A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVII. VÁNDORGYŰLÉSE Területi kutatások Közép-Európában Sopron, 2019. október 11. Sebestény István A civil tőke fogalma és mérési lehetőségei
Problémafelvetés Önkormányzunk értetek, de nélkületek! (önkormányzatok) Önkormányzunk veletek, és helyettetek! (civil szervezetek)
Az önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködést előmozdító általános tényezők (közös elemek) azonos hatókör közös problémák, célok, érdekek erőforrások egyesítése egymás eszközként való alkalmazása a kölcsönös fejlesztés lehetősége
A civil szervezetek funkciói az önkormányzatok hatékony működésében Szolgáltató funkció Forrásteremtő funkció Kommunikációs funkció Döntés-előkészítő funkció Legitimációs funkció Mozgósító funkció Presztízsnövelő funkció
Társadalmi tőke civil tőke Kropotkin: kölcsönös segítség, mint természettörvény Coleman: kapocs, mely megkönnyíti a cselekvést, közjószág Bourdieu: inkorporált és tárgyiasult és intézményesült kulturális (civil) tőke Putnam: civil kurázsi, kulturális jelenség, bizalom, kapcsolati hálók Fukuyama: normák és értékek összessége, együttműködés és mozgósítás Sík Endre: kapcsolati tőke, közös tőkeállomány
A társadalmi tőke definíciója Azoknak az informális értékeknek és normáknak az összessége, amelyeket egy csoport tagjai követnek, s amelyek ezáltal lehetővé teszik az együttműködést közöttük. Ha a csoport tagjai bízhatnak abban, hogy a többiek megbízhatóan és becsületesen viselkednek, akkor bizalom köti össze őket A társadalmi tőkét képező normák között feltétlenül szerepelniük kell olyan erényeknek, mint az igazmondás, a vállalt kötelezettségek teljesítése és a kölcsönösség. (Fukuyama)
A civil tőke definíciója A civil tőke az általános értelemben vett társadalmi tőke speciális esete, mely a helyi közhatalom letéteményese és a formálisan vagy informálisan intézményesült civil társadalom kontextusában, hálózatrendszerében értelmezhető. Ennek megfelelően a civil tőke a lokális hálózatokat alkotó elemek a helyi társadalom szereplői, úgy mint civil szervezetek, körök, klubok, egyéb társadalmi önszerveződések, valamint az önkormányzat közötti kapcsolatok összességében manifesztálódik, nem tehát magukban a szereplőkben, mint például az emberi tőke.
Putnam (2000) kísérlete a társadalmi tőke mérésére Ha n-nel jelöljük a tagok számát, t számú önszerveződés akkor a civil tőke (CT) mérőszáma: CT = Σ n 1 t Az önszerveződések belső kohéziója és kollektív cselekvési képessége lényeges eltéréseket mutathat. Ezt a problémát egy olyan k koefficiens bevezetésével kezelhetjük, amely kifejezi az egyes szervezetek kohézióját. CT = Σ (kn) 1 t A civil tőkével rendelkező csoportok mindegyikére jellemző egy meghatározott bizalomsugár (radius of trust). A bizalomsugár azon emberek körét jelöli, akikre az adott szervezet kooperációs normái kiterjednek. Ha az egylet civil tőkéje pozitív külső hatásokat eredményez, akkor a bizalom a szervezet által elért lakosságon kívülre is kisugárzódik, a bizalomsugár meghaladja a csoport nagyságát (r p >1).
Putnam (2000) kísérlete a társadalmi tőke mérésére Ellenkező esetben, ha a bizalomsugár kisebb mint a holdudvar (rp<1), akkor a kooperációs normák csak a szervezet belső részhalmazában érvényesülnek Sok csoport esetében viszont a bizalomsugár pontosan a csoportra terjed ki (rp=1). CT = Σ (r p kn) 1 t A civil tőke mennyiségét befolyásoló utolsó tényező azt veszi tekintetbe, hogyan viszonyulnak ez egyes civil szervezetek a kívülállókhoz. Az ilyen egyletek tehát negatív külső hatásokat eredményezhetnek, amit a továbbiakban a bizalmatlanság-sugár (radius of distrust) kifejezéssel illetünk és rn-nel jelölünk. eg: CT = Σ [(1/r n )(r p kn)] 1 t A k és r n gyakran pozitív korrelációban áll egymással.
Putnam (2000) mutatói a társadalmi tőke mérésére Politikai részvételi hajlandóság, politikai érdeklődés (részvétel a választáson, tisztség betöltése szervezetben, klubban, levélírás közérdekű témában újságnak, politikusnak, aláírásgyűjtés, párttagság stb.) Civil szerepvállalás (nonprofit szervezetek száma/1000fő, szervezeti taglétszám, tisztségek betöltése civil szervezetben, összejövetelek gyakorisága stb.) Vallási alapú szerepvállalás (egyházköz[ös]ségi tagság, istentiszteletre járás) Munkahelyi kapcsolatok (szakszervezeti tagság, munkakapcsolathoz kötődő barátság, kölcsönös segítségnyújtás valószínűsége) Informális társadalmi kapcsolatok (családi vacsora, baráti kártyaparti, szomszédolás, közös kávézás/sörözés, sport, kultúra) Altruizmus, önkéntesség, filantrópia (önkéntes munka, adakozás, véradás stb.) Reciprocitás és bizalom (becsületesség, részvételi hajlandóság kérdőíves vizsgálaton, közlekedési szabályok betartása)
Az önkormányzatok támogatási hajlandósága Indikátor neve A támogatott nonprofit szervezetek aránya Számítása Mértékegysége (TAMDB/NPDB) % Egy működő szervezetre jutó támogatás (TAMFT/NPDB) ezer Ft Az egy lakosra jutó támogatás (TAMFT/LAKSZAM) Ft A támogatási összeg aránya a költségvetési bevételhez képest (TAMFT/BEV) A standardizált támogatási összeg aránya a költségvetési bevételhez képest Relatív jelzőszámok (TAMFT/BEV)*[(TAMFT Σ /LAKSZAM Σ )/(TAMFT/LAKSZAM) ahol TAMFT Σ /LAKSZAM Σ az országos átlagos egy lakosra jutó támogatást jelenti. MUTATÓ X /MUTATÓ Σ ahol X index a mutató adott dimenzió szerinti értékét Σ pedig az országos átlagot jelzi %
A civil tőke indikátorai Indikátor neve Számítása Mérték-egysége Az egyesületi tagok aránya a lakosság számához képest (TAGFO/LAKSZAM) % A 10.000 lakosra jutó társas nonprofit szervezetszám A 10.000 lakosra jutó nonprofit szervezetszám (TSZDB*10000/LAKSZAM) (NPDB*10000/LAKSZAM) db/10000 fő db/10000 fő Lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada (TAGDIJ/LAKJOV) Az egy lakosra jutó tagdíj összege (TAGDÍJ/LAKSZAM) Ft A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada (LAKTAM/LAKJOV) Az egy lakosra jutó támogatás összege (LAKTAM/LAKSZAM) Ft A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest (ONKFO/LAKSZAM) Dinamikus jelzőszámok MUTATÓI J /MUTATÓ 0 ahol J index a mutató adott év szerinti értékét, 0 pedig a kiindulási év adatát jelzi %
A civil tőke indikátorai Az egyesületi tagok aránya, 2000-2017 100% 80% 60% 38,3 37,1 38,6 39,2 40% 49 43,7 36,8 39,5 20% % 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Egyesületi tagok aránya Trendvonal
A civil tőke indikátorai A 10.000 lakosra jutó társas nonprofit szervezetek száma, 2000-2017 50 42 43 42 42 40 30 20 27 31 34 38 10 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 A 10.000 lakosra jutó társas nonprofit szervezetek száma Trendvonal
A civil tőke indikátorai A 10.000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma, 2000-2017 70 65 65 63 63 60 50 40 47 52 56 62 30 20 10 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 A 10.000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma Trendvonal
A civil tőke indikátorai A lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada, 2000-2017 10 8 6 4 3,4 4,0 4,2 3,6 2 3,5 3,7 4,1 3,6 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 A lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada Trendvonal
A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó tagdíj összege folyó áron (Ft), 2000-2017 5000 4000 3633 3884 2984 3000 2363 2000 2013 2268 1000 1131 1563 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Egy lakosra jutó tagdíj összege Trendvonal
A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó tagdíj összege 2000-es áron (Ft), 2000-2017 5000 4000 3000 2000 1363 1541 1882 1957 1000 1131 1298 1511 1517 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Egy lakosra jutó tagdíj összege Trendvonal
A civil tőke indikátorai A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada, 2000-2017 10 8 6 4 3,6 4,3 3,9 3,8 2 3,4 3,1 3,4 4,1 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada Trendvonal
A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó támogatás összege folyó áron (Ft), 2000-2017 5000 4157 4000 3227 3415 3000 2519 2000 2567 1000 1114 1307 1678 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Egy lakosra jutó támogatás összege Trendvonal
A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó támogatás összege 2000-es áron (Ft), 2000-2017 5000 4000 3000 2000 1453 1667 1769 2095 1000 1114 1086 1260 1717 0 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Egy lakosra jutó támogatás összege Trendvonal
A civil tőke indikátorai A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest, 2000-2017 10 8 6 4 2 2,6 2,5 2,3 3,6 2,2 2,4 1,7 1,6 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest Trendvonal
% 190 A civil tőke alakulása 160 130 100 70 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2015 2017 Tagsági arány Egyesület arány Tagdíj arány Átlagos tagdíj Támogatási arány Átlagos támogatás
Az önkéntesség, mint a civil tőke hozadéka Mérhető-e? Mi az önkéntesség? Alkalmi önkéntesség Formális-informális önkéntesség Külső-belső önkéntesség Parciális önkéntesség Relatív önkéntesség Önkéntes munka értéke Finanszírozási forrás, hozzájárulás
Az önkéntesség főbb adatainak változása 100% Az önkénteseket alkalmazó szervezetek aránya, 1995-2017 80% 60% 40% 37 40 41 49 60 69 64 62 50 60 61 54 57 58 62 61 53 50 49 50 49 20% % 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az önkénteseket alkalmazó szervezetek aránya Trendvonal
Az önkéntesség főbb adatainak változása 600 500 506 408 Az önkéntes segítők száma, 1995-2017 448 (ezer fő) 438 472 427 504 482 490 490 417 400 300 381 400 379 313 400 372 403 418 413 364 200 100 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az önkéntesek száma (ezer fő) Trendvonal
Az önkéntesség főbb adatainak változása 40 A számított főállású önkéntesek száma, 1995-2017 (ezer fő) 31,9 30 20 18,8 19,2 17,1 26,2 24,2 24,6 26,6 28,7 23,5 25,6 24,2 26,7 25,7 24,5 22,7 21,4 10 9,2 14,2 16,4 9,8 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Számított főállású önkéntesek száma ( ezer fő) Trendvonal
Az önkéntesség főbb adatainak változása 80 60 40 20 0 9,0 5,8 9,1 Az önkéntes munka becsült bérmegtakarítása, 1995-2017 19,2 14,3 17,7 24,3 48,7 (milliárd Ft) 63,9 42,3 44,5 52,6 56,7 47,6 53,9 53,3 59,9 55,3 53,2 60,4 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Becsült bérmegtakarítás (milliárd Ft) Trendvonal 56,1
Az önkéntesség főbb adatainak változása 10% Az önkéntes munka értéke a nonprofit szektor teljes bevételéhez képest, 1995-2017 8% 7,5 6% 4,9 5,4 6,0 4,8 5,1 4,5 4% 2% 2,4 3,2 3,4 3,6 3,3 4,7 4,6 4,4 3,8 4,3 4,1 3,4 3,7 2,9 % 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 Az önkéntes munka értéke a bevételhez képest Trendvonal
Az önkéntesség főbb adatainak változása Az önkéntes munka értéke az összes bérköltséghez képest, 1995 2017 50% 42 42 44 40% 34 30% 20% 10% 20 17 25 27 23 28 26 28 27 22 20 21 24 22 19 21 16 % 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 Az önkéntes munka értéke az összes bérköltséghez képest Trendvonal
Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőségek: istvan.sebesteny@ksh.hu Tel: 345-6704