Az agancs, a szarv és az agyar fejlődése A trófeabírálat szerepe

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Az agancs, a szarv és az agyar fejlődése A trófeabírálat szerepe Kovács Imre Gödöllő 2019

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Agancsok

Agancsbiológia I. Csontszövetből álló, páros anatómiai képlet. Évenkénti elhullajtás és újjáépítés. Hímek viselik (a Rangifer nemzetség kivételével: a rénszarvastehenek többsége szintén visel kisebb agancsot): másodlagos ivari jelleg. Funkciók: - más hímekkel szembeni versengés (párzásért vagy territóriumért) - védekezés ragadozókkal szemben - nagyobb esély a sikerre üzekedési időszakban

Agancsbiológia II. Optikai jelzésként segít a nőstényeknek kiválasztani a legerősebb hímet (a rangsor első helyén). Display viselkedés. A fizikai megjelenés kiegészülhet szagokkal vagy hangokkal (pl. bőgés, barcogás). Bleier Norbert

Részesedés párzások összesített számából Az erős hímek reprodukciós sikere dámbikák példáján keresztül A borjak 80%-ának 10 bika az apja (kevesebb, mint a bikák fele) A borjak 50%-ának 5 bika az apja Nagy siker Rangsorban elfoglalt hely Kis siker Putman, R. (1988): The natural history of deer. In.: Neal, E. (ed.): Christopher Helm Mammal Series. Christopher Helm, Londod, 191 p.

Az óriásszarvas A Megaloceros giganteus kihalását valószínűleg a pleisztocén végén jelentkező klímaváltozás okozta.

Agancsfejlődés I. Agancstő: a koponyatetőn elhelyezkedő két állandó csontkinövés (születéskor nem látható). A fejlődés közben erekkel átszőtt és szőrrel borított érzékeny kültakaró borítja (barka). A barkás agancs sérülése fájdalmas és agancsdeformitáshoz vezethet (a következő évek agancsépítésére nincs hatással). A barka felszakadása intenzív vérzést is eredményez, ami vonzza a rovarokat. A barkában vérerek futnak, valamint a fejlődő agancs belső, szivacsos állományában is található vérkeringés.

Agancsfejlődés II. Az agancs külső, illetve a barka belső részén található erek lenyomata a megszilárdult, elcsontosodott agancson gyöngyök és hosszanti barázdák formájában látható. Minél kifejezettebbek ezek a struktúrák, annál több építőanyagot szállító vér áramlott az erekben, tehát annál jobb minőségűnek tartjuk az agancsot (a CIC bírálati rendszere gímszarvas és őz esetében pontozza is. A fejlődő agancs levágása fájdalmat és vérzést okoz (fagyasztásos technológia a keleti kultúrában a barkás agancsot afrodiziákumként használják).

Agancsfejlődés III. Az agancsok rövid idő alatt fejlődnek ki, hogy a szaporodási időszakra a tisztítás is befejeződhessen. Ehhez jó táplálékellátottságra van szükség, emellett pedig az egyedek képesek a csontjaikból is tápanyagot átcsoportosítani, ha a táplálkozással bevitt mennyiség nem elegendő. Ennek megfelelően a genetikai adottságok mellett jó táplálékellátást biztosító élőhelyre is szükség van az erős (hosszú, nehéz, szerteágazó, stb.) agancsok építéséhez.

Növekedési ráta (cm/hét) Agancsnövekedési ráta. Az első agancs heti növekedési üteme (±SEM) ibériai szarvas (Cervus elaphus hispanicus) esetében (n=53). Növekedési idő (hét) Gaspar-López, E., Landete- Castillejos, T., Gallego, L., García, A. J. (2008): Antler growth rate in yearling Iberian red deer (Cervus elaphus hispanicus). European Journal of Wildlife Research 54(4): 753 755.

Agancsfejlődés IV. Az agancsépítés befejezésének közeledtével az agancstő felett egy csontgyűrű (rózsa v. koszorú) képződik. A koszorú elzárja a barkában futó ereket, aminek hatására az kiszárad és leválik, láthatóvá téve a megszilárdult, fehér agancsot.

Agancsfejlődés V. Az egyed az agancsát különböző felületekhez (pl. fákhoz) dörzsöli, ezt a viselkedést tisztításnak nevezzük színeződés. Pokorny, B. (2018): Celjustnice prostozivecih parkljarjev: dragocen vir informacij o osebkih, vrstah in okolju. Lovska zveza Slovenije.

Agancsfejlődés VI. A szilárd, letisztított agancsban élő csontszövet és élő sejtek találhatók. Az agancs belsejében aktív keringési rendszer található. Az agancstőben lévő kapillárisok az agancs szivacsos belső részéhez csatlakoznak. Biomechanikai okból az agancsnak meg kell őriznie a rugalmasságát. Egy keringéssel nem rendelkező csont gyorsan kiszáradna és könnyen eltörne az egyedek közti viaskodás közben.

Élő csont. Rolf, H. J., Enderle, A. (1999): Hard fallow deer antler: A living bone till antler casting? The Anatomical Record 255: 69-77.

Agancsfejlődés VII. Az agancs viselésének hossza fajra jellemző. Az agancs levetése előtt a koszorú belsejében végbemenő csontosodás elzárja a kész agancs belső keringését, ezzel pedig az agancs elhal. Ezt követően a koszorú alatt csontfaló sejtek elválasztják az agancstőtől az agancsot, ami a saját súlyának vagy valamilyen mechanikai behatásnak köszönhetően leesik. Gímszarvas, dám és őz esetében a következő agancs építése a levetés után azonnal megkezdődik.

Hansen, P., Bülow, D. (1964): Das Ansprechen des Damschauflers. Verlag M. & H. Schaper, Hannover 130 p. Agancsszerkezet Általánosságban az agancs évről-évre komplexebb, a kulmináció után pedig megkezdődik a visszarakás folyamata. 8. hiányzik 12. hiányzik Lotze, K. (1968): Das Ansprechen des Hirsches. Verlag M. & H. Schaper, Hannover 98 p.

Mi az értelme/célja az agancs évenkénti elhullajtásának és újjáépítésének?

Agancsnövekedést befolyásoló tényezők I. Anyai hatás - a genetikai adottságok 50%-a az anyától jön - befektetés az utódnevelésbe Életkor - az első agancs fejlődése (a születés időpontja) - kulmináció Táplálékkínálat - az agancstövek fejlődése (első tél) - a születés időpontja (a jelentősége idővel csökken) - egy 3 kg-os gímagancs felépítéséhez 536 g Ca + 1000 g más ásványi anyag szükséges (az utolsó szakaszban 5 g is beépülhet naponta)

Agancsnövekedést befolyásoló tényezők II. Talajösszetétel - ásványianyag-tartalom Az agancsfejlődés összetett szabályozása - fotoperiódus - neuroendokrin hatások (idegi tényezők, növekedési faktorok és számos hormon) Esetleges sérülések

A gímszarvas agancsciklusa Első agancs a második életévben (másodfüvű, csapos vagy spíszer bika), ezt csapnak nevezzük és általában koszorú, illetve ágak nélküli. A további fejlődés az egyedi változatosságtól és az élőhely adta lehetőségektől függően alakul. Levetés: február-március-április. Építés: június-július. Tisztítás: július-augusztus. Erős bikák kulminációja: 11-14 év. K. Lotze

Hogyan fejlődik az agancs? Február 15. Március 2. Február 15. Március 10. Pohl Miklós Bleier Norbert

Március 18. Március 31. Április 15. Bleier Norbert Április 30.

Május 15. Május 29. Bleier Norbert

Június 16. Június 29. Bleier Norbert

Július 13. Július 28. Bleier Norbert

Bleier Norbert

A gímagancs részei

Gímszarvas agancsalakulások lombár széles terebélyes meredek szűk abroncsos Faragó, S. (szerk.) (2015): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 542 p.

Gímszarvas koronaalakulások kehely lapátos kéz alakú duplavillás összetett Faragó, S. (ed.) (2015): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 542 p.

A gímagancs jellemzése I. A két száron külön-külön megszámoljuk az ágakat. Ha a két oldal ágszáma egyenlő, akkor a trófea páros, ha különböző, akkor páratlan. A kifejezés után álló szám a több ággal rendelkező ( páros esetén bármelyik) oldal ágszámának kétszerese.

A gímagancs jellemzése II. 5. 6. 7. 7. 6. 5. 3. 4. 4. 3. 2. 2. 1. 1. Páros tizennégyes

A gímagancs jellemzése III. 8. 6. 7. 7. 9. 6. 10. 8. 5. 5. 4. 4. 3. 1. 2. 2. 3. Páratlan húszas 1.

A dámszarvas agancsciklusa Első agancs a második életévben (másodfüvű, csapos vagy spíszer bika), ezt csapnak nevezzük és általában koszorú, illetve ágak nélküli. Az agancs felső része jellemzően a második vagy harmadik felrakáskor laposodik el először ( kanalas ). A további fejlődés változatos. Levetés: április-május. Építés: június-augusztus. Tisztítás: augusztus-szeptember. Erős bikák kulminációja: 10-12 év. H.-G. Schumann

A dámagancs részei

Dámszarvas agancsalakulások V alakú szív alakú O alakú U alakú Hansen, P., Bülow, D. (1964): Das Ansprechen des Damschauflers. Verlag M. & H. Schaper, Hannover 130 p.

Az őz agancsciklusa A születés évében ún. gidaagancs képződik, ennek elhullajtása a következő év elején történik. Ez általában néhány cm-es csap, de akár hatos is lehet. A további fejlődés az egyedi változatosságtól és az élőhely adta lehetőségektől függően alakul. Levetés: november. Építés: március. Tisztítás: március-április-május. Erős bakok kulminációja: 4-8 év. Leskó Gábor

Leskó Gábor

Az őzagancs részei

Az őz agancsalakulása kosár alakú V alakú szív alakú Bruns, K., Sartorius, H., Lotze, K. (1958): Das Ansprechen des Rehwildes. Verlag M. & H. Schaper, Hannover 72 p.

Atipikus / abnormális őzagancsok Fischer, M., Schumann, H.-G. (1971): Ansprechen des Rehwildes. VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag, Berlin, 136 p.

Parókás őzagancs. Nem túl gyakori, de időrőlidőre előkerül. Heresérülés okozta zavarok a hormonrendszer működésében. Siegfried Erker Általában az egyed elpusztulásához vezet. A mérések nem végezhetők el megfelelően.

Agancsbiológia, mint a humán gyógyászat kutatási területe A gyors növekedés az agancs csontszövetét potenciális modellé teszi a csontrákkutatás területén. Az évenkénti elvetés és újjáépítés miatt az agancsokat a szerv- és végtagregenerációval foglalkozó kutatók is vizsgálják. Az agancsok a környezetszennyezés bioindikátorai is lehetnek.

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Szarvak

Szarvbiológia I. Szarukinövés (kiemelkedő csontos alap/mag a koponya tetején). Folyamatos növekedés (a villásszarvú antilop kivételével). Főként hímek viselik, de bizonyos fajoknál a nőstények is lehetnek szarvaltak (esetleg gyengébb szarvakkal). Funkciók: - más hímekkel szembeni versengés (párzásért vagy territóriumért) - védekezés ragadozókkal szemben - nagyobb esély a sikerre üzekedési időszakban

Szarvbiológia II. Optikai jelzésként segít a nőstényeknek kiválasztani a legerősebb hímet (a rangsor első helyén). Display magatartás.

A muflon szarvának fejlődése I. Két állandó csontcsap a homlokcsonton (3-5 hónappal a születés után már látható). Generatív gyűrű jelenik meg a csontos alap körül: egy epidermiszréteg szarusodott szövetet termel. A szarvcsapot vagy a generatív gyűrűt ért sérülés deformált csigát eredményezhet. A szarv két oldala alapvetően szimmetrikusan fejlődik (a sérüléseket módosult növekedéssel kompenzálja, hogy fennmaradjon a fej egyensúlya).

A muflon szarvának fejlődése II. szarv szarv szarvcsap bőr szarvcsap bőr szarvcsap bőr homlokcsont homlokcsont homlokcsont ~1 hét ~3 hónap ~4 hónap Heltay, I. (ed.) (2014): Vadásziskola. Hubertus Kft., 411 p.

A muflon szarvának fejlődése III. A növekedés intenzitása október-novemberben lecsökken (hormonális hatás üzekedési időszak) a normál gyűrűk mellett jól azonosítható évgyűrűk alakulnak ki. Az éves hossznövekedés a kor előrehaladtával csökken. A bázisnál mérhető körméret 6-7 éves korig növekszik, onnantól kissé csökken.

A mufloncsiga alakulása köralakú spirális fordított trapéz négyszög trapéz Heltay, I. (ed.) (2014): Vadásziskola. Hubertus Kft., 411 p.

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Agyarak

A vaddisznó agyara A c1 tejfogak születéskor megvannak, a maradó C1 fogak ~10 hónapos korban váltódnak be. A nyitott gyökércsatorna miatt a fog folyamatosan növekszik. A kocáknak gyengébb szemfogai vannak. A kisagyarak fenik a nagyagyarakat (trófeabírálat során jelentősége van). koptatási felület koptatási felület szeglete

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. A trófeabírálat szerepe a vadgazdálkodásban

Gazdálkodási megfontolások I. A nagyvadtrófeák (főként az agancsok és szarvak) ún. szuperproduktumok, melyek paraméterei jelzik az élőhely minőségét és az állománykezelési beavatkozások megfelelőségét (a genetikai adottságokon túl). Megfelelő körülmények között az egyedek sok energiát fordíthatnak, sokat költhetnek az agancsuk, illetve szarvuk fejlesztésére a bírálat az erős (hosszú, nehéz, stb.) trófeákat jutalmazza.

Gazdálkodási megfontolások II. Kapcsolat a sűrűségfüggéssel: ha az állománysűrűség megközelíti az eltartóképességet, - egy sor egyéb jelenség mellett a gím- és őzagancsok tömege, ill. hossza csökkenni kezd (elsőként a fiatal egyedeknél figyelhető meg). A trófeabírálati adatok a környezet bioindikátoraként is használhatók (élőhelyminőség). Monitoring-szerű adatgyűjtés.

A trófeabírálat funkciói Regisztrálja a trófeát (törzsszám, metaadatok). Méréseket végez (a pontozás hivatalos képletek alapján történik, a paraméterek adatbázisba kerülnek). Elbírálja az elejtést (nem a trófeát, hanem az elejtés helyességét: 1, 2, 3 hibapont). Szankcionálja a szakszerűtlen elejtést. } Magyar hatósági trófeabírálati rendszer

Az értékelés alapfogalmai Lőhető / golyóérett - Az agancs erőssége valószínűleg elérte a maximumát (kulmináció). Gyenge / hibás / nemkívánatos - Az adott faj esetében nem tipikus. - A körülményekhez (korosztály, élőhely) képest gyengébb Ígéretes - Az adott körülmények között kiváló (az élőhely minősége és az egyed kora alapján) Örökös közepes - Hogyan dönthetjük el?

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Trófeagazdálkodás

Agancsok, mint a gazdálkodás eszközei I. Gazdálkodási cél a trófeaparaméterek monitorozása kézenfekvő választás. Indexként jelzi a teljes állomány állapotát. A mintának reprezentatívnak (torzítatlannak) kell lennie. A teljes véletlenszerűség nem érhető el, de törekedhetünk a torzítás minimalizálására. A szarvasgazdálkodási programokban a válogató vadászat és a trófeakorlátozás miatt gyakran torzított a mintavételezés.

Agancsok, mint a gazdálkodás eszközei II. A minta attól kezdve torzít, hogy a vadász nem ejti el az első észlelt egyedet (viselkedésből fakadó okból még ekkor sem feltétlen torzítatlan). Egyazon korcsoportból származó bírálati adatok vizsgálata félrevezető lehet, ha agancsokon alapuló hasznosítási kritériumok bevezetése előtti és utáni adatokat hasonlítunk össze. A válogató vadászat eredményességét a trófeabírálati adatok segítségével monitorozhatjuk. A paraméterek jó gazdálkodás esetén visszaigazolják a beavatkozások sikerességét.

Szelektív hasznosítás Az egyedek egy meghatározott csoportjának differenciált hasznosítása vagy védelme. A gazdálkodás magában foglalhatja a hímek szelektív hasznosítását az agancsuk fenotípusos jellege alapján. A cél az erősebb agancsfejlesztésre képes hímek arányának növelése és a gyengébb képességűek arányának csökkentése.

Az állattenyésztői megközelítés problémái A trófeaparaméterek öröklődhetőségéről keveset tudunk. A válogató vadászat nem hatékony (természetes környezet). A modern állattenyésztésben a hímek kevesebb, mint 1%- a vesz részt a szaporodásban. A szelekciós differenciál alacsony. A modern állattenyésztésben a hímek és nőstények szelekciója egyformán fontos. Az eredmények nem mérhetők (a rokonsági viszonyok ismeretlenek).

Trófeakorlátozás, mint gazdálkodási eszköz I. Mivel az agancsparamétereket bizonyos szintig a kor is befolyásolja, a trófeakorlátozás használható a hímek korszerkezetének javítására (a kulminációig). A trófeakorlátozással egy bizonyos korosztály is védhető (pl. a meghatározott agancsparaméterekkel nem bíró fiatalok védelmén keresztül). A trófeakorlátozás élőhely- és körülményfüggő jobb, ha nincs, mint ha rosszul megtervezve működtetik. A korbecslés nagyon fontos (lásd később).

Trófeakorlátozás, mint gazdálkodási eszköz II. A korlátozás arra is használható, hogy megvédje a jó képességű fiatalokat, míg engedi a gyengébb agancsot fejlesztő egyedek elejtését minden korosztályban, valamint az erős agancsú, idős egyedek terítékre hozatalát (a hazai rendszer is ilyen). A legkörültekintőbben megtervezett rendszer is csak akkor lehet működőképes, ha a vadászok betartják az előírásokat.

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Trófeavadászat, mint a konzerváció eszköze

Fogyasztó ökoturizmus A kis léptékű vadászati turizmus kedvező gazdasági, ökológiai és társadalmi-kulturális hatást fejthet ki kevésbé fejlett területeken. A vadászati turizmus gyakran nagyvadtrófeák gyűjtésére irányul. A vadászati turizmus a fenntartható vidékfejlesztés eszköze is lehet. Ezt Afrikában számos helyen felismerték és alkalmazzák pl. a fotós és vadászati turizmus összekötésével (pl. Selous Game Reserve, Tanzánia; Namíbia; Dél-Afrika).

Ajánlott olvasmányok Demarais, S., Strickland, B. K. (2011): Antlers. pp. 107-146. In: Hewitt, D. G. (ed.): Biology and management of white-tailed deer. Taylor & Francis Group, Boca Raton Whitehead, G. K. (1993): The Whitehead encyclopedia of deer. Swan Hill Press, Shrewsbury. 597 p. African Indaba enewsletter Volume 5, Number 3 Special issue (2007) African Indaba enewsletter Volume 5, Number 3a Special issue (2007)

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) II. Köszönöm a figyelmet!