TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (XI. 4. ) Kormányrendelet alapján év
A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírtak szerint a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: - a nem lényeges információt és - védett, vagy bizalmas információt. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, mely az alábbi témakörökre terjed ki: 1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra külön-külön is tartalmaz alapelveket. Biztonságos működés elve A Téti Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ez által ne veszélyeztesse a biztonságos működést. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, Téti Takarékszövetkezet 2
amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. Együttműködés elve A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal. Lényeges kockázatok kezelésének elve A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. Költség-haszon elve A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is. Tiltott tevékenységek elve A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. o A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: 1. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása 2. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése 3. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését 4. Kockázatok alakulásának figyelése 5. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelytől várható, hogy a fizetőképességi mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben Téti Takarékszövetkezet 3
támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében magasabb limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat kezelési célok Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése. A work-out ügyletek kiemelt kezelése. Partnerkockázat kezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból lehetőleg ne származzon Kkr. szerint tőkekövetelménye. A működés közben keletkező nyitott pozíciók teljeskörű számbavétele és mihamarabbi zárása a cél. A deviza nyitott pozíció tőke szükséglete évben nem haladta meg a takarékszövetkezet szabályozása szerinti mértéket. Év végén nem volt nyitott pozíció. Téti Takarékszövetkezet 4
Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania.(stressz-teszt). A Takarékszövetkezet kerüli a rögzített kamatozás mellett köthető értékpapír ügyleteket, amennyiben mégis köt, futamidejét 3 évben korlátozza. Működési kockázat kezelési célok működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: - a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény - a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja. Téti Takarékszövetkezet 5
Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat -partnerkockázat Hitelezési kockázat -elszámolási kockázat Hitelezési kockázat -koncentrációs kock. Devizaárfolyam kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Működési kockázat Likviditási kockázat Stratégia kockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Alacsony Nagy Alacsony Közepes Alacsony Mérsékelt Közepes Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTBvel, az integráció központi bankjával. Mértéke nem jelentős A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően változó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Működési kockázat tapasztalati mértéke alacsony. Alacsony kockázattűrés. Hitel /betét arány 40-%-os, a lejárati transzformációból adódó kockázatot pedig, az integrációhoz tartozás mérsékeli. Gyorsan változó gazdasági döntések kiszámíthatatlansága növeli a döntések kockázatát. Évente meghatározott tartalékképzés csökkenti a hatásait. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet. Belsőleg azonosíthatóke újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos időszakra is kidolgozza. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Működési kockázat - alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken - vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek - nagykockázatvállalásra, a vállalkozások - a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe Téti Takarékszövetkezet 6
vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint - ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre - meghatározott ágazatokkal szembeni kitettségekre - devizaárfolyam kockázat, belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra - nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra - likviditási kockázat a likvid eszközök minimális szintjére - egyes termékcsoportok - a belső szabályozásban meghatározottak szerint Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Kockázatkezelési rendszerét a takarékszövetkezet úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos információk összefogását az elnök-ügyvezető látja el. Kockázatkezelési feladatokat a takarékszövetkezet méretének, tevékenységének összetettségének megfelelő igény szerint egy fő látja el. A szavatoló tőke,a belső tőkekövetelmény számítás, stresz tesztek, PSZÁF, OTIVA jelentések biztosítása, likviditási kockázat kezelése, deviza nyitott pozíció menedzselése, kereskedési könyv vezetésének megszervezése a főkönyvelő-ügyvezető feladata. A monitoring és Work-out feladatok ellátása két munkatárs feladata. Az egységek helyi működési kockázatainak csökkentése a kirendeltség vezetők feladata. Kockázatok előzetes kiszűrésében alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek is részt vesznek Az aktív üzletág vezető a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó, a passzív üzletág vezető az adatvédelmi felelős is egyben, ezzel a közvetlen kapcsolattal igyekszünk az esetleges reputációs kockázatainkat csökkenteni. Javadalmazási politika A takarékszövetkezet alapvető célja, olyan javadalmazási politika kialakítása és működtetése, mely összhangban van a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, kockázattűrő képességével, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. A javadalmazási politikán keresztül érvényre juthatnak a dolgozók személyes céljai és a takarékszövetkezet hosszú távú tervei. A javadalmazási politika tartalmazza: az intézmény által alkalmazott javadalmazási elveket a javadalmazási politika személyi hatályát a javadalmazási politika végrehajtása során alkalmazott juttatási formákat, a teljesítményértékelési módszereket, Téti Takarékszövetkezet 7
az alapbér és teljesítményjavadalmazás arányának meghatározását, a javadalmazás kifizetésére alkalmazandó szabályokat, a javadalmazási politika közzétételének módját. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság operatív irányítását el nem látó tagjai készítették el és terjesztették az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadta el, az FB pedig felel a végrehajtásért. A belső ellenőrzés évente egyszer felülvizsgálatot tart, melyről beszámol az FB-nek. A Javadalmazási Politika személyi hatálya: Általános személyi hatály A Javadalmazási Politika az Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. Kiemelt személyi kör A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Kormányrendelet 4. a) pontjában meghatározottak szerint az Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a Takarékszövetkezetet vezető első számú vezetőjeként az elnök-ügyvezető - a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag) a számviteli és aktív üzletági ügyvezető - kockázatkezelő Kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek köre - hitelezési igazgató - Passzív ágazat vezető - Követeléskezelő Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók A Takarékszövetkezet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalója javadalmazása független az általa felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatköréhez kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. Tisztségviselői kör Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai. A Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást biztosít. A rögzített javadalmazás elemei - személyi alapbér - választható béren kívüli juttatások - gépjármű használat - mobiltelefon használat Téti Takarékszövetkezet 8
- kedvezményes dolgozói hitel - oktatás, képzés Nyilvánosságra hozandó információk A teljesítmény növelése érdekében az általános hatály alá tartozó munkavállalók részére a javadalmazás összege az éves bér 30%-a. A kiemelt körbe tartozó munkavállalók részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra, melynek mértéke maximum az éves bér 50%-a lehet. Összesített adatok évi üzleti egységek javadalmazása (ezer Ft) Vezetők 36 020 Aktív szakterület 20 723 Kockázati és ellenőrzési egység 8 218 passzív szakterület 2 734 Összesen: 67 695 Összesített adatok javadalmazás típus szerint (ezer Ft) állandó javadalmazás 57 205 nem állandó (egyéni ért.alapján) 1 670 teljesítményjavadalmazás 8 820 Összesen: 67 695 A prémium feltételek területei: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása d) az elért adózás előtti eredmény A prémium feltétel megállapításához figyelembe veendő mutatók kiszámításához használt adatokhoz alapesetben legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni. A 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 12. (3) bekezdése szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatóit is figyelembe lehet venni. A Hpt. 69/C. (5) bekezdése szerint az ügyvezetők prémiumának negyven százalékát halasztottan három év alatt - kell kifizetni. Téti Takarékszövetkezet 9
A teljesítmény javadalmazás kifizetése készpénzben történik. Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai és a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére csak bérjellegű tiszteletdíj kerül meghatározásra. A tiszteletdíj mértékét a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a Takarékszövetkezet küldöttgyűlése állapítja meg. A Téti Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéjének összetevőit a következő táblázat mutatja be: Adatok ezer Ft-ban Megnevezés Összeg KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN 1 117 430 ALAPVETŐ TŐKE 1 117 430 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK 25 674 Befizetett jegyzett tőke 15 450 Tőketartalék 10 224 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK 1 018 165 Tartalékok 929 057 Lekötött tartalék 351 Általános tartalék 112 425 Eredménytartalék 816 281 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív 89 108 ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-ig 35 640 Általános kockázati céltartalék 39 600 (-) Általános kockázati céltartalék adótartalma -3 960 Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a 39 702 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK 50 000 Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke 50 000 (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL -12 049 (-) Immateriális javak -12 049 JÁRULÉKOS TŐKE 0 Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1 117 430 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE 1 117 430 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE 0 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1 117 430 Téti Takarékszövetkezet 10
A takarékszövetkezet tőkemegfelelése A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek A belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje; meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatokhoz megfelelő tőkefedezet álljon rendelkezésre hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés: a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőkeszámítás elemei: - kockázattípusonként a szükséges tőke meghatározása, - a számszerűsített kockázatok összesítése az építőkocka elv alapján - tőkepuffer és stressz puffer számszerűsítése. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet Hitelezési kockázat Piaci-devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket készíti el Téti Takarékszövetkezet 11
1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt Tőkemegfelelés Nyilvánosságra hozandó információk A rendelkezésre álló szavatoló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Minimális szabályozói tőkekövetelmény 12.31-én: Adatok ezer Ft-ban Tőkekövetelmény minimális szintje hitelezési kockázat tőkekövetelménye 254 094 pozíció-devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye 15 959 működési kockázat tőkekövetelménye 85 234 Összesen 355 287 Hitelezési és felhígulási kockázat A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, f) lakossággal szembeni kitettség, g) ingatlannal fedezett kitettség, Téti Takarékszövetkezet 12
h) késedelmes tétel, i) egyéb tétel. Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye: Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Mérlegtétel Kitettségek Mérlegen kívül Kockázattal súlyozott kitett.érték Adatok ezer Ft-ban Tőkekövetelmény 3 440 637 0 0 0 9 831 5 230 2 392 191 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3 643 238 0 663 977 53 118 Vállalkozások 514 840 57 718 414 269 33 141 Lakosság 1 126 204 158 416 809 488 64 759 Ingatlannal fedezett követelések 2 065 155 98 459 837 784 67 023 Késedelmes tételek 514 588 0 164 625 13 170 Egyéb tételek 424 180 0 283 653 22 692 Összesen 11 738 673 319 823 3 176 188 254 094 Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megállapítása Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltart. képzése előtti bruttó értékének 20%-a, egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. Téti Takarékszövetkezet 13
A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázatmérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében - hogyan nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, és - hogyan emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja a 5 %-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok 1.) Mérlegen kívüli tételek lehívása A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.) Ingatlan fedezetek romlása Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.) Késedelmes tételek növekedése A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön 2 %-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4.) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve - 50%-os súlyozást rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez - 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szóló megközelítések és módszerek A követelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várható megtérülés összege között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. Téti Takarékszövetkezet 14
A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. Kintlévőségek minősítése Takarékszövetkezetünk a kintlévőségek minősítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: - A kintlévőségek minősítése a teljes kiegyenlítésig havonta történik - Takarékszövetkezetünk a kintlévőségek minősítését egyedi értékeléssel végzi - Az ügyleteket 3 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerűsített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minősítési kategóriákba, felette egyedi eljárással. - A Hpt. 79. szerinti nagykockázat vállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minősítési értékeléssel történik. - Az egyedi minősítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévőségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minősítés időpontjában a 3.000 e Ft-ot meghaladja. A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként átvett és egyéb eszközöket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket a következő szempontok alapján kell minősíteni: az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőkeés kamattörlesztési késedelmek alakulása, az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat és az abban bekövetkezett változás, a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség valószínűsége a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. Külön figyelendő 5 % Átlag alatti 25 % Kétes 60 % Rossz 100 % Az egyedileg minősített eszköztételek esetében minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Téti Takarékszövetkezet 15
Problémamentes: 0 % Külön figyelendő: Átlag alatti: Kétes: Rossz: 1-10 % között 11-30 % között, 31 70 % között 71-100 % között A kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege 12.31-én: Adatok ezer Ft-ban Kitettségi osztály Összeg Központi kormányok és központi bankok 3 440 637 Regionális kormányok vagy helyi ÖKO 15 061 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3 643 238 Vállalkozások 572 558 Lakosság 1 284 620 Ingatlannal fedezett követelések 2 163 614 Késedelmes tételek 514 588 Egyéb tételek 424 180 Összesen 12 058 496 A kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban: Adatok ezer Ft-ban Kitettségi osztályok Átlagos kitettség Központi kormányzat 29 661 Regionális kormányok vagy helyi 7 530 önkorm. Hitelintézetek, pü. Vállalkozások 242 880 Vállalkozások 11 451 Lakosság 499 Ingatlan 4 006 Késedelmes tételek 494 A kitettség földrajzi- legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként: Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. Téti Takarékszövetkezet 16
A hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti kitettségek bruttó értékei kitettségi osztályonként és ágazatonkénti bontásban : Adatok ezer Ft-ban Ágazatok Központi korm. Központi bank Regionális korm. Helyi önk. Közszektorbeli int. Hitelint. Befekt.váll. Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes követelések Egyéb Összesen Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd., halgazd. 324 006 231 595 391 265 1 431 948 297 Bányászat 0 Élelmiszeripar 16 384 5 000 21 384 Kőolajfeld.vegyipar 0 Fémfeldolgozás 52 854 10 061 62 915 Gépgyártás,járműgyártás 27 833 27 833 Könnyűipar ( textil, bőr, fafeldolgozás, bútorgyártás) 36 859 270 37 129 Egyéb, nem fém ásványi termék gyártása 0 Energetika 0 Vizellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás 0 Építőipar 10 000 45 938 35 304 12 492 103 734 Kereskedelem, gépjárműjavítás 77 369 56 441 11 088 3 646 148 544 Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 19 620 18 457 36 338 7 698 82 113 Információ, kommunikáció 0 Szállítás, raktározás 53 375 6 968 60 343 Pénzügyi, biztosítási tev. 3 643 238 3 643 238 Ingatlanügyek 46 572 17 402 15 111 13 942 93 027 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 25 753 6 800 64 132 96 685 Egyéb tevékenységek 15 061 26 026 28 689 69 776 Ágazatilag nem bontott 3 440 637 785 692 1 537 860 475 110 424 179 6 663 478 Összesen 3 440 637 15 061 3 643 238 572 558 1 284 620 2 163 614 514 589 424 179 12 058 496 Téti Takarékszövetkezet 17
Kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása ügyfél kategóriánként Adatok ezer Ft-ban Ügyfél kategória Hátralévő futamidő Éven belüli 1-5 év 5 éven túl Összesen Önkormányzatok 9 515 9 515 Nem pénzügyi váll. 410 310 96 039 318 366 824 715 Lakosság 67 315 352 736 2 323 736 2 743 787 Egyéni vállalkozók 313 790 15 138 270 776 599 704 Nonprofit szervezetek 9 044 0 0 9 044 Összesen 809 974 463 913 2 912 878 4 186 765 Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek állománya 90 napot meghaladó késedelmes tételek nettó értékének megoszlása Ügyfél kategória Részarány Nem pénzügyi vállalkozások 18,8% Lakosság 76,2% Egyéni vállalkozók 5,0% Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Megnevezés Ért.veszt. nyitó állomány Értékv.képz. Minős.miatt Visszaírás ad.év.ráf.csökk. Minős.miatt Visszaírás ad.év bevétel Minős.miatt Értékveszt. vált. össz. Adatok ezer Ft-ban Ért.veszt. záró állomány MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÖSSZESEN 465 680 258 007 146 785 139 210-27 988 437 692 Hitelek 465 680 258 007 146 785 139 210-27 988 437 692 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 46 640 52 988 31 490 23 764-2 266 44 374 Hitelek - Belföld - Háztartások 417 212 199 331 110 531 113 436-24 636 392 576 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 381 440 159 361 84 838 96 347-21 824 359 616 Hitelek - Belföld - Háztartások - Egyéni vállalkozók 35 772 39 970 25 693 17 089-2 812 32 960 Hitelek - Belföld - Egyéb 1 828 5 688 4 764 2 010-1 086 742 Téti Takarékszövetkezet 18
Megnevezés Céltartalék állomány Nyitó állomány Képzés Felszabadítás Adatok ezer Ft-ban Záró állomány Függő kötelezettségekre képzett céltartalék 18 696 62 158 61 173 19 681 Egyéb céltartalék 12 960 12 960 Általános kockázati céltartalék 40 000 400 39 600 Mindösszesen 58 696 75 118 61 573 72 241 A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek közül a Moody s hitelminősítéseit fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerűsített módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. Hitelezési kockázat mérséklés A Takarékszövetkezet a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el tőkekövetelmény mérséklő tételként: Előre rendelkezésre bocsátott biztosítékok: A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek állami, illetve az állam által viszontgarantált garancia és készfizető kezesség a Hkr-ben meghatározott elismerhetőségi feltételek teljesülése esetén Téti Takarékszövetkezet 19
A Takarékszövetkezet 12.31-én hitelezési kockázat mérséklés címén kizárólag a magyar központi kormány által kibocsátott készfizető kezességet, garanciát, illetve viszontgaranciát vette figyelembe az elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül. Ennek keretén belül számoltunk a magyar állam készfizető kezességével, az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, valamint a Garantiqa-Hitelgarancia Ztr. készfizető kezességével az állam által viszontgarantált részig. A táblázat az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket figyelembe véve mutatja be az egyes kitettségi osztályokat : Kitettségi osztály Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti érték Nettó Kiáramló tételek Kezesség, garancia, viszontgarancia Beáramló tételek Kezesség, garancia, viszontgarancia Adatok ezer Ft-ban Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele utáni érték Központi kormányok és központi bankok 3 440 637 657 229 4 097 866 Regionális kormányok vagy helyi ÖKO 14 471 14 471 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3 643 238 440 237 3 203 001 Vállalkozások 544 552 99 558 444 994 Lakosság 1 226 324 66 653 1 159 671 Ingatlannal fedezett követelések 2 135 636 48 188 2 087 448 Késedelmes tételek 172 084 2 593 169 491 Egyéb tételek 424 180 0 424 180 Összesen 11 601 122 657 229 657 229 11 601 122 Nettó A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok főbb elvei: A Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-től kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak egy részét vagyonkezelési szerződés alapján a Takarék Alapkezelő Zrt. kezeli. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tőkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. 12.31-én az állományra képzett tőkekövetelmény 15959 ezer Ft volt. Kereskedési könyvben nem szereplő részvényekre vonatkozó információk: A Takarékszövetkezet a portfóliójában kereskedési céllal nem tart részvényeket. A birtokunkban lévő részvények, üzletrészek kizárólag üzletpolitikai, stratégiai célt szolgálnak. évben ezen értékpapírok tekintetében semmilyen változás nem történt. Téti Takarékszövetkezet 20