Miksolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet A felhőalapú számítástechnika ismeretének és használatának empirikus vizsgálata az ausztriai és a magyaraországi vállalkozásoknál Kassai Judit 2015 1
Tartalomjegyzék 1. A felhőalapú számítástechnika fogalmi áttekintése...6 1.1 A felhőalapú számítástechnika fogalma...6 1.1.1 Hogyan is jutottunk el a felhőig?...6 1.1.2 Mit jelent maga a fogalom?...7 1.2 A számítási felhő alapvető jellemzői...9 1.2.1 Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self-service)...9 1.2.2 Széles hálózati hozzáférés (Broad network access)... 10 1.2.3 Erőforrások összevonása (Resource pooling)... 10 1.2.4 rugalmasság (Rapid elasticity)... 11 1.2.5 Mért szolgáltatás (Measured service)... 11 1.3 A számítási felhőmodellek tipizálása... 11 1.3.1 Szolgáltatói modell szerinti csoportok... 12 1.3.2 Telepítési modell szerinti csoportok... 14 1.3.3 A számítási felhőmodellek megállapításai... 16 1.4 A felhőalapú számítástechnika főbb előnyei... 17 1.5 A felhőalapú számítástechnika főbb kockázatai... 19 1.6 A felhőszolgáltatások leggyakoribb alkalmazási területei... 21 2. A vizsgált országok az Európai Unió tükrében... 23 2.1. Az EU jelenlegi helyzete és jövőbeni stratégiája a felhőalapú számítástechnika területén... 23 3. Empirikus kutatásom bemutatása az ausztriai és magyarországi vállalkozásoknál... 26 3.1. A kutatásom célja és módszertana... 26 3.2. Hipotézisem... 27 3.3. Demográfiai adatok elemzése... 27 3.4. A felhőalapú számítástechnika ismeretének vizsgálata... 29 3.5. A számítási felhő használatára vonatkozó vizsgálat... 35 3.6. A költségcsökkentés, mint előny vizsgálata a számítási felhőben... 41 Összefoglalás... 48 Irodalomjegyzék... 51 Mellékletek... 56 2
"Száz évvel ezelőtt a vállalatok megszüntették saját áramtermelő berendezéseiket, gépeiket, és csatlakoztak az elektromos hálózathoz Napjainkban ugyanez a forradalom közeleg az informatika világában." - Nicholas Carr 1 Bevezetés Napjainkban az emberek az élet bármely területén tevékenykednek, különböző munkakörökben, nem feltétlenül kell informatikai terülten dolgozniuk ahhoz, hogy kapcsolatuk legyen a számítástechnikával. Hiszen valamilyen szinten a számítógépek és egyéb IT eszközök mára már életünk meghatározó részévé váltak, megkönnyítve mindennapjainkat. Sajnos nem mindig volt ez így, a kezdetekben az alkalmazott üzleti informatika nagy számítógépközpontok szolgáltatásaként jelent meg az emberek életében. A technika terjedését és fejlődését azonban már ekkor sem lehetett megakadályozni és már ekkor felmerült az informatikának, mint közszolgáltatásának az ötlete. A későbbiekben, ahogy fejlődött a technológia, többek között a hardver és a szoftver, a gyártási költségek csökkentek ezáltal teret hódítottak a mini-, mikro-, és PC számítógépek melyek a széleskörű felhasználhatóság miatt szinte minden családhoz eljutottak. Ezen gépek elterjedése miatt alakultak ki a számítógép hálózatok, innentől kezdve pedig már csak néhány lépés vezetett az internet megjelenéséhez. Az informatikai szolgáltatások megjelenésében és alkalmazásában a sávszélesség gyors növekedése nyitott új lehetőségeket. Ezen szolgáltatások elterjedése és működése vezetett ahhoz, hogy kialakuljon a rohamléptekben fejlődő cloud computing, magyar fordításban, a számítási felhő, amely a 21. század nagy technológiai áttörésnek számított. 2 Iparági szakértők szerint a számítási felhőszolgáltatások jelentik a számítástechnika következő forradalmát. Szekunder kutatásom során számos tanulmány, publikáció, internetes cikk elolvasása után, meggyőződésem, hogy ez az innovatív informatikai termék napjaink ígéretes IT technológiája, amely alatt tulajdonképpen egy szolgáltatást értünk, és amely a gazdaság egészére hatással van. Ez megalapozta a témaválasztásom főbb okát, ekkor már tudtam, hogy dolgozatomban mindenképp e témakör szűk részét szeretném megvizsgálni, hiszen a 1 Nicholas G. Carr (2004): Does It Matter?: Information Technology and the Corrosion of Competitive Advantage 2 Petkovics Imre - Petkovics Ármin (2010): Az informatika jövője a felhőben van, 12. oldal 3
számítási felhő mind a vállalkozások, mind pedig a hétköznapi emberek életében szervesen jelen van, a szolgáltatások széles skálája miatt. Témaválasztásom másik oka, ami alapján leszűkült a vizsgálandó terültet egy internetes cikkben olvasott felmérés volt, amit az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) 3 végzett és 2014. december 09-én nyilvánosságra hozta a legfrissebb adatokat azzal kapcsolatban, hogy a helyi vállalatok közül hány használ felhőszolgáltatásokat. A felmérésben az Európai Unió 28 tagállama vett részt. Az adtok szerint a tagállamokban átlagosan minden ötödik társaság alkalmaz adatok tárolására vagy más tevékenységekre felhő szolgáltatást és több, mint 80 százalékuk inkább a saját infrastruktúrájára támaszkodik. Ennek oka elsősorban a biztonsági aggályokban és a hiányos ismeretekben keresendő. A használat mértéke attól is függ, hogy az adott vállalkozás melyik ágazatban van jelen. Ezen cikk elolvasása után és a számomra rendelkezésre álló ausztriai és magyarországi kérdőív meglétének szellemében, nem volt kérdéses, hogy egy összehasonlító elemzést fogok készíteni. A két ország vállalkozásait fogom összehasonlítani a felhőalapú számítástechnika ismeretének és használatának tekintetében. Az Eurostat által végzett kutatás szerint Ausztria 12%-ban, Magyarország pedig csak 8%-ban használja ki a felhőalapú szolgáltatások által nyújtott lehetőségeket. A százalékok aránya igencsak alacsony, ebből láthatjuk, hogy a vállalkozásoknál még nem történt meg az áttörés. Témám középpontjában tehát az ausztriai és a magyarországi vállalkozások állnak. A kutatásom célja az osztrák és magyar kis, közép és nagyvállalatok felhő alapú számítástechnikával kapcsolatos ismereteinek felmérése, összehasonlítása a két ország hasonló méretkategóriájú vállalkozások körében. További célként jelenik meg a felhőalapú számítástechnika használatából származó előnyök megvizsgálása, valamint a feladatok ellátására használatos felhőalapú szolgáltatások vizsgálata mindkét ország tekintetében. Ez alapján állítottam fel a hipotéziseimet melyek a következők: H1: A felhőalapú számítástechnika fogalma ismertebb Ausztriában, mint Magyarországon. 3 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6208098/4-09122014-ap-en.pdf/627ddf4f-730a-46ca- 856b-32532d8325c5 4
H2: Mindkét ország esetén hasonló funkcionális területen használják a felhőalapú technológiát. H3: Méretkategóriától és országtól függetlenül a vállalkozások a költségcsökkentésben látják a legnagyobb előnyt a felhőalapú számítástechnika alkalmazásában. A szakdolgozatom első fejezetében a felhőalapú számítástechnika fogalmi áttekintését fogom bemutatni. Itt kitérek a számítási felhő definíciójára, bemutatom az alapvető jellemzőit. Továbbá a szakirodalom szerint csoportosítom a számítási felhőmodelleket mind szolgáltatási mind telepítési modellek szerint. Végezetül pedig az előzőek ismeretében rámutatok a szolgáltatás főbb előnyeire valamint főbb kockázataira. A második részben Ausztria és Magyarország helyzetét fogom ismertetni az Európai Uninó tükrében, miszerint ez a két ország a felhőalapú számítástechnika tekintetében hol helyezkedik el. Továbbá az EU számítástechnikai felhő stratégiai célját mutatom be és az új terveket miszerint G-cloud program milyen lehetőséget fog nyújtani a jövőben. A következő fejezetben már empirikus kutatásomat fogom részletezni. A felhőalapú számítástechnika ismeretét és használatát fogom bemutatni az ausztriai és magyarországi vállalkozások összehasonlításában. Ezen belül még ismertetem szekunder kutatásom célját és módszertanát. A hipotéziseimet, melyet három részben fogok elemezni. Az első részben a számítási felhő fogalmának az ismeretét fogom megvizsgálni mindkét országban, majd a második részben azt az állításomat támasztom alá vagy cáfolom meg, hogy az országok hasonló funkcionális területen használják-e a felhőalapú technológiát, valamint a harmadik részben a költségcsökkentésben látott előny és ezen előny kapcsolatára fogok rámutatni a számítási felhő alkalmazásában. 5
1. A felhőalapú számítástechnika fogalmi áttekintése Dolgozatom első fejezetében szeretném ismertetni a felhőalapú számítástechnika definícióját, hiszen egyre többen vannak azok, akik hallottak már a cloud computing fogalmáról viszont számos kérdés felmerülhet bennünk ezzel kapcsolatban, hiszen még mindig kevesen tudják, hogy pontosan mit is értünk ezen fogalom alatt. A számítási felhő fogalmának konkrét definiálása nagyon nehéz, hiszen kutatásom során nem találtam rá egységes meghatározást, mivel ahány IT szakember van, annyi féle képen értelmezhető. Úgy gondolom, a számítási felhők megértésében a legnagyobb probléma, hogy gyakran összekeverednek a lényeges jellemzők, ennek érdekében, megpróbálom érthetően kifejteni az erre vonatkozó definíciókat, jellemzéseket. Továbbá kísérletet teszek arra, hogy bemutassam, a számítási felhő tulajdonságait, tipizálását a szolgáltató és a telepítési modell szerint valamint a főbb előnyeit és kockázatait. 1.1 A felhőalapú számítástechnika fogalma Az informatika fejlődéstörténetének egyik legfontosabb állomása, ami alapjaiban változtatta meg az iparágat, a felhő megjelenése volt. A számítási felhő fogalma az utóbbi 5 évben vált egyre ismertebbé a köztudatban, ugyanakkor a fejlődése az elmúlt évtizedben kezdődött. 1.1.1 Hogyan is jutottunk el a felhőig? Először a 90-es években a clusterek használata terjedt el. A cluster egyfajta típusa a párhuzamos elosztott rendszereknek. Összekapcsolt, önálló számítógépek gyűjteménye, amelyek integrált számítógép erőforrásként dolgoznak együtt. A cluster-ek olyan adatközpontokkal álltak kapcsolatban, amelyek tudományos, üzleti, vállalati problémák megoldását hivatottak segíteni. Ezt követően 2000-től a grid computing vált népszerűvé. A számítási grid egy hardver és szoftver infrastruktúra, amely megbízható, konzisztens, mindent átható, és olcsó hozzáférést biztosító számítási képességek kibontakozását tette lehetővé azáltal, hogy földrajzilag elosztott erőforrásokat kapcsolt össze, mint a szuperszámítógépek, clusterek és adattárak. Míg a clusterek és gridek viszonylag szűk felhasználói réteg számára kínáltak gyors computing szolgáltatásokat, 2008-tól a cloud 6
computing már az elosztott és párhuzamos rendszerek használatát virtuális gépek szolgáltatás szintű felhasználását tette lehetővé. 4 1.1.2 Mit jelent maga a fogalom? A cloud azaz a felhő kifejezés a grafikus ábrázolásból ered, ez valójában egy szimbólum. Az informatikai ábrákon ezzel a piktogrammal jelölik a külső szolgáltatásokat, amellyel az ábra többi eleme kapcsolatot tart, ahogy azt a lenti ábrán is láthatjuk, tehát ezeket a szolgáltatásokat nem egy meghatározott helyről, hanem a felhőből lehet elérni. 5 1. ábra: A számítási felhő illusztrációja Forrás: http://www.hightech-highway.com/virtualize/cloud-computing-yesterday-todayand-tomorrow/attachment/cloud-computing/ Az angol cloud computing, elnevezésből származó számítástechnikai gyűjtőfogalmat többféleképpen is megközelíthetjük. Racskó által konzulált tudományos diákköri dolgozatban a következő definíciót olvashatjuk: A számítási felhő fogalma azt jelenti, hogy az informatika különböző adottságait (hardver, szoftver) fizikailag nem a saját számítógépünkön érjük el, hanem, mint egy szolgáltatást, vagy terméket megvásárolva valahol egy távoli informatikai 4 Tibenszkyné Fórika Krisztina (2011): A katonai felhő békés villámai: A honvédelmi célú számítási felhő létrehozásának lehetőségei és veszélyei 251. oldal 5 Lepenye Tamás (2010): Felhős az ég az IT felett-bevezetés a számítási felhők világába 7
erőforrásra például számítógépre, vagy szerverre kapcsolódva vesszük igénybe. A cloud computing esetében egy cloud szolgáltató úgy biztosít alkalmazásokat, tárhelyet, adatbázisokat a felhasználói számára, hogy azoknak nem kell tudniuk, hogy az adott számítási infrastruktúra hol helyezkedik el. 6 A felhő nem más, mint egy speciális módon kialakított szolgáltatás, amely szolgáltatásai meghatározott feltételekkel, megadott SLA 7 -jú rendelkezésre állás szerint, mérhető, elszámoltatható és egyszerűen kalkulálható felhasználói költségmodell (árlista) szerint működik. A felhő felhasználói internetkapcsolaton keresztül jellemzően szélessávon érik el azokat a szolgáltatáselemeket, amit a felhőszolgáltatójuk nyújt és amikre nekik ezek közül a kínált szolgáltatások közül szükségük van. 8 Szabó et al ERP-rendszerek a számítási felhőben (cloud computing) című cikkében XLIV. ÉVF. 2013. 11. számában találhatunk néhány idézetet a német szakirodalomból a számítási felhőről, melyek közül én kiemelnék egyet: A számítási felhő olyan szolgáltatások, alkalmazások és erőforrások sokasága, melyeket a felhasználónak flexibilisen és skálázhatóan (testre szabhatóan) az interneten keresztül ajánlanak anélkül, hogy egy hosszú távú tőkelekötés és ITspecifikus know-how lenne szükséges. A felhasználó, a vertikális integrációs mélység függvényében vagy egy komplett szoftveralkalmazást, vagy csak a szükséges IT-infrastruktúrát tudja igénybe venni. (Repschläger, 2011). Egy angol honlap oldalán található egy cikk, amelyben a következőképpen értelmezik a számítási felhő fogalmát: A felhő a párhuzamos és osztott rendszereknek egy típusa, amely összekötött és virtuális számítógépek gyűjteményéből áll, amelyek dinamikusan ellátottak és megjelenítettek egy vagy több számítógépes erőforrásként, amely olyan szolgáltatási szinteken alapul, amiket a szolgáltatást biztosító és a fogyasztó közötti tárgyalásokon alakítottak ki. 9 6 Váradi József (2012): Adatvédelem a számítási felhőben, 2. oldal 7 Az SLA az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése, ami magyarul szolgáltatási szint szerződést jelent. 8 Rubóczki Edit (2014): Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései, 443. oldal 9 Rajkumar Buyya et al. (2009): Cloud computing and emerging IT platforms: Vision, hype, and reality for delivering computing as the 5th utility 8
Végül az Amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) 10 által kidolgozott, napjaink leginkább elfogadott és egyre népszerűbb felhőalapú számítástechnika definícióját szeretném ismertetni, amely így szól: A felhőalapú számítástechnika egy olyan modell, amelynek segítségével bárhonnan, kényelmesen, és igény szerint hozzáférhetünk a testreszabott informatikai erőforrások megosztott halmazához (pl. hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz), miközben a rendelkezésre bocsátás minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel. 11 1.2 A számítási felhő alapvető jellemzői A NIST nemcsak a felhőalapú számítástechnika fogalmát határozta meg, hanem néhány alapvető tulajdonságát is. A NIST Információtechnológiai Laboratóriuma szerint öt lényeges tulajdonsággal rendelkeznek a felhő alapú szolgáltatások ezeket a NIST honlapján is megtalálhatjuk. 12 Fontos megjegyeznünk, hogy a számítási felhő tulajdonságai nem egyenlők a lehetséges előnyökkel. Hiszen egy vállalat szempontjából teljesen lényegtelen, hogy milyen konkrét szolgáltatást vesz igénybe mivel ezekkel a tulajdonságokkal mindenképp jellemezhető lesz. 13 1.2.1 Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self-service) A számítási felhő első jellemzője az on-demand self-service, magyar fordításban, igény szerinti önkiszolgálás lehetősége. Itt az Amerikai Nemzetközi Szabványügyi és Technológiai Intézet nem felhasználókról, hanem fogyasztókról beszél, akik magának a szolgáltatásnak a fogyasztói. Ez jelenthet egy üzleti szervezetet vagy akár egy tényleges felhasználót is. Ez azt jelenti, hogy a felhőt eladó vállalatok lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak arra, hogy szükségleteik szerint, hozzáférhetnek bármikor a szolgáltatói oldalon emberi beavatkozás nélkül a felhő szolgáltatáshoz. Ezáltal akár egyoldalúan otthonról is, ki tudja választani és konfigurálhatja a számára szükséges funkciókat és alkalmazásokat, valamint változtatni képes akár az igényelt számítási kapacitásokat, mint 10 NIST = National Institute of Standards and Technology 11 Dr. Sasvári Péter Nagymáté Zoltán Kovács Barbara (2014): Felhőalapú számítástechnika a magyar vállalkozások körében 12 Peter Mell - Timothy Grance (2011): NIST: The NIST Definition of Cloud Computing, 2. oldal 13 Lepenye Tamás (2011): Számítási felhő - egyszerűen 9
például hálózati tárhelyeket stb. Ez azért történhet meg, mert a szolgáltatások skálázhatóak. 14 A felhasználó maga tudja összeállítani az általa igényelt informatikai szolgáltatások kosarát. Nyilván ezt egy előre definiált szolgáltatás katalógusból tudja megtenni, amiben standardizált elemek vannak, nem pedig egyedileg konfigurálható elemekből, mert azok kiszolgálása nem lenne hatékony vagy automatizálható. 15 1.2.2 Széles hálózati hozzáférés (Broad network access) A számítási felhő következő alapvető tulajdonsága a széles hálózati hozzáférés. Úgy gondolom, hogy ez a tulajdonság az egyik legfontosabb, hiszen ha nem tudunk csatlakozni, jellemzően az interneten akkor a további tulajdonságok sem valósulhatnának meg e nélkül, nem jönne létre a virtuális környezet, nem tudnának a felhasználók kapcsolódni a virtuális szerverekhez, tehát nem lennének felhő alapú szolgáltatások. Viszont napjainkban az internet és a jó hálózati hozzáférés már szinte magától értetődő, így nem jelent szűk keresztmetszetet, ami alatt azt értjük, hogy bármikor, bárhonnan, bármivel elérhetjük a szolgáltatást, legyen az egy mobiltelefon, tablet, laptop stb. A széles hálózati hozzáférés tehát figyelembe veszi a felhasználók érdekeit, igényeit és a rájuk vonatkozó szabályokat egyaránt. 1.2.3 Erőforrások összevonása (Resource pooling) A következő alaptulajdonság az erőforrások összevonása, amely egy fontos fogalom a számítási felhők megértésénél. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók több ügyfélnek, vásárlónak vagy bérlőnek biztosítanak ideiglenes és skálázható szolgáltatást. 16 Mivel ez egy közös szerver fontos a felhasználók adatainak a védelme és a szolgáltatóknak kötelességük az ügyfelek adatainak elszeparálása, nehogy illetéktelen tulajdonba kerüljön a rá bízott információ. Továbbá ezeket a szolgáltatásokat igazítani lehet minden ügyfél igényéhez úgy, hogy a felhasználó számára valójában lényegtelen és nem is ismert az erőforrás készletek elhelyezkedése, valódi nagysága, műszaki szerkezete. Tulajdonképpen az erőforrások előbb említett tulajdonságainak lényegtelensége miatt jelképezi az informatikai architektúrát a felhő, mint szimbólum. 14 http://www.techopedia.com/definition/27915/on-demand-self-service 15 Safranka Mátyás (2013): A számítási felhő definíciója 16 http://www.techopedia.com/definition/29545/resource-pooling 10
1.2.4 rugalmasság (Rapid elasticity) Ez a tulajdonság már épít az előző jellemzőkre, hiszen az önkiszolgáló felhasználó az erőforrás készletekből szükség szerint lemondhat vagy igényelhet bizonyos szolgáltatásokat. Tehát a fogalom a számítási felhő skálázható céltartalék képzését jelenti és képes biztosítani a skálázható szolgáltatásokat. 17 Ezáltal azt feltételezzük, hogy a felhőt bérbe adó tulajdonos, végtelen kapacitással rendelkezik és a megrendelő minden mennyiségi igényét ki tudja elégíteni, így teljesül a teljes rugalmasság feltétele. 1.2.5 Mért szolgáltatás (Measured service) Ez a NIST által említett utolsó alaptulajdonság. A Cloud rendszerek automatikusan kontrollálják és optimalizálják az erőforrás felhasználást a szolgáltatás típusának megfelelően, mint például a tárolást, feldolgozást, a sávszélességet, az aktív felhasználói fiókokat. Az erőforrás felhasználás megfigyelhető, ellenőrizhető és pontosan mérhető, biztosítva ezáltal mind a szolgáltató mind a fogyasztó számára az átláthatóságot. 18 Tehát a fogyasztó az igénybevett erőforrás használat arányában fizet. Összességébe véve láthatjuk, hogy melyek azok a tulajdonságok, amik a NIST szerint jellemzik a felhő alapú rendszereket, amik függetlenek a vállalatok szolgáltatási és telepítési modelljeitől. 1.3 A számítási felhőmodellek tipizálása A számítási felhő tulajdonságainak ismertetése után úgy gondolom, hogy azt is figyelembe kell vennünk, hogy a számunkra vagy a vállalatunk számára a legmegfelelőbb szolgáltatás kiválasztásánál pontosan tudjuk, hogy mire is van szükségünk. Ezáltal nagyon fontos, hogy a felhasználó mindig a saját igényeihez, elvárásaihoz, adott esethez válogassa össze prioritási sorrendben az adott tulajdonságokat. 19 Ehhez azonban szükség van a felhő alapú rendszerek csoportosítására, ami a NIST szerint történhet szolgáltatói és telepítési modell szerint is. Továbbá ezen modellek csoportkategóriáinak főbb jellemzésének ismertetése is 17 URL: http://www.techopedia.com/definition/29526/rapid-elasticity 18 URL: http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/sp800-145.pdf 19 Kovács Zoltán (2011): Felhőalapú informatikai rendszerek potenciális alkalmazhatósága a rendvédelmi szerveknél, 181. oldal 11
elengedhetetlen. 20 Szakdolgozatom során csak a NIST által besorolt kategóriák szerint fogom vizsgálni a cloud computing modell rétegeit, amik egymásra épülnek akár egy piramis építőkövei. 21 1.3.1 Szolgáltatói modell szerinti csoportok Az egyik fő tipizálási módszer a szolgáltatói modell szerinti csoportosítás. Ezen szolgáltatási modellek azért jöttek létre, mert az informatika által nyújtott lehetőségeket nem mindenki ugyanarra a célra használja, ezáltal a különböző felhasználói igényeket minél szélesebb körben ki kellett elégíteni. Racskó megfogalmazásában még átfogóbb képet kapunk a szolgáltatási modell kialakulásáról: A számítási felhőt, mint szolgáltatást néhány évvel ezelőtt, 2005 2007 között, indították el azok a nagy, multinacionális cégek, amelyek hatalmas számítástechnikai erőforrásokkal rendelkeztek saját rendszereik működtetéséhez, például az Amazon, a Microsoft és a Google, és úgy gondolták, hogy ezeken az erőforrásokon másoknak is tudnak szolgáltatásokat nyújtani. Saját erőforrásaiknak és üzleti érdekeiknek megfelelően más-más szolgáltatási modelleket dolgoztak ki. A szakirodalomban ezeket a modelleket XaaS (X as a Service, ahol X sokféle jelentéssel bírhat) modelleknek nevezik. Tehát ebben az esetben az X egyfajta szolgáltatásként értelmezhető és több mindent takarhat, mint például egyre népszerűbb a MaaS azaz monitoring, mint szolgáltatás vagy a CaaS, kommunikáció, mint szolgáltatás, de szakdolgozatomban csak az alábbi három alapvető modellel fogok foglalkozni: Szoftver, mint szolgáltatás (Softvare as a Service SaaS) Platform, mint szolgáltatás (Platform as a Service PaaS) Infrastruktúra, mint szolgáltatás (Infrastructure as a Service IaaS) 20 Kovács Zoltán (2013): Felhőalapú informatikai rendszerek, mint nemzetbiztonsági kihívás, 6. oldal 21 Tibenszkyné Fórika Krisztina (2011): A katonai felhő békés villámai: A honvédelmi célú számítási felhő létrehozásának lehetőségei és veszélyei, 252. oldal 12
2. ábra: A szolgáltatási modell piramis Forrás: http://www.alexhost.ru/perspektivy-perekhoda-na-iaas/ 1.3.1.1 Szoftver, mint szolgáltatás A piramis csúcsán a szoftver, mint szolgáltatás típus áll, talán ez a legnépszerűbb, legrégebbi szolgáltatási típus. Ez annyit jelent, hogy a szolgáltató interneten keresztül biztosítja a felhő infrastruktúrában futó szolgáltatói alkalmazásokat a végfelhasználónak, akik ezért cserébe licenc díjat fizetnek. Az alkalmazások elérhetőek különböző kliens eszközök révén, ami lehet akár egy vékony kliens felület, egy program, mint például a web böngészők vagy lehet egy eszköz is például egy okos telefon, táblagép stb. A szolgáltató felelőssége a felhő infrastruktúra kezelése, működtetése, ellenőrzése valamint az alkalmazások telepítése, frissítése, konfigurálása is az ő hatáskörébe tartozik, tehát mindent a szolgáltató ad. A fogyasztónak csak korlátozott konfigurációs beállítási lehetősége van. 1.3.1.2 Platform, mint szolgáltatás A piramis második építőköve, felülről lefelé haladva a platform, mint szolgáltatás. Ebben az esetben is az interneten érheti el a számítástechnikai platformot a végfelhasználó, de már nem teljesen ugyanúgy használja, mint ahogyan azt a fentiekben említettem. Itt a szolgáltató a felhasználók számára alkalmazásfejlesztő környezetet valamint egy teljes programozási eszköztárat biztosít, ahol megvásárolhatja az alkalmazásokat vagy egyedileg készíthet például webes alkalmazásokat. Tehát itt a fogyasztó szolgáltatásként veszi bérbe a hardvereszközök és szolgáltatási platformok mellett az operációs rendszereket is. A felhasználó itt sem képes menedzselni vagy ellenőrizni a mögöttes felhő infrastruktúrát, 13
beleértve a hálózatot, szervereket, operációs rendszereket, vagy a tárolókat, de kontrollálja a telepített szolgáltatásokat és az azok fogadására szolgáló környezet konfigurációját. 22 1.3.1.3 Infrastruktúra, mint szolgáltatás Az infrastruktúra, mint szolgáltatás a legalsó, legmélyebb réteg, de egyben a legelemibb szint is. A szolgáltató egy virtuális számítógépet biztosít a szolgáltatást igénybe vevő részére. A virtuális számítógépes környezet választható operációs rendszerrel, alkalmazásfejlesztő szoftverekkel, jogosultságkezelő rendszerrel, a programok futtatása tetszőleges számú virtuális rendszeren, a megrendelő által feltöltött futtatási környezetben. Létrehozható egy virtuális gép saját alkalmazásokkal, könyvtárakkal, adatokkal, konfigurációval. Használhatók a különböző menedzsmenteszközök, többféle helyszínen lehet futtatni, lehetőség van statikus IP-címek használatára. A szolgáltatásért csak a felhasznált erőforrások után kell fizetni. 23 A felhasználó nem képes menedzselni vagy ellenőrizni a mögöttes felhő infrastruktúrát, de kontrollálni tudja az operációs rendszereket, tárhelyeket, telepített alkalmazásokat, és esetleg korlátozott ráhatása lehet a hálózati elemek kiválasztására, mint például a tűzfal. 24 1.3.2 Telepítési modell szerinti csoportok A másik fő tipizálási módszer a telepítési modell szerinti csoportosítás. Itt a hozzáférhetőség kerül előtérbe, ami alapján megkülönböztethetőek lesznek a felhők. Lényegében ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások igénybevételét ki, kinek és milyen osztja meg. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet alapvetően négy csoportba 25 sorolja a számítási felhő modelleket, ez alapján fogom én is jellemezni őket. 1.3.2.1 Magánfelhő (Private cloud) A magánfelhő az a felhő infrastruktúra, ami kizárólag egyetlen tulajdonos vagy egy szervezet részére van fenntartva, működtetve. Ezt irányíthatja, belülről maga a felhasználó szervezet, külsőleg a szolgáltató vagy egy harmadik fél is vagy ezek bármilyen 22 Kovács Zoltán (2011): Felhőalapú informatikai rendszerek potenciális alkalmazhatósága a rendvédelmi szerveknél, 180. oldal 23 Racskó Péter: A számítási felhő az Európai Unió egén XLIII. ÉVF. 2012. 1. szám, 6-7. oldal 24 Kovács Zoltán (2013): Felhőalapú informatikai rendszerek, mint nemzetbiztonsági kihívás, 6-7. oldal 25 URL: http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/sp800-145.pdf 14
kombinációja. Fizikailag lehet a vállalat telephelyén vagy akár azon kívül is. A magánfelhőt létrehozó szolgáltatatók az interneten keresztül ajánlják saját szolgáltatásaikat. Egyik előnye, hogy a szolgáltatást biztosító engedélyezi a vállalkozásoknak, hogy hozzáférjenek a felhőben lévő applikációkhoz, eközben a felhasználóknak biztosítja, az adatvédelmet és ellenőrzést, ezáltal a felhő használata nagyobb biztonságot nyújt, mint a nyilvános felhő esetében. Másik előnye, hogy a szolgáltatás más szervezetekkel nem egy megosztott rendszer, így magasabb teljesítményt nyújthat. Hátránya, hogy az adott szervezetnek kell finanszírozni a beruházást valamint korlátozottabb az infrastruktúra rugalmas bővítésének és szűkítésének a lehetősége is. 1.3.2.2 Közösségi felhő (Community cloud) A közösségi felhő egy olyan több bérlős felhő szolgáltatási modell, amely zárt rendszerben működik hasonlóan a magánfelhőhöz. Lényege, hogy a számítási, elérési, tárolási, stb. kapacitás nyilvánosan nem hozzáférhető, hanem csak néhány szervezet osztozik ezen az infrastruktúrán. Ezeket a szervezeteket valamilyen közös érdek köti egymáshoz, mint például stratégiai célok, biztonsági követelmények, irányelvek és szabályszerűségi és megfelelőségi szempontok. Ezt menedzselheti akár a felhasználó szervezet, akár egy másik fél is, fizikailag lehet akár a felhasználó telephelyén, akár azon kívül. 26 A modell legfőbb előnye a méretgazdaságosság, hiszen a szervezeteknek sokkal előnyösebb közösen hardver- és szoftvereszközöket vásárolniuk, ezáltal az IT költségek megoszlanak. Adattárolás szempontjából a biztonság valamilyen szinten garantálható, a bérlők zárt csoportjának köszönhetően. Hátránya, hogy egyedi igények esetén a vállalatoknak kompromisszumot kell kötniük a megvalósítás érdekében. Továbbá a közös érdekek miatt egyszerre jelentkezhetnek kapacitásbeli csúcsterhelések, amik a szoftverek és alkalmazások cseréjéhez vezethetnek. 1.3.2.3 Nyilvános felhő (Public cloud) Ez tekinthető napjaink legismertebb telepítési modelljének. A nyilvános felhő infrastruktúra az előzőekkel ellentétben akár a hétköznapi emberek számára is elérhető, viszont az erőforrások a szolgáltatást biztosító vállalat tulajdonában vannak, tehát ők birtokolják és működtetik saját telephelyükön az infrastruktúrát és hozzáférést biztosítanak 26 Kovács Zoltán (2013): Felhőalapú informatikai rendszerek, mint nemzetbiztonsági kihívás, 7. oldal 15
az interneten keresztül, mint például az Amazon, Microsoft és a Google. Ezen modell esetében a felhasználóknak nincs rálátásuk és nem tudják ellenőrizni az infrastruktúra elhelyezkedését. Fontos megjegyezni, hogy minden fogyasztó a nyilvános felhők esetében ugyanazt az infrastruktúra bázist osztja meg korlátozott konfigurációval, biztonsági, védelmi rendszerrel és hozzáférési változatokkal. Ebből az következik, hogy az infrastruktúra költsége megoszlik az összes felhasználó között, lehetővé téve azt, hogy alacsony költségen működtessék a szolgáltatást, használat arányosan fizetve. A másik előnye, hogy tipikusan nagyobb méretűek és hozzáférésük sokkal rugalmasabb, mint az privát felhők esetében. Hátrányként megemlíthető, hogy a felhasználóknak nincs, vagy csak minimális befolyásuk van az infrastruktúra működésre, a biztonsági kockázatok is magasak és a hozzáférhetőséggel is lehetnek problémák. 1.3.2.4 Hibrid felhő (Hybrid cloud) A hibrid felhő két vagy több a fentiekben említett felhőknek valamilyen kombinációja, itt a személyre szabottság érvényesül. Ezek egyedi egységek maradnak a felhasználás során, de mégis kapcsolat marad köztük a szabadalmazott és szabványosított technológiák miatt. A hibrid felhőben alkalmazhatunk akár külső felhőszolgáltatásokat teljesen vagy részleges módon növelvén a számítógép rugalmasságát, az adatok, alkalmazások hordozhatóságát. Például, ha a magánfelhőben elfogynak, a rendelkezésre álló erőforrások azokat pótolhatjuk más nyilvános felhőben meglévőkkel. Hátrány lehet a felhasználási ismeretek hiánya, az integráció során felmerülő költségek magasak lehetnek valamint nincs még kiforrt piaca azon integrációs rétegnek, ami összekapcsolja a magán és a nyilvános felhőt. 1.3.3 A számítási felhőmodellek megállapításai A számítási felhők alkalmazása egy újabb lépés a szolgáltatás központú informatikai felé. 27 A számítási felhők az alapvető jellemzők segítségével különböző rétegekben és különböző megosztási mechanizmussal juthatnak el a fogyasztókhoz. Mindegyik típus a különböző felhasználói igényeket célozza meg azáltal, hogy ezen igényeket megpróbálja minél szélesebb körben kielégíteni. 27 Lepenye Tamás (2011): Számítási felhő - egyszerűen 16
A szolgáltatási modellek közül a szoftver, mint szolgáltatás esetében a célközönség egyértelműen a végfelhasználók, platform, mint szolgáltatás esetében az alkalmazásfejlesztők és infrastruktúra, mint szolgáltatás esetében pedig a hálózat építők és informatikusok vannak megcélozva. Mivel e modellek egymásra épülnek akár a modellek együttes igénybevétele is lehetséges. A telepítési modellek esetében is mind a négy típusnak megvan az előnye és hátránya is, viszont ha megfelelően, jó időben és jó helyen alkalmazzuk őket jelentős költségeket takaríthatunk meg. Míg a nyilvános és közösségi felhő nem igényel különösebb beruházást és jellemzően az üzemeltetési költségek merülnek fel, addig a privát felhő és a hibrid felhő is beruházást igényel, melyeket amortizációval írhat le a vállalat. Mind a négy modell alapos tervezést, költség és megtérülés számítást igényel, mert egy rosszul alkalmazott, vagy nem a megfelelő modell alkalmazása súlyos károkat is okozhat a vállalatnak. Annak érdekében, hogy jól döntsünk és egy jó modellt válasszunk lehetőségeinkhez és céljainkhoz képest érdemes a szolgáltatási és telepítési modellekből egyfajta mátrixot képezni. Ebben a mátrixban a felhasználó meg tudja találni, hogy hová helyezné saját hálózatát és így ennek megfelelően tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb terméket. 28 Összegzésként elmondható, hogy érdemes megismerni és használni a számítási felhőmodelleket. 1.4 A felhőalapú számítástechnika főbb előnyei A felhőalapú számítástechnika alapfogalmainak, jellemzőinek és típusainak áttekintése utána célszerű megvizsgálni, melyek azok a lényeges előnyök, amelyeket kutatásom során a legtöbbször érintettek a szerzők, és amiért a felhasználók szívesen használják a felhőalapú szolgáltatásokat. Fontos kiemelni, hogy ezek az előnyök az egyes telepítési és 28 Kovács Zoltán (2011): Felhőalapú informatikai rendszerek potenciális alkalmazhatósága a rendvédelmi szerveknél, 183. oldal 17
szolgáltatási modelleknél eltérő, vagy adott esetben egyáltalán nem jelentkeznek, jelentkezhetnek. 29 A főbb előnyöket az alábbiakban ismertetem: Költséghatékonyság A költségmegtakarítás az, ami az összes előny közül a legnagyobb hatással van a felhőalapú rendszerek terjedésére, hiszen számos téren megmutatkozik. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételének nincs induló költsége, a vállalkozásoknak nem kell drága hardver- és szoftvereszközöket, adattároló berendezéseket vásárolniuk, ez leginkább a tőkeszegény kis- és kezdő vállalkozások számára jelent nagy segítséget, hiszen így ők is igénybe vehetik a számukra szükséges felhő infrastruktúrát. A szolgáltatás jól skálázható, a szerverek és egyéb berendezések karbantartása a szolgáltatást biztosító feladata. Nagyobb rendelkezésre állás és adatbiztonság Egy több felhasználót kiszolgáló környezetben a szolgáltatónak több pénze, eszköze, embere stb. van arra, hogy nagyobb rendelkezésre állást biztosítson egy felhasználóra vetítve olcsóbban, mintha a felhasználó saját rendszert építene ki. A rendelkezésre álláshoz hasonló okok miatt. 30 Az adatbiztonság, mint előny úgy értelmezhető, hogy ha összeomlik a számítógépes rendszerünk az adataink nem egy fizikai eszközön vannak, hanem a felhőben aminek köszönhetően az utólagos rendszer helyreállítás könnyebb, az információvesztés kockázata is kisebb. A különböző felhőszolgáltatók a rendelkezésre álláshoz hasonló okok miatt megbízható és rugalmas mentési és/vagy helyreállítási megoldásokat ajánlanak, ezáltal nagyobb biztonságot garantálhatnak a szolgáltatók. Gyors telepítés és egyszerű integráció A felhőszolgáltatások legfontosabb előnye a gyors üzembe helyezés. A felhőalapú eszközök által kínált szolgáltatások a vállalkozások szinte azonnal igénybe tudják venni, hiszen a telepítés maga nem egy hosszadalmas folyamat, szinte percek alatt elvégezhető, a felhő telepítésénél a szoftver integráció automatikusan végbe megy. A szervezet választja ki a számára legmegfelelőbb alkalmazásokat, szolgáltatásokat, amik a későbbiek során igény szerint változtatható és skálázható. 29 Kovács Zoltán (2013): Felhőalapú informatikai rendszerek, mint nemzetbiztonsági kihívás, 7. oldal 30 Kovács Zoltán (2013): Felhőalapú informatikai rendszerek, mint nemzetbiztonsági kihívás, 8. oldal 18
Szinte korlátlan tárhely A felhő képes befogadni és tárolni rengeteg információt és adatot, sokkal többet, mint egy személyi számítógép, szinte korlátlan tárhely kapacitást biztosítva a felhasználóknak. Ez kiküszöböli azt a problémát, hogy elfogynak az üres tárhelyek valamint a felhőt biztosító szervezet gondoskodik a hardverek, szoftverek frissítéséről, bővítéséről. Ezáltal a felhasználóknak nem kell pénzt fenntartaniuk arra, hogy kijavítsák a hibákat vagy figyeljék és teszteljék az újonnan megjelenő verziókat csökkentve ezáltal az IT költségeket. Eszköz- és helyfüggetlen A felhőalapú szolgáltatások számos elektronikus eszközről elérhetőek, mint például asztali gép, okostelefon, notebook, tabelt, stb. Ennek feltétele az internetkapcsolat, amely biztosítja a hozzáférést eszközünkhöz, legyünk a világ bármely pontján, hozzáférhetünk az adatainkhoz, alkalmazásainkhoz, nem kell hozzá az irodában, vagy otthonunkban lenni, megkönnyítheti a munkavégzést, a feladatok ellátását valamint a munkavégzés jellegét is befolyásolhatja. A rugalmasságnak köszönhetően tehát különösen vonzó a vállalkozások számára ezen szolgáltatások által nyújtott lehetőségek. 1.5 A felhőalapú számítástechnika főbb kockázatai Annak ellenére, hogy számos előnye van a számítási felhőnek, mint minden másnak, ennek a szolgáltatásnak is vannak kockázatai. Racskó írásában a szolgáltatás felhő jellegéből fakadó kockázatok lehetnek üzleti és műszaki jellegűek. 31 Ahogy az előnyöknél is, ebben az esetben is csak a felhőszolgáltatásra vonatkozó szempontok szerint fogom kiemelni a releváns negatívumokat. A főbb kockázatokat a következőkben ismertetem: Adatbiztonság és adatvédelem kérdésessége Minden olyan számítógépes rendszerhez, amely az internethez csatlakozik, gyakorlatilag bárki hozzáférhet. 32 A felhőszolgáltatásoknak pedig alapkritériuma az internet elérhetőség, ezáltal adataink jobban ki vannak téve mind a felhasználó, mind a szolgáltató az adathalászat lehetőségének, képzett hackerek általi támadásnak. Továbbá ha a felhőn belül nem elég erős a biztonsági védelem adatszivárgás következtében az adataink illetéktelen kézbe kerülhetnek, ami a vállalatoknak hatalmas károkat okozhat. Ez nem csak az adatink 31 Racskó P. (2012): A számítási felhő az Európai Unió egén, Vezetéstudomány, XLIII. évf. 2012/1. sz. 8. oldal 32 Rubóczki Edit (2014): Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései. 19
tárolásánál, de fel- és letöltése esetében is lehetségesek. Az adatvesztés kockázatát is fontos megemlítenünk, amire a felhőszolgáltatóknak komolyan figyelniük kell. Mindemellett a vállalkozások nem tudják, hogy pontosan hol tárolják az adataikat, hol vannak fizikailag azok a számítógépek, amelyeken az adatfeldolgozás történik, valamint azt sem tudjuk, hogy virtuális környezetünkben ahol a rendszereink futnak kik a társbérlőink. Léteznek viszont olyan jogszabályi előírások, amelyek megszabják a felhőben lévő vállalati adatok auditálhatóságát. 33 A szolgáltatás elérhetősége A legnagyobb gond ezen esetben is, hogy az irányítás nem a mi kezünkben van. Ha a szoftvereken, hardvereken található adatink a mi birtokunkban lenne, nem okozna gondot, ha esetleg megszakadna a hálózat, hiszen adatainkat, munkáinkat ugyanúgy elérnénk és tudnánk velük dolgozni. Viszont, ha az adatink a felhőben vannak a rendszer folyamatos rendelkezésre állása mindig egy kritikus pont marad, hiszen ha elektronikus hiba történik, például áramszünet van, vagy ha megszakad az internethálózat a felhasználók nem tudnának hozzáférni az adataikhoz, nem tudnák szinte semmit sem csinálni. Ezáltal a szervezetek számára kockázatot jelent, ha nem tudnak ugyanolyan teljesítményt produkálni. Kötődés a szolgáltatóhoz (lock-in) Ez a legtipikusabbnak mondható szervezeti kockázat. Jelenleg a felhőszolgáltatások által kínált technológia, adatformátumok és eszközök nem vagy csak kevésbé szabványosítottak, sőt sokszor a rendszerek egyedi platformokra készülnek, és ott futnak. Ezért ha esetleg a vállalkozás fejlődéséből eredően vagy éppen nem a legmegfelelőbb szolgáltató választottuk vagy bármi más egyéb ok miatt később szolgáltatót akar váltani a szervezet az egy hosszú, bonyolult és költséges folyamat lesz. Hiába sugallja azt a pay per use árazás, hogyha nem vagyunk elégedettek egy szolgáltatóval akár már másnap válthatunk és átmehetünk egy másikhoz. Ezt azonban a felhőszolgáltatók jelenlegi kínálata és a technológiák közötti különbségek nem teszik lehetővé. Ezen okok miatt, érdemes alaposan és gondosan áttanulmányozni az összes lehetőséget még mielőtt kiválasztanánk a szolgáltatót. 33 Avornicului Mihai (2013): Számítási felhő: kihívás és lehetőség a kis- és középvállalkozások számára, 41. oladal 20
Az irányítás elvesztése Elvész a rendszerek feletti irányítás lehetősége. Nem mindig tisztázott a felelősségek kérdése a megbízó és a szolgáltató között. A megrendelő és a szolgáltató saját belső folyamatai, előírásai eltérőek lehetnek. A szerződések nem mindig rögzítik az SLAszinteket és ezek mérési módszereit. A futó alkalmazások ellenőrzése sokszor nem lehetséges, így a megbízó joggal úgy érzi, hogy elveszti az ellenőrzést a rendszerei felett. 34 Összegzésképpen megállapítható, hogy számos előny ellenére a felhőalapú számítástechnika még mindig gyerekcipőben jár, viszont nagy potenciállal rendelkezik a jövőre nézve. A felhasználói bázis folyamatosan növekszik és egyre több vállalat látja a számítási felhőben lévő előnyöket, lehetőségeket a kockázatok mellett. Véleményem szerint az előnyök köre tovább fog növekedni, és a hátrányok, mérsékelhetők vagy kiküszöbölhetőek lesznek. 1.6 A felhőszolgáltatások leggyakoribb alkalmazási területei Számos olyan felhőalapú alkalmazás létezik, amelyek népszerűek a vállalkozásoknál. A bevezetésemben említett az Európai Unió Statisztikai Hivatala által végzett kutatás kiterjedt a felhőszolgáltatások alkalmazási területeire is, Magyarországon a felhő szolgálgatással élő szervezetek: 64 %-a e-mailezésre, 46 %-a adattárolásra, 43 %-a irodai szoftverek futtatására, 35 %-a pénzügyi vagy könyvelési programok futtatására, 33 %-a a belső adatbázisok üzemeltetésére, 20 %-a pedig a saját szoftverek működtetésére használja a felhőszolgáltatásokat. Ezeknek a webes szolgáltatásoknak a lényege, hogy a programok futtatását és elérését az interneten keresztül teszi lehetővé a szolgáltató. A fogyasztónak nincs szüksége előre telepített programra, speciális berendezésre, de szerverre sem, csupán internetböngészővel és nagy sebességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie az eléréshez. Bizonyos 34 Racskó P. (2012): A számítási felhő az Európai Unió egén, Vezetéstudomány, XLIII. évf. 2012/1. sz. 8. oldal 21
szolgáltatásként elérhető szoftvereket szinte mindenki ismer a magánéletéből is. Ezek nagy része ráadásul ingyenes. A Gmail vagy Hotmail levelezőrendszer, a Google Docs vagy épp a Skype szinte minden számítógép-használó alapkészletének része. 35 35 Timár Gigi (2011): Attól, hogy kicsi, még lehet profit 22
2. A vizsgált országok az Európai Unió tükrében Minden kisebb és nagyobb vállalkozás üzleti és különösen informatikai vezetőjében felmerül a kérdés, hogy van-e teendője a számítástechnikai felhővel kapcsolatban. Ahogyan Racskó is erre a kérdésre kutatta a választ a cikkében, én is erre a kérdésre keresem a válasz lehetőségeket ebben a fejezetben egy kicsit másképpen, legelőször is az Európai Unió vonatkozásában. Napjainkban is, ahogyan a felhő megjelenése pillanatától foglalkoztatja a szakembereket, akik a gazdaságosság, egységesség és biztonság szempontjából az újdonságok alkalmazásának lehetőségeit kutatják. 2.1. Az EU jelenlegi helyzete és jövőbeni stratégiája a felhőalapú számítástechnika területén Ma már köztudott, hogy az Egyesült Államokhoz képest az Európai Unió sokkal széttördeltebb piac, így nincs olyan egységes nyelvi és üzleti kultúra sem, mint az Egyesült Államokban. A felhőalapú számítástechnika használatának tekintetében is az élen járó Egyesült Államokhoz képest Európa nagy le van maradva. 36 3. ábra: Felhőszolgáltatások használata az EU28 tagállamaiban 2014-ben Forrás:http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Cloud_computing_- _statistics_on_the_use_by_enterprises#enterprises.e2.80.99_dependence_on_cloud_comp uting Az Európai Unió Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta a legfrissebb adatokat azzal kapcsolatban, hogy a helyi vállalatok közül hány használ felhőszolgáltatásokat, ahogy ezt 36 Szilágyi Szabolcs (2015): A felhő digitálisan egységesíti Európát 23
már a bevezetőmben is megemlítettem. A fenti ábrán láthatjuk is, hogy a legtöbb vállalkozás Finnországban él a felhőalapú szolgáltatások nyújtotta lehetőséggel. Az első helyhez képest Magyarország igencsak elmaradott szinten van, pontosabban hátulról a hatodik 8%-al, ami az EU átlaghoz képest 11%-al kevesebb, Ausztria pedig hátulról a kilencedik helyet foglalja el 12%-al. Az európai szoftveripar képviselői áprilisban optimisták voltak abban a tekintetben, hogy a felhőszolgáltatások piacán sikerül megtörni az amerikai egyeduralmat, de az adatok szerint az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan minden negyedik társaság alkalmaz adatok tárolására vagy más tevékenységre felhő környezetet. Az európai cégek több mint 80 százaléka inkább a saját infrastruktúrájára támaszkodik. Ennek oka elsősorban a biztonsági aggályokban és a hiányos ismeretekben keresendő. 37 Erre a különbözőségre jelentett hátrányra lehet megoldás a brit G-Cloud program. Ezáltal a cloud coputing lehet, az egyik legfontosabb terület ahol a hátrány elsimulhat. A szigetország állami szinten kezdte alkalmazni a cloud technológiát, hogy áramvonalasabbá tegye a kormányzati beszerzési gyakorlatát. Az Európai Bizottság is kíváncsian figyeli a G-Cloud működését. A programmal ugyanis felmérhetők lesznek az egységes EU-s felhőszabályozások köz- és magánszférára gyakorolt előnyei. Jelenleg közel annyiféle szabályozás van életben, ahány tagállama van az Uniónak, a Bizottság véleménye szerint ezek karcsúsítása és egységesítése hozzájárulhat a cloud európai felhasználásának gyors terjedéséhez. Ennek előzménye még a 2012 szeptemberében jelentette be az Európai Bizottság a cloudban rejlő lehetőségek európai kihasználását célzó A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában elnevezésű stratégiát. A stratégia célja, hogy a cloud computing használatát minden gazdasági szektorban előnek kell segíteni, miközben ki kell dolgozni annak korábban nem szabályozott jogi környezetét. Beleértve a szerződések megszűnését követő adatmegőrzést, az adatok sértetlenségének, elhelyezésének és mozgatásának, tulajdonlásának kérdéskörét, illetve a cloudot üzemeltetők szolgáltatásában bekövetkező közvetlen és közvetett felelősség kérdését. Az Európai Bizottság becslése szerint a felhőalapú számítástechnika gazdasági előnyei: 38 37 Berta Sándor (2014): Csak minden ötödik európai cég használ felhőkörnyezetet 38 Európai Bizottság (2012): MEMO A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában 24
2020-ra legalább 2,5 millióval több európai munkahelyet hozhat létre és éves szinten pedig 160 milliárd euróval, azaz személyenként mindegy 300 euróval járulhat hozzá az Európai Unió GDP-jének növekedéséhez. Az Unió számítási felhőből származó bevételei 2020-ra elérhetik a közel 80 milliárd eurót, azaz több mint megkétszereződne a szektor növekedése. Tehát 2020-ra az EU GDP-je éves szinten várhatóan 160 milliárd EUR nettó nyereséget, vagyis 2015 2020 között összesen mintegy 600 milliárd EUR hasznot könyvelhet el. Ennek szellemében született meg az European Cloud Partnership (ECP), amely az ipari és az állami szektor képviselői közötti együttműködés szorosabbra fűzését hivatott elősegíteni. Deklarált célja egy olyan digitális piactér létrehozása a cloud computing számára, amely mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek feladatát megkönnyíti. Az irányító bizottság állami és iparági szakemberekből áll, többek között az Amazon, a Dassault, az Ericsson, az F-Secure és az SAP képviselői egyeztetnek Ausztria, Észtország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia és Spanyolország kormányzati szakértőivel. 39 Ebből is azt láthatjuk, hogy Ausztria már azon a fejlettségi szinten áll, hogy egyeztetésre kerüljön a sor a kormányzati szakértővel. 39 Szilágyi Szabolcs (2015): A felhő digitálisan egységesíti Európát 25
3. Empirikus kutatásom bemutatása az ausztriai és magyarországi vállalkozásoknál Szakdolgozatom ezen részében szeretném ismertetni primer kutatásom eredményeit. A kérdőívem Magyarországon és Ausztriában is kitöltésre került. A minél nagyobb elemszámú minta elérése érdekében, konzulensem Dr. Sasvári Péter, segítette a munkámat, felhasználva kapcsolatait a hazai és külföldi cégek tekintetében is. Ebben a fejezetben a számítási felhő ismertségét, elterjedését fogom megvizsgálni a két ország összehasonlításában. 3.1. A kutatásom célja és módszertana Kutatásom célja, az osztrák és magyar kis, közép és nagyvállalatok felhő alapú számítástechnikával kapcsolatos ismereteinek felmérése, összehasonlítása a két ország hasonló méretkategóriájú vállalkozások körében. További célként jelenik meg a felhőalapú számítástechnika használatából származó előnyök megvizsgálása a bevezetést hátráltató tényezők sorrendjének felállítása, természetesen országonként és méretkategóriánként. A valós adatok összegyűjtése érdekében, a kérdőíves kutatást tartottam a legalkalmasabb. Szakdolgozatomhoz a primer kutatási formát választottam. Ez történhet megfigyeléssel, kísérlettel és megkérdezéssel is. Esetemben a megkérdezéses kutatási formát választottam. Ez a leggyakrabban használt primer kutatási forma. A megkérdezés formája lehet standard interjú, illetve mélyinterjú. Én a kvantitatív kutatásom során ugyanazokat a kérdéseket akartam feltenni a válaszolóknak, így a standardizált kérdőíveket alkalmaztam, amelyek a kötelező előírások alapján alkalmasak arra, hogy a kapott információkból számszerű adatok szülessenek. Ez történhet írásban, valamint szóban, én írásban interjúztattam meg a kérdőív kitöltőit, amit elektronikus úton jutattunk el a vállalatokhoz. Tulajdonképpen a kérdőív standarditása teszi lehetővé, hogy a legkülönbözőbb típusú vállalatok válaszai összehasonlíthatók legyenek. A célom az volt, hogy egy, az alapsokaságot reprezentáló, de annál kisebb elemszámú sokaság vizsgálata során a kapott eredményekből következtetni lehessen az alapsokaság véleményére. 40 A reprezentativitás biztosítása érdekében a mintanagyság kulcsfontosságú, amit csak utólag tudok megvizsgálni, hiszen a válaszadók száma a kérdőív kitöltése előtt még nem 40 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/marketingkutatas/ch04s03.html 26