Társadalmi felelısségvállalással a munkavállalók egészségmegırzéséért Lépésrıl lépésre modulprogram (Munkaanyag) A Jászkun Volán Zrt. a Humán Szolgáltató Központ és a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum együttmőködésében. 2009.
Elızmények. Nem lehet kétségünk afelıl, hogy mára a drogok illegális használata és az ezzel járó egyéni és társadalmi károk az ország komoly problémájává váltak. Folyamatosan emelkedik a kábítószereket kipróbálók, a drogfogyasztók, a drogfüggık, a droghasználattal összefüggı fertızı betegségeket hordozók száma, de nı a kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények aránya, illetve a szervezett bőnözés aktivitása és megjelent a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatba hozható pénzmosás bőncselekményi köre is. 1 E felismerés vezetett oda, hogy a Magyar Köztársaság országgyőlése több évi elıkészítés után, 2000. december 5-én hozott 96/2000. OGY. határozatában elfogadta a Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására címő dokumentumot. A dokumentum négy alappillérre építve, elérendı célokat fogalmaz meg a közösség, együttmőködés, a megelızés, a gyógykezelés, rehabilitáció, szociális munka, és a kínálatcsökkentés területén. Az egész országot átfogó program helyi megvalósításának eszközrendszerében a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok (KEF) töltenek be fontos szerepet, melyek létrehozásának szükségszerőségérıl szintén e dokumentum határozott. Örömünkre szolgál, hogy a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum tagjai közé, 2008-ban belépett egy szolnoki székhelyő, több száz fıt foglalkoztató jelentıs vállalat, a Jászkun Volán Zrt. Ezzel Szolnokon lehetıség nyílt a nemzeti stratégia egyik fontos pillérének, a közösség, együttmőködésnek további, helyi szintő erısítésére. A nemzeti stratégia ugyan elsıdleges céljai között a kábítószer-problémák kezelését nevesítette, ám célkitőzéseiben nem feledkezett, nem feledkezhetett meg a legális drogokkal kapcsolatos egyéni és társadalmi károk enyhítésérıl sem. Ennek oka, hogy a feladatok több területen elválaszthatatlanok az alkohol, a dohányzás, a szerves oldószer használat vagy éppen az orvosi javallat nélküli gyógyszerfogyasztás problémájától. Ilyen terület a helyi közösség színtere, de ilyen a megelızés, a terápia és a segítségnyújtás területe is. Az utóbbi évek kormányzati és civil kezdeményezései ellenére Magyarországon a káros alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat még mindig az egyik legjelentısebb össztársadalmi probléma. 2 Közös e szerek használatában, hogy jellegébıl adódóan, a használat következményei nemcsak a fogyasztót, hanem annak közvetlen és közvetett környezetét is sújtja, melyek jelentıs terhet jelentenek a társadalom valamennyi szegmensének. A 2008-as év végétıl a helyzet további jelentıs romlása prognosztizálható. A hitelválság következményeként kialakult gazdasági, társadalmi bizonytalanság ugyanis várhatóan felgyorsítja a káros alkohol és kábítószer-fogyasztás terjedését. Ebben a helyzetben szükségessé válhat a megelızı jellegő programok volumenének növelése, illetve új prevenciós színterek bevonása. 3 Ilyen színtér a munka világa, ahol elsıdlegesen a megelızés, egészségmegırzés és fejlesztés területén, jelenleg még kevésbé elfogadott beavatkozási módokra nyílhat lehetıség. A fent leírtak mellett logikus vállalati érdekek is sugallják a vállalati drogpolitika és társadalmi felelısségvállalás magyarországi meghonosodásának és kiszélesedésének szükségességét. Napjainkban különösen hangsúlyozott a piacképesség megırzésének fontossága, s e gondolat mentén a vállalatok társadalmi felelısségvállalása megkerülhetetlen. A piac megszerzése, megtartása, kiszélesítése, jól képzett, együttmőködı, egészséges munkavállalók nélkül lehetetlen. Mondhatnánk mindkét fél érdeke a munkavállalók egészségének védelme, hiszen a munkavállalók képzése, továbbképzése akkor gazdaságos, ha a megszerzett tudást nem néhány évig, hanem évtizedekig képes hasznosítani a vállalat javára, önmaga és családja boldogulására. Ehhez olyan 1 Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására 2 Professzor Hardi Péter és Radácsi Gergely: A társadalmi felelısségvállalás és a munkahelyi drog- és alkoholmegelızés aspektusai Magyarországon. CEU Budapest. 2009. 3 Professzor Hardi Péter és Radácsi Gergely: A társadalmi felelısségvállalás és a munkahelyi drog- és alkoholmegelızés aspektusai Magyarországon. CEU Budapest. 2009.
munkahelyekre, illetve vállalati kultúrára van szükség, melyek nemcsak a piacképes termék, szolgáltatás elıállítására, hanem a munkaerı egészségmegırzésére is hangsúlyt fektetnek. Az a felismerés, hogy a munkahelyeknek részt kell venniük a társadalmi felelısségvállalásban, az Amerikai Egyesült Államokból indult, s mára a nyugat-európai országokban is meghonosodott. Magyarországon sajnálatosan még mindig igen alacsony a munkáltatói érdeklıdés a munkahelyi egészségmegırzés, és az abba ágyazott drog- és alkoholproblémák prevenciójára, s még alacsonyabb azon vállalatok száma, melyek konkrétan bevezettek volna ilyen jellegő programokat. Ez különösen annak az adatnak a tükrében válik érdekessé, mely szerint A káros alkoholfogyasztók 70 százaléka, míg a kábítószer-használók 60 százaléka aktív dolgozói állományban van. 4 A reálisan gondolkodó munkaadóknak az ilyen típusú programok elindítása nemcsak az általános társadalmi felelısségvállalás humánpolitikai aspektusa által, hanem jól felfogott üzleti érdekük okán is elengedhetetlen. Csak a tudatmódosító szerek használatából fakadó károk az európai kultúrtérben a GDP 3-5 százalékának megfelelı költséget jelentenek. A munkahelyi egészségmegırzési programok között különösen fontosak azok, melyek nemcsak a munkavállaló, hanem annak családja irányába is segítı beavatkozási lehetıséget biztosítanak. Az Európai Bizottság szerint A vállalatok társadalmi felelısségvállalása az a koncepció, mely szerint a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és a környezeti kérdéseket üzleti mőködésükbe, valamint az érintettekkel való interakcióikba. 5 Társadalmilag felelıs az a magatartás, amely túlmegy a törvényes elvárásokon, annál többet fektet az emberi tıkébe, a környezetbe és az érintettekkel való kapcsolatba. Bı egy évvel ezelıtt a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központját egy háziorvos javaslatára kereste meg a Jászkun Volán Zrt. képviselıje, azzal a céllal, hogy dohányzás leszoktató programot indítsanak dolgozóik számára. Így indult az a munkakapcsolat, melynek eredményeként a Jászkun Volán Zrt. a szolnoki KEF tagja lett, s elindult egy közös útkeresés annak érdekében, hogy ne csak a dohányzásról való leszokást segítı, hanem egy komplex egészségmegırzı, stresszkezelı programot honosítsunk meg a vállalatnál. E program munkacíme Lépésrıl lépésre modulprogram, melynek kidolgozásához jelentıs elméleti hátteret biztosít a Foglalkoztatási Hivatal által közreadott Maradj a zöld zónában elnevezéső program kézikönyve és annak kidolgozói közül dr. Kaucsek György és dr. Simon Péter. Várhatóan a Lépésrıl lépésre modulprogram megvalósításába, a HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ munkatársain kívül, bekapcsolódik az ÁNTSZ Szolnoki Kistérségi Intézménye, dr. Fehér Éva adjunktus, pulmonológus és szükség esetén más szakemberek. 4 Munkáltatók és dolgozóik mozgósítása a káros alkoholfogyasztás és kábítószerhasználat megelızésére. Dr Kaucsek Péter dr. Simon György. Budapest 2005. 5 Európai Bizottság 2001.
Lépésrıl lépésre modulprogram vázlata Elıfeltevés Bármely probléma megelızése költséghatékonyabb, annak megoldásánál. A Lépésrıl lépésre modulprogram e gondolat jegyében született. Bevezetésének szükségességességét nem az a felismerés ösztönözi, hogy szorgalmazói feltételezték - a dohányzáson kívül - bármely drog használatának jelenlétét a vállalaton belül. A megelızés szorgalmazott vállalati szintő meghonosítása során azonban egyformán gondolni kell az illegális és az engedélyezett, ám ugyancsak a központi idegrendszeren ható szerek használatának egészségkockázatára is. Ezek utóbbiak közé a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás tartozik. A megbetegedés és a korai halálozás bekövetkeztének lehetıségét tovább növeli a mozgásszegény életmód és a stressz is. A vállalat legnagyobb stressznek, terhelésnek kitett, ülımunkát végzı dolgozói az autóbuszvezetık, majd a kockázati skálán ıket követik az ügyfélkapcsolati munkatársak. Mindkét célcsoport körében magas a dohányzók száma. A dohányzásról való leszokás iránti motiváltság fokozása, ezáltal az egészségkockázat csökkentése nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a baleseti kockázat csökkentése, és utasbiztonság megtartása, a gazdaságosság okán a vállalaté is. A munkakör sajátosságából adódó mozgásszegény életmód és étkezési szokások további egészségkockázatot jelentenek a dolgozók számára. A program megvalósulásával azt szeretnénk elérni, hogy tovább javuljon, még egészségbarátabbá váljon a munkahelyi közeg, és a dolgozók tudatosabb egészségmagatartásával a késıbbiekben is meg lehessen elızni a hazánkban magas arányban elıforduló szív és érrendszeri, daganatos, valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggı betegségek vállalaton belüli megjelenését. Ennek a törekvésnek az alapja a munkahelyi egészségmegırzés, melynek eszközrendszerébe a prevenció és az azt segítı beavatkozások, elıszőrések, ismeretek, készségek elsajátítása tartoznak. A modulprogram kidolgozása során fontos az a felismerés, hogy a megelızés mellett figyelmet kell fordítani a rehabilitáció és reintegráció területére is. Az elıszőrések során felismert betegségek vagy magas kockázatú egészségmagatartás esetén a segítségnyújtás és a gyógyulás utáni visszailleszkedés lehetıségét is biztosítani kell. A program kulcsszavai: SZÜKSÉGLETFELMÉRÉSRE ALAPOZOTT TERVEZÉS - EGÉSZSÉGMEGİRZÉS BIZTONSÁG HATÉKONYSÁG JOGI KÖVETKEZMÉNYEK KÖRNYEZETI TÉNYEZİK A program szempontjából fontos információk: A Jászkun Volán Zrt dolgozóinak létszáma 608,5 fı, melybıl szellemi munkát 135,7, fizikai munkát 458,8 fı végez. Közülük stressznek leginkább kitett a 424,6 fıt számláló gépkocsivezetıként dolgozó munkavállaló. A vállalat, dr. Székely Éva személyében, üzemorvost foglalkoztat. A dolgozói érdekvédelem 3 szakszervezet által reprezentált. Ezek a következık: Közúti Közlekedési Szakszervezet Jászkun Volán Zrt Alapszervezete, a Jászkun Volán Zrt. Üzemi Tanácsa és a Jászkun Volán Munkástanács. A vállalat két éve szervez az autóbuszvezetık és ügyfélkapcsolati munkatársak részére kommunikációs és stresszkezelési tréningeket, melyek kedvezı alapot nyújtanak a Lépésrıl lépésre modulprogram kidolgozásához és elindításához.
A program megelızést szolgáló foglalkozásait egynapos képzések keretében kívánják megvalósítani. A megvalósításba külsı szakembereket is be kívánnak vonni. A program kidolgozása és megvalósításának segítése érdekében humán és egészségpolitikai team összeállítását szorgalmazzák. Tagjai: Üzembiztonsági, munkavédelmi vezetı (Üzemorvos) Érdekképviselet Innovációs és PR menedzser Minıségirányítási vezetı Helyi üzletág igazgató Helyközi üzletág igazgató Humánerıforrás menedzser Külsı szakemberek (Lehetséges partnerek: ÁNTSZ Regionális, valamint Kistérségi Intézete, HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ, Hetényi Géza Megyei Kórház és Rendelıintézet, stb.)
A program tervezésének, bevezetésének és koordinálásának vázlata Vállalaton belüli megállapodás a vállalat vezetése és a munkavállalók képviselıi között Vállalati programbizottság felállítása, programfelelıs/koordinátor kinevezése Felmérés, helyzetkép, szükségletek meghatározása (Üzemorvos, egészségfejlesztı szakemberek, pulmonológus, programfelelıs) Vállalati egészségterv elkészítése (Egészségfejlesztı szakemberek, üzemorvos, programfelelıs) Beavatkozási stratégiák, programok tervezése (Egészségfejlesztı szakemberek, pulmonológus, üzemorvos, programfelelıs, HSZKDKIK munkatársai) Tájékoztató anyagok és programok, vállalati PR (Egészségfejlesztı szakemberek, orvosok, HSZKDKIK munkatársai, programfelelıs) I. Oktatás, képzés, készségfejlesztés (Felsı vezetés) (Közép vezetés) (Érdekképviselet) (Biztonsági szakemberek) (Erısen veszélyeztetett munkakörben dolgozók) (Egyéb csoportok) (Családok) Szükség esetén II. Szakellátáshoz jutás segítése (Pulmonológia) (Addiktológia) III. Reintegráció Értékelés, visszacsatolás A modulprogram során, a szükségletfelmérés elemzésén alapuló és az egészségfejlesztési tervben megfogalmazott célok megvalósulása érdekében, az alábbi beavatkozási lehetıségek tervezhetık: Konfliktuskezelés Stresszkezelı technikák (relaxáció) Dohányzás, alkohol és kábítószer használat megelızését szolgáló, az interaktivitást szemelıt tartó csoport foglalkozások Munkahelyi mozgás és sportlehetıség biztosítása, javítása Informálódást, tájékozódást segítı anyagok készítése, terjesztése Családi sport és egészségnap Dohányzásról leszoktató programok Stb.