1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. () b) Gergely András MTD 0010 Historiográfia + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, Gergely András, Nagy Zsombor I. A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését. A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével. A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a történettudományon belül el foglalt hierarchikus pozíciókért. A 0. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, emlékezetkultúrák, hermeneutikai közelítések. A történettudomány a 19 0. században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus, szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A történettudomány erősségei és gyenge pontjai. Bódy Zs. Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Breisach, E.: Historiográfia. Bp. 004. Gunst P.: A történetírás története. Bp. 000. Gyurgyák J. Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp. 006. Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 00. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp. 1995. Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 000 A történelem kutatás módszertana + 0 I. 1
A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kuta tások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módsze rek. A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 007. Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp. 000. Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980. Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 000. Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 001 A történelem kutatás módszertana + 0 II. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai:
szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 007. Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp. 000. Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980. Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 000. Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 00 A történelem kutatás módszertana. III. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 007. Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp. 000.
Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980. Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 000. Semsey iktória MTD 000 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp. 1995. Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp. 1994 1, 1998 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp. 1988 4, vagy Cartaphilus, Bp. 008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp. 1984. Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp. 010. Thukydidés I 1-1, 84-114, Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-, Tacitus: Agricola 1-, 0-4. Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 00., XXX. könyv. 4
Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris 1990-1991 vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich 1985. Semsey iktória MTD 0040 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: 4. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi Csűrös Klára), Budapest 1987. II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor Kovács Ilona. Budapest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 1966 1, 1979. 1 81. pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest 1989 1, 1995. Francis Fukuyama: A történelem vége? alóság 1990/. 16-1. Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 1966 1, 1979. Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 199. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York 1988. 5
Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest 1994. Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 0110 Latin I. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 006. Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 000. Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin II. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. 6
Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 006. Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 000. Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin III. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: III. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 006. Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 000. Gergely András Gergely András MTD 010 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában + 0 7 I. A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás kora középkor századaiban. Kiemelten
foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. ázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 0. század konfliktusainak korábban elsajátított részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait. Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 00. Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp. 1996. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp. 1996. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. Duby, G. Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-. Seuil, Tours, 1975. Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 0. század kommunista ideológiájáról. Bp. 000. Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp. 006. Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp. 1964. Hoffmann T.: Európai parasztok. I II. Bp. 1998, 001. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 198. Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Szűcs J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198 Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp. 1967. Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1997. Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Imregh Monika, MTD 010 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 1. 8 II. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 198. Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991. Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., 1987.
Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991. Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500 1800. Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987. Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996. Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999. Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp. 1997. Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 011 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában. III. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 198. Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991. Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., 1987. Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991. Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500 1800. Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987. Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996. Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999. Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp. 1997. Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. 9
Balaton Petra Dusnoki József MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az előadások érintik az európai és országi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira, azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatás legfontosabb eredményeivel. Acsádi, Gy. Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp. 1970. Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp. 1987. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp. 005. Fényes E.: Magyarország statisztikája. I III. Pest, 184 184. Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/. 70 87. Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp. 196. Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896 1995). Millecen tenáriumi előadások. Bp. 1997. Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp. 1999. Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., 1988. Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 199. Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 007. Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 198. Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp. 197. Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti 10
régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp. 001. Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp. 199. Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei 001 004. Bp. 004. 7 9. Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp. 1998. R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 199. R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp. 000. A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, 1996 006. Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, 1997 007. Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0151 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ évközi feladatok teljesítése Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp. 001. 11
Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp. 199. Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei 001 004. Bp. 004. 7 9. Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp. 1998. R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 199. R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp. 000. A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, 1996 006. Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, 1997 007. F. Romhányi Beatrix Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 0160 Egyháztörténet 1. Meghirdetés féléve: nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium III. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 00 1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. 1
Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 198. Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus (156 1675). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 004. Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, 1976. Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Nagy Zsombor Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 060 Egyháztörténet. Meghirdetés féléve: 1 nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium I. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 00 1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 198.
Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus (156 1675). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 004. Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, 1976. Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig II. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp. 1996. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789 199, Bp. 1994. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999. Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 006. Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198. 14
Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0171 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig III. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp. 1996. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789 199, Bp. 1994. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999. Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 006. Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198. Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 017 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig 15 I. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló
személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp. 1996. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789 199, Bp. 1994. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999. Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 006. Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198. Kun Miklós Fábián Zoltán, Frazer-Imregh Monika, Kurucz György, Makkai Béla, Sárközy Miklós, Semsey iktória MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás GYJ I. írásbeli A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a szaknyelvet. Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett szakirodalom. 16
Sárközy Miklós Gálffy László MTD 1110 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben I. Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet gazdaság társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással (termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19 0. századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979. Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I II. Bp. 1998, 001. Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 198. Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. Újváry Z. Debrecen, 198. 15 0. Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp. 1987. Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 4 (1991) 180 194. R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 199. Sárközy Miklós Gálffy László MTD 1111 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben 17 I. GYJ írásbeli Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet gazdaság társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással
(termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19 0. századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979. Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I II. Bp. 1998, 001. Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 198. Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. Újváry Z. Debrecen, 198. 15 0. Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp. 1987. Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 4 (1991) 180 194. R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 199. Sárközy Miklós Frazer- Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 110 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható 18 II. A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, 1981. Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.
Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974. Granasztói Gy.: A középkori város. Bp. 1980. Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957. Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III. 1954 1956. Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998. Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 004. Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp. 1955. Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika Gálffy László, Gergely András MTD 111 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható II. GYJ írásbeli A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, 1981. Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974. Granasztói Gy.: A középkori város. Bp. 1980. Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957. Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III. 1954 1956. Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998. Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 004. Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp. 1955. 19
Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 11 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható III. A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, 1981. Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987. Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974. Granasztói Gy.: A középkori város. Bp. 1980. Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957. Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III. 1954 1956. Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998. Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 004. Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp. 1955. Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 11 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható I. GYJ írásbeli 0