Szervezeti és Működési Szabályzat A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat (továbbiakban: iskola) szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az iskola működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az iskola pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. A szabályzat hatálya kiterjed az iskola minden alkalmazottjára, illetve munkavállalójára. I. Az iskola szervezeti felépítése 1. Az iskola jogállása Az iskolát a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (1185 Budapest, Bartók Béla u.10) alapította. Az iskola fenntartója: Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (1185 Budapest, Bartók Béla u.10) 2. Az iskola működési engedélyét kiadta Budapest Főváros Kormányhivatala, Oktatási Főosztály Ügyiratszám: V-B-012/03990-14/2012. 3. Az iskola hivatalos megnevezése, címei Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Székhelye: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 15. 4. Az iskola rövidített megnevezése: Esti Gimnázium 5. Az intézmény működési területe Országos beiskolázású intézmény 6. Az intézmény jogállása Önálló jogi személy 7. Az intézmény gazdálkodása Önállóan gazdálkodó szervezet 8. Az intézmény munkarendje Esti munkarend szerint. 9. Az intézmény típusa, az évfolyamok megjelölésével Gimnázium, 4 évfolyam (1/9, 2/10, 3/11, 4/12)
10. Az intézmény tevékenységei TEÁOR 85.31 Általános középfokú oktatás GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) (esti munkarendben) - a 9 12. évfolyamon a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka), általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. Az iskola szakmai működését nevelési és pedagógiai és szakmai programja határozza meg. Alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenység: 85.59 M. n. s. egyéb oktatás 85.61 Oktatást kiegészítő tevékenység 11. Az intézmény jogosultságai: - a tanulmányok befejezéséhez érettségi vizsgák szervezése, - a tanulmányok elvégzését, befejezését igazoló bizonyítványok kiállítása, végzettség tanúsítása. 12. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: A hosszú bélyegző lenyomata: Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat / 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19. / Adószám: 18296532-1-42 A kerek bélyegző lenyomata: Drégelyvár Gimnázium / Esti Tagozat / 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19. közepén a magyar állami címer 2. Az iskola szervezeti egységei, feladatai 2.1. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei, A szervezeti egység élén álló vezető Esti Gimnázium Gazdasági, pénzügyi, munkaügyi üzemeltetési egység Igazgató, igazgatóhelyettes Gazdasági vezető fenntartó alkalmazásában 2. 2. Egyéb szervezeti egységek (részben önálló) Titkárság Iskolatitkár 2.3. Az iskola szervezeti egységeinek feladatai A Gimnázium alapfeladatai: - az általános műveltséget megalapozó középiskolai nevelés-oktatás ellátása, - esti munkarend szerint Az iskola pedagógiai és munkaprogramja szerint ellátja az esti tagozatos gimnázium szervezését, irányítását és tanügy-igazgatási feladatait. Gazdálkodás, az iskola működtetése Az iskola feladatellátását szolgáló vagyon, vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök állóeszköz szerinti használatát, a működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítását a fenntartó és az iskola Gazdasági Ügyrendje határozza meg. A személyi feltételeket a tantárgyfelosztás alapján igényelhető feladatellátás, illetve a közoktatási törvényben előírt közalkalmazotti jogosultságok szabják meg. A személyi és dologi kiadások jogszabályi keretek között történő biztosítását, az iskolai vagyon működtetését, fejlesztését az iskola igazgatójának irányításával a gazdasági vezető látja el.
A fenntartói gazdasági osztályon dolgozó alkalmazottak: Pénzügyi, könyvelési, munkaügyi, ügyintézési, kézbesítési feladatokat ellátó személy. Üzemeltetési feladatokat ellátó személy (anyagbeszerzés, raktár, karbantartás, porta, takarítás). Titkárság és iskolatitkárságok A tanügyigazgatási, ügyintézési, levelezési, nyilvántartási, irattározási, valamint kapcsolattartási és külső kommunikációs feladatokat (11/1994. (VI. 8.) MKM r. 4. sz. melléklet) az igazgató és az igazgatóhelyettesek irányításával az iskolatitkár, és az adminisztrátor(ok) látják el. Feladataikat a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok, valamint szerződésük feladatleírás melléklete szerint látják el. II. Az iskola működési rendje 1. A tanulók fogadásának (az iskola nyitva tartásának) rendje A tanév rendjét miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az iskola éves munkatervében. Az oktatás munkarendje a közoktatási törvény előírásait követi. A tanítás szeptember 1-én kezdődik. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az oktatás kezdetétől a vezető beérkezéséig a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Szorgalmi időben fogadóórák a tanulói hivatalos ügyek intézésére Iskolatitkárság: tanítási napokon 11 00 - tól 16 00 ig Az igazgató és a helyettesek fogadási rendje: Hetente, az ügyeleti beosztás rendje szerint. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai és pénztári ügyelet hetente minden szerdai napon 9 órától 15 óráig tart. A tanítási órák rendje Az esti munkarendszerű felnőttoktatásban a tanítási órákat 15:30 óra és 20:30 óra között kell megszervezni, 5 ill. 10 perces szünetekkel, alkalmazkodva a helyi igényekhez. Az iskola által használt épületeket, helyiségeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni! Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és tanulói Házirend -ben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az iskolában az alábbi területen folyik nevelő - oktató munka: általános műveltséget megalapozó középiskolai nevelés -oktatás
2.1 A belső ellenőrzés célja, tartalma Az ellenőrzéseknek elsősorban a segítségadás a célja, de az ellenőrzésen keresztül el kell érni, hogy a pedagógus nevelő-oktató munkájában teljes egészében valósuljanak meg a nevelési-pedagógiai és szakmai programban meghatározott célkitűzések. Tartalmukat tekintve az ellenőrzéseknek olyan mélységűeknek kell lenniük, hogy abból minden esetben világosan lemérhető legyen a pedagógus által tervezett feladatok gyakorlati végrehajtásának eredménye vagy eredménytelensége. A szakmai, módszertani kérdések tervezésében, értékelésében a szakmai munkaközösségek segítségét is igénybe kell venni. 2.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgató helyettesek, a fenntartó és az általa megbízott szakértő 2.3 Belső ellenőrzések formái, módjai: általános, komplex ellenőrzés, célellenőrzés utóellenőrzés. Belső ellenőrzési tervet egész tanévre kell készíteni, melyet az igazgató hagy jóvá. 2.4 Az oktatás belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja: Az iskola nevelési-oktatási céljainak, feladatainak, pedagógiai programjának összehasonlítása az elért eredményekkel. A nevelési, oktatási célok és feladatok, továbbá a reális lehetőségek közötti összefüggések elemzése, majd a célok, feladatok, lehetőségek optimális összehangolása. A különböző szintű vezetők és a végrehajtók véleményének összehangolása. A visszacsatolás lehetőségének megteremtése a végrehajtók irányából. A különböző szintű vezetők ellenőrzési tapasztalatainak egyeztetése, közös álláspont kialakítása, a vezetői egység kidolgozása és folyamatos fenntartása. A beosztottak segítése (tanácsok, eszközök rendelkezésre bocsátása), és az önellenőrzés igényének felkeltése. A beosztottak munkájának, felkészültségének megismerése és minősítése. A belső ellenőrzés területei: tanórai tevékenység, tanórán kívüli tevékenység. 2.5 Az ellenőrzés módszerei: Látogatás, információgyűjtés (pl. óralátogatás). A látogatást megbeszélés követi. Ennek tapasztalatait kötelező írásban rögzíteni. Vizsgálat (Valamennyi tevékenység vagy terület összetett ellenőrzése. Ennek tapasztalatait, az esetleges tanácsokat, utasításokat a vizsgált területen dolgozók véleményét írásba kell foglalni, és egy-egy példányban az érdekeltek, továbbá az igazgató rendelkezésére kell bocsátani). Beszámoltatás (szóban vagy írásban). 3. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, feladatmegosztás 3.1 Az iskola vezetője: Az iskola felelős vezetője és képviselője az igazgató. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó előírásai valamint az iskola belső szabályzatai szerint végzi. (Közoktatási tv. 54. ) Megbízatása a vonatkozó jogszabályokban és a munkaszerződésében megfogalmazott módon és időtartamra történik. 3.1.1 Az igazgató kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
3.1.2 Az igazgató át nem ruházható hatáskörei: dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. 3.1.3 Az iskola vezetője felelős: - a szakszerű és törvényes működésért; - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; - az iskolában folyó pedagógiai munkáért; - az iskola ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működésért; - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. Az iskola vezetője feladatait, jogkörét esetenként, illetve az ügyek meghatározott körében iskola más alkalmazottjára átruházhatja. 3.1.4Az igazgató-helyettes feladatai - megbízás alapján koordinálja az oktatási tevékenységet, - kapcsolatot tart az osztállyal/osztályokkal, tanulókkal, - folyamatosan tájékoztatja az igazgatót az oktatási folyamatról, - szervezi az esetleges tanórai helyettesítéseket, - tanulóügyeket intéz. 3.2 Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az iskolavezetőség tagjai: az iskola igazgatója, a fenntartó által delegált gazdasági vezető, az igazgató-helyettesek, a fenntartó képviselője, és/vagy az általa megbízott szakértő. Az iskola vezetősége munkatervben rögzített időpontokban vezetői értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola igazgatója rendkívüli vezetői értekezletet az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetőségi értekezleten az igazgató, illetve a vezetőség tagjai beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányos ságokról, problémákról, javaslatot tesznek azok megoldási módjára. Ismertetik a következő időszak aktuális feladatait. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 3.2.1 Az iskolavezetés és az alkalmazottak közötti kapcsolattartás formái: Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait, a nevelőtestületi értekezletek tervezhető részét az iskola éves munkatervében kell rögzíteni. A különböző egyéb székhelyen történő döntési fórumokra, nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek (tagintézmények) által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében a gazdálkodás jogkörébe tartozó ügyek kivételével az általános igazgató-helyettes, a költségvetési ügyekben a gazdasági vezető helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén (több mint 30 nap), a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 5. Az iskolavezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A kapcsolattartás a vegyes összetételű hallgatói bázis miatt a rögzített időpontú fogadóórákon személyesen és írásban, hivatalos levelezésben kivitelezhető.
6. A nevelő testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolásra vonatkozó rendelkezések (Közoktatási tv. 56., 57., 58., 70., 11/1994. (VI. 8.) MKM r. (29, 30..) a.) Nevelési-oktatási Bizottság Feladata: - az iskola nevelési programjában a meghatározott nevelési célok, feladatok megvalósításának vizsgálata, - a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, - javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: - igazgató - igazgató-helyettesek b.) Minőségirányítási Bizottság: Az iskolai minőségirányítási feladatait, választott minőségirányítási vezetők látják el, a minőségirányítást támogatók közreműködésével. Feladata: a közoktatási minőségfejlesztés bevezetése, rendszeresítése az iskolában. Tagjai: - a minőségügyi vezető, - igazgató és helyettesei. Beszámolási kötelezettség: munkaterv szerint. 7. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az eredményes pedagógiai-szakmai tevékenység biztosítása érdekében az iskola vezetősége folyamatosan kapcsolatot tart a működését meghatározó, fontos hatóságokkal, intézményekkel. A kapcsolatok szervezéséért, irányításáért az iskola igazgatója a felelős. Feladatát írásos megbízással a igazgató-helyettesekre, a tantestület tagjaira konkrét esetekben átruházhatja. 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével (következő hónap 10-éig) összesítenie kell. Késés, hiányzás Minden tanulónak a tanítás megkezdése előtt öt perccel meg kell érkeznie a tanterembe. A későn érkező tanulónak joga van a tanórán részt venni, amennyiben nem zavarja a tanítás rendjét. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló; a.) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra; Nagykorú tanuló esetén a tanulónak van joga kérni a felmentést ez alól a 3 tanítási nap alól. b.) beteg volt és ezt igazolja; c.) hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni. Ezt hivatalos írásos igazolással kell bizonyítani. Ha az osztályfőnök a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül nem kap hitelt érdemlő értesítést a tanuló távolmaradásáról, úgy kell tekinteni, mintha igazolatlanul mulasztana, és írásban fel kell szólítani a tanulót, Továbbá fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás esetleges következményeire. A mulasztás igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. A mulasztást a tanulónak az iskolába jövetele napján azonnal, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán nyolc munkanapon belül igazolnia kell, ellenkező esetben távolléte igazolatlan mulasztásnak számít. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül. d.)nem tanköteles korú hallgatók esetében a megjelenési kötelezettség nem számon kérhető, de a jegyszerzés kötelezettsége alól nem kaphatnak mentességet. Az igazolatlan mulasztás következményei Igazolatlan mulasztás esetén az alábbi fegyelmező intézkedéseket kell foganatosítani; megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, ha az iskola a tanulót legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, továbbá húszéves korig a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. A mulasztások egyéb következményei A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezéseket a működési rendről szóló MKM r. 34. szabja meg.
9. A térítési-és tandíjra vonatkozó rendelkezések 9. 1 Közoktatásra vonatkozó térítési díjak, tandíjak (Közoktatási tv. 114-117. ) Az iskolában a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai, valamint a fenntartó által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékét a a gazdasági vezető készíti el a tanév kezdete előtt. A térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az igazgató-helyettesek előterjesztése alapján az igazgató dönt (éves munkaterv melléklete). A költségtérítést a belépő évfolyamokra vonatkozva a tanév megkezdése előtt (augusztus 31-ig), de legkésőbb szeptember 15-ig, a felmenő évfolyamokra vonatkozva június 15-ig egy összegben, - vagy eddig az időpontig részletekben - kell befizetni az iskola pénztárába, írásbeli kérelem esetén lehetőség van július 30-ai meghosszabbításra, pozitív elbírálás esetén. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a gazdasági vezető gondoskodik, ha: az iskola a képzési feladatait nem teljesíti; a tanuló tanulói jogviszonya a tanuló önhibáján kívül megszűnik. 9.2 Egyéb igazgatási és térítési díjak Elveszett iskolai közokiratok pótlására, a másodlatok kiállításáért a vonatkozó jogszabályok szerint igazgatási, eljárási díjat kell fizetni. (Ilyen közokiratok: bizonyítvány, törzslap- kivonat, diákigazolvány, ellenőrzők, pedagógusigazolvány.) Az igazgatási és térítési (eljárási) díjak mértékét: - tanévenként a gazdasági vezető az igazgatóval együttműködve határozza meg. Az igazgatási és térítési díjak az éves munkaterv mellékletét képezik. 10. Az alkalmazottak egészségügyi felügyelete Az alkalmazottak, az iskola dolgozóinak egészségügyi felügyeletét az iskola vezetése engedélyezett szakorvosi szervezettel kötött szerződés, megállapodás által láttatja el. Ennek keretében; felnőtt munkatársaink évente egyszer kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, melynek feladata annak eldöntése, hogy az illető foglalkoztatható e jelenlegi munkakörében; belépő dolgozók külön az MVSZ szerint. előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, a fizikai dolgozók ezen a vizsgálaton évi rendszerességgel. Az alkalmazottak tüdőszűrésen évente, a lakókörzeti tüdőszűrésen vesznek részt. Ha az orvosi vizsgálat alkalmatlanságot állapít meg a dolgozó az adott munkakörben nem foglalkoztatható. 11. Az iskola védő, óvó előírásai A tanuló balesetek megelőzésének előírásai Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatát, tűzvédelmi utasításának előírásait és a bombariadó esetén alkalmazandó szabályokat. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében és a tanév első napján oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályzatokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a Házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset,
tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban; rendkívüli események után A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat tartó nevelők az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzata speciális előírásainak betartásával végzik munkájukat. Az iskolában fokozottan balesetveszélyes tanítási órának minősített oktatási területek: minden tantárgy vagy tantárgyi témakör oktatása, ahol a tanulók elektromos gépet, készüléket használnak, vegyi- és mérgező anyagok alkalmazását igénylő tanulói kísérletek, Az iskola Házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulói balesetek kivizsgálásának és jelentési kötelezettségének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM r.2. számú melléklete rögzíti. Az egészséges és biztonságos tanulói munkavégzés tárgyi feltételeinek biztosítása Az iskola igazgatója munkavédelmi szemlék keretében rendszeres ellenőrzést tart. A munkavédelmi szemlék gyakoriságát, rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozók körét az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola területén csak munkavédelmi és biztonságtechnikai szempontok szerint minősített eszközök alkalmazhatók. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogfogyasztás megelőzése Az iskolában történő alkohol- vagy drogfogyasztás tényét tapasztaló nevelő az esetet köteles az igazgatónak jelenteni. Az alkohol- és drogfogyasztás megelőzésének szabályait az iskola Házirendje tartalmazza. Az iskolában dohányozni tilos. Az iskolában alkohol- és drogfogyasztás tilos. A tanulói balesetek kivizsgálásának és jelentési kötelezettségének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 2. sz. melléklete rögzíti. 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tanulókat érintő balesetvédelmi, az iskolai óvó, védő intézkedések ismertetésének tényét és tartalmát dokumentálni kell. (11/1994. VI. 8.) MKM r. 6/A (1) bek.) A rendkívüli események rendszabályai A rendkívüli esemény (baleset, tűz, természeti katasztrófa) esetén a szükséges intézkedéseket az iskolai tűzvédelmi utasítás előírásai szerint kell elvégezni. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. Ha az elsősegélyt nyújtó bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia! Tartózkodjon a bizonytalan beavatkozástól! Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A baleseteket a NEFMI honlapján rendszeresített bejelentő lapon jelenteni kell. Az iskola tanulóinak feladatait a tanulói balesetek és tűzvédelmi riadó esetén a Házirend szabályozza. Az iskola dolgozóinak tűzvédelmi feladatai A tűz elleni védekezésről az iskola Tűzvédelmi Szabályzata rendelkezik. A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat az iskola dolgozói, tanulói, az iskola területén dolgozó idegenek is kötelesek betartani. Az iskola tűzvédelmi felelőse az igazgató, a tűzvédelmi ügyintézést, oktatást és intézkedéseket az iskola tűzvédelmi megbízottja látja el.
A tanárok és egyéb alkalmazottak feladatai és kötelességei: kötelesek tűzvédelmi oktatáson részt venni, kötelesek a munkahelyükre vonatkozó általános előírásokat és munkakörük tűzvédelmi előírásait betartani; a tűzvédelmi felszerelések, tűzoltókészülékek helyét, használatát ismerni; a tűz esetén követendő magatartást, a tűz jelzésének módját ismerni; kötelesek az előírt oktatásokon, szakvizsgákon részt venni; tűz esetén kötelességük azt haladéktalanul jelenteni, hozzáfogni az életmentéshez és tűzoltáshoz, illetve a jelenlévő vezető utasítása szerint eljárni; kötelesek a tűzvédelmi jogszabályokat, szabványokat és a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat maradéktalanul betartani. Amennyiben az alkalmazottak nem ismerik a munkahelyük tűzvédelmi előírásait, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek, felszerelések használatát, a tűzoltóság a munkavégzéstől az ismeretek megszerzéséig eltilthatja őket. Tűz esetén követendő magatartás, kötelesség: aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni az iskola vezetőjének, helyetteseinek, a tűzvédelmi felelősnek, a tűzoltóságnak;. a tűzoltóság telefonszáma: 105 a tűzjelzés szakaszosan ismételt, szaggatott csengetés. a vezetők, a tanárok, a tanulók feladatai: - az iskola kiűrítése azonos a bombariadó esetén követendő feladatokkal; - a tanulók biztonságba helyezése után az iskola dolgozói kötelesek az emberi élet, - az anyagi javak mentésében felszólítás nélkül részt venni. A bombariadó esetén az iskola kiürítésének rendje A bombariadó (rendkívüli esemény) bejelentését fogadó személy értesíti az iskola ügyeletes vezetőjét az üzenetről. A vezető feladatai: A vezető ellenőrzi, értékeli a bejelentés tényszerűségét, valódiságát. A bejelentés megalapozottsága esetén utasítást ad a portásnak, szaggatott csengetéssel jelezze a riadót. Intézkedik a menekülési útvonalak használhatóságáról.(porta, gondnokság) A szaggatott csengetéssel és szóbeli intézkedéssel elrendeli, hogy az iskola tanulói, alkalmazottai hagyják el az iskola épületét. Megteszi a szükséges hatósági bejelentéseket. (rendőrség, tűzoltóság). A területvezetők, munkatársai közreműködésével gondoskodik intézkedése megerősítéséről, a tantestület tájékoztatásáról. Jelenlevő vezetőtársaival megbeszélést tart a további teendőkről, biztosítja a vizsgálat feltételeit, a felügyelet rendjét. A tanár feladatai: A bombariadó jelzésének észlelése után utasítást ad a tanulóknak eszközeik, felszerelésük összecsomagolására, az iskola kiürítési terv szerinti, fegyelmezett elhagyására. Az utcán az iskolától megfelelő távolságban, a tanár a vezetőség döntéséig felügyeli az osztály rendjét. A tanulók feladatai: A jelzés észlelése után összecsomagolják iskolai felszerelésüket, a tanár felügyelete és irányítása mellett, utcai ruhában felszerelésükkel együtt fegyelmezetten elhagyják az iskolát. A tanítási órák pótlásáról az iskola vezetősége dönt. 13. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga A szülőket megillető jogokat és kötelezettségeket a Kt. 13. -a tartalmazza. A felnőttoktatásban ez a fejezet nem releváns, ezért szülői képviselő gyakorolja a szülői érdekképviseletet. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskolarendszerű oktatás Esti oktatás munkarendje szerint: Szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal, vagy iskolarendszerben 9.,10. évfolyam elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítvánnyal, és a tanév megkezdéséig betöltött 18. életévvel rendelkezők részére 2 éves érettségi vizsgára felkészítő képzés.( heti 3 alkalommal 2 nap elmélet az esti oktatás munkarendje szerint, tömbösített oktatás keretében informatika és egyéb szaktárgyi oktatás a 3. napon)
A tanítási órák rendje Az iskolában az esti tanítási órákat a helyi tanterv alapján 15:30 és 20:30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 40 perc, az óraközi szünetek hossza 5 ill. 10 perc. A tanítási órákat és az óraközi szüneteket, a tanulókat érintő iskolai munkarendet a Házirend tartalmazza. 16. Az idegennyelv órák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezések Az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgák rendjét és elismerését a módosított 71/1998. (IV. 8.) kormányrendelet és a 30/1999. (VII. 20.) OM rendelet szabályozza. A tanulót a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén írásos kérelmére az idegen nyelv órák látogatása alól fel lehet menteni, ha az iskolai tanítási órák nem biztosítják az idegen nyelv tudásának szinten tartását, fejlesztését. A közoktatási törvény 69. (2) bek., 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. (4) bek. szerint, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgáztató által megküldött iskolai törzslap bejegyzésen feltüntetett osztályzatot kell figyelembe venni. 17. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Egyéb kapcsolattartási formák: szükség szerinti osztálygyűlés; fegyelmi bizottságban való képviselet; A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban meghatározott egyetértési, véleményezési jogkörökkel rendelkezik. (Közoktatási tv. 62-64., 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 31. ) 18. A tanulók jutalmazásának elvei és formája A tanulók jutalmazásának elvei: Ha a tanuló folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. A jutalmazás tárgyi formái: írásos dicséret; könyvjutalom; oklevél; tárgyjutalom; vásárlási utalvány; A jutalmazás alaki formái a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, b.) Az egyes tanévek végén, valamint az összes évfolyamon jeles és kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. A felsorolt dicséretek, jutalmak átadására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. 19. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei Fegyelmi vétség A tanuló fegyelmi vétséget követ el, ha: megsérti a házirendet a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távol marad; tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; az iskola által szervezett rendezvényeken magatartása ellen kifogás merül fel; bármely módon árt az iskola jó hírének
Fegyelmi fokozatok: szaktanári, szakoktatói szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés; szaktanári, szakoktatói intő; osztályfőnöki figyelmeztetés, vagy intő; igazgatói intő; fegyelmi büntetés kiszabása. Fegyelmi büntetések: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába; eltiltás a tanév folytatásától; kizárás az iskolából. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület átruházott jogkörében a fegyelmi bizottság dönt. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. Hatáskörök: szóbeli, írásbeli figyelmeztetést, intőt a tantestület nevelői (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) adhatnak; fegyelmi felelőségre vonást az osztályfőnök az előző fegyelmezőeszközök alkalmazása után kezdeményezhet. A fegyelmi hatáskör gyakorlását a nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi eljárás lefolytatása A fegyelmi eljárás lefolytatása a közoktatásról szóló törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint történik. a.) A fegyelmi eljárást az erre jogosult az e célra szolgáló adatlapon indítja meg. b.) A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi eljárás alá vont tanulót meghallgatja, a fegyelmi előkészítő eljárásról jegyzőkönyvet készít, melyet a fegyelmi tárgyaláson az érintettek jelenlétében a fegyelmi bizottság tagjai előtt felolvas. c.) A fegyelmi bizottság a fegyelmi tárgyalás során bizonyítási eljárást folytat le, melyről jegyzőkönyvet készít. A fegyelmi bizottság a döntését nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a fegyelmi bizottság elnökének szavazata dönt. d.) A fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság elnöke hirdeti ki és indokolja. Megszüntető a határozat, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést. Az érintetteket a fegyelmi bizottság elnöke írásbeli határozatban tájékoztatja. A határozatot az osztálynapló megjegyzés rovatába is be kell jegyezni. Fellebbviteli szabályok A fegyelmi bizottság döntése ellen a tanuló vagy képviselője az iskola igazgatójához tizennégy napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet. További fellebbviteli kérelmet a fenntartóhoz. A fegyelmi büntetés hatálya A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya hat hónapnál, a 3. pont első, második alpontja kivételével tizenkét hónapnál nem lehet hosszabb. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót. 20. Az iskola vizsgáztatási rendje 20.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. (Közoktatási tv. 70., 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 21-27. szerint) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 20. 2 A képesítő vizsgák rendje Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi és a szakmai vizsgaszabályzatok határozzák meg.
A vizsgák egyes részei (vagy tantárgyai) alóli felmentéseket, a vonatkozó vizsgaszabályzatok határozzák meg. 21. Az iskola gazdasági szervezetének (gazdálkodásának) működési rendje 1. Az iskola gazdasági szervezetének működését, feladatait a 156/1995. (XII. 26.) Korm. r. alapján elkészített Gazdasági Ügyrend tartalmazza, határozza meg. (1. sz. melléklet) A gazdasági ügyrend tartalmazza az iskola: - a bizonylati és számviteli szabályzatát; - a pénztári és pénzkezelési szabályzatát; - az iskola vagyonvédelmi és leltári szabályzatát; - a gazdálkodás ügyiratkezelési szabályzatát; - a gazdasági dolgozók munkaköri leírását. A Gazdasági Ügyrendben előírt számviteli-elszámolási szabályokat (utalványozási, bizonylati), az iskola minden alkalmazottjának be kell tartani. Az iskola vagyonvédelmi és leltári szabályzatát a Munka Törvénykönyv 170/A, B, C, D. -ai, valamint a leltárfelelősségi megállapodások figyelembevételével kell alkalmazni. 2. Az iskola alkalmazottaival kötött munkaszerződések csatolt részét képezik az alkalmazott munkaköri leírások vagy feladat leírások, az alkalmazottal vagy vállalkozóval kötött leltárfelelősségi megállapodások. A munkaköri leírásokat és feladat leírásokat, a leltárfelelősségi megállapodásokat, a munkakör átadási-átvételi jegyzőkönyveit a területi vezetők készítik el, az igazgató hagyja jóvá. 3. Az alkalmazotti adatnyilvántartást (KJT 83/B. ) az iskola gazdasági vezetője vezeti az igazgató irányítása mellett. A jogszabályban előírt alkalmazotti alapnyilvántartás adatait, azok változásait továbbképzések elvégzését tanúsító oklevelek, tanúsítványok másolatait az alkalmazottaknak kell megadni. 4. Az alkalmazotti illetmények, illetménypótlékok, egyéb illetmények megállapításának és kifizetésének módját a munkaszerződés tartalmazza. 22. Az iskola működését meghatározó helyi szabályzatok megtekintésének rendje 1. Az iskola nevelési-pedagógiai és szakmai programjának megismerési lehetőségei: állandóan megtekinthető az iskola titkárságán, a igazgató-helyetteseknél 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat megismerésének lehetőségei: A Szervezeti és Működési Szabályzat megismerését az iskola összes dolgozója számára biztosítani kell. Megtekinthető: a titkárságon, minden igazgató-helyetteseknél 3. A Házirend megismerésének lehetőségei: a Házirend megismerését az iskolával tanulói jogviszonyban lévő minden tanuló számára biztosítani kell, ennek ismertetése a tanév első osztályfőnöki óráján történik. Egyébként megtekinthető: a titkárságon, minden igazgató-helyettesnél. 23. A nevelőtestületi, az alkalmazotti jogok érvényesítése, a jogorvoslati jog gyakorlása Munkaügyi jogvita eljárási rendjét a Munka Törvénykönyve, valamint az iskolai munkaszerződés határozza meg. Munkáltatói és nevelőtestületi jogvita eljárási rendje: nevelőtestületi jogok érdeksérelme esetén a nevelőtestület tagjai írásban (a panasz lényege tényekkel, adatokkal alátámasztva) felülvizsgálati kérelemmel fordulhatnak a munkáltató felé, rendkívüli, egyeztető nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezhetik, eredménytelen egyeztetés esetén az iskola fenntartójához, vagy az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalához fordulhatnak (40/1999. (X. 8.) OM rendelet) törvényességi kérelemmel. 24. Szabályzatot nem igénylő, a működési rendet meghatározó rendeletek 1. Az iskola alapfeladatához tartozó vizsgák rendje: - 100/1997. (VI. 13.) Korm. r. az érettségi vizsga szabályzatáról, - 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről - Tantárgyi vizsgák, osztályozó vizsgák, különbözeti vizsgák, köztes vizsgák, modulzáró vizsgák a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerint szervezhetők (az iskola vizsgaszabályzata).
2. 20/1997. (II. 113.) Korm. r. a közoktatási törvény végrehajtásáról: - a pedagógus igazolványról, - a szakirodalom vásárlásáról, - az állandó helyettesítés rendszeréről, - a közoktatás információs rendszeréről. 3. 30/1999. (II. 15.) Korm. r. a diákigazolványról, 15/1999. (III. 24.) OM r. a diákigazolványok kiadásáról, nyilvántartási rendjéről, 4. 30/1995. (X. 26.) Korm. r. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, 28/2000. (IX. 21.) OM r. a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, 5. 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről, 45/1999. (XII. 13.) OM r. a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, 7/1993. (XII. 30.) MüM r. az Országos Képzési Jegyzékről, 16/1994. (VII. 8.) MKM r. a szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról, 6. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, 7. 1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról, 8. 1999. évi XLII. tv. a nem dohányzók védelméről, 9. 30/1999. (VII. 21.) OM r. az államilag elismert nyelvvizsga követelményeiről, 10. 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről. III. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadásában a magasabb jogszabályokban meghatározottak szerint 1. A SzMSz hatálybalépése A SzMSz 2012. szeptember 1 napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. A SzMSz módosítása A SzMSz módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SzMSz módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest,. év.. hó. nap PH. igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata. év.. hó. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SzMSz módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete... év.. hó... napján elfogadta.. hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi tag