1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese
2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 1. A szabályzat elkészítésének célja, tartalma 3 2. Min sítés és értékelés fogalma 4 3. Eszközök min sítésének szabályai 4 4. Eszközök értékelésének szabályai 5 5. Immateriális javak, tárgyi eszközk, értékhelyesbítésének szabályai 6 6. Az eszközök bekerülési (beszerzési, el állítási) értékének tartalma 7 7. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök 100 8. Az el zetesen felszámított általános forgalmi adó és a bekerülési érték kapcsolata 10 9. Immateriális javak értékelése 111 10. Immateriális javak könyvviteli mérlegben szerepl értéke 112 11. Tárgyi eszközök bekerülési értéke 122 12. Tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szerepl értéke 123 13. Vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke 133 14. Vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke 133 15. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke 145 16. Pénzeszközök könyvviteli mérlegben kimutatott értéke 18 17. Induló t ke értékelésének szabályai 18 18. T keváltozás értékelésének szabályai 18 19. Tartalékok értékelésének szabályai 19 20. Kötelezettségek értékelésének szabályai 20 21. Záró rendelkezések 201 BEVEZETÉS 1.
3. oldal: összesen: 20 A szabályzat elkészítésének célja, tartalma (1) Az Országos Idegtudományi Intézet (továbbiakban: Intézet) a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól többször módosított 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelet alapján alakította ki Értékelési Szabályzatát. (2) Az értékelési szabályzat elkészítésének célja, hogy abban a számvitelr l szóló, többször módosított 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségér l szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) rögzített el írások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel az Intézet az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása - a számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet felhatalmazása alapján az Intézetünk döntésén alapul. (3) Az Intézet értékelési szabályzata a - számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet végrehajtására vonatkozóan - a következ témákhoz kapcsolódóan tartalmaz el írásokat: A mérlegben szerepl eszközök értékelésének általános szabálya. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya. Az eszközök bekerülési (beszerzési és el állítási) értékének tartalma. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése. Az egyes eszközök értékelése. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere. A mérlegben szerepl források értékelésének általános szabálya. Az egyes források értékelése. (4) A Korm. rendelet el írásai alapján a mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat értékelni kell, mely értékelés a mérlegtételek valódíságát biztosítája. (5) Az Intézet az eszközeit és forrásait: a szabályzatban foglaltak szerint min síti,
4. oldal: összesen: 20 az itt leírt értékelési elvek szerint veszi fel a nyilvántartásokba, a mérlegben a Leltározási-, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzatban leírtak szerint leltározással, egyeztetéssel végrehajtott ellen rzés után, a szabályzatban foglaltak szerint egyedi értékelés után szerepelteti. A szabályzat, illetve ezzel együtt az értékelési elvek, módszerek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást el ídéz tényez k tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak min sül. Ez esetben a változtatást el idáz tényez ket és számszer sített hatásukat a kiegészít mellékletben részletezni kell. (6) Az értékelési szabályzatot a számviteli politikával, annak részét képez szabályzatokkal és a számlarenddel úgy érdemes összehangolni, hogy egyrészt együttesen, egy zárt rendszert képezzenek, másrészt kiküszöböljék az átfedéseket és az ismétl déseket. (7) E szabályzat segítségével könnyebb áttekinteni és összehangolni a leltározási, a pénzkezelési szabályzatban foglaltakkal, a számlarenddel. 2. Min sítés és értékelés fogalma (1) Min sítés: döntés az adott eszköz, befektetett eszközök illetve a forgóeszközök, azon belül az egyes eszközcsoportok közé való besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú- vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé való elhelyezésér l. (2) Értékelés: az eszközök és kötelezettségek könyvviteli nyilvátartásba vételekor alkalmazott értékének és az éves beszámoló mérlegében szerepeltend értékének a meghatározását jelenti. 3. Eszközök min sítésének szabályai (1) Az eszközök, befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történt min sítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbba a tervezett használati id alapján kell meghatározni. Az egy éven túl használatos eszközöket a befeketett, az egy évnél rövidebb ideig használadó eszközöket pedig a forgóeszközök közé kell besorolni. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követ en megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a m ködsét tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. (2) Immateriális javak min sítése: Immateriális javak közé csak a tartósan, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló nem materiális eszközöket kell felvenni értékhatárra való tekintet nélkül.
5. oldal: összesen: 20 Az Intézet a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni érték jogokat és szellemi termékeket a beszerzéskor dologi kiadásként számolja el, amelyeket a kés bbiekben csak analitikusan tart nyilván. A 100 ezer forintos értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értend. Az egy évnél rövidebb ideig használatos szoftverek bekerülési értékét értékhatártól függetlenül dologi kiadásként kell elszámolni. (3) Tárgyi eszközök és a vásárolt készletek min sítése: Tárgyi eszközzé az egy évnél hosszabb ideig használható és használatra tervezett eszközöket egyedileg kell min síteni. A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközöket az Intézet beszerzéskor dologi kiadásként számolja el, amelyeket a kés bbiekben csak analitikusan tart nyilván. A 100 ezer forintos értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értend, pl. szállítási költség, le nem vonaható áfa stb. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisérték tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimuatatni. Azokat az eszközöket, amelyek több, külön külön nem m ködtethet, de egymással cserélhet, össze nem épített darabból állnak, egyedileg kell forgóeszközzé vagy tárgyi eszközzé (kisérték tárgyi eszközzé) min síteni. Azokat a tárgyiasult eszközöket, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, beszerzéskor a dologi kiadások között, készletbeszerzésként kell elszámolni. A mérlegben csak a raktári új készletek értéke szerepelhet. Az immateriális javak és tárgyi eszközök állománynövekedését követ en az eszközt az Intézet üzembe helyezi. Ezen üzembe helyezés dokumentuma az Üzembe helyezési jegyz könyv. Az Intézetnél a min sítés végrehajtása a f könyvel feladata, aki a min sítés helyességéért, szabályszer ségéért is felel s. 4. Eszközök értékelésének szabályai (1) A mérlegben szerepl eszközök értékelésének általános szabályai (2) A Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben foglalt el írások alapján
6. oldal: összesen: 20 a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket a Szt., valamint a Korm. rendelet szerinti bekerülési (beszerzési, el állítási) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben rögzített, továbbá az Intézet számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével, növelve azt a Szt. és Korm. rendelet, valamint az Intézet számviteli politikája szerinti visszaírás összegével. A számviteli törvény alkalmazásában: (3) Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló id szakonként visszatér olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti m szaki állapota, teljesít képessége megközelít en vagy teljesen visszaáll, az el állított termékek min sége vagy az adott eszköz használata jelent sen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jöv ben gazddasági el nyök származnak. Felújítás és korszer sítés is, ha a korszer technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes része az eredetit l eltér, megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesít képességét, használhatóságá vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszköz akkor kell felújítani, amikor folyamatosan, rendszeresen elvégzett kartbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszer használatot veszélyezteteti. (4) Karbantartás: a használatban lév tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevéknenység, ideértve a tervszer megel z karbantartást, a hosszabb id szakonként, de rendszeresen visszatér nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszer használat érdekében el kell végezni, amely folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 5. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyesbítésének szabályai (1) Az Intézet nem kíván élni az immateriális javak, tárgyi eszközök, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök - Szt. 57. (3), valamint a Korm. rendelet 32/A. (5) bekezdésében biztosított - piaci értékre történ átértékelésének lehet ségével.
7. oldal: összesen: 20 6. Az eszközök bekerülési (beszerzési, el állítási) értékének tartalma (1) A Szt. el írása alapján bekerülési (beszerzési, el állítási) érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történ beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. (2) A vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke az engedményekkel csökkentett, a felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetít i költségeket, továbbá a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterhet (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában. (3) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzési illeték, az el zetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakért i díj), a vásárolt vételi opció díja, az eszköz beszerzéséhez, el állításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett jutalék, szerz dés közjegyz i hitelesítésének díja, felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, a raktárba történ beszállításig terjed id szakra elszámolt (id szakot terhel ) kamat. a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjed id szakra elszámolt (id szakot terhel ) - biztosítási díj (például a szállítmány biztosítási díja) Az általános biztosítás keretében fizetett díj nem része a beszerzési értéknek ; továbbá
8. oldal: összesen: 20 a beruházás tervezés, a beruházás el készítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. (4) A fizetett kamatokhoz hasonlóan kell eljárni a beruházáshoz, az egyes tárgyi eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj, bankgarancia díj, a szerz désközjegyz i hitelesítésének díja. (5) Amennyiben a bizományi díj, a lebonyolítási díj, a tervezés, az el készítés költsége több tárgyi eszközhöz kapcsolódik, a számlázott összeget azok beszerzési költségei arányában kell megosztani. (6) A bekerülési (beszerzési) érték részét képez, az el z ekben felsorolt tételeket gazdasági esemény megtörténte után a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott összegben. (7) Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történ beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelel bizonylat nem érkezett meg, a fizetend összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerz dés, piaci információ, jogszabályi el írás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. (8) Az így meghatározott érték és a kés bbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. (9) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható el zetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott el zetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. (10) A nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke Az Intézet azoknak az elvégzett, nyújtott szolgáltatásoknak a bekerüléséi értékét állapítja meg, melyet nem alapító okirata szerinti alap tevékenységének végzése során valósít meg, hanem egyedi szerz déskötés alapján teljesít szerz déses partnere részére. (pl. eseti terembérlet). A nyújtott, teljesített szolgáltatás bekerülési értékének részét képezik azok a költségek, amelyek:
9. oldal: összesen: 20 a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, a szolgáltatásra megfelel mutatók, jellemz k segítségével elszámolhatók. Az eszköz bekerülési (el állítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a. az eszköz (termék) el állítása, üzembe helyezése, b vítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b. az el állítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c. az eszközre (termékre) megfelel mutatók, jellemz k segítségével elszámolhatók. Az eszköz (termék) el állítása során felmerült költségként kell figyelembe venni: a közvetlen anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget, a közvetlen bérek járulékait, az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség). Az el állítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel (szolgáltatással) közvetlen kapcsolatba hozható, az el állításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre (szolgáltatásra) megfelel mutatók, jellemz k segítségével elszámolhatók. Ilyenek: - gépköltségek, - kamatköltségek, - egyéb kisegít részlegek (üzemek) általános költségei. Az el állítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (el állítási) érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját el állítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét, a vásárolt anyag, a saját el állítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidej leg. Az egyes eszközök el állítási költségét dokumentálni, bizonylatolni kell. Az el állítási költségek dokumentálásáért, bizonylatolásáért az Intézet f könyvel je felel s. 7.
10. oldal: összesen: 20 Térítésmentesen átvett,, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök (1) A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök bekerülési (beszerzési) értéke az eszközöknek az állományba vétel id pontjában ismert piaci, forgalmi értéke. (2) Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadása-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvev szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szerepl - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidej leg az átvev nek az eszköz átadás id pontjáig - az átadónál id arányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. (3) Az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, valamint a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel id pontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. (4) A forgalmi, piaci értéket adatok, információk alapján dokumentálni kell. (5) A dokumentumok elkészítéséért az Intézet f könyvel je felel s. (6) A forgalmi, piaci érték jóváhagyására a f igazgató gazdasági helyettes jogosult. 8. Az el zetesen felszámított általános forgalmi adó és a bekerülési érték kapcsolata (1) A számviteli el írások szerint a bekerülési értéknek csak a le nem vonható el zetesen felszámított forgalmi adó része, a levonható általános forgalmi adó, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ellenérték arányában megosztott el zetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada nem. (2) Ennek megfelel en az Intézet: az immateriális javak és a tárgyi eszközök beszerzésénél, felújításánál, beruházásánál a pénzforgalmi tétel könyvelése során az el zetesen felszámított áfa minden esetben a 18. számlacsoportba kerül, aktiváláskor amennyiben a mindenkor érvényes általános forgalmi adó törvény tételes szabálya szerint az el zetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le, az állományba-vétel adóval növelt bruttó értéken történik amennnyiben a beszerzés adómentes tevékenységhez történik, az állományba vétel az el zetesen felszámított általános forgalmi adóval növelt bruttó értéken történik,
11. oldal: összesen: 20 amennyiben a beruházás, beszerzés kizárólag adóköteles tevékenység érdekében történik, az általános forgalmi adó teljes egészében levonható, az állományba vétel általános forgalmi adó nélküli nettó értéken történik, amennyiben a beruházás, beszerzés részben adóköteles és részben tárgyi adómenetes tevékenységhez történik, az el zetesen felszámított általános forgalmi adó arányosításba bevonható, az állományba vétel általános forglami adó nélküli nettó értéken történik, készlet beszerzésekor az el zetesen felszámított általános forgalmi adót az 56. számlacsoportba könyveli az Intézet. Az adómentes tevékenységhez beszerzett készletek esetében az általános forgalmi adó része a beszerzési árnak. 9. Immateriális javak értékelése (1) Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és el állítási) értéke - a 5.pontban leírtakra figyelemmel - a következ kb l tev dik össze: A vagyoni érték jogok bekerülési (beszerzési) értéke megszerzésükért fizetett összeg. A szellemi termék bekerülési (beszerzési, el állítási) értéke az érte fizetett, a Szt.-ben meghatározott tartalmú ellenérték. (2) Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, el állítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. (3) Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, el állítási) értékének megállapításáért (meghatározásáért), dokumentálásáért az Intézet f könyvel je felel s. 10. Immateriális javak könyvviteli mérlegben szerepl értéke (1) A mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni (2) Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegy jtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését.
12. oldal: összesen: 20 (3) A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az Intézet f könyvel je felel s. 11. Tárgyi eszközök bekerülési értéke (1) A jelen szabályzat 5.pontban leírtakon túl: a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszer használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy id ben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintend, a tárgyi eszköznél értéket növel bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni o a meglev tárgyi eszköz b vítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefügg munka, továbbá o az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Szt. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is), kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát, o egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. (2) A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, el állítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. (3) A bekerülési (beszerzési, el állítási) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért az Intézet f könyvel je felel s. 12. Tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szerepl értéke (1) A mérlegben a tárgyi eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni (2) A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegy jtését, az információk feldolgozását,
13. oldal: összesen: 20 valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. 13. Vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke (1) A bekerülési (beszerzési) érték fogalmát jelen szabályzat 6.pontja rögzíti részletesen. 14. Vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke (1) A mérlegben a vásárolt készletet bekerülési értéken, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) A bekerülési (beszerzési) értéken való értékeléshez az Intézet az átlagos (súlyozott) beszerzési árat alkalmazza. a.) Az átlagos beszerzési ár az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra nyílvántartására alkalmazott program. számolja a készletek (3) A mérlegben a leltározás alapján megállapított, és az értékelési szabályok figyelembevételével értékelt raktáron lév új készletet kell felvenni. (4) A készleteket az analitikus nyilvántartásokban féleségenként egyedileg kell nyilvántartani és értékleni. (5) A mennyigében és értékben vezetett analitikus nyilvántartásban történ könyvelés során az általános forgalmi adót külön kell feltüntetni.áfával növelt áron kell az adott készletcsoportot értékleni, az analitikus nyilvántartásban szerepl készletfajtákat tevékenyság és áfa kulcsok szerint kell csoportosítani. (6) Térítés nélkül átvett készletek értékelése: használt készletet csak mennyiségben szabad nyilvántartani, értékben sem az analitikus nyilvántartásban, sem a mérlegben szerepeltetni nem szabad, az új készleteket forgalmi(piaci) értéken kell felvenni az analitikus nyilvántartásba,
14. oldal: összesen: 20 amennyiben azonos felügyelet alá tartozó költségvetési szervt l történik az átvétel, akkor az új készleteket az átadó könyveiben szerepl értéken, ennek hiányában forgalmi(piaci) értéken kell felvenni az analitikus nyilvántartásba. (7) A többleként fellelt készletet az ugyanolyan termék nyilvántartásban szerepl átlagárával egyez en, ennek hiányában forgalmi (piaci) értéken kell felvenni az analitikus nyilvántartásba és a mérlegben szerepeltetni. (8) A beszámoló elkészítése el tti leltározás során a készleteket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy: csökkent érték ek-e, vagyis a vonatkozó el írásoknak nem felel meg, felhasználása kétségessé válik vagy eredeti rendeltetésének már nem felel meg (pl. megrongálódott), a készlet könyv szerinti értéke jelent sen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke. (9) Tartós az eltérés, ha az el z beszámoló készítésekor is fennállt, jelent s, ha összege meghaladja a bekerülési érték 20%-át, vagy a 100.000.-Ft-ot. (10) A felsorolt esetekben az adott készletfajta mérlegben szerepl érétkét csökkenteni kell az értékvesztés elszámolásával. (11) Az értékvesztés mértéke: els esetben a készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatósági foknak megfelel, mérlegkészítéskor, illetve a min sítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljne a mérlegben, második esetben a készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a beszámoló készítés id pontjában ismert piaci értéken szerepeljen a mérlegben. 15. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke (1) A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és az Intézet által el írt, de még ki nem egyenlített összegeket, az Intézet által teljesített, és az igénybe vev által szerz désekb l jogszer en ered, elfogadott, elismert termékek értékesítéséb l és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket. (2) El z ekben nem nevesített egyéb követeléseket, így:
15. oldal: összesen: 20 az adósokkal szembeni követelések, melyek az Intézet alaptevékenysége keretében külön jogszabályban megahátorozott és az Intézet által el írt, még be nem folyt összegek, a munkavállalókkal szemben el írt különféle követeléseket, különféle egyéb követeléseket. (3) A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (4) A vev által történ elismerés dokumentumai: Az leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott fordulónapra vonatkozóan kiküldött, és a vev k által elfogadott egyezetet levél (a vev k által elfogadottnak min sül a követelés, ha az egyezet levélre a megadott határid n belül nem érkezik válasz, vagy elfogadó válasz érkezik), az adós által el nem ismert követelést a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0 számlaosztályba. A mérleg fordulónapját követ, de a beszámoló elkészítését megel z pénzügyi teljesítés a vev részér l. (5) Elismert a jogszabályon alapuló követelés amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt. (6) (7) Az eredetileg elismert, de az utólag vitatott követelést a könyvekb l ki kell vezetni. A vitatott követeléseket csak a 0 számlaosztályban lehet kimutatni, a mérlegben értékkel nem szerepelhet. (8) Az adósok és vev k tartozását, azok megfizetését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert a lejárt fizetési határidej követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (9) A mérleg fordulónapján késedelemben lév követelések (ideértve a vev kkel, adósokkal, ) után elszámolandó értékvesztés összegét a következ értékelési elvek szerint kell megállapítani : 90-180 napos késedelem esetén a követelés 40 %-a, 181-360 napos késedelem esetén a követelés 60%-a, 360 napon túli késedelem esetén a követelés 80%-a. (10) Az egyszer sített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok min sítési kategóriái kialakításakor az adósokat adózói státusuknak megfelel en az alábbiak szerint csoportosítjuk: a folyamatos m ködésükben korlátozott adós, folyamatosan m köd adós (11) A folyamatos m ködésükben korlátozott adósokat a következ csoportosításban kell részletezni:
16. oldal: összesen: 20 felszámolás alatt lév cs deljárás alá vont, végelszámolása alatt lév jogutód nélkül véglegesen megsz nt. (12) A folyamatosan m köd adósokkal szembeni követeléseket tovább kell bontani az alábbiak szerint: legfeljebb 90 napos 91-180 napos, 181-360 illetve 360 napon túli késedelemben lév követelés. (13) Az egyes min sítési kategóriáknál a nyilvántartott követelések összege után számítva a következ százalékos mérték értékvesztést kell elszámolni: A.) A folyamatos m ködésükben korlátozott adósok: a.) felszámolás alatt lév 50 %, b.) cs deljárás alá vont 50 %, c.) végelszámolása alatt lév 80 %, d.) jogutód nélkül véglegesen megsz nt 100 %. B.) A folyamatosan m köd adósok: a.) legfeljebb 90 napos késedelemben lév követelés: 0 % b.) 91-180 napos késedelemben lév követelés: 20 % c.) 181-360 napos késedelemben lév követelés: 30 % d.) 360 napon túli késedelemben lév követelés: 80 % (14) Az egyes min sítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatót az éves tapasztalati adatok alapján kell megállapítani és évente felülvizsgálni. Az százalékok mutatók megállapításáért, illetve felülvizsgálatáért az Intézet f könyvel je felel s. (15) Amennyiben a követelések várhatóan meg nem térül összege bizonylatból, dokumentumból (például: bírósági végzés, megállapodás, felszámoló értesítése, stb.) megállapítható, az értékvesztés összegét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, abban szerepl összeggel megegyez mértékben kell elszámolni. (16) Kisösszeg követelések értékelésének szabályai: Az értékvesztés számviteli elszámolása szempontjából az Intézet követeléstípusonként (adós, illetve vev csoportonként) együttesen kisösszeg nek tekinti az egyenként 80.000.-Ft-ot meg nem haladó követeléseket. Ezen tételesen külön kimutatásba foglalt követelések után az értékvesztést az egyedi min sítés mell zésével a kisösszeg követelések együttes értékének 100 %- ában állapítja meg.
17. oldal: összesen: 20 A kisösszeg követelések értékvesztését az el z évben elszámolt értékvesztés visszaírása mellett minden évben el kell számolni. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem min sül a követelés elengedésének, illetve törlésének. (17) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját t kével szemben le kell írni. (18) Behajthatatlan követelés az a követelés: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, meghatározott kis összeg követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelehet fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, amelyet a bíróság el tt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. (19) A behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját t kével szemben le kell írni, kivéve a munkabérel leg és az elszámolásra adott el leg értékvesztését, amit végleges kiadásként kell elszámolni. 16. Pénzeszközök könyvviteli mérlegben kimutatott értéke (1) A mérlegben az el irányzat-felhasználási keret számlán lév forint összegben, a Kincstári értesít alapján kell szerepeltetni. (2) A házipénztár mérlegben szerepl értéke a f könyvi könyvelésben a házipénztár f könyvi számlán lév, a napi vagy az id szaki pénztárjelentéssel és a december 31-i tényleges pénzkészlettel egyez forint összeg.
18. oldal: összesen: 20 17 Induló t ke értékelésének szabályai (1) Induló t keként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az Intézet eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglév tartós források állományát. (2) Az induló t ke csak megsz néskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás megosztás, szétválás) változhat. 18. T keváltozás értékelésének szabályai (1) A t keváltozás a nyilvántartás szerinti könyvszerinti értéken kell a mérlegben beállítani. (2) T keváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993.január 1- je után képz dött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. (3) A saját t ke növekedhet a folyó évi költségvetés, a költségvetési el irányzat-maradvány, a befektett eszközök állományát növel ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is kiadásokból, központi beruházásokból, készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából, a saját kivitelezés beruházás, felújítás miatt, az elszámolt értékvesztés visszaírásából, az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt, a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegével, illetve annak növekedése miatt, az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéb l. (4) A t ke növekedésként kell kimutatni az el z bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök valamint, az Intézet által vállalt kötelezettségek leírását (törlését). (5) A saját t ke csökkenhet:
19. oldal: összesen: 20 a befektetett eszközök értékcsökkenése, értévesztése, selejtezése, más gazdálkodó részére történ térítésmentes átadása, a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történ térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása, a befektetett eszközök és készletek értékesítése, az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt, a készletek, követelések értékvesztése miatt, a leltárhiány miatt. 19. Tartalékok értékelésének szabályai (1) A tartalékok között kell kimutatni az Intézet pénzeszközének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására, vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. (2) A tartalékokat egyeztetett nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. 20. Kötelezettségek értékelésének szabályai (1) Hosszú lejáratú kötelezettségek között csak a mérleg fordulónapját követ egy éven túl esedékes összeg mutatható ki. A kötelezettség mérleg fordulónapját követ egy éven belül esedékes törleszt részletét a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. (2) A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövidlejáratú kötelezettségek tagolásban kell a mérlegben kimutatni. (3) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésb l származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket az Intézet által
20. oldal: összesen: 20 elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. (4) Az ilyen jelleg kötelezettségek mérlegben történ szerepeltetésének nem feltétele, hogy a számla készítésének id pontja a mérleggel lezárt évben legyen. Minden olyan számlának meg kell jelenni a mérlegben, amely a beszámoló készítésének számviteli politikában meghatározott id pontjáig megérkezik az Intézethez. (5) Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. (6) Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni (7) Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket az egyeztetett könyvszerinti értékben, illetve a névszerinti analitikus nyilvántartásban szerepl összeggel megegyez értéken kell a mérlegben szerepeltetni. (8) A szállítói kötelezettségeket a Korm. rendelet el írásainak megfelel en, a pénzügyi teljesítés forrása szerint csoportosítva kell a mérlgbe beállítani, azaz: tárgyévi költségvetést terhel szállítók, tárgyévet követ évet terhel szállítók. A hosszú lejáratú kötelezettségb l a mérleg fordulónapját követ egy éven belül visszafizetend törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. 21 Záró rendelkezések (1) Jelen szabályzat a 2010. január 1-én elfogadott Számviteli Politika mellékletét képezi. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti. (2) E szabályzatot valamennyi érintett dolgozóval ismertetni kell. (3) A szabályzatban foglaltakat a szabályzat kiadásának id pontjától kell alkalmazni. Budapest, 2010. január 1.