Soponya-Aba Óvodai Intézményi Társulás 8127 Aba, Rákóczi u. 12. Soponya-Aba Óvodai Intézményi Társulás fenntartása alatt működtetett: soponyai Mesevár Óvoda és az abai Hétszínvirág Tagóvoda helyi óvodai nevelési programja Aba, 2010-06-04 Összeállította: Varga Istvánné óvodavezető
BEVEZETÉS 2009 nyarán Soponya és Aba Nagyközségek Képviselőtestületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a, ill. a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény 86. ill. 88. -a alapján létrehozták Soponya és Aba intézményei társulását. A két település képviselő-testülete létrehozta a soponyai Mesevár és az abai Hétszínvirág óvodák Óvodai Intézményi Társulását. Jelen módosítás alapja a Kormány 255/2009.(XI.20) Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjánal kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról. Valamint a TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat keretében a kompetencia alapú programcsomag bevezetése. Az intézményi Helyi nevelési program gyakorlati megvalósításához az alábbi dokumentumokat alkalmazzuk: Kompetencia alapú óvodai programcsomag, Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. alternatív programja Abai Hátszínvirág Óvoda nevelési programja Az életfa kompetencia program megalapozása óvodánkban c. innováció, amelyet az I. számú melléklet tartalmaz.
1. HELYZETELEMZÉS: 1.1 KÖZÖS GONDOLATOK: 1.2 ABA: Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. A közel 4000 lakosú faluhoz a 180 fős Bodakajtor és a 230 fő lakosú Belsőbáránd település is tartozik. A településeket melyek egymástól 4-10 km-re helyezkednek el az önkormányzat buszjárata köti össze. A község képe rendezett, víz, gáz, telefon, kábeltelevízió infrastruktúrával rendelkezik. Községünkben az országos átlagnál több gyermek születik, nagyon sok a 3 és több gyermekes család. Gyermekeink egyharmada nagycsaládból érkezik. Magas azon gyermekek száma, akik hátrányos, ingerszegény életmódú családokban élnek. 1993. óta helyi önkormányzati döntés alapján minden óvodába íratott gyermek automatikusan felvételt nyer az intézménybe. Ebből adódóan még mindig magasak a csoportlétszámok. Az óvoda 175 férőhelyű. Felméréseink, családlátogatásaink eredményeként és az elmúlt évek tapasztalatai alapján meggyőződtünk arról, hogy kiemelten fel kell vállalnunk az óvó-védő szociális ellátó, és az egyéni eltérésekre épülő személyiségfejlesztő nevelőmunkát, felvállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb része rendezett körülmények között, szeretetben, gondoskodásban él. A szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit kielégíteni. A nehezebb körülmények között élő családoknak segítséget nyújt a gyermekvédelmi törvényben biztosított támogatás, ezt helyileg a gyermekek természetbeni étkezésére fordítjuk. Az óvoda a község intézményei közül a legideálisabb környezetben van. Főúttól távol, csendes nyugodt helyen fekszik. Az óvoda épülete 2002-ben 2 új csoporttal, valamint az ETALON Sport RT támogatásával, tornaszobával bővült, az óvoda bővítésével a régi csoportszobából kialakított tágas aula biztosítja az óvodai közös ünnepélyek megtartását. A régi épületrészben 1 csoport, a tornaszoba szertára, öltözőrész, tálalókonyha, kiszolgáló helyiség található. Szintén a régi óvodarész ad helyet külön bejárattal a Gyermekjóléti Szolgálatnak. 2002. szeptember 1-től bővítéssel, 7 csoporttal működik óvodánk, melyben az elhelyezett gyermekek száma továbbra is 200-210 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt valamint nagy és füves udvarral rendelkezik. Folyamatosan bővítjük az udvari játékokat, mászókákat. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a környezeti, tárgyi feltételek. Fontos, hogy a ránk bízott gyermekeket esztétikus környezetben jó körülmények között fogadhassuk. (Az óvodák
működésének eszköz és tárgyi feltételeit törvény is szabályozza). Elveink a tiszta szép környezet kialakítása, biztosítása. A nyitott óvoda a figyelem központjában van, példaképül szolgál az itt tapasztalt rend és nyugalom is. Óvodánk jól felszerelt. A csoportokban galériák, nyitott polcok, asztalok, székek jó állapotúak. A nagy ablakok (egy csoport kivételével) biztosítják a megfelelő fényt a csoportszobákban. Játékállományunk jónak mondható, tekintélyes készségfejlesztő játékkal rendelkezünk. A csoportok előtereiben TINI-KONDI is elősegíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A gyermekek egészségének védelmében (prevenció) kicseréltük a csővázas fektetőket polifoam szivacsokra, ÁNTSZ engedéllyel. A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. Testnevelési eszközeink mennyisége, minősége tartalmilag nagyon jónak mondható: bordásfal, Greinswald- fal, bújócska-mászóka, zsámolyok, padok, bukfencszőnyegek, AYRES eszközök, kéziszerek (bot, szalag, babzsák, kötél, léglabda, medicinlabda, karika), egyensúlyozó eszközök, hengerek, trambulin. A nagy csendes füves udvarunk biztosítja a gyermekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Törekszünk a jó levegő biztosítására: sövény ültetése a kerítés mellett, öreg fáink pótlására sok facsemete, bokrok ültetése, virágágyások kialakítása. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Valamennyi fémből készült mászókát fajátékokra tudtuk kicserélni. Megvalósításra került a homokozó fölé a nádfedeles árnyékoló is. Alakítottunk ki futballpályát a szem-kéz-láb koordináció fejlesztésére. Létesítettünk egyéb mozgásra alkalmas lebetonozott területet. Itt tudjuk megtartani közös kinti ünnepélyeinket, s ez a hely ugróiskolázásra, ugrókötelezésre is ad lehetőséget. A külső világ tevékeny megismertetése a természetes környezetben való tapasztalatszerzéssel udvarunk élővilága, erdei séták, kirándulások, kilátogatás a falunkban állatokat tartó családokhoz és az óvodánkban található diafilmek, kazetták, albumok, terepasztal, földgömb, nagyító, természetes anyagok, képességfejlesztő eszközök használatával történik. Anyanyelvi-irodalmi nevelésünk eredményességéhez hozzájárul a csoportokban található 1500 mesekönyv, verseskönyv, bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök, anyanyelvi játékok, képek. Óvodánkban fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Számuk sajnos évről évre növekszik. Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük. (Nevelési Tanácsadó pszichológusai, gyógypedagógus gyógytestnevelő-, fejlesztőpedagógus, logopédus.)
Az óvoda jelenlegi 15 pedagógusi álláshelyén minden alkalmazott szakképesítéssel rendelkezik, 14 fő óvodapedagógus, 6 fő szakvizsgázott, 1 fő gyógypedagógus. A közoktatási központi továbbképzési támogatásból nőtt a másoddiplomával rendelkező óvodapedagógusok száma: 1 fő szakvizsgázott vezető óvodapedagógusi, 1 fő szakvizsgázott gyógy-testnevelői, 4 fő szakvizsgázott fejlesztő-pedagógiai szakképesítést szerzett. Gyermekvédelmi 2 éves komplex tanfolyammal rendelkezik 1 óvónő. Számos akkreditált 30, 60, 120 órás továbbképzésen vettek részt az óvodapedagógusok. Bevezettük pályázat eredményeként óvodánkban az AYRES mozgásterápiát, mely a részképesség zavarral, hiperaktivitással, figyelemzavarral küzdő gyermekek mozgásán keresztül történő fejlesztését szolgálja. AYRES tanúsítvány több óvónő megszerezte. Továbbképzéseink, tanfolyamaink eredményeképpen tudatosabban fel tudjuk vállalni a ránk bízott gyermekek testi-lelki harmonikus fejlődését. Nevelőtestületünk célja a továbbképzéseken való részvétel. Fontosnak tartjuk az önképzést, önismeretet, hogy magunkat megújítva személyünk mentálhigiénét karbantartva hatékony fejlesztői lehessünk óvodás gyermekeinknek. Óvodánkban működő szakmai munkaközösségek: anyanyelvi, zenei, testnevelési, vizuális és egészséges életmódra való nevelés nevelőmunkánk színvonalát emelik. A nevelőmunka közvetlen segítői a dajkák. Óvodánkban a dajkák (7) szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai személyzet (4 órás könyvelő, pénztáros, adminisztrátor, 2 fő teljes munkaidős konyhás tálaló, 1 fő részmunkaidős karbantartó) az óvoda zavartalan működését biztosítják. 1.3 SOPONYA: Soponya a Sárvíz mentén, a Nyugat-Mezőföld keleti, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. (Székesfehérvártól 24 km-re található) Akár a környék legtöbb települése, községünk régi dunántúli település, és Supuna néven már 1276-ban történik róla említés. (Hazai okmánytár 65 e. 1976.) A község lakóinak száma: 2015 fő Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy lakóhelyünket Soponyát csodálatos természetvédelmi terület veszi körül. Erdők, tavak, virágos mezők, a magunk szemet gyönyörködtető élővilágával. A soponyaiak egy része a helyi Erdészetnél, a Vadfeldolgozó üzemben és a Mezőgazdasági Szövetkezetben dolgozik, de jelentős azoknak a száma is akik a közeli megyeszékhelyen
találják meg megélhetésüket. Jó néhány kis- és középvállalkozót is találunk a faluban, s minél többen foglalkoznak szőlő- és gyümölcstermesztéssel, újfajta művelési ágak meghonosításával is. Soponya legszebb épülete a volt Zichy kastély amelyben gyermekotthon működik. A műemlék épület 1958 óta otthona az állami gondoskodásban részesülő gyermekeknek. Községünkben több üzlet, intézmény - iskola, művelődési ház, polgármesteri hivatal, posta, takarékszövetkezet, orvosi rendelő, gyógyszertár - van. Óvodánk 1974. szeptember 1-én nyílt meg, az akkori igényeknek megfelelően 2 csoporttal 50 férőhellyel. 1977-ben egy újabb csoport hozzáépítésével 3 csoportos lett az intézmény, amely ekkor már 75 gyermek elhelyezését biztosította. Az 1994-95-ös nevelési évtől, a szolgálati lakás átalakításával pedig már 4 csoporttal, 90 férőhellyel működött. A negyedik csoport mindössze 15 gyermek befogadására volt alkalmas, amelyet a másik három csoport tehermentesítése céljából alakítottunk ki. Az 1999/2000-es nevelési évtől ismét három csoportos 75 férőhelyes lett az intézmény A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma 10-15 fő körül van nevelési évenként. A családokban főleg az apák dolgoznak, az anyák háztartásbeliek, így az egy főre jutó jövedelem igen alacsony. Az értelmiségiek aránya szintén alacsony, kevés a diplomás szülő. A szülők 90%-a szak-, illetve betanított munkás. Óvodánk rövid fennállása óta a nevelőtestületet a folytonos megújulásra való törekvés jellemzi. Mindig lehetőséget teremtettünk a továbbképzéseken való részvételre, a pedagógia tapasztalatok megszerzésére. 1990. szeptember 1-től a pedagógiai folyamat egésze újult meg, amikor a módszertani szabadságon túllépve a nevelés szervezeti keretei is feloldódtak. Az 1999. szeptember 1-én bevezetett programunk adaptáció. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programja. Az óvoda dolgozóinak létszáma: 13 fő, 6 óvónő, 3 dajka, 1 élelmezésvezető, 1 szakácsnő, 2 konyhai dolgozó. Egy óvónő végzett diplomamegújító tanfolyamot kiváló eredménnyel. Az elmúlt öt év alatt valamennyien végeztünk különböző tanfolyamokat. Néphagyományőrzés, néptánc Pszichológiai tanfolyam
Játék és tánc az óvodában Népi kismesterségek gyakorlása Textil és díszítőfestés Gyermekvédelem az óvodában (Komplex 2 éves tanfolyam) 2. Gyermekkép: A gyermek, fejlődő személyiség, mással nem helyettesíthető, indivídum, és szociális lény, fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős. A gyermeknek sajátos életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükséglete van, melynek kielégítésére törekszünk. A gyermeknek joga van: a fejlődésre, melyhez védelem illeti meg óvodánkban: szeretetben, biztonságban segítjük elő fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődését. Biztosítjuk számukra a szabadságot, a méltóságot. A kialakult biztonságérzet segíti lelki egyensúlyukat. 3. Óvodakép: Fő feladatunknak tekintjük a családi nevelés kiegészítését, a szűkebb környezeti igényekhez igazodva, azok által befolyásolva. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvó-védő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti feltételek, (időkeret stb.) teremtése a cél, amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak, saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A szülő a nap bármely szakaszában előre bejelentkezés alapján részt vehet az óvoda életében, s bármikor hazaviheti gyermekét. A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Időkeretünk rugalmas, kötött időpontunk az ebédidő. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek óvónő, szülő óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Ellátási körzetünkben elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. Feltételeit megteremtjük.
Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikultúrális nevelésen alapuló integrációját. 4. CÉLOK: Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és egyenlő hozzáférés figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztése. Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek községünkhöz. Vonzódnak az élményekhez, a meséhez, az alkotó tevékenységekhez. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran, őszintén nyilvánítsák ki. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy élhessék tovább népünk hagyományait. Valósítsák meg önmagukat Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet Elfogadás és tisztelet Bizalom Egészséges életmódra nevelés Anyanyelvi kultúra Tudás
Viselkedés kultúra Rendszeretet Esztétikai érzék Városunk kulturális értékeinek bemutatása Hagyományok Természetvédelem-Környezettudatosság A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése 5. ALAPELVEK: Kompetencia alapú pedagógiai szemléletben nem a tanterv, nem a tananyag, nem az ismeret fontos, hanem a gyermek fejlettsége, életkori sajátosságai és képességeinek szintje. Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel. Gyermekközpontú, gyermeki személyiséget tisztelő óvoda fenntartása, a gyermekek feltétel nélküli pozitív elfogadása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése, amelyben a gyermeket különleges védelem illeti meg.
Derűs, örömteli, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, melyben a feltételeket, (személyi, tárgyi) úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, esélyeik kompenzálását lehetővé tehessük. Tehetséges gyermekek gondozása, sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált ellátása, a gyermekek legfőbb tevékenységébe, a játékba ágyazva. Olyan tevékenységformák szervezésének biztosítása, amelyek a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amelyek örömteli erőfeszítésekre késztetik őket, ami által önmagukhoz képest fejlődhetnek. Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. Nemi sztereotípiák tudatos kerülése Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében 6. FELADATOK: 1.Az egészséges életmód megalapozása, edzett, egészséges gyermekek nevelése, mely egész életen át érvényesül. 2.Az érzelmi nevelés és szocializáció. 3.Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 6.1.Az egészséges életmód alakításának feladatai Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-6 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása
Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és a szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcokon. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Táplálkozás Kultúrált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja, (várakozási időt elkerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, igény szerint folyadékot biztosít. Életkoruknak megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, gondoskodik a terem szellőzetéséről, az ágyak megfelelő elhelyezéséről. Segíti a gyermekek pihenését, biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Egy óra kötelező pihenés után a nagyobb korosztály számára csendes foglalkozást, játékot szervez. A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése Változatos napi és hetirendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem)napi 1-3 órát levegő, víz és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel (váltócipő, váltóruha, láb törlése, a homokozás után még az udvaron való cipőtisztítás).
A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kér. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap, víz kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Beszédjavító Intézet logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kultúráltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, fogat Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat 6.2. Az érzelmi nevelés 6.2.1 A befogadás Cél: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben.
Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülôi értekezlet keretében az óvoda napi életérôl tájékoztatást ad a szülôknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, együttesen osztjuk be, hogy kit, mely napokon hoznak be elôször az óvodába. Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülôk elôkészítô munkáját is támogatja, igényli. A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. A csoport feltöltése során azt a sorrendet követi, hogy elôször a bölcsôdébôl jövô gyerekeket fogadja. Utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy ôket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. A családi környezetbôl érkezô gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert elsô alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történô nevelésével. A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermekgyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanatból. Az anyás beszoktatás során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az anyától való elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a körülmények ezt igénylik. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedjük, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat megjegyzés nélkül fogadjuk. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik.
A befogadás idôszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként szokta meg az új környezetet, hogyan reagált a szülôtôl való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónôkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a sok gyerekre. A megfigyeléseket írásban rögzíti. 6.2.2 A gyermekek szocializálása Cél: Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes dolgozójával mintát ad kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kultúrált érintkezési formák megismertetését,
gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményez (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). Megismerteti a gyermekekkel a lakóhely szűkebb és tágabb környezetét. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel. Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit. A csoport kialakult szokásrendszerét betartja Önbizalma megfelelő Feladat és szabálytudata kialakult Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik Az udvariassági formák betartásával kommunikál Tiszteli, becsüli szülőföldjét. 6.3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása.
Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai: érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás. beszéd- és kommunikáció-fejlesztés. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-6 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élménygazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: - Beszédszerve ügyesedik - Beszédkedve erősödik - Hallás, beszédhallása fejlődik - Auditív ritmusa és emlékezete bővül - Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. - Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű.
Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben gyengén fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Képről mondatokban beszél Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGEI 7.1 JÁTÉK Fontosnak tartjuk a játékot, mint: tárgyat folyamatot szabályt Döntően: mint komplex személyiségfejlesztő tényezőt. Cél: A belülről indított és vezérelt játék- tevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatohoz jutnak. A játékkal szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az örömteli játék adta lehetőségek kiaknázásával a gyermekek teljes személyiségfejlődésének, pszichikumának, kreativitásának, és a differenciált képességfejlesztésének megvalósulása.
Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik, viselkedésük, alkalmazkodó képességük fejlődése, mely során érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. E gyermekkorban természetes módon kialakítható tulajdonságokkal a felnőtt életben is fontos vonások megalapozásának elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit. A játéktémákat és azok tartalmát, a csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítja ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Lehetőséget teremt a játék folyamatában a változtatásokra. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelő teret, és kuckókat, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek. A napirend keretein belül biztosítja a hosszantartó és zavartalan játékidőt. Ezáltal lehetőséget nyújt az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítja félbe a játékidőt. A tartalmas és fejlesztő játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten (a költségvetésben tervezettek szerint) pótolja, bővíti, cseréli, karbantartja. A gyermekek igényeinek megfigyelése, valamint a fejlesztő feladatok tervezése alapján a csoportonkénti átgondolásával, választja ki a játékeszközöket. Az esztétikai és minőségi igény mellett a fejlesztő, motiváló hatást is figyelembe veszi. Biztosítja a különböző játékformák feltételeit: gyakorló-, szimbólikus-szerep, konstruáló. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket. Jó szokásrendszer kialakításával, tapintatos, elfogadó nevelési stílusával megteremti a nyugodt, derűs, szeretetteljes, bizalmas hangulatot A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzései lehetőségeket szervez, kihasználja az óvoda, a város, a környezet és a szülők kínálta lehetőségeket, sétákat, kirándulásokat. A gyermekek óvodán kívüli, otthonról hozott tapasztalatait és élményeit is felhasználja a játék tartalmi gazdagítása érdekében. Az együttjátszó gyermekek csoportjait figyelemmel kíséri, a baráti kapcsolatok alakulását segíti. A játék továbbfejlesztését technikai tanácsokkal, új eszközökkel színesíti. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot nyújt, segít feldolgozni az élményeket.
Csak akkor avatkozik be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani. Indirekt irányítással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják ki a teret, és eszközöket biztosítanak. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. 7.2 IRODALMI NEVELÉS, Mese-vers Célok: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése. A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. A mesékkel, versekkel, irodalmi alkotásokkal az anyanyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, a korcsoportnak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv megismertetésén túl az irodalmi érdeklődés felkeltése. A mondókákon, verseken, verses-meséken, meséken, bábjátékokon, dramatizálásokon keresztül változatos irodalmi élmények közvetítése. Ennek megfelelően az irodalmi nevelés anyagát úgy állítsuk össze, hogy megfelelő arányban tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, versesmesét, folytatásos történeteket, személyes történeteket. Továbbá az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, a könyv szeretetére való nevelés.
A gyermekeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg elsődlegesen. Éppen ezért főleg a 3-4 éveseknél, de az óvodáskor végéig törekedjünk arra, hogy mozgással összekapcsolt mondókákat, dúdolókat, verseket tanítsunk. A későbbiekben már a vers hangulati színezete is hat a gyermekekre, de nem a tartalom, hanem a vers zeneisége, a ritmusa, ríme vált ki érzelmeket. Ezt tekintjük alapnak egy-egy vers kiválasztásánál. A mese világában minden lehetséges. A mesei történést a varázslat irányítja. Az óvodás gyermekek otthonosak ebben a varázslatos világban, fogékonyak a lehetetlenre, természetes nekik, hogy minden szándék megvalósulhat. A meséléssel, verseléssel, mondókázással, alapozzuk meg az irodalmi nevelést, amelyek számos óvodai tevékenységhez spontán kapcsolódnak. Használjuk ki ezeket a spontán adódó alkalmakat. A mondókázás, mesélés, verselés a gyermekek kezdeményezéseire, de kezdeményezésünkre is létrejönnek. Az ösztönzésünkre létrejött mondókázás, verselés, mesélés kezdeményezett helyzet. Ez választható, vagy csoportunkat ismerve alkalmanként kötelező jellegű az egész csoport számára. Például: mesehallgatás. Meséljünk a gyermekeknek mindennap. Biztosítsuk, hogy elalvás előtt a mese ne maradjon el! A mesehallgatás, vershallgatás szokását kialakítjuk minden csoportban. Meggyőződésünk, hogy a mesélés csak nyugodt, csendes, a mesélőre való odafigyeléssel lehet igazán élményt nyújtó. A meséléshez meghittségre van szükség. Legyen a csoportokban olyan hely, eszköz, amely mindezt lehetővé teszi és biztosítja. Például: gyermekenként mesepárna, meseszőnyeg, mesekígyó, mesélődoboz, meseládika. Ebben természetesen megkötés nincs, minden óvónő maga válassza meg a módot! Az irodalmi-, anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás dramatizálás. Ezeken keresztül kaphatunk számot a gyermekek irodalmi élményeiről. Ezek az irodalmi élmények kiegészülnek hangulataikkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. Az a feladatunk, hogy a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket biztosítsuk. A dramatizálás lehetőségével biztosítjuk a közös élményszerzést, ugyanakkor alakítjuk az együttműködési készségeiket is. Az írott irodalommal való ismerkedést, a könyvekkel való helyes bánásmód elsajátítását a könyvek, a gyermeki folyóiratok nézegetésével biztosítjuk. (Buci-maci, Mini-manó, Biga-csiga, Tappancs). Fontos, hogy ezek az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. Nagyobb gyermekekkel való könyvtárba látogatás is hasonló célzattal kerül be programunkba. Helyben, illetve Székesfehérváron szervezett gyerekelőadásokra lehetőség szerint elvisszük a gyermekeket. Célunk ezzel: színházi élménynyújtás, magatartás fejlesztése. A Vörösmarty
Színház és a Pelikán udvar műsortervének figyelemmel kísérése, a látogatások szervezése az anyanyelvi munkaközösség vezetőjének feladata. Irodalmi nevelés anyagáról: Az irodalmi nevelésünk alapját képezhetik: - Művészi értékű, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. Ezért a művek kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. - A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. - A 4-5 éves korú gyermekek meséit már a többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Megismertetünk a gyerekekkel vidám humoros verseket, valamint mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó verseit. - Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a műmeséket. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetjük őket olyan közmondásokkal, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. - Lírai verseket mutatunk be, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék megerősítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is.
Megjegyeznek gyermekmondókát, verseket és meséket. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. 7.3 ZENEI NEVELÉS Célja: Keltse fel a gyermekek zenei érdeklődését. Formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A közös tevékenységek során a gyermekek fedezzék fel a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Segítse elő a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását, a hagyományok továbbélését, a zenei anyanyelv kialakulását. A zenei anyag feldolgozása Forrai Katalin: Ének az óvodában című könyve alapján történik. Az óvoda-pedagógus feladatai: - Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése (csoportszoba elrendezése, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása). - Minél több élményhez juttassa a gyermekeket. - Óvónői mintaadás segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. - Tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Életkori sajátosságok figyelembevételével dalanyag kiválasztása, évi zenei nevelési terv összeállítása. - Korcsoportonként megfelelő zenehallgatási anyag összeválogatása. - Legyen igénye a folyamatos önképzésre. - Továbbképzések alkalmával megtanult új dalok, játékok, táncok továbbadása. Helyi továbbképzéseken vegyen részt. SÁRVÍZ községekben (Káloz) folyó továbbképzésen aktívan vegyen részt. - Tudjon egy hangszeren játszani. - Ismerje meg a gyermekek hallását, mozgásfejlettségét, kiejtését, játékos éneklő kedvét. A gyenge hallású gyermekekkel differenciáltan foglalkozzon. - Szülőket tájékoztassa a tanult mondókákról, dalokról, népi játékokról. Nyílt napokon lehetőséget adunk a szülőknek, hogy betekinthessenek az óvodai nevelésbe. - Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést, dalok ritmusát. Ismerjék a motívum hosszát. Szeressenek dudorászni, énekelgetni játék közben. 7.4 VIZUÁLIS NEVELÉS Célja: A gyermekek tér, szín, forma képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermekek élmény és fantázia világának képi szabad önkifejezése..a gyermeki személyiség fejlesztése népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel. Az óvodapedagógus feladatai: A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó - alakító tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek, az asztalnál a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Ebben a térben helyezzük el a gyermekek minigalériáját, ahová a gyermekek önállóan teszik ki saját alkotásaikat. Így egy héten keresztül gyönyörködhetnek a "műveikben". A szülőknek a gyermekek műveit albumszerűen tesszük ki. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet, és értékelő-képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások
alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakításhoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket, - festéssel, zsírkrétával, ragasztással, agyagba - homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermek képalakító képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük az ovi galériában kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc és rostironokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket, apró, esztétikus ajándék készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, dalokról, ünnepekről és a különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és felnőtteinek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat gyűjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat, előkészítik. Szüleiknek is megmutatják az ovi galériában kiállított alkotásokat. Ellátogatunk kiállításra, ahol műalkotásokkal ismerkedünk A fejlődés eredménye óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek.
Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Beszélgetni tudnak az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéletüket. Igény az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra. 7.5 MOZGÁS-MOZGÁSOS JÁTÉKOK Célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése. A gyermekek esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése. Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra. Az óvodapedagógus feladatai: Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése. Nagy- és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés. Laterális dominancia fejlesztése. Vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó illetve azt kiegészítő szerepű mozgásokat gyakoroltat. Probléma megoldást erősíti mozgással végzett feladatmegoldásokkal. A mozgással kapcsolatos szókészletet fejleszti. Fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást előkészíti. A sikeres feladatmegoldások eredményeként növeli az önértékelést és önbizalmat. A tornával és mozgásos játékokkal fejleszti a gyermekek természetes mozgását, valamint testi képességeiket (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció). Pozitív irányba befolyásolja a mozgás által a gyermek teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. A mozgásos tevékenységek során segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos lehetőségeknek teret biztosít teremben és szabad levegőn egyaránt.
Differenciált feladatadással lehetőséget teremt arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelően hajtsák végre, kellő aktivitást és terhelést biztosít. A foglalkozások körültekintő szervezésével és előkészítésével minden várakozási időt kiküszöböl. Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja. Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás. Gimnasztika és talajtorna elemek. Sokszínű, változatos testnevelési játékok. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Szeret mozogni, kitartó. Tud ütemtartással járni. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Tud helyben labdát pattogatatni. Kezdeményez mozgásos játékokat. Sportmozgások alapelemeit ismeri. 7.6 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célja: olyan gyermekeket nevelni: - akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket, - fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt, - megtalálják a jót, a szépet, azt megbecsülik és képesek a tenni akarásra, - felfedezik az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, minőségi összefüggéseit. -. Ismereteit tevékenységekben alkalmazza. Az óvodapedagógus feladatai: Elősegíti az emberi és tárgyi környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, a természet védelmét, a környezettudatos magatartás megalapozását.