A Szikszói Kistérség Agrárstruktúraés Vidékfejlesztési Programja Készítette: Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás, Regio Partner Vidékfejlesztési Kutatóés Tanácsadó Kft, Kompolt Szikszó, 2004.
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Tartalom Tartalom... - 2 - Bevezeto... - 4 - Helyzetfeltáró munkarész... - 5-0. A felülvizsgálatot végzo munkacsoport bemutatása... - 5-1. A kistérség általános jellemzése... - 6-1.1. A KSH kistérség és a vidékfejlesztési kistérségek összevetése... - 6-1. 2. Természeti adottságok és viszonyok... - 8-1.3 Vízkészlet, vízgazdálkodás... - 14-1.4. Gazdaságföldrajzi leírás... - 17-1. 5. Településszerkezet... - 20-1.6. Infrastruktúra... - 22-1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok... - 33-1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet, termelés és értékesítés... - 34-1.9. Erdosültség jellemzoinek területi elhelyezkedése. Erdogazdálkodás... - 39-1.10. Mezo és erdogazdasági termékek feldolgozása... - 39-1. 11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése... - 40-1. 12 Alapveto szolgáltatások... - 40-1. 13. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... - 41-1. 14. Hiányok és többletek a térség gazdaságában... - 44-1. 15. Jóléti, jövedelmi viszonyok... - 45-1.16. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmu, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetoségek... - 49-1.17. Kulturális örökség: épített környezeti értékek, régészeti lelohelyek... - 51-2. A kistérség környezeti állapota... - 58-2.1. A természeti környezet állapota... - 58-2.2. A települési környezet változásának fontosabb tendenciái... - 59-3. A kistérség a megyében és a régióban... - 59-4. Érintettek elemzése... - 64-4. 1. Az érintettek célcsoportjai... - 64-4. 2. A program várható hatásai a célcsoportokra... - 66-4. 3. Konfliktusok... - 67-4. 4. A konfliktusok kezelésének lehetoségei... - 67-5. Stratégiai elemzés... - 67-5. 1. SWOT analízis/ Lehetséges stratégiai irányok... - 67-7. Tervezési környezet... - 73-7. 1. Megvalósult programok... - 73-7. 2. Eredmények, hatások... - 73-7. 3. Tanulságok... - 73 - Stratégiai felülvizsgálat munkarész... - 74-1. Földrajzi összefüggések... - 74-1. 1. Vidékfejlesztési és KSH kistérség eltérései... - 74-1. 2. Speciális célkituzések hatókörei a kistérségen belül... - 74-2. Prioritások... - 74-3. Célkituzések... - 75-3. 1. Általános célkituzések... - 75-3. 2. Speciális célkituzések... - 75-4. Alprogramok... - 75-5. Intézkedések... - 76 - - 2 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 5.1. A jövedelemszerzés és a foglalkoztatás javításának programja Alprogram keretében:... - 76-5.2. Szolotermesztés és feldolgozás, borpalackozás, borturizmus fejlesztése Alprogram keretében:... - 76-5.3. Gyógynövénytermesztés kistérségi bevezetése, csomagolás, értékesítés megszervezése Alprogram keretében:... - 77-5.4. Helyi kézmuves termékek eloállítása, marketing tevékenység végzése Alprogram keretében:... - 77-5.5. Turizmus fejlesztése Alprogram keretében:... - 77-5.6. Épített környezeti értékek rekonstrukciója, hasznosítása Alprogram keretében:- 77-5.7. Helyi szervezetek erosítése, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára Alprogram keretében:... - 77-5.8. Kistérségi iroda fejlesztése, kistérségi menedzsment megerosítése Alprogram keretében:... - 77-6. Intézkedések ütemezése... - 78-7. A stratégiai program jövoképe... - 78 - Operatív munkarész... - 79-1. Az operatív program szöveges összefoglalása... - 79-2. Összefoglaló ido és pénzügyi táblázat... - 79-3. Az operatív program menedzsment struktúrája... - 80-4. Intézkedések... - 80 - A települések természeti és fizikai környezetének rekonstrukciója a roma és a tartós munkanélküliek foglalkozatása által... - 80 - Agrártermelok tevékenységének diverzifikációja (szolgáltatás, vendéglátás, termékeloállítás)... - 81 - A mezogazdaságból kiszorulók foglalkoztatási lehetoségeinek bovítése... - 82 - Szolofeldolgozó és borpalackozó mintaüzem építése... - 83 - Aszaló-Szikszó pincefalu kialakítása... - 84 - Gyógy- és fuszernövények termesztési ismeretinek átadása... - 85 - Gyógy- és fuszernövény termesztok termeloi csoportjának felállítása... - 87 - Népmuvészeti lakberendezési tárgyak készítése... - 88 - Hagyományorzo központ kialakítása... - 89 - Hernád parti vízi turizmus fejlesztése... - 90 - Kistérségi kerékpáros turizmus fejlesztése... - 91 - Lovas turizmus fejlesztése... - 92 - Idegenforgalmi marketing fejlesztése... - 93 - Népi lakóházak és egyéb muemlék jellegu épületek felújítása, idegenforgalmi hasznosítása... - 94 - Épített környezeti értékek elérhetoségének javítása... - 95 - Közösségfejlesztés, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára... - 96 - Kistérségi civil szervezetek megerosítése... - 97 - Vezetok, projektszemélyzet képzése, felkészítése... - 98 - Mellékletek...Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 1. Melléklet: Problémafa...Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 2. Melléklet: Célfa...Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 3. Melléklet: A stratégai felülvizsgálata során végzett kistérségi felmérés kivonatos anyaga...hiba! A könyvjelzo nem létezik. 4. Melléklet: A stratégai felülvizsgálata során tartott kistérségi fórumok, munkamegbeszélések jelenléti ívei...hiba! A könyvjelzo nem létezik. - 3 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Bevezeto Az FVM támogatásával 1999-ben elkezdodött a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok összeállítása. E folyamat elso elemeként a helyzetfeltáró munkarészek, majd a stratégiai programok, ezt követte az operatív programok kidolgozása. A Szikszói Kistérségben, az akkori elképzelések szerint két vidékfejlesztési kistérség, homrogdi és szikszói központtal külön-külön készítette el ezeket a programokat. Ezek az anyagok a késobbi évek folyamán alapját képezték a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás munkájának. A programok felülvizsgálata most több okból is idoszeru. Mivel az eltelt évek során, az operatív programok egy része megvalósításra került, a stratégia követéséhez következo operatív lépések szükségesek, másrészt a bekövetkezett változások miatt, a stratégia bizonyos területeit érdemes újragondolni. Az elkészítésük óta eltelt ido tapasztalatait (pl. VFC, SAPARD) érdemes érvényesíteni, de mindenekelott a csatlakozás után várható EU-s politikák által képviselt új szempontok és források, miatt jogos és szükségszeru a jövokép és a választott kitörési irányok újabb meghatározása. A felülvizsgálat során tekintetbe kell venni a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: NFT, AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT) kínálta lehetoségeket, az ezekhez való kapcsolódás esélyeit, és ennek várható hatásait a kistérségre. A felülvizsgálat az 1999-2000-ben elkészült agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alapján készül, és egyetlen kötetben tartalmazza a helyzetelemzést, a stratégiát és az operatív programot. A felülvizsgálat során az eredeti programok rövidítésére és az új szempontok, új elemzési módszerek alkalmazására, megjelenítésére kerül sor. - 4 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Helyzetfeltáró munkarész 0. A felülvizsgálatot végzo munkacsoport bemutatása A programot készíto munkacsoport szerencsés módon- azonos az elozo, átdolgozásra kerülo programokat készíto munkacsoporttal. Ezt a tényt azért tartjuk szerencsésnek, mert munkánk során támaszkodhatunk az átdolgozásra kerülo kistérségi program megírásakor követett gondolatmenetek, logikai láncolatok hiteles újragondolására, felelevenítésére, továbbá az elmúlt évek változásait végigkövetve, megfelelo rálátással foghatunk hozzá a program átdolgozásához. Az elozo programozási szakaszban megszületett két tervdokumentum (Szikszói Kistérség vidékfejlesztési terve, Közép-Cserehát Vidékfejlesztési Kistérség vidékfejlesztési terve) egyesítését tette szükségessé a területfejlesztés reformja eredményeként létrejött statisztikai kistérségi rendszer megerosítése. Következésképpen a területfejlesztés legkisebb alapegységének a statisztikai kistérségeket tekintik, a tervnek is ezt a lehatárolást kell követnie. A jelenleg készülo terv a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás koordinálásával, a Régió Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft szakmai irányításával és a térségben dolgozó térségmenedzserek (Gaál Szilárd Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás, Magyar Tünde, Homrogd Község Önkormányzata) közremuködésével készül. A Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás a Szikszói Statisztikai Kistérséget alkotó települések önkormányzatainak szövetsége. Úgy véljük, hogy a legpontosabban és leghitelesebben az érintett települések, az érintett lakosság érdekeit képviselo települési önkormányzatok képesek megfogalmazni az adott kistérség problémáit, és a közremuködésük nélkülözhetetlen a kitörési pontok, kiutak meghatározásához. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a 2000. év során elkészített stratégiai, majd a késobbi operatív program jó néhány eleme megvalósult, igen szuk az a terület, amelyen nem igazolódtak be akkori elképzeléseink. Úgy gondoljuk, a siker feltétele volt az is, hogy a Regio Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft. jóvoltából, egy komoly tapasztalatokkal és szaktudással rendelkezo munkacsoport álhatott össze. A Regio Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft jelentosebb megyei referenciái, jelesül Borsod-Abaúj-Zemplén megye vidékfejlesztési stratégiai programja, 1999; - Az agrárstruktúrák helyzete, a fejlesztés lehetoségei és konfliktusai Észak-Magyarországon az ezredforduló után 2002.-2003.; - Gazdasági-társadalmi együttmuködés megalapozása és a jószomszédi viszony javítása magyar-szlovák határtérségekben, 2003. c. projectek eredményei jelen munkánk során is hasznosult. - 5 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A KSH kistérség és a vidékfejlesztési kistérségek összevetése 1. ábra. A Szikszói Kistérség (510-es KSH körzet) sárga színnel, a Szikszói Vidékfejlesztési Kistérség világoskékkel satírozva. A sárga vonalon belüli többi terület a Közép-Cserehát Vidékfejlesztési kistérség. - 6 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja A szikszói kistérség az ország 167 mikrorégiójának egyike. Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Történelmileg nagyrészt az 1962-ben megszüntetett szikszói járás településeit foglalja magába. A szikszói járás eredetileg - az Osztrák-Magyar Monarchia - idején ennél lényegesen nagyobb területre terjedt ki. Majdnem teljesen lefedte azt a csonka Abaúj vármegyét, amely Trianon után az ország része maradt, és amelynek Szikszó 1920-1938, illetve 1945-1950 között székhelye volt. Az egykori szikszói járás soha nem nyúlt túl a trianoni határon. Történelmi léptékkel nézve a jelenlegi Szikszói Kistérség a középkorba nyúló hagyományokkal rendelkezo földrajzi egység Magyarország területén. A Monarchia idején nem volt a szikszói járás része a Gagybátor (Tornai járás), Gagyvendégi (Csereháti járás), valamint Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Hernádkércs és Felsodobsza (Gönci járás). A járás része volt viszont Onga, a Szárazvölgy települései Baktakékig, illetve a Hernád völgy valamennyi települése Hernádszurdokig, illetve Szalaszend, Hernádvécse és Hernádpetri. A központi település, Szikszó város a kistérség déli peremén található. A kistérség többi települése község. A Szikszói Kistérséget az 510-es KSH körzet települései (24) alkotják. E települések hozták létre a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulást. A kistérség BAZ megye középso részén fekszik és Szikszó város vonzáskörzetét foglalja magába. A 2000. évben, a stratégiai programok elkészítése idején, az 510-es KSH körzet területén két vidékfejlesztési kistérség alakult meg, így két fejlesztési program készült. Homrogdi központtal, a Közép-cserehát települései, míg szikszói központtal nagyrészt a Hernád-völgy települései alkottak egy-egy vidékfejlesztési kistérséget. A Közép-Cserehát Kistérség túl nyúlik a szikszói statisztikai körzeten, annak északi, északkeleti települései (Krasznokvajda, Pamlény, Perecse, Kány, Büttös, Alsógagy, Felsogagy, Gagyapáti, Baktakék, Beret, Detek ) az encsi statisztikai körzetbe tartoznak. Mindezek figyelembevételével, a vidékfejlesztési programok készítése során szem elott tartottuk a majdani programok egyeztetését és összefésülésének lehetoségét. - 7 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja település külterület lakás- népesség (hektár) állomány Abaújlak 706 84 113 Abaújszolnok 865 71 160 Alsóvadász 2291 440 1567 Aszaló 2536 629 2011 Csobád 1185 254 766 Felsodobsza 1519 345 970 Felsovadász 1864 187 554 Gadna 809 84 279 Gagybátor 1877 116 278 Gagyvendégi 1232 110 218 Halmaj 1259 588 1802 Hernádkércs 742 151 362 Homrogd 1343 326 1023 Kázsmárk 1248 253 1061 Kiskinízs 718 125 351 Kupa 784 77 194 Léh 843 152 493 Monaj 1153 106 305 Nagykinízs 657 141 367 Nyésta 689 37 72 Rásonysápberencs 912 196 581 Selyeb 1664 183 485 Szentistvánbaksa 656 140 292 Szikszó 3620 2159 6255 Kistérségi összes 31172 6954 20559 1. Táblázat. A kistérség települései, terület és lakásállomány (család), népességszáma 1. 2. Természeti adottságok és viszonyok A kistérség településeinek mindegyike hegy és dombvidéki településnek számít. Ugyanakkor Szikszótól délre már az Alföld síkja kezdodik. A kistréség tehát az Északi Középhegységben helyezkedik el, de annak déli vége határos a Magyar Alföld síkjával. Ez a kettosség a kistérség viszonyaira minden szempontból jellemzo. Domborzati viszonyait tekintve végül is a Szikszói Kistérség három kistáj területén foglal helyet. Ezek a Cserehát dombvidék délkeleti része, a Hernád folyó völgye, és a Szerencsi dombvidék nyugati nyúlványai. Maga a dombvidék az Os-Bódva és az Os-Hernád homokos-kavicsos hordalékkúpja. A pliocén földtörténeti korban a pannóniai beltenger öble volt. A hordalékkúp, melynek fo alkotója pliocén pannóniai kavics, homok és agyag és nyirok, a tenger eltunte után borult a tájra. Késobb kiemelkedett, és szerkezeti vonalak mentén feldarabolódott. Egyes részeken féloldalasan emelkedett meg, s ilyen módon aszimmetrikus völgyek jöttek létre. Ilyen a Vadász patak völgye is. A dombvidék nyugati pereme a Bódva (Sajó) kavicsterasza. Ez a Szikszótól nyugatra fekvo dombsor vonulata (I. számú terasz). A kistérség nyugati határa Szikszó-Homrogd között nagyjából követi ezen terasz fo gerincét. A II. terasz a szikszói Magyar hegynél kezdodik, a III. a Vasonca patak völgyétol keletre emelkedik. A IV. terasz melyet a Hernád folyó, illetve annak mellékvizei töltöttek fel, a kistérséget már nem érinti. A dombvidék csúcsainak magassága 200-300 méter között van, 300 méter felé csak ritkán emelkednek. - 8 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja A kistérség csereháti települései: Szikszó (részben), Alsóvadász, Homrogd, Monaj, Selyeb, Nyésta, Abaújszolnok, Gagyvendégi, Gagybátor, Kupa, Felsovadász, Gadna, Abaújlak (Szanticska), Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs. A Hernád völgye A Hernád árkos süllyedékét tektonikus mozgások alakították ki a harmad-negyedkor határán. A Cserehát felol érkezo patakok a kistérség területén a Bélus patak (Kis Hernád, vagy másik nevén Csíkos), a Galambos patak, Vasonca, és a Vadász patakok a Hernádot a völgy keleti szegélyére szorították. A Hernád folyó völgye emiatt valójában földrajzi értelemben a Cserehát része. A völgy igazából a Cserehát dombjait választja el a Tokaj-Eperjesi hegylánctól (Zempléni hegység). Szélessége a kistérség déli végén, Szikszónál 8-9 km, az északi végén, Csobádnál hozzávetoleg 6 km. Tengerszint feletti magassága 120 méter körül van, de a szikszói Nagyréten 115, 4 méter, illetve a csobádi Tilalmas duloben a Bársonyos patak közelében 128, 2 m. Egykor a Hernád völgyében haladt a középkori Via Magna (Nagy Út) amely az észak és dél közötti (nemzetközi és belföldi viszonylatú) személy és áruforgalom egyik fo lebonyolítója volt. Lengyelország, Krakkó felé vezetett egykor, és vezet ma is ez a nagy fontosságú út. A kistérség Hernád völgyi települései: Szikszó (részben), Aszaló, Halmaj, Csobád, Kiskinízs, Nagykinízs, Szentistvánbaksa, Hernádkércs, Felsodobsza. Szerencsi dombvidék A dombvidék a Tokaj Eperjesi hegylánc (Zempléni hegység) önálló kistája. A legkeletibb, 3-6 kilométeres szélességu sávját, amely a Zempléni hegyek második lépcsojének is tekintheto, Mezodulonek hívják. Ez egy denudáció által kialakított pliocén kori hegylábfelszín. 2. ábra. A kistérség Hernád-völgyi részének domborzatárnyékolásos térképe, a teljes Szerencsi dombvidékkel. A kék vonal a kistérség hozzávetoleges határa. (Forrás: ELTE Lazarus honlap.) - 9 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Az elso lépcso maga a Hernád völgy, átlagban 120 méteres tengerszint feletti magassággal. Igen meredek lejtokkel efelé magasodik a Mezodulo, közel 300 méteres csúcsokkal jellemezheto hegylába. A kistérség déli pontján a Baksi halom 272, 7 m, az északi ponton a perei Háromhalom 273,4 m. Mind a két halom osgyep borította kunhalom, s egyben a szikszói kistérség határát is jelzik. A hegylábak agyag és homok alkotta meredek falait a Hernád sokfelé alámossa, és jellegzetes földcsuszamlásokkal (suvadásokkal) tarkított magas partfalak jönnek létre. A nyugati peremvidék vad, szakadékos, meredek lejtoivel szemben a Mezodulo tetején lankás dombvidéki táj látható. Szántóföldjein egykor forgalmas utakon (Borút, Hajcsár út) nagy áruforgalom zajlott. Az utak maradványai ma is megvannak. Szentistvánbaksa és Hernádkércs határa felkúszik a részben vulkáni tufából álló Tetétlen hegy nyugati oldalára is. A vidék opál valamint faopál elofordulásairól nevezetes. A kistérség négy településének, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Hernádkércs, Felsodobsza keleti határrészei esnek a Szerencsi dombvidék, illetve a Mezodulo területére. A kistérség Szerencsi dombvidékre eso területének megnevezése nem egyértelmu, ugyanis Harangodnak is hívják. Ezen mikrotáj határai Boros L. szerint a Hernád, valamint a Takta és a Gilip patakok. Északi határa Szentistvánbaksa, Hernádkércs, és Monok irányában bizonytalan. Ezen meghatározás alapján Felsodobsza már nem tartozik a Harangod vidékéhez, melynek területe mintegy 150 négyzetkilométer. A Cserehát keleti részét 57%-ban agyagbemosódásos barna erdotalajok borítják, melyek kedvezo térszíni elhelyezkedésük miatt többségében mezogazdasági területek. E talajokat dél felé haladva barnaföldek (23%), majd csernozjom barna erdotalajok (11%) váltják fel, túlnyomóan szántóterületeket alkotva. A Hernád völgye felszínének 60%-át holocén képzodmények (ártéri iszap, agyag, futóhomok) borítják. Jelentos mennyiségu betonkavics-készlettel rendelkeznek a terület kavicsbányái (pl. Kiskinizs). A kistájat jó termoképességu csernozjom barna erdotalajok (11%), a folyóvölgyben réti öntéstalajok (66%) borítják. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a kistérség Hernád-völgyi területei kedvezobb, míg a csereháti települései kedvezotlenebb talajadottságokkal jellemezheto. - 10 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 3. ábra. A talajok kémhatása a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés) 4. ábra. A talajok szervesanyag készlete a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés) - 11 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 5. ábra. Talajalkotó kozetek a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés.) 6. ábra. Talajértékszám a kistérség területén. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés.) - 12 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 7. ábra. A talajok vízgazdálkodása a kistérség területén.(forrás: Megyei környezet állapot felmérés.) Az éghajlat mérsékelten huvös, mérsékelten száraz. Az évi napfény tartam 1900 óra körül alakul. A fagymentes idoszak 165-170 nap, általában április 25. és október 10. között. Az éves csapadék 580 mm körüli, az ariditási index 1, 2. Uralkodó szélirány É-i, ÉK-i. Az éghajlat és a talajviszonyok kevésbé fagyérzékeny szántóföldi- és zöldségkultúrák, illetve gyümölcsfajok termesztésének kedveznek. Az erdosültség alacsony. A csereháti kisebb erdofoltokban elsosorban a tölgy és az akác jelenik meg. A patak völgyét kevés erdo kíséri, ezek túlnyomó részét cser illetve tölgy alkotja, de itt is található telepített fenyves és foként akác. A Hernád-völgyben az erdok az ártéri részeken találhatók, jellemzo fáik a nemes nyár és a fuz. - 13 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Az ártéri ligeterdok, nedves rétek számtalan botanikai és zoológiai értéket rejtenek, ezért védettségük helyenként indokolt lehet. Jellemzo ásványkincs az Aszaló és Alsóvadász térségében megjeleno jó minoségu, az építkezésekhez és esetleg üveggyártáshoz is használható homok, valamint a Csobád térségében található sóder, illetve Kiskinízs határában a betonkavics. Alsóvadász és Szikszó térségében melegvíz található, melynek feltárása 2000-ben kezdodött el, Szikszón 42C 0 -os melegvizet szolgáltató termálkút üzemel. A kistérségben több növényritkaság és védett növény, illetve állat fordul elo. 1.3 Vízkészlet, vízgazdálkodás Mivel a kistérség foleg csereháti része völgyekben bovelkedik, azok mindegyikében vízfolyás is található. Ezen apró erecskék nyáron többnyire szárazak. A vidék egyetlen igazi folyója a Hernád, jelentos még a Bársonyos csatorna, és a Vadász illetve a Vasonca patakok. Ezek a vizei a Hernádba folynak. Hernád folyó A Hernád folyó az Alacsony Tátrában ered és Tornyosnémetinél lép Magyarország területére. Ónodnál ömlik a Sajóba. Magyarországi hossza 108 kilométer és a folyó esése a hazai szakaszon 43 méter. Emiatt a Hernád nagy esésu folyó, mely sok hordalékot szállít. Árvíz estén a szállított lebego hordalék mennyisége a kisvízi érték százszorosa is lehet. A nagy esésu folyó árvíz esetén oldalazó és mélyíto eróziót egyaránt végez. A folyó átlagos szélessége 50-70 méter, sebessége 2,1-6 km/óra. A víz általában 1-3 méter mély, de kisvíz esetén, július-augusztusban 0,2 méter is lehet. A vízszint ingadozása igen nagy. FRISNYÁK (1992) szerint a hazai folyók közül a Hernádon tapasztalható a legnagyobb vízhozam ingadozás. A kis és nagyvíz közötti különbség több mint százszoros lehet. A hirtelen jelentkezo árvizek nagy tömegu vize, a szeszélyes vízjárás, és a szabályozatlan meder miatt gyakran az egész széles völgyet elönti. Az elöntött területekbol elszigetelten emelkednek ki a néhány méterrel magasabb homokszigetek. A települések ezekre épültek, így az árvizek azokat közvetlenül nem veszélyeztetik. A Folyó vizét egy keresztgát (Hernádszurdoknál, a Bársonyos csatorna kivezetésénél), és három kis eromu szabályozza. Ez utóbbiak közül egy - Felsodobsza a kistérség területén található. A víz homérséklete gyorsan változik. Nyáron 20-25C 0. Turisztikai könyvek is említik (FÜLEP és KISS 1997), hogy a folyó körüli táj igen szép, változatos, maga a víz majdnem vadvíz jellegu. Mindez nyilván összefügg azzal is, hogy a Hernád csak részben szabályozott folyó. Medrének szabályozására nemigen került sor. Emiatt a folyó mentén holtág csak kevés van (Hernádszurdok, Novajidrány, Pere). Ezek is új keletuek, a legrégebbi 1936-ban keletkezett, még a legfiatalabb csak 1971-ben (VITUKI 1973) A folyó nagyon sok természetes kanyarulata megvan, ezért sokfelé vadregényes megjelenésu. A kistérségre eso partvidékét árvízvédelmi töltés nem védi. A folyóban gyakoriak a homok és kavics szigetek. Ezeket többnyire bokorfüzes növénytársulások borítják be. A Hernád folyó a kistérséget Felsodobszánál éri el, és Szikszónál hagyja el. - 14 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Bársonyos (Malom) csatorna, teljes hossza 68 km. Régebben természetes vízfolyások voltak a helyén. Onga honlapján olvasható, hogy a Bársonyosról az elso írásos emlék 1411-bol való. Állítólag nem eldöntött, hogy a Hernádból eredo természetes vízfolyás, vagy a középkorban ásott malomárokról van-e szó. E sorok írója az 1784-ben készült 1. katonai felmérés térkép anyagát ismerve a természetes eredet híve. Nem valószínu, hogy annyira kanyargós, helyenként sok ágra szakadó csatornát bárki is ásott volna. Esetleg egyes kis szakaszai lehetnek ásottak és középkori eredetuek, amelyek az egykori mederrészeket köthették össze. Ma jórészt ásott, nyílegyenes meder kialakításával létrehozott mesterséges csatorna a Bársonyos. A Hernád folyóból a hernádszurdoki keresztgátnál lép ki. A vizsgálat alá vont területet Halmaj község keleti határán hagyja el, hogy Bocsnél újra a Hernádba torkolljon. Viszonylag gyors folyású, szabályozható de többnyire kis vízállású csatorna. A partját közönséges sásfajokból, nádból, és gyékény fajokból álló vegetáció övezi. A Hernád jobb oldali partján a munkaterületünkön a terasz felszínem sorakozó falvak szinte mindegyikét érinti a Bársonyos csatorna. Vize a háború elott 14 kis vízimalmot hajtott. Innen ered a régi neve Malomárok. Vadász patak A kistérség legnagyobb patakja. A Vadász patak egyben a Cserehát egyik leghosszabb vízfolyása. A dombvidéket Szikszó térségében hagyja el. Három fo ága Homrogdnál egyesül. A Vadász patak vízgyujto területe mintegy 220 négyzetkilométer, ebbol 63,4 a Mohó, és 40,4 a Felsovadászi patakokra esik. Vízhozama rendkívül szeszélyes. Nyári aszályok idején sem szárad ki, de alig folyik víz benne. Esos idoben, hóolvadáskor igen gyorsan sokszorosára no a vízhozama. Ilyenkor árvízveszélyt jelent. A belterületi mederrendezés koburkolás - következtében 1963 tavasza óta árvizet nem okozott, bár 1999 nyarán ez kis híján bekövetkezett. A Vadász patak Szikszó határában, az úgynevezett hármas zsilip mutárgyainak segítségével keresztezi a Bársonyos csatornát. A Bársonyos vize buktatók révén, a patak medre alatt folyik át. A Vadász patak a város közigazgatási területétol délre, Ócsanálos határában a Hernád folyóba ömlik. Bélus patak (Kis Hernád, Csíkos) A Bélus patak, melyet Hernádszentandráson és Ináncson a népnyelv inkább Csíkos néven ismer, a vizsgált területnek a Hernád folyó mellett a legjelentosebb ökológiai szempontból is fontos vízfolyása. A patak Szemere Fáj és Fulókércs községek határában több kis ér formájában ered. Víz mindig van benne, még a legszárazabb nyári napokon is. A patak a Hernád völgyét a Mérai Csárdánál éri el, és itt keresztezi a 3. sz. utat. Méra belterületén a vize bukó mutárgyon keresztezi a Bársonyos csatornát, és egészen Kiskinízs határáig a Bársonyos és a Hernád folyók között folyik. A kistérség területén néhány kilométeres szakasza található, s északi határának közelében, Kiskinízsnél torkollik a Hernádba. Galambos patak A kis vízhozamú idoszakos vízfolyás Forrótól délre keresztezi a 3. számú foutat, és belép a kistérség területére. Szántóföldek között kanyarog egészen Csobád határáig, ahol a csobádi patakot keresztezve áthalad azon a gyepterületen, melyet a következokben Halmaj-csobádi gyepek néven fogok tárgyalni. Ásott medre igazából vízlevezeto árok, de összeköttetésben áll azokkal az osi vízfolyásokkal, vízjárta területekkel, melyek növényzete a Halmaj-ináncsi - 15 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja gyepeket értékessé teszi. Medre végig ásott, így botanikai szempontból érdektelen lenne. Ennek ellenére Halmaj elott a patakocska szántóföldekkel övezett töltésén szép gyep vegetáció alakult ki, védett növényekkel. A Galambos patak a vizsgálati terület déli szegélyén a Bársonyos csatornába torkollik. Csobádi patak Csobádtól kissé északra lép a Hernád völgy és a kistérség területére. Néhány kilométer megtétele után botanikai szempontból érdektelen ásott mederben haladva bukón átlép a Bársonyos csatornán, és a Bélus patakba torkollik. Vasonca patak A patak a Cserehát középso részén, a kistérségen túl, Felsogagy, Csenyéte és Gagyapáti községeknél ered. Számos igen rövid, nyáron többnyire kiszáradó, apró erecske táplálja még a Cserehát egy jellegzetes kistájának, a Szárazvölgynek patakját. A kistérséget vagy 15-20 kilométer megtétele után Rásonysápberencsnél éri el, és itt soha nem szárad már ki. A halmaji útelágazásnál lép a Hernád völgyébe. Ásott medre keresztezi Halmajt, a Bársonyoson buktató mutárgy révén átfolyik, és Halmaj határában a Hernádba ömlik. Harangod patak A Szerencsi dombvidék egyik jelentosebb vízfolyása, a Harangod patak Szentistvánbaksa határában két ágból ered, de mielott igazi patakká duzzadhatna, Megyaszó irányában kilép a kistérség területérol. Gilip patak Az ugyancsak két ágból összefolyó Gilip patak Hernádkércs és Felsodobsza határában ered, de a Harangod patakhoz hasonlóan elhagyja a kistérséget. Bátor patak A kistérségen kívül, Felsogagy határában, a Daruszállás nevu tanya közelében ered. Az erecske pár kilométer megtétele után belép a kistérségbe, és Gagyvendégi valamint Gagybátor falvakat érintve vagy 10 kilométer hosszan a kistérségen át folyik. Átlépve Rakaca határába újra elhagyja a kistérséget, hogy azután néhány kilométer után a Rakaca patakba torkolljon. Ez a kistérség egyedüli vízfolyása, amelynek vize végül nem a Hernádba, hanem a Bódvába jut. Gagyvendégi térségében kevéske víz a legszárazabb idoben is van benne. A kistérség területén 8-10 apró erecske táplálja. Tavak A szikszói kistérség területén természetes tó nem található. A Hernád völgyében ugyanakkor vannak kavicsbánya tavak. Csobád határában a Galambos patak közelében két régebbi bányató van, a botanikai szempontból érdekes legelok területén. A szikszói Malomtó régebben a Vadász patak része volt. Többnyire szárazon álló mélyedés. Vagy két évtizede kis völgyzáró gátas halastó létesült Selyeb határában. Vízellátását a gyakorlatilag csak tavasszal nem száraz erecske a Kuza patak lenne hivatva biztosítani, amely vagy 5 kilométer hosszú mellékvölgyével a falutól délre éri el a Vadász patakot. Régi folyómedrek, vízjárta területek A Hernád völgy és a kistérség területén nagyszámban találhatóak osi folyómedernek látszó alakzatok, mélyedések. Ezeket ma sem muvelik, hanem gyepterületek részei, vagy szántóföldekkel körülvett többé-kevésbé természetes növénytakaróval fedett helyek. Legtöbbjüket sajnos meliorálták, vagy kiszáradnak, így állandó, vagy az év nagyobb részében víz alatt álló területek nincsenek közöttük. - 16 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség településeit a szocialista iparosítás nem érintette, így az egészében megorizte a rurális jelleget. A kistérség elhelyezkedése és Miskolchoz való közelsége miatt a rendszerváltást megelozoen a foglalkoztatásban meghatározó szerepe volt a megyeszékhelynek. A miskolci nagyipari központok összeomlásával az eljáró dolgozók köre jelentosen csökkent, de napjainkban is a foglalkoztatottak több mint fele ingázik. A helyben foglalkoztatottak száma a kistérség településeiben Település Helyben foglalkoztatottak száma összesen A foglalkoztatott férfiak száma A foglalkoztatott nok száma ABAUJLAK 9 12 5 LÉH 83 62 48 GAGYVENDÉGI 38 25 17 KISKINIZS 16 53 31 ASZALO 125 234 184 NYÉSTA 4 4 4 GADNA 12 6 9 SZENTISTVÁNBAKSA 8 19 9 MONAJ 8 16 7 FELSÖDOBSZA 80 119 78 KÁZSMÁRK 93 104 67 KUPA 14 16 6 HOMROGD 128 140 92 SZIKSZO 1445 953 847 HERNÁDKÉRCS 113 41 24 FELSÖVADÁSZ 96 51 32 SELYEB 57 54 33 ABAUJSZOLNOK 8 6 2 NAGYKINIZS 19 31 27 HALMAJ 357 289 209 GAGYBÁTOR 16 11 15 ALSOVADÁSZ 128 163 136 RÁSONYSÁPBERENCS 30 74 54 CSOBÁD 55 97 65 ÖSSZESEN 2942 2580 2001 2. táblázat, Forrás: Népszámlálás, 2001 A gazdaság teljesítményét mutató hozzáadott érték szerint a kistérség a megyében az utolsó helyen áll. A muködo vállalkozások 96%-a 10 fo alatti létszámot foglalkoztat és 250 fot meghaladó üzem nincs a kistérségben. - 17 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma alapján a kistérség településein 250- és több fot foglalkoztató muködo vállalkozások száma 50-249 fot foglalkoztató muködo vállalkozások száma 20-49 fot foglalkoztató muködo vállalkozások száma 10-19 fot foglalkoztató muködo vállalkozások száma 1-9 fot foglalkoztató müködo vállalkozások száma 0 vagy ismeretlen számú fot foglalkoztató müködo vállalkozások száma ABAUJLAK 5 3 0 0 0 0 LÉH 5 1 0 0 1 0 GAGYVENDÉGI 6 2 0 1 0 0 KISKINIZS 8 2 0 0 0 0 ASZALO 36 20 1 0 0 0 NYÉSTA 1 0 0 0 0 0 GADNA 4 0 0 0 0 0 SZENTISTVÁNBAKSA 4 1 0 0 0 0 MONAJ 3 2 1 0 0 0 FELSÖDOBSZA 12 4 0 0 0 0 KÁZSMÁRK 9 3 0 0 0 0 KUPA 4 0 0 0 0 0 HOMROGD 15 7 0 1 0 0 SZIKSZO 233 119 2 3 2 0 HERNÁDKÉRCS 9 4 3 0 1 0 FELSÖVADÁSZ 10 6 1 0 0 0 SELYEB 4 4 0 1 0 0 ABAUJSZOLNOK 1 0 0 0 0 0 NAGYKINIZS 5 6 0 0 0 0 HALMAJ 34 19 3 1 1 0 GAGYBÁTOR 3 0 0 0 0 0 ALSOVADÁSZ 24 11 0 1 0 0 RÁSONYSÁPBERENCS 12 1 0 0 0 0 CSOBÁD 5 3 0 0 0 0 ÖSSZESEN 452 218 11 8 5 0 3. táblázat, Forrás: KSH T-STAR adatbázis A vállalkozások gazdasági struktúrájában természetszeruleg a szolgáltatások (kereskedelem, gazdasági szolgáltatások) dominálnak (54%), de az átlagnál nagyobb szerepe van a mezogazdaságnak (12%) is. Ha csupán a jogi személyiséggel rendelkezo (nagy) vállalkozásokat vizsgáljuk, a mezogazdaság súlya megno. - 18 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja A vállalkozások ágazati megoszlása a szikszói kistérségben Muködo vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma az építoipar nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma a mezogazdaság, vadgazdálkodás, erdogazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (%) Muködo vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz -, goz -,vízellátás nemzetgazdasági ágakban (%) 10 31 12 7 7 11 23 4. táblázat A kistérségben a feldolgozóipari üzemek betelepedése a rendszerváltást követoen sem gyorsult fel, a szikszói fehérje feldolgozó az egyetlen nagyobb feldolgozóipari vállalkozás. Az elmúlt évek során a kis- ill. középüzem formájában környezetre érzékeny vegyipari ágazatok települtek az Alsó-Hernád völgyébe. Hernádkércsen kohászati segédanyagok gyártása, Halmajon és térségében iskolai eszközök, tinta, vízfesték és flakonok gyártása folyik. Bizakodásra adhat okot a Szikszón létesített ipari park, amely új lendületet adhat a vállalkozások fejlodésének és a hozzáadott érték eloállításának a kistérségben. A mezogazdaság szinte valamennyi településen meghatározó tevékenység maradt, amely a felvevopiacok közelségének, a hagyományoknak, valamint a természeti és humán adottságoknak köszönheto. A helyben foglalkoztatott lakosság 15%-át foglalkoztatja az agrárium, de településenként vizsgálva a kistérséget megállapíthatjuk, hogy vannak olyan települések (Hernádkércs, Halmaj, Homrogd, Léh, Selyeb), ahol a helyben foglalkoztatottak 50-90%-a mezogazdaságból él. Ezek azok a települések, ahol mezogazdasági nagyüzemek muködnek. További említésre méltó tény az is, hogy a mezogazdasági kis- és középüzemek nagyon sok ember számára nyújtanak részmunkaidos foglalkoztatást. - 19 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Helyben foglalkoztatottak ágazati megoszlása a szikszói kistérség településein helyben foglalkoztatottak összesen Mezogaz - daságban Iparban, építoiparban Szolgáltatásban település foglalkoztatott Alsóvadász 128 29 13 86 Aszaló 125 14 15 96 Felsodobsza 80 1 13 66 Halmaj 357 108 28 221 Hernádkércs 113 79 5 29 Kiskininizs 16 6 0 10 Nagykinizs 19 1 3 15 Szentistvánbaksa 8 0 1 7 Szikszó 1445 23 367 1055 Abaújlak 9 1 0 8 Abaújszolnok 8 4 0 4 Felsovadász 96 15 16 65 Gadna 12 1 0 11 Gagybátor 16 2 1 13 Gagyvendégi 38 8 2 28 Homrogd 128 41 6 81 Kázsmárk 93 8 5 80 Kupa 14 2 0 12 Léh 83 55 2 26 Monaj 8 2 0 6 Nyésta 4 0 3 1 Rásonysápberencs 30 3 3 24 Selyeb 57 27 0 30 Összesen 2887 430 483 1974 5. táblázat 1. 5. Településszerkezet Az épített környezet az ember által mesterségesen kialakított struktúrarendszer, amelyben a mindennapi élet társadalmi, gazdasági történései zajlanak. A településkép legidotállóbb tényezoje a településszerkezet; az utcák, illetve a házak egymáshoz való viszonya, a telkek elrendezése, formája. Falvak A kistérség falvainak többsége tipikus apró-falu, ahol a népesség 500 fo alatt van. Ezeken a területeken a népsuruség 25 fo/km2, amely jelentosen alatta van a megyei és országos átlagoknak. Ezek a települések magukon hordozzák az aprófalvakra jellemzo tipikus problémákat, amely a lakossági szolgáltatások alacsony színvonala, a gazdasági funkciók szinte teljes hiánya, folyamatos elvándorlás, népességfogyás. - 20 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja A falvak többsége átalakulóban van, ahol a hagyományos épületet és portát felváltják a kertvárosias jellegu beépítések. Ez a megállapítás és az átalakulás a szikszói kistérségben elsosorban a Hernád völgy településeire, vagy az ahhoz közeli falvakra (Alsóvadász, Homrogd) igaz, vagy részben igaz. Az elzártabb kistelepülésekre a kistérségben nem (sem) jellemzo a faluszerkezet drasztikus átalakulása. Ezekre a ma is fokozottan hátrányos helyzetu falvakra évtizedek óta nem jellemzo az építkezés, azaz alkalom sem igen nyílt a hagyományos települési viszonyok megváltozására. Itt még ma is többségében hagyományos népi lakóházakat láthatunk, modern szocreál épületnek többnyire nyoma sincs. Igaz, a népi lakóházak, parasztházak többsége lakó nélkül maradt, vagy lakói idos emberek. Itt inkább a gondozatlanság miatt a régi paraszti épületek pusztulása, néhol egész településrészek teljes leromlása, romba dolt vert és vályogfalú épületek szomorú látványa fogad. Pedig ezek a falvak éppen elmaradottságuk miatt orizték meg azt osi településszerkezetet és településképet, amely ma már egyre inkább értéket képvisel. Igen jó példa erre Szanticska üdülofalu. Az Európai Falufelújítási Díj pályázatra Magyarországról másodikként 1992-ben Borsod- Abaúj-Zemplén megyébol, az Abaújlak településhez tartozó Szanticska községrész kapott alkalmat. A zsuri kiemelte "az elnéptelenedo település megmentése érdekében kifejtett egyéni erofeszítést". A falu ugyanis 1989-re elnéptelenedett, csak egy házában maradt lakos. Az o óriási erofeszítése révén azonban három év múlva a nemzetközi zsuri már 20 lakott épületet talált. Szanticska a Cserehát szép völgyében fekszik, Miskolctól 50 km-re északra. (ÖNKÖRKÉP honlap). Szanticska helyzetének rendezésében nagy szerepet játszott Pál István, aki több mint 15 éve kezdte a kistelepülés megmentésének programját. A kistérség területén, illetve a Belso Csereháton, vagy Halmaj környékén, több potenciális üdülofalu is van még, bár egyesek romlása belátható idon belül jóvátehetetlen lehet. Homrogtól északra, a kistérség majd minden falva népi építészeti emlék lehetne, s a legelzártabbak (Abaújlak, Nyésta, Abaújszolnok, Gagyvendégi, Gagybátor) vannak ebbol a szempontból a legjobb helyzetben. Városok A kistérség egyedüli városa, Szikszó, maga is sokáig község volt. Miskolc viszonylagos közelsége és Szikszó kisvárosi jellege miatt a központi funkciók a településen csak részben érvényesülnek. Ez építészetileg, viszont elonyt jelentett a város számára, ugyanis emiatt a fenti tendenciák itt csak részben figyelhetok meg. Az '50-es években megindult dinamikus iparfejlesztés szükségessé tette a lakás- és az ehhez kapcsolódó felépítményi és vonalas infrastruktúra fejlesztését. Kezdetben a hagyományos építési módnál termelékenyebb, középblokkos és öntött technológiájú házakkal igyekeztek biztosítani a lakásigények kielégítését, de az igazi tömegtermelést a házgyári, kisebb mértékben az alagútzsalus szerkezetu lakásépítések jelentették. Szikszót a szocialista iparosítás, és a blokk technológia nem, vagy alig érintette, így a településen nincs rehabilitációra szoruló panel technológiával készült építmény. A városmag polgári épületei azonban rehabilitációra szorulnak. Az uniformizált házak miatt már nem lehet megkülönböztetni egymástól a települések nagy részét. Az emberek gyökértelenné váltak, megszunt a helyi identitástudat, kötodésük egymáshoz és a helyi hagyományokhoz. Elmaradt ugyanakkor a megmaradt történelmi városmagok felújítása, rehabilitációja. Szikszón is elmaradt a belváros rehabilitációja, de nem bontották le azt. Bizonyos kisvárosi stílusú épületeket viszont (például az egykori bank épülete) építészeti jellegeitol megfosztották. - 21 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 1.6. Infrastruktúra 1.6.1. Ivóvíz ellátás Az ivóvízellátással kapcsolatos egyes adatok vezetékes vízzel ellátott lakások száma, és a vízvezeték hossza az alábbi táblázatban van feltüntetve, a KSH 2001 évi adataira alapozva. A kistérség minden településén van vezetékes ivóvíz, de a bekapcsolt lakások száma esetenként az 50%-ot sem éri el. Az alábbi táblázat a 2001. évi KSH adatok alapján településenként sorolja fel a közüzemi vízellátásra csatlakozó lakások számát. lakásállomány vezetékes víz/lakás vizvezeték (km) vízfogya. Köbméter Abaújlak 84 21 1,1 1000 Abaújszolnok 71 37 2,5 2000 Alsóvadász 440 233 8,4 33000 Aszaló 629 551 14,8 38000 Csobád 254 198 7,8 14000 Felsodobsza 345 295 5,1 16000 Felsovadász 187 75 5,3 5000 Gadna 84 58 2,2 2000 Gagybátor 116 75 4,5 2000 Gagyvendégi 110 44 2,3 2000 Halmaj 588 393 14,7 35000 Hernádkércs 151 97 2,9 6000 Homrogd 326 168 11,2 19000 Kázsmárk 253 147 7,1 26000 Kiskinízs 125 77 4,2 6000 Kupa 77 30 1,4 2000 Léh 152 127 3,2 25000 Monaj 106 93 2,5 4000 Nagykinízs 141 45 4,7 3000 Nyésta 37 10 1,9 1000 Rásonysápberencs 212 196 4,4 27000 Selyeb 183 107 4,5 17000 Szentistvánbaksa 140 45 3,8 3000 Szikszó 2159 1549 44,6 165000 6. Táblázat Települések vízellátása. Kérdoívekre adott válaszok A kistérségi települések vízellátásával kapcsolatban kérdoíven kerestünk választ a helyi önkormányzatoktól. A kapott válaszokat a következokben foglalhatjuk össze. 1. Van-e saját víztermelo kútjuk? Igen: 11 válasz: Abaújlak, Abaújszolnok, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj, Monaj, Nyésta, Selyeb, Kázsmárk, Kupa, Csobád, Szikszó, Nagykinízs, Szentistvánbaksa. Felsovadász, Nem: 4 válasz. 2. Ha nem, honnan kapják a vizet? Homrogd, Aszaló, Alsóvadász: Szikszóról Hernádkércs: Felsodobszáról. Szikszó: saját kutak mellett az ÉVIZIG Hernádkaki telepérol is kap vizet. Felsodobsza:- - 22 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 3. Van-e a kútjuknak kijelölt védoterülete? Igen: 12 válasz igen Nem válaszolt: 1 önkormányzat. Nincs: Abaújlak. Felsodobsza, 4. Ki a víz szolgáltatója? Az önkormányzat: Kázsmárk, Csobád, Halmaj Borsod Víz Kft: Abaújlak, Hernádkércs, Kupa, Gagyvendégi, Gagybátor, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Felsovadász, Felsodobsza. Szikszó Víz Kft. Homrogd, Aszaló, Alsóvadász, Szikszó Cser Közmu Kf, Hegymeg: Monaj, Selyeb, Abaújszolnok, Nyésta, 5. Vannak-e vízminoségi problémák és mik azok? Nincs: Halmaj, Gagybátor, Nyésta, Gagyvendégi, Abaújszolnok, Monaj, Kupa, Csobád, Hernádkércs, Abaújlak, Magas vastartalom: Selyeb Magas nitrát tartalom: Aszaló, Szikszó, Homrogd, Alsóvadász, Magas ammónia tartalom: Kázsmárk Nem válaszolt: Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Felsodobsza, Magas gáz és vastartalom: Felsovadász. 6. Mellékelje az utolsó ÁNTSZ vízvizsgálati eredményt. Ha nincs, hol szerezheto be? Mellékelte: Kázsmárk, Halmaj Jelezte, hol szerezheto be: Aszaló, Kupa, Selyeb, Gagyvendégi, Nyésta, Gagybátor, Felsovadász, Felsodobsza, Ivóvíz minoség problémák a kistérség területén A települési polgármesteri hivatalok a kérdoíves felmérés során az elozoekben felsorolt vízminoségi problémákat jelezték. A kistérségre vonatkozó adatok a térképen jól követhetoek. Az Országos Vízgazdálkodási Koncepció szerint említett vízminoségi probléma csoportok mindegyike elofordul a kistérségben, és olyan település is van, ahol gongokról nem tudunk. Az ivóvíz a kistérségben a következo okok miatt jelenthet egészségügyi kockázatot: nitrát (nitrit) tartalom, vas és mangán tartalom, ammónia, bór, fluorid, jodid tartalom, arzén tartalom. 8. ábra. EU szabványoknak nem megfelelo vízellátású települések. (Forrás: Vízgazdálkodási Országos Koncepció.) - 23 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Nitrát és nitrit okoz gondot Szikszó, Aszaló, Alsóvadász, Homrogd, és Kiskinízs területén. Halmaj a szikszói rendszerrol leválva ilyen gonddal nem küzd. A térkép tanulsága szerint Szentistvánbaksán és Nagykinízsen a víz arzénes. Mindezek ellenére ezeket a településeket nem sorolták a nitrátérzékeny települések közé. Igaz ez a besorolás a mezogazdasági eredetu nitrát szennyezésre való érzékenységet jelzi. Ebbe a csoportba sorolták viszont a kistérségben Abaújlak község területlét. (Forrás: 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezogazdasági eredetu nitrátszennyezéssel szembeni védelmérol.) 9. ábra. Nitrátérzékeny települések a kistérségben. (Forrás: NKAP, NTKSZ) Vas és mangán tartalom Gadna, Abaújlak és Nyésta ivóvizében magasabb ezen fémek tartalma a megengedett határértéknél. Az ilyen ivóvizek mesterséges vas és mangán-mentesítésére lehetoség van. Ammónium, bór fluorid vagy jodid A kistérségben a következo településeken magasabb ezen összetevok valamelyikének tartalma az ivóvízben: Gagyvendégi, Gagybátor, Felsovadász, Selyeb (vasat jelzett), Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs. EU szabványoknak megfelel az ivóvíz minosége: Abaújszolnok, Monaj, Csobád, Hernádkércs és Felsodobsza településeken. - 24 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja 1.6.2. Háztartási folyékonyhulladék-kezelés a kistérségben A halmaji rendszer 2002. évben Halmaj és az agglomerációjába tartozó települések szennyvíz tisztítási és elvezetési gondja megoldódtak. Az alábbi felsorolás a 25/2002 (II. 27) kormányrendeletbol való, amely immár tényként kezeli, hogy a kistérség északi részének települései 6979 lakossal egy rendszer keretében megoldották szennyvízgyujtési és tisztítási gondjaikat. Halmaj D156/1 6979 Kiskinízs D156/2 Léh D156/3 Hernádkércs D156/4 Felsodobsza D156/5 Kázsmárk D156/6 Rásonysápberencs D156/7 Csobád D156/8 Nagykinízs D156/9 Szentistvánbaksa D156/10 A halmaji szennyvíz telep a térség községeinek szennyizét tisztítja. Kapacitása 1000 köbméter/nap. Átadására 2002. évben került sor. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Vasonca patak. Mind a Vasonca, mind a Vadász patak végso soron a Hernádba szállítja a tisztított szennyvizeket. Aszalói rendszer Közismert tény, hogy a Szikszói vízmu talajvíz kútjainak minoségét nagyban befolyásolja Aszaló község csatornázottságának mértéke is. Aszaló község 2000. évben pályázott szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére. Szikszó város képviselotestülete támogatta, hogy a község szennyvíz tisztító telepe a szikszói szennyvíz telepen épüljön fel. Egyébként Aszaló és Szikszó is fokozottan sérülékeny vízbázison terül el. A 3/1984 (II. 7.) OVH rendelet (2003-ban új lép a helyére) szerint mindkét település a Sajó-Hernád völgy kiemelt vízminoség védelmi területén fekszik. Emiatt mindkét település csatornázása kiemelt jelentoséggel bír. A közelmúltban megfogalmazott Vízgazdálkodási Országos Koncepció szerint Aszaló község területe az I/a, Szikszó város területe a II/b prioritási kategóriába tartozik. Az aszalói szennyvíz telep 300 köbméter/nap kapacitású, amelyet 2002. évben adtak át. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója Szikszón a Vadász patak. A Vadász patak völgyének lehetséges rendszerei Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyeloség szorgalmazza, hogy a Vadász patak völgyének települései is a szikszói regionális szennyvízcsatorna rendszerre csatlakozzanak. A Vadász völgyben jelenleg (2003. oszén) több kezdeményezés ismert a szennyvíz csatornázás megoldására. Az egyik Homrogd község gesztorsága mellett a teljes völgyrendszer csatornázását tuzte ki célul, amelynek szennyvíz tisztító telepe Szikszón, a jelenlegi telep bovítésével jönne létre. - 25 -
A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Szikszó város képviselotestülete 2002. tavaszán olyan döntést hozott, hogy támogatja a kezdeményezést, amennyiben az új tisztító mu zárt lesz, és abból szag nem szivároghat ki. A másik kezdeményezés Alsóvadászon indult el, és Alsóvadász községet érinti mindössze. A szennyvíztisztító telep (160 köbméter/nap kapacitású) is itt épülne. Szikszó város önkormányzata ezt a megoldást nem támogatta. Az a képviselo testület álláspontja, hogy nem szerencsés, ha a kis vízhozamú Vadász patak akár tisztított szennyvízzel is terhelve lesz. Az alsóvadászi megoldás a többi belso csereháti települést is arra kényszerítené, hogy a csatornázás megoldása után a Vadász patakot terhelje a tisztított szennyvízzel. Emiatt a patak erosen szennyezett formában érné el Szikszó belterületét. Jelenleg a szikszói tisztított szennyvíz is jelentosen rontja a Vadász patak vízminoségét, de ez a város belterületén túl következik be. A patak vízhozama a szikszói szennyvíz teleptol 1-1,5 kilométerre a Hármas zsilip mutárgynál megno, mivel a Bársonyosból vizet kap. Lakott település belterületét már nem érintve néhány kilométer után a Hernádba ömlik. Annak vízminoségén nem igazán ront, mivel az eleve rossz. A 2003. évben megfogalmazott új kormányzati koncepciók, és pályázati lehetoségek arra is alkalmat adnak, hogy olcsóbb, alternatív víztisztító rendszerek akár minden településen külön-külön is létrejöjjenek. Ez arra ösztönzi a kis településeket, a Vadász patak völgyében is, hogy önálló szennyvíz tisztító egységek létrehozásával elkerüljék a regionális rendszerre való csatlakozást. Ezzel szemben a megyei szennyvíz elvetési és tisztítási keretterv, amelyet az ÉVIZIG dolgozott ki 1997-ben azt szorgalmazza, hogy a Vadász patak völgyében keletkezett szennyvizeket a szikszói szennyvíz telepre kell vezetni, és ott kell tisztítani. Mivel a Vadász patak vízhozama aszályos idoben igen kicsi, Szikszó város képviselotestülete minden ettol eltéro megoldások esetén attól tart, hogy az a szikszói szennyvíztelephez hasonló esetenként drasztikus vízminoség romlás léphet fel. Ez a város belterületén áthaladó Vadász patak esetében jogos lakossági panaszokra, adhat okot, mint arra a SZATEV szennyvíz bevezetésének idején már volt példa. A Vadász patak völgyében mielobb meg kell találni a megoldást, hogy a jelenlegi kedvezotlen közmu olló bezáruljon, és az érintett 14 település szennyvíz csatornát építhessen. Az biztos, hogy a Vadász patakon jelenleg hivatalos vízminoség adatgyujtés, és vízhozam vagy vízállásmérés nem történik. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a patak torkolatvidékére becsléssel a következo adatokat adták meg: KÖQ95% KÖQ NQ10% 0,1 köbméter/ sec, 0,44 köbméter/ sec 28 köbméter/sec. 7. Táblázat - 26 -