Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László
Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Verseny és nonprofit szféra Vállalkozások Állami szféra Közalkalmazott (1992, XXXIII. Kjt.) Speciális foglalkozási jogviszonyok Ptk. szerinti megbízás vállalkozás Gazdasági társaságok. alkalmazottai Közszolgálati tisztviselők (2011. évi CXCIX..) Önfoglalkoztatási jogviszonyok E.v., gt. tagság Egyéb gazdálkodó szerveztek alkalmazottai Szolgálati jogviszonyok Egyéb jogviszonyok
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1. Munkaviszonyok 1.1. A versenyszférában foglalkoztatottak munkaviszonya 2012: I. Tv. Mt. 1.2. Közszolgálati jogviszonyok (Az állami, önkormányzati szféra alkalmazottai) 1.2.1. Közalkalmazottak 1992: XXXIII. Tv. - Kjt 1.2.2. Közszolgálati tisztviselők 2011. évi CXCIX. Tv. - Kttv 1.2.4. Egyéb állami alkalmazottak és szolgálati jogviszonyban állók
Közalkalmazott, köztisztviselő és kormánytisztviselő Közalkalmazott Köztisztviselő Kormánytisztviselő Törvényi szabályozás 1992. évi XXXIII. törvény 2011. évi CXCIX 2011. évi CXCIX Kire vonatkozik Az állami és a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Az önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol A kormánytisztviselő a kormányzat, tehát közvetlenül a végrehajtási hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazott.
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1.2.4. Szolgálati jogviszonyban állók A jogviszony elnevezése Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái Rendőrség, Nemzetbiztonsági szolgálatok Ügyészségi szolgálati jogviszony Bírósági szolgálati jogviszony Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya Tűzoltóság Büntetés végrehajtási szervezet
A foglalkoztatottak száma Magyarországon: A teljes lakosság száma: 10 000 000 fő A foglalkoztatottak száma: 3 965 000 fő Költségvetési szféra: 751 000 fő Közalkalmazott : 440 000 fő Kormánytisztviselő: 74 000 fő Köztisztviselő: 34 000 fő
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 2.1. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerinti munkavégzési viszonyok: a) megbízás b) vállalkozás 2.2. Önfoglalkoztatói jogviszonyok 2.2.1. A gazdasági társaság tagjaként személyesen közreműködés keretében Gt és Ptk szerint 2.2.2. Egyéni vállalkozóként
Egyéb speciális foglalkozási viszonyok Önkéntes munkavégzés munkavégzésért járó díjazások, (pl. felügyelő bizottsági tagság utáni t.díj) ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonya, sportolók jogviszonya, nevelőszülői jogviszony, közcélú munka, közmunka, közérdekű munka.
A munkaviszony minősítői jegyei (7001/2005 FMM-PM együttes irányelv) Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony Elsődleges minősítési jegyek A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás A munkakör határozza meg az ellátandó tevékenységet, amely folyamatosan, rendszeresen ismétlődik A megbízott a megbízó által rábízott konkrét ügy ellátására, feladat elvégzésre vállal kötelezettséget (gondossági kötelem) A vállalkozó meghatározott eredmény létrehozására köteles (eredménykötelem) Személyes munkavégzési kötelezettség A munkavállaló a munkakörét személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is A vállalkozó általában önállóan hozza létre az eredményt, de igénybe vehet alvállalkozót is.
A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony A munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége Elsődleges minősítési jegyek A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség Alá-és fölérendeltségi viszony A munkavállaló a munkáltató szervezetében aláfölérendeltségben dolgozik Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltség, helyette mellérendeltség érvényesül Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltségi, helyette mellérendeltség érvényesül
A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony A munkavégzés helye Elsődleges minősítési jegyek A munkáltatót székhelye, telephelye A megbízott maga választja meg, illetve a tevékenység jellegéből következik Megegyezik a megbízással A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak felhasználása A munkáltató eszközeinek használata Saját eszközök használata Megegyezik a megbízással
Magyarország foglalkoztatottsága a 15-64 éves népesség körében 57,5 57 56,5 56,2 57 56,6 56,9 57,3 57,3 56,7 56 55,5 55,4 55,4 Magyarország 55 54,5 54 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
68 Magyarország és az EU-átlag foglalkoztatottságának összevetése a 15-64 éves népesség körében 66 64 62 62,4 62,7 62,8 63,6 64,5 65,4 65,9 64,6 64,2 60 Magyarország 58 56 56,2 57 56,6 56,9 57,3 57,3 56,7 55,4 55,4 Európai Unió 27 54 52 50 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A foglalkoztatottak száma Magyarországon: A teljes lakosság száma: 10 000 000 fő A foglalkoztatottak száma: 3 965 000 fő Költségvetési szféra: 751 000 fő Közalkalmazott : 440 000 fő Kormánytisztviselő: 74 000 fő Köztisztviselő: 34 000 fő
A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben
2. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK SZERKEZETE 2012. évi I. tv 1.RÉSZ Általános rendelkezések (1. - 31. ) 2.RÉSZ A munkaviszony (32. - 229. ) 3.RÉSZ A munkaügyi kapcsolatok (230. - 284. ) 4.RÉSZ A munkaügyi vita (285. - 293. ) 5.RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések (294. - 299. )
Első Rész Általános Rendelkezések (négy fejezet) - Bevezető rendelkezések - A jognyilatkozatok - A jognyilatkozatok megtételének módja - Az érvénytelenség
Második Rész A munkaviszony (5-18 fejezet) - A munkaviszony alanyai - A munkáltató személyében bekövetkező változás - A munkaviszony létesítése - A munkaszerződés teljesítése - A munkaszerződés módosítása - A munkaviszony megszűnése és megszüntetése - A munka- és pihenőidő - A munka díjazása - A munkáltató kártérírési felelőssége - A munkavállaló kártérítési felelőssége - A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok - A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai - Az iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony különös szabályai - A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások
Harmadik Rész A munkaügyi kapcsolatok (19-22 fejezet) - Általános rendelkezések - Az üzemi tanács - A szakszervezet - A kollektív szerződés
Negyedik Rész A munkaügyi vita (23-24 fejezet) - A munkajogi igény érvényesítése - A kollektív munkaügyi vita Ötödik Rész - Záró rendelkezések
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja, hatálya, értelmezési alapelvek 2. Általános magatartási követelmények - az adott helyzetben elvárható magatartás követelménye - jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő együttműködés - tájékoztatási követelmény ( pl. adatokban bekövetkezett változásról) - munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme - rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma. - az üzleti titok védelme
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 3. A személyhez fűződő jogok védelem - a munkavállaló a személyéhez fűződő jogairól általános jelleggel nem mondhat le - a munkavállalótól kérhető adatok célhoz kötöttsége - az adatok, információk harmadik személlyel való közlésének korlátja
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 4. Az egyenlő bánásmód követelménye. Alapjogszabály: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. tv. (Esélyegyenlőségi tv.) 1.1.A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. - életkor, nem, politikai, vallási, etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilos 1.2. A munkaviszony legérintettebb területei - A munkához való hozzájutás - Munkabér megállapítása - Munkaviszony megszűntetése 3.
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 5. A munkaviszonyra vonatkozó szabály - kollektív szerződés - üzemi megállapodás - egyeztető bizottság kötelező határozat
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jognyilatkozatok 1. A megállapodás 2. Az egyoldalú jognyilatkozat 3. A kötelezettségvállalás 4. A munkáltatói szabályzat 5. A tájékoztatás 6. A feltétel
A jognyilatkozatok formája 1. Főszabály: alaki kötöttség nélkül akár írásban, akár szóban érvényesen meg lehet tenni 2. Kivétel a) Munkaviszonyra vonatkozó szabály írásbeli kötelezettséget ír elő b) Ha a munkavállaló kéri 3. Az írásbeli nyilatkozat közlése a) Tértivevény b) Ha a címzett nem veszi át, az első postai értesítés elhelyezését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni.
A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA 1. Ha a törvény napot említ, akkor ezen, főszabályként, naptári napot kell érteni. 2. Az intézkedés napja (pl. a kézbesítés napja) nem számít be a határidőbe. 3. Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti pihenőnap (szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap), a határidő a következő munkanapon jár le.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség 1. Érvénytelenség: amikor a megállapodásnak csak a látszata van meg, de a jogszabály nem biztosítja hozzá a kötelező erőt 2. Két típusa van: a) semmiség b) Megtámadhatóság 3. Semmis: feltétel nélküli érvénytelenség. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik, színlelt vagy leplezett szerződés (határidő nélkül lehet rá hivatkozni, nem évül el)
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség 4. Megtámadható megállapodás: csak feltételesen érvénytelen. A megállapodás megtámadható m a) tévedés, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette b) mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt c) Jogellenes fenyegetés, kényszerítés miatt Határidő: 30 nap
MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVISZONY
A MUNKAVISZONY ALANYAI A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló 1. A Munkáltató - Feltétel: a jogképesség - A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy közlése 2. Munkavállaló Munkaviszony 16. életév betöltésétől létesíthető, 18. életév betöltéséig szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása Kivétel 1: - 15. életév betöltése esetén is de csak iskolai szünet alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával Kivétel 2: 16. életév alatt: sport, művészeti, reklám, modell - gyámhatóság jóváhagyásával
A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre 1. Alaki, formai követelmények írásban kell foglalni az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni
A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA 2. Tartalmi követelmények - A munkaszerződésben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak a munkavállaló javára lehet eltérni a törvény ill. a ksz. szabályaitól. - Kivételesen ha a tv. kifejezetten megengedi a munkavállaló hátrányára is pl. - a bérpótlék alapja az alapbérnél kisebb összeg is lehet, - a szülési szabadság teljes egészében a szülést követően adják ki
A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA 2.1. Kötelező a szerződésben rögzíteni: a) a felek neve, adatai a) alapbér b) munkakör 2.2. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza: (a) az időtartamot - az határozatlan, (b) a munkavégzés helyét - az ahol a munkáját szokás szerint végzi (c) A munkaidőt a teljes napi munkaidő (d) a munkaviszony kezdetét - a munkaszerződés aláírását követő nap.
A MUNKASZERZŐDÉSEN KÍVÜLI ELEMEK A munkáltató írásban köteles közölni: A munkaköri feladatokról Napi munkaidőt A munkáltatói jogkör gyakorlója Az irányadó munkarendet Az alapbéren túli munkabérről, egyéb juttatásokról A felmondási idő megállapításának szabályairól A rendes szabadság mértékéről megállapításának módjáról A bérfizetés napját Határidő: a munkaviszony létesítésétől számított 15 nap
Próbaidő A próbaidő A munkaviszony létesítésekor lehet kikötni Időtartama: legfeljebb három hónap kollektív szerződésben legfeljebb hat hónap 3 hónapnál rövidebb időtartam esetén egyszer meghosszabbítható, de a meghosszabbítással együtt sem lehet több 3 hónapnál Ksz. legfeljebb hat havi próbaidőt állapíthat meg Időtartama alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszűntethető
Határozott időre szóló szerződés szabályai A határozott idejű munkaviszony Munkaszerződésben kell kikötni Naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni Legfeljebb öt év lehet Meghosszabbítható, de az öt évet a hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg. Határozatlanná alakul át, ha tovább dolgozik (ráutaló magatartással ) Munkáltatói felmondás lehetősége Felszámolás, csőd esetén A munkavállaló képessége miatt Elháríthatatlan külső ok miatt fenntartása lehetetlenné válik Nem jár díjazás a még hátralévő időre, de a felmondás szabályait kell alkalmazni.
A munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettségek
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkáltató alapvető kötelezettségei - foglalkoztatási kötelezettség - munkafeltételek biztosítása (ha a felek másként nem állapodnak meg,) - költségtérítés (a munkavégzés teljesítése során indokoltan felmerült költségek) - tájékoztatási kötelezettség - munkavállaló egészségének védelme, - munkabérfizetés - munkavégzés irányítása
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 1. - munkára képes állapot fenntartása, rendelkezésre állás - Munkaidő betartása - személyes munkavégzés - Munkavégzés az elvárható szakértelemmel, gondossággal, munkára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások, szokások betartásával - Munkatársakkal való együttműködés - Bizalomnak megfelelő magatartás
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 2. - A munkaviszonyban végzett tevékenységre tekintettel harmadik személytől kapott díjazás elfogadásának feltételei munkáltató előzetes hozzájárulása kell erre tekintettel azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető. - Utasítások teljesítése
Utasítás teljesítése Az utasítás teljesítésének korlátai: a) Kötelező megtagadás: ha az utasítás végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet (!) közvetlenül és súlyosan veszélyezteti b) Megtagadható: ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné c) Károsodás veszélye esetén: a munkavállaló eltérhet az utasítástól, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód.
Rugalmas foglalkoztatás Átirányítás, kiküldetés,kirendelés újra szabályozása
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Esetei: - Eltérő munkakör (átirányítás) - Eltérő munkahely (kiküldetés) - Más munkáltató (kirendelés) Feltételei: - Átmeneti lehet (naptári évenként max.44 munkanap vagy 352 óra egyenként és összesen is (!), de: munkaszerződés vagy ksz. megállapodás alapján lehet hosszabb) - Kivételesen csak a munkavállalói hozzájárulásával: (várandós nő gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, hozzátartozó tartós, személyes gondozása esetén, 50 %-os egészségkárosodás esetén) - Munkabér mértékének alakulása: a ténylegesen ellátott munkakör alapján, de nem lehet kevesebb a munkaszerződése szerinti alapbérnél - A várható időtartamot előre közölni kell. - 6. (3) bekezdés (nem okozhat aránytalan sérelmet) Nem kell: gazdasági indok a munkáltató részéről
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jellemző gyakori esetek: - Keresőképtelenség - Általános iskolai tanulmányok illetve a felek megállapodása szerinti képzés időtartamára - Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra (!) de díjazás: csak a tanúnak jár - hozzátartozó halála esetén két nap (d) - Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét (!) - Munkavállalói kötelezettségszegés miatt indult vizsgálat idejére, legfeljebb azonban harminc napra - Kötelező orvosi vizsgálat tartama (d) - Véradás legalább négy óra (d) - Emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés (lombikbébiprogram)
Fegyelmi felelősség
Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért 1. Feltételek: - Munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése - Kollektív szerződés vagy munkaszerződés (ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt) állapíthatja meg. - Nem szabható ki olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelölt A jogkövetkezmények feltételei: - A kötelezettségszegés súlyával arányos - A munkaviszony feltételeit módosító hátrány - Határozott időre szólhat - Nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát - A vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét.
Kötelező munkaszerződés módosítás
A munkaszerződés módosítása 1. Fő szabály: közös megegyezés Alakiság: = munkaszerződés megkötése Kötelező módosítás esetei a) Kötelező bérfejlesztés: Szülési szabadság, gyermekgondozási,fizetés nélküli szabadság után a munkáltató tesz ajánlatot az emelés mértékére: az azonos munkakörű munkavállalók, ilyen hiányában a munkáltatónál megvalósult időközbeni átlagos béremelés mértéke alapján. b) Megfelelő munkakör: Várandós nő számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell biztosítani (!), vagy fel kell menteni a munkavégzés alól. Díjazása: a felajánlott munkakörnek megfelelő munkabér, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbér. Munkavégzés alóli felmentés esetén: alapbér.
A munkaszerződés módosítása 2. c) Tájékoztatás a munkaszerződés módosítás lehetőségéről: Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a lehetőségekről munkavállaló ennek ismeretében ajánlatot tesz munkáltató 15 napon belül válaszol az ajánlatra. d) Kötelező részmunkaidő: Gyermek három éves koráig a munkavállaló (!) ajánlatára a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani (megállapodás alapján lehet hosszabb is) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállalónak jár.
A munkaviszony megszűnése és megszűntetése
A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE I. A munkaviszony megszűnése eseteinek áttekintése A munkaviszony megszűnik: - munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartam lejártával - Más (pl. Közalkalmazotti tv.) törvény hatálya alá kerül a munkavállaló
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntethető (mindegyik esetben kötelező az írásbeliség) - közös megegyezéssel, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással, - azonnali hatályú megszűntetés (érvénytelenség esetén)
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A felmondás A munkáltató köteles felmondását megindokolni Felmondási indokok - a munkavállaló képessége - a munkavállaló magatartása - a munkáltató működésével összefüggő ok - Átszervezés - Munkakör-megszüntetés - Létszámcsökkentés - Minőségi csere a felmondási ok világosságát, valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania Felmondási idő min. 30 nap a munkaviszonyban töltött idővel folyamatosan emelkedik 20 év után +60 nap, de max. 6 hónap.
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A felmondás - munkavállaló Nem köteles felmondását megindokolni Kivétel: határozott idejű munkaviszony - olyan ok miatt, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi - a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt (a munkafeltételek aránytalan sérelemmel járnak)
Felmondás A felmondási tilalom A felek megállapodása esetén a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig- nem szüntethető meg felmondással Felmondási tilalmak a munkáltató felmondása esetén: várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat ideje alatt és emberi reprodukciós eljárás első hat hónapja alatt. Felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség idején, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség letelte után kezdődhet
Felmondás Felmondási korlát a) Védett korúak, b) kisgyermeket nevelők c) rehabilitáltak esetén a) Védett kor: öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül főszabályként nem szűntethető meg Kivétel: a) ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül b) a munkavállaló magatartására hivatkozással. A képességei és a munkáltató működésével összefüggő okból történő megszüntetéshez további feltételek is szükségesek: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló számára másik megfelelő munkakör vagy ezt visszautasítja.
Felmondás Felmondási korlátozás b) kisgyermeket nevelők - anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa esetén a gyermeke 3 éves koráig, ha nem veszi igénybe az e célból járó fizetés nélküli szabadságot védelme = védett korúakkal. c) rehabilitáltak rehabilitációs eljárásban vagy járadékban részesülők esetén: egészségi okból akkor mondható fel a munkaviszonyuk, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, s nincs másik megfelelő munkakör, vagy azt nem fogadja el.. Felmondási idő speciális kezdete: keresőképtelenség egy évig -, beteg gyermek és hozzátartozó ápolása esetén ezen időtartam lejárta után kezdődik.
Azonnali hatályú felmondás 1. feltételeit a törvény szigorúan meghatározza. mind a munkáltató, mind a munkavállaló akkor élhet vele, ha: - a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 2. Határidő: - szubjektív: 15 nap - objektív: 1 év
Végkielégítés Jár: - munkáltató felmondása - munkáltató jogutód nélküli megszűnése - Munkavállaló azonnali hatályú felmondása Feltételei: - Legalább három év munkaviszony Nem jár: - Aki nyugdíjasnak minősül - A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okokkal összefüggő képessége Mértéke: - 3 év- 25 év: 1-6 havi távolléti díj (!) - Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben: további 1-3 havi távolléti díj a munkaviszony időtartamától függően (!)
Eljárás a munkaviszony megszűntetése esetén Munkáltató kötelezettsége Ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. - felmondás esetén- utolsó munkában töltött napon - egyéb esetben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon Ki kell adni az előírt igazolásokat A munkavállaló kérésére írásbeli értékelés (Korábban: működési bizonyítvány) kiadása Munkavállaló kötelezettsége Munkakörét át kell adnia Munkáltatóval el kell számolnia
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Közös szabály: ha munkavégzés nélkül jogosult a munkavállaló díjazásra részére mindig távolléti díj jár.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése Tipikus esete: A munkáltató részéről az indoklás valótlansága, A munkaviszony megszűnésének időpontja nem tolódik ki az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjáig. 1. Pénzbeli kompenzáció (elmaradt jövedelem) A munkáltató köteles a) Kártérítésként megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kárt. De a kár egyik típusaként az elmaradt jövedelemként legfeljebb 12 havi távolléti díj követelhető b) Ha nincs kár: a felmondási időre járó távolléti díj összegét. c) A fentieken túlmenőn: végkielégítést + a felmentési időre járó távolléti díjat fizetni, ha a munkavállaló munkaviszonya nem felmondással szűnt meg
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése 2. Visszahelyezés (az 1. ponton felül) a munkavállaló kérésére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt,ha a munkaviszony megszüntetése az - egyenlő bánásmód sérelme, - felmondási tilalom - szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelmi szabály megsértése miatt volt jogellenes, vagy - a munkavállaló munkavállalói képviselő volt a munkaviszony megszűnésekor, továbbá - érvénytelen közös megegyezéses megszüntetés (akarathiba) esetén..
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetése Tipikus esete: a felmondási idő be nem tartása, a munkakör átadásának megtagadása, vagy nem szabályszerű átadása a) Felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg b) Határozott idejű munkaviszonynál: hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díj c) Fentieken túli kárt, legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 1. A munkaidő jellemzői A munkavállalónak rendelkezésre kell állnia és munkát kell végeznie Állásidő: a munkáltató nem tud munkát biztosítani, beszámít a munkaidőbe Előkészítő és befejező tevékenység ideje: munkaidőbe számít, tartalmát célszerű a munkaköri leírásban rögzíteni, Nem munkaidő: a munkaközi szünet a lakóhelyről a munkavégzés helyére utazás
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 1. I. A napi munkaidő Teljes vagy részmunkaidő A teljes munkaidő mértéke: napi 8 óra, heti 40 óra Kivétel: napi 12 óra lehet ha Készenléti jellegű munkakör A munkavállaló a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója A munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg (munkarend) Kötött vagy kötetlen munkarend Kötetetlen munkarend: ha a napi munkaidő legalább felét a munkavállaló határozza meg
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 1. Munkarend, munkaidőkeret Általános munkarend: heti öt nap - hétfő-péntek Egyenlőtlen munkaidő beosztás: Napi munkaidő minimum: 4 óra Napi munkaidő maximum: 12 óra, heti 48 óra Munkaidőkeret: a munkáltató által meghatározott időszakban ledolgozandó munkaórák meghatározása legfeljebb négy hónap, egyes tevékenységek esetében (pl. idénymunka, több műszakos munkavégzés) hat hónap lehet A munkaidőkeret időszakában kell meglennie a napi munkaidő átlagának A munkaidő-beosztás közlése: legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre közölni kell
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. Rendkívüli munkaidő A közölt munkaidő beosztástól eltérő munkavégzés A munkaidő beosztástól eltérő A munkaidőkereten felüli A heti munkaidőt meghaladó Az ügyelet tartama A rendkívüli munkaidő korlátai: - A napi és heti maximális munkaidő - Naptári évenként legfeljebb 250 óra
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. II. A pihenőidő munkaközi szünet, hat órán túli munkavégzés esetén 20 perc, 9 órán túl további 25 perc napi pihenőidő, a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidő hetenként két pihenőnap főszabályként szombat és vasárnap munkaszüneti nap: évi 10 nap
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A rendes szabadság Alapszabadságból és pótszabadságból áll. - alapszabadság: 20 munkanap - pótszabadság az alapszabadság felül jár. Típusai a) Életkor szerint: max. 10 munkanap -25. életévtől +1 munkanap -. -45. életévtől +10 munkanap b) Gyermek után pótszabadság mindkét szülőt külön-külön 16 évesnél fiatalabb gyermeke után megilleti -1 gyermek- 2 nap, két gyermek - 4 nap, 3 gyermek hét nap c) Fiatal munkavállalónak öt munkanap d) Egyéb: Apának gyermek születése esetén 5 munkanap c)
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A szabadság kiadása - 7 napot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - a többit a munkáltató határozza meg, - 15 nappal korábban kell közölni az időpontját - egybefüggően legalább 14 naptári nap legyen megállapodásban el lehet térni Betegszabadság -15 munkanap, távolléti díj 70%-a Szülési szabadság.
A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA Kötelező nyilvántartani: - a rendes és rendkívüli munkaidő, - a készenlét, - a szabadság tartamát. Követelmény: Naprakészen megállapíthatónak kell lennie: - a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő - - készenlét - kezdő és befejező időpontjának. Nincs kötelező formai, alaki előírás
A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA 1. Egyszerűsített megoldás a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartására: - írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával. 2. Kötetlen munkarend esetén nem kell munkaidő nyilvántartást vezetni 3. Ki köteles vezetni? Vezetheti a munkavállaló jelenléti ív Munkáltató: heti munkaidő-beosztás nyilvántartással
A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok II. A munkabér védelme
A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok a) Alapbér legalább a kötelező legkisebb munkabér Korm. rendelet meghatározása szerint - 2013: minimálbér 98 eft - Garantált bérminimum: 114 eft b) Az alapbér meghatározása: időbérben - Egy órára jutó alapbér: a havi alapbér osztva 174 órával c) Az alapbér meghatározása, ha munkaszerződésben így állapodnak meg: teljesítménybérben - a teljesítménykövetelmény rendes munkaidőben teljesíthető
A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok c) bérpótlék: A rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár Számítási alapja: a munkavállaló alapbére ettől el lehet térni éjszakai munkavégzés 22 és 6 óra között: 15% bérpótlék Műszakpótlék: egységesen 30% Rendkívüli munkavégzés: 50%, vagy szabadidő heti pihenőnapon, végzett munka: 100% bérpótlék munkaszüneti napon végzett munka: 100% bérpótlék
A MUNKA DÍJAZÁSA Távolléti díj a) A munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. b) Fogalma: Az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék.
A MUNKA DÍJAZÁSA A munkabér védelme Kifizetés: forintban kivéve külföldi munkavégzés esetében készpénzben vagy a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára, a kifizetés a munkavállalónak költséget nem okozhat Utalványban más fizetőeszköz helyettesítő formában nem lehet kifizetni Kifizetés: eltérő megállapodás hiányában: havonta utólag, egy összegben, tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A késedelmes kifizetés jogkövetkezménye A munkabérről részletes írásbeli elszámolás
A MUNKA DÍJAZÁSA A munkabérből történő levonás szabályai Lehetősége: Jogszabály Végrehajtható határozat Előlegnyújtásból fakadó követelés, A munkavállaló ehhez hozzájárul Munkabér jogalap nélküli visszakövetelése: 60 napon belül írásbeli felszólítással, kivéve, ha a munkavállaló idézte elő, általános elévülési szabályok
Kártérítési felelősség I. Munkáltató Jogalap: Mentesül a munkáltató, ha bizonyítja, hogy - a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. - a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A kártérítés mértéke: teljes kár, de: - nem kell megtéríteni azt a kárt, amely a károkozás idején nem volt előre látható. - nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Kártérítési felelősség Méltányosság (bíróság gyakorolhatja): a munkáltató részben mentesíthető rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén (felek vagyoni helyzete, jogsértés súlya, a kártérítés teljesítésének következményei alapján). Munkavállaló ingóságai: A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. Kár összege: elmaradt munkabér távolléti díj költségek (Ptk.) nem vagyoni kár (Ptk.) Ptk: XXXI. Fejezet (177. )
Kártérítési felelősség II. Munkavállaló (szigorúbb) - Felelősség a vétkesen okozott kárért ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, mértéke: négy havi távolléti díj, szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén: teljes kár. Kollektív szerződés: gondatlan károkozás esetén 8 havi távolléti díjra emelheti. Nem kell megtéríteni: amely a károkozás idején nem volt előre látható, a munkáltató vétkes magatartása okozott, a munkáltató nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének - Megőrzési felelősség nem mentesülési ok, hogy a munkáltató nem biztosítja az őrzési lehetőséget. A dolog megrongálódása esetén akkor mentesül a munkavállaló, ha bizonyítja: úgy járt el, ahogy az adott helyzeten általában elvárható.
Kártérítési felelősség II. II. Munkavállaló (szigorúbb) - Több munkavállaló együttes felelőssége egyenlő arányú, ha a vétkesség vagy a közrehatás aránya nem állapítható meg. - Felelősség leltárhiányért - Munkavállalói biztosíték írásbeli megállapodás alapján, ha a munkavállaló munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, értéket vesz vagy ad át. Mértéke: legfeljebb a munkavállaló egyhavi alapbére elkülönített számlán kell kezelni. A kárigény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel. Visszafizetés feltételei.(!) - A kártérítés mérséklése rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a bíróság részben mentesítheti a károkozót (a felek vagyoni helyzete, jogsértés súlya, kártérítés teljesítésének következményei alapján).
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK A vezető állású munkavállaló fogalma: - a) a munkáltató vezetője, valamint helyettese - b) munkaszerződés előírása alapján, feltétel - - kiemelkedő jelentőségű vagy bizalmi jellegű munkakör (kulcspozíció) és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét - Az Mt. általános szabályainál szigorúbb szabályok - ksz. hatálya nem terjed ki - kötetlen munkarend - a rendes felmondást nem kell indokolni - nincs felmondási tilalom és korlát
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK Az Mtv általános szabályaitól kedvezőbb szabályok - további munkaviszonyt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet - Jogellenes mv megszűntetése esetén 12 havi távolléti díjat köteles fizetni - Gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítés - Rendkívüli munkaidő után nincs ellenérték - Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok - Határozott idejű munkaviszonya 5 éven túl is meghosszabbítható
Hasznos internetcímek http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso/ http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu http://cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo http://e-cegszolgalat.hu/ http://www.feketelista.hu/ http://cegkozlony.hu/ http://www.magyarkozlony.hu http://www.magyarorszag.hu/ http://www.mkogy.hu/ http://kim.gov.hu/
Köszönöm a figyelmet.