A segítséget nyújt az Interdiszciplináris Kritérium Rendszer alkalmazásához. Tartalmazza az ICC-ben található kérdéseket, melyek a zöldterület értékeléséhez szükségesek. A kérdések alapján összeállítható egy komplett kérdőív, mely alkalmas a zöldterületet használók véleményének a felmérésére. A katalógus szerkezete: Kritérium száma N Kritérium megnevezése Indikátor A lakossághoz intézendő kérdés Javaslatok az értékeléshez, értékelési kategóriák felállítása, pontozás Általános tanácsok a kérdőíves felméréshez A lakosság illetve a zöldterületet használók véleményének, tapasztalatainak, elvárásainak, bírálatának megismerésére számtalan hatékony módszer létezik, ezek egyike a kérdőíves felmérés. A kérdőíves adatgyűjtés fő célja, hogy föltárjon egyes témákat és bizonyos feltevések alátámasztásául, szolgáljon. Ebben az esetben a kérdőívet az ICC-n belül megfogalmazott témák felmérése érdekében használják. A kérdőív összeállításának módszere bármely egyéb társadalmi célú empirikus kutatás szabályait követheti. Először is a kutatás tárgyát kell meghatározni, pl. egy különleges helyet vagy lehetőségeket a zöldterületen belül és ezek használatát. Aztán meg kell vizsgálni az eltéréséket, pl. a fenntartás állapotában, a használói csoportok között, a használói igények között. A kérdések formájának univerzálisnak kell lennie, így a kérdőív újra használatható más helyen, más emberek között. Ez az egyik feltétele annak, hogy a felmérés befejeztével az adatok alkalmasak legyenek egy összehasonlító elemzésre. Első ízben próbaként, kb. 50 interjúalannyal kell elvégezni a felmérést ez alapján megállapítható, hogy a kérdőív működik-e, vagy esetleg további fejlesztés szükséges. Ezután a kérdőív sikeresen alkalmazható. Az egységes kérdőív azt jelenti, hogy minden kérdőívnek ugyanolyan szerkezetűnek kell lennie (ugyanaz a sorrend, ugyanazok a fogalmak stb.) és a körülményeknek is ugyanazoknak kell lenniük. Az interjúkat készítő embereket fel kell készíteni arra, hogy hogyan kezeljék a különböző helyzeteket. Az egységes kérdőíves felmérés elvégezhető írásos módon (postai úton vagy interneten keresztül) vagy szóban (személyesen vagy telefonon). Minden kérdőívnek egy magyarázó jellegű bevezetéssel (ki végzi a felmérést, miért) kell kezdődnie. A kérdések lehetnek zártak, vagy nyitottak.
A zárt kérdés azt jelenti, hogy a válaszadók a felsorolt lehetséges válaszok közül jelölnek meg egyet, (a listákat össze kell állítani, az utolsó kategória lehetőleg az egyéb legyen), vagy pontozással fejezhetik ki véleményüket (pl. Ön szerint milyen szerepet tölt be a zöldfelület az ön városáról alkotott képben? 1 pont = nincs fontos szerepe, 5 pont = nagyon fontos), vagy kategóriák megjelölésével (Pl. Milyen gyakran használja a zöldterületeket rekreációs célból? Soha, ritkán, néha, gyakran) A nyitott kérdések teret adnak a vélemények kifejtésének. Ez része lehet egy zárt kérdésnek (Pl. Érzett Ön valaha félelmet egy városi zöldterületen? Ha nem, miért nem?). Nagyon fontos, hogy a kérdéseket semleges módon fogalmazzuk meg, ne befolyásolják a személyes válaszokat. Pl. Véleménye szerint ezt a parkot jobban kellene kezelni?- ez a kérdés úgy van megfogalmazva, hogy az igen válaszra irányítja a válaszadókat. Ezért a kérdéseket úgy kell feltenni, hogy mindkét lehetőséget tartalmazzák (pl. Véleménye szerint ezt a parkot jobban kellene kezelni vagy ön elégedett a fenntartás helyzetével?) vagy semlegesnek kell lennie (pl. Mi a véleménye a park fenntartási minőségéről?). Az ICC Helyi Szint vizsgálatához alkalmazott kérdőíves felmérés során néhány dologra fel kell hívni a figyelmet: Különbség van a helyszínen végzett vizsgálatok és a vonzáskörzeten belül élő lakosság közt végzett vizsgálat között. A második esetben a kérdőíves felmérést személyesen kell elvégezni, munkaidő alatt és után egyaránt, így érhető el, hogy a lakosság minden rétegét bevonják a felmérésbe. Egyes indikátorok esetében minkét módszer használata szükséges (pl. biztonság, közösségi tulajdon). Megbízhatóbb minta érdekében a helyi lakók válaszait értékelni kell a megkérdezett használók, az elérhető terület, és a területet nem használók által is ugyanazon kérdések alapján. A felmérés során a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. A kérdőívnek: hiteles párbeszéd benyomását kell keltenie, érdekes legyen a megkérdezettek számára, ne legyen elfogult, őszinte légkört teremtsen, egyértelmű és határozott legyen,
a feszültség és a lazulás váltakozása jellemezze (pl. különböző típusú kérdések, változatos témák), kitöltése ne igényeljen 30 percnél több időt. Forrás: FRIEDRICHS, J. (1990) Methoden empirischer Sozialforschung. Opladen: Westdeutscher Verlag.
KRITÉRIUM N 2.6 A helyi lakosok véleménye a vizsgált zöldterület esztétikai értékéről ESZTÉTIKAI ÉRTÉK Mennyire elégedett Ön ennek a zöldterületnek a kinézetével, szépségével? A megkérdezetteknek 1 és 5 pont között kell értékelniük a vizsgált zöldterületet. 1 = Alacsony, 5 = Magas Az értékelés során meg kell határozni, hogy az 5 pontos válaszok milyen arányban (%) állnak az összes válaszhoz képest. Részletesebb vizsgálathoz minden értéket ki kell számolni az összes válasz arányában. KRITÉRIUM N 2.8 A helyi lakosság véleménye arról, hogy a zöldterület milyen mértékben határozza meg a helyi identitást HELYI IDENTITÁS Ön szerint mennyire játszik fontos szerepet ez a zöldterület a helyi jelleg meghatározásában? A megkérdezetteknek 1 és 5 pont között kell értékelniük a vizsgált zöldterületet. 1 = Nem fontos, 5 = Nagyon fontos Az értékelés során meg kell határozni, hogy az 5 pontos válaszok milyen arányban (%) állnak az összes válaszhoz képest. Részletesebb vizsgálathoz minden értéket ki kell számolni az összes válasz arányában. KRITÉRIUM N 2.9 Azon egészségügyi kezdeményezések léte, melyek a zöldterületek gyakoribb használatára hívják fel a lakosság figyelmét A helyi lakosság véleménye a terület minőségéről A ZÖLDTERÜLET KEDVEZŐ HATÁSAI A TÁRSADALOMRA Ebben a kerületben/környéken bevonják a helyi egészségügyi kezdeményezéseket a zöldterületek fejlesztésébe? Milyen módon? A zöldterületet bevonják az egészségügyi kezdeményezésekbe? Milyen módon? A helyi egészség- és zöldpolitika vizsgálata a helyi önkormányzat és az egészségügyi szervezetekkel folytatott konzultációk alapján. A cél annak megállapítása, hogy van-e kapcsolat a zöldterületek és az egészségügyi kezdeményezések között. Hogyan értékeli ezt a zöldterületet relaxáció szempontjából? Hogyan értékeli ezt a zöldterületet a városi élet zajai elől való elvonulás szempontjából? Hogyan értékeli a növényzet állapotát? Hogyan értékeli az infrastruktúra általános minőségét? Hiányzik valami erről a zöldterületről? Zavarja valami a zöldterület használata közben? 1-4. kérdések esetében a megkérdezetteknek 1 és 5 pont között kell értékelniük a vizsgált zöldterületet. 1 = Rossz, 5 = Nagyon jó Határozzuk meg a terület hiányosságait is. Az értékelés során meg kell határozni, hogy az 5 pontos válaszok milyen arányban (%) állnak az összes válaszhoz képest. Részletesebb vizsgálathoz minden értéket ki kell számolni az összes válasz arányában.
KRITÉRIUM N 3.2 A zöldterület leggyakoribb elérési módja ELÉRHETŐSÉG Mivel érkezett erre a zöldterületre? Gyalog/ Kerékpárral/ Saját személygépkocsival/ Tömegközlekedéssel (melyik fajtával) A válaszok arányából megállapítható az egyes kategóriák aránya. Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 50 és 25% között jelentős, 25% alatt nem jelentős. KRITÉRIUM N 3.3 A rekreációs célú használat formái A helyi zöldterületi ellátottság megítélése NAPI REKREÁCIÓS IGÉNY Milyen célból látogatja ezt a zöldterületet? Sétálás/ Kutyasétáltatás/ Játszás/ Természetben gyönyörködni/ Pihenés/ A fittség megőrzése céljából/ Elvonulás a város nyüzsgésétől/ Munka után lazítani/ Találkozni a barátokkal/ Egyéb (részletezve) A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző válaszok arányát (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. Megfelelnek a közelben található zöldterületek az Ön igényeinek? Ha nem: Részletezze kívánalmait, elvárásait! A megelégedettség mértékét az igen és a nem válaszok relatív arányával (%) lehet kifejezni. A zöldterület-használat gyakorisága A használat időpontja A zöldterületen való tartózkodás időtartama Milyen gyakran látogatja ezt a zöldterületet? Naponta/ Hetente egyszer/ Havonta egyszer/ Évente egyszer (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor az a használati gyakoriság nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős. Mikor látogatja ezt a zöldterületet? Reggel/ Ebédidőben/ Délután/ Este/ Hétköznap/ Hétvégén Morning/ Lunchtime/ Afternoon/ Evening/ During the week/ On weekends (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor az nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős. Általában mennyi időt tölt el ezen a zöldterületen? Kevesebb, mint 1 órát/ 1-2 órát/ 2-5 órát/ több, mint 5 órát (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős.
KRITÉRIUM N 3.4 A zöldterület sportolási célú használata SPORTOLÁSI ÉS JÁTSZÁSI LEHETŐSÉGEK A sportolási lehetőségek miatt látogatja ezt a zöldterületet? A használat mértékét az igen és nem válaszok relatív arányával (%) lehet kifejezni. Ha igen, elégedett a terület nyújtotta sportolási lehetőségekkel? 1 pont = Nem, 5 pont = Nagyon KRITÉRIUM N 3.5 A zöldterületen zajló társadalmi élet szintje ÉLETVITEL Általában kivel látogatja ezt a zöldterületet? Egyedül/ Egyedül a kutyával/ Baráttal vagy kollegával/ Gyerekeivel/ Társával/ Csoporttal/ Szervezett esemény keretében (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. A zöldterülethasználat időpontja Általában mikor keresi fel ezt a zöldterületet? Munka előtt/ Munka után/ Ebédidőben/ Napközben/ Csak hétvégenként/ Útban máshova (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. A zöldterület szerepe a helyi lakosság szabadidős tevékenységében. Szabadideje eltöltésében mekkora szerepe van ennek a zöldterületnek? Mennyire alkalmas ez a zöldterület az Ön szabadidős tevékenységeihez? A megkérdezetteknek 1 és 5 pont között kell értékelniük a zöldterületeket válaszuk alapján. (1 = Nem fontos, 5 = Nagyon fontos) Az értékelés során meg kell határozni az 5 pontos válaszok arányát az összes válaszhoz képest. A részletesebb eredmény érdekében a többi értékelési kategória aránya is meghatározható. KRITÉRIUM N 3.6 A látogatók társadalmi összetétele TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG Hány éves? (5 évenként legyenek a korcsoportok) Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (kategóriák a nemzeti tanrend alapján) Mi a foglalkozása? (helyi helyzetnek megfelelő kategóriák, de az irodai és a fizikai dolgozókat meg kell különböztetni) Milyen nemzetiségű? (helyi helyzetnek megfelelő kategóriák) Az indikátor célja a zöldterületet használók összetételének a meghatározása.
KRITÉRIUM N 3.7 A látogatók bűncselekményektől való félelemérzete BIZTONSÁG Félt valaha is ezen a zöldterületen? Ha igen, miért? Érezte-e azt, hogy nem szívesen látják ezen a területen Ha igen, miért? 1 pont = Gyakran, 5 pont = Soha A biztonságérzet mértékét az összes válasz és az 5 pontos válaszok arányában lehet kifejezni (%). Gondosan meg kell vizsgálni a félelemről adott megjegyzéseket, és a leggyakoribb okokat is fel kell jegyezni. KRITÉRIUM N 3.8 Használatból eredő konfliktusok jelenléte HASZNÁLATBÓL EREDŐ KONFLIKTUSOK Tud bármiféle konfliktusról, mely a különböző látogatócsoportok között alakult ki? Ha igen, melyek ezek? Tudná osztályozni a konfliktus mértékét 1-től 5-ig? 1 pont = Jelentéktelen, 5 pont= Nagyon jelentős Az interjúk és a kérdőívek segítségével kell elkészíteni a listát a zöldterületen kialakult konfliktusokról. Értékeljük ezek jelentőségét a helyi társadalom életében. KRITÉRIUM N 3.12 A zöldterület összes látogatójának arányában azon látogatók száma, akik másképpen nem jutnak zöldterülethez HELYETTESÍTHETŐSÉG Van kertje? Van erkélye? Van nyaralója? Van hétvégi-kertje, telke? Van autója? Van gyereke? Szokott járni nyaralni? Az igen és nem válaszok alapján próbáljuk megállapítani azon látogatók számát, akiknek nagy szükségük van az adott városi zöldterületre. Határozzuk meg arányukat az összes látogató számához viszonyítva. Ha arányuk magas, akkor nagy szükség van a vizsgált helyi zöldterületre. A zöldterület használóinak jövedelme A jövedelmek megoszlását jövedelmi-csoportokba sorolva kell felmérni, kérdőívezés során. A jövedelmi-osztályokat az országos és a helyi jövedelmek alakulása szerint kell felállítani. Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet egységes elvárást megfogalmazni.
KRITÉRIUM N 4.3 A helyi lakosság személyes kötődése a zöldterülethez KÖZÖSSÉGI TULAJDON Érzi azt, hogy ez a zöldterület Önhöz is tartozik, mint a közösség tagjához és van beleszólása a vele kapcsolatos kérdésekbe? Úgy érzi, hogy az önkormányzat figyelembe veszi az Ön igényeit? Az értékelés során az igen és nem válaszok arányát kell meghatározni (%). KRITÉRIUM N 4.10 A lakosság bevonása a pénzügyi döntésekbe A ZÖLDTERÜLET KÖLTSÉGVETÉSE Szeretné, ha a lakosságnak nagyobb beleszólása lehetne a területek pénzügyi támogatására vonatkozóan? A helyi lakosság véleményének felmérése. A helyi vezetőségnek figyelembe kell vennie a lakosság igényeit.