Csévharaszt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011.(V.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetbe) Csévharaszt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. (2) bekezdése és 131. (1) bekezdése, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdés, 25.. (3) bekezdés b) pontja, 26., 32. (1) bekezdés b) pontja, 32. (3) bekezdése, a 37. (1) bekezdés d) pontja, a 37/A. (3) bekezdés, 38. (9) bekezdés, 43/B. (1) és (3) bekezdés, 45. (1) bekezdés, 48. (4) bekezdés, 50. (3) bekezdés, 58/B (2) bekezdés, 62. (2) bekezdés és a 92. (1) bekezdésében, valamint a 132. (4) bekezdés g) pontjában (továbbiakban Sztv.) kapott felhatalmazása alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályozására a következő rendeletet adja ki: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy az Sztv. által meghatározott jogi keretek között, Csévharaszt község lakóinak szociális biztonsága érdekében különös figyelemmel arra, hogy az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségén túlmenően, az állam mellett a helyi önkormányzat feladata a szociális ellátás feltételeinek a biztosítása - meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeli szociális ellátások formáit, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya és magyarázó rendelkezések 2. A rendelet hatálya kiterjed az 1993.évi III. törvény 3. -ában, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 4. -ában meghatározott személyekre. 3. (l) E rendelet alkalmazásában az alábbi jogszabályok és rövidítések kerülnek alkalmazásra: - MÖtv: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv - Sztv.: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Tv. - Ptk: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.Tv. - Flt: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. Tv. 1
- Ket: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL Tv. - Tny: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI Tv. - Fr: a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának,valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 23.) Korm. rendelet. - Gyvt: a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI.tv. (2) A rendelet szerinti méltányosság különösen akkor gyakorolható, ha a családban tartós betegség, munkanélküliség, megnövekedett pénzintézeti hitel miatti eladósodás, elemi kár, vagy előre nem látható olyan élethelyzet alakult ki, amely a család anyagi és szociális helyzetét jelentősen befolyásolta. Általános eljárási szabályok 4. (1) Az alábbi eljárási szabályok a Sztv., illetve a Gyer. alapján testületi hatáskörbe tartozó ellátásokra vonatkoznak. Szociális ellátás (ha e rendelet másként nem rendelkezik) kérelemre adható. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatalban, illetve postai úton lehet előterjeszteni. (2) Az ellátásokat kizárólag a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben meghatározott, valamint a Polgármesteri Hivatal által megszerkesztett kérőlapon lehet előterjeszteni. Ettől eltérő esetben a kérelmezőt a Ket. vonatkozó szabályai szerint, postai úton beérkezett kérelem esetében a megfelelő kérőlap egyidejű megküldésével hiánypótlásra kell felszólítani. A kérőlapoknak olyan adattartalmúnak kell lenniük, amelyek alapján biztosítható az Sztv. 18. -a szerinti nyilvántartás teljes körű vezetése. (3) A Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy a kérőlapok folyamatosan rendelkezésre álljanak. (4) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális helyzetének feltárásában. (5) Az Sztv. 10. (1) bek. alapján a szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező köteles a maga és a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat hitelesen igazolni. A kérelmező e célból az 4.. (2) bekezdése szerinti kérőlapon köteles nyilatkozni a jövedelméről és a vagyonáról. (6) Munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában 2
fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként az NAV által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. A rendszeres pénzellátást igénylő vagy hozzátartozója esetén ha a kérelemből egyértelműen kitűnik, hogy nincs semmiféle rendszeres jövedelme vagy nincs munkaviszonya a Polgármesteri Hivatalban történő személyes nyilatkozattételre is felhívható. 5. (1) A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során - az Ket. szemlére vonatkozó szabályai szerint - környezettanulmány felvételével is vizsgálható. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. A környezettanulmány csak indokolt esetben mellőzhető, különösen akkor, ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzete az Önkormányzat előtt ismert. (2) Amennyiben a kérelmező nem csatolja a 4. (6) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza (pl. az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanára, a feltett kérdésre nem vagy nem megfelelő teljességgel válaszol, vagy a környezettanulmány időpontjáról szóló előzetes értesítés átvétele ellenére nem tartózkodik otthon és nem menti ki magát), vagy a szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon akadályozza, úgy a kérelmét az Ket. 31. (2) bekezdése alapján kell elbírálni. (3) Amennyiben a környezettanulmány megállapításai nem tükrözik a 4. (5) bek. szerinti nyilatkozatok szerinti vagyoni helyzetet, az önkormányzat az Sztv. 10. (2) bekezdésének alkalmazása mellett megkeresheti a 63/2006.(III.7) Korrmányrendelet 5. -ának (l) bekezdésében foglalt szerveket. Ha a megkeresések illetve az önkormányzat nyilvántartásai vagy hivatalos tudomása alapján megállapítást nyer, hogy a kérelmező rosszhiszeműen valótlan adatot közölt, a Ket 6. (3) bekezdése és az Sztv. 17. -a szerint kell eljárni. 6. (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása és elszámolása az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. A pénzbeli ellátások kifizetése a jogerős vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a pénzügyi csoport feladata, amely további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (2) A pénzügyi csoportnak kifizetésre megküldött szociális ellátásokról és azok összegéről az igazgatási csoport ellátási típusonként naprakész nyilvántartást vezet. (3) A rendszeres pénzbeli szociális ellátások postai vagy lakossági folyószámlára történő átutalással folyósíthatók. (4) A lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély (egészben vagy részben) indokolt esetben - természetben (élelmiszer, közüzemi díjak közvetlen kifizetése, térítési díjak 3
közvetlen kifizetése) is nyújtható. A kérelemből egyértelműen ki kell derülni, hogy a kérelmező melyik formára tart igényt, de ez a döntésre jogosultat nem köti. A támogatás természetbeli megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik. II. fejezet Szociális rászorultságtól függő ellátások 7. (1) A Sztv-ben meghatározott feltételek szerint a jegyző az alábbi pénzbeli ellátásokat állapítja meg: a) aktív korúak ellátása aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatás ab) rendszeres szociális segély b) lakásfenntartási támogatás. (2) A képviselő-testület a Sztv-ben, a Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi pénzbeli ellátásokat állapítja meg: a) Sztv. 43/b. (1) bekezdésében foglalt ápolási díj b) önkormányzati segély ba) eseti jellegű bb) havi rendszeres bc) kamatmentes kölcsön bd) gyógyszertámogatás be) gyermek és fiatal felnőtt részére nyújtott támogatás bf) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás. (3) A képviselő-testület az Sztv-ben és ezen rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: a) köztemetés b) méltányossági közgyógyellátás c) gyermek és fiatal felnőtt részére nyújtott támogatás ca) tankönyv- és beiskolázási támogatás cb) menzatérítés cc) gyógyszer és egyéb támogatás. Aktív korúak ellátása Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 8. (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultja köteles a Sztv. 35. (2) bekezdése alapján lakókörnyezete rendezettségét biztosítani az alábbiak szerint: 4
a) az általa lakott ingatlant tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartani; b) az általa lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, rendeltetésszerű használatát biztosítani; c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozni, gaztalanítani, allergén növények elleni védekezést fokozott figyelemmel végezni; d) az általa lakott ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 m széles területsáv, ha a járda mellett zöld sáv is van az úttestig terjedő terület rendben tartani; az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz elvezető árok és annak műtárgyai tisztántartásáról és a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és hulladékok eltávolításáról gondoskodni. (2) A lakókörnyezet rendezettségének a foglalkoztatást helyettesítő támogatás időtartama alatt folyamatosan fenn kell állnia, melyet a hatóság rendszeresen, de legalább 2 havonta ellenőriz a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint. Rendszeres szociális segély A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Tv. 37. (1) bek. a)-c) pontján túl az alábbi mentesítési feltételeket határozza meg a Képviselő-testület: 9. a) gyermekeit egyedül nevelő szülő, b) fogyatékos gyermeket nevelő szülő, c) súlyos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy, amennyiben az ápolást maga végzi, és nem részesül ápolási díjban, d) nem megfelelő lakhatási megoldással rendelkező személy, amennyiben lakáskörülményei nem teszik lehetővé a folyamatos munkába járásra való felkészülést, e) az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a bérpótló juttatás folyósítása alatt az orvosi szakértői bizottság vizsgálata szerint legalább 40 %-os, vagy ettől alacsonyabb egészségkárosodás áll fenn, f) munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdő, de orvosi szakértői bizottság által megállapított munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkező személy. 10. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködés keretében a) a TÖKT. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a TÖKT. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általa előírt időpontban megjelenni. (2) 1 A rendszeres szociális segély jogosultja köteles a Sztv. 33. (7) bekezdése alapján lakókörnyezete rendezettségét biztosítani a R. 8. (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltak szerint. 1 Hatályos: 2012. 01. 01-től. 5
11. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy: a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a TÖKT. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, b) a beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja, c) a beilleszkedést segítő programban való részvétele keretében a foglalkozáson vagy munkavégzésre nem jelenik meg, távolmaradásának okát nem igazolja, d) ha az aktív korúak ellátására való jogosultság vizsgálatakor vagy felülvizsgálata során együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Ápolási díj 13. (1) A Szt. 43/B. (1) bekezdése szerint átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - ápolási díjat (méltányossági ápolási díj) állapít meg annak a személynek, aki a) nagykorú b) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg (Sztv. 41. (3) bek. b. pont) hozzátartozójának a gondozását végzi, c) az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát. (2) A méltányossági ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) Az ápolási díjra való jogosultságot az Sztv. 42. (2) bek. foglaltakon túl meg kell szüntetni akkor is, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. A kötelezettség nem teljesítésének minősül: a) ha az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja, b) ha az ápoló az ápolt egészséügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem vagy nagymértékben hiányosan végzi el, c) ha az ápoló az ápoltat bántalmazza, d) ha az ápoló az ápolt étkeztetését, a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat ismételten elhanyagolja Önkormányzati segély 14. 6
(1) Az önkormányzati segély megállapítására a Sztv. 45. -a szerinti szabályokat kell alkalmazni. (2) A polgármester átruházott hatáskörben egy háztartásnak, egy naptári évben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 százalékáig, de legfeljebb 3 alkalommal nyújthat önkormányzati segélyt annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülélő esetében pedig a 200 %-át. Amennyiben a kérelemből egyértelműen kitűnik, hogy kérelmező esetében létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll fenn, abban az esetben a legkisebb öregségi nyugdíj 300 %-áig a jövedelmi határoktól eltérhet. (3) A polgármester által nyújtott önkormányzati segély összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-50 százaléka között lehet. Ennél magasabb összegű önkormányzati segély megállapítására méltányosságból a Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult. (4) Ha a körülmények súlyossága a szociális helyzet jogszabályszerinti vizsgálatára nem ad időt, vagy lehetőséget a polgármester vélelmezheti a szociális rászorultság feltételeinek fennálltát, ekkor a megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a segélyezett a határozat átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül - utólagosan - a szükséges iratokkal köteles bizonyítani a kapott átmeneti segélyt megalapozó szociális rászorultságát, azzal hogy ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett ellátás esetére szóló jogkövetkezmények (Sztv. 17. ) alkalmazandók. (5) Gyógyszerre vonatkozó egyszeri segélykérelem esetén csak 30 napnál nem régebbei névreszóló gyógyszerszámla fogadható el. 15. (1) A havi rendszerességgel folyósított időszaki támogatás legfeljebb 6 hónapig tarthat. Összege havonta nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát, és nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékánál. A Szociális és Egészségügyi Bizottság dönthet úgy is, hogy a kérelmező valós igényeinek megfelelően havonta más-más összegű támogatást állapít meg. (2) Az időszaki támogatás egy összegben nem fizethető ki. Folyósítása havonként történik. 16. (1) Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában (szociális kölcsön) is nyújtható, melyről átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt 50 ezer forintig, ezen összeg fölött véleményez és javaslatot készít a képviselő-testületnek. (2) Házasságban együtt élők esetén a szociális kölcsön iránti kérelmet mindkét házastársnak együtt kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak, és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk. A kölcsön 7
folyósításáról szóló szerződésben a házastársat, illetve az élettársat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni. (3) A kölcsönt legalább 3 hónap, de legfeljebb 12 hónapra lehet nyújtani. (4) A kölcsönt havi egyenlő részletekben történő törlesztési feltétellel lehet nyújtani. A kérelmező más ütemezést is kérhet és a megállapított havi törlesztő részletnél magasabbal (akár a még hátralévő teljes tartozásával) is törleszthet. 17. (1) A kölcsön visszafizetését a folyósítását követő 3. hónap első napjától kell megkezdeni. A kérelmező kérésére e határidő további legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. A törlesztő részletek a tárgyhónap 10. napján esedékesek. A határozatban rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről és a törlesztés összegeiről. A törlesztő részletek követése a pénzügyi csoport feladata. (2) A kölcsön ismételt igénybevételének feltétele az előző kölcsön visszafizetése. (3) A kölcsönszerződést a polgármester köti meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó 6:382.és e rendelet szabályai szerint. (4) A kölcsön visszafizetésének időszaka alatt, a fizetési hátralékkal nem rendelkező adós egyszer, különleges méltányosságból legfeljebb három hónapos fizetési halasztást kaphat. E kérdésben a kölcsönt megállapító szerv jogosult dönteni. (5) A visszatérített kölcsön összegét szociális ellátások finanszírozására kell fordítani. Elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segély 18. (1) Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segélyre az Sztv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segélyre az Sztv. szerinti feltételek fennállta esetén a kérelmező akkor jogosult, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 százalékát. (3) Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segély legkisebb összege: a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 10 százaléka. E költséget évente, a tárgyévre vonatkozóan, február 28-ig a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg. 8
(4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező, eltemettető az elhunyt személynek tartásra köteles hozzátartozója volt-e. (5) Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segéllyel kapcsolatos döntés meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. 18/A. (1) Önkormányzati segélyben részesülhet a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy b) az a nappali tagozaton középfokú, felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb a 23. életévének betöltéséig, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át. (2) A segély összege elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 10.000 Ft. (3) Az önkormányzati segéllyel kapcsolatos döntés meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult a 7 (3) bekezdés ca.) szerinti kérelmekben, még a rendelet 7 (3) bekezdés cb.), cc.) pontja szerinti kérelmek esetében a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. Közgyógyellátás 19. (l) A Sztv. 50. (3) bekezdése alapján az a szociálisan rászorult személy jogosult méltányosságból közgyógyellátásra, akinek a családjában a havi átlagos jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át egyedülélő esetén annak 200%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. (2) Nem állapítható meg a támogatás annak, aki vagy akinek családjában élő személy vagyonnal (Sztv. 4. (1) bek. b. pont) rendelkezik. (3) A közgyógyellátással kapcsolatos döntés meghozatalára átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult. 9
19/A. Tankönyvtámogatás (1) A normatív kedvezményben nem részesülő gyermek esetében a támogatás a tankönyv költségének teljes mértékéig terjedhet, melyre az oktatási intézmény vezetője is tehet javaslatot. (2) A beiskolázási támogatás megállapításakor a normatív kedvezményekre vonatkozóan a szülőtől nyilatkozat kérhető. 19/B. Menzatérítés (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermek részére menzatérítés állapítható meg az oktatási-nevelési évre vonatkozóan, ha óvodában, illetve közoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatásban és étkeztetésben részesül. (2) A menzatérítés összege: a) az 50 százalékos normatív kedvezményben részesülő gyermek étkezése után a kedvezménnyel nem fedezett étkezési díj egésze lehet. b) normatív kedvezményben nem részesülő gyermek esetében a támogatás a teljes étkezési díj térítéséig terjedhet. (3) A menzatérítés meghatározott időtartamra is megállapítható, ilyen döntés nélkül a menzatérítéa az oktatási-nevelési év végéig tart. (4) A menzatérítés kifizetése közvetlenül az intézménynek történik, a gyermek tényleges étkezéséről utólagosan kibocsátott számla alapján. (5) A menzatérítés megállapításakor a normatív kedvezményekre vonatkozóan a szülőtől nyilatkozat kérhető. 19/C. Gyógyszertámogatás (1) Azon gyermek részére állapítható meg támogatás, aki rendszeresen vagy időszakosan gyógyszer szedésére kényszerül vagy betegsége miatt térítéses egészségügyi szolgáltatás igénybevételére szorul és nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal vagy az igazolvány nem nyújt fedezetet a szükséges szolgáltatásokra. (2) Ezen támogatásra vonatkozó kérelem esetén csak 30 napnál nem régebbi névreszóló gyógyszer vagy szolgáltatási számla fogadható el. A támogatás közvetlenül a gyógszertár vagy a szolgáltató részére is utalható. 19/D. 10
(3) A pénzbeni és természetbeni gyermek és fiatal felnőtt részére nyőjtott támogatás azon kérelmezőnek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át. III. fejezet Szociális alapszolgáltatások 20. (1) A képviselő-testület a személy gondoskodás keretében az alábbi szociális ellátási formákat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) nappali ellátás. (2) A családsegítést a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja. (3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára a képviselő-testület az étkeztetést a mindenkori közétkeztetést biztosító vállalkozóval, illetve a nappali ellátást az Erdei Fenyő Idősek Gondozóházával (Monorierdő, Barátság u. 13.) kötött megállapodás és feladat ellátási szerződés alapján biztosítja a rászorultak részére. (4) A Sztv. 62. (1) bekezdésében foglalt étkeztetés költségeihez való hozzájárulásra jogosult a kérelmező, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, b) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át. 20/A. Gyermekjóléti alapellátások (1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. (2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: 11
a) Gyermekjóléti Szolgálat b) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda - iskolai napközis foglalkozás. (3) A gyermekjólési alapellátásokat az önkormányzat a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata valamint az önkormányzat által fenntartott óvoda és általános iskolai napközi közreműködéséval biztosítja. IV. fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 21. (1) Csévharaszt Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre (továbbiakban: Kerekasztal), melynek feladata: a) szociálpolitikai helyi koncepció véleményezése b) szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése c) szolgáltatás tervezési koncepció előkészítése, a benne foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése. (2) A Kerekasztal tagjai: - Csévharaszt Község Polgármestere - Családgondozó - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke - Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke - Balla Károly Általános Iskola Igazgatója - Csicsergő Napközi Otthonos Óvoda Vezetője - Polgármesteri Hivatal szociálpolitikáért felelős ügyintézője - Ősborókás Nyugdíjas Klub Vezetője - Csévharaszt Ifjúságáért Közalapítvány elnöke - Csévharasztért Független Egyesület elnöke - Könyvtáros - Ügyrendi Bizottság elnöke (3) A Kerekasztal évente legalább 1 ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban résztvevők egyszerű többsége szükséges. A Kerekasztal tagjait díjazás nem illeti meg, az ülések nyilvánosak. 12
Záró rendelkezések 22. (l) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 2/2006. (II.10. ) számú önkormányzati rendelet. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik. Jogharmonizációs záradék 23. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Mocsáry Balázs polgármester Antal Erzsdébet jegyző Kihirdetve, és egységes szerkezetbe foglalva: Csévharaszt, 2014. november 14. Antal Erzsébet jegyző 13