RENDSZERTAN A papagájk a madarak sztályán belül a papagájalakúak rendjébe tartóznak! Erre a rendre jellemző a kampós csőr és a kúszólábak. A kampós csőr segítségével jó mászók! A Földön elterjedte k, néhány fajuk már urbanizálódtt, így akár Észak-Amerikában és Európában is találhatunk vad ppulációt, mégis ezek a madarak eredeti élőhelye a meleg, trópusi vagy száraz erdőségek, szavannák! A madarak mindenevők, sőt vannak fajk, melyek nehéz időkben akár vadásznak is, mégis ők elsősrban különböző növényi részeket fgyasztanak! A legtöbb faj különböző dvakban vagy sziklás üregekben költ, vannak visznt fajk, melyek maguk építik a fészküket, mint pl.: a barátpapagáj. A rendbe 3 család tartzik: papagájfélék - Psittacidae kakadufélék - Cacatuidae lórifélék - Lriidae PAPAGÁJ-FÉLÉK A papagájfélék családja talán a legnagybb a papagájalakúak között, számtalan nem és faj tartzik ide!
Nesztrpapagáj-frmák A nesztrpapagáj-frmák (Nestrinae) alcsaládjáhz egyetlen nem tartzik: Nestr - az egyetlen neme a nesztrpapagáj-frmák alcsaládjának. Jellegzetességük a hsszú, elnyúlt kampós csőr, a lívazöldes/barna színezet, és a pligámia. A hárm idetartzó faj közül a kea frdul elő már tenyésztőknél, madárkézben, a másik kettő legfeljebb nagybb papagájparkkban! A fajk mindegyike kmlyan veszélyeztetett!! új-zélandi kaka (Nestr meridinalis) kea (Nestr ntabilis) * nrflk-szigeti kaka (Nestr prductus) kihalt Baglypapagájfrmák Egyetlen idetartzó nem a Strigps. Strigps nembe egyetlen faj tartzik, a kakap. Jellemző rájuk, hgy elsősrban magánysan élnek, a földön tartózkdnak, és sajns végveszélyben vannak a behurclt rágcsálók és az ember miatt, aki előszeretettel fgyaszttta húsukat! Ma már helyi tenyészprgramban tenyésztik őket, majd a fiatal egyedeket visszavadítják! Házikedvencként tartásuk nem megldtt! baglypapagáj más néven kakapó (Strigps habrptilus)* Sörtésfejű papagájfrmák A sörtésfejű papagájfrmák (Psittrichadinae) alcsaládjáhz egyetlen nemzetség tartzik: Psittrichas nembe egyetlen faj tartzik, mely mind küllemével mind érdekes életmódjával papagájkedvelők figyelme rögtön rájuk terelődik! A madarak élelmezése fgságban nagyn nehéz, ami miatt csak néhány nagybb papagájpark képes ezt a fajt tartani. Nagyn ritka! sörtefejű papagáj (Psittrichas fulgidus) * Denevérpapagáj-frmák
A denevérpapagáj-frmák (Lriculinae) alcsaládjáhz egyetlen nem tartzik. Nevét arról kapták, mert pihenési pózban fejjel lefellé csüngenek! Étkezésük hasnló a lóriékéhz, nektárral, és gyümölcsökkel táplálkznak! A madarak kicsik, rendszerint 14-16 cm-k. Fgságban még csak néhány faj ismert! Lriculus malukui denevérpapagáj (Lriculus amabilis) aranyhmlkú papagáj (Lriculus aurantiifrns) bismarck-szigeti aranyhmlkú papagáj (Lriculus tener) egyes rendszerekben alfaj (Lriculus aurantiifrns tener) Srí Lanka-i virágpapagáj (Lriculus beryllinus) celebeszi denevérpapagáj (Lriculus exilis) pirsfarcsíkú denevérpapagáj (Lriculus flsculus) kékfejű denevérpapagáj (Lriculus galgulus) fülöp-szigeteki denevérpapagáj (Lriculus philippensis) sárgatrkú denevérpapagáj (Lriculus pusillus) pirsfejű denevérpapagáj (Lriculus stigmatus) kéktrkú denevérpapagáj (Lriculus vernalis) sangin-szigeti denevérpapagáj (Lriculus catamene) Harkálypapagáj-frmák A harkálypapagáj-frmák (Micrpsittinae) alcsaládjáhz egyetlen nem tartzik: Micrpsitta örvös harkálypapagáj más néven vörösmellű Bruijn-papagáj (Micrpsitta bruijnii) Finsch-papagáj (Micrpsitta finschii) Schlegel-papagáj (Micrpsitta geelvinkiana) Salvadr-papagáj (Micrpsitta keiensis) Meek-papagáj (Micrpsitta meeki) Sclater-harkálypapagáj más néven aranyarcú papagáj (Micrpsitta pusi) Valódi papagájfrmák A valódi papagájfrmák (Psittacinae) alcsaládjáhz 6 élő nem tartzik, közülük fgságban elsősrban a Picephalus nem és a Psittacus nem tagjai frdulnak elő gyakrabban, hébe hóba visznt a Cracrpsis nem tagjai is, akiket elsősrban a tenyészprgram keretében tenyésztenek!
Cyclpsitta Reichenw narancsmellű törpepapagája (Cyclpsitta gulielmitertii) más néven (Oppsitta gulielmitertii) aranystestű álarcspapagáj (Cyclpsitta diphthalma) más néven (Oppsitta diphthalma) Psittaculirstris Desmarest-papagáj (Psittaculirstris desmarestii Edwards-fügepapagáj (Psittaculirstris edwardsii) aranyfülű papagáj más néven Salvadr törpe ékszerpapagája (Psittaculirstris salvadrii) Cyanliseus üregi papagáj (Cyanliseus patagnus) Cracpsis kis vázapapagáj (Cracpsis nigra) nagy vázapapagáj (Cracpsis vasa) Psittacus jákópapagáj (Psittacus erithacus) Picephalus niami papagáj (Picephalus crassus) barnafejű papagáj (Picephalus cryptxanthus) sárgahmlkú papagáj (Picephalus flavifrns) kngópapagáj (Picephalus gulielmi) Meyer aranysvállú papagája (Picephalus meyeri) fkföldi papagáj más néven barnafejű nagypapagáj (Picephalus rbustus) * afrikai pirshasú papagáj (Picephalus rufiventris) szenegálpapagáj (Picephalus senegalus) Rüppell kékfarú papagája más néven Anglai szürkepapagáj (Picephalus rueppellii)
Lapsfarkúpapagáj-frmák A lapsfarkúpapagáj-frmák (Platycercinae) alcsaládjáhz 11 nem tartzik. Meglehetősen elterjedtek, elsősrban Ausztráliában és a környező szigeteken frdulnak elő! Nevüket jellegzetes hsszú és laps farkukról kapták! Számtalan faj ismert a fgságban és kedvelt vliermadarak! Prspeia sárgahasú álarcspapagáj vagy sárgahasú pézsmapapagáj (Prspeia persnata) vöröshasú álarcspapagáj vagy fénylő pézsmapapagáj (Prspeia splendens) Pmpadur-papagáj vagy gesztenyevörös pézsmapapagáj (Prspeia tabuensis) * Eunymphicus agancss papagáj (Eunymphicus crnutus) Cyanramphus ugráló papagáj (Cyanramphus auriceps) nrflk-szigeti papagáj (Cyanramphus ckii) Mangere-kecskepapagáj vagy Frbes-ugráló papagáj (Cyanramphus frbesi) régebben (Cyanramphus auriceps frbesi) narancshmlkú papagáj (Cyanramphus malherbi) Kecskepapagáj (Cyanramphus nvaezelandiae) új-kaledón kecskepapagáj (Cyanramphus saissetti) feketehmlkú kecskepapagáj (Cyanramphus ulietanus) -kihalt egyszínű papagáj (Cyanramphus uniclr) tahiti papagáj (Cyanramphus zealandicus) -kihalt Purpureicephalus vörössapkás papagáj (Purpureicephalus spurius) Platycercus 10 faj tartzik ide, meglehetősen kedvelt és ismert vliermadarak! Számtalan színváltzatkat tenyésztettek már ki! A madarak átlagsan 30-37 cm-k, nagyn agilis, mzgékny madarak. Más
fajkkal semmiképp ne tartsuk együtt, és egy vlierben csak egy pár legyen, mert költési időszakban meglehetősen agresszívvé válnak! Adelaide papagáj (Platycercus adelaidae)) sápadtfejű rzellapapagáj (Platycercus adscitus) Barnard-papagáj (Platycercus barnardi) sárgahasú papagáj (Platycercus calednicus) Pennant-papagáj (Platycercus elegans) rzellapapagáj (Platycercus eximius) szalmapapagáj (Platycercus flavelus) Stanley-papagáj (Platycercus ictertis) feketefejű rzellapapagáj (Platycercus venustus) örvös rzellapapagáj (Platycercus znarius) Nrthiella vöröshasú papagáj (Nrthiella haematgaster) Psephtus aranysvállú papagáj (Psephtus chryspterygius) csuklyás papagáj (Psephtus dissimilis) énekes papagáj (Psephtus haematntus) paradicsmpapagáj (Psephtus pulcherrimus) kihalt skszínű papagáj (Psephtus varius) Nepsephtus nembe egyetlen faj tartzik ide. Fgságban meglehetősen kedvelt vliermadarak, természetük jó, csendesek. Számtalan színváltzatt tenyésztettek ki! Burk-papagáj vagy rózsáshasú papagáj (Nepsephtus burkii) Nephema Relatívan békés, nyugdt természetű madarak. Nagyságuk hullámspapagájéhz hasnló, színpmpásak, és relatívan igénytelenek, ami miatt kedvelt vliermadarak! A fajkat visznt külön tartsuk, mert más Nephema-fajkkal a madarak agresszívek lehetnek. Egyébként meg vegyesvlierben tarthatók! aranyhasú papagáj (Nephema chrysgaster) aranysarcú papagáj (Nephema chrysstma) kékhmlkú papagáj (Nephema elegans)
ausztráliai sziklapapagáj (Nephema petrphila) ékes papagáj (Nephema pulchella) fénypapagáj (Nephema splendida) Lathamus Fgságban még nem frdulnak elő lyan gyakran, pedig nagyn szép küllemű, értelmes madarak. Csprtban is tarthatók! fecskepapagáj (Lathamus disclr) Melpsittacus A legismertebb papagáj a fgságban, már számtalan színváltzatukat tenyésztették ki, kedvelt vliermadarak! Tartásuk nem körülményes. Szabadban több ezer fős csapatkban élnek! hulláms papagáj (Melpsittacus undulatus) Földipapagáj-frmák A földipapagáj-frmák (Pezprinae) alcsaládjáhz 2 nem tartzik. Fgságban nem ismertek, relatívan veszélyeztetett madarak! Legfeljebb csak madárparkk rendelkeznek néhány példánnyal, melyeket tenyésztprgramk keretében tenyésztenek! Pezprus földi papagáj (Pezprus wallicus) Gepsittacus éjjeli papagáj (Gepsittacus ccidentalis) vagy (Pezprus ccidentalis) Nemespapagáj-frmák A nemespapagáj-frmák (Psittaculinae) alcsaládjáhz 12 nem tartzik Blbpsittacus levágttfarkú papagáj (Blbpsittacus lunulatus)
Psittinus nembe egyetlen papagájfaj tartzik! A madár fgságban előfrdul, nha meglehetősen ritka! A fgságban tarttt példánykat tenyészprgram keretében tenyésztik! vörösvállú papagáj (Psittinus cyanurus) Psittacella Brehm-papagáj (Psittacella brehmii) Madarász-papagáj (Psittacella madaraszi) szerény papagáj (Psittacella mdesta) festett papagáj (Psittacella picta) Geffryus pirsfejű Geffry-papagáj (Geffryus geffryi) zöldfejű papagáj (Geffryus simplex) aranyfejű papagáj (Geffryus heterclitus) Priniturus kbalt madapapagáj más néven aranyzöld papagáj (Priniturus discurus) rakétafarkú papagáj (Priniturus flavicans) zöld madapapagáj (Priniturus lucnensis) zászlós madapapagáj (Priniturus mada) hegyi zászlósfarkú papagáj (Priniturus mntanus) zászlósfarkú mtmt papagáj (Priniturus platurus) Waterstradt zászlósfarkú papagáj más néven mindanaói zászlósfarkú papagáj (Priniturus waterstradti) aranyló kbaltmadar (Priniturus platenae) sului rakétafarkú papagáj (Priniturus verticalis) Tanygnathus feketehmlkú edelpapagáj (Tanygnathus gramineus) kéktarkójú edelpapagáj (Tanygnathus lucinensis) éjszakai madapapagáj (Tanygnathus sumatranus) nagycsőrű papagáj (Tanygnathus megalrhynchs)
Eclectus nemes papagáj (Eclectus rratus) Alisterus Ambn-királypapagáj (Alisterus ambinensis) zöldszárnyú királypapagáj (Alisterus chlrpterus) királypapagáj (Alisterus scapularis) Aprsmictus Timr-pirsszárnyú papagáj (Aprsmictus jnquillaceus) pirsszárnyú papagáj (Aprsmictus erythrpterus) Plytelis nem tagjai fgságban elterjedt, kedvelt, színpmpás vliermadarak! Relatívan békés fajk, hsszúk eléri a 37-45 cmt. hegyi papagáj (Plytelis anthpeplus) kéksapkás papagáj más néven Walesi hercegnő-papagáj (Plytelis alexandrae) sárgatrkú papagáj (Plytelis swainsnii) Psittacula nem tagjai többsége fgságban előfrdul, kedvelt vliermadarak. Jellegzetességük a hsszú vékny fark. Elsősrban ázsiai fajk, de a kis sándrpapagáj száms más területeken is eőfrdul már! Elsősrban ismert fajk a kis és a nagy sándrpapagáj, a himalájai papagáj, a szilvafejű papagáj, a szakállas illetve a fenyőpapagáj. A fajkra jellemző a színpmpás, kecsek megjelenés. Elterjedt fajknak száms színváltzatuk létezik már! himalájai papagáj (Psittacula himalayana) kékfarkú himalája-edelpapagáj (Psittacula finschii) fenyőpapagáj vagy kínapapagáj (Psittacula derbiana) hsszúfarkú edelpapagáj (Psittacula lngicauda) kékszárnyú sándrpapagáj más néven smaragd sándrpapagáj (Psittacula calthrpae) mauritiusi sándrpapagáj (Psittacula ech) nagy sándrpapagáj (Psittacula eupatria) nicbari sándrpapagáj más néven szürkefejű sándrpapagáj (Psittacula caniceps)
örvös sándrpapagáj más néven kis sándrpapagáj (Psittacula krameri) rdriguezi sándrpapagáj (Psittacula exsul) -kihalt seychelle-szigeteki sándrpapagáj más néven kékarcú sándrpapagáj (Psittacula wardi) -kihalt rózsásmellű szakállas papagáj (Psittacula alexandri) galambpapagáj más néven Malabár-papagáj (Psittacula clumbides) rózsásfejű sándrpapagáj (Psittacula rseata) szilvafejű papagáj más néven pelyhesfejű papagáj (Psittacula cyancephala) Agaprnis vagy másnéven a törpepapagájk kedvelt vliermadarak. A szerelmes madaraknak is szkták őket hívni, mivel párkapcslatuk szrs, a párk flytn együtt bújnak, vakargatják egymást stb. A legtöbb faj fgságban előfrdul, különböző intenzitással! Agilis, mzgékny madarak, erős hanggal. Más fajkkal ne tartsuk együtt, emellett a feketefejű törpepapagájn kívül gyakran a másik párkat is megtámadják! Száms színváltzatuk létezik már! Fischer törpepapagája (Agaprnis fischeri) földieperfejű törpepapagáj más néven nyassza törpepapagáj (Agaprnis lilianae) rózsásfejű törpepapagáj (Agaprnis rseicllis) zöldfejű törpepapagáj (Agaprnis swindernianus) más néven (Agaprnis swinderniana) hegyi törpepapagáj (Agaprnis taranta) szürkefejű törpepapagáj (Agaprnis canus) más néven (Agaprnis cana) narancsfejű törpepapagáj (Agaprnis pullarius) álarcs törpepapagáj (Agaprnis persnatus) krmsfejű törpepapagáj (Agaprnis nigrigenis) Újvilágipapagáj-frmák Az újvilágipapagáj-frmák (Arinae) alcsaládjáhz 31 nem tartzik, minegyike Délés Közép-Amerikában őshns! Andrhynchus A fajk közül a jácintkék ara frdul elő fgságban, meglehetősen ritka fajknak számítanak, ezért tenyészprgram keretében tenyésztésük kötelező! tengerkék arara (Andrhynchus glaucus) -kihalt nagy jácintara más néven jácintkék ara (Andrhynchus hyacinthinus)
kbldkék Lear-ara (Andrhynchus leari) Cyanpsitta nembe egyetlen faj tartzik, mely vadnban szinte már kihalt! Nagy tenéysztési és visszatelepítési munkálatk flynak a fajjal kapcslatban, hgy azt fenntarthassák! Spix-ara (Cyanpsitta spixii) Ara nembe a valódi arák tartóznak, meglehetősen ismert fajk, fgságban néhány faj gyakran frdul elő! Jellemző rájuk a csupasz pfaflt és a hsszú farktllak! sárga-kék ara más néven közönséges arapapagáj (Ara ararauna) kéktrkú ara (Ara glaucgularis) kubai ara (Ara triclr) -kihalt kis katnaara (Ara militaris) nagy katnaara (Ara ambigua) sárgaszárnyú arakanga (Ara maca) zöldszárnyú ara (Ara chlrpterus) más néven (Ara chlrptera) vörösfülű ara (Ara rubrgenys) vörösszárnyélű ara (Ara severa) Dipsittaca Egy faj tartzik ide, egyes rendszerek az Ara nemhez srlják. kékhmlkú törpeara (Dipsittaca nbilis) más néven (Ara nbilis) Primlius 3 faj tartzik ide, egyes rendszerek az Ara nemhez srlják aranynyakú ara (Primlius auricllis) más néven (Ara auricllis) hegyi ara (Primlius culni) más néven (Ara culni) marakánaara (Primlius maracana) más néven (Ara maracana) Orthpsittaca Egy faj tartzik ide, egyes rendszerek az Ara nemhez srlják vöröshasú ara (Orthpsittaca manilata) más néven (Ara manilata) Aratinga
ismert vliermadarak, meglehetősen színpmpás, kiváncsi madarak, ám hátrányuk, hgy nagyn hangsak! Fgságban elsősrban az élénk színű madarak terjedtek el, mint a nappapagáj, és sajns a zöld aratinák eléggé megfgyatkztak, beszerzésük nehéz, mivel csak kevés tenyésztő tenyészti, mert nincs rájuk kereset, hiszen nem lyan színpmpásk, emellett nagyn hangsak! aranyhmlkú aratinga (Aratinga aurea) aranysfejű aratinga (Aratinga auricapilla) kaktusz aratinga (Aratinga cactrum) narancshmlkú aratingapapagáj (Aratinga canicularis) haitii zöldszárnyú aratinga (Aratinga chlrptera) gvajakilpapagáj (Aratinga erythrgenys) vöröshmlkú ékfarkúpapagáj (Aratinga finschi) zöld ékfarkúpapagáj (Aratinga hlchlra) Jandaya aratinga (Aratinga jandaya) jamaicai aratinga, Olivtrkú aratinga (Aratinga nana) barnaarcú aratinga (Aratinga pertinax) nappapagáj (Aratinga slstitialis) Wagler aratingája Aratinga wagleri) pirsálarcs aratinga más néven püspöksüveges aratinga (Aratinga mitrata) kékhmlkú aratinga (Aratinga acuticaudata) nicaraguai zöld aratinga (Aratinga strenua) pávua aratinga (Aratinga leucphthalmus) kubai aratinga (Aratinga eups) barnafejű aratinga (Aratinga weddellii) Aratinga pinti
Guaruba aranypapagáj (Guaruba guaruba) más néven (Aratinga guaruba) Nandayus nandaypapagáj (Nandayus nenday) Leptsittaca Branicki papagája más néven aranyskantárú ékfarkú papagáj (Leptsittaca branickii) Ognrhynchus sárgafülű papagáj (Ognrhynchus ictertis) Rhynchpsitta vastagcsőrű papagáj (Rhynchpsitta pachyrhyncha) barnafejű ararapapagáj (Rhynchpsitta terrisi) egyes rendszerekben alfajként szerepel Pyrrhura nem tagjai közül csak néhány frdul elő fgságban, általában kis termetű (20-30 cm) színpmpás, de harsány madarak! A fajk elsősrban Dél-Amerikában frdulnak elő! fehérmellű papagáj (Pyrrhura albipectus) díszesszárnyú papagáj (Pyrrhura calliptera) pirsfülű papagáj (Pyrrhura cruentata) blíviai pirsfarkú papagáj (Pyrrhura devillei) demerapapagáj (Pyrrhura egregia) barnafülű papagáj (Pyrrhura frntalis) Hffmann papagája (Pyrrhura hffmanni9 fehérfülű papagáj (Pyrrhura leuctis) feketefarkú papagáj (Pyrrhura melanura) zöldarcú vörösfarkú papagáj (Pyrrhura mlinae) gyöngyös papagáj (Pyrrhura perlata) kékszárnyú vörösfarkú papagáj (Pyrrhura picta) pirsfejű papagáj (Pyrrhura rhdcephala) feketesapkás zöldarcú papagáj (Pyrrhura rupicla) Szent Márta-hegyi papagáj (Pyrrhura viridicata)
pirshasú papagáj (Pyrrhura rhdgaster) El Oró-i papagáj (Pyrrhura rcesi) zöldpfájú vörösfülű papagáj (Pyrrhura hemattis) Enicgnathus smaragdzöld papagáj (Enicgnathus ferrugineus) hsszúcsőrű papagáj (Enicgnathus leptrhynchus) Myipsitta egy faj tartzik ide, mely fgságban eléggé kedvelt, skülönböző színváltzatai léteznek már, és jellegzetessége, hgy saját maga építi a fészkét! Klóniaköltésre alkalmas faj! barátpapagáj más néven remetepapagáj (Myipsitta mnachus) Blbrhynchus 4 faj tartzik ide, akik közül elsősrban a katalinpapagáj vált kedvelt vliermadárrá! Száms színváltzata létezik már és nagyn jó a természete! citrm aymarapapagáj (Blbrhynchus aurifrns) más néven (Psilpsiagn aurifrns) pirshmlkú aymarapapagáj (Blbrhynchus ferrugineifrns) Katalin-papagáj (Blbrhynchus linela) vastagcsőrű andkpapagáj (Blbrhynchus rbygnesius) Psilpsiagn egy faj tartzik ide, fgságban előfrdul, sajns még nem nagyn elterjedt, nha nagyn jó természetű madárka! Mivel territóriális állat, egy vlierben csak egy pár legyen! más fajkkal inkább ne tartsuk együtt! aymara papagáj (Psilpsiagn aymara) más néven (Blbrhynchus aymara) Frpus vagy más néven a verébpapagájk közül csupán néhány faj ismertebb fgságban! Nagyn agilis madarak, 12-14 cm nagyságuak, rendszerint zöld színűek! A madarak nagyn agilisek, elhelyezésük
vlierben történjen, és egy párat tenyésztés esetén egy vlierbe rakjuk, külön a többitől! Más fajkkal ne tartsuk együtt! Ha nem tenyésztünk, megfelelően nagy vlierbe több pár is lehet! Nagyn szívós madarak, átlag életkruk 20 év! kékszárnyú verébpapagáj (Frpus cyanpygius) zöldszárnyú verébpapagáj (Frpus passerinus) kékfarú verébpapagáj (Frpus xanthpterygius) szemgyűrűs verébpapagáj (Frpus cnspicillatus) Sclater verébpapagája (Frpus sclateri) szürkehátú verébpapagáj (Frpus celestis) sárga verébpapagáj (Frpus xanthps) Nannpsittaca zöld tirika más néven tepui papagáj (Nannpsittaca panychlra) amaznas-i papagáj (Nannpsittaca dachilleae) Tuit hétszínű papagáj (Tuit batavica) vöröskantárú papagáj (Tuit dilectissima) skarlátvállú papagáj (Tuit huetii) zafírfarkcsíkú papagáj (Tuit purpurata) fltsszárnyú papagáj (Tuit stictptera) aranyfarkú papagáj (Tuit surda) más néven (Tuit surda) Tuit cstaricensis Tuit melanntus
Pinites vagy másnéven fehérhasú papagájkhz két faj tartzik! A feketesapkás elterjedt, kedvelt vliermadár, a rzsdássapkás visznt tenyészprgram keretében tenyésztésre szrul! A madarak szívósak, agilisek, és ilyank mint a kbldk! Átlagnagyságuk 23-25 cm. rzsdássapkás papagáj (Pinites leucgaster) feketesapkás papagáj (Pinites melancephalus) Gyppsitta csupaszszemű papagáj (Gyppsitta vulturina) más néven (Pinpsitta vulturina) Hapalpsittaca feketeszárnyú papagáj (Hapalpsittaca melantis) rzsdásarcú papagáj (Hapalpsittaca amaznina) indigószárnyú papagáj (Hapalpsittaca fuertesi) Graydidascalus rövidfarkú papagáj (Graydidascalusbrachyurus) Derptyus legyezőpapagáj (Derptyus accipitrinus) Triclaria malachitpapagáj (Triclaria malachitacea)* Brtgeris fgságban előfrdulnak, tenyésztésre szruló madarak! Természetük jó, tartásuk nem nehé, tenyéztésük visznt körülményes! aranysszárnyú tirika (Brtgeris chryspterus) más néven (Brtgeris chrysptera) kékszárnyú tirika (Brtgeris cyanptera) sárgaállú papagáj más néven aranyvállú papgáj (Brtgeris jugularis) tűzszárnyú papagáj (Brtgeris pyrrhpterus) tuipapagáj (Brtgeris sanctithmae) tirikapapagáj (Brtgeris tirica)
fehérszárnyú tirikapapagáj (Brtgerisversiclurus) kanáriszárnyú papagáj (Brtgeris chiriri) Pinpsitta aranyarcú papagáj (Pinpsitta barrabandi) sapkás papagáj (Pinpsitta caica) vörösfülű papagáj (Pinpsitta haemattis) skarlátfejű papagáj (Pinpsitta pileata) rózsásarcú papagáj (Pinpsitta pulchra) sáfrányfejű papagáj (Pinpsitta pyrilia) Pinus vagy vörüösfarkú papagájk jellegzetessége, hgy farktlluk alatt klákájuk környékén vörös flt van! A fgságban néhány fajuk kedvelt vliermadár, tartásuk nem nehéz, visznt a madarak többsége fgékny az aszergilózisra! feketefülű papagáj (Pinus menstruus) krallcsőrű papagáj (Pinus srdidus) Maximilian papagája (Pinus maximiliani) rózsafejű papagáj (Pinus tumultusus) fehérsapkás papagáj (Pinus senilis) brnzszárnyú papagáj (Pinus chalcpterus) iblyapapagáj (Pinus fuscus) Amazna nem fajainak jellegzetessége, amiről nevüket is kapták, hgy elsősrban kötlési időszakban rppant agresszívvé válnak! Száms fajuk előfrdul fgságban és kedvelt vliermadarak! Vannak fajk, mint a királyamazn vagy a sárgafejű amazn, melyek tenyészprgramk keretében tenyésztésre szrulnak! kubai amazn (Amazna leuccephala) jamaicai amazn (Amazna cllaria) kékkrnás amazn Amazna ventralis) Puert Ricó-i amazn (Amazna vittata) sárgakantárs amazn (Amazna xanthlra) fehérhmlkú amazn (Amazna albifrns) pirstükrös amazn (Amazna agilis) tucemáni amazn (Amazna tucumana) díszes amazn (Amazna pretrei) zöldarcú amazn (Amazna viridigenalis) kéksapkás amazn (Amazna finschi)
őszi amazn (Amazna autumnalis) granadai amazn (Amazna dufresniana) tüzeshmlkú amazn (Amazna rhdcrytha) egyes rendszerekben alfaj (Amazna dufresniana rhdcrytha) pirsfarkú amazn (Amazna brasiliensis) kékszakállas amazn (Amazna festiva) sárgavállú amazn (Amazna barbadensis) kékhmlkú amazn (Amazna aestiva) sárgafejű amazn (Amazna ratrix) sárgahmlkú amazn (Amazna chrcephala) Sárgatarkójú amazn (Amazna aurpalliata) Kawall amaznja (Amazna kawalli) venezuelai amazn (Amazna amaznica) katna amazn (Amazna mercenaria) Mlnár-amazn (Amazna farinsa) galambnyakú amazn (Amazna vinacea) kékmaszks amazn (Amazna versiclr) kékfejű amazn (Amazna arausiaca) királyamazn (Amazna guildingii) császáramazn (Amazna imperialis) sárgahasú amazn (Amazna xanthps) vagy (Salvatria xanthps) KAKADUFÉLÉK Fgságban talán az egyik legszebb papagájfélék egyike! Jellegzetességük az önállóan mzgatható, különböző színű és frmájú bóbíta! A bóbitának szerepe van a testbeszédhez! A kakaduk tartása nehéz, a papagájtartás csúcsának számít, rppant szeszélyes madarak! Maga a kakadu szó maláj eredetű és csípőfgót jelent, ami hűen jellemzi erős csőrüket! Csípésük erős és maradandó sebet is kzhat! Elterjedési területük elsősrban Ausztrália illetve Indnézia! A kakaduk rppant érzékeny madarak, kicsi tartási hiba mellett is kmly prblémák léphetnek fel, a legtöbb kmly prblémás madár valamilyen kakaduféle. Fgságban tenyésztésük nem egyszerű, sajns gyakran előfrdul a kakaduk között a partnergyilksság! Fgságban meglehetősen sk kakadufaj frdul elő, ritkább fajkat elsősrban madárparkk tartják és tenyésztik!
Nem lyan színpmpás madarak, elsősrban fekete, fehér, szürka illetve rózsaszín/ lazacrózsaszín színben frdulnak elő! Pálmakakadufrmák A pálmakakadufrmák (Micrglssinae) alcsaládjába 1 nem és 1 faj tartzik Prbsciger Pálmakakadu (Prbsciger aterrimus) szkás arakakadunak is nevezni! Számtalan érdekes tulajdnságkkal rendelkezik, elsősrban madárparkk és kmlyabb tenyésztők rendelkeznek ezzel a fajjal! Veszélyeztetettsége miatt tenyésztése tenyészprgramk keretében történik! Hllókakadufrmák Callcephaln Sisaks kakadu (Callcephaln fimbriatum) Nymphicus nembe egyetlen egy faj tartzik, az ismert nimfapapagáj, mely fgságban nagyn kedvelt, kedves és prblémamentes madár! száms színváltzata létezik már! Régebben átmenetnek tekintették a lapsfarkúak között Nimfapapagáj (Nymphicus hllandicus) Calyptrhynchus Calyptrhynchus alnem, 2 faj Pirsfarkú gyászkakadu (Calyptrhynchus banksii) Barnafejű hllókakadu (Calyptrhynchus lathami) Zanda alnem, 3 faj Sárgafülű gyászkakadu (Calyptrhynchus funereus) Fehérfülű gyászkakadu (Calyptrhynchus baudinii) Fehérfarkú gyászkakadu (Calyptrhynchus latirstris) Elphus
Rózsás kakadu (Elphus rseicapillus) vagy (Cacatua rseicapilla) Valódi kakadufrmák A valódi kakadufrmák (Cacatuinae) alcsaládjába 1 nem és 12 faj tartzik Cacatua Cacatua alnem, 6 faj Sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita) Inkakakadu (Cacatua leadbeateri) Aranysarcú kakadu (Cacatua sulphurea) Szemüveges kakadu (Cacatua phthalmica) Maluku-kakadu (Cacatua mluccensis) Fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) Licmetis alnem, 6 faj Ormánys kakadu (Cacatua tenuirstris) Pastinatr-kakadu (Cacatua pastinatr) Csupaszszemű kakadu (Cacatua sanguinea) Vörösfarú kakadu vagy pirsfarú kakadu (Cacatua haematurpygia) Gffin-kakadu (Cacatua gffini) Salamn-szigeteki kakadu (Cacatua ducrpsii) LÓRIFÉLÉK Színpmpás, nagyn kiváncsi kis kbldk, akik kisebb-nagybb csprtkban Ausztráliában és a környező szigeteken élnek! Nektárral és más növényi részekkel táplálkznak! Táplálkzásuk miatt ürülékük meglehetősen híg, emiatt lakásban tartásuk nem feltétlenül ajánltt! Nagyn lármás madarak. Fgságban néhány faj kivételével atöbbi faj inkább csak ritkán frdul elő, legismertebb lórifaj, a szivárványlóri, melynek már száms színváltztata létezik! Chalcpsitta barna lóri (Chalcpsitta duivenbdei) fekete lóri vagy gyászlóri (Chalcpsitta atra) kardinálislóri (Chalcpsitta cardinalis)
csillámló lóri (Chalcpsitta sintillata) Es vörös lóri (Es brnea) kékfülű lóri (Es cyangenia) kékálarcs lóri (Es semilarvata) csuklyás lóri (Es squamata) gyémántlóri (Es histri) csíks lóri (Es reticulata) Pseudes fehérfarcsíkú lóri (Pseudes fuscata) Trichglssus pikkelyes lóri (Trichglssus chlrlepidtus) sárgafejű lóri (Trichglssus euteles) sárga-zöld lóri vagy Meyer-lóri (Trichglssus flavviridis) szivárványlóri vagy skszínű lóri (Trichglssus haematdus) vöröshasú lóri (Trichglssus rubritrquis), egyes rendszerekben (Trichglssus haematdus) rubritrquis) alfaj meggyszínű lóri (Trichglssus rubiginsus) ap-hegyi assznylóri vagy Jhnstn assznylórija (Trichglssus jhnstniae) ékes lóri (Trichglssus rnatus) Psitteuteles tarka lóri (Psitteuteles versiclr) vagy (Trichglssus versiclr) íriszlóri (Psitteuteles iris) vagy (Trichglssus iris) Gldie-lóri (Psitteuteles gldiei) vagy (Trichglssus gldiei) Lrius fehérnyakú lóri (Lrius albidinuchus) vagy (Lrius albidinucha) Stresemann lórija vagy új-britanniai lóri (Lrius amabilis) vagy (Lrius hypinchrus) zöldfarkú lóri (Lrius chlrcercus) sárgaköpenyes lóri (Lrius garrulus)
vöröstarkójú hölgylóri (Lrius lry) feketefejű lóri (Lrius dmicella) vagy (Lrius dmicellus) Phigys remetelóri (Phigys slitarius) Vini kéksapkás lóri vagy kékfejű lóri (Vini australis) rubinlóri (Vini kuhlii) henders-szigeti lóri (Vini stepheni) zafírlóri (Vini peruviana) smaragd lóri (Vini ultramarina) Glsspsitta mósuszlóri vagy pézsmalóri (Glsspsitta cncinna) kis mósuszlóri vagy kis pézsmalóri (Glsspsitta pusilla) kékvállú lóri (Glsspsitta prphyrcephala) Charmsyna aranycsíks lóri (Charmsyna pulchella) vagy (Glsspsitta pulchella) burulóri (Charmsyna txpei vagy (Glsspsitta txpei) pálmalóri (Charmsyna palmarum vagy (Glsspsitta palmarum) diadémlóri vagy kaledóniai lóri (Charmsyna diadema) vagy (Glsspsitta diadema) kihalt csíkztt lóri (Charmsyna multistriata) vagy (Glsspsitta multistriata) Jsephina-lóri (Charmsyna jsefinae) vagy (Glsspsitta jsefinae) királyilóri vagy margarétalóri (Charmsyna margarethae) vagy (Glsspsitta margarethae) pápualóri vagy nyársfarkú lóri (Charmsyna papu) pirstrkú lóri (Charmsyna amabilis) vagy (Glsspsitta amabilis) pirsszárnyú lilafülű lóri (Charmsyna rubrntata) vagy (Glsspsitta rubrntata) szép lóri (Charmsyna placentis) vagy (Glsspsitta placentis) vöröstrkú lóri (Charmsyna rubrigularis) vagy (Glsspsitta rubrigularis) zöld karmazsinlóri (Charmsyna meeki) vagy (Glsspsitta meeki)
Wilhelmina-lóri (Charmsyna wilhelminae) vagy (Glsspsitta wilhelminae) Orepsittacus arfaki hegyi lóri (Orepsittacus arfaki) Nepsittacus Musschenbrek gualórija (Nepsittacus musschenbrekii) Hartert-féle gualóri (Nepsittacus pullicauda)