MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA 2007-2013. Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegenforgalmi Tanszék Darilla Bt. 2006
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Mellékletek, táblázatok jegyzéke... 5 1. Bevezetés... 8 2. A koncepció szerkezete... 15 3. Módszertani ismertető... 17 4. Idegenforgalmi helyzetelemzés... 19 4.1 Általános természeti adottságok... 19 4.1.1 Mosoni-síkság... 20 4.1.2 Felső-Szigetköz... 21 4.1.3 Hanság... 24 4.2 Fogadási feltételek... 26 4.2.1 Közlekedés... 26 4.2.1.1 Közúti közlekedés... 26 4.2.1.2 Vasúti közlekedés... 28 4.2.1.3 Vízi közlekedés... 28 4.2.1.4 Légi közlekedés... 30 4.2.1.5 Kerékpáros közlekedés... 30 4.2.2 Közszolgáltatások... 31 4.2.2.1 Egészségügy... 31 4.2.2.2 Pénzintézetek, közbiztonság... 32 4.2.2.3 Posta, telekommunikáció... 32 4.2.2.4 Közművekkel való ellátottság... 32 4.2.3 Szolgáltatási szektor... 33 4.2.3.4 Vendéglátás - szálláshelyek... 33 4.2.4 Általános fogadási feltételek... 36 4.3. Versenyképesség... 37 4.3.1 Foglalkoztatottság... 37 4.3.2 A turizmus gazdasági pozíciójának településenkénti értékelése... 37 4.3.3 Idegenforgalmi adó... 38 4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés... 41 4.4.1 Természeti adottságok (Táblázat 4.4.1)... 41 4.4.2 Kulturális és örökségturizmus... 42 4.4.2.1 Műemlékek (Táblázat 4.4.2)... 42 4.4.2.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek (Táblázat 4.4.2)... 42 4.4.2.3 Kulturális események, fesztiválok (Táblázat 4.4.3-4.)... 43 4.4.3 Aktív turizmus (Táblázat 4.4.4.)... 44 4.4.3.1 Kerékpáros turizmus... 44 4.4.3.2 Víziturizmus... 45 4.4.3.3 Strandfürdőzés... 47 4.4.3.4 Természetjárás, ökoturizmus... 47 4.4.3.5 Lovasturizmus... 47 4.4.3.6 Horgászturizmus... 48 4.4.3.7 Vadászturizmus... 48 4.4.3.8 Golf... 49 4.4.3.9 Tenisz és egyéb sportlehetőségek... 49 4.4.4 Gasztronómia és borturizmus... 49 4.4.5 Konferenciaturizmus... 50 4.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus... 50
4.4.6.1 Termál- és gyógyturizmus... 50 4.4.6.2 Egészségturizmus... 51 4.4.7 Falusi turizmus... 52 4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyei és vendéglátóegységeinek kínálata (Táblázat 4.4.8)... 52 4.4.9 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések vendéglátóegységeinek jellemzői... 56 4.5 Idegenforgalmi keresletelemzés... 57 4.5.1 Általános keresleti trendek... 57 4.5.2 Versenytárs-elemzés... 58 4.5.3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai... 60 4.6 Idegenforgalmi intézményrendszer... 64 4.6.1 Az önkormányzatok vizsgálata... 64 4.6.1.1 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak ágazati tevékenysége... 64 4.6.1.2 A vállalkozókkal való együttműködési készség... 67 4.6.1.3 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel.... 68 4.6.2 A vállalkozások vizsgálata... 69 4.6.2.1 A mosonmagyaróvári kistérség vállalkozói rétegének kooperációja... 69 4.6.2.2 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek termékértékesítési csatornái... 69 4.6.2.3 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata... 70 4.6.2.4 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek kooperációs helyzetértékelése... 71 4.6.3 A Tourinform Irodák vizsgálata... 71 4.6.4 Az önkormányzati társulások vizsgálata... 72 4.6.4.1 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei... 72 4.6.4.2 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége, aktivitása... 72 4.6.4.3 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága... 73 4.6.5 A megyei és regionális szervezetek vizsgálata... 73 4.7 Emberi erőforrások... 75 5. SWOT ANALÍZIS... 78 5.1 Természeti adottságok... 78 5.2 Fogadási feltételek... 80 5.2.1 Közlekedés... 80 5.2.2. Közszolgáltatások... 82 5.2.3. Szolgáltatási szektor... 83 5.3 Versenyképesség... 84 5.4 Kínálatelemzés... 85 5.4.1 Kulturális és örökségturizmus... 85 5.4.1.1 Műemlékek... 85 5.4.1.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek... 86 5.4.1.3 Kulturális események, fesztiválok... 87 5.4.2 Aktív turizmus... 89 5.4.2.1 Kerékpáros turizmus... 89 5.4.2.2 Víziturizmus... 91
5.4.3.5 Lovasturizmus... 93 5.4.3.6 Horgászturizmus... 94 5.4.3.8 Golf és tenisz, sportlehetőségek... 95 5.4.4 Gasztronómia és borturizmus... 96 5.4.5 Konferenciaturizmus... 98 5.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus... 99 5.4.7 Falusi turizmus... 101 5.5 Idegenforgalmi kereslet... 102 5.6 Idegenforgalmi intézményrendszer... 104 5.7 Emberi erőforrások... 106 6. A Mosonmagyaróvári kistérség turisztikai jövőképe 2013- ig... 107 6.1 Stratégiai célok:... 108 6.2 Stratégiai programok:... 108 7. MELLÉKLETEK, TÁBLÁZATOK... 110 8. IRODALOMJEGYZÉK... 210
Mellékletek, táblázatok jegyzéke 4.2/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek.....111 4.2/1./b. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek II.. 112 4.2/1./ c sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek III 113 4.2/2. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek szálláshely és vendéglátás adatai..114 4.2/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített fogadási feltételek.115 4.3/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye a turizmus szerepéről 116 4.3/2. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adó kivetésére irányuló tevékenysége...117 4.3/3. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adóbevételei 2005-ben....118 4.3/4. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített ágazati versenyképesség 119 4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés 120 Idegenforgalmi vonzerők Mosonmagyaróvár 120 Idegenforgalmi vonzerők Szigetközi települések.. 122 Idegenforgalmi vonzerők Mosoni-síkság települései 130 Idegenforgalmi vonzerők Hanság települései... 132 4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyeinek, vendéglátóegységeinek jellemzői.. 134 Mosonmagyaróvár..134 Rajka 136 Dunakiliti.138 Halászi.140 Kimle...142 Mecsér.143 Dunasziget...144 Kisbodak..146 Dunaremete.147 Lipót 148 Darnózseli 150 Hédervár. 152 5
Ásványráró..154 Levél 155 Jánossomorja.. 156 4.5.1 sz. táblázat A legtöbb belföldi vendégéjszakát realizáló magyar városok listája 2004. év 157 4.5.2 sz. táblázat A Szigetközi Üdülőkörzet egyes települései kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmi adatai 2000-2005 közötti időszakban..158 4.5/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának nemzetiségenkénti és tartózkodási cél szerinti megoszlása. 164 4.5/4.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának átlagos tartózkodási ideje...168 4.6/1.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzati testületi ülésein a turizmus téma önálló szereplése 171 4.6/2.sz táblázat A turizmus szerepe a Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak Rendezési Terveiben...172 4.6/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak jövőképe. 174 4.6/4.sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az idegenforgalmi marketingről.. 178 4.6/5.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak együttműködési készsége a turizmus vállalkozói rétegével..180 4.6/6.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel.181 Intézményrendszer 4.6/6 b.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel 182 4.6/7 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az ágazati szervezeti rendszer javításáról....183 4.6/8 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata..185 4.6/9.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetalakítási javaslatai 191 6
4.6/10.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek kooperációs helyzetértékelése.196 4.6/11. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei..201 4.6/12.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák marketing tevékenysége..202 4.6/13.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei..203 4.6/14.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei..204 4.6/15.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége aktivitása..206 4.6/16.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága.208 7
1. Bevezetés A Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány 2006 tavaszán kért ajánlatot a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013 című szakanyag elkészítéséhez. A koncepció összeállítására a pályázók sorából a Darilla Bt. került kiválasztásra. A projektben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegenforgalmi Tanszék négy munkatársa vett részt (projektvezető: Dr. Darabos Ferenc PhD., főiskolai docens, tanszékvezető, a projektcsapat tagjai: Husz Anikó, főiskolai adjunktus; Markó Erzsébet, tanszéki munkatárs; Sárközi István, főiskolai tanársegéd). A koncepció a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával készült. Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciójának célja 2007-2013-ra vonatkozóan, a térség turisztikai fejlesztési lehetőségeinek meghatározása, hogy a jövőben a térség felkészülten tudja képviselni turisztikai értékeit és érdekeit. A koncepció egyúttal irányvonala kíván lenni a jövőbeni fejlesztési programoknak, elősegítve ezzel a regionális és az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumok összeállítását. A koncepcióban közreműködőknek a Mosonmagyaróvár és kistérségének területi lehatárolásában kihívást jelentett az, hogy földrajzilag egymástól megkülönböztetett, sajátos értékekkel rendelkező, azonban szervesen egymáshoz kapcsolódó területet kellett megvizsgálniuk. A górcső alá vett terület felöleli Mosonmagyaróvárt, a Hanság keleti részét, a Mosoni-síkságot és a Felső-Szigetközt. Az egyes tájegységekhez tartozó települések az alábbiak: A Hanság kapcsolódó települései Jánossomorja Károlyháza Lébény Mosonszentmiklós Mosoni-síkság Mosonmagyaróvár Bezenye Hegyeshalom Levél Mosonszolnok Várbalog Újrónafő 8
Felső-Szigetköz Ásványráró Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Kimle Kisbodak Lipót Máriakálnok Mecsér Püski Rajka 9
Mosonmagyaróvár és kistérségét érintő turisztikai keresleti és kínálati trendek, valamint a SWOT-analízis és a fejlesztési elképzelések összehangolásának tekintetében nagy szerepet töltöttek be a személyes interjúk, amelyek azon személyek körében kerültek lebonyolításra a térségben, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a turizmussal. A személyes interjúban résztvevők köre a megbízóval történt egyeztetés alapján került meghatározásra. Mivel a kijelölt interjúalanyok más-más érdekeltségi körhöz tartoztak, ezért hasznosnak láttuk a személyre szabott interjúk összeállítását. Ebből kifolyólag hat különböző célcsoportot megcélzó interjú került kialakításra, ezek: az önkormányzatokra vonatkozó interjúkérdések a hatókörzet kistérségi társulásaira vonatkozó interjúkérdések Mosonmagyaróvár és hatókörzete kereskedelmi szálláshelyei, kiemelt objektumai és túraszervezői részére kialakított interjúkérdések a hatókörzet fürdőire vonatkozó interjúkérdések megyei, regionális turisztikai szervezetek részére kialakított interjúkérdések Mosonmagyaróvár és hatókörzete utazási irodái, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei és a mosonmagyaróvári Tourinform Irodákra kialakított interjúkérdések. Az önkormányzatokra vonatkozó interjúban részt vett Mosonmagyaróvár és kistérségének összes önkormányzata; azok polgármesterei, illetve képviselői: Ásványráró Böősy Imre Bezenye Schmatovitch Mátyás Darnózseli Fazekas Zoltán Dunakiliti Szokoli Sándor Dunaremete Marovics Géza Dunasziget Tóth István Feketeerdő Galambos Jenőné Halászi Majthényi Tamás Hédervár Juhász József Hegyeshalom Vincze Zoltán Jánossomorja Lőrincz György Károlyháza Szép Károly Kimle Balsay Zsuzsa, Grundtner Gábor 10
Kisbodak Ekker Károly Lébény Gyurós Tamara Levél Rosenberger András Lipót Sulyok Attila Zsolt Máriakálnok Széles Sándor Mecsér Gerháth Zoltán Mosonmagyaróvár Botos Gábor Mosonszentmiklós Varga László Mosonszolnok Török Sándor Püski Zsoldos Ferenc Rajka Varga Kálmán Újrónafő Kovács Péterné Várbalog Odor Ernő. Az önkormányzati interjúsorozat eredményeként kikristályosodtak a javításra szoruló gazdasági területek. Jellemző a településeken az önbírálat az idegenforgalom irányában. A hatókörzet kistérségi társulásaira vonatkozó interjúkban az alábbi társulások vettek részt Dunakiliti - Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás-Szokoli Sándor Darnózseli - Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Tamás Lőrincné Dunasziget - Felső-Dunatáj Társulás Tóth István Lébény - Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Csaplár Zoltán, Gyurós Tamara Máriakálnok - Felső-Mosoni Dunatáj Társulás Széles Sándor Mosonmagyaróvár - Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Botos Gábor. A hatókörzet kistérségi társulásai körében lebonyolított és feldolgozott interjú rávilágított számos lappangó térségi problémára. Mosonmagyaróvár és hatókörzete kereskedelmi szálláshelyei, kiemelt objektumai és túraszervezői részére kialakított interjúsorozatban az alant felsoroltak vettek részt: Ásványráró Tündérrózsa Sátorozóhely Nagy Sándor Öreg Duna Csárda és Panzió Antal Tibor Darnózseli 11
Chicken Kerékpárszaküzlet és szerviz Vass László Horgony Tanya Tamás Róbert Sétakocsikázás Mihályi Dénes Tamás Vendégház Tamás Lőrincné Varga Vendéglő Varga Miklós Dunakiliti Szigetköz Wellness Hotel Ősze Attila Vadvíz Kemping Kránitz Béla Dunaremete Önkormányzat Vendégháza Marovics Géza Platán Étterem Kanka Tibor Dunasziget Erdei Iskola Fűzfa Zoltán Maywald Vendégház Mayné Rozmán Erika Szelle Lovasudvar Szelle Kornél Szürkehód 2000. Bt. Janics István Halászi Babos Major Babos Béla és Nagy Marcell Party Csárda, Szabadidőpark és Sátorozóhely Szombath Tibor Radek Vendégház Radek Attila és Radekné Marton Lívia Hédervár Kastélyszálloda Gulyás Eszter Kont Panzió Mayer Béláné Kék Apartman Gondárné Behon Ágnes Jánossomorja Stoiber Panzió és Étterem Stoiber Sándorné Kimle Cvika Kemping Susovits József Kisbodak Esthajnalcsillag Sátorozóhley Premus Károly Levél Heléna Hotel és Kemping Kanavoszné Mária Kerék Fogadó ifj. Babos Béla Lipót 12
Fazekas Vendégház Fazekas Lászlóné Hotel Orchidea Bencze Enikő Termálfürdő Pannonhalmi Petra Mecsér Dunaparti Panzió és Vendégházai Feketéné Tolnai Katalin Mosonmagyaróvár Ambrózia Étterem, Söröző, Borozó, Kávéház Perger Béla Borclub Étterem, Vinotéka Csalló Gábor Engler Hotel Gál Andrásné Minerva Hotel Czenki Barbara, Mikóczi Attila Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Dr. Iváncsics János, Dr. Wlasitsch Mirkó Nimród Hotel Máté Imréné, Nagy Gábor Oroszlán Panzió Máté Imréné Panoráma Hotel Dr. Illés István Thermal Hotel Limbach Viktor Rajka Aranykárász Kemping Szirtl György. Mosonmagyaróvár és kistérségének vállalkozói előremutató ötletekkel álltak elő a turizmus területén, megfogalmazták kistérségi és helyi idegenforgalmi menedzserek alkalmazására vonatkozó igényüket, azonban kétségüket fejezték ki a pályázati lehetőségekkel és a térség turisztikai jövőképével kapcsolatban. Megyei, regionális turisztikai szervezetek részére kialakított interjúkérdésekben résztvevők köre: Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csalló Gábor Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Tama István Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat, idegenforgalmi referens - Szombati-Serfőző Eszter A megyei, regionális turisztikai szervezetek kiegészítő megjegyzéseket tettek a kistérségi átalakulás és marketingtevékenység vonatkozásában. Mosonmagyaróvár és hatókörzete utazási irodái, valamint a győri és a mosonmagyaróvári Tourinform Irodákra kialakított interjúkban résztvevők: 13
Mosonmagyaróvár - Prokotravel Utazási Iroda Szokoli Mónika, Tourinform Iroda Győr Virágné Töreki Stefánia, Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Dusek Miklósné Az interjúsorozatba bevont három iroda körvonalazta, hogy Mosonmagyaróvár és kistérsége a marketing szemszögéből megvizsgálva nem egységes. 14
2. A koncepció szerkezete A koncepció szerkezeti felépítésével kapcsolatban fontos megemlíteni a koncepció 2006. június 8-án tartott nyitó műhelytalálkozóját. Ezen a találkozón a megbízó jóváhagyta a projektcsapat által javasolt koncepció szerkezeti felépítését és annak időütem tervét. Ennek értelmében és a pályázati kiírásnak megfelelően a koncepció megalapozásához hat egyértelműen elkülöníthető fejezet került kialakításra, melyek az alábbiak: Módszertani ismertető Helyzetelemzés SWOT-analízis Jövőkép és stratégiai célok meghatározása Mellékletek Irodalomjegyzék. A módszertani ismertető részletesen kiterjed a felhasznált primer és szekunder forrásokra. A koncepció szerkezeti felépítésében fontos alappillérként jelenik meg a térség helyzetelemzése. A helyzetelemzés részletesen tárgyalja a következőket: az általános természeti adottságokat; a fogadási feltételeket a közlekedésre, az infrastruktúrára, a közszolgáltatásokra, az információáramlásra, a vendéglátásra és a szálláshelykínálatra vonatkozóan; a versenyképesség vizsgálatát a GDP, az adók, a betöltött gazdasági szerep és a vállalkozások helyzetének tekintetében; a kínálatelemzést a természeti vonzerőkön alapuló attrakciók és turizmuságak, valamint az ember alkotta vonzerők és turizmuságak tükrében, illetve az ehhez kapcsolódó vonzerőleltárt; a keresletelemzést az általános trendekre, a hazai és a nemzetközi versenytársakra, a vendégszámra, a vendégéjszaka számra, a tartózkodási időre és a küldő területekre vonatkozóan; az intézményrendszer - régiós, kistérségi és településenkénti szinten - működését és specifikus feladatait a marketing, a szervezés és a finanszírozás területén; valamint az emberi erőforrásokat, amely kiterjed a képzés, a munkaerőpiac és az idegenforgalmi ágazat elismertségének vizsgálatára. 15
Mosonmagyaróvár és kistérségének részletes SWOT-analízise a helyzetelemzés szempontjai alapján és a második, azaz a 2006. szeptember 18-án megrendezésre került műhelytalálkozón megjelentek hozzászólásai, javaslatai szerint történtek meg. Ezen megállapítások összessége irányvonalat adhat a térség jövőképét illetően a kijelölt időszakra, azaz 2007-2013-ra vonatkozóan. A koncepciót a jövőképhez kapcsolódó átfogó és specifikus célok megfogalmazása zárja, melyek a fenntartható turizmusfejlesztés jegyében kerültek meghatározásra. 16
3. Módszertani ismertető Módszertani tekintetben a koncepció összeállításánál projektcsapatunk felhasználta a már meglévő országos, regionális, kistérségi, települési terület- és turizmusfejlesztési dokumentumokat és felkereste adatgyűjtés céljából az illetékeseket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a dokumentumokat. Ezen dokumentumok segítségével készült el a térségre vonatkozó vonzerőleltár is. A koncepció során leginkább az alant felsorolt és alkalmazott módszerek járultak hozzá Mosonmagyaróvár és kistérségének tudatos helyzetelemzéséhez: szekunder vizsgálatok, vagyis a meglévő dokumentumok elemzése, a szakirodalom, és a KSH gazdaságra, népességre, infrastruktúrára, foglalkoztatottságra, helyi és térségi turisztikai konkurenciára vonatkozó adatok; valamint a primer források, azaz interjúk készítése és kiértékelése a megbízóval egyeztetett illetékes véleményformálók körében, úgy mint, polgármesterek, képviselők, idegenforgalmi egyesületek és szövetségek képviselői, illetve az idegenforgalomban érintett és érdekelt szolgáltatók; továbbá a lebonyolított műhelytalálkozók. Az interjúk lebonyolítása során a projektcsapat tagjai személyesen vettek részt a munkában. A válaszok kiértékelésére, összesítésére kérdéstípusonként, a megkérdezett személyek státusza alapján került sor táblázatos, illetőleg diagrammos formában. Az adatbázist a koncepció melléklete rögzíti. A helyzetelemzés folyamatos hivatkozásokat tartalmaz a kiértékelt és összehasonlító elemzéssel feldolgozott interjúkra. A KSH adatok elemzésére szintén térbeli és időbeli összehasonlító módszerrel került sor. A SWOT-analízis témakörönként értékeli az erősségeket, a gyengeségeket, veszélyeket és fejlesztési lehetőségeket. A meglévő, térséget érintő idegenforgalmi tanulmányok, stratégiák, koncepciók feldolgozásra kerültek, ezeket a projekt team felhasználta, a főbb egymásra épülő irányvonalakat figyelembe vette. A tanulmányok az irodalomjegyzékben kerültek felsorolásra. A koncepció kidolgozása alatt két műhelytalálkozóra került sor. Az első műhelytalálkozó 2006. június 8-án történt a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalban. A nyitó műhelytalálkozón a megbízó ismertette a koncepcióhoz kapcsolódó elképzeléseit, 17
rendelkezésünkre bocsátotta a már meglévő dokumentumokat és ismertette a kistérséget felölelő településeket. Javaslatot tett az interjúalanyokra, valamint jóváhagyta a projektcsapat által javasolt koncepció felépítését és annak időütemtervét. A megbízó részéről Dusek Miklósné és Novákné Fazekas Erika, a projektcsapat részéről pedig Dr. Darabos Ferenc PhD., Husz Anikó, Markó Erzsébet és Sárközi István voltak jelen a megbeszélésen. A második műhelytalálkozó időpontja 2006. szeptember 18-a volt, amely a kimlei Művelődési Házban került lebonyolításra. Itt a projektcsapat ismertette helyzetelemző munkájának eredményét, megfogalmazta a jövőbeni turisztikai lehetőségeket, valamint szakmai véleménycserére került sor a térség SWOT-analízisére, jövőképére vonatkozóan. A jövőkép és a célok véglegesítéséhez hozzájárultak ezen műhelytalálkozó résztvevői is, hiszen véleményük és észrevételeik feldolgozásra kerültek. A második műhelytalálkozó résztvevői az alábbi személyek voltak: Dusek Miklósné Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány Feketéné Tolnai Katalin Dunaparti Panzió és Vendégházai Gyurós Tamara Lébény, Polgármesteri Hivatal Novákné Fazekas Erika Mosonamgyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Dr. Orbán Géza Lébény, Polgármesteri Hivatal, Radek Attila Győr-Moson-Sopron megyei Falusi Turizmus Szövetség Szalai Éva Mosonmagyaróvár, Tourinform Iroda Tamás Lőrincné Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Varga Gizella - Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége A projektcsapat képviseletében megjelent: Dr. Darabos Ferenc PhD Husz Anikó Markó Erzsébet Sárközi István A második műhelytalálkozót követően a jelenlevőknek, illetve az interjúsorozatban résztvevők körének lehetőségük nyílt írásos véleménynyilvánítás, kiegészítés megtételére a koncepció egyes részeire vonatkozóan. 18
4. Idegenforgalmi helyzetelemzés 4.1 Általános természeti adottságok A turisztikai helyzetelemzés szempontjából meghatározó szerepet játszik az adott térség földrajzi elhelyezkedése, a tájegységre jellemző természeti környezet, hiszen ez az idegenforgalmi adottságok vizsgálata szempontjából valamint a vendég desztinációjának kiválasztása szempontjából elsődleges szempontként szerepel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a természeti értékekben szegényebb települések nem rendelkezhetnek vonzerővel, hiszen a turizmus egyéb vonzerői ott is megjelenhetnek (szabadidős lehetőségek, sport, konferenciahelyszín ) A Mosonmagyaróvári Kistérség mint földrajzi elnevezés nem található a térképeken, ezalatt az elnevezés alatt a statisztikai régiók által besorolt kistérséget értjük. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából Magyarország észak-nyugati sarkában, a Nyugat-Dunántúl északi részén, a Kisalföldön helyezkedik el. Nemzetközi határait tekintve nyugaton Ausztriával, északon pedig Szlovákiával határos. A szomszédos országok fővárosa Bécs kb. 90 km-re, Pozsony-Bratislava kb. 40 km-re fekszik e kistérségtől. Gyakran találkozhatunk az e térségre adott Nyugati-kapu elnevezéssel, amelyet az egyik térségfejlesztési társulás is névadójának használt. A terület éghajlatára a közép-európai átmeneti éghajlat jellemző, mivel 3 éghajlati típus (kontinentális, óceáni, mediterrán) fejti ki hatását. Emiatt az időjárás változékony, az egymást követő évek más-más jellegűek lehetnek. A kistérség uralkodó széliránya északnyugati, s szélmentes napok száma sokévi átlagban 12%. Sokéves felmérések alapján a térség évi átlagos középhőmérséklete 9,8 C, évi átlagos csapadékmennyiség 585 mm, ennek 20 %-a május-júniusban, 30 %-a július-szeptemberben hullik. Korábbi koncepciók, s a saját felosztásunk alapján is a kistérség 3 kisebb földrajzi egységhez tartozik, ami turisztikai szempontból mindenképp megnehezíti a kistérség közös megjelenését a turisztikai piacokon. A 3 egymástól elkülöníthető földrajzi tájegység: Mosoni-síkság (Mosonmagyaróvár, Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Várbalog, Újrónafő) 19
Felső-Szigetköz (Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Máriakálnok, Kimle, Dunasziget, Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Mecsér) Hanság keleti része (Jánossomorja, Károlyháza, Mosonszentmiklós, Lébény) 4.1.1 Mosoni-síkság Mosonmagyaróvár és környéke a tökéletes síkság képét mutatja az ide érkezőknek, s Magyarország legszelesebb területei közé tartozik. Átlagosan 1-2 méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz. Üledékei és felszíni képződményei alapján 3 részre osztható. A nyugati nagyobb területén Hegyeshalom és Mosonszolnok határában a pleisztocén kori Duna hordalékkúpját jelzik a felszínhez közeli kavicsrétegek, a kavicsbányák feltárásaiban található kavicszsákok, fagyékek. A Mosoni-síkság középső része a Lébény-Mosonmagyaróvár- Mosonszentpéter közti terület, amelynek alapja szintén a dunai kavics és homok. Felszínét réti-lápi agyaggal, tőzeggel borított belvízes, széles laposok, enyhén kiemelkedő homokszigetek tagolják. A kistáj harmadik része a Mosoni-Duna menti sáv öntésiszappal, réti agyaggal borított alacsony ártere. Természeti szépségekben nem bővelkedik ez a terület, kisebb-nagyobb erdők, facsoportok teszik változatossá a felszínét (s az egyre több felállított szélkerék). A Mosoni-síkság a természetvédelmi szakhatóság szerint NATURA 2000 területnek, azaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül, ahol számos védett madárfaj él, mint a parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, réti sas és túzok. A Mosonisíkságon - Hegyeshalom-Jánossomorja-Mosonszolnok térségében - él a Dunántúl egyetlen túzok populációja. A LIFE-Természet projekt e madárfaj élőhelyének megóvására irányul, amely program 2004-2008 között e területen is folyik: feltérképezik a mezőgazdaság által veszélyeztetett fészkelőhelyeket, megfelelő takarmányozó helyeket alakítanak ki. A Lajta folyó szeli ketté a vidéket, amelynek ártéri erdői illetve a benne lévő flóra és fauna mindenképp idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a természetkedvelők számára. A Lajta folyó Mosonmagyaróváron három részre szakad, amelynek ligetes partjai festői képet adnak a városnak, s partok mentén sétányt alakítottak ki. Kellemes kikapcsolódást jelent a mosonmagyaróvári Wittmann-parkban tett séta is. Meg kell említeni a településeken található bányatavakat, amelyek bár mesterséges tájértékkel bírnak, de a turizmus szempontjából fontos vonzerőt jelentenek a horgászok, búvárok és a fürdőzők számára (Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok). 20
4.1.2 Felső-Szigetköz Mint a neve is mutatja, Szigetköznek csak az egyik feléről van szó. Ez mindenképp megnehezíti a terület értékelését, mivel földrajzilag, a természeti értékeket tekintve csak egy közös területről, a Szigetközről lehet beszélni, sőt bővebb értelemben Szigetköz-Csallóközről. A táj kettévágása csak leírásokban szerepelhet, a valóságban egy egységnek kezelendő. A Szigetköz-Csallóköz területéhez hasonló fonatos mellékágrendszerrel rendelkező ártéri rész a Duna mentén ma már nagyon kevés található. A fennmaradt mellékágrendszerek sem egyformák az ökoszisztémák szempontjából. Az itt találhatók a hordalék változatossága miatt sajátos jellegzetességekkel bírnak a többi Dunai mellékágrendszerhez viszonyítva. Szigetköznek nevezzük Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között elterülő területet. Ez a térség a világ legnemzetközibb 2880 km hosszú folyójának több mint 50 km-es szakaszát jelenti, mely a Rajnán keresztül kapcsolódik a teljes európai vízrendszerhez. A Szigetközt, hazánknak ezt az Európában is egyedülálló vízi birodalmát joggal nevezik a Duna gyermekének, mert a 375 km 2 nagyságú területének minden négyzetméterét a Duna teremtette. Kialakulásában a földtörténeti múlt utóbbi 20-22 millió évében lezajlott eseményeknek volt fontos szerepe. Szigetköz tökéletes síkság, felszíne ÉNy-DK irányba lejt, tengerszint feletti magassága 127-110 m között változik. A lejtési viszonyok alapján két jól elkülöníthető részre osztható, a Rajkától Ásványráróig terjedő 125-115 m magasságú ún. Felső-Szigetközre és az Ásványráró és Vének közti, 115-110 m tengerszint feletti magasságú Alsó-Szigetközre. Érdekes, hogy ez az igazán nem nagy magasságkülönbség is milyen jelentőségű a növények számára. A két terület határa az Ásványráró és Mecsér közötti, nagyjából É-D irányú vonallal húzható meg, ez a vonal sok esetben az egyes növényfajok elterjedésének is a határvonala. Sok, a Felső- Szigetközben gyakori faj ettől DK-re már nem fordul elő, a fordítottja viszont nem jellemző, az Alsó-Szigetköz növényei megtalálhatóak a magasabb területen is, kivétel talán csak a mocsári kosbor volt, amely a Duna-elterelés után eltűnt. A Szigetköz felszínén ma három különböző térszín található, a magas ártér, az alacsony ártér és a futóhomok felszínek. A magas ártér 4-6 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé, ezek a Szigetköz legmagasabban fekvő részei, ide épültek a falvak, itt vannak a szántók, a természetes növénytársulások közül itt élnek a keményfa ligeterdők, a szil-kőris-tölgy ligetek. 21
Az alacsony árteret a Duna tartósan magas vízállása esetén már elborítja a víz, mert csak 1-2 méterrel emelkedik a középvízszint fölé. Ide sorolható a hullámtér, ahol változatlanul tart a hordaléklerakás, valamint a mentett oldali holtágak, az egykori de már feltöltődött Duna-ágak, a mély fekvésű mocsárrétek. A futóhomok felszínek területe nem számottevő, Győr egyik külső kerületében Bácsán vannak a legnagyobb buckák, de ezeket is jórészt már beépítették, ill. elhordták az építkezésekhez. Magasságuk 123 m a tengerszint felett, 8-10 méterrel emelkednek a környező hullámtér fölé. A síkságra érkező Duna lerakott hordalékával rendszeresen elrekesztette saját útját, ilyenkor új irányba keresett lefolyást, így az elmúlt évezredek alatt nagyon gyakori volt a medervándorlás, a zátonyok, szigetek között ezernyi mellékág alakult ki. A Dévényi kapun át a Kisalföldre érkező Dunából a hordalékkúp felső szakaszán két fattyúág, az északi Vág- vagy Kis-Duna és a déli Mosoni-Duna lép ki, természetes határát adva Csallóköznek és Szigetköznek. A folyó az Alpokból évezredeken át óriási hordaléktömeget szállított a síkságra. Az eséscsökkenés és a víz szétterülés miatti energiavesztés következtében az érkezett hordalék egy része lerakódott, így épült fel a Szigetköz. A folyamatos hordaléklerakás révén Szigetközben állandóan újabb és újabb zátonyok keletkeztek, amelyeken kisvízkor, ha szárazra kerültek, megtelepedett rajtuk a növényzet, többnyire a nagyon sanyarú körülményeket is elviselő keserűfüvek, néhány pázsitfűfaj, az iszapzsázsa, a kisvirágú nenyúljhozzám stb. Érdekes, hogy ezek a lágyszárú, gyenge növények a legközelebbi áradáskor annyira le tudják fékezni a víz sodrát, hogy mellettük felgyorsul a hordaléklerakás, így segítik a zátony magasodását. Egyre hosszabb ideig emelkedik a víz szintje fölé, megtelepednek rajta a fűzbokrok s ezzel kialakul a zátonyból egy új sziget. A kavicsra mind finomabb üledék homok, iszap rakódik le, ami kedvez az újabb, igényesebb növényfajok megtelepedésének. Egykor Szigetközt Ezer sziget országá - nak is nevezték. A szigetek nem egyenletesen követik a Nagy-Duna medrét, különösen gazdag a szigetvilág Dunaszigetnél és Lipót-Ásványráró térségében, itt a legkarakteresebb a táj, itt maradt fenn a Szigetköz ősi képe. 22
A Szigetköz élővilága gazdag, mely számos hazai ritka fajt, másutt nem látható életközösséget őrzött meg. Tölgy-kőris-szíl ligeterdők szegélyezik a Mosoni-Duna mentét, elszórtan találhatók még a Szigetközben gyertyános-kocsányos tölgyerdők, valamint fűz- és égerlápok is. A Magyarországon előforduló 48 orchideafajnak mintegy 22-24 faja, az ibolyának pedig 8 faja él a tájvédelmi körzeten belül. A légybangó jellegzetes sztyeppnövény, a Szigetközben mégis jól záródott erdőben él, helyi állománya országos viszonylatban az egyik legerősebbnek mondható, megőrzése ezért is igen fontos. Növénytanilag rendkívül érdekesek a mészkedvelő, hegy- és dombvidéki fajok helybeli, alföldi előfordulásai, pl.: fehér sás, bogláros szellőrózsa és a tűzliliom. A Szigetköz állatvilágának legjellegzetesebb képviselői a vízi életközösségekben előforduló fajok. Halfaunájában megtalálható a hazai fajok mintegy 80%-a, 65 halfajtájából 16 védett (botos kölönte, tarka géb). A kétéltűeknek csaknem valamennyi hazai faja megfigyelhető itt. Közülük gyakori a kecskebéka, a mocsári béka, vöröshasú unka és a levelibéka. A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, ám jellegzetes képviselőjük a vízisikló, itt is gyakori. Vízi gerinctelenekben pl. kérészek, szitakötők és szárazföldi rovarokban szintén gazdag e terület. A madárfajok száma 200-ra tehető, közülük a Duna ágrendszerében járva először a gémfélék tűnnek fel. Nagyobb telepeiken szürke gémek és 23
bakcsók költenek. A fokozottan védett fajok közül a barna kánya, a hamvas rétihéja, a fekete gólya, és a cigányréce fészkel. Megfigyelhető azonban a kanalas gém, a halászsas és a rétisas is. Az emlősöknek 40 faja él itt, természetvédelmi szempontból legjelentősebb közülük a vidra. A természeti szépségek megfigyelése mellett kellemes időtöltést kínálnak a környék egyéb védett értékei is, nevezetesen: Héderváron a kastélypark, a Kont emlékhely és az Árpád-fa felkeresése; Lipóton a Holt-Duna és tanösvénye; a Darnózseli Lipót összekötő út menti vadgesztenyefasor; és az ásványrárói fekete nyárfa. E fejezetben kell megemlíteni azt a brüsszeli forrásból finanszírozott környezetvédelmi projektet, amely Szigetköz-projekt néven fut 2004.novemberétől 2007.novemberéig, s koordinátora a Felső-Mosoni-Duna menti Önkormányzati Társulás. A projekt célja egy térinformatikai rendszeren alapuló integrált döntés-előkészítő eszköz megalkotása, illetve ezen keresztül és ennek segítségével az alsó-szigetközi vízpótlási rendszer hiányzó komponenseinek kiépítése, a fenntartható víz- és területgazdálkodás elérése. 4.1.3 Hanság A Mosonmagyaróvári Kistérség 3. mikroterülete a Hansághoz tartozik, amely szintén egy nagyobb egységnek, a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak a részét képezi. A Hanság életében és kialakulásában meghatározó szerepet játszottak az odaérkező vizek. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek rendkívül változatos vizes élőhelyek sorozatát alkotják, növény és állat számára egyaránt. A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után a vízborítás következtében tőzegfelhalmozódáshoz vezetett. Más iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok alakultak ki. Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt "testvérétől", a Lébényi-Hanytól. A Hansági-főcsatorna megépítésével (az utolsó szakasza 1910-ben lett kész) lehetőség nyílt a Lébényi-Hany lecsapolására is. Ennek hatása sajnos nem is váratott sokat magára, ugyanis már a 30-as évektől kezdődően öntözésre szorult a terület. A Lébényi-Hanyban megtalálható többek között a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kosbor, a kornistárnics és az illatos hagyma. Fészkel még a túzok és megtalálható a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, ligeterdeiben pedig kabasólyom és erdei 24
fülesbagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a nádi boglárka, a csatornák hínarasaiban pedig a békaliliom is megtalálható. Nagyvadállományában a szarvas és a vaddisznó számottevő. A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a "vadvízországnak" is nevezett hanyi lápvilágból, nevezetesen: a Király-tó, és a Tóköz tavai, amelyek: a Barbacsi-, a Kónyi-, és a Fehér-tó. Nádasaiban fészkel a bölömbika, a szürke gém, és a nagykócsag. E tavaknál a madármegfigyelés szakvezető kíséretében lehetséges. Ma, a nagyfokú lecsapolások, tájalakítások után a Hanság elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, a Tóköz viszonylag érintetlenül maradt tavai, az egykori égeresek maradványai, a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai és a hansági rétek alkotják a maguk sajátságos élővilágával. 25
4.2 Fogadási feltételek A fejezet kitér a kistérség turizmusát alapvetően meghatározó eredeti és származtatott kínálat infrastrukturális feltételeinek értékelésére. Az eredeti kínálat részeként a térség turizmusa nem nélkülözheti a közlekedés európai színvonalú infrastrukturális feltételeinek megteremtését, hiszen ez az ágazat jelenti az összekötő kapcsolatot a turisták és a vonzerők között. A turizmus alapvető feltételeként a vizsgálat tárgyát jelentik továbbá a közszolgáltatások, közművek, és ezek állapotának elemzése. A származtatott kínálat részeként kiemelt szerepet kap a szálláshelyek, valamint vendéglátóhelyek értékelése. 4.2.1 Közlekedés A mosonmagyaróvári kistérség közlekedés-földrajzi helyzete a Nyugat-dunántúli régió kistérségeihez viszonyítva kimagasló. Nincs ugyanis a régióban még egy olyan terület, amely ekkora koncentrációban ötvözné a turistaáramlás szempontjából meghatározó a fő-, köz- és vasútvonalakat, potenciális vízi utakat; valamint ilyen elérhető közelségben lenne egyszerre két fővároshoz, valamint egy regionális pólushoz. Különösen felértékelődnek ezek a tényezők a schengeni határok megszűnésével. 4.2.1.1 Közúti közlekedés A kistérség jelentős tranzitforgalmat bonyolít le, melynek levezetését megfelelő színvonalú főútvonal szolgálja. A tranzitfolyosók egyúttal a nyugat-keleti nagy európai turistaáramlási tengely részét is képezik. Az M15-ös (E65) autóút Pozsony irányából Rajka határátkelőn át vezet dél-keleti irányban és Hegyeshalom illetőleg Levél települések között torkollik az M1-es vonalába. Az M1-es (E60) autópálya Bécs felől szállítja a forgalmat Hegyeshalom határátkelőn át, nyugat-keleti irányban keresztülszelve a kistérséget. Az autópályákkal szinte párhuzamosan futnak a 150-ös és 1-es számú elsőrendű főutak, illetve a térségben halad a 86-os főút is. A fenti meglévő úthálózat óriási potenciált 26
jelent a turizmus jövőbeli fejlesztéséhez. Kiemelten kell kezelni a Nyugat-Dunántúl észak-déli tengelyét képező 86-os út infrastrukturális fejlesztését. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kistérség egyúttal hazánk nyugati kaputája. A nyugati határt átlépők itt találkozhatnak először a magyar gasztronómia, a magyar táj egyedi vonzerőivel. A kistérségben érintett 26 település polgármestereivel, illetve az őket képviselő szakemberekkel folytatott személyes mélyinterjúk alapján a települések mindegyike jelezte az alapvető közúti elérhetőséget, mint fogadási feltételt (4.2.1.sz táblázat). A közutak minőségével kapcsolatban Dunakilitin, Darnózselin és Várbalogon emeltek kifogást. Kimlén külön jelezték a buszjárat hiányát Novákpusztára. Rajka, Károlyháza, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Mecsér, Ásványráró, Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Lébény közúti elosztó központként tüntették fel magukat. Lébény külön jelezte, hogy az M1-es autópályáról lehajtási lehetőség kínálkozik településük felé. A települések a térségen áthaladó autópálya mentén, illetve annak közelében, vagy a nyugati határ szomszédságában találhatóak. A kistérségen belüli közúti ellátottság a HHP Contact Tanácsadó KFT. területfejlesztési tanulmánya szerint kielégítő, néhol azonban fejlesztésre szorul. A belső településközi útellátottság az infrastruktúra gyenge elemének tekinthető, viszont figyelembe kell venni a Szigetközi Tájvédelmi Körzet korlátozó hatását. Hiányzik például a közvetlen közúti összeköttetés Darnózseli és Dunaremete, valamint Darnózseli és Püski között. Lipót és Ásványráró Héderváron keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ezen tényezők egyúttal a belső-szigetközi települések idegenforgalmi túrahálózati kapcsolatainak speciális kialakítását is befolyásolják. Hasonló a probléma a Felső-Szigetközben Halászi, Feketeerdő, és Dunakiliti között. A tömegközlekedési kapcsolat az úthiányos térségek mellett nem valósul meg Kimle, Hédervár és Darnózseli között, Lébény és Mecsér között, Lipót és Darnózseli között, Mecsér és Lébény- Mosonszentmiklós, Ásványráró és Kimle között. Hasonlóképpen hiányzik az autóbuszösszeköttetés Rajka és Hegyeshalom között. Látható tehát, hogy az egyes tájegységek idegenforgalmi szempontból fontos tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztésre szorulnak. A hiányosságok jövőbeli kezelése azért is elengedhetetlen, mivel a kistérségen belüli egységes, hasznosítható idegenforgalmi kínálat alapfeltétele a környezet teherbíró képességének megfelelő közutak megléte, a tömegközlekedési kapcsolatok, az idegenforgalmi funkciónak megfelelő speciális utak rendszere. 27
A közutak állapota mindennél súlyosabb problémát jelent. Összességében a kistérség összekötő úthálózata teljes felújításra szorul. A közutak minősége kirívóan rossz pl. Lipót felől Dunaremete, Püski és Kisbodak irányába, vagy Lébény és Mosonszentmiklós között. A gyenge idegenforgalmi potenciállal rendelkező perifériákat a közúti infrastruktúra hiányosságai tovább sújtják. Hasonló a probléma a kistérség dél-nyugati peremén a Hanság és Mosoni-síkság találkozásánál Várbalogon, amely szintén periféria. 4.2.1.2 Vasúti közlekedés A kistérség vasúti tengelyei a főútvonalakat követik, szintén Hegyeshalom és Rajka kiindulópontokkal. A gyorsforgalmi vasútvonal az autópálya és az egykori főútvonal közötti szakaszon halad Mosonmagyaróvár érintésével észak-nyugat - dél-keleti irányban Győrig, illetőleg tovább Budapestig. A vonal kiválóan alkalmas eurocity járatok fogadására. A kistérség vasúthálózatának fontos útvonala a Rajka, Hegyeshalom, Jánossomorja és Csorna szakasz. A vasúthálózat azonban nem mutat olyan egységes képet, mint a közúti kapcsolatrendszer. A mélyinterjús felmérés alapján Lipót, Máriakálnok, Halászi, Feketeerdő, Dunasziget, Dunaremete, Hédervár, Darnózseli, Mecsér kiesik a vasúti közlekedésből (4/1.sz táblázat). Utóbbi esetén a közelmúltban szűnt meg a kapcsolat. A Nemzeti Park létesítése szempontjából a fenti hiányosságok egyúttal előnyt jelentenek. Rajka, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Lébény fontos vasúti megállóhelynek tekinti magát, vagy lényegesnek ítéli a közeli vasúti megállóhelyet. A kérdőíves és a korábbi felmérés szerint a Szigetközben Kimlén jelezték a vasúti felhordó busz hiányát. Mosonszolnokon pedig Jánossomorja és Hegyeshalom felé az alacsony vasúti járatsűrűséget jegyezték meg. A különböző kedvezmények igénybevételével a vasút olcsó, és főleg az idős és fiatal korosztályok számára kínál vonzó lehetőséget. Nemzetközi szinten a térségi repülőtereket (például: Pér) igénybevevő diszkont légitársaságokkal versenyképes árat nyújtó, egyszerűbb szolgáltatásokkal kiegészülő járatok fogadása jelenthet előrelépést. 4.2.1.3 Vízi közlekedés A kistérség kimagasló idegenforgalmi potenciálját jelenti a Mosoni- Duna és a Duna ágrendszere. A Mosonmagyaróváron átfolyó Lajta közvetlen vízi összeköttetésben áll a 28
Mosoni-Dunával. A közúti forgalomhoz hasonlóan, szintén kaputáj a Szigetköz, mint viziparadicsom ezen felső szakasza. Itt azonban az alapvető fogadási feltételek nem épültek ki, illetőleg nem tartották a lépést a szlovák oldali fejlesztésekkel. A Duna, mint nemzetközi vízi út tehát idegenforgalmi szempontból kihasználatlannak mondható. A Nagy Duna felől a 350 kg feletti súllyal rendelkező hajók (yacht-turizmus) beléptetése jogilag nem megoldott, az csak a kistérségtől távol eső Győr melletti Gönyűnél lehetséges. A 26 mosonmagyaróvári kistérségi települési mélyinterjú fogadási feltételekkel kapcsolatos kérdéseinek kiértékelésből kitűnik, hogy összesen 4 település: Halászi, Rajka, Dunaremete, Mosonmagyaróvár rendelkezik kikötővel (4.2/1.sz. táblázat). Ezek közül Dunaremetén kompátkelő formájában. A szigetközi víziturizmus méltánytalan helyzetét mutatja, hogy több településen egyelőre csak terv formájában létezik csónakkikötő létesítésének az igénye. (Máriakálnok, Dunakiliti, Dunasziget, Dunaremete, Ásványráró). Ezen fejlesztések kimenetele egyúttal a víziturizmus állapotának a térségi indikátora. Dunakilitin hajózsilip működik, további hajózsilipek kialakítására a tervek már készen állnak Rajkán és Ásványrárón. A lehetőségekhez képest messze elmarad a kiépítettség szintje. A hajó áteresztéseket és kikötőket a térségben úgy kell megvalósítani, hogy az átjárhatóság a kishajók és a yachtok számára folyamatos lehessen. A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálásacímű szakanyag részletesen foglalkozik a keresztező műtárgyak átjárhatóságának fejlesztési irányaival. A Szlovákiából érkező nemzetközi víziforgalom közlekedését elő tudja segíteni a Rajkával és Dunakilitivel szemközti dunacsúnyi műtárgykomplexumba épített kishajózsilip és csónakleeresztő. Az érkező yachtforgalom számára viszont, mivel ezek a hajók nehezen kiemelhetőek, ellehetetlenül a közlekedés mind a Mosoni-Duna, mind a Duna további szakaszain. A Dunán a Dunakiliti Duzzasztómű áthajózhatósága nem megoldott. A Mosoni- Duna irányába haladó yachtforgalomnak több akadálya is van, így a Rajkai leeresztő zsilip, a Vígh-zsilip, a Mosonmagyaróvári duzzasztómű, valamint később a győri torkolati műtárgy esetleges megépítése is akadály jelenthet, ha nem épül hozzá hajózsilip. A yachtforgalom Mosoni-Dunán történő megvalósításához, ezen műtárgyaknál hajózsilip kialakítása szükséges. A kistérség belső vízi turizmusa (kajak-kenu forgalom) számára a kikötők, pihenőhelyek, kempingek, szálláshelyek, vendéglátás, kitáblázás rendszere az utóbbi 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Jánossomorja részéről határozott igény merült fel a Hanságfőcsatorna hasznosítására a víziturizmus tekintetében. 29
A feltételek tehát részben adottak, az alapvető idegenforgalmi potenciál meg van, de fejlesztésre szorul. Európában a vízi közlekedés fejlesztésére vonatkozó trend a vízi örökség megóvására, rehabilitációjára és ezzel párhuzamosan a fenntartható turizmus feltételeinek megteremtése irányába vezet. A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek egyaránt történelmi felelőssége, hogy tudnak- e élni az unió által kínált lehetőséggel és ehhez a kellő térségi, nemzetközi összefogást meg tudják-e a valósítani. 4.2.1.4 Légi közlekedés Hazánk beutazó turizmusának aktuális trendjei az olcsó diszkont légitársaságok fapados repülőjáratainak forgalmi előretöréséhez köthetőek. Megnőtt a rövid idejű, inkább többszöri utazások szerepe, ezen belül kulcstényező az utazási idő arányának lecsökkentése, mindezt elfogadható áron. A kistérség települései nem rendelkeznek reptérrel, de a szomszédos városok nemzetközi repülőtérrel való ellátottsága kimagasló. A kistérség központja Mosonmagyaróvár a Bécs Pozsony-Győr háromszög által határolt területen helyezkedik el. A Győr- Pér reptér 58 km-re dél-keletre, a bécsi repülőtér 86 km-re északnyugatra, Pozsony pedig mindössze 41 km-re fekszikmosonmagyaróvártól. Mindhárom település autópálya transzferen és vasúti összeköttetésen keresztül tartja a kapcsolatot a kistérség szívével. 4.2.1.5 Kerékpáros közlekedés A kistérségen keresztül halad a nemzetközi Duna menti eurovelo út (Mosonmagyaróvár-Győr). A kerékpárúttal való ellátottságra vonatkozó mélyinterjúk kiértékelése kedvezőbb helyzetet eredményezett, mint a kikötők esetén. A 26 település közül 8 nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik kerékpárúttal (4.2/1.sz. táblázat) Tekintettel az átvezető nemzetközi folyosóra, ez sem tekinthető azonban elégségesnek. A szakaszok kiépítése nem teljes és egyes pontokon felújításra szorulnak. Az Alsó-Szigetköz felől folyamatos az összeköttetés a Belső-Szigetköz, Mosonmagyaróvár irányába, viszont Lébényen keresztül a hansági, valamint a Felső- Szigetköz határmenti kerékpárút-hálózata teljesen kiépítetlen. Az utóbbi útvonalak csak kijelöltek. További problémát jelent, hogy Darnózselin hiányzik a belterületi kerékpárút, Dunakilitin, valamint a közúti perifériákon egyenesen balesetveszélyes a kerékpározás. Jelentős kontraszt tapasztalható ezen kívül nem csak az ausztriai, de a szlovák oldal speciális 30
infrastruktúrájához képest. Hiába épült meg a Halászit Darnózselivel összekötő szakasz, ha éppen a határátkelők felől nincs meg az átvezetés. Hegyeshalom, Rajka, valamint Jánossomorja felől egyaránt biztosítani kell a folytonosságot. A vízi turizmushoz hasonlóan éppen a határon átvezető további alapinfrastruktúra kiépítése hiányzik. Előrelépés viszont, hogy Rajka és Hegyeshalom térségében két megnyílt kishatár kitáblázása megtörtént. A kerékpáros turistákat az útbaigazító táblák Rajka irányából Dunakilitire, Hegyeshalom felől pedig Bezenyére vezetik. Bíztató jel, hogy a hiányos ellátottságú területeken Máriakálnokon, Dunaszigeten, Hegyeshalomban, Várbalogon, Jánossomorján, Mosonszolnokon, Újrónafőn, Mosonszentmiklóson, Darnózselin tervek, vagy határozott elképzelések már léteznek a fejlesztéshez. Mosonszolnokon pl. a közeljövőben nemzetközi kerékpáros folyosó fog megnyílni. A települések tehát felismerték az óriási lehetőséget a speciális fogadási feltételek javítására, azonban a forráshiány eddig nem segítette kiaknázni ezt a potenciált. Ausztria a lényegesen szelesebb és kevéssé vadregényes Fertő-tó mentén évtizedes előnyre tett szert a kerékpáros fogadási feltételek kialakítása terén. 4.2.2 Közszolgáltatások 4.2.2.1 Egészségügy A KSH adatai szerint a háziorvosok, kórházi ágyak, gyógyszertárak száma tekintetében az adatok a regionális átlag körüliek. Az értékek a sárvári és téti kistérséghez konvergálnak. Az adatok azonban a győri, soproni, zalaegerszegi, keszthelyi, nagykanizsai értékektől elmaradnak. A kistérségben egyetlen kórház működik mosonmagyaróvári központtal. Kimagasló viszont a fogorvosi praxisok száma. Országos szinten Sopron mellett Mosonmagyaróváron a legmagasabb a fogorvosok száma.(a mélyinterjú alapján kb. 150 db). A fogorvosi turizmus nem elhanyagolható tényező a mosonmagyaróvári szálláshelyek foglaltságában. Újabb szegmens előretörése is megfigyelhető, plasztikai sebészek telepednek meg Mosonmagyaróváron. 31