vonatkoztatjuk a forrásigényt, akkor 196 000 000 Ft jut szervezetenként. Ugyan a fenti forrásigények 5 évre vonatkoznak, ez egyenletes eloszlás esetén 40 000 000 Forintot jelentenek szervezetenként.
Az önrész, amely a 331 projekt esetében mintegy 1,8-2 Mrd Ft általában nem áll rendelkezésre. Összességében 15-20 projekt esetében biztosított részben vagy egészében az önrész. Ezekben a projektekben a települési önkormányzatok (is) részt vesznek. Egyéb eredmények: A résztvevők a Vidékfejlesztési Roma Akadémia továbbfejlesztésével kapcsolatban is megfogalmazták javaslataikat. Ezek közül a legfontosabb a következő volt: A képzést, konzultációt a továbbiakban is szükségesnek tartják, és igénylik. Minden régióban volt 2-3 olyan szervezet, amellyel felvette a kapcsolatot az illetékes Kistérségi Fejlesztési Tanács és a jövőre vonatkozóan konzultációs lehetőséget biztosít számukra a kistérségi fejlesztési célok megvalósítása során. A helyi roma szervezetek között a képzéseken és a tréningen való közös részvétel együttműködéseket generált. A VRA támogatta az LHH kistérségek felzárkóztatását célzó tervezési munkálatokba is. A képzésen részt vevő szervezetek 124 projektjavaslatot fogalmaztak meg, ezeket egyfelől a kistérségi szinten igyekezetek beépíteni a tervdokumentációkba, másfelől a 124 projekt adatlapot átadta a RIPI az NFÜ illetékesei részére. Sajtómegjelenés Pénz-Vidék, Az MTV Agrár gazdasági műsora 2008. december 08. 15:39 http://www.mtv.hu/videotar/?id=34401