17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009.. évii moniittorriing erredményeii A vízminıségi szabályozás a közeljövıben, az Európai Uniós irányelveinek átvételével, új alapokra helyezıdik. A mostani kibocsátás (emissziós) szempontú szabályozás áttér befogadó szempontú (imissziós) szabályozásra, vagyis a már megszokott fogalmakat használva a víztest jó ökológiai állapotának elérését, vagy megtartását kell szem elıtt tartani, a kibocsátások szabályozásával. További változás az, hogy az eddigi vizsgálatok során mért kémiai paraméterekrıl a hangsúly áttevıdik a biológiai paraméterekre, vagy azok kiegészülnek biológiai állapotot jellemzı paraméterekkel. Egy vízfolyás biológiai állapota jelentıs mértékben függ a víztest kémiai állapotától, kémiai környezetétıl, sıt mi több egy kibocsátás biológiai kihatásai a kibocsátott szennyvíz, vagy bevezetett víz szennyezıanyag (kémiai) összetételétıl, minıségi, mennyiségi paramétereitıl függ. Vagyis egy víztest ökológiai állapotának szabályozásához elengedhetetlenek a kémiai paraméterek vizsgálata, illetve azok várható víztestre gyakorolt biológiai változásoknak meghatározása, vizsgálata és végsı soron ismerete. A vízkeret irányelv nem határoz meg terhelhetıségi kritériumokat, azonban elıírja a kiváló és a jó állapot, vagy potenciál megtartását (ahol az már fennáll), és a jó állapot, vagy potenciál elérését (ahol az még nem áll fenn). Ez csak a terhelhetıség vizsgálat alapján lehetséges. A befogadó ökológiai állapotát szem elıtt tartó szabályozási rendszer bevezetése a jogszabályok megfelelı módosítását is feltételezi, elsı sorban a felszíni vizek minısége védelmérıl szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosítására van szükség. A jogszabály hívatott számszerősíteni azokat a környezetminıségi és vízminıségi határértékeket, melyek a víz jó állapotának az eléréséhez és megırzéséhez szükségesek. Ezen a ponton kell szólni egy pár szót a vízgazdálkodási tervekrıl is, melyek az egyik eszközt hivatottak biztosítani a célállapotok megvalósításához, vagy megtartásához. 2009. december 22. volt az a határidı amikorra véglegesíteni kellett a vízgyőjtı gazdálkodási terveket, csatolva hozzá egy intézkedési programot, mely a VKI célkitőzésinek teljesülését biztosíthatja. A vízgyőjtı gazdálkodási terv illetékességi területünkre esı részvízgyőjtık és alegységekre vonatkozó részének elıkészítése, a KÖTI-KÖVIZIG feladatkörébe volt utalva, melyhez Felügyelıségünk a rendelkezésre álló adatokat átadta. A részvízgyőjtı területeinkre összeállított tervek egységes szerkezetben összeállított változata alkotja Magyarország vízgazdálkodási tervét. A 1127/2010.(V.21.) Kormány határozattal a kormány közzétette az ország vízgazdálkodási tervét azzal a (2) pontban meghatározott szándékkal, hogy, az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiákat fel kell mérni és azoknak a vízgyőjtı-gazdálkodási tervvel való összhangját A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Bevezetı 2 Megfigyelés, monitorozás 3 Milyen állapotban vannak vizeink? Tisza folyó Zagyva folyó Tó víztestek holtágak vízminısége Belvízcsatornák vízminısége Összefoglaló biztosítani kell. A vízgyőjtı gazdálkodási tervek tartalmazzák a jelenlegi vízminıségi és mennyiségi állapot felmérését, a háttér-információt a víztestek jelenlegi állapotáról, milyen kifogásolható minıségi és mennyiségi problémák jelentkeznek, ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célkitőzések fogalmazhatóak meg és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzésekre van 1
szükség. Szükséges megjegyezni, a terv maga egy keretet ad, melynek figyelembe vételével meg kell teremteni azt a jogi környezetet, és társadalmi megegyezést, mely lehetıvé teszi, hogy a meghatározott határidıre (2015. és 2027.) a kitőzött cél elérhetı legyen. A felszíni vizek minısége védelmérıl szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosításának tervezete elkészült. A tervezet tartalmazza az elsıbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminıségi határértékeit, illetve, a felszíni vizek (álló- és folyó) ökológiai állapotát befolyásoló vízminıségi határértékeket, melyek éves átlag értékre vonatkoznak. Az új rendszer életbe lépésével lezárul egy közel 50-60 éves szabályozási szemlélet. Addig is lássuk a 2009. évi kémiai vizsgálati eredmények alapján, a vízszennyezettségi határértékekrıl és azok alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetben foglaltak figyelembe vételével, milyen besorolással jellemezhetıek a területünkön kijelölt víztestek. Megfigyelés, monitorozás Az új szabályozási rendszer bevezetése érdekében, illetve az egyes víztestek ökológiai állapotának meghatározása érdekében évek óta folyik egy megalapozó mintavétel, mely az állapotmeghatározás mellett a kockázatot jelentı anyag meghatározására is irányul. A mintavételi szelvények kijelölésére évente kerül sor, a laborokkal és az érintett társfelügyelıségekkel egyeztetett módon. A hosszú távú megfigyelés alatt álló víztestek (10 db) vizsgálatára rendszeresen minden évben sor kerül. A monitorozás a VKI keretében, I. feltáró,- (nemzeti megfigyelı hálózat), II. feltáró megfigyelési helyeken, illetve operatív megfigyelı helyeken történik. A II. feltáró megfigyelési helyek az I. kiegészítéseként jöttek létre és célja a vízgyőjtı szintő specifikus terhelések hosszú távú megfigyelése. Az operatív megfigyelı program célja azoknak a víztesteknek a vizsgálata, melyek esetében fennáll annak kockázata, hogy az esetükben kitőzött célkitőzések nem teljesülnek, és ez által szükséges az intézkedési program eredményeinek a nyomon követése. A Közép-Tisza vidéken kijelölt víztestek monitorozására 2009-ban 29 mintavételi hely került meghatározásra, melyek közül 10 db feltáró, illetve 19 operatív megfigyelı hely. Az operatív kategóriába sorolt mintavételi helyek esetében a kockázatosságot részben a veszélyes anyagok, a táp- és szerves anyagok, esetenként a hidromorfológiai kockázat jelenti. Nevesítve, a feltáró és operatív megfigyelési pontok a Tisza folyón (4), a Zagyva folyón (2), a holtágakon (9), belvízcsatornákon (14), a Hortobágy-Berettyón (1) helyezkednek el. Milyen állapotban vannak a területünk vizei? A felszíni vizeink VKI szerinti teljes körő minısítésére nem vállalkozhatunk, tekintettel arra, hogy egy összetett minısítési rendszerrıl van szó és talán erre még kidolgozott, bejáratott módszer nincs kidolgozva. Erre való tekintettel csak a kémiai állapot vizsgálatára teszünk kísérletet, vizsgálva egyaránt a veszélyes és nem veszélyes anyagokat. Tisza folyó A Tisza folyó Felügyelıségünk illetékességi területére esı részén, négy (megszokott) szelvényben kerül sor rendszeresen vízmintavételre, mint feltáró mintavételi helyen: Tiszafüred, Kisköre, Szolnok fölött és Tiszaugon. Kijelölt víztest szempontjából a Tiszafüredi szelvény a HU_RW_AAA506_0402-0521 EU kóddal ellátott víztest alsó szelvénye, a Kiskörei a Szolnoki és a Tiszaugi mintavételi helyek a HU_RW_AAA506_0243-0402 EU kóddal ellátott 2
víztest felsı harmadában helyezkednek el. A Tiszafüredi szelvényben tárgyi évben 3 mintavételre került sor, a többi szelvényben havi gyakorisággal történt mintavétel. Az alábbi táblázatban az éves számtani átlag értékeket tüntettük fel, illetve határértékként a jogszabálytervezetbıl a 20. típusú Síkvidéki közepes és nagy folyók -ra vonatkozó határértékeket: Komponens Vízminıségi Tisza - Tisza - Tisza - Tisza - határérték Tiszafüred Kisköre Szolnok Tiszaug Víz hımérséklet C 16,77 12,75 13,27 13,06 ph(laboratórium) 6,5-9,0 8,03 8,03 7,98 8,04 Klorid mg/l <60 0,00 27,25 KOIcr er mg/l <25 14,67 14,58 14,00 11,58 Oldott oxigén mg/l >7 7,83 8,84 8,21 9,57 Oxigén telítettség % 70-120 80,00 81,58 85,67 89,58 BOI5 mg/l <4 5,37 2,18 2,29 2,84 Ammónium-nitrogén mg/l <0,4 0,06 0,09 0,09 0,09 Nitrát mg/l <2 3,93 4,18 4,19 4,44 Nitrit mg/l <0,06 0,05 0,08 0,05 0,06 O,foszfát µg/l <120 240,00 175,00 127,50 157,50 foszfor µg/l <250 106,67 116,67 39,17 92,50 a-klorofill mg/m3 <2,9 1,76 3,6 1,88 6,20 A vizsgálati eredmények alapján a víz minısége a tápanyagok vonatkozásában nem elégíti ki a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértéket, nevezetesen az nitrát és az ortofoszfát esetében. Hosszszelvényben vizsgálva megállapítható, hogy a nitrát kisebb ingadozással mindvégig a 4,0-4,40 mg/l érték között váltakozik és már a felsı szelvényben is hasonló nagyságrendő, vagyis a terhelés a felsı vízfolyás szakaszon következik be. Szintén megfigyelhetı a nitrit határérték közeli koncentrációja, ami elméletileg a jó állapothoz tartozó határértékhez viszonyított telítettséget jelent. Az ortofoszfát tartalom magasabb értéket mutat a Tiszafüred-i szelvényben és csökkenı tendenciát a Szolnok fölötti szelvényig, majd ismételten egy növekedést mutat, mindvégig határérték fölötti értéktartományban maradva. Az eredmény sorból, a Tiszafüredi szelvény alatti szakaszon végbemenı természetes lebomlási folyamatok mértékére lehet következtetni, és a Szolnok és alatta bekövetkezı szennyezıanyag terhelésre, növekedésre. A klorofill-a 5,9 µg/l alatti (kívánatos érték) értéke, megfelel a hasonló típusú síkvidéki vizeknél elvárt értéknek. A vízkémiai adatok alapján történı minısítés nem tekinthetı teljesnek, csak következtetések levonására alkalmas. Ugyanis ezeket az eredményeket szembe kell állítani az ökológiai,- és mindenekelıtt a biológiai vizsgálatok eredményével és összefüggésében vizsgálni a kémiai hatást a biológiai állapotra. Ez alapján lehet talán meghatározni a kémia-biológia kölcsönhatást kifejtı paramétert, melynek a korlátozására, kiküszöbölésére kell intézkedéseket meghatározni. Amint a fenti értékelésbıl is kiderül egyes paraméterek vonatkozásában szükségessé válható intézkedések nem biztos, hogy a vizsgált víztestre vonatkoznak, tekintettel arra, hogy már az a felsı jellemzı szelvényben is kimutatható, mint limitáló tényezı. Ez erısíti meg a vízgyőjtı szemlélető szabályozás szükségességét, és nem utolsó sorban a határokon átnyúló vízgazdálkodási tervek, monitoring meglétét. Szennyezı és elsıbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek meghatározására a Tiszafüredi és Szolnok fölötti szelvényekben került sor. Jellemzıen a mért komponensek - kevés kivétellel - a kimutathatósági határérték alatt voltak, kivéve a 4-nonil-fenol tartalmat két esetben a Szolnok fölötti szelvényben melynek értéke 0,240-0,250 µg/l volt, átlagértékben viszont a jogszabálytervezetben meghatározott környezetminıségi határérték alatt (0,3 µg/l). Zagyva folyó A kijelölt víztest szempontjából az általunk megfigyelt víztest EU kódja HU_RW_AAB074_0000-0063, a besorolás szerint nem minısül erısen módosítottnak, vagy mesterséges víztestnek, szerves anyag terhelés szempontjából nem kockázatos, ellenben tápanyagterhelés alapján kockázatosnak minısül. Ez utóbbinak oka a pontszerő bevezetések lehetnek. A veszélyes-anyag terhelés alapján a diffúz bevezetések okán lehetséges a kockázat. A vízminıség vizsgálatára két szelvényben került sor: a Jásztelki,- és a torkolatközeli Újszászi szelvényben. A jásztelki szelvényben 4 minta/év gyakorisággal,- az újszászi szelvényben pedig 12 (havi egy) 3
mintavételre került sor. A szennyezı és elsıbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek közül a fenolok meghatározására került sor az újszászi szelvényben. A melléklet táblázatban a vizsgált paraméterek közül csak azokat tüntettük fel, amelyekre a jogszabálytervezetben van meghatározva határérték. Látható, hogy a határérték fölötti vizsgálati eredmények túlsúlyban vannak, csak a szerves anyag tartalmat jellemzı komponensek és a ph értéke illeszkedik a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértékekhez. Ugyan a biológiai vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, de feltehetıen a jó állapothoz szükséges határértékekhez viszonyítottan minden területen jelentkezı jelentıs túllépés a biológiai állapotban is megmutatkozik. A Zagyva-Tarna vízgyőjtı utóbbi évek vizsgálati eredményét áttekintve megállapítható, hogy a szentlırinckátai és a Tarna jászdózsai szelvényében vett minták vizsgálati eredményei a foszforformák esetében egy nagyságrenddel kedvezıbbek, de így is meghaladják a jó állapothoz szükséges határértékeket. Ennek alapján feltételezhetı, hogy a szennyezés növekedés a Jászberény és térségében bevezetett szennyvizek Komponens Vízminıségi Zagyva Zagyva - Újszász határérték Jásztelek 2009. 2003-2007. ph(laboratórium) 6,5-9,0 8,12 8,16 - Fajlagos vezetıképesség µs/cm <900 1041,25 1052,17 - KOIcr er mg/l <25 20,00 20,83 18-21 Oldott oxigén mg/l >7 7,20 7,73 8,8-10 Oxigén telítettség % 70-120 64,25 69,08 72-108 BOI5 mg/l <4 3,63 2,40 2,8-3,4 Ammónium-nitrogén mg/l <0,4 1,08 0,12 0,18-0,3 Nitrát mg/l <2 12,18 11,36 2,5-3,2 Nitrit mg/l <0,06 0,33 0,07 0,02-0,04 O,foszfát µg/l <120 2047,50 1868,33 450-500 foszfor µg/l <250 727,50 707,50 570-620 nitrogén mg/l <3 4,35 3,19 - a-klorofill mg/m3 <2,9 7,4 3,77 25-30 eredményeként jön létre, melynek felülvizsgálatára, korlátozására van szükség. Ugyanakkor az utolsó oszlopban feltüntetett utóbbi évek átlagértéke alapján megállapítható, hogy a korábbi években egy kedvezıbb állapot állt fenn, mely arra enged következtetni, hogy a vízminıségi állapot részben javítható. A sokéves átlag érték alapján szintén megállapítható, hogy az utóbbi 30-35 év vizsgálati eredményei tápanyag háztartás szempontjából egyetlen évben sem feleltek meg a jó állapot eléréséhez szükséges határértékeknek. Azt is szükséges kiemelni, hogy a Zagyva-Tarna vízgyőjtı egyike azoknak a vízgyőjtıknek, melynek területe teljes egészében hazánk területén helyezkedik el, ezért a vízminıség szabályozása csak rajtunk múlik. Tó víztestek holtágak vízminısége 2009-ban 9 db holtág vízminıségének vizsgálatára került sor, változatosan 3-12 mintavétel/év gyakorisággal. Komponenskör vonatkozásában minden esetben sor került az általánosnak tekinthetı vízkémiai vizsgálatokra. Veszélyes anyagok vizsgálatára nem került sor. A tó víztestek kategóriába tartozó holtágak jellemzése alapján megállapítható, hogy felület szempontjából kicsinek tekinthetıek, mesterségesen létrejött víztestek de jellegük jelentıs módosítások nélküli, természetesnek tekinthetı. Vízminıség szempontjából szerves,- és tápanyagterhelés szerinti kockázatosság lehetséges, de inkább kockázatosnak tekinthetıek. A vizsgálati eredmények átlag értékeit a könnyebb áttekinthetıség kedvéért az alábbi táblázatban összesítettük: Komponens, Határérték, Holtág megn. Oldott oxigén Oxigén telített. (%) KOIk BOI5 nitrogén foszfor (µg/l) Ortofosz fát (µg/l) >5 50-130 <40 <4 <3 <400 <200 Halásztelki HK 7,63 74,33 17,92 3,59 0,97 115,25 205,0 Peresi HK 10,93 110,75 44,25 8,13 2,21 240,0 217,5 Harcsási HK 9,29 77,33 31,83 5,61 0,86 135,83 197,5 Túrtıi HK 9,10 85,92 19,83 4,02 0,35 122,5 209,92 Cibaki HT 7,6 80,67 51,33 7,70 2,22 100 26,67 Szajoli HT 7,98 76,67 47,5 8,58 2,0 163,33 95,83 Alcsi HT 8,18 75,75 26,25 3,10 0,92 85 130 Fegyverneki HT 9,93 88,2 14,75 3,6 0,68 72,5 120 Cserıközi HT 2,15 18,7 61,5 13,47 1,07 351 353 4
A holtágakba jellemzıen nem kerül közvetlenül tisztított szennyvíz, elıfordulhat esetlegesen strandokról származó használt termálvíz bevezetése, melynek a szerves anyag tartalma nem számottevı, só tartalomban okozhat némi növekedést. Általában véve a vizsgált holtágak tápanyag háztartása megfelelı, az eseti határérték túllépések kismértékőek. A határérték feletti értéket egy-egy kiugróan magas érték okozza, de az év legnagyobb részében a koncentrációk megfelelnek a jó állapotra meghatározottnak. Határérték túllépés többnyire a szerves anyag tartalmat jellemzı komponensek esetében tapasztalunk, mely egyaránt megmutatkozik a biológiailag lebontható részben is ami arra enged következtetni, hogy a szennyezés feltehetıen természetes eredető, könnyen bontható. Az oxigénháztatás mutatói a Cserıközi kivételével szintén a kívánatos érték tartományba helyezkedik el, ami örvendetesnek mondható. A Cserıközi Holt-Tisza jellemzıen kedvezıtlen állapota egy alaposabb vizsgálatot igényel. Belvízcsatornák vízminısége A mőködési területünk síkvidéki jellegébıl adódóan a területen számtalan olyan belvízcsatorna van melynek nyomvonala természetes úton alakult ki, de némi korrekcióval, módosított jellegőnek tekinthetı. Ennek megfelelıen a belvízcsatornák víztestként történı jellemzése, általában nem tekinti mesterséges víztestnek, de az erısen módosított jellegét valószínősíti. A belvízcsatornák a belvízelvezetı funkciójuk mellett, az utóbbi idıben jellemzıen nagyobb település tisztított szennyvíz elvezetı funkcióját is betöltik, ezért szerves,- és tápanyag terhelés szempontjából a rá települt pontszerő szennyvíz bevezetések hatására kockázatosnak minısülnek, illetve legtöbb esetben a veszélyes-anyag terhelés is mint kockázati tényezı lép fel. Ennek tükrében tekintsük át az egyes belvízcsatornák vízminıségét jellemzı vizsgálati eredményeket: Komponens, Határérték, Holtág Oldott oxigén Oxigén telítetts. (%) KOIk BOI5 nitrogén foszfor (µg/l) Ortofosz fát (µg/l) megnevezése >5 50-130 <40 <4 <3 <400 <200 Perje fcs. 3,33 27,0 82,25 23,08 33,63 4300 7580 Gerje fcs. 7,83 62,0 37,0 4,53 1,88 876,67 2480 Közös fcs. 5,25 44,50 57,0 16,13 19,43 3100 6037,5 Németh-éri fcs. 4,50 46,0 116,33 28,67 1,61 773,33 2016,67 Tiszabıi fcs. 4,45 40 47,75 2,68 2,38 230,0 440,0 Karcag-I. fcs. 3,88 33 69,75 9,65 15,9 1342,5 3890,0 Sajfoki fcs. 9,0 82,5 61,0 8,55 1,66 502,5 1012,5 Hanyi-ér 7,38 68,58 26,0 2,75 1,20 905,83 1813,33 Mirhó-Gyócsi fcs. 9,63 90,17 26,67 4,73 3,88 1298,33 3077,5 Harangzugi fcs. 7,68 67,5 28,5 6,0 4,05 205,0 432,5 Szajoli fcs. 4,88 40,75 28,5 4,45 2,79 2472,5 7002,5 Pejtsik fcs. 5,57 47,0 43,0 4,43 0,42 170,0 356,67 Tiszaderzsi 3 bcs. 8,68 81,25 54,0 7,60 0,97 535,0 485,0 Körös-ér 4,85 39,25 155,5 26,43 14,52 5300,0 12702,5 Nagyfoki I. bcs. 4,65 38,5 42,75 9,55 2,09 197,5 555,0 A belvízcsatornák többsége 16. és 17. típusú víztest, ezért határértéként a síkvidéki pangó viző vízfolyások esetében megállapított határértékeket vettük. A vizsgálati eredmények zöme a megállapított határérték fölött van. Ennek oka elsısorban az a tény, hogy az Alföldön kevés állandó vízfolyást találunk, mely a települések tisztított szennyvizeinek elvezetését biztonságosan, vízminıség romlást kizáró módon, megoldaná. Belvízelvezetı csatornáink mindegyike idıszakos vízfolyásnak minısül. Az idıszakos vízfolyás meghatározása is utal annak befogadói minıségének kedvezıtlen tulajdonságaira: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkezı vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely idıszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, 5
illetve használt víz bevezetése nélkül. Az idıszakosság társulva a tisztított szennyvíz befogadói funkcióval eredményezi a nyári idıszakban bekövetkezı rendkívüli vízminıségi állapotot. Mint látható a vizsgálati eredményekbıl a belvízcsatornák vizének igen magas a szerves anyag tartalma, és rendkívül magas a tápanyagháztartást jellemzı komponensek értéke. Az igen szennyezett belvízcsatornák általában társíthatóak egy településsel, melynek a tisztított szennyvizeinek a befogadója, mint pl. Perje Abony; Körös-ér Nagykörös; Szajoli fcs. Törökszentmiklós, vagy Karcag I. fcs. Karcag város. Összefoglaló A fentiekben bemutatott vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy legrosszabb kémiai állapotban a belvízcsatornák és a Zagyva folyó van, mely természetes módon eredményezi a rossz biológiai állapotot is. A Zagyva folyó vonatkozásában visszatekintve az 1970-es évek közepén- és az azt követıen mért eredményekre megállapíthatjuk, hogy már abban az idıben sem beszélhetünk a Zagyva jó minıségi állapotáról. Azt követıen a vízfolyás állapota csak romlott, az iparosodás eredményeként megnövekedett mennyiségő - és csak részben tisztított - bevezetett szennyvizek hatására. Ennek eredményeként a vízminıségben 1990-ig egy igen markáns kedvezıtlen változás következett be, majd fokozatosan a 2001- ig egy kismértékő javulás állt be, majd többnyire stagnált a víz minısége. A jó ökológiai állapot elérésére kitőzött idıpont 2021. (Zagyva alsó), illetve 2027. (Zagyva felsı), vagyis mindössze 10-15 év áll rendelkezésre a jó állapot eléréséhez. Ez feltehetıen nem azt jelenti, hogy a kitőzött határidıre minden kémiai paraméternek meg kell feleljen a meghatározott határértékeknek, hanem ezen határértékekhez való közelítés megvalósítása, azzal a feltétellel, hogy a jó biológiai állapot is létrejöjjön. A határértékeket vizsgálva ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a BOI5 esetében a 16. és 17. típusú víztestek esetében elıírt <4 mg/l igen alacsony értéknek tekinthetı, - sıt talán elérhetetlen -, tekintettel arra, hogy ez az érték a Tisza folyóra jellemzı átlag értéknek felel meg. Az idıszakos vízfolyásnak minısülı belvízcsatornáink esetében az elméleti jó ökológiai állapot elérése igen nehéz feladatnak bizonyulhat, tekintettel arra, hogy a csatorna idıszakonként kiszáradhat (ekkor nem beszélhetünk biológiai állapotról), illetve belvizes idıszakban a mezıgazdasági területekrıl meglehetısen rossz minıségő víz érkezik, továbbá folyamatosan szennyvízzel terhelt, és a tisztított szennyvíz bevezetés is jelentıs szerves,- szennyezıanyag terhelést jelent. A fentiekben ismertetett, határértékhez viszonyított kémiai paraméterek egyes víztípusoknál elırevetítik a jó ökológiai állapot elérésének komplexitását. A feladat végrehajtására vállalt 10-15 év, egy rendkívül magas szennyezettségi állapotra beállt biológiai állapot megváltoztatásához nem tekinthetı hosszúnak, ezért mihamarabb meg kell teremteni a - meghatározott intézkedések végrehajtásához - szükséges jogi és gazdasági környezetet, hogy elkezdıdhessen az átfogó környezetvédelmi-, vízgazdálkodási intézkedés sorozat és hozzá tartozó szemléletváltás, melynek eredményeként 2027-ben majd elmondhatjuk, hogy vizeink jó ökológiai állapotba kerültek. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 523-362 Felelıs szerkesztı: Petráss András Felelıs kiadó: Dr. Háfra István 2010. július Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Címzett Város : Utca, házszám : Irányítószám : 6