A fenntartható turizmus, mint térségi kiemelkedési lehetőség az Abaúji térségben

Átírás

1 A fenntartható turizmus, mint térségi kiemelkedési lehetőség az Abaúji térségben 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Az Abaúji Turisztikai térség bemutatása A térség földrajzi bemutatása Gazdasági társadalmi helyzet, Az Abaúji térség ipara Az Abaúji térség mezőgazdasága Demográfiai és foglalkoztatási viszonyok Helyzetelemzés, az elmúlt időszak eredményeinek vizsgálata Az Abúji térség turisztikai kínálata Az Abúji térség turisztikai infrstruktúrája Meglévő fejlesztések tapasztalatai Az Abaúji térség turisztikai Swot elemzése Az életképes turisztikai ágazatok vizsgálata Vízi turizmus, mint új turisztikai termék térségünkben A Hernád folyó vízitúra lehetőségei A vízi turizmus fejlesztési céljai a Hernád mentén A falusi turizmus helyzete a térségünkben A kulturális és örökségturizmus lehetőségei A kerékpáros turizmus lehetőségei Vár és kastélyturizmus a térségben Bor és gasztronómia turizmus lehetőségei a térségben A fürdőturizmus lehetőségei A horgászturizmus lehetőségei Az ökoturizmusban rejlő lehetőségek A lovas és vadászturizmus lehetőségei a térségben Fejlesztési térkép, prioritások, projektötletek Horgász és vadászturizmus Kerékpáros-,vízi-és lovas turizmus Kulturális-és örökségi turizmus Falusi turizmus Gasztronómia, bor és pálinkaturizmus Ökoturizmus Szektor semleges területek fejlesztése Az Abaúj térségi turisztikai termékszerkezet vizsgálata és átalakítási megoldásai termékfejlesztés Természeti értékek Épített értékek Fejlesztési prioritások I. prioritás Horgász- és vadászturizmus II. prioritás Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus III. prioritás Kulturális-, és örökségi turizmus IV. prioritás Falusi turizmus V. prioritás Gasztronómiai- és borturizmus VI. prioritás Ökoturizmus VII. prioritás - Szektor-semleges területek fejlesztése

3 5. 4. A termékkínálat fejlesztése Turisztikai és szakmai együttműködés kilakítása, benchmarking A benchmarking fogalma, alaklamazási lehetőségei A hatékony turizmusmarketing feltételrendszerének kialakítása Szegmentálás az elérni kívánt célcsoport meghatározása Disztribúciós csatornák FOTÓ MELLÉKLET

4 1. Az Abaúji turisztikai térség bemutatása A térség földrajzi bemutatása Az Abúji térség természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz kapcsolódik: Az Északi- Középhegységhez és az Alföldhöz. A terület három nagyobb területre tagolható.: Zempléni-hegység : az Eperjes Tokaji vulkáni hegylánc Magyarországon lévő része. A Hernád völgyétől a Bodrog és Taktaköz süllyedéséig terjed és több mikrorégióra bontja a tájat. A Gergely-hegy teljes területe, illetve Gönc térségének egy része is erre a területre esik. Cserehát: a Boldva völgyétől a Hernád völgyéig terjed terület. A pannon tengeri, tavi és folyóvízi üledék építette. Az Abaúji régióhoz kapcsolódik a Cserehát keletei része, valamint a kegyetlen térsége Hernád völgye: 4-6 km széles alföldi területi régió. A Cserehát felől futó patakok apró hordalékkúpjai a völgy keleti oldalába szorította a folyót, ahol az erózió miatt magaspartok alakultak ki. Ide tartozik Encs és Szikszó térsége és részben Gönc térsége. A terület keletről a Zempléni hegység, északról az országhatár, nyugatról a Csereháti dombság határolja. Az Abaúji térség Észak-Magyarországi régió észak-keleti felén közvetlenül a Szlovák határ szomszédságában helyezkedik el. Három darab statisztikai kistérséget foglalva magába, amelyek a következők: Abaúj-Hegyközi, Encsi, Szikszói kistérség. A megyei közigazgatási határokat vizsgálva a térség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található. Az Abaúji turisztikai régió területén 83 település található, amelyek turisztikai célú fejlesztése csak közös összefogással, partnerségben képzelhető el a közös múlt és az aktuális koncepció keretében. Az érintett települések a következők: Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Fony, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Sima, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta Encsi kistérség: Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szikszói kistérség: Abaújlak, Abaújszolnok, Alsóvadász, Aszaló, Felsődobsza, Felsővadász, Gadna, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj,Hernádkércs, Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Nyésta, Rásonysápberencs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó Gazdasági-társadalmi helyzet Az Abaúji térséget aprófalvas településhálózat jellemzi, változatos fejlettségi szinttel. A határmenti fekvés a megélhetési források beszűkülése a szolgáltatások alacsony színvonala és mindezek hatására bekövetkezett erős elvándorlás következményeként jelentkező erőteljes népesség erózió jellemzi. A térség hagyományos elmaradottságát a megye gazdasági válsága 3

5 tovább súlyosbította. A korábban ingázó dolgozók állásának elvesztésével az integrátori szerepet betöltő nagyüzemek kiesése a városi szolgáltatások való hozzájutás nehézségeinek növekedése és az ekkora kialakult társadalmi struktúra %-os munkanélküliséghez a megyében és országosan is a legalacsonyabb vállalkozói sűrűséghez a jövedelemtermelő képesség kirívóan alacsony szintjéhez és szociális támogatási igény drasztikus az önkormányzatok teljesítőképességét meghaladó mértékű növekedéséhez vezetett. A térség erősségei közé sorolható a természet viszonylagos érintetlensége a kultúrtörténeti emlékek, a tradicionális falusi kultúra szokásainak fennmaradása, a hagyományos népi építészet és a településszerkezet megőrzése, amely értékek elsősorban az ipari fejlesztésből való kimaradásának köszönhetőek. A határmentiség és a kistelepülések emberléptékű természetközeli életre módot adó közösségei, az érintetlen természeti környezet a turisztikai fejlesztések során gazdasági hátrányból, előnnyé kell alakítani Az Abaúji térség ipara Az Abúji térségének iparára és vállalkozási térszerkezetére a kétarcúság jellemző. Találunk néhány fejlettebb központot, (Encs, Szikszó), ahol térségi szinten jelentősebb méretű, export tevékenységet is folytató üzemek találhatóak itt találhatók a térség ipari parkjai az Encsi és a Szikszói Ipari Park. A többi településen kisebb méretű, kiegészítő elsősorban a mezőgazdasági feldolgozáshoz köthető, nagyrészt instabil helyzetű, tőke és információhiánnyal rendelkező vállalkozás üzemel. A működő vállalkozások térbeli eloszlására jellemző, hogy nagy részük kistérségi központokban, illetve speciális adottságokkal rendelkező településeken helyezkedik el. Az iparban a könnyű és feldolgozóipar dominál. A térségben található jelentősebb üzemek a következők. A BUBIV Rt a bútorgyártás, élelmiszer ipar területén találhatók: Abaújtej Kft. Forró, Futura Malomipri Zrt Szikszó, valamint a SZATEV Zrt. fehérjefeldolgozó üzem Szikszó Az Abaúji térség mezőgazdasága Az Abaúji térség hagyományosan mezőgazdasági területnek számít, az itt élők mindig is gazdálkodtak és a legutolsó időkig is a fő jövedelemforrás a mezőgazdaság volt. A mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészeti ágazatok is jelentőséggel bírtak, sőt öntözéses művelés is folyt a Hernád menti területeken. A nyolcvanas években nagyarányú intenzív gyümölcsösök telepítése folyt. Sajnos, a fejlett szarvasmarha tenyésztés és a juhászat a piac hiánya miatt visszafejlődött. A csehszlovák, majd a szlovák határ, ami kettészeli a történelmi gazdasági régiót, speciális helyzetet alakított ki az elmúlt évszázadban. A Cserehát egésze és ez a Hernád-völgyi kisrégió is féloldalas gazdasági fejlődési pályára kényszerült. A közlekedés, szállítás, kereskedelem, csak Magyarország felé irányult, elhaltak a Kassa és Lengyelország felé kialakult gazdasági csatornák Így a térség gazdasági potenciáljának optimális kihasználása az egyensúlyvesztés következtében nem felére, hanem jóval nagyobb mértékben redukálódott. Ezt a folyamatot a szocializmus Borsodi iparfejlesztési irányzata tovább torzította. Ennek hatásai a mai napig érezhetőek. Nagyrészt felelősek a térség hátrányos helyzetéért is. Mezőgazdasági adottságok, területhasználat A termőterületek talajadottságai a Hernád-völgyben regionális szinten is jók, de a dombvidéki területeken az átlagosnál gyengébbek. A Hernád völgyében AK körüli, a dombvidéken észak felé 4 AK-ás szántóföldek is vannak. Ezeken a gyenge adottságú földeken nem 4

6 kifizetődő a szántóföldi művelés. A talaj és domborzati adottságok azonban ideálisak a gyümölcstermesztésre és biogazdálkodásra. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet A térség hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági termelésen belül jellemző a növénytermesztés és az állattenyésztés is. Korábban a területre a közép és kisbirtokok voltak a jellemzőek, később majdnem minden faluban működött termelőszövetkezet. A térség agrárstruktúrája üzemi és tulajdoni vonatkozásban nagymértékű változáson ment át az elmúlt időszakban. A tulajdonlás vonatkozásában a magántulajdon a meghatározó, amelyre jellemző a rendkívüli elaprózottság. A földtulajdon jelentős része ma 5 ha alatti, de vannak egészen szélsőséges esetek is, amikor néhány hektár földterületnek, vagy erdőrésznek tulajdonosa van. Megtalálható a térségben a 0,5-1 ha-os, csak az önellátást biztosító mini birtok, a több 10 ha-os mezőgazdasági vállalkozó, vállalkozás is. A föld-, erdőterületek jelentős részét nem a tulajdonosok művelik, hanem különböző mezőgazdasági vállalkozók bérelik. Gyümölcs és növénytermesztés A kistérség adottságai kifejezetten alkalmasak gyümölcstermesztésre. Már a múlt században is a szántók és a gyümölcsösök nagyobb aránya volt erre a területre a jellemző ben a vetésterületek 80%-át foglalták el a gabona-, az ipari és a takarmánynövények. A 80-as, 90-es években, ill. a közelmúltban nagyobb 2-8 ha ültetvénytelepítések történtek szinte az egész térségben: fekete ribizli Novajidrányban és Forrón, kajszibarack Fancsalon, Forrón és Baktakéken, málna Forrón, alma Fancsalon és Krasznokvajdán. Ezen kívül nagyobb területek találhatók szeder, meggy, cseresznye, szilva, egres, fekete ribizli, bodza. A régebbi telepítéseket az akkori termelőszövetkezetek, míg az újabbakat részben magánszemélyek, részben pedig mezőgazdasági vállalkozások végezték. Az intenzív ültetvények nagy része egyéni magángazdálkodók kezében van. Szőlőművelés a korábbi évszázadokban Szikszó térségére volt jellemző, mely 1880-as években elérte Abaújt is és tönkretette a helyi borkultúrát. A napjainkban a térségben a szőlőgazdálkodás reneszánszát éri a térségben. A térség közel 3000 ha-os gyümölcsösén belül a Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely helyi eredetű mezőgazdasági-, erdőgazdaságivagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, a gönci barack és az abaújszántói bor (Tokaji borvidék) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. A korábban jelentős Encsi kistérségben található bogyós gyümölcsös ültetvények (málna, szeder), mára tönkrementek. Állattenyésztés Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztésnek vannak nagyobb hagyományai a térségben. A 70-es években az ágazat "fénykorában" itt is létesültek európai színvonalat képviselő intenzív szarvasmarha telepek. Jelenleg nagyüzemi szarvasmarhatelep 600 db-os Charolais telepe Csobádon működik. Valamint Alsógagyon található egy 500 db-os szürke marha telep. A múlt század végén jelentős juhállománnyal (mintegy db) rendelkeztek a körzet gazdái. Jelenleg a kedvező adottságok ellenére - szinte alig tartanak juhot a területen. 5

7 A takarmánybázist a Hernád menti földek biztosították, az állomány a 90-es években az 1/4- ére esett vissza. Az árutermelő kisüzemi sertéstartás a korábbi évtizedekkel ellentétben nem jellemző, de sok család, őstermelő foglalkozik sertéstartással. Az állatok értékesítése egyénileg, magánfelvásárlókon keresztül történik. A kisállat-, különösen a nyúltartásnak is hagyományai vannak, de ezzel szinte kizárólag csak családok foglalkoztak kis tételben. Jelentős hagyományai vannak a térségben a méhészkedésnek is. Ma is több mint 50 méhészt tartanak számon a körzetben Erdőgazdálkodás Az abaúji régió erdősültsége jó, kimagasló Abaúj-Hegyköz adottságai. Számottevő még a Kegyetlen erdőségei mindkét terület vadban gazdag, a vadász turizmus számára is lehetőséget kínálnak. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként kevés kivétellel kétszáz hektár alattiak, tartós hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak Demográfia és foglalkoztatási viszonyok A népesség alakulása a régió egyes érintett területein eltérő adatokat mutat. A Szikszói kistérség és az Encsi kistérség egyes mikrotérségei (Szalaszendi, Perei) stagnáló illetve folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak. Ezen belül néhány település népessége növekedett. Abaúj-Hegyköz és az Encsi kistérség bizonyos mikrotérségei (Krasznokvajdai, Felsőgagyi) fogyást mutatnak. Települési szintre lebontva mozaikszerű képet kaphatunk a népesség számának változási tendenciáiról ben a települések többségében természetes népességfogyás következett be. A vándorlási veszteséget leszámítva is fogyás volt tapasztalható. Az Abaúji régió által érintett kistérségekben megállapítható, hogy a régióban a 14 éven aluliak mintegy 20 %-ot tesznek ki, míg a 60 év felettiek aránya ennél némileg több. Ez megfelel az országos átlagnak. Területi különbségek itt is léteznek, hiszen a régióban % a roma lakosság aránya, ahol a fiatalok aránya meghaladja az idősebb korúakét. Az Abaúji régió lakossága fő. Nagyon fontos a népesedés-földrajzi tényező a lakosság műveltsége. Megállapítható, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya elmarad az országos átlagtól, főként alacsony ez az érték a kisebb településeken. A diplomások arányában ez a helyzet sokkal rosszabb. A diplomát megszerző fiatalok munkahelyek hiányában és a jobb élet reményében elhagyják a szülőföldjüket. Ez a tendencia új munkalehetőségek hiányában megállíthatatlan tűnik. Országos és helyi szinten is jelentős probléma, hogy az aktív korúaknak csak az európai átlaghoz viszonyítva viszonylag kis százaléka dolgozik aktívan, nagyon nagy a passzív keresők aránya. Az abúji térségben a népesség gazdasági aktivitása 20% körüli, ami nem csak az országos átlagot nem érte el, hanem a megye értékénél is alacsonyabb. Figyelembe kell venni, hogy itt is, mint az ország más területén szintén virágzik a szürke és feketegazdaság és sokan találnak így álláslehetőséget. A regisztrált munkanélküliség a térségben az országos átlag feletti. A periférikus, határmenti, aprófalvas településeken ezen értékek katasztrofálisak. Ezen települések lakói jelentős részükben romák, hátrányos helyzetben vannak a munkahelyhez jutás tekintetében is. Legjobb helyzetben a térség azon települései vannak, amelyek lakossága a közeli városok illetve Miskolc munkaerőpiacán is el tud helyezkedni a viszonylag szűkös helyi kínálaton kívül. 6

8 2. Helyzetelemzés, az elmúlt időszak eredményeinek vizsgálta Az Abaúji térség turisztikai kínálata A régió turisztikai kínálatának egyik meghatározó eleme a Hernád-folyó. Amely a régiót alkotó mindhárom statisztikai kistérség területét érinti. A másik meghatározó elem a Zempléni hegység által nyújtott természeti adottságok, látnivalók. A folyó és a hegység természetvédelmi és turisztikai jelentősége egyaránt megkívánja a turisztikai infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások fejlesztését. Az Abaúji térségben található vonzerők leginkább az ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus, a regionális jelentőségű vonzerők falusi, kerékpáros, bakancsos, kulturális turizmus), illetve a helyi jelentőségű, kínálatot színesítő vonzerők (vadászturizmus, horgászturizmus, gasztroturizmus, örökségturizmus (várak, kastélyok, templomok) kategóriába sorolhatók be. A vonzerők területi elhelyezkedése szempontjából több csoportosítás is lehetséges. A két legerősebb, vezető vonzerő (ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus) jelenleg egyértelműen a Zempléni hegységhez és a Hernád-folyóhoz köthető. A többi vonzerő pontszerűen oszlik szét a régióban. Ez a megoszlás magába foglalja a központ periféria jellegű tagolódás lehetőségét, ennek kialakulását, pedig lehetőség szerint el kell kerülni. 1. A Hernád folyó és völgye. Itt a legfontosabb attrakció maga a folyó és kínálatként a vízhez kapcsolódó turisztikai elemek jelennek meg. Ennek a kínálatnak a dekoncentrálása szinte lehetetlen, bár egyes turisztikai formákra vonatkozóan azért megoldható. A horgászturizmus igényli a fő vízterület mellett kialakított alternatív horgászati lehetőségeket, illetve tény, hogy rossz idő esetén a vízhez kötődő vendégek keresik az egyéb kínálati elemeket. 2. Zempléni hegység és perem területi. Itt legfontosabb attrakció a szinte érintetlen természet, az épített természeti értékek várak ( Regéc, Boldogkőváralja, Abaújvár) templomok (Vizsoly ). Sajátos törzsközönséget vonzanak. 3. Települések: Jelentősebb turisztikai vonzerő nélkül csak a háttérkínálatot tudják színesíteni. Néhány jellegzetes szolgáltatás ( jó éttermek, szálláshelyek, látogatható hely és kultúrtörténeti emlékek, túra útvonalak menti szolgáltatások, kastélyok, várak, vadászat, rendezvények) felfuttatásával olyan háttérvonzerővé alakulhatnak, amely lehetőséget teremt termékcsomagok kialakítására. 4. Az Abaúji régió látogatottsága jelenleg elsősorban szezonális jellegű. Fontos feladat a termékfejlesztés során a szezon meghosszabbítása erre több meglévő turisztikai forma is alkalmas, fejlesztésükkel, összekapcsolásukkal, termékcsomaggá rendezésükkel a szezonhosszabbítás nem lehetetlen feladat. Pl (horgász és vadászturizmus fejlesztése őszi és téli időszakban. A régió elsősorban a belföldi turisták célpontja. Elsősorban a családos és ifjúsági turizmus a jellemző. Jelentős a térségen áthaladó lengyel és szlovák állampolgárok forgalma, akik csak érintőlegesen, véletlenszerűen járulnak hozzá a turisztikai bevételekhez. 7

9 2. 2. Az Abaúji térség turisztikai infrastruktúrája: Közlekedés Az Abaúji régió Magyarországon belül perifériás elhelyezkedésű és ezen helyzet a települések jelentős részére is jellemző. Viszont megközelíthetőség szempontjából a területkedvező adottságokkal rendelkezik, amely lehetővé teszi a térség arányos megközelíthetőségét. A Abaúji régió központjában fut a 3-as számú nemzetközi főútvonal és a Miskolc Kassa vasútvonal, amelyek egymással párhuzamosan futnak. A Hernád Völgy a TINA nemzetközi folyosó része. Az Hernád folyón történő átjutást több közúti híd is biztosítja: Hidasnémeti, Vizsoly, Gibárt, Pere, Hernádkércs. Vasúti híd: Gyaloghíd Méra-Hernádcéce, Komp közlekedés. A régió tömegközlekedését a MÁV és VOLÁN társaságok által szervezett vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Az autóbuszos közlekedés jelentősebb a vasút inkább a nagyobb távolságú utazások területén számottevő. A vasúti közlekedés a Hidasnémeti-Miskolc vonalon villamosított. Az Abaújszántó Hidasnémeti vonal nem villamosított. A Hernád-folyó vízi közlekedésre nem alkalmas. Kerékpárutak jelenleg főleg a jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatóak, ezek az adott település igényét elégíti ki. A turisztikai célú kerékpározás fejlesztésére tett elgondolások megvalósítása most kezd elindulni a régióban. A Hernád folyó és gátja alkalmas lehet kerékpáros nyomvonal kialakítására, amelyhez a periférikus területek Kegyetlen és az Abaúj-Hegyközi részek is bekapcsolhatóak lehetnek. Ez a Eurovelo útvonalának is része. A régió repülőtérrel nem rendelkezik. A legközelebbi repülőtér Kassán illetve Miskolcon található 70 km-re egymástól. Szálláshelyek Szálláshelyek szempontjából a régió területileg nagyjából arányosan ellátott. Magánszálláshelyek, kempingek panziók, hotelek egyaránt találhatóak és jelentős a falusi turizmushoz tartozó szálláshelyek száma is. A régióban a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján rendkívül alacsony, de egyes településeken kiugró Telkibánya, Pere. A kihasználtság javítása céljából minőségi fejlesztésük indokolt, hiszen például a konferenciákra érkezők a külföldi vadászok többsége igényli a magas színvonalú kereskedelmi szálláshelyeket és ezzel magasabb fajlagos költség is generálható. A régióra jellemző több olyan turisztikai forma is amelynek szereplői nem igényelnek kereskedelmi szálláshelyeket. Ebből adódóan a régió valós vendégforgalmát a kereskedelmi szálláshelyek adatai nem tükrözik pontosan. A vízi túrázók, a kerékpárosok, a fiatalok, a horgászok egy része jellemzően a nomád és olcsó szálláshelyeket keresi és kedveli. A bakancsos turizmus szempontjából kedvező működőképes állapotban lévő sátorozásra alkalmas infrastruktúrával ( wc-vel, tisztálkodási, étkezési lehetőséggel) ellátott táborhelyek sem találhatóak elég számban a területen, így a turisták több esetben vadkempingezésre kényszerülnek. A falusi turizmus napjaink egyik divatos turisztikai formája és keresett szálláshelytípusa. Viszont a régióban jelentős különbségek vannak az egyes térségek látogatottsága és ezáltal a szálláshelyek kihasználtsága között. 8

10 Abaúji régió Vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma 2005-ben Abaúj Hegyközi kistérség 2132 Encsi kistérség 545 Szikszói kistérség 235 B-A-Z megye Vendéglátás Vendéglátó ipari egységekkel a régió minden települése ellátott a büfétől az étteremig több típus is megtalálható. A vendéglátóhelyek többsége azonban színvonalában még nem éri el a kívánatos mértéket. Települési arculat, épített örökség Az Abaúji régióra jellemző elmúlt évszázados arculat csak az elzárt aprófalvakban maradt meg érintetlenül. Az elmúlt évszázad jellegzetes lakóépületei a döngölt padlójú, vályogból épített, tornácos házak voltak. Amelyek hosszan elnyúlva helyezkedtek el a portán. A lakórész egybe volt építve az istállóval és a színnel. A régióban minden az ország más településein itt is megtalálhatóak a kisebb kastélyok, kúriák. Ezen épületek turisztikai célú hasznosítása még kevésbé jellemző a régióra, de találhatók rá példák: (Kéked Merczel kastély, Pusztaradvány Pallavicini kastély). Az építészeti értékek, kulturális örökség megőrzésének fontos formája az átgondolt turisztikai célú hasznosítás. A beruházások megvalósításában kívánatos és szükséges a közösségi és a vállalkozói források összekapcsolása. Ezen célú fejlesztések nem lehetnek a régió vezető termékei között, de hasznosítások fontos lehet a turisztikai kínálat bővítése szempontjából. Az egyes települések számára fő attrakcióvá válhat egy szépen felújított szállodának, szálláshelynek vagy akár vendéglőnek átalakított kastély, kúria illetve parasztház, mely utóbbi alkalmas lehet a múlt századi falusi élet bemutatására is. Környezeti állapot Abaúji régió makro környezeti állapota jó. A térség ipari szennyezésektől nagy üzemek hiányában mentes. Egyetlen emissziós pont terheli a térséget a Kassai Vasmű, de egy 2006 os vizsgálat alkalmával végzett környezetvédelmi vizsgálat során a térséget nem veszélyezteti a kibocsátott szennyezés, minden emisszió határérték az elfogadható értéken belül volt. A mikrokörnyezeti állapota jelenleg nem a legjobb állapotú. A települések belterületei gondozottak, viszont a külterületi részek gazdák és állatállomány hiányában elhanyagoltak. A Hernád-folyó közvetlen környezete az emberi hanyagság és a gyakori árvizek miatt jelentős a kommunális hulladékterhelés. A folyó halállománya rendkívül gyér. Ebben a horgászturizmus fejlesztése során mindenképpen figyelembe kell venni. Az orvhalászat visszaszorítása és szigorú szabályok bevezetése is elengedhetetlen. A szúnyog szabályozás kérdése is rendkívül fontos. A közelmúlt rendkívüli és szokatlan időjárási helyzetei több nyári turisztikai főszezonban bekövetkező árhullámot indított el. Melynek során az egész Hernád-völgy szúnyoginváziótól szenvedett. A folyó menti településeken elviselhetetlen mértékben. A szúnyoggyérítés szervezésében és kivitelezésében, a jövőben a biológiai védekezés arányának jelentős emelése szükséges. Valamint fontos a tudatos környezeti nevelés az itt élők és az ideérkezők számára. 9

11 A régió turisztikai intézmény rendszere Az Abaúji térség turisztikai intézményrendszere nem nevesíthető egy szervezetben. Tourinform iroda két településen működik Abaújszántón és Encsen. A turisztikai fejlesztéseket a kistérségi társulások, egyes önkormányzatok, néhány civil szervezet, önkormányzati szövetségek, vidékfejlesztési irodák és a közelmúltban létre jött Leader Egyesület koordinálja Meglévő fejlesztések tapasztalatai Egységesen, tervszerűen vezényelt turisztikai fejlesztésekről a térségben nem beszélhetünk. Egy fejlesztési folyamatokat koordináló és átlátó szervezet mindenképpen szükséges a térségben. A fejlesztések elsősorban egyénileg helyi vállalkozókhoz köthető, amely a megnövekedett vízi turizmusra építve indultak el. Abaújvári kemping, Perei kemping és szabadidőpark. A régió marketing tevékenysége az Abaúj - Hegyközi kistérség kivételével nem elég erős. További fejlesztése nélkülözhetetlen. A marketingen belül jelentős szerepet kell szánni a termékfejlesztésnek is. Az érintettek közötti kommunikáció minimális nem történt lépés az érintett települések vállalkozások közösséggé formálódását. Akár települési akár vállalkozói szinten nézzük a térségre is jellemző az erőteljes rivalizálás és az összefogás hiánya. Egységes turizmuspolitika kialakítása A megvalósításhoz szükséges szervezeti, jogi, közgazdasági feltételrendszer kialakítása Az Abaúji térség turisztikai SWOT- elemzése Erősségek Kedvező, változatos természeti adottságok (hegyvidék, dombvidék, folyó) Megfelelő mennyiségű szálláskapacitás Kereskedelmi szállásférőhelyek számának folyamatos növekedése Állandó rendezvények, fesztiválok Épített környezeti értékek Gazdag népi hagyományok, vendégszeretet Gasztronómiai értékek, bor, pálinka Falusi turizmus értékeinek megléte Állandó rendezvények, fesztiválok Termékcsomaggá rendezhető mozaikos vonzerők Vendégszeretet Gyengeségek Elmaradott infrastruktúra Szolgáltatások alacsony színvonala Gyenge együttműködés a szervezetek között Tőke és forráshiány A környezetkultúra alacsony szintje Nyelvtudás és szakemberhiány Önálló a térséget összefogó turisztikai fejlesztő szervezet hiánya Környezetkultúra alacsony szintje Idegenforgalommal, turisztikával foglalkozó szervezetek működésének összehangolatlansága Turisztikai infrastruktúra elégtelensége (kerékpárutak, vízi kikötők, pihenőhelyek) Gyenge imázsformálás, elégtelen marketing, termékszerkezet hiánya 10

12 Lehetőségek Tőkevonzás A környezeti és kulturális értékekre épülő turisztikai kereslet élénkülése Öko és egyedi termékek iránti kereslet növekedése Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja Komplex, térségi fejlesztési tervek kidolgozása külső szakértők által A modern turisztikai ágak (hivatás, öko, kulturális turizmus előtérbe kerülése országos szinten) Fokozódó érdeklődés a térség iránt Határmenti turisztikai kapcsolatok erősödése Veszélyek A rossz megközelíthetőség elriasztja a vendégkört Kedvezőtlen vélemények a megyéről A koncentrált fejlesztés miatt egyoldalúvá válhat az idegenforgalom Az épített környezet elhanyagolása Ellentétek miatt a turisztikai térég kettészakadása Kedvezőtlen gazdasági folyamatok A stratégia kiindulópontja az Abaúji térség turisztikai víziója, jövőképe jelenti, amely tartalmazza a terület jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit, amely a következő: A helyi erőforrásokra épülő, azokat túlzott mértékben ki nem zsákmányoló a települések adottságai szerint differenciáltan, de összehangoltan épülő, a városok és falvak együttműködő hálózatából álló egységes régió, amely a turisták igényeit maximálisan kielégíti, a diverzifikált turisztika megteremtése mellett, amely a változatos természeti értékek mellett a társadalmi-gazdasági -kulturális értékekre is alapoz olyan módon, hogy az a helyi lakosság számára az életkörülményekben javulást eredményez és új munkahelyeket teremt. 3. Az életképes turisztikai ágazatok vizsgálata: Vízi turizmus, mint új turisztikai termék térségünkben Turisztikai infrastruktúra: Kevés a kereskedelmi szálláshely. A vízi turizmus szempontjából legkedvezőbb, sátorozásra alkalmas, infrastruktúrával (WC-vel, tisztálkodási, étkezési lehetőséggel) ellátott táborhelyek működőképes állapotban nem találhatóak elég számban a területen (különösen a folyók felső szakaszán), így a vízi turisták több esetben is vadkempingezésre kényszerülnek. Magánházaknál turizmus számára potenciálisan felhasználható, további szálláshelyek is rendelkezésre állnak, azonban fejlesztésük még várat magára. Étkezési lehetőségek (étterem, vendéglő) tekintetében a városok egyértelmű fölénye állapítható meg. A területen a jelenlegi vízi turisztikai keresletnek megfelelő hajóállomány van, azonban a hajóállomány átlagéletkora kb év. A hajópark átlagos kihasználtsága turistaszezonban 11

13 kb. 60 %-os, de kedvezőtlen körülmények hatására (pl. a évi cianid és nehézfémszennyezés a Tiszán) ez az arány 20 % alá is eshet. Képzett és jó helyismerettel rendelkező túravezetők sajnos nem túl nagy számban állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy a túraszervezők nem minden esetben tudják (és nem is akarják) az áraikba beépíteni ennek költségeit, pedig a minőségi turizmusnak ez alapfeltétele volna. E probléma megoldása lehet a program finanszírozásából induló vízitúra-vezető képzés, akár korábbi példák nyomán a Debreceni Egyetemen. Magyarországon fontos információs forrást jelentenek az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának, az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak állásfoglalásai, támogatási lehetőségei. Ezek mindegyike saját hatáskörében támogatja az ökológai szempontokat figyelembe vevő vízi turizmus fellendítésének ügyét. Gazdaságpolitikai szempontból meghatározó, hogy prioritásként jelenik meg a turizmus fejlesztése; Magyarországon a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a zöldturisztikai (ezzel a vízi turisztikai) fejlesztéseket is kiemelten támogatják. A társadalom tagjai körében az értékek és normák változása tapasztalható, amely a turisztikai szolgáltatások iránti keresletre is hat. A kereslet várható fejlődési irányai tekintetében a turisták körében várhatóan növekszik az egészségtudatosság (táplálkozáskultúra, mozgáskultúra), a környezettudatosság (környezetszennyezés csökkentése, intakt természet és intakt kultúra megőrzése), az ismeretek, társadalmi kapcsolatok bővítésének, a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye, a független életstílus-felfogás, az élmény és élvezetorientáció. Ezek a kereslet szerkezetének jelentős változására utalnak: növekszik az életminőség-orientált turisták száma és aránya, kikényszerítvén a kínálat átstrukturálását. E változásoknak a termék és szolgáltatáscsomagok továbbfejlesztésében is tükröződniük kell. A társadalmi környezet tekintetében fontos továbbá a külsőpiacok iskolai szünidő szabályozásának, utazási divatirányzatainak, utazási intenzitásának, szabadidő eltöltési módjának ismerete, kulturális viszonyainak ismerete. A kereslet elemzésének két része van: a realizált kereslet és az adottságok alapján potenciális kereslet elemzése. A vízi túrázók számáról nem állnak rendelkezésünkre sem primer, sem szekunder adatok, ezért azokat jóval nehezebb meghatározni. A beszerzett helyi és határőrségi információk alapján azonban a legoptimistább becslés is csak százas nagyságrendű létszámot sejtet. A csoportokat a turisztikai termékek és szolgáltatások felé támasztott igényei alapján is elválaszthatjuk; a fiatalabbak toleránsabbak a kényelmetlenségekkel (sátoros szállás, hidegvizes zuhany, stb.), ugyanakkor fogyasztási igényeik is inkább a direkt fogyasztás felé hajlanak. A szolgáltatások színvonala bár fontos, de nem meghatározó ezen fogyasztók számára. Ezzel szemben az idősebb korosztály esetében a felsorolt szempontoknak nagyobb jelentősége van, hiszen a legtöbb esetben a látogatók családdal együtt vesznek részt viziturán, itt pedig a gyerekek jelenléte a szűk keresztmetszet a szolgáltatások köre és színvonala szempontjából. Ami a csoportok fogyasztási potenciálját jelenti, elmondhatjuk, hogy költési hajlandóság a fiatalabbaknál fokozottabb, a fizetőképesség megközelítőleg azonos a két csoportnál, de a fogyasztás effektív mennyisége az idősebb csoportnál nagyobb, a csoportos (családi) megjelenésnek köszönhetően. A Hernád folyó turisztikailag frekventáltabb, tavasztól őszig sokan keresik fel évről évre, elsősorban a vadabb vízfolyást kedvelők. Ebből adódik, hogy a célközönség többnyire fiatalokból áll, gyermekesek ritkán vesznek részt hernádi viziturán. Érdekes jelenség azonban, 12

14 hogy erre a folyóra az országnak szinte minden pontjáról érkeznek túrázók, amit azzal magyarázhatunk, hogy Magyarországon nincs túl sok sebes sodrású - tehát kalandosabb túrát ígérő folyóvíz. Összefoglalásként megállapítható, hogy a Hernád vízi turizmusának fejlesztése több oldalról nézve indokolt; a nemzetközi és hazai gazdasági-társadalmi folyamatok egyaránt az ágazat dinamikus növekedését vetítik előre, ugyanakkor ez a Szlovákiát és Magyarországot érintő térség legfontosabb problémáira (munkanélküliség, bevételi forráshiány, stb.) is megoldást jelent. A folyók és környezetük ökoturisztikai fejlesztésekhez megfelelő természeti adottságokkal rendelkeznek, ugyanakkor a térség települései megfelelő társadalmi fogadóbázist biztosítanak. Az ökoturisztikai irányvonal annál inkább is kívánatos fejlesztési irány, mivel nem igényel óriási beruházásokat, sokkal inkább a humán erőforrásra épül A Hernád folyó víztúra lehetőségei A folyó magyarországi szakaszán időjárástól, felkészültségtől és egyéb tényezőktől függően kettő illetve négy - ötnapos túrákat érdemes tervezni. Mivel megfelelő kiépített szálláshelyek még nincsenek a folyó mellett, szálláslehetőség sátorozással megoldható A javasolt útvonalak a következők: Kétnapos túra (jó időben, kiváló, gyakorlott vízi túrázóknak) 1. nap: Hernádszurdok - Hernádkércs (50 fkm). Átemelés Gibártnál (66 fkm) és Felsődobszánál (55 fkm). 2. nap: Hernádkércs - Gesztely (24 fkm) - (Böcs 13 fkm). Ötnapos túra (rosszabb időben, kevésbé gyakorlott túrázóknak) 1. nap: Abaújvár - Hernádszurdok (18 fkm); 2. nap: Hernádszurdok - Gibárt (27 fkm); 3. nap: Gibárt - Szentistvánbaksa (22 fkm); 4. nap: Szentistvánbaksa - Gesztely (20 fkm); 5. nap: Gesztely - Bőcs (10 fkm) Nemzetközi vízi túra a Hernádon 1. nap: Mala Lodina 178 fkm - Kassa észak. 152 fkm.ww-i. 2. nap: Felsõkéked 117- Hernádszurdok 93- Vizsoly 80. fkm. ZW-C A vízi turizmus fejlesztési céljai a Hernád mentén A jelenlegi állapot áttekintése után a következő lépés az elérendő cél meghatározása. Szem előtt tartva a már hangoztatott fenntartható fejlődési irányelvet, célként olyan turistaforgalmat határozunk meg, amely mennyiségéből adódóan nem terheli túl a környezetet, ugyanakkor minőségi voltából adódóan megfelelően ellátja a gazdaságban neki szánt szerepkört. 13

15 Fontos, hogy a betervezett turistalétszám a lehetőségekhez mérten időben széthúzódva jelenjen meg a területen, vagyis a turistaszezon tavasztól őszig tartson. Ezt lehetőség szerint a különböző, más idényjellegű turisztikai termékcsomagok kifejlesztésével kell elérni. Konkretizálva ezeket az irányelveket, tapasztalataink és méréseink alapján a Hernádra évente kb fizetővendég tervezhető maximálisan, abban az esetben, ha ez időben elhúzódva jelenik meg a turistaszezon folyamán (májustól augusztus végéig). A turizmus hatásainak folyamatos mérése elengedhetetlen (amibe környezetvédelmi szakemberek mellett a területileg illetékes szakhatóságot is célszerű bevonni), ami biztosítja a természet állapotának megőrzését és a terület fogadóképességének folyamatos ellenőrzését. Fontos, hogy a fejlesztések a területen érdekelt szervezetek (önkormányzatok, vállalkozások, lakosság, civil szervezetek, hatóságok) közös elképzelései alapján történjenek, előzetes egyeztetés alapján, mert csak az összehangolt cselekvés hozhat hosszú távon sikereket. A Bodrog és eredetfolyóira ez a fajta cselekvési folyamat elkezdődött, megszületett a fejlesztési koncepció. Az önkormányzatoknak saját hatáskörükön belül, de akár összehangolt formában is támogatniuk célszerű a vállalkozásokat a turisztikai beruházások megvalósításában (pl. adókedvezményekkel, munkáltatói terhek hozzájárulásával, kedvezményes hitelekkel, közvetlen szubvenciókkal, önrész átvállalással). Külön kiemeljük a sajtóban és az interneten való megjelenés fontosságát. Amennyiben a nagyobb fizetőképességű külföldi fogyasztókat is a térségre kívánjuk csábítani, az információk átadásának ez a legpraktikusabb formája, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Internetet napi szinten használók száma Nyugat-Európában többszöröse a magyarországinak. Az Internetes oldalon állandó kapcsolat-felvételi lehetőséget kell biztosítani (aminek a legegyszerűbb formája az elektronikus levél). Nagyon fontos a visszatérő partnerek pozitív megkülönböztetése, különös tekintettel a túraszervező vállalkozásokra. Őket célszerű ösztönző eszközökkel minőségi szolgáltatások kínálatára sarkallni, hiszen rajtuk keresztül jutunk a fogyasztóink egy részéhez. A leendő vendégek elérése nem csak a túraszervezőkön keresztül történik. Fontos szerepet kell szánni az utazási irodáknak is, de érdemes külső szervezőket bevonni az értékesítésbe. A minőségi turizmus alapeleme a megfelelő humán erőforrás. Jelen esetben ez a helyi munkaerő fokozatos képzését jelenti; a képzés tárgya a turisztikai és vendéglátási ismereteken túl az idegen nyelvek kiemelten: az angol nyelv elsajátítása. A turisztikai feltételrendszer javítása, fejlesztése csak fokozatosan képzelhető el. Ide sorolhatjuk a megfelelő szállások kialakítását (vendégházak, falusi turizmus), a kempingek, táborhelyek kialakítását és infrastrukturális ellátását (minimális elvárás a hideg-meleg zuhanyzási és az étkezési lehetőség), a környező utak minőségének javítását, a turisztikai tájékoztató rendszerek, táblák elkészítését, kihelyezését (ebben is célszerű egységes arculat kialakítására törekedni), valamint különböző programok kidolgozását. Ebbe a folyamatba be kell vonni a helyi lakosságot és civil szervezeteket, meg kell találni számunkra azokat a pontokat, ahol érdekelté tehetők (pl. az egyes részfeladatokat társadalmi munkában is el lehet végezni). Sarkalatos kérdés a termékfejlesztés. A túraszervezők kínálatában a térségnek, illetve a folyóknak turisztikai termékként kell megjelennie, ezért alapos megfontolás és többszöri egyeztetés után kell kialakítani az egyes termékeket. Ennek során figyelembe kell venni a folyók mentén elhelyezkedő látványosságokat, szállás és táborozási lehetőségeket, valamint a folyón megteendő távolságokat. Ezen szempontok alapján kialakíthatóak rövidebb 14

16 és hosszabb időtartamú vízi túrák, több vagy kevesebb megállóhellyel, attól függően, hogy hétvégi kirándulásnak vagy nyolcnapos túrának szánjuk az attrakciót. Az egyeztetésektől függetlenül javasoljuk egy hosszabb és több rövidebb időtartamú túratermék kialakítását. Külön kell említeni a turisztikai vonzerővel rendelkező események megszervezését. Ezeknek az eseményeknek bár látszólag nincs kapcsolata a vízi turizmussal szerepük van a vizitúrák tartalmasabbá tételében és ezzel további vonzerőt jelentenek a turistákra. Végül érdemes elgondolkodni olyan fejlesztéseken is, amelyek más, vagy akár több turisztikai ágat kapcsolnak össze a vízi turizmussal. Rokon terület például a horgászturizmus, amelyhez a Hernád kiváló feltételeket kínál. Elengedhetetlen az infrastruktúra ez irányú fejlesztése is (horgászstégek, halásztanyák kialakítása). De ilyen kapcsolt ágazat lehet például a gyalogos vagy kerékpáros túrák megszervezése a vízi túrák egyes pihenőhelyein. Összefoglalva a Hernád menti települések vízi turizmusba ill. egyéb, a turizmust fellendítő projektekbe való belevonásakor a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Így pl. a folyót szegélyező települések, zömmel kis lélekszámú falvakban a falusi vendéglátásra célszerű koncentrálni melyet, pl. egy több napos Hernád-túra keretében lehetne összefüggő programmá tenni. Ehhez minimális beruházásokra lenne szükség: A) A túrázók csomagjairól kellene gondoskodni. Amíg a turisták a bérelt túrakenukon eveznek, egy mikrobusz szállítaná a csomagokat egyik kikötőhelyről a másikra. Költségtakarékossági szempontból ezt az önkormányzatok együttműködése révén a falugondnoki járművekkel is megoldható lenne. B) A kikötőhelyek környékén szálláshelyek foglalása. Minden kikötéskor előre egyeztetett létszám szerint szállásfoglalások intézése, (esetleg camping), vagy egy kijelölt önkormányzat, vagy egy külső cég (esetleg utazási iroda) által. C) A turisták étkeztetésének megoldása. A kikötőhelyeken az érkezőket bográccsal, ill. egyéb szabadban készíthető ételekkel várnák; rossz idő esetén ezt közeli vendéglátóhelyen megoldva. Ezt szintén intézheti a helyi önkormányzat, vagy esetleg az egyik vendéglátóhely is. D.) Kikötés után fakultatív programok szervezése. Minden önkormányzat (saját értékeiket ismervén) összeállítana egy, a helyi látványosságokat összefoglaló programsorozatot, pl.: borpince látogatások, a település és környékének bejárása lóval-, lovas kocsival, vagy bérelhető kerékpárral. Ahol erre nincs lehetőség ott egyéb, pl. sportprogramok szervezése: asztalitenisz, tenisz, foci stb. E) A túra utolsó napja végén a turisták, és csomagjaik szállítása. Vagy a túra kiindulási helyszínére, ahol az autóval érkezők járműveiket hagyták (őrzött parkolóban), vagy ahol buszra ill. vonatra szállhatnak. 15

17 3. 2. A falusi turizmus helyzete a térségben Az ágazat jelentősége A falusi turizmus egy igen tág kategória, nem csupán az olcsó falusi szálláshelyre terjed ki, hanem magába foglalja a falusi életforma megismerését, a turisták bekapcsolódását a vendéglátók napi tevékenységébe. A turizmus ezen fajtája a térség legnagyobb lehetőségekkel rendelkező terméke, hiszen minden településen kialakítható falusi szálláshely. Falusi turizmus a térségben A falusi turizmus a Tokaj-Eperjesi hegységben és a Cserehát területén nagy hagyományokkal rendelkezik. Tulajdonképpen a kis falvak sajátos néprajzi örökségét, gazdag nemzetiségi (ruszin, szlovák) kultúráját, a mező-és erdőgazdálkodás hagyományait, a népi mesterségeket, háziipart bemutató falusi vendégfogadást, összegző ágazatot tekinthetjük itt falusi turizmusnak. A régióban a falusi turizmus a térség adottságainak kínálatára épül, azokhoz sok esetben kapcsolódik. A hegység falvaiban a hagyományos paraszti gazdálkodást tanulmányozhatjuk, be is lehet kapcsolódni ezen munkák végzésébe. A hegység keleti részén, de főleg a Hegyalja területén a bor és gasztronómia is hozzákapcsolódik a falusi életmódhoz. Mivel a falusi turizmus lehetőségei szinte minden településen adottak és ezzel sokan élnek is részletesen nem elemezzük, azonban mindenképpen ki kell emelni néhány települést, amely a régión belül szervezőszereppel bír. A hegység nyugati részén, valamint a Hernád völgyben a nemrég városi rangot nyert Gönc és Abaújszántó, valamint Boldogkőváralja és Fony tölt be fontos szerepet. Kiemelkedik még idegenforgalmi szempontból a bővebb turisztikai kínálattal rendelkező Telkibánya. A Cserehát szívében fekszik Gagyvendégi település, mely a Csereháti Településszövetség központja, ugyanakkor a térségi falusi turizmus szervezési centruma és képzési központ is nyarától indult be a Cser-Kék falusi vendégfogadó rendszer a térségben. A Cser-Kék lényege egyrészt a falusi turisztikai kínálat és termékértékesítés minden lényeges elemének együttes megjelenése, másrészt garantált minőség biztosítása illetve az önálló vállalkozók franchise-szerű hálózatának létrehozása. A szervezet irányítása alatt több tucat falusi vendégház, fogadó áll, melyekről a bőségesen megjelent kiadványokból lehet tájékozódni. A honlapjuk az alábbi linken érhető el: A térség keleti részének legnagyobb települése és egyben központja Encs, mely város az idegenforgalomban is kulcspozíciót tölt be. Turisztikai irodájával a szomszédos tájra, a Tokaji-hegységre is kiterjeszti hatását. Egyedülálló volta miatt mindenképpen említést kell tenni Szanticska településről, mely nem központi szerepe miatt emelkedik ki, hanem azzal, hogy a falusi vendégfogadás egyik mintapéldája. A szinte teljesen elnéptelenedett falut a városokból kitelepedett emberek a meglévő értékek megőrzése mellett újjáteremtették, és a házakat felújítva falusi szálláshelyeket hoztak létre. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A falusi turizmus szempontjából a Hernád völgy valamennyi településében adottak a lehetőségek, azonban ki kell emelni néhány települést, amely központi szerepet vállalhat a szállásszervezésben. Ilyen települések: Pere, Vizsoly, Halmaj. Megoldásra váró feladatok Mégis több olyan probléma van, amely a falusi turizmus területén még javításra szorul. A szolgáltatások kialakításánál nem jellemző a koordináció, többször olyan szolgáltatások kerülnek kialakításra, melyek más vendégházban is működnek. További problémát jelent, hogy a vendégfogadók nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, igaz a szükséges szakmai hozzáértés nem feltétlenül igényel iskolai végzettséget. Hiányos továbbá a 16

18 szolgáltatók és vendégfogadók közötti együttműködés, nincs a településeken hatékony koordináció, marketingmunka, főképpen a határ két oldala között. A falusi turizmus felemelkedésének irányába hatott ugyanakkor, hogy a térségben több pályázat is preferálta a turizmusfejlesztést, vagy a határmenti együttműködést (Phare CBC, Credo, Leader). A többi ágazat hanyatlása, vagy válsága miatt az itt élők, főleg a fiatalok érdeklődése is az idegenforgalom iránya felé fordul. Megtartóerőt jelent továbbá a turizmus a települések számára is, így a települési önkormányzatok is támogatják az idegenforgalmat. Egyrészt meg kell teremteni mind hazai, mind határon átnyúló szinten a szolgáltatók és vendégfogadók közötti együttműködést, koordinációt. Ennek elkészültével interaktív adatbázis is elkészíthető lenne. Fejleszteni kell továbbá az infrastruktúrát nem csak a településeken belül, hanem közöttük is A kulturális és örökségturizmus lehetőségei Az ágazat jelentősége A régió a kulturális attrakciók terén is bővelkedik kínálattal. A hajdani főúri pártfogók mai utódaiként korszerű mecenatúrával sikerült határokon túlnyúló hírű és térségi kisugárzású rendezvényeket létrehozni. Több helyen találkozhatunk a térségben a helyi hagyományokra, illetve hírességekre épült attrakciókkal is. Az első vár és templomépítési hullám jelei még ma is láthatók földvárak, várak, kolostorok formájában, hasonlóképpen a románkori építészet templomairól. A középkori és kora újkori jómódú családok kúria és kastélyépítéseket kezdeményeztek. A falvakban a hajdani paraszti életet tükrözik a kialakított istállók, csűrök, kis lakóházak belül gazdag népművészettel. Kevés azonban mind az épített, mind az élő kulturális emlékek között a jó állapotú, rendben tartott érték, illetve hiányzik az ezeket bemutató kiadvány is. Meg kell teremteni tehát a településeket, illetve értékeket összefogó programsorozatot, élővé téve ezzel az épített emlékeket is. Kulturális és örökségturizmus a térségben A teljesség igénye nélkül nézzük a térség kulturális attrakcióit: Pálos kolostor Gönc-Patocsháza Templom, kápolna Vizsoly, Hejce, Abaújvár, Hernádbűd, Szemere Kopjafás temető,szt.katalin Ispotály Telkibánya Huszita-ház Gönc Múzeum Telkibánya, Károlyi Biblia Vizsoly Népi építészet, gasztronómia Egész terület Népi lakóházak Egész terület Erőd templom Szikszó Iskolatörténeti Gyűjtemény Baktakék Őskori régészeti kiállítás Hejce Abaúj Kulturális Napok Encs Vízierőmű Encs-Gibárt 17

19 A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A kulturális és örökségturizmus területén a Hernád völgy következő települései tudnak bekapcsolódni a környék látnivalóinak sorába: Encs, Szikszó, Vizsoly és Abaújvár, Hernádbűd. Megoldásra váró feladatok A kulturális és örökségturizmus terén a következő fejlesztési lehetőségeket szükséges megvalósítani: - az épített emlékek felújítása, rendbe hozása - a látnivalókat egy útvonalra felfűző kiadvány készítése - élő kulturális emlékek több településen összehangolva működtetni (népi építészet, gasztronómia) - magas színvonalú kiadványok készítése A kerékpáros turizmus lehetőségei Az ágazat jelentősége A régió mára az egyik legkedveltebb kerékpár turisztikai célponttá vált annak ellenére, hogy külön erre a célra kiépített kerékpárutak nincsenek kiépítve. Azonban, mivel a térség központi települései, városai könnyen megközelíthetők (kerékpárszállító vagonokkal), a térségbe saját kerékpárral utazhatnak. Az alsóbbrendű utakon (kivéve a határátkelőknél) viszonylag kicsi a gépjárműforgalom, és a határátkelés is könnyen megoldható, zavartalanul lehet kerékpározni. Kerékpáros turizmus a térségben A kiépített kerékpárutak hiánya ellenére a hegység magyarországi részén egy három szakaszból álló, 155 km hosszú kerékpáros túraútvonal készült el, mely a következő szakaszon halad: Monok-Abaújszántó-Boldogkővár-Vizsoly-Gönc-Kéked-Hollóháza-Füzér- Szőphalom-Sátoraljaújhely-Sárospatak. Sárospataknál a Bodrogon átkelve a Bodrogzug települései is bejárhatók, illetve ott, Pácinon keresztül Szlovákiába is át lehet kelni. A hegyi biciklizés Sátoraljaújhely, László-tanya és Sárospatak útvonalon folytatható, vagy bárhol a hegységben. Hazánkban a Zempléni Környezetvédelmi Egyesület révén a kerékpáros turizmus koordinált keretek között működik, azonban egyelőre a határon átnyúló kerékpáros turizmusszervezetten nem létezik e régióban. További problémát jelent, hogy a térségben a kerékpáros turizmus számára megfelelő fogadókészséget kellene kialakítani. Kiváló kezdeményezésnek bizonyult az említett Bódvavölgyi és Csereháti barangoló, amely a kerékpárosok számára öt szakaszban bemutatja az érintett települések látnivalóit, illetve a szálláslehetőségeket. Tervezés alatt áll a Szlovákiából induló és a Zemplénben végződő Szepsi-Encs-Erdőhorváti kerékpárútvonal. A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A Hernád-völgy települései közül a kerékpáros turizmus területén központi szerepet tölthet be Encs, Szikszó, Hidasnémeti, Novajidrány Vizsoly és Kéked. Megoldásra váró feladatok A kerékpáros turizmus területén a következő fejlesztéseket kellene végrehajtani: - nemcsak az országhatáron átnyúló, de a környező térségek között is összehangolt kerékpáros úthálózatot kellene kialakítani, megfelelő információs kiadványokkal. Ehhez szükségszerű lenne a határkelő helyek számának növelése 18

20 - megfelelő fogadókapacitást kellene a térségben kialakítani a kerékpárosok számára. Ide tartozik a szállásokon kívül a kerékpárszervizek, tárolási lehetőségek megszervezése Vár és kastélyturizmus a térségben Az ágazat jelentősége A kastélyok és várak sajátos szerepet töltenek be a turizmusban, mivel a térség történelmi értékeinek együttes megjelenítését nyújtják. Vár és kastélyturizmus a térségben A térség mozgalmas múltját leginkább a várak, várkastélyok fémjelzik. A régió több várral, várkastéllyal, várrommal rendelkezik, azonban a benne rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanak. Több objektum esetén az állaguk, állapotuk nem megfelelő turisztikai hasznosításra, más esetekben pedig rendezetlen tulajdonviszonyok hátráltatják az idegenforgalmi bemutatást. Vár, várrom Gönc Amadé-vár, Boldogkőváralja, Regéc, Kúria Hejce, Gönc, Göncruszka, Abaújvár, Vizsoly, Rásonysápberencs, Csobád, Gagyvendégi, Kázsmárk, Selyeb Földvár Novajidrány, Hernádbűd, Encs-Fügöd, Abaújvár Kastélyok Abaújalpár, Abaújdevecser, Abaújkér, Fáj, Pere, Hernádvécse, Krasznokvajda, Méra, Szalaszend, Szemere, Edelény, Gagyvendégi, Pusztaradvány, Abaújdevecser, Gibárt, Felsővadász, Boldokőváralja, Felsődobsza, Pusztaradvány, Kéked A Hernád-völgy lehetséges kapcsolódási pontjai A Hernád-völgyi települések közül a vár és kastélyturizmus központi helyei lehetnek: Kéked, Hejce, Göncruszka, Abaújvár, Vizsoly, Novajidrány, Abaújkér, Pere, Hernádvécse, Pusztaradvány. Megoldásra váró feladatok A vonzerőleltárt tekintve kijelenthetjük, hogy a régió kedvező adottságokkal rendelkezik a vár-és kastélyturizmus területén. Problémát az jelent csupán, hogy az egyes attrakciók önmagukban még nem jelentenek komoly vonzerőt, tehát csak összefogva, együttes vonzerőcsomagot kínálva lehet sikerekre számítani a piacon. A várak nagy része szinte már csak romokban található meg, de a kastélyokkal kiegészülve egy határon átnyúló a látványosságokat felfűző útvonal kialakítására, illetve az ezeket tartalmazó információs kiadványra van lehetőség. A vár és kastélyturizmus legfontosabb fejlesztési lehetőségei a következők: - az attrakciók állagának megőrzése, felújítása, komplex hasznosításra történő elősegítése - az építmények beillesztése az adott térség turisztikai termékválasztékába 19