Beszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról

DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett 2006. évi közigazgatási hivatali munkáról Dél-alföldi régió

2

A Dél-alföldi régió általános jellemzése A Dél-alföldi régió az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, mely hazánk délkeleti és déli részén Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék területét foglalja magába. A régió északi, északnyugati területe az ország középső részéhez kapcsolódik, Békés és Bács-Kiskun megye egyes határ menti területei viszont az ország középpontjához képest meglehetősen periferikus helyzetet képeznek. A régió délen Szerbia- Montenegróval, keleten Romániával határos, területe 18339 km 2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország lakosságának 13,4%-a él itt (valamivel több, mint 1,35 millió fő), a népsűrűség 74 fő/km 2. Jelenleg a Dél-alföld demográfiailag az ország egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiója. A születési ráta átlag körüli, a halálozási ráta ebben a régióban a legrosszabb, a természetes fogyás a központi régióval együtt a legnagyobb. A Délalföld természetesen demográfiailag nem homogén egység, annak ellenére, hogy a tendenciák a régió nagy részén azonosnak nevezhetők. Mint a korábbiakból kiderült, Bács-Kiskun megye helyzete több vonatkozásban kedvezőbb, mint Csongrádé és Békésé. Kistérségi és települési szinten pedig még jelentősebb különbségek vannak. A hivatalos munkanélküliségi adatok alapján Csongrád megye a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve a megyék rangsorában az 5 7., Békés a 13 15., Bács- Kiskun pedig a 8 13. helyet foglalja el. Kelet-Magyarországon Pest megyét leszámítva Csongrád megye helyzete a legkedvezőbb (3 4.). Munkanélküliségi mutatói tehát enyhén rosszabbak az ország legfejlettebb területein jellemzőknél. Bács- Kiskun megye gyakorlatilag az alföldi átlagot hozza, Békés pedig a kiugróan rossz északkeleti és keleti megyék után közvetlenül következik. A régió tájjellegét az Alföld határozza meg, mely két nagy részre tagolható, a Tisza és mellékfolyói által feltöltött síkságra, valamint a Duna-Tisza közén található homokos, buckákkal tagolt térszínre. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A medencealjzat relatív kiemelkedéseihez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódott fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészlete (pl. Szank, Zsana, Szeged-Algyő, Pusztamérges, Kardoskút térségében). A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet is tárolnak. A régió ásványi nyersanyagai között említésre érdemes még a jelentős mennyiségű folyami homok, valamint az ipari célokra jól hasznosítható agyagféleségek (téglagyártás, fazekas ipar). A régió földterületének nagy része mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, 71%-a mezőgazdasági terület. A mezőgazdaság súlyát mutatja továbbá, hogy a régióban az aktív keresők közül közel kétszer annyian dolgoznak az agráriumban, mint országosan. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy hazánkban a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők több mint egynegyede a Dél-alföldön él. Nemzetközileg is jelentős természeti értékek és védett területek találhatók a régióban: három nemzeti park (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), melyek területe az összes hazai NP területének 21 %-át adják, és több országos jelentőségű 3

védett terület (a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található). Alföldi jellegzetesség, az egymás szomszédságában fekvő, fontosabb közlekedési artériára felfűződő, többnyire tradicionális városok által kirajzolt viszonylag fejlett, urbanizált tengelyek megléte. Ilyennek tekinthető a régiót északon övező Gyomaendrőd Szarvas Szentes-Csongrád Kiskunfélegyháza Kecskemét Lajosmizse, továbbá a Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba Gyula sáv. Kiemelendőek a Dél-alföld településhálózatának leginkább karakterisztikus vonást adó, egyre nagyobb mértékben differenciálódó tanyák, amelyek szerves részét képezik számos falunak, de városnak is, s azoktól elválasztva semmiképp sem fejleszthetők. A régiót 23 kistérség alkotja. Összes térségbeli városi rangú település 39. A régió összes önálló települése 256. A lakónépesség megyei jogú városokban 384 ezer fő, a többi városban 482 ezer fő, más községi településen 965 ezer fő. A tanyákon a térség lakosságának közel 1/10-e él. A Dél-alföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén. 1997 június 19-én Ópusztaszeren alakult meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A Délalföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is. 4

I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA 1.1. A számszerű adatok értékelése A hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2006. évben a Kormányprogramban meghatározott célok, a Kormánynak az Európai Uniós tagságunkból eredő kötelezettségek alapján megalkotott munkaterve, jogalkotási terve, a Belügyminisztérium munkaprogramja, a Belügyminisztérium 2003-2006. évekre szóló Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiája, és a Belügyminisztérium 2006. évi célkitűzéseit szem előtt tartó hivatali munkatervbe foglalt feladatok ellátása, az önkormányzatok törvényes működésének segítése, a törvényességi ellenőrzési munka minőségének javítása jegyében telt el. A képviselő-testületek, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, komplex többcélú kistérségi társulások működésének és döntéshozatalának törvényességi ellenőrzésén túl Békés megye ellátta még a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatának törvényességi ellenőrzését is. A régióban összesen 256 önkormányzat működik. A körjegyzősek tekintetében Bács-Kiskun és Békés megyében történtek változások. Bács-Kiskun megyében január 1-től Nemesnádudvar Érsekhalma, február 28-tól pedig Vaskút Bátmonostor körjegyzőség kezdte meg működését. Összesen 14 körjegyzőség és egy társult képviselőtestület működött a megyében. Békés megyében 2006. évben Füzesgyarmat város és Kertészsziget község 2006. január 01. napjától, míg Kisdombegyház és Magyardombegyház községek 2006. december 30. napjával körjegyzőséget alakítottak. Hunya és Örménykút, valamint Csabaszabadi és Pusztaottlaka községek pedig 2006. december 31. napjával szüntette meg önálló polgármesteri hivatalát, amelyeknek jogutódja 2007. január 1. napjától az újonnan létrejövő körjegyzőség. Összesen 3 körjegyzőség működik Békés megyében. Csongrád megyében változatlanul 5 körjegyzőség működött. A jövőre nézve azonban több önkormányzatnál felmerült az igény új körjegyzőség alakítására, így például Nagytőke és Derekegyház, valamint Dóc részéről de partnert még nem találtak. Új körjegyzőség alakításáról pedig már 2006. évben döntött Nagylak, Királyhegyes, Kövegy önkormányzata, ahol a három település összefogásával kívánnak körjegyzőséget létesíteni 2007. évben a meglévő Királyhegyes-Kövegy körjegyzőség megszűntetését követően. 5

A körjegyzőségekkel kapcsolatos nagy ellenállás tekintetében tehát a korábbi évekhez képest lényeges fordulópont következett be. A helyi vezetők és képviselő-testületek felismerték, hogy településeik alapvető érdeke a körjegyzőségek létrehozása. 2006. évre egy területszervezési ügy befejeződése húzódott át 2005. évről, mivel a Csongrád megyei Mártélyhoz tartozó Barattyosi külterületi lakott rész Hódmezővásárhely részére történő átadásának ingatlannyilvántartási bejegyzésére csak 2006. júniusában került sor. Helyi népszavazást 2006. évben Bács-Kiskun megyében Tiszaalpáron tartottak decemberben arról, hogy helyben szervezzék-e meg az orvosi ügyeletet. Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a népszavazás. Népi kezdeményezés a Csongrád megyei Algyőn volt aziránt, hogy az önkormányzat vásárolja vissza a Tisza-híd körüli, két éve eladott területet. A testület a kérdést megtárgyalta, azonban nemleges döntést hozott. Valamennyi testület működőképes volt, a testületek létszáma a működőképesség alá nem csökkent, ezért időközi választás sem volt. A polgármesterek személyében - a választásokat nem számítva - a régióban két változás következett be. A Bács-Kiskun megyei Kerekegyházán a polgármester meghalt. Csongrád megyében Ópusztaszer polgármesterét jogerősen elítélte a megyei bíróság. Ennek következtében a polgármester tisztsége megszűnt, időközi választást azonban a helyi választási bizottság a helyi választások évére tekintettel nem tűzött ki. A helyi választásokig a polgármesteri tisztséget az alpolgármester látta el. A jegyzői állományt a régióban az alábbi változások jellemezték. Bács-Kiskun megyében folytatódott a generációváltás. Hat nyugállományba vonult jegyző helyett neveztek ki újat. Valamilyen jegyzői változás (betegség, szülés, átmeneti betöltetlenség stb.) összesen 20 települést érintett. Kinevezett jegyző 2 településen (Harkakötöny, Kéleshalom) nincs. A feladat ellátás ezeken a településeken helyettesítéssel történik. Békés megyében évek óta problémát jelentett a jegyzői állás betöltetlensége Kevermesen, Újszalontán, Dombiratoson, ugyanakkor Szabadkígyós településen sokszor és rövid idő alatt változott a jegyző személye. Mind a négy településen, bár a pályázatokat kiírták, s ezzel eleget tettek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 10. (11) bekezdésében előírt követelményeknek, azonban a pályázatokat rendre eredménytelennek minősítették, gyakorlatilag kijátszva a törvényt, így a jegyzői állások betöltésére nem került sor. A szóbeli észrevételek ellenére a helyzet nem változott ezért írásbeli észrevételeket kellett tenni. Viszonylag stabilnak mondható a jegyzői állomány Csongrád megyében, ahol ugyan 6 önkormányzatnál nincs kinevezett jegyző, de valamennyi önkormányzat gondoskodott 6

helyettes jegyző megbízásáról. A pályázatok kiírása folyamatosan megtörtént. Egy betöltetlen aljegyzői státusz van Kisteleken, ahol a pályázat kiírásra került. A 2006. évi októberi választásokat követően egyre markánsabban érzékelhető, hogy a hosszabb ideje jegyzői státuszt betöltő, megfelelő felkészültséggel, szakmai gyakorlattal rendelkezők irányában is nagyfokú bizalmatlanság alakult ki. Ez Békés megyében egyes településeken már a kiegyensúlyozott hivatali munkavégzést veszélyezteti. (pl.: Békés, Doboz, Békésszentandrás.) Hasonló a tapasztalat Csongrád megyében is, ahol három településen volt jegyzőváltás a választást követően a polgármester személyének változása következtében. A régióban alkotott rendeletek számában, a hozott testületi és bizottsági határozatok számában lényeges változás nem következett be az előző évhez képest. A képviselőtestületi ülések száma az előző évihez hasonlóan alakult. Békés megyében a rendkívüli testületi ülések ugrásszerű növekedését tapasztalták, mely elsősorban a helyhatósági választások előkészítésével, ill. a pályázatokhoz kapcsolódó döntések meghozatalával magyarázható. Bács-Kiskun és Békés megyében a törvényességi észrevételek számában további növekedés tapasztalható. Az írásbeli észrevételek száma kismértékben csökkent, de nőtt a szóbeli észrevételek aránya. Csongrád megyében a törvényességi észrevételek száma összességében csökkenést mutat az előző évhez képest, azonban az előző évi észrevételek száma kiugróan magas volt. 2006. évben két bírósági keresetet, továbbá egy Alkotmánybírósági indítványt kellett beterjeszteni. Ez a hivatalok és az önkormányzatok közötti jól működő kapcsolatnak és szoros együttműködésnek tudható be. A kisebbségi önkormányzatok megfelelően működtek 2006-ban is. A 2006. évi önkormányzati választásokat követően a régióhoz tartozó mindhárom megyében tovább nőtt a számuk. Jelenleg 197 kisebbségi önkormányzat működik. A régióban valamennyi önkormányzat többcélú kistérségi társuláson belüli együttműködésről tesz tanúságot. Több feladat került kistérségi szintre az előző évihez képest. 2006. évben a többcélú kistérségi társulások működése erősödött. Valamennyi kistérségben megfigyelhető volt az aktivitás fokozódása. Ez a beküldött jegyzőkönyvek tartalmában, valamint a hozott határozatok igényességében is megmutatkozott. A hivatal területfejlesztési felügyeleti munkája körében ellátta a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksági Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács, Csongrád megyében pedig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működésének és döntéshozatalának törvényességi felügyeletét. 7

A korábbi önkormányzati területfejlesztési társulások megszűnőben vannak, feladataikat a többcélú kistérségi társulások mint kistérségi fejlesztési tanácsok látják el. 1.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása 1.2.1. A törvényességi működést befolyásoló tények, körülmények Az önkormányzatok számára 2006. évben jelentősebb jogalkotási feladatot a központi jogszabály módosítások közül a szociális törvény lépcsőzetesen hatályba léptetett rendelkezései, az azzal összefüggő hatásköri változások, a családtámogatási rendszer átalakítása okoztak. Különösen a szociális területeken érződött az a probléma, hogy nem tudtak a helyi jogalkotásban lépést tartani az önkormányzatok a központi szabályozással. A kisebbségi törvény átfogó módosítása, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára vonatkozó törvényi szigorítások és az őszi választások is befolyásolták az önkormányzati működést. A hivatali apparátusok jelentős kapacitását lekötötték a választási teendők. A helyi választásokra való felkészülés időszakában pedig érthetően és érezhetően csökkent az önkormányzati munka intenzitása. Az önkormányzatok felelős vezetés mellett erőteljesen koncentráltak a működőképesség megőrzésére. Az előző évvel szinte azonos számú önkormányzat részesült az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támogatásában. Csongrád megyében továbbra is kirívóan magas volt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települési önkormányzatok száma (a 60 település közül 40 település). Bács-Kiskun megyében 119 településből 32, Békés megyében 75 településből 40 került ebbe a kategóriába. Emellett azonban elmondhatjuk, hogy a régióban sem adósságrendezési eljárás nem indult, sem csőd közeli helyzetbe nem került egyetlen önkormányzat sem. A helyi testületi munka a választási ciklus utolsó évére állandósult, az ülések száma, jegyzőkönyvek felterjesztése, késedelme a korábbi évhez hasonló. A jegyzőkönyvek színvonala folyamatosan fejlődött, de egyes esetekben (kisebbség, bizottságok) hagy még kívánnivalót maga után. Valamennyi önkormányzat rendelkezik modern irodai elektronikus eszközökkel, számítógéppel és természetesen a hozzá tartozó irodai szoftverekkel, az informatikai fejlesztések az önkormányzatoknál folyamatosan megtörténnek. Természetesen a munkavégzés színvonalbeli különbségei így is megmaradtak, de ezek főleg a települések különböző nagyságából, illetve a polgármesteri hivatalok köztisztviselői leterheltségének, képzettségének, kapacitásának eltéréseiből adódtak. 8

Ennek ellenére ezen a téren nincs akut probléma, valamennyi jegyzőkönyv könnyen áttekinthető és elfogadható színvonalú úgy formailag, mint tartalmilag. A települések többségében megvalósult az önkormányzati rendeletek elektronikus rögzítettsége, folyamatos karbantartása, egységes szerkezetbe való foglalása és honlapjukon közzététele. A közmeghallgatások megtartásának az önkormányzatok eleget tettek, a kisebbségi önkormányzatoknál néhány esetben tapasztaltunk mulasztást. A hivatalok 2006. évben is kiemelt feladatként kezelték az állampolgárok igényeit központba helyező ügyfélközpontú korszerű közigazgatás megvalósítását. Ennek érdekében az önkormányzatok törvényes működését érintő lakossági panaszbejelentések gyors és szakszerű elintézésére törekedtek. A lakosság számítógépes ellátottságának köszönhetően előtérbe kerültek az elektronikus levelező rendszeren keresztül benyújtott panaszbeadványok. A beérkezett levelekre azonnali visszajelzést küldtek. Emellett igyekeztek a lehető legrövidebb időn belül a kért vizsgálatot lefolytatni és a teljes körű választ, valamint az intézkedést megtenni. 2006. évben a panaszok száma nőtt. A kampányok időszaka felerősítette a testületek és a polgármesterek irányába a kritikus hangvételt, mely következtében megnövekedtek a hivatalokhoz tett szóbeli és írásbeli bejelentések is. Ezeket minden esetben hatékonyan és gyorsan vizsgálták ki, szükség esetén rugalmasan megtéve az intézkedést annak érdekében, hogy a helyhatóságok működése viszonylag zökkenőmentes legyen. Az önkormányzatok törvényes működését jelentős mértékben befolyásolta a jegyzők munkája is. A régió jegyzőinek többsége sokéves tapasztalattal rendelkezik, azonban 2006. évben mégis sor került Csongrád megyében 2 esetben jegyző elleni fegyelmi eljárás megindítására, a jegyzőkönyvek késedelme, illetve jogszabályi kötelezettségek megsértése miatt. 1.2.2. Az alakuló ülések törvényességi tapasztalatai A helyi önkormányzati és települési kisebbségi önkormányzati választásokat követően 2006. évben az alábbi változások hatottak ki az önkormányzatok törvényes működésére. A helyhatósági választások eredményeként régiós szinten a képviselők több mint egyharmada kicserélődött. A polgármesterek személyében 88 helyen történt változás, ez a régióra vetítve szintén egyharmados arányt mutat. A megyei közgyűlések alakuló ülését követően a megyei közgyűlési elnökök személyében is mindhárom megye élén változás állt be. Így meglehetősen más személyi feltételekkel indult el az önkormányzati munka 2006. október 1-ét követően. Bács-Kiskun megyében nyolc, Békés megyében egy, Csongrád megyében két településen még nincs új alpolgármester. Több esetben írásos észrevétel megtételére 9

került sor, egyes településeken pedig folyamatosan napirenden van az alpolgármester választása. Az új polgármesterek részére a munkakör-átadások határidőben és zökkenőmentesen megtörténtek. Az alakuló ülések törvényes megtartása érdekében - a korábbi hagyományoknak megfelelően- mindhárom megyében szakmai útmutató kiadására került sor. A szakmai segédanyagok eredményesen segítették az alakuló ülések megtartását. Több jegyző köszönetét fejezte ki a törvényességi ellenőrzési munkatársaknak az előzetes és részletes szakmai segítségnyújtásért. Mindezek eredményeként, a képviselők, polgármesterek és jegyzők konstruktív együttműködésével, alapvetően törvényesen zajlottak le az alakuló ülések. Általánosságban megállapítható, hogy az alakuló üléseken csak kisebb súlyú (többségében működési) törvénysértések fordultak elő. A jegyzőkönyvek ellenőrzését nehezítette, hogy több jegyző késve terjesztette fel azokat. Az alakuló üléseket elenyésző kivétellel - a törvényes határidőben, október 16-ig megtartották Néhány, a módszertani útmutatóban javasolt napirendet nem tárgyaltak a testületek. Ezek közül a legsúlyosabb jogsértés, amikor nem is tűzték napirendre az alpolgármester választást, egy ilyen eset Bács-Kiskun megyében fordult elő, ahol viszonylag nagy számú (12) volt az olyan település is, ahol az alakuló ülésen nem választották meg az alpolgármestert, 8 esetben erre év végéig sem került sor. Csongrád megyében 2 önkormányzatnál volt sikertelen az alpolgármester választás, a működőképességet veszélyeztető mulasztásos törvénysértés azóta is fennáll. Írásos törvényességi észrevételt kaptak a képviselő testületek. Békés megyében 3 önkormányzatnál nem volt sikeres az alpolgármester választás az alakuló ülésen, 2 esetben a tisztség az év végéig betöltésre került, egy választás januárra húzódott át. Az alpolgármester(ek) személyéről minden esetben a polgármester javaslatára, titkos szavazással döntöttek. Az alpolgármesterek választása során esetenként elmaradt a személyes érintettség törvénynek megfelelő kezelése. Az alpolgármesterek részére illetményt, illetve tiszteletdíjat állapítottak meg a testületek. A társadalmi megbízatású alpolgármesterek több helyen jelezték, hogy nem tartanak igényt a törvényi mértékű tiszteletdíjra vagy alacsonyabb összeget is elfogadnak. Ennek megfelelően a testület mellőzte a megállapítást, vagy alacsonyabb összeget határozott meg. Bács-Kiskun és Csongrád megyében előfordult olyan törvénysértés, hogy az alpolgármester nyilatkozatának hiányában állapítottak meg a törvényi minimumnál alacsonyabb összeget, emiatt törvényességi észrevételt kellett kiadni. Napirenden szerepelt minden alakuló ülésen a helyi választási bizottság tájékoztatója a választási eredményekről. Az üléseken megtörtént a megbízó levelek átadása. Néhány kivételtől eltekintve teljes létszámmal részt vettek a megválasztott képviselők az ülésen. Sor került a képviselők 10

és polgármesterek eskütételére, azt senki nem tagadta meg. Előfordult, hogy a polgármester előbb tette le az esküt, mint a képviselők. A polgármesteri program ismertetése a települési alakuló ülések döntő többségének napirendjén szerepelt. Azok eltérő mélységűek voltak, esetenként csak néhány mondatos bemutatkozásra szorítkozott. Az egyik Bács megyei településen vita alakult ki a napirendre vétellel kapcsolatban, de végül megszavazták azt. A polgármesterek illetményének, illetve tiszteletdíjának megállapítására szintén sor került. A napirendet jogszerűen nyilvános ülésen tárgyalták, a polgármesterek pedig jelezték személyes érintettségüket és nem vettek részt a döntéshozatalban. A díjazást a törvényes mértékben összegszerűen határozták meg. Egy Bács megyei települési önkormányzatnál fordult elő, hogy nem a korábban megállapított magasabb mértékű önkormányzati illetményalappal számoltak, hanem az alacsonyabb államigazgatásban érvényessel. A polgármesterek illetmény megállapításához kapcsolódva az önkormányzatok többsége már az alakuló ülésen döntött törvényi keretek között a költségátalány megállapításáról. Előfordult, hogy a polgármester kifejezett kérésére az illetmény 20%-ánál alacsonyabb összeget állapítottak meg. Két Bács megyei és két Békés megyei önkormányzatnál nem összegszerűen, hanem %-os mértékben állapították meg az általányt, Csongrád megyében pedig egy esetben a polgármester költségátalányát rendeletbe foglalták. Az önkormányzatok egy részénél a szervezeti struktúra átalakítása miatt már az alakuló ülésen sor került az SZMSZ módosítására. Erre több esetben azért volt szükség, mert meg kívánták változtatni a bizottságok elnevezését, létszámát. A SZMSZ- ek 6 hónapon belüli felülvizsgálatát a testületek nagyobb része elhatározta, feladatul adva az átvizsgálást az illetékes bizottságnak. A bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztásánál gyakran felmerült a személyes érintettség megfelelő kezelésének problémája, sok esetben elmaradt a nyilvános ülésen való tárgyalásról az érintettek nyilatkoztatása. Esetenként nem történt meg a választásról hozott döntések határozatba foglalása. Bács-Kiskun megyében több, Csongrád megyében egy önkormányzatnál merült fel az a helytelen törvény értelmezésből adódó jogszabálysértés, hogy a bizottságoknak csak a tagjait választották meg, az elnök megválasztását pedig a bizottsághoz utalták. Az Ötv. 24 (1) bekezdés módosítása előírja, hogy a bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a települési kisebbségi önkormányzat elnöke. Ennek ellenére több Bács-Kiskun megyei önkormányzatnál beválasztották a kisebbségi önkormányzat elnökét bizottságba. (Meg kell jegyezni, hogy erre a korábban tartott települési alakuló ülésen került sor, mert csak az ezt követően tartott települési kisebbségi önkormányzati alakuló ülésen választották meg az elnököt.) 11

Összeférhetetlenségi ügyek a választások után: A 2006. októberi helyhatósági választásokkal összefüggésben kevesebb esetben fordult elő összeférhetetlenség a régióban, mint az előző választáskor, illetve a fennálló összeférhetetlenségi helyzetek jogszerű megoldására törekedtek az érintettek. Néhány esetben még folyamatban van az eljárás, de az előzetes információk alapján az várható, hogy az előző választások utáni helyzethez képest csak egy-két esetben lesz szükség arra, hogy a hivatal kezdeményezze nem peres eljárással az összeférhetetlenség kimondását. Az összeférhetetlenségi helyzetek jogszerű kezelését és megoldását segítette, hogy a közigazgatási hivatalok figyelemfelhívó levelet, részletes szakmai segédletet küldtek a polgármestereknek a törvényes eljárások elősegítésére. Az alakuló ülés jegyzőkönyveiből megállapíthatóan a megválasztással bekövetkező összeférhetetlenségi esetek egy része mindhárom megyében már az alakuló üléseken felmerült. Az alpolgármesterek vonatkozásában merült fel több helyen az intézményvezetői, illetve a vállalkozó háziorvosi tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenség. Néhány polgármester egyéni vállalkozó tevékenységet folytatott megválasztása előtt. Felmerült a polgármester (alpolgármester) őstermelői tevékenysége és tisztsége közötti összeférhetetlenség kérdése is. Ez a kialakított szakmai álláspont szerint nem jelent összeférhetetlenséget. Több esetben a képviselő-testület hozzájárult az 1990. évi LXV. törvény 33/A. (3) bekezdés b) pontja alapján az igazgatósági, felügyelő bizottsági tagsághoz. 1.2.3. A jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása Általános törvényességi ellenőrzési tapasztalat, hogy igen széles sávon mozogtak a jogszabálysértések. A feltárt hiányosságok, törvénysértések nagy száma azt jelzi, hogy fokozni kell mind az ellenőrzés mind a szakmai segítségnyújtás hatékonyságát. Jelentős arányt képviseltek a szóbeli észrevételek. Ezek megtételére főként azokban az esetekben került sor, amikor a törvénysértés nyilvánvaló és szándék is van azok megszüntetésére. 2006. év kiemelt munkatervi feladata volt a Közigazgatási Hatósági Eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) előírásai érvényesülésének vizsgálata az önkormányzati hatósági ügyek intézése során, továbbá ezen ügyekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárás jogszerűségének ellenőrzése. Bács-Kiskun megyében a jegyzőkönyvek utólagos törvényességi ellenőrzése mellett 27 települési önkormányzatnál helyszíni vizsgálatokat is végeztek a Ket. 12

alkalmazásának elősegítése, a tapasztalatok megismerése érdekében. Emellett több rendeletalkotási tárgykörben célvizsgálatot végeztek. Békés megyében komplex vizsgálatok keretében négy településen végeztek átfogó helyszíni vizsgálatot az önkormányzat képviselő-testülete és szervei tevékenységét illetően, és több rendeletalkotási tárgykörben célvizsgálatot végeztek. Csongrád megyében az utólagos törvényességi ellenőrzése mellett az elektronikus úton bekért, a megye valamennyi önkormányzatára kiterjedő - tárgykör szerinti témavizsgálatok történtek. A jogszabálysértések kiszűrésén túl kiemelt figyelmet kapott a Ket. harmonizációval összefüggő, valamint az Európai Uniós jogharmonizációval kapcsolatos törvénysértések feltárása, és azok külön nyilvántartásban történő felfektetése. Témavizsgálatok között szerepelt az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Általános Helyettesének megkeresésére a közterület-használatra vonatkozó helyi rendeletek áttekintése, és a szociális rendeletekben biztosított ellátások hagyatéki teherként történő bejegyzése szabályozásának, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megkeresésére a lakásrendeleteknek az áttekintése. A helyszíni-, komplex-, cél- és témavizsgálatok megállapításait annak sokrétűségére és terjedelmére tekintettel a hivatali beszámolók tartalmazzák. 1.2.4. Az önkormányzati rendeletek törvényessége 2006-ben az előző évhez képest az önkormányzatok kevesebb rendeletet alkottak, arányosan csökkent az észrevételek száma is. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalása a hivatalok több éves ráhatása következtében javult. A rendeletek elektronikus úton történő beküldése rendszeressé vált. Az önkormányzatok többsége rendelkezik azzal a képességgel, hogy helyi rendeleteit elektronikus formában elkészítse és eljuttassa a hivatal számára. Jellemző jogszabálysértési tendenciaként jelentkeztek az alábbi általános jogalkotási hibák, mint: a szükséges mértéket meghaladó túlszabályozás, jegyzők részére történő feladat- és hatáskör telepítés, központi jogszabályok pontatlan átvétele, kötelező felülvizsgálat elmulasztása, visszaható hatály tilalmába ütköző díjmegállapítás, szerkezeti pontatlanságok, átfogó módosításnál a rendelet egységes szerkezetbe foglalása elmaradt, hatálytalan központi jogszabályszövegek használata, szabálysértési rendelkezések megfogalmazása pontatlan, magasabb szintű jogszabályban meghatározott tényállást ismétel, 13

jogbizonytalan jog fogalmak használata, diszkrecionális hatáskör gyakorlásának kereteit nem szabályozzák. Jellemző és alapvető jogszabály-szerkesztési hibák voltak: jelölés nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987 (XII.29.) IM rendeletnek, nem felel meg a szövegezés a nyelvi, érthetőségi szabályoknak, nem helyezik hatályon kívül a korábbi, azonos tárgykörű rendelkezéseket, kihirdetési záradék hiánya, a rendeletet aláírása jogszabálysértő (hiányzott a jegyző aláírása), hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkoztak. (Pl. Áe.), a rendelet címében helytelenül szerepelt a kihirdetés dátuma, a rendeletről hiányzott a hatálybalépés időpontja, felhatalmazó rendelkezés hiánya. 2006. évben a rendeletekkel kapcsolatos jellemző jogszabálysértések tárgykörönként a következők voltak: Költségvetés - zárszámadás: az illetményalap összege, törvénysértő módon eltért a központilag meghatározott összegtől, hiányzó pénzügyi bizottsági vélemény, hitelműveleti hatáskörökről nem rendelkeztek, címrend meghatározásának elmulasztása, sok esetben maradtak el az Áht. által meghatározott kötelező elemek (mérlegek, több éves hatással járó kimutatások, előirányzat-felhasználási ütemterv stb.), nem megfelelő az előirányzatok részletezettsége, a módosítások esetében elmarad a főösszegek módosítása, nem tartották be az önkormányzatok a költségvetési előterjesztések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, nem határozták meg a költségvetés címrendjét és a címrend felépítésének elvét, nem mutatták be a jogszabályban előírt mérlegeket, kimutatásokat, nem tartalmazták a rendeletek az ellátottak pénzbeli juttatásit, a speciális célú támogatásokat, a létszámkereteket és a céltartalékokat, több önkormányzat nem a jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül gazdálkodott, megsértette azt a törvényi előírást, amely szerint tárgyévi fizetési kötelezettség előirányzat nélkül nem vállalható, a költségvetési rendelet törvényi határidőn túli benyújtása, nem megfelelő a hiány finanszírozás módjának szabályozása, hitelfelvételi korlát túllépése, zárszámadási rendelet törvényi határidőn túli megalkotása, a zárszámadási rendelet a költségvetéssel nem összehasonlítható módon készült el, vagyonkimutatás csatolásának elmaradása, 14

könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg csatolásának elmulasztása, a zárszámadási rendelettel egyidejűleg nem került beterjesztésre az előző évi összefoglaló belső ellenőri jelentés. Ivóvízdíj: a rendeleti szabályozásban az szerepelt, hogy szolgáltatás díjának többszörösét számlázza ki a szolgáltató az illegális vízfogyasztóknak, szankciójelleggel, jegyzőnek hatósági hatáskör telepítés. Lakás: Lt.-vel ellentétes szabályozása a jogcím nélküli lakáshasználatnak, lakbérek meghatározása nem volt összhangban az Lt. szabályaival, a lakásbérlet jogcíme szerint differenciálták a lakbér mértékét, lakásrendelet nem tartalmazott személyi hatályt. Temetkezés rendje: kötelező felülvizsgálat elmulasztása, jogsértő, túl általános szabálysértési tényállások rögzítése, vállalkozások szabad versenyének közösségi jogi alapelv sérelme, hamvasztásos temetési mód szabályozásának elmulasztása, méltányosság elvének sérelme, nyilvántartó könyv adatállományának nem jogkövető szabályozása, sírhely méretének, megváltási időtartamának pontatlan meghatározása, jogegyenlőség, emberi méltóság, tisztességes temetéshez való alkotmányos jog megsértése, hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára. Szociális tárgykör: személyi hatály módosításának elmaradása, értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, jogbiztonság, méltányosság, igazságosság elvének sérelme, az átfogó módosítás és az alaprendelet egységes szerkezetbe foglalása nem történt meg, így a jogszabály áttekinthetetlen, hagyatéki teherként való bejegyzés lehetőségének biztosítása a rendszeres szociális segély esetén, jogszabályi változások átemelésének elmulasztása, ápolási díj megszüntetésének jogsértő meghatározása, ápolási díj jogosultjaira vonatkozó törvényellenes szabályozás, környezettanulmány szabályai Ket.-tel ellentétesek, a szociális igazgatás területén okoz, hogy a szociális törvény módosítására éven belül is több alkalommal kerül sor; a felhatalmazást adó jogszabály a rendeletalkotást, illetve módosítást határidőhöz köti, mely sok esetben nem tartható, hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára, 15

nem került a rendeletben szabályozásra az Sztv. 37/D. (5) bekezdése szerinti együttműködés eljárási szabályainak, illetve a beilleszkedési program típusainak rögzítése, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra, azok igénybevételére, valamint a fizetendő térítési díjakra vonatkozó rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása. Adó: a Htv. szabályaitól eltérve határozta meg az adókötelezettséget, az adó alanyának fogalmát, illetve az ideiglenes iparűzési tevékenység fogalmát a rendelet, értelmező rendelkezések törvényből való nem szó szerinti átvétele, adóhatóság számára állapított meg hatáskört a képviselő testület, idegenforgalmi adó mentességi esetének pontatlan átvétele a Htv.-ből adóhatóság számára állapított meg méltányossági hatáskört a képviselő testület, a záró rendelkezések között hatálytalan jogszabályra hivatkozás szerepelt, adóalap törvénnyel ellentétes meghatározása, értékövezetekre vonatkozó jogsértő szabályozás (luxusadó), bevallás szabályai a törvénnyel ellentétesek, Htv.-vel ellentétes mentesség, kedvezmény biztosítása, vállalkozó fogalmának Htv.-vel ellentétes definiálása (vállalkozók kommunális adója), ideiglenes iparűzési adó mértékének Htv.-vel ellentétes, nem differenciált szabályozása, jogellenes csoport, illetve adókedvezményt rögzítettek a rendeletekben. Talajterhelési díj: személyi hatály jogszerűtlen meghatározása, magasabb szintű rendelkezés pontatlan átvétele, jegyző részére hatáskör megállapítása, mentességi esetek jogbizonytalan szabályozása. Hulladékgazdálkodás: automatikusan minden jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre kiterjesztette a rendelet hatályát a testület, egységnyi díjtétel megállapítása nem jogszabálykövető, adatkezelés szabályozásának elmulasztása, visszaható hatály tilalmába ütköző díjemelés, kéthetenkénti szemétszállítást tettek lehetővé, a közszolgáltatási díj alapját jogszabálysértően a háztartások számához kötötték, ÁNTSZ-nek feladatot ad, Btk.-ba ütköző magatartást szabálysértésként szankcionál, 16

kizárólag egyféle űrtartalmú hulladékgyűjtő edény igénybevételét biztosította a lakosság számára a rendelet (szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága sérülhet), jogsértő, túl általános szabálysértési tényállások rögzítése, hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára. Vagyonrendelet: az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályai nincsenek pontosan rögzítve a rendeletben, nem tartalmazzák a hatályos központi jogszabályok által előírt vagyonkezelési szabályokat, a vagyon elidegenítésére vonatkozó versenytárgyalás szabályait, a határozatlan fogalmak használata (kivételesen fontosnak ítélt, településpolitikai, vagy alapos gazdasági érdek, vagyon jellege indokolja) sérti a jogbiztonságot, diszkriminációra, szubjektív jogalkalmazásra adhat alkalmat, az egyedi mérlegelés pedig az esélyegyenlőség elvének esetleges sérelmét hordozza magában. Állattartás: jegyzőre, polgármesteri hivatal ügyintézőjére hatáskör átruházása, a tartható állatok számától történő eltérés felső határát a rendelet nem szabályozta, általános szabálysértési tényállások meghatározása, az állattartás szabályozása általános, semmitmondó, ezért a kötelezetteken többnyire nem számon kérhető, méltányossági jogkör gyakorlásának keretei nem kerülnek meghatározásra. SzMSz: SZMSZ-ben nem rögzítettek hatáskör átruházási szabályokat. Törvényi felhatalmazás nélküli rendeletalkotás: féléves költségvetési beszámolóról, közbeszerzési szabályzat elfogadásáról, gépjárműadóról, Közszolgálati Szabályzatról. Egyéb: határozattal kerültek módosításra, illetve elfogadásra rendezési tervek, képviselők költségtérítését rendeletben szabályozták, polgármesternek lehetőséget adtak a tiszteletdíj összegének csökkentésére, megvonására, de ennek eseteit nem rögzítették, nem kerültek szabályozásra az önkormányzati követelésről való lemondás (Áht. 108. ) részletes feltételei, mentesítik a pártokat a közterület használati díj, terembérleti díj megfizetése alól a választási kampány idején. 17

A feltárt jogszabálysértések visszaszorítására a hivatalok írásbeli és szóbeli törvényességi észrevételekkel éltek. A rendeletekre tett törvényességi észrevételeket a képviselő-testületek többnyire elfogadták. Bács-Kiskun megyében egy AB indítvány készült Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a zajvédelem és az üzletek nyitva tartása helyi szabályairól szóló többször módosított- 58/2004. (XII.22.) számú rendeletére. A képviselő-testület helyi rendeletében szabályozta az újonnan létesítendő kereskedelmi egység nyitva tartásának idejét, amelytől történő eltérést a jegyző részére csak akkor engedélyezett, amennyiben a tevékenység helyétől mért 50 méteres körzeten belül a lakók 80%-a hozzájárult. Ezen túlmenően új diszkó üzemeltetésének engedélyezését csak akkor tette lehetővé a helyi norma, ha a 100 méteres körzetben lakók 80%-a hozzájárul a tevékenység megkezdéséhez. A helyi rendelet szabályozása nem felelt meg a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényben, illetve az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendeletben foglaltaknak. A képviselő-testület az észrevételben foglaltakat nem fogadta el, így indítványt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány benyújtását követően hatályba lépett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, amely rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz az üzletek éjszakai nyitva tartása rendjének önkormányzati szabályozására. A képviselő-testület a felhatalmazásnak megfelelően módosította helyi rendeletét, így az indítvány visszavonásra került. Békés megyében Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem volt. Csongrád megyében alkotmánybírósági indítványt nem kellett benyújtani 2006. évben, ellenben 3 AB indítvány visszavonásra került, mivel az önkormányzatok időközben a törvénysértéseket megszüntették. Az egyik AB indítvány visszavonása a képviselők iskolarendszerű, diplomaszerző többéves tanulmányainak teljes önkormányzati anyagi finanszírozására vonatkozó rendelet ügyben történt. A másik két AB indítvány közterület használatról szóló rendeletek jogellenes szabályozása miatti alkotmányossági felülvizsgálatáról szólt, amelyben hatáskör telepítés történt Kft. részére, a szabályozásokat hatályon kívül helyezték. Jelenleg egy AB indítvány van folyamatban a korábbi évekből (Szeged-lakbérekről szóló rendelete). 1.2.5. Az önkormányzati határozatok törvényessége Az önkormányzati határozatok többségét- az előző évekhez hasonlóan- önkormányzati hatósági ügyben hozták. Ezek tartalmi vizsgálatára nem terjed ki a törvényességi ellenőrzés. A Ket. alapján folytatott eljárások egyes kérdéseit vizsgálták, mint ahogyan ezt a beszámoló előző része tartalmazza. A régióban a jogszabálysértő határozatok tekintetében az írásbeli észrevételek mellett, zömében és jóval nagyobb arányban szóbeli észrevételek megtételére került sor. 18

A választási időszakban Békés megyében előforduló törvénysértő döntés volt az előzetes figyelemfelhívás ellenére, hogy a pártoknak, kampány rendezvény céljából biztosítottak ingyenesen helyiségeket az önkormányzatok. Békés megyében egy olyan testületi döntés is volt, ahol törvénysértően, minden önkormányzati intézményi dolgozónak előírták, hogy iskolarendszerű képzésbe való részvételi szándékát előzetesen jeleznie kell a fenntartónak, hozzájárulás céljából. 2006. évben a határozatokkal kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: Képviselő-testületi határozatok határozattal döntöttek rendeletalkotási tárgykörbe tartozó kérdésekben (vagyon kivonás törzsvagyon köréből, hulladékgazdálkodási terv elfogadása, képviselői tiszteletdíj megállapítása), intézményvezetői, közalkalmazotti kinevezés hiányos tartalommal, intézményvezetői pályázat kiírása hiányos, illetve jogszabályitól eltérő tartalommal, ideiglenes bizottságba beválasztották a polgármestert, jegyzőt, téves jogorvoslati fórum megjelölése a határozatban, iskola alapító okiratát módosították a hatályba lépés időpontjának megjelölése nélkül, méltányossági közgyógyellátás megállapítása, jegyző hatáskörének elvonása, a közszolgáltatások (szemétszállítás, kéményseprés) díjáról jogsértően határozattal való döntés, zárt ülést törvénnyel ellentétesen való tartása, hitelfelvételről döntő határozatban nem jelölték meg a hitel fedezetét, folyékony hulladékszállítás díját határozattal fogadta el a testület, kéményseprő közszolgáltatási szerződés megkötése pályázati eljárás mellőzésével, díszpolgári cím adományozása nyilvános ülésen, állásfoglalást igénylő személyi ügy került tárgyalásra nyilvános ülésen, azonban az érintett erről szóló nyilatkozatának másolatát a jegyzőkönyvhöz nem csatolták, alpolgármester költségtérítését a törvénynél magasabb összegben állapították meg, víziközmű társulás helyett megállapította a testület a érdekeltségi hozzájárulást, forgalomképtelen közterület értékesítéséről való döntés, vállalkozó háziorvos támogatásánál a támogatásra vonatkozó közösségi jogszabályok figyelmen kívül hagyása (túlkompenzáció), ingatlan támogatásértékű kedvezményes használatba adásáról döntött a testület az állami támogatás tilalmába ütköző módon, körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazta az államháztartás működési rendjéről szóló rendeletben előírtakat, 19

közoktatási törvényben meghatározott átszervezés esetén nem kérték ki a törvényben előírt véleményeket, lakásbérletről önkormányzati hatósági ügyként döntött a testület, polgármester, intézményvezető munkáltatói jogkörének elvonása, külső szervek támogatása esetén hiányzott az elszámoltatási kötelezettség előírása, illetve a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való felhívás, vagyont határozatban minősítettek át, és nem vezették át a vagyonrendeleten, önkormányzati vagyon értékesítésekor nem folytattak le pályáztatási eljárást annak ellenére, hogy az értékhatár meghaladta a jogszabály szerinti értéket, határozattal önkormányzati hatáskört állapítottak meg a jegyzőnek, hitelfedezetként törzsvagyont jelöltek meg, költségvetési rendelet módosítása határozattal, döntést hoztak intézménnyel kapcsolatban, de nem módosították az alapító okiratot, a képviselő-testület határozata nem tartalmazza a megjelölt feladat megvalósításához felhasználható pontos összeget, és nem jelöli meg a fedezetéül szolgáló kiadási előirányzatot, a határozat szövegéből a döntés tartalma nem állapítható meg egyértelműen. Bizottsági határozatok: nem került feltüntetésre az ülés zárt jellege, melynek következtében sérülhetett az állampolgárok személyes adatainak védelméhez fűződő joga, szociális bizottsági határozatoknál téves Ket. hivatkozás, fellebbezés lehetőségének jogellenes kizárása, a választást követően alakult bizottság saját maga választotta meg elnökét, ezzel elvonta a testület át nem ruházható hatáskörét, külső szervek támogatása esetén hiányzott az elszámoltatási kötelezettség előírása, illetve a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való felhívás. A határozatokra tett észrevételeket elfogadták. Bírósági keresetet Bács-Kiskun és Békés megyében nyújtottak be. Bács-Kiskun megyében egy keresetet indítottak 2006-ban a következők miatt: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 30/2006. Kt. számú határozatával úgy döntött, hogy támogatja a Bácskai Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. megalakítását és abban tagként is részt vesz. Az önkormányzat a társaságban kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, illetve olyan gazdasági társaságban vett részt, melyben többségi irányítást biztosító befolyással nem rendelkezett. A per megindításával párhuzamosan a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztálya is megkeresésére került az Áht. 95. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésével kapcsolatban. A minisztérium véleménye szerint az Áht. hivatkozott rendelkezése az önkormányzatra nem terjed ki, melyből következően 20

az önkormányzat alapítóként részt vehet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben nem rendelkezik legalább többségi befolyással, illetve szerezhet gazdálkodó szervezetben úgy tulajdonrészt, hogy az nem biztosít többségi befolyást. A fentiek értelmében a bírósági keresettől elállt a hivatal. Békés megyében Dombegyház Nagyközség Gondozási Központ vezetőjét kinevező határozatot kifogásoló törvényességi észrevételt nem fogadta el Dombegyház Nagyközség Képviselő-testülete. A hivatal keresetét a bíróság már a helyhatósági választásokat követően megalakult új képviselő-testületnek küldte meg, amely a korábbi testület álláspontjával nem azonosult és az észrevétel elfogadásáról döntött. Ennek hatására a keresetet visszavonta a hivatal és a bíróság a pert megszüntette. 1.2.6. Működési illetve mulasztásos törvénysértések Az önkormányzatok működésében folyamatos javulás következett be. Ez nem csak a 2006-os évre szóló megállapítás, hanem a ciklus lezárásának értékelése is. A ciklus végére a települési képviselők elsajátították az alapvető jogi, és SZMSZ-beli szabályokat. Rálátásuk lett az önkormányzatok gazdasági helyzetére, valamint a törvényességi követelményekre. Felelősségre vonás kezdeményezése nem volt. Az önkormányzati munka törvényességének értékelése során a működési törvénysértések körébe azok a jogsértések tartoznak, amelyek a döntés érdemeire nincsenek kihatással. Idetartoznak az ülés összehívásával, a tanácskozás rendjével, menetével kapcsolatos kérdések, továbbá a személyes érintettség nem megfelelő kezelése valamint a zárt nyílt ülés tartásának szabályszegései. A működési jogsértések körébe sorolható a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése. Külön figyelmet érdemel, hogy az OTÉK alapú rendezési tervek elkészítésére bár a határidőt 2007. végéig meghosszabbították sok önkormányzat nem kezdte meg az előkészületeket. A környezetvédelmi program elfogadása sem történt meg. A szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, temetők, temetkezés szabályozása terén vannak még szabályozási mulasztásban önkormányzatok. A döntéshozatalnál az eljárással kapcsolatos tipikus problémák akkor fordultak elő, ha az előterjesztések nem kerültek írásos formában a képviselő-testület elé, így a képviselők által tett módosító javaslatok sem követhetők pontosan, az ily módon megszavazott döntések többször vita tárgyát képezték. Működési, mulasztásos törvénysértésekkel kapcsolatos észrevételekre az alábbi tipikus esetekben került sor: a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnt és az azt követő harminc napon belül a pályázati kiírásnak nem tett eleget a testület, az alpolgármestereket megválasztották, de arról alakszerű testületi határozat nem született, 21

alpolgármester tiszteletdíjának a törvényitől kevesebb összegben való megállapításakor nem csatolták a Pttv. szerinti nyilatkozatot, közoktatási intézmény térítési díjainak megállapítása rendelet helyett határozati formában, több önkormányzatnál nem alkottak a közoktatásról rendeletet, jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme, törvényességi észrevétel határidejének elmulasztása, rendeletalkotás zárt ülésen, kitüntetési ügy tárgyalása nyílt ülésen, képviselő-testület nem választott alpolgármestert az alakuló ülésen, illetve az azt követő ülésen sem, önkormányzati hatósági ügy, személyi ügy tárgyalása nyilvános ülésen, hiányzott a szavazati arány rögzítése, nem szavazták meg a képviselők által előterjesztett módosító indítványokat, a nyílt és zárt ülés nem különül el, nem készítettek külön jegyzőkönyvet, napirendre vonatkozó döntéseket hallgatólagosan fogadta el a testület, a napirend módosítását nem szavaztatta meg a polgármester, rendelet-tervezetet nem fogadta el a képviselő-testület, ennek ellenére számozott rendeletet alkottak arról, hogy nem került elfogadásra a jogszabály, a határozathozatalhoz szükséges szavazati arány nem volt jó, mégis határozatba foglalták a döntést. A bizottságok működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: bizottsági jegyzőkönyvek fel nem terjesztése, a zárt ülésre vonatkozó törvényi szabályok figyelmen kívül hagyása, jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme. A mulasztások megelőzése, megszüntetése érdekében szerény eszközrendszer áll rendelkezésre. A közigazgatási hivatal szakmai segítség, felhívások, értekezlet tartás eszközeivel igyekszik segíteni az önkormányzatoknak. 1.2.7. A kisebbségi önkormányzatok törvényességi helyzete A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2006. évi általános választásával egy napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választások kapcsán jelentős érdemi változás volt az, hogy Nek. tv. módosítása következtében a kisebbségi önkormányzatok elnevezése települési kisebbségi önkormányzat elnevezésre módosult. A jövőre nézve pedig a törvénymódosítás következtében valamennyi osztály, főosztály tekintetében kibővül a törvényességi ellenőrzés a 2007. március 4-én megválasztásra kerülő területi (megyei) kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésével. A régióban a választásokat követően megnövekedett a települési kisebbségi önkormányzatok száma. 22