AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL I. RÉSZ

AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL I. RÉSZ n A GAZDASÁG GLOBALIZÁCIÓJA SOK ÚJ JELENSÉGET HOZOTT MAGÁVAL. EZEK KÖZÜL AZ EGYIK A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA, A NEMZETKÖZI EGYSÉGESSÉGRE VALÓ TÖ- REKVÉS. EZ MA MÁR GYAKORLAT IS, HISZEN A GAZDASÁGI ÉLET LEGDOMINÁNSABB SZEREPLÔI, A MULTINACIONÁLIS TÁRSASÁGOK, A SOK ORSZÁGBAN MEGTALÁLHATÓ ÉRDEKELTSÉGEIK ELSZÁMO- LÁSAIT EGYSÉGES MÓDSZER SZERINT KELL, HOGY VÉGEZZÉK SAJÁT ÉS TÔZSDEI INFORMÁCIÓS KÖ- VETELMÉNYEK MIATT EGYARÁNT. JELENLEG A VILÁGBAN KÉT NAGY STANDARD-GYÁR LÉTEZIK, AZ IAS*, AMELY FÔLEG NYUGAT-EURÓPÁBAN HASZNÁLATOS ÉS AZ AMERIKAI US-GAAP, AMELY AZ AME- RIKAI KONTINENSEN, ILLETVE AZ AMERIKAI CÉGEK ÁLTAL FAVORIZÁLT. SZÉNÁSY ÁGNES " Magyarország az IAS mellett voksolt, amikor a Számviteli Törvény megalkotásánál annak szabályrendszerét vette alapul. A magyar Számviteli Törvény azonban több helyen eltér az IAS-tôl, s ezt a sajátosságát jó ideig valószínûleg meg is fogja tartani. Az EU tagság azonban minden valószínûség szerint akár jogszabályi elôírás alapján, akár saját jól felfogott érdekbôl ki fogja kényszeríteni, a jelentôsebb cégeknél mindenképpen, az IAS beszámolók rendszeres elkészítését, hiszen ez lehet a közös nyelv az EU-s társaságokkal. Ezért az MVM Rt.-nek már most meg kell kezdenie a felkészülést ezen idôszakra. A most induló többrészes ismertetô cikk az IAS-rôl tehát rendkívül aktuális minden gazdasági és mûszaki szakember részére, hiszen az IAS beszámolókból lehet majd megszerezni azokat az információkat, amelyek a vállalkozások mûködéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A most közlendô ismeretanyag nem túl olvasmányos, de rendkívül hasznos Mindenki számára. AZ IAS TÖRTÉNETI ÁTTE- KINTÉSE, FELÉPÍTÉSE IASC** 1973-ban alakult londoni székhellyel és 1998-ig 39 alapvetô * IAS: International Accounting Standard ** IASC: International Accounting Standard Committee standard készült el. 2000 februárjában a SEC (Securities and Exchange Commission Értékpapír és Tôzsde Felügyelet) áttekintette a standardokat és kiadott egy concept release-t, az IASC elfogadta az új alkotmányt. A konzultációs dokumentum azt tartalmazta, hogy mely feltételek mellett fogadja el a SEC a külföldiektôl az IAS-t, anélkül, hogy US GAAP megfeleltetést végeznének, valamint leírta az IAS minôsége és a támogató infrastruktúrával szembeni követelményeket. Az IOSCO (Nemzetközi Tôzsdefelügyeletek Szövetsége) vizsgálata befejezôdött. Az EU javasolta, hogy az EUban tôzsdén jegyzett társaságok 2005-ig térjenek át az IAS szerint készített konszolidált beszámolókra, s amelyet 2002. június 7-én jóváhagyott. 2005-tôl a tagországok megengedhetik vagy elôírhatják az IAS-t a nem jegyzett társaságoknak és az egyedi beszámolókra. 2001-ben az IASC IASBvé (International Accounting Standards Board Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság) alakult át, ettôl kezdve új standardokat, IFRS-t (International Financial Reporting Standards) (42-es standardtôl) írnak. Az IAS alkalmazása többféleképpen valósult meg: n Nemzetközi standardokkal együtt alkalmazzák, pl. Romániában és Cipruson. n A nemzeti standardok hiányában vagy azok kiegészítésére használják, pl. Indiában és Mexikóban. n A tôzsdén jegyzett társaságok konszolidált beszámolójára alkalmazzák, pl. Ausztriában, Németországban. AZ IASB SZERVEZETE (Hatályos: 2002-tôl) Trustees (Felügyelet) A Trustees leginkább kinevezéssel foglalkozik, figyelemmel kíséri és alapokat teremt a mûködéshez. Szakmai összetételét tekintve 5 IFAC (International Federation of Accountants) ebbôl 2 fô nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég partnere, 3 beszámoló készítôk, felhasználók és elméleti szakértôk szervezeteibôl; és 11 úgynevezett at large, szakmai szakértôk teszik ki a 19 fôt. Board A Board alakítja ki és fogadja el a standardokat. Összetétele: 5 fô gyakorló könyvvizsgáló, 3 fô beszámoló készítô, 3 fô felhasználó és 1 elméleti szakember. Eredetileg csak megbízottak voltak, de 2001-tôl 12 fô közülük fôállásban dolgozik az IASB-nél. Eljárását tekintve a Board elôször létrehoz egy szakértôi csoportot, majd kiadja az Exposure Draftot. Mérlegelik az észrevételeket és kiadják a végleges IFRS-t. Ez szavazásra kerül (8 a 14-bôl), nyílt üléseket tartanak, 90 48 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3

Standards Advisory Council Szakértôi csoportok 1. ÁBRA AZ IASB SZERVEZETE Trustees (19) Elnök: Paul Volcker Board (14) Elnök: Sir David Tweedie IFRIC KÜLÖNBSÉGEK AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL KÖZÖTT Szükséges mérlegelni a változás hatását és tervet készíteni a bevezetés lépéseire. A beszámoló formája az IAS-ben kötetlenebb, a Cash Flow és a tôkeváltozás külön kimutatás, nem pedig a kiegészítô melléklet része. A kiegészítô információk köre általánosan azonos, de a további standardokban foglalt elôírások miatt az IAS-ben lényegesen bôvebb. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK FORMÁJA ÉS TARTALMA napos észrevételezési határidô van, majd a nyilvános viták után tesztelik a standardet. Standards Advisory Council A Board-ot támogatja, részt vesz a standardalkotási folyamatban, de témákat is felvethet. Szakértôi csoportok Speciális kérdésekben tanácsadó szerepet tölt be. IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee) A korábbi SIC (Standing Interpretations Committee) helyébe lépett. Az Interpretation of contentious accounting issues az aktuális meglévô IAS helytelen alkalmazása kérdésekkel és meglévô IAS-ben nem szabályozott kérdésekkel foglalkozik Általában azonnal hatályos, ahogy elfogadják és közzéteszik, kötelezô érvényû. AZ IAS CÉLJA ÉS ELVEI Az IASB célja kifejleszteni olyan magas színvonalú, érthetô és alkalmazható globális számviteli standardrendszert, amelyek átlátható és összehasonlítható információkat követelnek meg a pénzügyi kimutatásokban; és ösztönözni ezen standardek használatát, szigorú betartását. Az IASB együttmûködik a nemzeti standardalkotókkal, hogy ezáltal a számviteli szabályok világszintû konvergenciája erôsödjön. Aktuális IAS trendek: n szigorú alkalmazás, n csökkentett választási lehetôségek, n a valós érték megnövekedett szerepe, n megnövekedett összetettség, n megnövekedett bemutatási kötelezettség. Az IAS célja az összehasonlíthatóság biztosítása az évek és a vállalkozások között egyaránt, ez vonatkozik a vállalkozások valamennyi fajtájára, az egyedi beszámolókra és a konszolidált beszámolókra egyaránt. A pénzügyi kimutatások elemei és szerkezete Konverzió: Konverzió: Tesztelés Tudatosítás Tesztelés Összehasonlító Felmérés Budget adatok Képzés konverziója Projekt indítása A kimutatás szükséges elemei a mérleg, az eredménykimutatás, a Cash Flow kimutatás, a számviteli politika, a kiegészítô megjegyzések hasonló a kiegészítô melléklethez, de nem ugyanaz, és egy olyan kimutatás, amely bemutatja a saját tôke minden változását, vagy a saját tôke nem tulajdonosokhoz kapcsolódó változásait. Ezen kívül javasolt még a pénzügyi kimutatások mellett a vezetés pénzügyi elemzése teljesítményrôl, pénzügyi helyzetrôl, bizonytalanságról, valamint környezeti jelentések, hozzáadott értékek jelentései stb. Tartalmilag és formailag mindenben meg kell felelnie a standardoknak, eltérés csak rendkívül kivételes esetek- Teljes körû alkalmazás 2002 2003 2004 2005 2. ÁBRA A 2005-ÖS BEVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES LÉPÉSEK A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3 49

ben, pl. a valós bemutatás esetében lehetséges. A pénzügyi kimutatásokat azok minden elemét egyértelmûen azonosítani kell és egyértelmûen meg kell különböztetni az éves jelentésben szereplô egyéb információktól. Legalább évente el kell készíteni a fordulónaptól számított 6 hónapon belül. Átfogó megfontolások Vállalkozás folytatása A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve kell összeállítani; kivéve, ha a tevékenység megszûnik, vagy nincs más reális alternatíva, mint a felszámolás. Meg kell becsülni a vállalkozás folytathatóságának lehetôségét. Ez azt jelenti, hogy be kell mutatni a bizonytalanságokat a vállalkozás folytathatóságát illetôen. Elhatárolás elve A pénzügyi kimutatásokat a Cash Flow kivételével az elhatárolás elve alapján kell összeállítani. A tranzakciókat és az eseményeket akkor kell elszámolni, amikor felmerültek, és abban az idôszakban kell figyelembe venni, amelyhez tartoznak. (így pl. az IAS szerint a 2001-es osztalék kifizetése már a 2002-es évet terheli.) Lényegesség és összevonás A lényeges tételeket elkülönítetten kell bemutatni, a nem lényeges tételeket az azonos jellegû vagy funkciójú tételekkel összevontan kell bemutatni. A cég saját maga dönti el, hogy mely tételek lényegesek és melyek nem. Nettósítás Eszközöket és forrásokat nem lehet nettósítani, kivéve, ha valamely standard lehetôvé teszi vagy megköveteli. A bevételek és ráfordítások tételeit nem lehet összevonni, kivéve, ha valamely standard lehetôvé teszi vagy megköveteli; vagy, ha az azonos vagy hasonló tételekbôl származó nyereségek, veszteségek és a kapcsolódó ráfordítások jelentôsek. Számviteli politika Olyan számviteli politikát kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások valamennyi standardnak és a SIC-nek megfeleljenek. Ha nincs vonatkozó szabály az IASben, akkor olyan politikát kell választani, amely releváns és megbízható. A számviteli politikában figyelembe kell venni a hasonló kérdésekkel foglalkozó IAS-t, IASB keretelveket, az ágazati gyakorlatot és egyéb standard alkotók állásfoglalásait. (Az Exposure Draft-okat nem!) A számviteli politika bemutatásának elemei: n bevételek elszámolása; n konszolidálás elvei, beleértve a leányvállalatok és társult vállalkozások számvitelét; n cégegyesítés; n közös vezetésû vállalkozások (arányosított vagy valós értéken); n tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülése és értékcsökkenése; n hitelezési költségek és egyéb ráfordítások aktiválása; n beruházási szerzôdések; n befektetés célú ingatlanok erre az IAS 41 vonatkozik, a lényege, hogy nem értékcsökkentjük, hanem évente vizsgálni kell az értékét. Ebbe a csoportba tartoznak azok az ingatlanok, amelyeket a cég pl. bérbeadás céljából vásárol; n pénzügyi instrumentumok és befektetések; n lízing; n kutatás-fejlesztés költsége az IAS csak a késôbb ténylegesen felhasználásra kerülô kutatást ismeri el; n készletek (FIFO, súlyozott átlagár); n adók, beleértve a látens adókat is; n céltartalékok; n munkavállalói juttatások költsége; n külföldi deviza átszámítása és hedging; n a szegmensjelentések alapja lehet üzleti vagy földrajzi szegmentáció; n a pénzeszközök és pénzegyenértékesek definíciója ezek a rövid távú, biztos megtérülést jelentô befektetések; n inflációs számvitel; n állami támogatások ezt el kell határolni és az eszköz bekerülési értékét csökkenteni kell vele, így számolni rá az értékcsökkenést. Következetesség A bemutatás következetessége, hogy azonos formát és besorolást kell megtartani, kivéve: n ha a tevékenység jellegében lényeges változás történik; n a szerkezet elemzése alapján kiderül, hogy egy változás megfelelôbb bemutatást fog eredményezni; n a változást IAS vagy SIC írja elô. Ha egy vagy több választható módszer is van, akkor az IAS mindig ad egy javasolt és egy vagy több megengedett módszert. Ezek közül kell egyet kiválasztani és alkalmazni minden tranzakcióra, vagy, ha ez kifejezetten megengedett, akkor a tételek egy adott csoportján belül. Egyébként az IAS tervezi, hogy a jelenlegi választási lehetôségeket korlátozza. Összehasonlító adatok Ha az IAS másképp nem rendelkezik, a pénzügyi kimutatások minden numerikus adatára összehasonlító adatot is kell szerepeltetni. Ez érvényes lehet a magyarázó adatokra is, ha a tárgyév megértéséhez szükséges. Az összehasonlító adatokat át kell sorolni, ha a szerkezet vagy a besorolások változtak, kivéve, ha ez nem praktikus. Az IAS-nek való megfelelés Ha a beszámoló megfelel az IAS elôírásainak, akkor ezt a tényt a beszámolóban szerepeltetni kell. Viszont nem lehet: n minden lényeges vonatkozásban megfelel az IAS-nek ; n az IAS lényeges elôírásainak megfelel ; n az IAS-en alapul ; n megfelel az IAS-nek, kivéve az XY standardot. Nem megfelelô számviteli elszámolásokat nem lehet a kiegészítô megjegyzésekben, vagy egyéb helyen megmagyarázni. Hû bemutatás A hû bemutatás lényegileg minden esetben elérhetô valamely standard alkalmazásával. Ha valamely standardnak való megfelelés félrevezetô lenne, akkor az adott standardtól el kell térni, persze csak rendkívül kivételes esetekben, de ekkor kimerítô bemutatásra van szükség. Az IAS elsô alkalmazása A beszámolót úgy kell elkészíteni, mintha mindig is az IAS standardok 50 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3

szerint készült volna. Az összehasonlító adatokat újra el kell készíteni, kivéve, ha ez nem lehetséges; a legelsô idôszak nyitó eredménytartalékát kell módosítani. Az IAS-t és a SIC-eket visszamenôlegesen is alkalmazni kell, kivéve, ha ettôl eltérôen rendelkezik valamely standard vagy SIC; illetve ha a módosítások nem adhatók meg ésszerûen. Az átmeneti rendelkezések csak a megadott idôszakokban érvényesek. Mérleg A mérlegben az eszközöket és a követeléseket kétféleképpen lehet bemutatni: rövid és hosszú lejárat szerinti bontásban vagy általánosságban, likviditási sorrendben. Mindkét módszernél a fordulónaptól számított 12 hónapon túl befolyó vagy rendezendô tételeket elkülönítetten kell bemutatni. Rövid lejáratú az a tétel, mely a normál mûködési periódusba tartozik, vagy a fordulónaptól számított Tárgyi eszközök Immateriális javak Tôkemódszerrel bemutatott befektetések Készletek Vevôk és egyéb követelések Pénzeszközök és pénzegyenértékesek Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapon belül várhatóan realizálódik, vagy rendezôdik (3. ábra). A tételek részletezhetôk magában a mérlegben vagy a megjegyzésekben. Elkülönítetten kell bemutatni az anyavállalattal, leányvállalatokkal, társult vállalkozásokkal és egyéb kapcsolt felekkel szembeni egyenlegeket. Egyéb kapcsolt felek a magánszemélyeken keresztül megvalósuló kapcsolat, pl. egy igazgatósági tag, aki más cégnél is irányítási pozícióban van, így közvetetten a másik cég is kapcsolt vállalkozás. A mérleg saját tôkéjét részletezni kell a kiegészítô megjegyzésekben. A jegyzett tôke valamennyi csoportjára vonatkoztatva kell feltüntetni az alábbiakat: n jóváhagyott részvények száma; n kibocsátott és teljesen befizetett részvények száma; n kibocsátott és teljesen be nem fizetett részvények száma; n névérték; Jegyzett tôke és tartalékok Kisebbségi részesedés Hosszú lejáratú kamatozó kötelezettségek Céltartalékok Adókötelezettségek és követelések Szállító és egyéb kötelezettségek 3. ÁBRA A MÉRLEG MINIMUM INFORMÁCIÓI A LÉNYEGESSÉG ÉS ÖSSZEVONÁS ELVE ALAPJÁN Bevételek Üzemi / üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi ráfordítások Tôkemódszer alapján elszámolt eredmények Adóráfordítás Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli tételek Kisebbségi részesedés Mérleg szerinti eredmény 4. ÁBRA AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MINIMUM INFORMÁCIÓI n a részvény-szám változásának bemutatása; n jogok, preferenciák és korlátozások; n saját részvények; n opció alá esô vagy adásvételi szerzôdésre tartott részvény (feltételek és összegek is). Ezek mellet részletezni kell a tartalékok jellegét és célját; és a javasolt vagy fordulónapot követôen jóváhagyott osztalékot is. Annak ellenére, hogy mint már említettem a fordulónapot követôen jóváhagyott osztalékot nem lehet az elôzô idôszakra elszámolni. Az IAS-ben az osztalék nem jelent eredményváltozást. Eredménykimutatás A további részletezést a cég dönti el a lényegesség és az összevonás elve alapján. Fontos részletezni a ráfordításokat magában az eredménykimutatásban vagy a megjegyzésekben költségnemenként vagy költségviselôként. Ha költségviselônként elemezzük a ráfordításokat, akkor további bemutatás szükséges költségnemenként is, beleértve az értékcsökkenést és a személyi jellegû ráfordításokat (4. ábra). Tôkeváltozás A tôkeváltozás egy kimutatás, amely bemutatja a saját tôke minden változását, vagy a saját tôke nem tulajdonosokhoz kapcsolódó változásait. A minimum információ, amit fel kell tüntetni: n mérleg szerinti eredmény; n valamennyi bevétel/ráfordítás, amelyek közvetlenül a tôkében lettek elszámolva és ezek összesenje, n a számviteli politika változás összevont hatása; n az alapvetô hibák korrekciójának összevont hatása. A tôkekimutatásban vagy a megjegyzésekben amit választunk kell még kimutatni: n tôketranzakciók tulajdonosokkal; n kifizetések a tulajdonosoknak; n az eredménytartalék változásainak bemutatása; n valamint a változások bemutatása valamennyi jegyzett tôke fajtára és tartalékra. Megjegyzések Az IAS 1. Standardje foglalkozik a Megjegyzések általános követelmé- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3 51

nyeivel, de ezen kívül minden standard végén van szó a Megjegyzésekre vonatkozóan. Rendszerezett és a Mérleghez/Eredménykimutatáshoz/Cash Flow-hoz megfeleltetett információk: n IAS-nek való megfelelés (direkt kijelentés); n értékelési alap és számviteli politika; n az alapvetô kimutatások kiegészítô információi; n egyéb bemutatások, mint a függô kötelezettségek, egyéb kötelezettségek, pénzügyi információk és nem pénzügyi információk (pl. alkalmazotti létszám). Céginformációk: n székhely, jogi forma, cím; n tevékenység bemutatása; n anyavállalat neve stb. CASH FLOW KIMUTATÁS Valamennyi vállalkozásnak kell cash flow-t készítenie minden olyan idôszakra, amelyet a pénzügyi kimutatások bemutatnak. Fontos definíciók: n Pénzeszközök: készpénz és látra szóló betétek. n Pénzegyenértékesek: rövid lejáratú, nagyon likvid befektetések, amelyek könnyen ismert összegû pénzzé konvertálhatók, és amelyeknél az értékváltozás kockázata elhanyagolható. Egy befektetés általában akkor minôsül pénzegyenértékesnek, ha a lejárata rövidebb három hónapnál (pl. Overdraft hitelek). n Pénzáramlások: pénzeszközök és pénzegyenértékesek be- és kiáramlása. Üzleti tevékenység Üzleti tevékenység egy vállalkozás alapvetô árbevétel termelô tevékenységei, és minden olyan tevékenység, amely nem befektetési vagy finanszírozási tevékenység. Két bemutatási forma közül lehet választani. A direkt módszer ajánlott alkalmazásával a bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkiadások fôbb csoportjait mutatjuk be. Tételek, pl.: n vevôktôl kapott; n szállítóknak kifizetett; n alkalmazottaknak kifizetett; n adók. A másik, az indirekt módszernél legelterjedtebb a nettó nyereséget vagy veszteséget módosítjuk: n a nem pénz jellegû tranzakciók hatásaival; n múltbeli vagy jövôbeli üzleti cash flow elhatárolásával; n olyan bevétel és ráfordítás tételekkel, amelyek befektetési vagy finanszírozási tevékenységhez kapcsolódnak; n a nettó eredmény módosítása a készletek, mûködési követelések és kötelezettségek idôszaki változásaival. Nem pénz jellegû tranzakciók, azok a befektetési vagy finanszírozási tevékenységek, amelyek nem igénylik pénzeszközök használatát. Ezek cash flow hatása nem lehet: n kapcsolódó kötelezettségekkel együtt átvett eszköz; n apport; n pénzügyi lízing; n kötelezettségek átalakítása tôkévé. Befektetési és finanszírozási tevékenység Befektetési tevékenység, befektetett eszközök és egyéb pénzegyenértékesnek nem minôsülô befektetések megszerzése és csökkenései. Finanszírozási tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen egy vállalkozás saját tôkéjének és hiteleinek nagysága vagy összetétele megváltozik. A fô bevételi és kiadási tételeket elkülönítetten kell bemutatni, kivéve, ha a nettó módon való bemutatás megengedett. Nettó módon való bemutatás megengedett: n olyan bevételek és kiadások a vevôk helyett, amelyek inkább tükrözik a vevô, mint a vállalkozás tevékenységét; n bevételek és kiadások: magas forgási sebességgel, nagy összegekkel; rövid lejárattal. Ha a pénzmozgás devizában történô beállításánál a nem realizált árfolyam-különbözetet a cash flow nem tartalmazhatja, az árfolyam változás hatása a pénzeszközökre és a pénzegyenértékesekre elkülönítetten kerül bemutatásra. Elkülönítetten szükséges még bemutatni: n Rendkívüli tételek megosztva az üzleti, befektetési és finanszírozási tevékenységek között (pl. természeti katasztrófák, államosítás). n Kamatok és osztalék lehet az üzleti, befektetési és finanszírozási tevékenységek között. Ha aktiválva van, akkor is kamatként kell kimutatni. n Nyereségadók általában üzleti, kivéve, ha speciálisan a befektetési vagy a finanszírozási tevékenységhez kapcsolódnak. Ha több csoportra van megosztva, az öszszes fizetett adót is be kell mutatni. n Üzleti egységek megszerzése és eladása, befektetési tevékenység, vagy összevontan a szerzések és összevontan az eladások. Megjegyzésekben külön kifejtendô n Üzleti tevékenységek megszerzése esetén: a teljes vételár; pénzeszközökkel rendezett vételár-rész; a megszerzett/eladott pénzeszközök értéke; a megszerzett/eladott egyéb eszközök és kötelezettségek értéke fôbb tételenkénti bontásban; n nem pénz jellegû tranzakciók; n pénzeszközök és pénzegyenértékesek elemei; n mérleggel való egyeztetés; n azon pénzeszközök és pénzegyenértékesek, amelyek nem állnak rendelkezésre. IRODALOM Boros Judit (KPMG): Nemzetközi Számviteli Standardok. Szeminárium anyaga Kapásiné dr. Búza Mária/dr. Eperjesi Ferenc: Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok magyar szemmel A cikk II. része, amelyik a következô számban jelenik meg, a nemzetközi standardekkel és ezek értelmezésével foglalkozik. (A Szerk.) 52 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3