Szakképzési hozzájárulás 2013.évközi,2014. évi változásai Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága
Jogszabályi háttér a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht. tv.) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szak. tv.) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. tv a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft.); a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) az egyes adótörvényeknek és azokkal összefüggő más törvények, valamint a nemzeti adó- és vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. tv.
Jogszabályi háttér 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról és az ezt módosító 240/2012. (VIII.30.), 331/2012 (XI.28), 84/2013 (III.21) Korm. rendelet 314/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a szakképzési megállapodásról 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet és a módosítására kiadott 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról 3111/2013. (VI. 4.) AB határozat
Változások indokai 2013. szeptember 1-től jelentős változások léptek életbe a tanfolyamok és a magánoktatás piacán. A törvényváltozás nem titkolt célja, hogy a szakképzést beterelje az iskolák falai közé, hiszen a jelentősen megemelkedett óraszámok miatt nagyon megdrágul a képzési központokban a tanfolyamok ára 2014-től. A 200-300 órás képzések 800 órára nőnek. A korábbi OKJ tanfolyamok által képzett szakmák (bolti eladó, boltvezető, cukrász, vendéglátó eladó ) népszerűek voltak, mert viszonylag rövid idő alatt adtak végzettséget igazoló bizonyítványt. A tanfolyam díja 60-180 eft között mozgott, ez most a megemelt óraszámok miatt megtöbbszöröződhet. Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását.
Év közi változások Az Szt.-ben előírt alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. Tanulószerződés a tanulóval egy kivételtől eltekintve az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.
Szakképzési hozzájárulás alapja A hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás kedvezményekkel csökkentett alapját úgy kapjuk meg, hogy a szociális hozzájárulási alapból levonjuk a tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részesített, biztosítottnak minősülő tanulók pénzbeli juttatását, valamint az egyéb, szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezményeket. Ebbe a körbe tartozik 2013. óta havonta 100 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után, a tartósan álláskereső személyek után, a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után, vagy a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után, ha a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesítették. havonta 500 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan, ha a kutatók foglalkoztatása után járó 27 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesített. 2011. évi CLVI. tv. 462/F. (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében élhet vele A b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetében 200 eft-ig jár 14,5% szocho adókedvezmény, de ez nem vonható le a szakképzési adóalapból.
Kötelezettség, bevallás A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka, nem tesz különbséget a különböző jogviszonyokban keletkezett alapok között, és független a biztosítási jogviszony létrejöttétől. Azon kifizetések, juttatások után, amelyek nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját, nem keletkezik szakképzési fizetési kötelezettség pl. táppénz, késedelmi kamat, egyéb jövedelem A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg. Tárgyév 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulás előleget kell fizetni (önadózás keretében kell megállapítani), fő szabály szerint kizárólag elektronikus úton követő hó 12.-ig történő 1308, 1408 bevallás benyújtásával és az előleg befizetésével. A bevallásban az adatokat ezer Ft-ra kell kerekíteni, a kerekítés általános szabályai szerint. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, de az Szht 8. (1) bekezdése alapján a kötelezettség csökkentő tétel időarányosan figyelembe vehető. Saját dolgozó képzése esetén csak a pénzügyileg teljesített költségek vehetők figyelembe.
Bevallás Az éves elszámolást 2013. év tekintetében tárgyévet követő év január 12.-ig kell bevallani. Ez tartalmazza a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó kötelezettséget, csökkentő tételeket, nettó kötelezettséget. A befizetett előleg (1-11 hó) és az éves nettó kötelezettség különbözetét ekkor kell befizetni, a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (Ettől eltér a kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves Eü szolgáltató ill. a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, aki az üzleti évét követő év 5. hónap utolsó napjáig Tao bevallásában számol el.) Adóbevallás különös szabályai vonatkoznak a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény tekintetében.
Gyakorlati képzést szervezők átmeneti szabályozása Ha a kötelezett felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést kell alkalmazni, b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést és a visszaigénylésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ezt a legkésőbb 2012. szeptemberben indult felsőfokú szakképzésre lehet alkalmazni.
Szerződés jogellenes felmondása Ha a hozzájárulásra kötelezett a 2011. december 31.-ig megkötött tanuló ill. hallgatói szerződést a határidő lejárta előtt 2012. január 01.-e után jogellenesen felmondja, a felmondást követő 15 napon belül köteles a felmondás időpontjáig elszámolt költségek teljes, az Igénybevételi kamattal növelt összegét befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglakoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (továbbiakban: EFK számla), továbbá a normatíván alapuló csökkentő tétel teljes összegét az Art önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint a NAV számlájára. (2012. január 01.-e után kötött szerződések jogtalan felmondásakor a mondat második felének rendelkezése érvényes.) Ebben az esetben nem élhet a saját dolgozó képzésekor a levonás lehetőségével.
Átmeneti szabályozás Ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt a felhasználó 2011.12.31.-ig a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolta, köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 ill. ingatlan esetében 10 évig a gyakorlati képzés céljára használni. Ha adózó a gyakorlati képzés szervezését ill adott szakképesítés képzését megszünteti, a szakképzés terhére elszámolt bekerülési érték a képzés megszűnése időpontjában fennálló, a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos összegét a megszűnéssel egyidejüleg be kell fizetnie az EFK számlára. Mentesül a befizetési kötelezettség alól, ha jogutódja kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel folytatja, ill. ha a jogutód nélkül megszűnő az érintett tárgyi eszköz tulajdonjogát állami fenntartású intézménynek térítésmentesen átadja.
Átmeneti szabályozás A 2011. december 31.-ig hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, a Munkaerőpiaci Alap által nyújtott támogatások felhasználásának és elszámolásának helyességét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. 2011. december 31.-ig a gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettet az Art elévülési időtartama figyelembe vételével az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, az önellenőrzést is ide kell benyújtani (a pótbevallást viszont a NAV felé), és az új törvény hatályba lépését megelőző szabályok az irányadók.
A szakképzési hozzájárulás kiszámításához: a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. Amennyiben határidőre nem állnak rendelkezésére a szükséges adatok, nem járhat el az Szht 9. (6) szerint, a különbözet bevallására kizárólag önellenőrzés keretében van lehetőség.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja A törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés megszervezésével, vagy kizárólag az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel, 2013. évtől saját munkavállaló képzésével.
Gyakorlati képzés teljesíthető: 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján (tartalmát a Szak. tv. 56-57. szabályozza), amennyiben a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, vagy 2.) Szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is (tartalmát a Szak. tv. 46-55. szabályozza), vagy 3.) 2012. szeptember 01.-től Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
2013. évtől 4.) Saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, vagy munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai, nyelvi képzés, ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket, jogszabályban meghatározott költségei. A szakképzési kötelezettség azonos módon csökkenthető a tanulószerződéssel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-ig, és nem lehet több a tanulószerződés alapján elszámolt kötelezettség csökkentő tételnél. További feltételeket külön jogszabály is meghatároz.
21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról alapján állami támogatásnak minősül 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak megfelelően irányadóak (de minimis). Akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. -nak megfelelően, ha a következő feltételeknek megfelel: havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, a képzés a felnőttképzésről szóló tv-ben foglaltak szerint történik, nem távoktatási formában, megfelel a szakmai képzés feltételeinek, minimális időtartama 20 óra, EU vagy EGT állam területén történik.
21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet Az elszámolt képzésről adatszolgáltatás a kormányhivatal felé 2014. január 12.-ig kell legelőször beadni. (igazolási kérelem nem nyújtható be) Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható (rendelet mellékletei). 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. A megőrizni köteles bizonylatok köre elég tág, 10 évig meg kell őrizni. A munkaügyi központ a tárgyévről szóló nyilvántartást a tárgyévet követő év június hó 20. napjáig köteles megküldeni többek között a NAV felé. Az ellenőrzése során feltárt hibákról értesíti a NAV-ot.
21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezettre kevesebb feltételt ír elő a jogszabály. Egyéb feltétel, hogy külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek - az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség teljesítése érdekében átadni a rendeletben rögzített bizonylatokat (e körben is módosított az 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet, mely elsősorban apróbb változtatások mellett eltörölte a vegyes képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, és az egyik adatlapot is módosította) Az elszámolható költségek körét a 9. tartalmazza, belső képzés esetén a tényleges önköltség a kiindulópont. Áthúzódó képzés esetén teljesítésarányosan számolhatja el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente.
21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet A 9. tartalmazza az elszámolható költségek körét. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a; b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a 80%- ig növelhető fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzéssel, mikro-kis és közép vállalkozás esetében. (4) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. A rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni.
Hallgató képzése A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Az együttműködési megállapodást meg kell kötni a gyakorlat igényes szak esetében írásba foglalva és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján - az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló tv szerint a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. Megállapítható díjazás hiánya is, egybefüggően 6 hetet el nem éri gyakorlat esetében, ekkor nem áll fenn biztosítotti jogviszony..
Pénzbeli juttatás Gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára, ill. a tanulószerződés időtartamára pénzbeli juttatás jár. A fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szeresénél. (hallgató esetén nincs 1,3 szorzó) Tanulószerződés esetén az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve ez az összeg csökkenhet. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. Együttműködési megállapodás esetében a fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad. A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is. Ezt együttműködési megállapodásnál nem kell alkalmazni.
Pénzbeli juttatás 2013.évi CC. tv 201. Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. A 2012. évben hatályos Tbj. 4. k) pontja értelmében tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló esetében a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 63. (5) bekezdése és a 64. (1) bekezdés első fordulata szerint a tanulószerződéses díj csökkenthető igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulékalapot 2014. évtől. Aki 2012-2013. évekre nem eszerint járt el, önellenőrzés keretében kell módosítania a 08-as bevallásait.
A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2013. évre vonatkozóan 440.000 Ft/fő/év, 2014. évre a 2014. évi költségvetési törvény tervezete szerint 453.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, és a többször módosított 280/2011.(XII.20.) Korm. Rendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.
2013.-2014 évre a visszatérítés szabályai Együttműködési megállapodás (EM) és tanulószerződés (TSZ) alapján elszámolható csökkentő kötelezettség és tétel együttesen > mint a bruttó 1) EM >= bruttó kötelezettség, csak a TSZ szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél. 2) EM < bruttó kötelezettség és EM >= TSZ, csak a bruttó kötelezettség mértékéig lehet csökkenteni 3) EM < TSZ, a csökkentő tételek összeadódnak és a bruttó kötelezettségből levonva a különbözet visszaigényelhető. Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége 0, csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tételt lehet figyelembe venni a visszaigénylésnél. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása együttműködési megállapodás alapján 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: a) gyakorlati képzési normatíva összege egy napra az alapnormatíva (440.000/453.000 Ft) összegének 130-cal történő elosztása (440.000/130 3385 Ft), b) a csökkentő tétel éves összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi (3385 Ft) összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, c) havi összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (3385 Ft) és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata.
Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása tanulószerződés alapján 2.) a) csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és az 1. számú függelékben, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó 2012. szeptember 01.-ét követően szakképesítésenkénti súlyszorzó alapján Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel havi összege a következő b) havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az a) bekezdés szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része c) ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített d) ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni A szünetelés idejére nem számolható el csökkentő tétel.
2013. január 1-jétől az együttműködési megállapodás, tanulószerződés kiterjesztése egyéb szervezetekre Az együttműködési megállapodás, tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet 2013. január 1-jét követően köthet megállapodást, szerződést a törvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében. Egyéb szerv, szervezet például a köznevelési intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, az agrárágazatban az őstermelő stb. Ők a jövőben sem válnak szakképzési hozzájárulásra kötelezetté, csupán velük azonos módon számolhatják el, igényelhetik a foglalkoztatás költségeit a képzési alaprész forrásaiból. (2011. CLV tv. 12. b, 2011. CLXXXVII. tv 84. )
Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása gyakorlatigényes alapképzési szak keretében 3.) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: a) a hallgatóra vonatkozó gyakorlati képzési normatíva napi összege az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztása (440.000 Ft/453.000 Ft/100), b) tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, c) előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozó csökkentő tétel havi összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata
A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai (együttműködésnél nem alkalmazható) Ha a kötelezett tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzés megállapodásának tartalmaznia kell: a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott adatait (név, székhely, adószám, statisztikai számjel, cégjegyzék vagy nyilvántartási szám, kamarai nyilvántartási szám), az átirányítással érintett létszámot (szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti bontásban), időtartamra vonatkozó adatokat (szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a kötelezettnél a tanulószerződés szerinti gyakorlati képzés időtartamát, átirányítás időtartamát, tanévenkénti arányát), a képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, annak biztosítását a felek között, a felek gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait, a tanulókat a törvény szerint megillető juttatások biztosításának rendjét, a felelősségbiztosítás költségviselőjét, a teljesítési megbízottat megillető juttatást, melyről jellemzően oktatási címszóval kerül a számla kibocsátásra, ezt a tevékenységének keretei közé fel kell venni (vigyázat, arányosított áfa!!!) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanulók felügyeletét ellátó személy megnevezését.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés.
Köszönöm a figyelmet