Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket fogalmazott meg nem tekintette elsődleges feladatának az emberi jogok védelmét az emberi jogok védelme az Európa Tanács feladata az Európai Emberi jogi Egyezmény körében 1
EK által gyakorlot hatáskörök, illetve a közösségi jogalkotás körében, hogyan biztosítható az alapjogvédelem? Nemzeti jog nem ad(hat) jogorvoslatot, mivel a közösségi jog önálló, független jogrend Európai Emberi Jogi Egyezmény nem felhívható Közösségnek nem kell jogalkotása során szembenéznie az alapjogi korlátozással? Legitim-e a az alapjogi vonatkozások szempontjából ürres közösségi jog? Tagállami alkotmánybíróságok alapjogi érveléssek kérdőjelzhetik meg a közösségi jog elsődlegességét Alapjogvédelem az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapjogvédelem közösségi jogi megalapozása a közösségi aktusokkal szemben 29/69 Stauder eset az alapvető emberi jogok a közösségi jog általános jogelveinek részét képezik 11/70 Internationale Handelsgesellschaft az emberi jogok európai bírósági védelmét a tagállamok közös alkotmányos tradíciói inspirálják, 4/73 Nold azok az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények is iránymutatásként szolgálnak a közösségi jog számára, amelyek kidolgozásában a tagállamok részt vettek vagy annak részes felei 44/79 Hauer a Bíróság először a közösségi aktusokkal szemben alakította ki az emberi jogok védelmét, azt és az Európai Közösség hatáskörének korlátjaként értelmezve 2
A Közösség által védett alapjogok kikényszerítése a tagállamokkal szemben a közösségi jogi kapcsolódás C-159/90 Society for the Protection of Unborn Children (Ireland) Ltd. 60-16/84 Cinéthéque 60/00 Mary Carpenter az érintett tagállami aktusok köre 36/75 Rutili 222/84 Johnston az emberi jogok védelme, mint kimentési lehetőség a tagállamok számára C-112/00 Schmidberger C-36/02 Omega egyenlő bánásmód elve méltányos eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jog; büntetőjogi rendelkezések visszaható hatályának tilalma; magán- és családi élethez való jog; fizikai integritásához való jog; orvosi titoktartáshoz való jog; magánlakás sérthetetlenségéhez való jog; vallásgyakorlás szabadsága; szólás- és véleményszabadság; egyesülés szabadsága, különösen a szakszervezeti jogok gyakorlása; tulajdonhoz való jog; gazdasági tevékenység gyakorlásának szabadsága; általános mozgásszabadság 3
A Közösség politikai szervei által kibocsátott az emberi jogok védelmével kapcsolatos dokumentumok 1977 áprilisában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata Az Európai Tanács 1978 áprilisi, koppenhágai nyilatkozata a demokráciáról; Az Európai Parlament, a Tanács, a tagállamok képviselői és a Tanács 1986 júniusi nyilatkozata a rasszizmus és a xenofóbia ellen; A külügyminiszterek 1986 júliusi közleménye az emberi jogokról; Az Európai Parlament 1989 áprilisi nyilatkozata az alapvető jogokról és szabadságokról; A Munkavállalói alapvető szociális jogok közösségi chartája amelyet az Európai Tanács 1989 decemberében fogadott el. Emberi jogi tárgyú rendelkezések az alapító szerződésekben Egységes Európai Okmány preambuluma utalást tesz az Emberi Jogok Európai Egyezményére és az Európai Szociális Chartára EUSZ 6. cikk az Európai Unió kötelessége, hogy az alapvető jogokat az Emberi Jogok Európai Egyezményének, illetve a közösségi jog alapelveként, a tagállamok közös alkotmányos tradíciói alapján biztosítsa 4
Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatalakozás szándéka 1994 a csatlakozás szükséges, összeegyeztethető-e az Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel, ha az Európai Közösség mint nemzetközi jogalany csatlakozik az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez? Európai Bíróság 1/94 Az EK az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozásáról szóló véleménye Az Európai Unió Alapjogi Chartája Az Európai Unió Alapjogi Chartáját a kölni Európai Tanács döntése 1999 folyamán dolgozták ki 2000 decemberében Nizzában fogadták el ekkor még jogilag nem kötelező erejű dokumentum Az Alkotmányszerződés II. része, azonban az Alkotmányszerződés végül nem lépett hatályba 5
Az Európai Unió Alapjogi Chartája Lisszaboni Szerződés megteremtette a Charta szerződéssel azaz EUSZ és EUMSZ azonos jogi kötelezőerejét megteremtette az Unió az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozásának jogalapját (1) A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét. (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. 6
Tagállamok nyilatkozata Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely jogilag kötelező erővel bír, megerősíti az alapvető jogokat úgy, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek. A Charta nem terjeszti ki az uniós jog alkalmazási körét az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat. Tagállami opt-out-ok (UK, CZ, PL) Az Alapjogi Charta felépítése Preambulum Általános rendelkezések Méltóság Szabadság Egyenlőség Szolidaritás Uniós polgárság Méltányos igazságszolgáltatás 7
Az Alapjogi Charta horizontális klauzulái Charta alkalmazási köre a Charta rendelkezéseit az EU intézményeinek, illetve testületeinek továbbá a tagállamoknak uniós jog végrehajtásakor kell alkalmazniuk Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezményének viszonya ha a Charta által biztosított jogok azonosak az egyezményben foglalt jogokkal, akkor tartalmuk és hatókörük is megegyezik de! az uniós védelem lehet szélesebb körű a Charta hatálya, értelmezése Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható, az arányosság elvére figyelemmel amennyiben e Charta a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el, akkor ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban kell értelmezni a Charta nem szolgálhat alapul a már létező emberi jogvédelmi rendszerek lerontására és a benne foglalt jogok sem használhatók fel saját érvényesülésük semmissé tételére A Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármilyen jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az e Chartában elismert jogok vagy szabadságok megsértésére vagy a Chartában meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul 8
A Chartában foglalt jogok érvényesítése Az Európai Unió Bíróságai előtt tagállami bíróságok előtt Európai Bizottság monitoring? Az Unió Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozása kifejezett EUSZ felhatalmazás 6 cikk (2) bek. 2010. június 4. tárgyalási irányelvek elfogadása az Európai Unió Egyezményhez való csatlakozása lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok az Európai Unió mint önálló jogi személy ellen indítsanak eljárást az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban: EJEB) előtt, az pedig az Európai Uniót marasztalja el a jogsértésért 9
Vitatott kérdések a társalperesi mechanizmus működése, amely az Európai Uniónak és az uniós tagállamoknak az EJEB előtti együttes eljárását rendezné; az Európai Bíróság bevonása az EJEB előtti, uniós jogi kérdéseket érintő eljárásba, illetve az Európai Unió szavazati jogának alakulása az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában akkor, amikor ez utóbbi az EJEB ítéleteinek végrehajtását ellenőrző jogkörében dönt. Az uniós polgárság Az uniós polgárság intézménye előzmények EUSZ - EUSZ 2. és az EKSZ módosított 8. cikke, Amszterdami Szerződés módosította, EKSZ 17-22 cikkei Lisszaboni Szerződés EUMSZ 20-25. cikkei Micheletti-ügy 10
Az uniós polgársághoz fűződő jogok terjedelme EUMSZ 20. cikk megállapítja az uniós polgárság létrejöttét az uniós polgárság automatikus, mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, az unió polgárává válik az uniós polgárságról nem lehet lemondani, és harmadik államok állampolgárai azt nem szerezhetik meg az uniós polgárság nem érinti a tagállamok azt a jogát, hogy a saját állampolgársági szabályaikat kialakítsák az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, ahhoz járulékos jelleggel kapcsolódik. 21. cikk az Unió területén való mozgás és letelepedés szabadsága 22. cikk a lakóhely szerinti tagállamban az önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójog, választójog az Európai Parlamenti választások során. 23. cikk a diplomáciai és a konzuli védelem 24. cikk az uniós polgárok petíciót nyújthatnak be az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz A 25. cikke értelmében az uniós állampolgárságból következő jogok körét az EUMSZ módosítása nélkül lehet kiterjeszteni másodlagos jogszabályok elfogadásával 11