Parasit. Hung. 5. 289-296. 1972. Nyitott űrgódrű árnyékszékek légypopulációinak vizsgálata Dr. ARADI Mátyás P. S. VINCZE Sarolta Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Budapest Egyikünk /ARADI/ széles körű vizsgálatokkal igyekezett Budapest légygócos területeit felkutatni, gyűjtéseket végzett piacokon, kinevelésekkel igyekezett tisztázni a kukatartályok alján, valamint a nyitott ürgödrü árnyékszékekben folyó légytenyészést. Munkájának kettős célja volt, faunisztikai és közegészségügyi. Választ keresett arra vonatkozóan, hogy egy-egy tenyésző helyen milyen fajok mekkora egyedszámban találhatók és mit lehetne tenni a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok felszámolására. Korai halála megakadályozta Aradit abban, hogy vizsgálatait befejezze. Csak a szemétgyűjtő kukatartályokból kinevelt anyagot dolgozhatta fel /ARADI, 1968/. A f a j i és egyedszám tekintetében is rendkivül gazdag piaci gyűjtéseket MIHÁLYI identifikálta /ARADI-MIHÁLYI,1970/.Meghatározatlan maradt a pöcegödrökből k i nevelt! anyag, amelynek feldolgozására vállalkozott a második szerző /VINCZE/. Magyarországon ez idáig hasonló vizsgálatokat nem végeztek, igy a kinevelt légyanyag tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt értékes. Módsze r 1. Mintavételezés. Budapest öt kerületének /ábra/ 16 árnyékszékéből gyűjtöttünk mintákat, árnyékszékenként három alkalommal. A mintát az ürgödör felső széli részéről vettük hosszunyelü 1,5 literes merítőkanállal. Egy-egy mérités ennek megfelelően 1,5 l i t e r n y i faecest eredményezett.
2* Kinevelés. /MIHÁLYI, 1965 által módosított módszerrel/. A laboratóriumba szállított mintákat nagy egérpohárba helyeztük, amelynek alját előzőleg kb. 3 cm vastagon fürészporral szórtuk le. A minta behelyezése után a fürészpor-ré tegezést hasonló módon megismételtük, majd annak tetejére szűrőpapírból készült korongot tettünk. Az egérpoharak tetejét közönséges, kétrétegű csomagolópapírral kötöttük le. Ezután a minták egy, a szabadban tartott "tenyésztő szekrényben" nyertek elhelyezést. Tenyészeteinket az időjárási viszonyoktól függően hetente-kéthetente ellenőriztük, szükség szerint megöntöztük. Ellenőrzéseink során végeztük el a szárnyrakelt imágók kiszerelését enyhe éteres narkózis mellett, majd az éter gőzét kifújtuk az üvegből annak érdekében, hogy a tenyészetet ne kárositsa. A kapott legyeket egy napig életben tartottuk az eredeti szin, valamint a k i t i n páncél megszilárdulása céljából, csak ezután öltük el. Az esetek többségében elmaradt idő hiányában a szokásos preparálás, az anyag helytelenül, szárazon fiolákban nyert elhelyezést. Ez a tény a későbbi meghatározásokat nehezitette. Eredmé nyek A 16 árnyékszékből gyűjtött mintákból /48/ 23 fajhoz tartozó 3371 legyet sikerült kinevelni. Eredményeinket fajonkénti és lelőhelyenkénti megoszlásban táblázatosan tüntettük fel /táblázat/. Mivel valamennyi általunk vizsgált árnyékszék tégla falú, vagy betonqyürüs ürgödörrel rendelkezett, eredményeink kizárólag az ilyen tipusu, nedves, sötét ürgödrökre vonatkoznak. Megállapíthatjuk, hogy ezekben legnagyobb egyedszámban a Fannia genus fajai tenyésznek /64,4 %/. Domináns faj a Fannia scalaris Fabr. /59,2%/. A kinevelt Fannia-fajok közegészségügyi-járványügyi szempontból nem számitanak a legveszélyesebb szinantróp légyfajoknak, ha ethologiai és táplálkozási viszonyaikat veszszük figyelembe. Berepülnek ugyan a lakásokba, de csak ritkán kerülnek kontaktusba az ember élelmiszerével. A Fannia-fajok u- tán, járványügyi szempontból akkomunikativ két faj következik, ha az egyedszámot vesszük figyelembe. A Sphaeroceridae-hez tartozó Thoracochaeta zosterae Halld. /8,8 %/, valamint az E rista- 290
l i s tenax /7,6%/, Mindkét faj az árnyékszékben fejlődik, de onnan is táplálkozik, járványügyi jelentősége elhanyagolható. Az Ophyra nemhez és Phoridae családhoz tartozó fajok a tenyészetek 3,8, i l l. 3,7 %-át adták. A 2,1 %-ban kelt Calliphora uralensis V i l i. viszont rendkivül veszedelmes szinantróp fajnak tekinthető, az ember környezetéhez nagyon ragaszkodik, ellentétben az A vizsgált kerületi árnyékszékek megoszlása Lelőhelylis ta: 1. I I. ördögárok u. 2. I I, Dimitrov u. 3. XV. Rákospalota /temető/ 4. XV. Rákospalota /iskola/ 5. XVII. Rákoshegy 6. XVII. Pesti ut 7. XVIII. Hermina ut 1. 8. XVIII. Hermina ut 5. 9. XVIII. Hermina ut 9. 10. XVIII. Hermina ut 33. 11. XVIii. Gizella u. 9. 12. XVI. Sasvári u. 47. 13. XVI. Szinjátszó u. 15, 14. XVI. Szinjátszó u. 18, 15. XVI. Mátészalka u. 7. 16. XVI. Datolya u. 28.
A légyfajok megoszlása a vizsgált árnyékszékek szerint Distribution of fly species per investigated latrine L e 1 6 h e i y e k (Locality) Légyfaj ok (Ply species) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16* % Calliphora uralensis 5 4 5 2 8 10 45 13 2 1 95 2,9 Dendrophaonia querceti 8 1 5 Eriatalis tenax 56 6 55 19 2 3 30 4 43 41 259 7,6 Fannia scalaris 294 122 527 70 504 339 19 90 4 10 1 5 12 2 1999 59,2 Fannia incisurata 23 39 5 12 1 54 134 3,9 Fannia canicularis 3 22 1 4 9 39 1,1 Fannia leucosticta 10 10 0,2 Fannia sp. 2 43 5 2 1 2 5 1 2 63 Helomiza serrata 5 5 Limosina flavipes 27 82 109 3,2 Limosina penetrans 3 1 50 1 55 1,6 Limosina sp. 1 1 2 Leptocera fontinalis 1 1 Muscina stabulans 5 2 17 1 25 0,7 Lucilia sericata 2 2 Ophyra leucostoma 16 113 129 3,8
Folytatás (Contribution) Légyfajok (Fly species) 1. 2. I i e 1 5. 5 h 6. e 1 7. y e 8. k 9. (Lc >cal: -ty) 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. % Phoridae 127 1 128 3,7 Scatopsidae 1 1 Sarcophaga bábok 2 2 Sphaeroceridae indet 3 3 Sphaerocera curvipe s 1 1 2 Thoracochaeta zosterae 26 9 3 1 124 121 13 297 8,8 Thephroclamys rufiventris 2 2 Össze sen (Total ) 467 174 694 146 721 497 77 103 45 57 17 44 134 136 41 18 3371
egyéb Calliphora-fajokkal. A további 14 f a j, az összes egyedszám 3,3 %-át tette k i. Közülük emlitést érdemel a Lucilia sericata Meig., mint veszedelmes szinantróp f a j, ez azonban csupán egy árnyékszékből volt kinevelhető. Meglepő volt a sarcophagidák csaknem teljes hiánya, egy árnyékszékből gyűjtöttük be bábjaikat, amelyeket nem sikerült kinevelnünk. Feltételezzük, hogy ezek tényészőhelyei a primitiv, elhanyagolt, száraz, világos ürgödrök lesznek, tekintettel arra, hogy a szabadon heverő faecesben túlnyomórészt Sarcophaga-faj ok tenyésznek /MIHÁLYI, 1965/ / p l. Ravinia striata Fabr./. Vizsgálatainkat ebben az i - rányban tovább kivánjuk folytatni. Megjegyezzük, hogy az 1. és 2-es árnyékszékekben a tulajdonosok rendszeresen krezolos kezelést végeztek, ez azonban a légytenyészést nem befolyásolta. Eredményeinket közegészségügyi-járványügyi szempontból értékelve a következőt mondhatjuk. Sötét, nyirkos, tehát betongyürüs ürgödrü árnyékszékek légypopulációi kevésbé veszélyesek, de csakis akkor, ha a külvilágtól ülőkével vannak elzárva. Amenynyiben nincs zárható ülőke, az ilyen tipusu árnyékszék is veszélyes, a faecest rendszeresen látogató szinantróp fajok miatt /ilyenek pl. a piacokon tömegesen hálózott luciliák/. Budapesten a legutóbbi statisztikai adatok alapján 536 000 lakás van, amelyek közül 400 000-hez tartozik vizöblitéses árnyékszék.reálisan számolhatunk 50 000 ürgödörrel fővárosunkban. Ez az 50 000 ürgödör 170 falu pöcegödreinek megfelelő légymenynyiséggel látja el Budapestet. /Egy átlagos falu 300 házból áll./ Az optimális megoldás, mindenütt a vizöblitéses árnyékszék lenne, ez azonban csak a távoli jövő célkitűzése lehet. Helyesnek tartanánk, ha kötelező jelleggel előirnák betongyürüs, vagy téglafalú ürgödörrel és zárható ülőkével rendelkező árnyékszékek épitését, csatornázatlan területeken. Megoldás lenne az előregyártott elemekből készülő, "légymentes" árnyékszék i s. /LŐRINCZ 1935-ben már tervezett ilyen árnyékszéket, a- mely azonban tömeggyártásra és bevezetésre nem került./
Végezetül a második szerző ehelyütt is köszönetet mond MIHÁLYI Ferenc dr.-nak, a Természettudományi Múzeum tud. főmunkatársának, aki a munka elvégzéséhez értékes tanácsaival segitségére volt és az identifikálás helyességét ellenőrizte. A sphaeroceridák meghatározását PAPP László dr. muzeológusnak köszönhetj ük. lakadi. M. P.l VINCZE. S.: The Investigation of Fly Populations in Open Pit Latrines The authors collected faeces samples from 16 latrines in five districts of Budapest, to rear f l i e s ; the cultures resulted in 3371 specimens representing 23 species /map 1; table 1/. The methods of collecting and rearings are discussed. The latrines examined had pits of brick walls or composed of concrete rings, therefore of the damp and dark type. In these latrines members of the genus Fannia breed in the greatest percentage. Fannia scalaris Fabr. represented 59,2 % of the number of individuals, being the dominant species of the dark type latrines. With regard to ethological and feeding habits, the reared Fannia species /F.scalaris, F. incisurata, F. canicularis, F. leucosticta/ cannot be qualified, from sanitation and health aspects, as the most dangerous synanthropous flies. Tho racochaeta zosterae /8,8 %/ and Eristalis tenax /7,6 %/ are, again from the epidemiological point of view, acommunicative species, therefore of a negligible significance. Ophyra and Phorida species were found in 3.8 and 3.7 per cents, respectively, in the latrines. Calliphora uralensis was represented in 2.1 %; this is one of the dangerous synanthropous f l y species. Individuals of Lucilla sericata was bred from one latrine; i t s significance equals that of C. uralensis. The almost complete absence of the Sarcophagids was rather astonishing; pupae were collected from one latrine, but the rearing experiment was unsuccessful. The authors assume that their main breeding sites are the light,
dry, primitive type of latrine. On the basis of investigations they point out that tne fly assemblage breeding in damp and dark latrines is less dangerous, but only i f the latrine is closed by a flapseat to keep out the coprophagous species. I t is suggested that in areas lacking a municipial sewage system this type of latrines should be built by force of statute."flyproof" latrines made of prefabricated elements would also be a welcome solution. Irodalom la ARADI, M. P.: Szemétgyűjtési hiányosságok összefüggése Budapest légyhelyzetével. - Parasit.Hung., _1,85-94. 1968. 2. ARADI, M.P. - MIHÁLYI, F.: Öt budapesti élelmiszerpiac légylátogatóinak évszakos vizsgálata. - Bp-i Közegészségügy. 2/4. 103-110. 1970. 3. HENNING, W.: 63. b. Muscidae. in: LINDNER: Die Fliegen der palaearktischen Region, 7. 1-1110. 1955-1964. 4. KARL, 0.: Zweiflüger oder Diptera, I I. Muscidae. - In: DAHL: Die Tierwelt Deutschlands. 13.! l-232. 1928. 5. MIHÁLYI, F.: Rearing flies from faeces and meat infected under natural condition. - Acta Zool. Hung., 11., 153-164. 1965. Érkezett : 1972. I I. 10. S. VINCZE Sarolta Fővárosi Közegészségügyi Oárványügyi Állomás Budapest X I I I. Váci ut 174.