DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5 3URJUDPYH]HW Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora 7pPDYH]HW N Dr. Máté Ferenc MTA doktora Dr. Ördög Vince a biológiai tudományok kandidátusa TALAJALGÁK MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A BALATON- FELVIDÉKI NEMZETI PARKBAN, VALAMINT TALAJBÓL IZOLÁLT ALGATENYÉSZETEK NÖVÉNYI NÖVEKEDÉST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSAINAK KIMUTATÁSA Készítette: LEPOSSA ANITA KESZTHELY 2003

$.87$7È6(/ =0e1<(,&e/.,7 =e6 Az algák nem csupán vizes éo KHO\HNHW QpSHVtWHQHN EH NpSYLVHO LN V]iUD]I OG Q pv OHYHJ EHQ pss~j\ PHJWDOiOKDWyDN 7DODMRNEDQ po algatársulásokkal a múlt század elején kezdtek behatóbban foglalkozni, s a kutatások eredményeképpen napjainkra biológiájukról, ökológiájukról és rendszertanukról gazdag nemzetközi irodalom áll UHQGHONH]pVUH D] HVHWWDQXOPiQ\RNWyO D QDJ\REE OpOHJ]HWYpWHO P Ye- NLJ $] HGGLJ VV]HJ\ OW LVPHUHWHN D]W PXWDWMiN KRJ\ D WDODMRN DOJa- N ] VVpJH V]iPRV DELRWLNXV N UQ\H]HWL WpQ\H] pv ELRWLNXV kölcsönhatások bonyolult VV]MiWpNDV]HULQWP N GLNPHO\QHNV]abályai azonban még ma sem tisztázottak. Az összefüggések feltárása további szabadföldi vizsgálatokat és laboratóriumi kísérleteket igényel. Hazánkban a talajalgákkal foglalkozó kutatások a múlt század harmincas éveiben indultak meg. Fehér DánielQHN N V] QKHW HQ HNNRU tuygrwwd]hov pvplqghggljhj\hwohqehv]iproydpdj\duruv]ijlwala- MRNEDQpO DOJiNPHQQ\LVpJpU O$]LG MiUiVLWpQ\H] NQHNDWDODMDlgák életére gyakorolt hatásait Kiss István vizsgálta, P. Komáromy Zsuzsanna SHGLJ W EE WHU OHWHJ\VpJHW pulqw IORULV]WLNDL NXWDWiVDLYDO JDzdagította a hazai talajalgológia tudományát. Halálával a talajalga- NXWDWiVRNJ\DNRUODWLODJPHJV] QWHN A fitoedafont alkotó algák mind egyedszámukat, mind szerepüket tekintve fontos résztyhy L D WDODMpOHWQHN -HOHQW VpJ N D WDODMNpS] Gpsben, talajvédelemben és szerkezetjavításban közismert. Táplálékforrásként szolgálnak a mikro- és makrofauna számára, valamint részesei a növényvilágban lejátszódó számos interakciónak. A szervezettebb növényekhez hasonlóan az algák is bocsátanak környezetükbe biológiailag aktív vegyületeket, így másodlagos anyagcsere termékeket, poliszacharidokat, vitaminokat és növényi növekedést szabályozó anyagokat, melyek révén befolyásolhatják a magvak csírázási folyamatait, és a csíranövéq\hnihmo GpVpW $GROJR]DWEDQIRJODOWNtVpUOHWHNFpONLW ]pvhld]doieeldnyrltak: közvetlen sejtszám-meghatározási módszerrel vizsgálni a Balaton- IHOYLGpNL 1HP]HWL 3DUN WDODMDLEDQ po DOJiN DEXQGDQFLiMiQDN KDYRnkénti változását, megbecsülni az aktív algabiomasszát, és az eredményeket összevetni az irodalmi adatokkal;

statisztikai módszerek segítségével meghatározni, hogy mely ténye- ] N pv PLO\HQ PpUWpNEHQ MiWV]DQDN V]HUHSHW D] DOJiN VHMtszámváltozásaiban; biotesztekkel kimutatni, hogy a talajokból izolált algatörzsek tiszta tenyészetben termelnek-e növényi növekedés-szabályozó anyagokat. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 0LQWDYpWHOLWHU OHWHNpVMHOOHP] LN Három talajtípuson összesen hat terület került kijelölésre a már koráb- EDQ LV YpGHWWVpJHW poyh] 7DSROFDi- és Káli medencékben, valamint a Tihanyi félszigeten. 1. táblázat0lqwdypwholkho\hnpvmhoohp] LN jelölés hely talajtípus P YHOpV I.a Szigliget kukorica-tábla láptalaj I.b Balatonederics kaszáló II.a Tihany levendula-tábla rendzina II.b Tihany kaszáló III.a Mindszentkálla Ramann-féle napraforgó- E~]D III.b Mindszentkálla EDUQDHUG WDODM gyep 2.2. Talajminta-J\ MWpV 9DODPHQQ\L WHU OHWU O NpW LVPpWOpVW NpSH]YH W- W YpOHWOHQV]HU HQ PHJYiODV]WRWW PLQWDYpWHOL KHO\U O J\ MW WW QN WDODMPLQWiW KDvonta, 1999. április és 2000. március között. A felszíni 0-1 cm-es talajréteg mintázása spatula segítségével, az 1- FP PpO\VpJ ERO\JDWDWODQ V]HUNH]HW WDODMPLQWD YpWHOH DOXPtQLXP KHQJHUUHO [ FP W rtént. 2.3. Sejtszámlálás, biomassza-becslés Tíz gramm friss talajt 250 ml-es lombikban steril desztillált vízzel 100 ml-re hígítottam. A talajszuszpenziót 4 percig ultrahangos kádban (Tesla UC 002 BM1, 50Hz) rázattam. Az algasejtek számlálása Olympus BX60 típusú epifluoreszcens mikroszkóppal történt, a FLDQREDNWpULXPRNKR] ] OG V] U W :* H[ -550 nm, em. 610+), HXNDULyWD DOJiNKR] NpN V] U W 1%9 H[ -440 nm, em. 455+) használva. A megfigyelés három algacsoportra terjedt ki: Cb

(cianobaktériumok), D (kovamoszatok), Eu-D (egyéb eukarióta algák). Az aktív algabiomassza becslése az algacsoportonként leggyak- UDEEDQ HO IRUGXOy IDMRN SDUDPpWHUHLQHN pv D] pyhv VHMWV]iPDGDWRN mértani átlagának figyelembevételével történt. 2.4. Környezeti paraméterek mérése 0HWHRUROyJLDLWpQ\H] NFVDSDGpN VV]HJK PpUVpNOeti átlag, radiációs minimum átlaga, napfényes órák átlaga (Éghajlati Állomás, Keszthely); talaj-pvohyhj K PpUVpNOHWHDPLQWDJ\ MWpVNRU Talajvizsgálatok: pillanatnyi nedvességtartalom meghatározása (20 g friss talaj, 105 C, 24 h), friss talaj ph-mérése (5 g friss talaj + 12,5 ml deszt. víz, RADELKIS OP-264/1 ammónia- és ph-ppu NpV] OpN talaj térfogattömege, mechanikai elemzés (Talajtani és Vízgazdálkodási Tsz., NYME-MTK), tápanyagvizsgálat (TVG, Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás). 2.5. Statisztikai értékelés $ WDODMWtSXVQDN KyQDSRNQDN D P YHOpVQHN pv D WDODMPpO\VpJQHN D] algaszámra gyakorolt hatásait varianciaanalízissel értékeltem. A talaj- pv PHWHRUROyJLDL NRPSRQHQVHNQHN YDULDQFLD WpQ\H] N Q NHUHV]W O D] algák mennyiségi el IRUGXOiViUD J\DNRUROW KDWiViW I NRPSRQHQVregresszióval, a megfigyelési változók hasonló közvetett hatását az alga-abundanciára "forward" regresszióval értékeltem (STATISTICA 1984-2000). 2.6. Talajalgák izolálása $ FLDQREDNWpULXPRN L]ROiOiViW IULVVHQ J\ Mtött talajból táptalajon tör- WpQ NLWHQ\pV]WpVVHO %*-11/-N, 1,5% agar, 25±2 C, 130 µm/m 2 /s, yuiv IpQ\SHULyGXV ] OGDOJiN L]ROiOiViW G~VtWy WHQ\pV]HWE (Bristol, 25±2 C, 130 µm/m 2 /s, 12/12 órás fényperiódus) végeztem ismételt szélesztési eljárással. Az egyfaj-tenyészeteket papírvatta-gxjyydo OH]iUW VWHULO NpPFV ferde agaron (Bristol illetve BG-11/-N, 2% agar, 15±1 C, 30 µm/m 2 /s, 12/12 órás fényperiódus) tartottam fenn. 2.7. Laboratóriumi algatenyésztés O EHQ A tiszta algatenyészeteket 250 ml steril tápoldatot tartalmazó 500 cm 3 - es Erlenmeyer lombikba oltottam. A szaporításhoz a cianobaktériumok esetében Tamiya, BG-11/-N és Z-8/+N tápoldato-

kat, a zöldalgák esetében Bristol és Tamiya tápoldatokat használtam. 10 mg/l kiinduló szárazanyag koncentrációnak PHJIHOHO PHQQ\LVpJ algaszuszpenziót juttattam 250 ml friss tápoldatba. A tenyészeteket legalább 14 napon át szaporítottam (25±2 C, alsó megvilágítás, 130 µm/m 2 /s fényintenzitás, 12/12 órás fényperiódus, óránként 20 liter, 1,5 V% CO 2 -GDO G~VtWRWW OHYHJ A tenyésztés végén a biomassza betakarításához az algaszuszpenziót centrifugáltam (4000 rpm, 15 perc, 5 C), a sejteket tartalmazó üledéket Petri-csészékben fagyasztva szárítással víztelenítettem (18 óra, 25 C, 0,035 mbar). 2.8. Biotesztek A fagyasztva szárított algabiomasszából desztillált vízzel 2 g/l koncentrációjú szuszpenziót készítettem. A sejttartalom feltárása ultraszónikáló berendezéssel (2 perc, 2 mp-hv LG N ] NNHO W UWpQW Petri-FVpV]pEH KHO\H]HWW V] U SDStU NRURQJRNDW -3 ml algaszuszpenzióval átitattam, amelyekre 10-10 uborka sziklevelet helyeztem. Az auxin-v]hu LOOHWYHNLQHWLQ.,1N O QE ] pvpjonrqfhqwuációi képezték 4 ismétlésben. KDWiV YL]VJiODWiUD XERUND V]LNOHYHOHN J\ NHUHVHGpVpW D KDWiVYL]VJiODWiUDSHGLJXERUNDV]LNOHYHOHNPHJQ\~Oá- citokinin-v]hu sát értékeltem. A negatív kontrollt 3 ml desztillált víz, a pozitív kont- UROOW SHGLJ D YL]VJiODWQDN PHJIHOHO HQ3-3 ml indolil-3-vajsav (IBA) $ WDODMDOJiN pv PDJDVDEEUHQG Q YpQ\HN N ] WWL N ]YHWOHQ N OFV nhatást módosított csíranövény-teszttel vizsgáltam 4 ismétlésben (30 db steril mustármag, Sinapis alba PHO\KH] HO V]DSRUtWRWW pv WiSWDODMUD (Tamiya ill. Z-8 tápoldat, 1,5% agar) szélesztett algatenyészetet használtam (30 órás megvilágítás). 0,3 ml algatenyészetet Petri-csészében (Ø 9 cm) el NpV]tWHWW VWHULOL]iOW Wiptalajon szélesztettem és egy hétig inkubáltam. A kontrollt 0,3 ml steril desztillált vízzel szélesztett táptalaj képezte. 72 óra elteltével a mustármagok csírázását, a gyökerek és a hipokotil hosszát mértem. Az érténhopvhj\wpq\h] VYDULDQFLD-analízissel történt (Excel 5.5).

3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 3.1. Algatársulások jellemzése és a számított biomassza A teljes vizsgálati periódus sejtszámadatai alapján megállapítható, KRJ\ PLQGKiURP WDODMWtSXVRQ DFLDQREDNWpULXPRN D WDODMRN VV]HV po algáinak legalább 30%-iWDONRWMiN.LHPHONHG HQQDJ\DUiQ\~PHgje- OHQpV NOHYHQGXODP YHOpV UHQG]LQDWDODMEDQYROWPHJILJ\Hlhe- W PHO\ D]RQEDQ D] iowdodp YL]VJiOW N UQ\H]HWL WpQ\H] NNHO HJ\pUWHOP HQ QHP PDJ\DUi]KDWy $ NRYDDOJiN OHJQDJ\REE DUiQ\EDQ láptalajból mutawkdwyn NL GH PHJILJ\HOKHW KRJ\ P YHOW WHUü- OHWHNHQiWODJRVDQP YHOHWOHQWHU OHWHNHQSHGLJ-9% a részesedésük a talajok algatársulásából. Az egyéb eukarióta alga kategóriába sorolt fajok abundanciája átlagosan 40-50%-os volt a vizsgált talajokban. Az algabiomasszát a leggyakoribb genuszok sejtparaméterei alapján V]iPtWYDPHJILJ\HOKHW KRJ\iOODQGyDQOHJDOiEENJKDpO DOJDYDQ MHOHQ D WDODM IHOV FP-es rétegére vonatkoztatva. A vizsgált id szakban mért legnagyobb biomassza (80 kg/ha) kukorlfd P YHOpV láptalajban mutatkozott a kovaalgák nagyobb arányának és átlagos VHMWW PHJpQHN N V] QKHW HQ 'ROJR]DWRPEDQ IHOKtYWDP D ILJ\HOPHW D]DOJDELRPDVV]DV]iPtWiViQiOHO IRUGXOyW~OEHFVOpVOHKHW VpJHLUHtJ\ az irodalomban gyakran használt átlagos algasejttérfogat (10µm átmé- U M J PE pv iwodjrv WDODMV U VpJ JFP 3 ) értékekkel, illetve a ha- YRQNpQWL DEXQGDQFLD V]iPWDQL iwodjiydo W UWpQ V]iPROiVUD Javasoltam továbbá a sejtszámlálások legalább két kategóriára cianobaktériumok és eukarióta algák töuwpq HOYpJ]pVpW PLQWKRJ\ esetemben e két algacsoport átlagos sejttömege között több mint nyolcszoros különbség mutatkozott. A nagy abundancia-értékek tehát nem minden esetben tükröznek nagy biomasszát, erre példa a cianobaktériumokban kiugróan gazdag, legnagyobb átlagos sejtszámot mutató II.a talaj, mely biomassza tekintetében csupán a harmadik.

2. táblázat: Átlagos sejtszám-értékek, és a számított aktív alga biomassza a teljes vizsgált talajrétegben (0-10 cm) Vizsgált algacsoportok Vizsgált talajok az 1. táblázat szerint I.a I.b II.a II.b III.a III.b Átlagos sejtszámok (10 3 db/cm 2 talaj) Becsült átlagos biomassza (kg/ha) Cb 102 82 332 62 213 13 D 83 11 16 12 15 4 Eu-D 184 48 84 78 142 29 Összesen 369 141 432 152 370 46 Cb 0,467 0,378 1,522 0,283 0,976 0,061 D 3,925 0,527 0,747 0,566 0,719 0,177 Eu-D 16,664 4,325 7,564 7,093 12,882 2,634 Összesen 21,056 5,229 9,834 7,941 14,577 2,873 Minimum 1,045 1,346 1,497 1,738 2,437 1,103 Maximum 79,946 13,297 23,099 13,887 35,632 6,039 Mértani átlag 11,184 4,296 7,124 6,943 10,694 2,466 Magyarázat: Cb: cianobaktérium, D: kovamoszat, Eu-D: egyéb eukarióta algák Megállapítottam, hogy a mintavételi területeken mért átlagos abundancia-értékek lényegében megegyeznek a világ más országaiból közölt irodalmi adatokkal. 3.2. Környezeti hatások vizsgálata statisztikai módszerekkel 9L]VJiODWDLP DODSMiQ D] DOJiN DEXQGDQFLiMiW DODSYHW HQ PHJKDWiUR]y WpQ\H] NQHN D WDODMPpO\VpJ pv D P YHOpV PXWDWNR]RWW $ PLQWi]RWW területek átlagában a teljes vizsgált talajréteg (0-10 cm) algáinak mintegy 70%-a a felszíni 1 cm-es rétegben található. Valamennyi talajtípu- VRQ PHJILJ\HOKHW YROW D P YHOW WDODMRN V]LJQLILNiQVDQ QDJ\REE átlagos algaszáma (2,7 10 5 db sejt/cm 3 ) a bolygatatlan területekhez képest (8,5 10 4 db sejt/cm 3 ). A regresszió-hohp]pv D P YHOW WHU OHWHN kisebb humusztartalmát mutatta a legfontosabb, abundanciát befolyá- VROyWpQ\H] QHN

76 ³ ² ut 76 µ ± ± ª« ¹ ¹ ¹ º ¹ º ¹ ^š œ œ žÿ œ œ ¼ ¼ œ šœ Œ š Œ ƒ H ƒ ƒ %ˆ ˆ ƒ HŠ Œ Œ ˆ Œ Ž + 1. ábra. Talajmélység hatása az alga abundanciára y ojz pz vwx s rs jk lmn opmq } YX Y YX { Y \^] ] N G ]_ `a _ ] G b C+c Xd e Xf gh c ~+h c d h i IG `O ] AB C DE FHG I E AB C DE J%K K E LHM N O PO K C O Q B N FSRT U VSWXYZ [ 2. ábra. $P YHOpV szerepe a talajalgák abundanciájában A talajtípusnak a cianobaktériumok és a kovaalgák abundanciájára volt szignifikáns hatása. A rendzina talajtípuson mért nagyobb cianobaktérium-dexqgdqfld D WDODMRN NLV IHOYHKHW QLWURJpQ-, és nagyobb káliumtartalmával magyarázható. Az egyéb eukarióta alga- FVRSRUWDEXQGDQFLiMiEDQ D WDODMWtSXVRN N ] WWMHOHQW mutatkozott. > = ; 1,< 2< 89: 5 > 45 =,-./0 12/3! "?????? #%$ & $ ' ( )+* > ; 1,< 2< 89: 5 = 45,-./0 12/3 @ = V N O QEVpJ QHP?????? #%$ & $ ' ( )+* 3. ábra. A talajtípus hatása a cianobaktériumok (Cb) és kovamoszatok (D) abundanciájára

Szignifikáns különbségek az egyes hónapokban mért abundanciaértékek között az eukarióta algáknál mutatkoztak. Az ún. évszak-hatás D VHMWV]iPRNEDQ HJ\pUWHOP Q\iUL FV~FFVDO MHOHQWNH]HWW de a tavaszi PLQLPXPKR] YLV]RQ\tWYD D WpOL LG V]DN VHMWV]iP-pUWpNHL LV MHOHQW VHQ nagyobbak voltak. $ YL]VJiODWL SHULyGXVEDQ PpUW YDODPHQQ\L WpQ\H] W WDODM pv PHWHRUo- OyJLDLSDUDPpWHUHNHJ\LGHM OHJILJ\HOHPEHYpYHDUHJUHVV]Ly-analízis eredménye azt mutatta, hogy az abundanciában a cianobaktériumok esetében 16,1%, kovaalgák esetében 14,6% és az egyéb eukarióta algáknál 8% mindössze a magyarázott variancia értéke. Az alga sejtszám-változások még pontosabb megértéséhez tehát újabb, általam nem vizsgált tén\h] NHWNHOOEHYRQQLHJ\KDVRQOyYL]VJálatba. 3.3. Bioteszt-HUHGPpQ\HND]DOJiNEDQWHUPHO G WWKRUPRQ-hatású anyagok kimutatására A vizsgált talajokból izolált cianobaktérium- és zöldalga törzsek laboratóriumi szaporítása valamennyi esetben lehetséges volt, a tápoldatok VV]HWpWHOH KDWiVVDO YROW D WHUPHO G WW ELRPDVV]D PHQQ\LVpJpUH $ desztillált vizes sejtkivonatokkal elvégzett biotesztek során a vizsgált 72 algakivonatból 26 auxin-v]hu FLWRNLQLQ-V]HU KDWiVWSHGLJ zöldalga- és 2 cianobaktériumfaj) mindkét növényi hormon hatását mutatta. A módosított csíranövény-whv]wehq HJ\ ] OGDOJD MHOHQW VHEEHQ JiWROWD D PDJFVtUi]iVW pv PHJILJ\HOKHW a gyökér és hipokotil növekedésére is. YROW D] DOJDWHQ\pV]HWHN JiWOy KDWiVD (UHGPpQ\HLPWHKiWPHJHU VtWLND]RNat a véleményeket és megfigyeléseket, melyek szerint a mikroalgák növényi növekedést szabályozó anyagai nem csak sejten belül hatnak, hanem azokat a környezetükbe is kibocsátják. A talajalgák képesek befolyásolni a szervezettebb növények magvainak csírázási, és csíranövény-ihmo GpVLIRO\DPDWDLW

4. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1) Direkt sejtszámlálási módszerrel új adatokat szolgáltattam az algológiai szempontból korábban nem vizsgált Balaton-felvidéki 1HP]HWL 3DUN WDODMDLEDQ po DOJiN PHQQ\LVpJL HO IRUGXOiViUyO (UHGPpQ\HLPDODSMiQD]pO DOJDV]iPD-10 cm-es talajrétegben D YL]VJiOW LG V]DN iwodjiedq 46 10 3 és 432 10 3 sejt/cm 2 között változott. A vizsgált területek közül éves átlagban a legalacsonyabb alga abundancia Ramann-IpOHEDUQDHUG WDODMRQERO\JDWDWOan gyepterületen jelentkezett. Az átlagos alga-biomassza területenként 2,5 és 11,2 kg/ha volt, továbbá megfigyeltem, hogy egy hektárra vo- QDWNR]WDWYD OHJDOiEE NJ po vizsgált rétegében (0-10 cm). DOJD YDQ ioodqgydq MHOHQ D WDODMRN 2) Dolgozatomban felhívtam a figyelmet az irodalomban legtöbbször PHJILJ\HOKHW iwodjrv VHMWSDUDPpWHU µp iwppu YHO V]iPROW J PEDODN~DOJDVHMWDODSXOYpWHOHpViWODJRVWDODMV U VpJJFP 3 ) puwpnhn KDV]QiODWiEyO HUHG MHOHQW V ELRPDVV]D-túlbecslésekre. Javasoltam az eukarióta algák és a cianobaktériumok külön-külön törwpq V]iPEDYpWHOpWD NYDQWLWDWtY YL]VJiODWRN HVHWpEHQ PLQWKRJ\ a két algacsoport egyedeinek átlagos sejttömege és így a biomaszszához való hozzájárulásuk lényegesen eltérhet. Az algacsoportok arányát tekintve az abundancia-értékek éves átlaga alapján számítva - az általam vizsgált láp-, rendzina és Ramann-féle barna er- G WDODM MHOHQW V N O QEVpJHW PXWDWRWW $ FLDQREDNWpULXPRN kihphonhg HQ QDJ\ DUiQ\D UHQG]LQD WDODMWtSXVRQ OHYHQGXOD P YHOpVQpO,,D PXWDWNR]RWW GH HO IRUGXOiVXN YDODPHQQ\L WDODj- YROW $ NRYDPRV]DWRN OHJQa- ban legalább 30%-EDQ PHJILJ\HOKHW gyobb aránya (13 és 22%) láptalajban mutatkozott, míg a többi eukarióta algák Ramann-IpOH EDUQD HUG WDODMRQ ERO\JDWDWODQ J\Hpterületen (III.b) alkottak többséget (61%). A cianobaktériumok és eukarióta algák aránya, valamint a biomassza közötti összefüggést MyOV]HPOpOWHWLGROJR]DWRPEDQD,,DMHO WDODMSpOGiMDDKROpYHVitlagban a legnagyobb összes sejtszám (4,3 10 5 sejt/cm 3 ) jelentkezett, ugyanakkor a becsült biomassza sorrendjében csupán a harmadik YROWDFLDQREDNWpULXPRNNLHPHONHG HQQDJ\DUiQ\DPiatt.

3) A statisztikai értékelés eredménye alapján a talajtípus hatása a cianobaktériumok és kovamoszatok abundanciájára volt szignifikáns. Rendzina talajon a nagyobb só%, kálium és magnézium tartalom, valamint a kisebb CaCO 3 QiWULXP pv IHOYHKHW QLWURJpQ tartalom indokolja a cianobaktériumok nagyobb jelenlétét. A láptalajokban megfigyelt nagyobb kovaalga-arány pedig a nagyobb CaCO 3, nátrium, illetve kisebb kálium és magnézium tartalommal PDJ\DUi]KDWy $] HXNDULyWD DOJiN DEXQGDQFLiMiEDQ PHJILJ\HOKHW nyári maximum és kora tavaszi minimum-értékeket az általam YL]VJiOWPHWHRUROyJLDLWpQ\H] NQHPPDJ\DUi]WiNPHJ$P YHOpV hatása abban nyilvánult meg, hogy valamennyi talajtípuson a m YHOW WHU OHWHNHQ MHOHQW VHQ QDJ\REE DOJD DEXQGDQFLD YROW PpUKHW YHOHWOHQWHU OHWHNKH]NpSHVWiWOa- (átlagosan 2,7 10 5 sejt/cm 3 DP gosan 8,5 10 4 sejt/cm 3 ), amely ez utóbbi talajok nagyobb kötöttségével, humusz- illetve szulfát tartalmával magyarázható. A talajmélység hatását mutatta, hogy a teljes vizsgált talajrétegben HO IRUGXOy DOJDVHMWHN iwodjrvdq -a a felszínen (0-1 cm), a fennmaradó hányad pedig a mélyebb talajrétegben (1-10 cm) él. A regresszió-analízisek azt mutatták, hogy az általam vizsgált talaj- és PHWHRUROyJLDL WpQ\H] N FVDN NLV UpV]EHQ PDJ\DUi]]iN D] DOJD abundancia változásait. Cianobaktériumok esetében 16,1%, kovaalgák esetében 14,6% és az egyéb eukarióta algáknál 8% volt mindössze a magyarázott variancia értéke. Abból D WpQ\E O KRJ\ D mintavételkor mért paraméterek (talaj aktuális nedvességtartalma pv NpPKDWiVD YDODPLQW OHYHJ K PpUVpNOHWL puwpnhn ILJ\HOHPEevétele növelte a magyarázott varianciát, arra következtettem, hogy hasonló vizsgálatok esetén gyakoribb mérések szükségesek, továb- Ei MDYDVROWDP ~MDEE DELRWLNXV pv ELRWLNXV N UQ\H]HWL WpQ\H] N Iigyelembevételét. OiOWDOJDWHQ\pV]HWHNpO 4) Bioteszt-módszerekkel igazoltam, hogy a vizsgált talajokból izo- EHYRQDWDpVDYL]HVVHMWNLYRQDWRNLVPXWDtnak hormon-v]hu KDWiVRNat, és így képesek befolyásolni szervezettebb növények magvainak csírázási, és csíranövény- IHMO GpVL IRO\DPDWDLW $ YL]VJiOW DOJDNLYRQDWEyO DX[LQ-V]HU 12 citokinin-v]hu KDWiVW SHGLJ ] OGDOJD- és 2 cianobaktériumtörzs) mindkét növényi hormon hatását mutatta. Megállapítottam, hogy a módosított csíranövény-teszt jól alkal-

PD]KDWy po DOJDWHQ\pV]HWHN KDWiViQDN YL]VJiODWiUD $ NtVpUOHWHN HUHGPpQ\HNpSSHQ HJ\ ] OGDOJD MHOHQW VHEEHQ JiWROWD D PXVWir- PDJRN FVtUi]iViW pv PHJILJ\HOKHW YROW D] DOJDWHQ\pVzetek gátló hatása a gyökér és hipokotil növekedésére. JAVASLATOK A további kutatás célja: - flow-citométeres eljárás kidolgozása a talajok kvantitatív és kvalitatív algavizsgálataira - ~MDEE WpQ\H] N ILJ\HOHPEHYpWHOpYHO iwirjyee N UQ\H]Hthatásvizsgálat

PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Lektorált közlemények Brückner, D.J., Lepossa, A., Herpai, Z.: Inhibitory effect of ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.)-inflorescence extract on the germination of Amaranthus hypochondriacus L. and growth of two soil algae. Chemosphere, 2003. 51(6): 515-519. Lepossa, A. $ WDODMDOJiNUD KDWy NROyJLDL WpQ\H] N,URGDOPL iwwhnlqwpv Botanikai Közlemények, 2002. 89(1-2): 187-202. Brückner, D., Lepossa, A. +HUSDL = 3DUODJI DOOHORSiWLD N ]YHWHWW N lcsönhatások. Növénytermelés, 2001. 50(2-3): 231-236. Lepossa, A., Ördög, V.: Operation of semi-continuous culture of Arthronema africanum (Cyanobacteria) grown in pig manure. Acta Agronomica Óváriensis, 2000. 42(1): 3-11. Konferencia kiadványokban megjelent összefoglalók: Ördög, V., Lepossa, A.: Growth in pig manure and cytokinin-like activity of a selected strain of Arthronema africanum. 4 th European Workshop on Biotechnology of Microalgae, Bergholz-Rehbrücke, Germany, 1997.06.16-17. Book of Abstracts, p. 37. Lepossa A.: Sertéshígtrágya kezelése cianobaktériumokkal, vagy cianobaktériumok szaporítása sertéshígtrágyán? III. Nemzetközi Környezetvédelmi Szakmai Diákkonferencia, GATE-0).0H] W~U 1997.07.2-4. Abstract-kötet, p. 62. Lepossa, A.: Growth and nutrient (P, N) uptake of Arthronema africanum from pig manure. IX. Magyar Algológiai Szeminárium, Gárdony, 1998.05.12-15. Book of Abstracts, p. 19. Lepossa A.: Talajból izolált zöldalga szaporodása és hormontermelésének vizsgálata laboratóriumi körülmények között. IV. Nemzetközi Környezetvédelmi Szakmai Diákkonferencia, GATE-MFK Me] W~U 1998.07.1-3. Abstract-kötet, p. 41. Ördög, V., Szigeti, J., Lepossa, A., Pulz, O.: Growth of the cytokinin mimic Arthronema africanum and the bioinsecticide Bacillus thüringiensis in mixed culture on wastewater. 4 th International Conference on Managing the Wastewater Resource, Ecological Engineering for Wastewater Treatment, Ås, Norway, 1999.06.07-11. Book of Abstracts, pp. 11/37-38.

Lepossa, A.: Isolation and maintenance of algal strains. International Workshop and Training Course on Microalgal Biology and Biotechnology, Mosonmagyaróvár, Hungary, 1999.06.13-26. Book of Abstracts, pp. 87-93. Lepossa, A.: Laboratory algal cultivation techniques. International Workshop and Training Course on Microalgal Biology and Biotechnology, Mosonmagyaróvár, Hungary, 1999.06.13-26. Book of Abstracts, pp. 97-103. Lepossa, A., Levanets, A.: Conception of annotated check-list of algae living in non-water ecosystems in Hungary. 11 th Hungarian Algological Meeting, Salgóbánya, 2000.05.16-19. Book of Abstracts, p. 16. Levanets, A., Lepossa, A.: Soil algae of Wittmann Antal park (Mosonmagyaróvár, Hungary): diversity and seasonal changes. 11 th Hungarian Algological Meeting, Salgóbánya, 2000.05.16-19. Book of Abstracts, p. 17. Lepossa, A., Ördög, V.: Preliminary results of annual changes in the algal abundance in different Hungarian soil types. 4 th European Workshop on Biotechnology of Microalgae, Bergholz-Rehbrücke, Germany, 2000.05.29-30. Book of Abstracts, p. 5/13. Lepossa, A.: Changes in soil algal abundance related to abiotic environmental factors. 12 th FESPP Congress, Budapest, 2000.08.21-25. Plant Physiology and Biochemistry Vol. 38 Suppl., p. 260. Lepossa, A., Jäger, K.: New possible application of microalgae in the agriculture. Summer School and Workshop on Cyanobacterial Symbioses, Ballyvaughan, Co. Clare, Ireland, 2000.08.27 09.03. Book of Abstracts, p. 52. Brückner D., Herpai Z., Lepossa A. 3DUODJI DOOHORSiWLD N ]YHWOHQ YDJ\ közvetett hatások? 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, MTA Budapest, 2001.02.27-28. Összefoglaló, p. 120. Lepossa, A.: Study of environmental effects on soil algae. Symposium on microalgae and seaweed products in plant/soil-systems, Mosonmagyaróvár, 2001.06.20-22. Book of Abstracts, p. 40. Lepossa, A.: Study of algal abundance in rendzina soils. Actual problems in Botany and Ecology. Conference in Nezin, Ukraine, 2001.08.20-23. Book of Abstracts, p. 17-18. Algological Newsletter (Kiev), 2001. 8: 6. (http:// herba.msu.ru/journals/av/index.html) Lepossa, A., Ördög, V.: Quantitative analyses of soil algae in the Balaton Uplands National Park. 5 th European Workshop on Biotechnology of Microalgae, Bergholz-Rehbrücke, Germany, 2003.06.23-24. Book of Abstracts, p. 2/6.