Győrújfalui Vadvirág Óvoda Helyi Nevelési Programja Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja (Klebelsberg Kunó, 1926). GYŐRÚJFALUI VADVIRÁG ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.
Bevezető Köszöntöm a Győrújfalui Vadvirág Óvoda helyi nevelési programjának olvasóit. Örömömre szolgál, hogy érdeklődésükkel megtisztelik intézményünk Óvodapedagógusait, akik az előkészületi munkák óta fáradtságot, időt nem sajnálva arra törekedtek, hogy élve a szakmai önállósággal, a helyi igényeket figyelembe véve készítsék el nevelési tervüket. A bevezetés óta eltelt 14 év tapasztalatait elemezve nevelési programunkat új elemekkel gazdagítottuk. Eleget téve a változások kihívásainak - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, és a 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról - a szükséges módosításokat megtettük. Külön köszönöm a Győrújfalu Község Önkormányzata, a Szülői Munkaközösség, az Óvodaszék segítségét, iránymutató szempontjait. Az eltelt 35 év értékeit megőrizve, elképzeléseinket ötvöztük korszerű pedagógiai irányzatokkal. Programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programot. Úgy éreztük, szellemiségében ez áll legközelebb pedagógiai elképzeléseinkhez, továbbá olyan pozitív értékeket közvetít, amelyben az egyéni szükségleteket, különbözőségeket figyelembe véve okos szeretetben, érzelmi biztonságban nevelhetjük a ránk bízott apróságokat. Reméljük, hogy törekvéseink eredményeként a gyermekek boldog, tartalmas éveket töltenek intézményünkben. Győrújfalu, 2013. december Fabsich Andrea Óvodavezető 2
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 1. 1AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:... 5 1. 2 HELYZETKÉP AZ ÓVODÁNKRÓL... 5 1. 2. 1. Az óvoda környezetének bemutatása... 5 1. 2. 2. Az óvodai nevelés 1978 2013 között... 6 1. 2. 3. Az óvodai környezet társadalmi igényeinek, elvárásainak elemzése során kialakult tapasztalatok... 8 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE... 9 3. 1. GYERMEKKÉP... 9 3. 2. ÓVODAKÉP... 10 3. 3. AZ ÓVODA SAJÁTOS ARCULATA... 10 3. 4. A PROGRAM ALAPELVE... 11 3. 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA:... 11 3. 5. 1. Az erkölcsi- szociális érzelmek alakítása... 11 3. 5. 2. Esztétikai érzelmek alakítása... 12 3. 5. 3. Az intellektuális érzelmek alakítása... 12 3. 6. A PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA... 12 3. 7. AZ ÓVODA SZERKEZETE... 14 3. 8. PREFERÁLT NEVELÉSI ELVEK... 14 3. 9. A NEVELÉS KERETE... 15 3. 9. 1. Az egészséges életmód alakítása... 15 3. 9. 1. 1. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése... 15 3. 9. 1. 2. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása... 16 3. 9. 1. 3. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása... 17 3. 9. 1. 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése... 17 3. 9. 1. 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése... 19 3. 9. 1. 6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás... 20 3. 9. 2. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok... 21 3. 9. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés... 24 3. 10. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE... 26 4. A PROGRAM TARTALMA... 27 4. 1. HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK... 27 5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 28 5. 1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS... 28 5. 1. 1. A játékba integrált tanulás... 32 5. 2. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK... 34 5. 3. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS, GYERMEKTÁNC... 37 5. 4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS KÉZIMUNKA... 39 5. 5. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK... 41 5. 6. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE... 44 5. 6. 1. Matematikai ismeretek, tapasztalatok szerzése a környezet megszerettetése közben... 45 5. 7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 46 6. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 48 7. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE... 49 7. 1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD... 49 7. 2. AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE... 50 7. 3. AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA... 50 7. 4. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK... 50 7. 5. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI... 50 8. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI... 51 3
8. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 51 8. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK... 52 9. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE... 53 9. 1. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE... 53 9. 2. A PROGRAM MŰKÖDÉSÉT TERVEZŐ ÉS ELEMZŐ DOKUMENTUMOK... 53 9. 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS AZ ÓVODÁBAN... 53 9. 3. 1. A Győrújfalui Vadvirág Óvoda küldetésnyilatkozata... 54 10. A SAJÁTOS NEVELÉS IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE,... 55 11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 57 FELHASZNÁLT IRODALOM... 58 4
1. Az óvoda bemutatása 1. 1Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda neve: Győrújfalui Vadvirág Óvoda címe: 9171Győrújfalu, Mártírok útja 5/b telefon: 96/339-055 Az óvoda fenntartója: Győrújfalu Község önkormányzata címe: 9171Győrújfalu, Ady Endre utca 7. telefon: 96/541-200 Az óvodai csoportok száma: 3 Férőhelyek száma: 54 1. 2 Helyzetkép az óvodánkról 1. 2. 1. Az óvoda környezetének bemutatása Győrújfalu, Szent István országának kicsi szelete a Duna és a Mosoni-Duna ölelésében. Nevezhetnénk akár a Szigetköz kapujának is. A tájegység keleti harmadában fekszik, Győrtől mintegy 5 km távolságra. Lakosainak száma: 1622 fő Területe: 7, 2 km 2. Első említése 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergővel együtt cserébe átadta a királynak.1477-től a Héderváry család tulajdonát képezte. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és a Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tíz évi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a Jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-ben ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az az év folyamán nem háborgatta őket. A faluról az első ismert térképvázlat a XVIII. század végéről való. Ezen 2 utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A 18. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a XIX. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csány László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett. A tűz oka ismeretlen. A XVII. század második felében több evangélikus család költözött át Vámosról Újfaluba, majd a XVIII. század végén számuk tovább növekedett. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut Vámos, Szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe. A századforduló idején felvetődött egy szigetközi helyiérdekű vasút építésének a gondolata, mely részben a Khuen Héderváry uraság negatív hozzáállásán és az első világháború kitörése miatt bukott, illetve hiúsult meg. A 20. század elejétől a község elzártsága ellenére is folyamatosan fejlődött. Több közművelődési egyesület segítette a kultúra terjesztését. Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem 5
véletlen, hogy Győr megye vasúthálózatának kiépítése végén többen is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr-Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás. Győr megye vasúthálózatának kiépülésével a Mosoni-Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét, s a folyó partján hajómalmok telepedtek le. A XIX. század végén Győrújfalu határában a Mosoni-Dunán 7 hajómalom dolgozott. A 20. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermeléséről volt híres. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth Tsz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését. 1992-ben korszerű 4 tantermes alsótagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, az elmúlt években megépítésre került a csatornarendszer és a földgázhálózat. 1998-ban faluház avatására került sor, melyben helyet kapott a posta, a községi könyvtár, a tűzoltóegyesület, s ezenkívül egy nagy és egy kisebb közösségi terem ad lehetőséget összejövetelekre, rendezvényekre. 2008-ban a település korábbi, elavult kábeltévé-hálózatát átvette és korszerűsítette a győri kábeltelevíziós szolgáltató. A településen a közelmúltban jelentős mértékű magánerős beltelkesítés zajlott, melynek eredményeként 2008-ra mintegy kétszáz új telek került kialakításra, ezek gyors ütemben épülnek be, hozzájárulva ezzel a település lélekszámának jelentős növekedéséhez. A közeljövő tervei között szerepel a településen átvezető 1401-es út felújítása, amely - köszönhetően a környékbeli kavicsbányákat kiszolgáló teherautóknak, és a Szigetköz jelentősen megnövekedett gépkocsiforgalmának, amely teljes egészében áthalad a falun - napjainkra nagyon időszerűvé vált. A 2013-as árvíz idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig. 1. 2. 2. Az óvodai nevelés 1978 2013 között Győrújfalun az óvodai nevelés 35 éves múltra tekint vissza. 1978 novemberében adták át az óvodaépületet, mely széleskörű társadalmi összefogás eredményeként hagyaték, lakossági adományok, közpénzek felhasználásával valósulhatott meg. A 25 férőhelyes intézményt a gyermeklétszám folyamatos emelkedése miatt 1982-ben belső átalakítással 2 csoportosra növeltük. Az iroda és elkülönítő összenyitásával jutottunk egy 18 m 2 -es teremhez, ami csoportszobának csak némi túlzással nevezhető. A nyolcvanas évek közepén az olajkályhák helyett villanyfűtést szereltek be. Lényeges minőségi különbséget 1999 hozott, amikor megtörtént a 80 m 2 alapterületű bővítés. Az új szárnyban kapott helyet a konyha, ebédlő, elkülönítő, a tetőtérben óvónői szoba, logopédiai foglalkoztató. Az 1998. április 2-án megtartott nevelési értekezleten a nevelőtestület egyhangúlag döntött úgy, hogy Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című minősített programot adaptálja. Helyi nevelési programunk írásakor feltételezett körülmények megvalósulását reméltük. Temérdek munka eredményeként 1999. augusztus 19-én sor került az új épület műszaki átadására. A szakhatóságok távozását követően még aznap délután birtokba vettük a csodálatosan felújított, kibővített, gyermekléptékű intézményt. Szeptember 1-én, Helyi nevelési programunk a kiscsoportban került bevezetésre, majd felmenő rendszerben a középső nagycsoportban is. 2002-ben összegezve a tapasztalatokat, a többnyire kedvező visszajelzés mellett rögzítettük a változtatásra szoruló elemeket. Minden jól alakult, belaktuk szép óvodánkat, pályázatok segítségével tornaszereket, fejlesztőjátékokat, új bútorokat vásároltunk. A KOMA támogatásával Élményközpontú anyanyelvi nevelés címmel innovatív programot dolgoztunk ki. 2004-ben, a felülvizsgálat után hidegzuhanyként ért bennünket a fenntartó döntése: finanszírozási gondok miatt nem tudja biztosítani a csoportonkénti két óvónőt, csak 1, 5 t, 2008-tól csoportonként 1 t. A mellékelt táblázatok árulkodnak. Az óvoda minden dolgozója erején felül teljesített az eltelt időszakban, próbáltuk úgy szervezni az óvodai életet, hogy a nehézségeket a gyerekek ne érezzék meg. 6
1. számú táblázat Kicsi vagyok én, majd megnövök én ÉV CSOPORTOK SZÁMA FOGLALKOZTATÓ ALAPTERÜLETE 1978-1981/1982 1 48 m 2 1982-1998/1999 2 18 m 2 48 m 2 1999-2006/2007 2 32 m 2 48 m 2 2007-3 28 m 2 32 m 2 48 m 2 A három csoportszoba közül csupán egynek a mérete megfelelő * 2. számú táblázat A gyermeklétszám növekedése 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2004/ 2005/ nevelési év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 októberi létszám 37 35 28 36 32 42 nevelési év végén 45 37 37 38 40 51 csoportok száma 2 2 2 2 2 2 óvónők száma 4 4 4 4 3 3 nevelőmunkát segítők száma 3 3 3 3 3 3 nyitvatartási idő (óra) 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 2006/ 2007/ 2008/ 2009/ 2010/ 2011/ 2012/ nevelési év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 októberi létszám 42 54 57 60 65 65 70 nevelési év végén 50 62 68 70 75 77 81 csoportok száma 2 2 3 3 3 3 3 óvónők száma 3 3 3 3 4 4 4 nevelőmunkát segítők száma 3 3 3 3 3 3 3 nyitvatartási idő (óra) 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 9, 5 10 2006-ra az intézmény megközelítése gépkocsival a Mártírok útja felől szinte lehetetlenné vált. Szülői kezdeményezésre, a gyermekek biztonsága érdekében a Táncsics utca felőli bejárat kialakítását kezdeményeztük, ami 2007 tavaszán elkészült. Mára a parkolási lehetőség is megoldódott. A 2007/2008-es tanévben 60 fölé emelkedett a gyermeklétszám. Ekkor határozott úgy a község vezetése, hogy pályázatot nyújt be további bővítés céljából. A telekvásárlás, tervezés megtörtént, azonban a döntéshozók forráshiány miatt a pályázatot elutasították. A gyerekek elhelyezéséről gondoskodni kellett, ennek érdekében feláldoztuk az ebédlőt, azóta itt foglalkoztatjuk a kicsiket, az elkülönítőből vizes helyiség lett. A három csoportszoba közül csupán egynek a mérete megfelelő A gyermekek életkori sajátossága a fokozott mozgásigény. Száraz idő esetén a tágas udvar erre lehetőséget biztosít. Esőben, sárban a 28 m 2 illetve 32 m 2 -es terem mozgásos játékok (pl. sorverseny, váltóverseny) szervezésére alkalmatlan. 2005-ben elkészült a tornaszoba terve, két sikertelen pályázat után 2010-ben saját forrásból (elsősorban képviselői tiszteletdíjak felajánlásából) végre megvalósulhatott. Ugyanekkor új tetőt kapott a régi épület, az egészségre káros hullámpala helyett cserép lett az épület fedése. 2010. szeptemberétől a Győrladaméri Bóbita Óvoda és Bölcsőde Tagintézménye lettünk. Mint ahogyan az érdekházasságok, ez a kapcsolat sem bizonyult tartósnak. 2013. július 1-től intézményünk újra önálló. 7
2012-ben az udvar hasznos és tetszetős mozgásfejlesztő játékokkal gazdagodott. A csoportszobák méretén kívül gondot okozott az elmúlt időszakban az óvónői létszámhiány. A szükséges 6 fő helyett 4 állt alkalmazásban. A sajnálatos, több hónapig tartó betegség miatt nem találtunk helyettesítésre alkalmazható óvodapedagógust a munkaerőpiacon. Az okok összetettek: - nincs képző intézmény a közelben, - az alacsony bérek miatt nem vonzó az óvónői pálya, - a végzett fiatalok egy része a jobb jövő reményében a versenyszférában, vagy külföldön keres munkát, - aki pedig mégis ezt a szép, de nehéz hivatást választja, a lakóhelyéhez közel helyezkedik el, megtakarítva az utazásra fordított időt, pénzt. 2006-ban 1 meghirdetett helyre 17 óvodapedagógus jelentkezett. 2013-ban 4 pályázó közül hárman már a kapcsolatfelvétel előtt elkötelezték magukat győri munkahelyre. A helyzetünk október végén fordulóponthoz ért: - van három csoportunk, napi 10 órás nyitva - tartással, 5 óvodapedagógusunk (a vezetővel együtt), 3 dajkánk, és egy tanár végzettségű pedagógiai asszisztensünk. Aktuálissá, sőt kötelezővé vált a nevelési program átdolgozása. Az 1999-ben elfogadott és bevezetett Helyi Óvodai Nevelési Program alkotói, használói közül 1 fő dolgozik intézményünkben. Négyen boldog nyugdíjas éveiket töltik, 1 óvodapedagógus másik intézménybe távozott, 1 pedig elhagyta a pályát. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 1. 2. 3. Az óvodai környezet társadalmi igényeinek, elvárásainak elemzése során kialakult tapasztalatok Az óvodai nevelés országos alapprogramja olyan értékeket fogalmaz meg, amelyek megvalósítása szakmai kultúráltságot, elhivatottságot, igényességet kíván az óvoda minden dolgozójától. Helyi nevelési programunk megírása előtt fontosnak tartottuk, hogy megismerjük az óvodai környezet társadalmi igényeit, elvárásait. A megkérdezettek az óvoda legfontosabb feladatának tekintették, hogy gyermekük érezze jól magát, értelmileg fejlődjön, készüljön fel az iskolára. Mindez a teljesítmény - centrikus nézőpont prioritását bizonyítja. A szülők csupán 18 % - a tartja fontosnak a játékot, pedig nyilvánvaló, hogy a 3-6, 7 évesek legalapvetőbb tevékenysége a játék. Az óvodapedagógusok leleményessége, kreativitása képes áthidalni e látszólagos ellentmondást. A játékba integrált tanulás élményekhez, sokoldalú tapasztalatszerzéshez juttatja a gyerekeket. Az óvodai tapasztalatszerzés által megvalósult tanulási folyamat nem az iskolai tanítás leképezett mása, hiszen az óvodás gyermek tapasztalatait érdekes tevékenységekben szerzi meg, gondolkodása szemléletes, s a tanulási folyamat teljesen egyéni. A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal és figyel, nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát. (Comenius) A fenntartó elvárása elsősorban az intézményhasználók szülők, gyermekek elégedettsége. A közelmúlt igazolja, hogy adódnak nem várt átmeneti és tartósabb változások a szervezetben, amikre fel kell készülni. A gyermek sokkal nehezebben alkalmazkodik a szokatlan, számára ismeretlen hatásokhoz. A folyamatokat ezért úgy kell szabályozni, hogy azt mindenki fel tudja vállalni, és a nevelés, személyiségfejlesztés ne szenvedjen csorbát. Az óvónők módszertani szabadsága nem jelenthet szabadosságot. Az értékek közvetítése 8
tekintetében konszenzust keresve egységes álláspontra jutottunk. A minimális követelmények teljesítését mindenkinek fel kell vállalnia. Az autonómia a módszerek, és eszközök vonatkozásában valósul meg. A látszólagos megkötés számos előnnyel jár: megkönnyíti a tervezést, kijelöli a távlatokat hová akarok eljutni, a csoportok szervezésénél nem mindig oldható meg a felmenőrendszer, előfordulhat óvodapedagógus váltás, a szabályozásnak köszönhetően a megkezdett folyamat nem szakad meg, az értékek, tartalmak egymásra épülnek. A program tartalmának megvalósulásához ajánlott napirend lehetőséget ad a csoportban dolgozó óvónőknek a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó időkeret megváltoztatásához. Milyen is a gyerek, aki az óvodába érkezik? - Egy fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák genetikai adottságai, az érés törvényszerűségei, az őt ért spontán és tervszerű hatások. A gyermeket dús fantáziája minden művészeti ágban képzőművészetben, irodalomban, a zenében is nyitottabbá teszi, még az archaikus szépségek iránt is, sok konzervatív, befagyott ízlésű felnőttnél. Intellektusa tiszta lap, melybe jó, rossz egyaránt bevésődik életre szóló nyomot hagyva. Íme: ezt a felelősséget vette magára, aki átlépte a pedagógus hivatás küszöbét. 1 Törzsök Béla gondolatait mi is osztjuk, ezért törekszünk nemzeti értékeink hiteles közvetítésére. Ez a program befogad mindent, ami művészi, ami szép, ízléses és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészetek sokszínű hatásával éljék át a játékba ágyazott mindennapjaikat. 3. A program célfejezete 3. 1. Gyermekkép Hitvallás a gyermekről - Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? - aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, - kialakult az óvodás tartása, önálló, látszik rajta a kiegyensúlyozottság, - tud nevetni, HAHA - tud felfedezni AHA - tud csodálkozni AH A 21. század értékrendje és élettempója megváltozott, sokak szerint félrecsúszott. A gyermekek viselkedésében is nyomon követhető, hogy válságban van az ember viszonya a természeti és társadalmi környezetéhez, az emberi kapcsolatok minősége romlott, a legfőbb emberi érték fokmérői az anyagi javak lettek. A család szerető, mindentől megvédő közegéből óvodába kerülő gyermeknek biztonságot nyújtó feltétlen szeretetet kell kapnia az óvodában dolgozó felnőttektől. Életkori sajátosságaikat, egyéni különbözőségeiket figyelembe vesszük, derűs légkörben, sokféle színes tevékenységgel, játékkal bontakoztatjuk ki képességeiket, fejlesztjük személyiségüket. Milyen embert is szeretnénk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet!... Akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy 1 Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Editio Musica, Bp. 1982.26.o. 9
emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jó akaraton épülhet. 2 A neveléshez elsősorban népünk ősi kultúráját hívjuk segítségül. A népmesék, népdalok, gyermekjátékok, mondókák, közmondások, találós kérdések olyan könnyen érthető üzenetet hordoznak, amelyekkel a kicsik is azonosulni tudnak. 3. 2. Óvodakép A nevelőtestület felfogása az óvodaképről: - a jó óvoda nagy gondot fordít a gyermeki énkép megerősítésére, az igazi egyéniségek alapozó nevelésére, - a jó óvoda által közvetített műveltségtartalmak részei az egyetemes emberi értékeknek, s alapjai, kiindulópontjai a majdani felnőtt műveltségnek, - a jó óvodában pozitív érzelmekkel teli befogadó és elfogadó felnőtt közösség, egészséges, esztétikus, ingerdús környezet várja a gyermekeket, - a jó óvodában minden felnőtt követésre méltó pedagógiai modell a gyermekek számára, - a jó óvoda figyel a szülőkre, a családra, és az együttes nevelést megvalósító partnerkapcsolatra törekszik, amelyben a gyermek érdekei az elsődlegesek, - a jó óvoda tolerálja az egyéni eltéréseket, az individum kibontakozását a szocializációval összhangban segíti. Ha azt mondják a nevelők, hogy embert faragnak a rájuk bízottakból, sokan összevonják szemöldöküket, rosszallva az emberfaragást. Van, aki a gyermek kibontakozásának a lehetőségét félti a határozott neveléstől, más a gyereket, hogy nem lesz eléggé derűs az élete. Véleményünk szerint a kifejezés és maga az elv jó, ha profi módon csináljuk. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda gyermekközpontú legyen. A 3 7 évesek fogékonyak leginkább az újra, a másra. Számos személyiségvonás az egymáshoz való alkalmazkodás, segítségnyújtás, empátia csak közösségben bontakoztatható ki. A ránk bízott gyermekeket fokozatosan kell eljuttatnunk az önállóságig. Fontos, hogy a fejlesztés a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával, ugyanakkor követeléssel társuljon. A kisgyermek elmélyült, örömteli játéka, rajzai és megnyilvánulásai fejezik ki gondolatait, amelyeket még megfogalmazni nem tud, de számunkra fontos információk a személyiség mélyéről. Ha ezeket az apró jeleket felismerjük, az egyes gyermekek igényeihez, éréséhez igazíthatjuk nevelési stratégiánkat. A nevelés régi dilemmája, hogy csak az készteti a gyermeket valamilyen viselkedésre, ami belülről ösztönzi, amire ő maga vágyik. Legyen annyi erkölcsi bátorság, önértékelésen alapuló eltökéltség minden nevelőben, minden felnőttben, hogy sose helyeselje megalkuvó módon a helytelen viselkedést Senki ne tartson attól, hogy maradinak nevezik, mert csak a tisztességes viselkedés láttán tud őszintén örülni. Annyit bármikor, bárhol megtehet bárki, hogy komoly arccal nézi azt, ami helytelen, s nem válik cinkossá még egy elnéző mosoly erejéig sem. 3 3. 3. Az óvoda sajátos arculata Helyi nevelési programunk a művészeti tevékenységekre, a néphagyományokban gyökerező mesére, versre, dramatikus játékra, vidám éneklésre, énekes játékra helyezi a hangsúlyt. Két alappillére: - az érzelmi vezéreltség, 2 Szent-Györgyi Albert 3 Dr.Kozéki Béla 10
- a tevékenységi, alkotási vágy felkeltése az adleri pedagógia alapján. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy a művészeti tevékenységek alkalmasak a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi, szociális, esztétikai, intellektuális) kibontakoztatására, így a biztonságot nyújtó, érzelemgazdag, tevékeny, alkotó óvodai élet megteremtésére. A program a kultúra átörökítését tartja fontosnak, ezért eredményes megvalósítását az az óvónő képes maradéktalanul végezni, aki legalább egy művészeti ágban magas szinten közvetít esztétikai élményeket. 3. 4. A program alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Mindengyermek saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermekeknek fontos biztonságérzetet, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis rád figyelek, és segítek Neked, Ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg az értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen, minden lelki feszültség nélkül fogadja el. 3. 5. Az óvodai nevelés célja: Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészet között. Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális; az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. 3. 5. 1. Az erkölcsi- szociális érzelmek alakítása - Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; - Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség; - A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását; -A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges 11
önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat; - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását; - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. 3. 5. 2. Esztétikai érzelmek alakítása - Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; - Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt; - A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség; - Legyenek képesek a tárgyi emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; - Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. 3. 5. 3. Az intellektuális érzelmek alakítása - Az intellektuális érzelmek, megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását; - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra; - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét; - Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. 3. 6. A programunk rendszerábrája Célrendszer A fejlesztés tartalmi feladatai Az egészséges élet-mód alakítása, egész-ségfejlesztés program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek tevékenységformái 12
Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Az óvodai élet megszervezése Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok A fejlődés jellemzői 13
3. 7. Az óvoda szerkezete kiscsoport (nyuszi) középső csoport (mackó) nagycsoport (méhecske) - 2 óvodapedagógus, - dajka - 2 óvodapedagógus - dajka - 1 óvodapedagógus - 1 pedagógiai asszisztens (tanári diplomával) - dajka Nyitva tartás: 7 h -17 h Az óvoda udvara tágas, a nyári erős napsütésben fedett babaház alkalmas a különböző tevékenységekre. A kertben az örökzöldek éppúgy megtalálhatók, mint a finom gyümölcsök. Természetesen a lehetőségek bővítésén folyamatosam fáradozunk. A változatos szabadidős tevékenységekre gyakran az óvodán kívül kerül sor. Élményszerző túrákat szervezünk a Mosoni-Duna partjára, a mecséri erdőbe, Sárásra, és a 6 km-re fekvő megyeszékhelyre. Évente egy alkalommal hosszabb kirándulást is teszünk. A módszertani szabadságot az óvónők módszertani kultúráltsága teszi lehetővé, s az a mit, hogyan megválasztását jelenti. Mindehhez gyermekismeret, gyermekszeretet, felelősségérzet, a fejlődés és a fejlesztés helyes értelmezése, önismeret, önbizalom, saját lehetőségeink és a hatni tudás ismerete, sokoldalú magas szintű műveltség szükséges. 3. 8. Preferált nevelési elvek Az Adler pszichológiája nyomán kidolgozott nevelési elveket közvetítjük, melyet a szülőkkel együtt szeretnénk a gyermekek és a közösség javára fordítani. A kidolgozott elvek tudatosításával elérhető a közös értelmezés, amelybe az óvoda összes dolgozója és használója beletartozik. 1. A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyereket. 2. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. 3. A gyermek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. 4. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. 5. A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. 6. A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. 7. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 8. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 9. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson, a bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek. 10. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. 11. A felnőtt gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg a kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 12. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észrevéteti és a sikertelenséget segít elviselni. 14
13. Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. 14. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. 3. 9. A nevelés kerete 3. 9. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja: - A gyermek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése Feladatok: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása 3. 9. 1. 1. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónők már a beiratkozáskor indítják az ismerkedés folyamatát. A család a Gyermektükör kitöltésével segíti a gyermek tulajdonságainak, otthoni szokásainak feltérképezését. A beszoktatás időszakában elsősorban a gyermek testi szükségleteire helyezik a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb kéz, stb. összehasonlító mérésekkel segítik az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónők a fokozatosság betartásával törekednek arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés öltözködés szervezettségét az óvodába lépés minden pillanatától biztosítják a z óvónők. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 75 % - át az óvodában kapják. Ezért az óvoda figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy az kellően változatos és megfelelő tápanyag - összetételű legyen. Különösen érvényes ez a tízórai és uzsonna beszerzésére, hiszen ezt az óvoda végzi. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodnak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. 15
A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc - deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy tudjuk biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért naponta ha lehet kétszer is lehetővé tesszük az udvari játékot, a szabad mozgást. Esős időben a fedett babaházban biztosítjuk a légfürdőzést. Mozgásigényük kielégítése érdekében az óvónők kocogó-futó lehetőséget is kínálnak. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk dönthetik el, mennyit futnak. A felnőttekkel végzett kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Évente uszodalátogatást szervezünk. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni érzékenységét, a vizes edzés mindenkor önkéntes. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, téli időszakban a szánkózás, csúszkálás. A szervezett edzési programok maximális ideje 12-20 perc. A kondicionáló mozgások igazi felfrissülést, felüdülést adnak a gyerekeknek. 3. 9. 1. 2. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda egyik legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított játszó és pihenőhely. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán az énekes játékokhoz is kialakítottunk egy zártabb helyet. A folyadékpótláshoz biztosított az ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezik be. Az ebéd menüjének összeállításánál a szállító figyelembe veszi a gyerekek ízlését, az életkori sajátosságokat. Arra törekszünk, hogy naponta gyümölccsel kínálhassuk meg az óvodásokat. Az étkezési szokásokat az óvónők úgy alakítják ki, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen, jól szervezetten, a folyamatosság módszerével élnek. A gyerekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek a szülők segítségével megismerik ezeket, és kellő toleranciával elfogadják a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyerekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvónők a gyermekek ápolása közben interakciót teremtenek, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjanak segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segíti az azonos elvek betartását. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához a felnőttek megteremtik a feltételeket, folyamatos gyakorlással egyre önállóbban végeztetjük a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvónők a szülőkkel megbeszélik milyen váltóruha legyen az öltözőszekrényekben. A szabad játékhoz fontos a praktikus, kényelmes, ízléses viselet. 16
A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg is gyakorolják a mozgásfejlesztő eszközökön. A szervezett, néhány percig tartó mozgásos tevékenységek jól szolgálják a mozgáskoordináció fejlesztését. A rövid ideig tartó szervezett mikrocsoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés záloga a csend, bizonyos bezártság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Arra törekszünk, hogy átéljék az altatók hatására kialakult szendergés állapotát. Az eltérő alvásigényt figyelembe vesszük, a nem alvók csendes tevékenységet folytathatnak. 3. 9. 1. 3. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt fontos. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végzik a gyerekek. Erős napsütés ellen a csoportszobát árnyékoló függönnyel, redőnnyel védjük. Az óvónők a többféle játéktevékenységhez elkülönített csoportszoba részeket alakítanak ki. A mesesarok a személyes percek, a drámajátékok színtere is. Kialakítunk egy olyan helyet is, ahol a gyerekek a mikrocsoportos séták alkalmával talált kincseket gyűjthetik. Az öltözők berendezése, világítása fűtése, szellőzöttsége biztosítja a nyugodt feltételeket a vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőkben hirdetőtábla tájékoztatja a szülőket a csoportok nevelési, fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek törölközője, fésűje fogmosó felszerelése van. A tisztálkodási szokások kialakulását képi formában segítjük a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. A gyermekek által használt helységekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. 3. 9. 1. 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport 17
vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: - Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. - Városi, falusi élmények megbeszélése:az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. - Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. - Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. - Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert:láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. - Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi:mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. - Beszélgetés a dohányzási reklámokról:mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. - Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). - Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. - Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes 18
magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. 3. 9. 1. 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott 19
tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. 3. 9. 1. 6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. 20