Monostorpályi Község Gazdasági Programja 2010-2013 2011. február 23.
TARTALOMJEGYZÉK Helyzetkép... 3 Törvényi háttér, általános célkitűzések... 10 1. Prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása... 13 Intézkedéscsoportok... 13 1.1. Turizmusfejlesztés... 13 1.2. Befektetés-ösztönzés... 13 2. Prioritás: Foglakoztatás- és humánerőforrás-fejlesztés... 15 Intézkedéscsoportok... 15 2.1. Nevelési-oktatási infrastruktúra fejlesztése... 15 2.1.1. Intézményrekonstrukció... 15 2.1.2. Az oktatás eszközrendszerének javítása... 16 2.2. Foglalkoztatás támogatása... 16 2.2.1. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése... 16 2.2.2. Közmunkaprogram... 17 3. Prioritás: Környezeti és jóléti feltételek javítása... 19 Intézkedéscsoportok... 19 3.1. Zöld, megújuló energiák beépítése az intézmények energiafelhasználásába... 19 3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése... 20 3.2.1. Közút- és járdaépítés, -rekonstrukció... 20 3.2.2. Kerékpárút építés... 20 3.2.3. Buszmegállók fejlesztése... 21 3.3. Közműfejlesztési program... 21 3.3.1. Csatornahálózat fejlesztése... 21 3.3.2. Csapadékvíz és felszín alatti vizek elvezetésének fejlesztése... 22 3.3.3. Közvilágítás rekonstrukciója... 22 3.4. Zöldfelületek fejlesztése... 22 3.4.1. Környezetvédelmi Program készítése... 22 3.4.2. A települési zöldfelületek, parkok fejlesztése... 23 3.4.3. Játszótér építése... 23 3.4.4. Piac kialakítása... 23 3.5. Egészségügyi, szociális infrastruktúra megújítása... 23 3.5.1. Egészségügyi, szociális intézményhálózat infrastrukturális fejlesztése... 23 3.5.2. Intézmények akadálymentesítése... 24 3.5.3. Használaton kívüli épületek és területek hasznosítása... 25 3.6. A kulturális intézményrendszer fejlesztése... 27 3.7. Sportinfrastruktúra fejlesztése... 27 Összegzés... 28 A tervezett fejlesztésekhez rendelhető pályázati források... 28 I. 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről... 30 II. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése... 31 III. Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal... 34 1
IV. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése... 39 V. 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és - fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről... 42 VI. Belterületi vízrendezés... 44 VII. Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)... 45 VIII. 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről... 46 2
Helyzetkép Monostorpályi község Hajdú-Bihar megyében található, a Derecske-Létavértesi kistérségben. A község Hajdú-Bihar megye dél-keleti részén helyezkedik el, a 4809-es közút mentén, Debrecentől 23 km-re. A terület mai felszíni képe a földtörténet negyedkorában alakult ki. Legelterjedtebb talajtani képződmény a futóhomok. Az egykori lefolyástalan, vízzel borított területek legjellemzőbb képződménye a kotu, amely szerves anyagoknak humuszos iszappal történő keveredése. Ilyen talaj az un. Tejfeles-dűlőben, a Ligeten, a Csonkás-dűlőben található. Iszapos agyag talajféleség a Keserűkút dűlőben van. A falu határában emelkedik a Bónis-hegy, amely egyben a község legmagasabb pontja. A falu viszonylagosan kis területe ellenére változatos természeti adottságokkal rendelkezik. A természeti örökség értékes része a település határában lő, az Erdős pusztákkal határos részen található hat hektáros védett fekete fenyves erdő. 1. ábra Monostorpályi népessége (1988-2010) 2300 2250 2200 2150 2100 2050 2000 1950 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Lakónépesség száma az végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Állandó népesség száma (fő) Forrás: KSH 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (jellemzően ukrán és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, a népesség a 2010-es végén 2233 fő volt, mind a lakó-, mind az állandó népesség száma stagnál az elmúlt 20 ben. Kiemelendő a nyugdíjasok magas aránya a lakosságon belül. 3
2. ábra Nyugdíjasok megoszlása (2005-2008) 800 700 600 500 400 300 200 Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma (fő) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma (fő) 100 0 2005. 2006. 2007. 2008. Forrás: KSH A községben a 2001-től 2008-ig tartó időszakban jelentősen csökkent az általános iskolába járó gyermekek száma 228 főről 167 főre, amelyen az elmúlt három ben állandósult, míg az óvodás gyerekek száma enyhe növekedést mutat. 3. ábra Az oktatásban résztvevők száma (2001-2010) 250 200 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) 150 100 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 50 A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő) 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH 4
Monostorpályiban a vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége 100%-os, a lakások majdnem mindegyike be van kötve a hálózatba. A gázhálózat a község egész területén kiépült. A településen a mobil és vezetékes telefonhálózat kiépítettsége teljes. Szélessávú internet hozzáférhető közösségi elérhetőségi pontokon (iskola, könyvtár), valamint rendelkezésre áll egyéni felhasználók részére is (ADSL, ISDN). 4. ábra Közműellátottság a településen (1996-2010) 1200 1000 800 600 Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) 400 200 Háztartási gázfogyasztók száma (db) 0 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH Közlekedési infrastruktúrája jónak mondható. A térség fontos forgalmi folyosóját jelenti. A Sáránd-Létavértes-Székelyhíd közötti út a XIX. század legvégén épült, fontos szerepe abban állt, hogy összeköttetést biztosított a település és Debrecen között. A mintegy száz e kiépült, a térség talán legfontosabb térszerkezeti elemét jelentő, Debrecen-Létavértes vasútvonal érinti a települést, azon vasútállomással rendelkezik, mely jelenleg nem üzemel. Monostorpályiban 1995 óta nőtt a regisztrált vállalkozások száma, 2008-ban számuk kiemelendő (453 darab) volt. A 2010-es ben 138 vállalkozás működött a településen. 5
5. ábra Regisztrált vállalkozások a településen (1995-2010) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, végén) (db) Forrás: KSH A működő vállalkozások iparágankénti megoszlását tekintve, kiemelendő a kereskedelmi ágazatban tevékenykedők magas aránya, azonban nem elhanyagolandó a hagyományosan a mezőgazdasági ágazatban működők jelentősége sem. A mezőgazdaságot tekintve, a gabonafélék termesztése a legjellemzőbb, de számottevő a zeller-, dohány-, zöldség-, és a szőlőtermesztés. 6. ábra A működő vállalkozások megoszlása iparáganként 30 25 Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban (db) Működő vállalkozások száma a bány ászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (db) 20 Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (db) 15 10 5 Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (db) Működő vállalkozások száma a szálláshely - szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazadasági ágban (db) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (db) Működő vállalkozások száma a pénzügy i közvetítés nemzetgazdasági ágban (db) 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Működő vállalkozások száma az ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (db) Forrás: KSH 6
7. ábra Üzletek száma a településen (1998-2010) 20 15 10 5 0 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Egyéb, iparcikk-szaküzletek száma (db) Forrás: KSH Monostorpályi életében és gazdaságszerkezetében a mezőgazdasági tevékenységek jelentős szerepet játszanak századok óta. A rendszerváltás előtt a településen a legnagyobb foglalkoztató a mezőgazdasági termelőszövetkezet volt. Az elmúlt néhány ben a község legnagyobb foglalkoztatójává az Önkormányzat vált azonban a mezőgazdasági termelés továbbra is jelen van a község gazdaságszerkezetében. A lakosság jelentős része továbbra is Debrecenben vállal munkát, a régió központjának valamely közintézményében vagy vállalkozásánál. Nagy probléma, hogy a képzett és/vagy fiatal munkaerő megfelelő lehetőségek híján elhagyja a települést. 7
8. ábra Az álláskeresők számának változása (1993-2008) 250 200 150 100 50 0 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: KSH A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2006-ban 30 fő volt, számuk 2008-ra 42 főre emelkedett. A szociális segélyre felhasznált összeg 2006-ban 3 430 000 Ft, 2007-ben 9 374 000 Ft, míg 2008-ban 13 529 000 Ft volt. 9. ábra A rendszeres szociális segély mutatói 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2006. 2007. 2008. 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (fő) Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (1000 Ft) Forrás: KSH 8
A település természeti látványosságok közül kiemelendő a hat hektáros védett fekete fenyves erdő, melynek területén értékes és ritka lágyszárú növényfajok, valamint gazdag rovarállomány is fellelhetők. A Hortobágyi Nemzeti Park minősítése alapján 300 ha természetileg védett terület is található a településen. Néhány jellemző növény-, és állatfaj: növények: agár kosbor, pusztai csenkesz, borjúpázsit, kék perje, szentperje, lila kosbor, sárga nőszirom, enyves mécsvirág, fehér erdei szellőrózsa, magyar kökörcsin, debreceni torma, debreceni csormolya, mocsári angyalgyökér, nád, stb. madarak: gyurgyalag, füsti, parti- és molnárfecske, búbos vöcsök, bíbic, fehér gólya, szürke gém, fehér kócsag, aranysárga zöldike, stiglinc, házi veréb, mezei veréb, erdei pinty, gerle, stb. emlősök: vörös róka, mezei nyúl, őz, görény, ürge, hörcsög, pocok, vakond, sün, vaddisznó, denevér, borz, mókus stb. hüllők, kétéltűek, halak: kecskebéka, zöld levelibéka, ponty, csuka, keszeg, naphal, törpeharcsa, sügér, csík, gyík stb. rovarok: szitakötő, szöcske, méh, lepke, hangyák, pókok, gyíkok stb. A terület rovarvilága is értékes és számottevő. A község legjellemzőbb műemlék jellegű épülete a három építményből álló, több emeletes gabonatárolónak használt tubus magtár. Az egyedi műemlék együttest alkotó három terményszárító 1826-ban épült. A község szívében álló épületeket az 1900-as ek derekáig használták a gabona tárolására és szárítására. A magtár épületekből kettő tubus alakú, galambdúc formájú, a harmadik fekvő, háromszintes épület. A tubus alakú magtárakba csigaköteles megoldással lóvontatással zsákokban juttatták fel a gabonát. Sajátos, eltolt szintű szellőzőrendszere kereszthuzat technológiájú. Az önkormányzat 1992-ben megvásárolta az épületegyüttest és az Országos Műemléki Hivatallal közösen felújította. Ötven után először újra búza került a tubusmagtárakba Monostorpályiban. A jövőben a műemlék jelentős turisztikai vonzerő lehet. A tubus mellett megtekinthető a 18. századi református templom, amely fakazettás mennyezetel építészeti különlegesség. Kertjében ritka fafajták is megtalálhatók. A jelenlegi templom a régi Pál rendi apátok 12. századi, kéttornyú temploma helyén épült. Az ásatások folyamán megtalálták a régi templom maradványait. A Bethlen u. 2. sz. alatti lakóház (tájház) mint a régi építészet emléke, szintén védett. Az épületben találhatók a falusi életet bemutató használati tárgyak. 9
Törvényi háttér, általános célkitűzések Jelen gazdasági program az Önkormányzati Törvény (1990. i LXV. törvény) előírásai alapján, annak megfelelően készült, célja hogy meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyek a Monostorpályi Község Önkormányzata által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. 91. (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. (4) Az országgyűlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételel kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább ente a helyben szokásos módon közzéteszi. (6) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételel - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A Gazdasági Program jelen választási ciklus idejére szól, az Önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a gazdasági, környezeti adottságokhoz, valamint a Településfejlesztési Koncepcióhoz igazodva készült el. A Gazdasági Program egy kiinduló, összegző jellegű megalapozása a helyi Településfejlesztési Koncepciónak. A Program fokozottabban összpontosít az önkormányzati feladatokra és pénzügyi lehetőségekre, míg a Koncepció komplexebb, átfogóbb képet ad a község továbbfejlesztésére vonatkozóan; projekteket dolgoz ki a társadalmi igények, és a térségfejlesztési célszerűség egyesítésel, meghatározza azokat az irányokat, amelyek mentén a település fejlődése megvalósulhat. 10
Monostorpályiban településfejlesztési célkitűzés a tiszta és egészséges környezet megteremtése, fejlett, biztonságos közlekedés biztosítása, minél szélesebb körű és magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása a lakosságnak, megfelelő lakáskörülmények, stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátás biztosítása, fejlett és jövedelmező gazdaság megteremtése, valamint a kis- és középvállalkozások erősítése - mindezen keresztül a versenyképesség növelése. A jövőkép elérésének tervezett stratégiája sokoldalú, innovatív és versenyképes gazdaság kialakítása, a település kistérségi szerepkörének erősítése, továbbá az Európai Uniós tagságból fakadó lehetőségek kihasználása. Mind a műszaki infrastruktúra, mind az oktatási intézmények léte és színvonalas működése alapvető ahhoz, hogy Monostorpályi vonzó legyen. Fejlődő pályára állításához elengedhetetlen, hogy az önkormányzat a társadalom minden szereplőjel legyen az a gazdasági, vagy civil szektorban párbeszédre és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre törekedjen, a jogszabályok betartása mellett lehetőség szerint a helyi vállalkozóknak biztosítson minél több munkát. A célkitűzések és az eszközrendszer elemeit figyelembe ve, a Gazdasági Program az alábbiakban megfogalmazott prioritásokat és intézkedéscsoportokat jelöli ki az Önkormányzat számára. A prioritás-intézkedéscsoport rendszer hierarchikusan egymás alá rendeződik, piramis-szerűen épülve fel. A prioritások és intézkedéscsoportok alatt helyezkednek el a konkrét intézkedések. 11
10. ábra Fejlesztési prioritások és intézkedéscsoportok Monostorpályiban 1. prioritás 2. prioritás 3. prioritás A gazdaság versenyképességének javítása Foglalkoztatás- és humán erőforrás fejlesztés Környezeti és jóléti feltételek javítása Turizmusfejlesztés Befektetésösztönzés Nevelési-oktatási infrastruktúra fejlesztése Foglalkoztatás támogatása Zöld energiák az energiafelhasznál ásban Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közműfejlesztési program Zöldfelületek fejlesztése A kulturális intézményrendszer fejlesztése Sportinfrastruktúra fejlesztése Egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése 12
1. Prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása A prioritás azokat az intézkedéseket gyűjti össze, amelyek közvetlen hatást gyakorolhatnak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére, a húzóágazatok megtelepedésére és fejlődésére. Az intézkedéscsoportok célja a vállalkozási környezet javítása, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése rén. A község versenyképességének, jövőbeni fejlődésének fontos eleme a befektetés-ösztönzés. A gazdaság fejlesztésében fontos szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek rugalmasak és gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz, jelentős szerepük lehet a településen a foglalkoztatottság javítása terén. Intézkedéscsoportok 1.1. Turizmusfejlesztés A falu határában néhány e termálvizes kutat találtak, erre alapozva a tervek között szerepel a gyógy-turizmus beindítása. A természeti adottságokra és látványosságokra épülő turizmust erősítheti a 3.2.2. fejezetben bemutatásra kerülő tervezett kerékpárút, továbbá az erdei iskola létrehozása. Az erdei iskola területén korábban kialakításra került vizesblokk, azonban a jövőbeni funkció betöltéséhez faházak megépítése szükséges. Az idegenforgalmat kiszolgáló kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó egységek magánberuházások útján jöhetnek létre. 1.2. Befektetés-ösztönzés Annak érdekében, hogy a település szerepe erősödjön a térségben, Monostorpályiban hangsúlyt kell fektetni a befektetés-ösztönzésre is. Fontos egyrészt a befektetői kedv felkeltése, másrészt naprakész és megfelelő mélységű információkkal ellátva ösztönözni kell a befektetni szándékozókat. 13
Az önkormányzatok jelentős többségénél a helyi adó mértéke az 1990. i C. törvény a helyi adókról alapján a maximális, a vállalkozói adóalap 2%-a. Monostorpályi Község Önkormányzata 1% mértékű iparűzési adóval (14/2010. (XII.15.) önkormányzati rendelet) kívánja a befektetési kedvet ösztönözni, az esetlegesen jelentősebb számú munkaerőt foglalkoztatni kívánó újonnan betelepülő vállalkozásoknak további adókedvezményt biztosítana. A gazdaság eredményes működéséhez a meglő intézmények közötti hatékony együttműködés is szükséges, a vállalati siker nemcsak a tulajdonostól és a munkaerőtől függ, hanem a közigazgatás színvonalától, a közintézmények működésétől is. 14
2. Prioritás: Foglakoztatás- és humánerőforrás-fejlesztés A prioritás azokat az intézkedéscsoportokat fogja össze, amelyek rén egyfelől növekedhet a foglalkoztatási szint, másfelől a foglalkoztatás biztonsága, tervezhetősége. Az Önkormányzat mindenek előtt az általa fenntartott oktatási intézményekben folyó minőségi munkát tudja befolyásolni, ugyanakkor aktív szerepet játszhat a minőségi munkaerő letelepedésének segítésében is. Intézkedéscsoportok 2.1. Nevelési-oktatási infrastruktúra fejlesztése A 2010/2011-es nevelési ben az óvoda tárgyi feltételei jelentősen javultak, szeptember elsejére befejeződött az óvodai épület felújítása. A felújítási munkálatok a során megvalósult az épület külső nyílászáróinak cseréje, az óvoda fűtésének leválasztása a szomszédos Damjanich utcai Kisiskola épületéről és önálló fűtés kialakítása, a csoportszobák parkettáinak csiszolása, lakkozása-, a fürdőszoba teljes felújítása, az összes belső helyiség meszelése, nyílászárók festése, a külső falak szigetelése, vakolása. 2010. szeptember elsejétől az intézmény egységes óvoda- bölcsődeként működik. Az intézkedéscsoport célja a nevelési-oktatási intézményhálózat rekonstrukciója, az oktatás minőségi értelemben vett személyi és dologi fejlesztése annak érdekében, hogy a képzés megfeleljen munkaerőpiac által támasztott egyre magasabb követelményeknek. 2.1.1. Intézményrekonstrukció Az intézkedés az általános iskolai épületek felújítását, korszerűsítését tartalmazza, kettős céllal: az oktatási feltételek javítása és a fenntartási költségek csökkentése érdekében. A felújítások terén elsőrendű feladat a kötelező feladatot ellátó oktatási-nevelési intézmények működőképességének fenntartása, illetve a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően részleges vagy teljes rekonstrukciójuk, bővítésük. Az Általános Iskola épületének szigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtéskorszerűsítése szükségessé vált az utóbbi ekben. Az iskola tornatermének elhasználódott parkettáját 15
sportpadlóra szükséges cserélni, továbbá az aszfaltborítású kézilabda pálya burkolata is felújításra szorul. 2.1.2. Az oktatás eszközrendszerének javítása Az infrastrukturális környezeten túl a nevelés, az oktatás, a képzés minősége alapvetően a nevelés-oktatás humán és eszköz oldalától függ. Az oktatási intézmények számos eszköz beszerzését tervezik, melyek elősegítik a gyermekek oktatását, testi-lelki fejlődését. Az eszközök hozzájárulnak az SNI-s tanulók képességfejlesztéséhez, az integrált oktatáshoz, a logopédiai és mozgáskoordinációs fejlesztéshez. 2.2. Foglalkoztatás támogatása Monostorpályi foglalkoztatási helyzetképét jelentősen meghatározza a település humánerőforrása és a makrogazdasági folyamatok. Az országos és regionális tendenciáknak megfelelően a településen is meglehetősen alacsony a foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül. Az inaktív keresők csoportjába tartoznak a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) és az anyasági támogatásban részesülők. Magas az eltartottak aránya, amelybe a tanuló gyerekek mellett a háztartásbeliek tartoznak. 2.2.1. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése A befektetések ösztönzésel kívánja az Önkormányzat a községet vonzóvá tenni újabb munkahelyteremtő vállalkozások, befektetők számára. Megfelelő településmarketing tevékenységgel jelentősen ösztönözhető a vállalkozási kedv. Cél a munkaerő kínálat és kereslet összehangolása, Monostorpályi vállalkozásbarát településsé fejlesztése, egyrészt az adókedvezmény biztosítása rén, másrészt a gazdaságfejlesztés fejezetben bemutatott módokon. 16
2.2.2. Közmunkaprogram A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma a 2003 és 2008 közötti időszakban 23 főről 14 főre csökkent, 2010-ben 18 fő volt. A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek száma 2010-ben túllépte az 50 főt. A közcélú foglalkoztatásra fordított kiadások összege 4 299 000 Ft volt 2008-ban, azonban kiemelendő, hogy 2006-ban meghaladta a 6 000 000 Ft-ot. 11. ábra A közcélú foglalkoztatottak száma (2003-2010) 60 50 40 30 20 A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban résztvettek száma (fő) Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) 10 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH 12. ábra A közcélú foglalkoztatásra fordított kiadások 2003-2008 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (1000 Ft) Forrás: KSH 17
A közmunkaprogram keretében az Önkormányzat a 2010. ben átlagosan 30 főt foglalkoztatott, számukat a munkaügyi központ közreműködésel a 2011-es ben 34-re szeretné növelni, akik 95 %-os támogatással rendelkeznek. Tervek között szerepel további 70 %-os támogatottságú személyek hosszú távú (akár 1 ig tartó) foglalkoztatása. 18
3. Prioritás: Környezeti és jóléti feltételek javítása A településen lakók életminőségét jelentősen meghatározzák a közüzemi és egyéb infrastrukturális feltételek. Annak érdekében, hogy a község megfeleljen a XXI. század talán legfontosabb kihívásának, a lakosság számára a lehető legjobb minőségű életfeltételeket kínálja, a Gazdasági Program célrendszerében meg kell jelennie a természeti és épített környezettel, a jólét közösségi feltételeit biztosító intézmény-rendszerrel foglalkozó elemeknek. Intézkedéscsoportok 3.1. Zöld, megújuló energiák beépítése az intézmények energiafelhasználásába Az intézkedés célja a község minden intézményében megújuló energiák hasznosításának bevezetése. Jelenleg egyetlen közintézmény sem rendelkezik ilyen típusú energiafelhasználási rendszerrel. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő, tekintettel arra, hogy Magyarország energia-felhasználásában részarányuk jelenleg viszonylag alacsony, és e mellett a hazai fosszilis energiahordozó-készlet és -termelés is korlátozott, így az ország importfüggősége az elsődleges (primer) energiahordozók (uránérc, földgáz, kőolaj) tekintetében nagyon magas, meghaladja a hazai energiaszükséglet 75 %-át. Az intézkedés az energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulását célozza, a fűtési rendszerek megújuló energia alapon történő teljes vagy részleges energiaellátását, első sorban az Önkormányzat intézményeiben. Az un. tanító föld mérete lehetőséget ad pellet üzem létrehozására. A pellet üzem mellett napelem-park építését tervezi az Önkormányzat, amely megépülése után minden közintézmény esetlegesen a közvilágítás villamos-energia ellátását biztosíthatná. A tervezett fejlesztések jelentősen csökkentenék a közüzemi költségeket megújuló energiák rén. 19
3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja az infrastruktúra fejlesztése, amely által jelentősen növekedhet Monostorpályi versenyképessége. Az infrastrukturális beruházások által javulhat a település népességmegtartó képessége, növekedhet az új betelepülők vonzása a lakókörnyezet minőségi változása következtében. Az infrastrukturális ellátottság a helyi kis és középvállalkozások, továbbá a működő tőke vonzásában is meghatározó tényező, továbbá az intézmények és a társadalmi tőke vonatkozásában is jelentős befolyást gyakorol. A megfelelő feltételek biztosítása által növekszik a foglalkoztatottság a településen, melynek következtében nő a regionális, a térségi és a városi jövedelem, mindezen által a lakosság életszínvonala és életminősége jelentős mértékben javul. 3.2.1. Közút- és járdaépítés, -rekonstrukció Monostorpályiban alig található járda, pedig a település számos utcáján indokolt lenne a kialakítása. Ezek az utcák: A Kossuth Lajos, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Vasvári Pál, Vörösmarty Mihály, Arany János, Bocskai István, Liszt Ferenc, Sziget, Rákóczi Ferenc, Hajnal, Béke, Rózsa Ferenc, Damjanich, Marx Károly, Arany János, József Attila utcák, továbbá a Rákóczi köz. A belterületi utak esetében aszfaltfelújítás szükséges a Debreceni és Vasvári Pál utcákon. Útalappal rendelkezik a Bocskai, Arany János és Liszt Ferenc utca, melyeknek lefedése szükséges. Az Ady Endre, József Attila, Bartók Béla, Rákóczi, Béke, Vörösmarty és Létai /folyó mellett/ utcák szilárd burkolattal nem rendelkeznek, melyek építése nem halasztható. 3.2.2. Kerékpárút építés A település jelenleg kerékpárúttal nem rendelkezik. Hosszúpályi és Monostorpályi között a Létai úton indokolt lenne kerékpárút kialakítása a létavértesi határátkelő következtében megnövekedett gépjárműforgalom miatt. Szükséges lenne továbbá a Bajcsy-Zsilinszky utcától a Kossuth utcán keresztül a Létai útig a létesítmény megépítése, mivel ezen az útszakaszon helyezkedik el számos közintézmény, az orvosi rendelő, az óvoda, az iskola, a templom, több kereskedelmi egység is, valamint a Tubus Magtárak, mint turisztikai látnivaló. 20
A közlekedés fejlesztésének alapvető feladata a hiányzó közlekedési létesítmények, mint a tervezett kerékpárút létrehozása. Az intézkedés közvetlen célja a településen a biztonságos kerékpáros közlekedés lehetőségének megteremtése, a baleseti veszélyforrások csökkentése, a motorizáció okozta környezetszennyezés mérséklése. A fejlesztés első sorban a közlekedésbiztonságot javítaná, nagy mértékben hozzájárulna a lakosság életszínvonalának emeléséhez, segítené eljutásukat munkahelyükre, az oktatási és nevelési intézményekbe, javítaná a település összképét, növelné turisztikai vonzerejét. 3.2.3. Buszmegállók fejlesztése Monostorpályiban jelenleg 1-1 db - felújításra szoruló - buszváró épület található a Postánál és a Létai úton, a Létai úton azonban további 2 új létesítésére is szükség van. Az óvodánál kijelölt megállóhely található, azonban ez sem rendelkezik fedett épülettel. Összesen 7 db buszváró épület megépítése szükséges. 3.3. Közműfejlesztési program 3.3.1. Csatornahálózat fejlesztése A településen az ingatlantulajdonosok többségében elszivárgó aknákba gyűjtik a szennyvizet, ami fokozott környezetterhelést és egészségügyi kockázatot jelent. A probléma megoldására három település, Hosszúpályi, Monostorpályi és Hajdúbagos együtt pályázott a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Sikeres második fordulós pályázat esetén a kivitelezés 2011-ben kezdődhet meg és 2012 végére már az előírásoknak megfelelő folyékony hulladékkezelés valósulhat meg a három településen. A fejlesztéssel a három községben élő 10 ezer lakos életkörülménye javulhat. A három település közül Hajdúbagoson és Monostorpályiban eddig egyáltalán nem volt csatornahálózat. Hosszúpályiban részleges (12%) a hálózat kiépítettsége és egy elavult tisztítótelep üzemel. A programban a három településen összesen 2981 db ingatlan szennyvízcsatornázása valósítható meg, melyhez 77 kilométer szennyvíz gerinc- és bekötő vezetéket és egy napi 1000 m 3 kapacitású körzeti tisztítótelepet szükséges megépíteni. 21
3.3.2. Csapadékvíz és felszín alatti vizek elvezetésének fejlesztése A belvízvédelem fokozott fontosságú a település esetében. 2010 decemberében I. fokú készültség elrendelése vált szükségessé. A belvíz probléma megoldása kiemelt jelentőségű az egész település területén, a Vasvári Pál, Bajcsy-Zsilinszky, Táncsics Mihály és Rózsa Ferenc utcákon azonban tovább nem halasztható. A korszerű vízelvezetés megoldása megelőzné, ill. csökkentené a magán- és közvagyont egyaránt fenyegető belvizeket. A projekt megvalósulása az élet- és vagyonbiztonságot, és első sorban az épített környezet védelmét szolgálná. 3.3.3. Közvilágítás rekonstrukciója A település egész területén szükséges a közvilágítás megújítása. A közvilágítás fontos szerepet tölt be a közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése és a közlekedésbiztonság szempontjából is. A közvilágítás energiahatékony megújítása rén az Önkormányzat jelentős költségeket takaríthat meg, melyeket egyéb fejlesztési célokra fordíthat. 3.4. Zöldfelületek fejlesztése 3.4.1. Környezetvédelmi Program készítése Monostorpályi Község Önkormányzata jelenleg nem rendelkezik környezetvédelmi programmal, azonban annak elkészítése szükséges. A települési környezetvédelmi program készítését a környezetvédelmi törvény 46. -ának (1) bekezdése írja elő. A törvény szerint: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében az illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet képviselő-testülete, közgyűlése hagy jóvá; a lakosságot tájékoztatja szükség szerint, de legalább ente; a programot szükség szerint de legalább kétente felülvizsgálja; a jóváhagyott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával szükség eseten önkormányzati rendelet megalkotásával végrehajtja. 22
A program megalapozásához feltétlenül szükséges a jelenlegi állapot lehetőség szerinti minél teljesebb bemutatása, értékelése, melynek ismeretében lehet meghatározni az elérendő környezetvédelmi célokat, célállapotokat. A célok, célállapotok ismeretében lehet definiálni az azokhoz vezető feladatokat, programokat és a megvalósításához szükséges erőforrásokat. 3.4.2. A települési zöldfelületek, parkok fejlesztése Jelenleg a község két kijelölt parkkal rendelkezik, az egyik a Hősök parkja emlékkert, a másik a Tubusnál található park. A Debreceni utcán és a Kossuth utcán korábban telepített fák elöregedtek, megújításuk szükséges. A település parkosítási programja készül. 3.4.3. Játszótér építése A településen játszótér nem található, azonban jelentős igény mutatkozik a kialakítására. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló fejlesztési törekvések fontos szerepet játszanak a települési versenyképesség növelésében, a népességmegtartó erő fokozásában. A játszótér kialakítására a régi bölcsőde udvara alkalmas. 3.4.4. Piac kialakítása Piaci árusításra terület kijelölése szükséges. A kijelölt piac fontos a településkép kialakítás szempontjából, továbbá lehetőséget termet a piaci árusítás törvényes kereteinek betartására is. A bővülő helyi szolgáltatások hozzájárulnak Monostorpályi népességmegtartó képességének erősítéséhez is. 3.5. Egészségügyi, szociális infrastruktúra megújítása 3.5.1. Egészségügyi, szociális intézményhálózat infrastrukturális fejlesztése A hivatalban dolgozó 11 alkalmazott számára nincs elegendő hely, így a polgármesteri hivatal bővítése szükséges, amely a rendelkezésre álló hely szűkössége miatt kizárólag emeletráépítéssel oldható meg. 23
Az orvosi rendelő épületének teljes külső megújítása elengedhetetlen, továbbá a villamoshálózat is rekonstrukcióra szorul. 13. ábra Háziorvosi ellátottság (1991-2008) 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Forrás: KSH 3.5.2. Intézmények akadálymentesítése Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell hogy legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek kiszolgálására az épített környezet létesült. Az 1997. i LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2. -a alapján az épített környezet akkor akadálymentes, "ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük." Az akadálymentesítés kiindulópontja tehát a különleges igények (fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával. Az ilyen tervezés gyakorlásával az épületek használói köre bővül a fogyatékossággal élő személyekkel, ugyanakkor így olyan létesítmények jönnek létre, amelyek más használóknak is kényelmesebbek, biztonságosabbak. 24
Fizikai akadálymentesítés részben megvalósult a Polgármesteri Hivatalban, az Öregek Napközi Otthonában, az Általános Iskolában, továbbá a családsegítő szolgálat épületében. Kiemelt fontosságú minden intézményben mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása. 3.5.3. Használaton kívüli épületek és területek hasznosítása Az un. tanító föld jelenleg közművekkel nincs ellátva, a területén napelem-park, illetve pellet üzem tervezett. A Kolo iskola helyén lehetőség van betonüzem létrehozására - a betonüzem a tanító földön is létrejöhet -, ahol a közmunkaprogramban résztvevők elkészíthetik a tervezett járdák kialakításához szükséges elemeket. A kertben az önkormányzati konyhákat kiszolgáló gazdaság létrehozása tervezett, továbbá felújítást követően a szolgálati lakást bérbe lehet adni. Munkahelyteremtő vevő esetén megfontolandó az épület értékesítése. A régi orvosi rendelő és szolgálati lakás épülete külső teljes felújítását és a fűtéskorszerűsítést követően lehetőséget teremt arra, hogy a településen működő civil szervezetek irodával és próbák megtartására alkalmas helyiséggel rendelkezzenek. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő forrást talál rá az Önkormányzat rövid időn belül, ellenkező esetben le kell bontani, a helyét közösségi célra hasznosítani. A kulturális rendezvények száma a 2006-2008 közötti időszakban 112-ről 43-ra csökkent, azonban a rendezvényeken résztvevők száma nem változott, amely tény igazolja, hogy jelentős igény mutatkozik a különböző szervezetek által végzett tevékenységre, többek között a megrendezett eseményekre. 25
14. ábra Kulturális rendezvények (2006-2008) 120 6 000 100 5 000 80 4 000 60 3 000 40 2 000 20 1 000 0 2006. 2007. 2008. 0 Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Forrás: KSH 2007 és 2008 között az alkotó közösségek száma 4-ről 5-re, tagjaiknak száma 62-ről 104 főre nőtt. 15. ábra Alkotó művelődési közösségek száma (2007-2008) 120 100 80 60 40 20 0 2007. 2008. Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) Forrás: KSH A Kossuth iskola épületének felét le szükséges bontani. A megmaradó épületrész, a nyílászárók, fűtésrendszer- és villamoshálózat korszerűsítést követően a polgárőrség és a 26
körzeti megbízott irodájának biztosíthat helyet. A lebontott épületrész helyén lehetőség nyílik parkoló kialakítására. 3.6. A kulturális intézményrendszer fejlesztése A meglő Művelődési Ház külső homlokzatának felújítása, szigetelése, héjazatának cseréje vált szükségessé, fűtési rendszer- és villamoshálózat felújítással kiegészítve. Az energiahatékonysági beruházás szintén jelentős többlet-megtakarítást jelenthet az Önkormányzat számára. Az épület belsejében hidegburkolási munkák és a színpad felújítása szükséges. Az épület Teleház létrehozásával Integrált Közösségi Szolgáltató térré alakítható. 16. ábra A települési könyvtár kihasználtsága (2000-2008) 14000 13500 13000 12500 12000 11500 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 A települési könyvtár egységeinek száma (leltári állomány) (db) A települési könyvtár beiratkozott olvasóinak száma (fő) Forrás: KSH 3.7. Sportinfrastruktúra fejlesztése A sportinfrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen a települési versenyképesség erősítése szempontjából. A szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget kínálva a közösségi élet egyik színtere lehet, kiemelendő továbbá a sport általános lakossági egészségi állapotra gyakorolt hatása. A kijelölt sportpálya jó állapotú, azonban az iskola udvarán található aszfalt borítású pálya és füves pálya rekonstrukciója tovább nem halasztható. 27
Összegzés Jelen Gazdasági Program célja Monostorpályi Község gazdasági hatékonyságának, jövedelemtermelő-képességének támogatása. Cél a szolgáltatások, a turizmus, a környezetvédelem fejlődésel a település vonzerejének és versenyképességének javítása. A célkitűzések megvalósításakor az Önkormányzat feladata, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék és járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A Gazdasági Program megvalósításának eredményei az alábbi indikátorokkal mérhetőek: a népességszám változása, a vándorlások alakulása létrehozott és megőrzött munkahelyek száma új vállalkozások száma a térségbe látogató turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának változása elnyert pályázati támogatások összege A programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához az Önkormányzatnak kell a szükséges anyagi eszközöket biztosítani. Az anyagi eszközök megteremtéséhez szükség van: első sorban a pályázati lehetőségek felkutatására, az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. A tervezett fejlesztésekhez rendelhető pályázati források 28
29
I. 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A támogatás tárgya 3. (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe az alábbi célterületeken: a) a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, kive a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 1. számú melléklete alapján működő kereskedelmi szálláshelyeket, valamint a 3. számú mellékletének I. pontja szerinti fizetővendéglátó szálláshelyeket b) a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése c) szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztése az alábbi területeken: ca) alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások, cb) ökoturisztikai szolgáltatások, cc) lovas turisztikai szolgáltatások, cd) vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, ce) erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások, cf) horgász turisztikai szolgáltatások, cg) borturisztikai szolgáltatások, ch) kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, ci) vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, cj) a cc)-ci) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. (2) Az e rendelet szerinti támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység (pl. terepmotor, quad, downhill terepkerékpározás) céljára, valamint egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe. 30
(3) Az e rendelet alapján támogatható tevékenységek és elszámolható kiadások az alábbiak: a) a Vhr. 30. -ában foglaltaknak megfelelő építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet; b) a 3. számú mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgyak, eszközök; c) a 2. számú melléklet I. és II. pontjában szereplő infrastrukturális és rekreációs fejlesztések kiépítéséhez kapcsolódó beszerzések; d) a horgászati cél esetén árnyékot adó, és a helyi vízgazdálkodási és talajadottságoknak megfelelő fa fajok telepítése; e) a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja; f) a Vhr. 31. -ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások. II. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése - ÉAOP-2009-4.1.1/A A fenntartók kizárólag az alábbi oktatási intézmények feladatellátási helyének/helyeinek fejlesztésére nyújthatnak be pályázatot: a) általános iskola; b) szakiskola (nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások); gimnázium, szakközépiskola (gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható); d) alapfokú művészetoktatási intézmény (nem pályázhatnak kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladatellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik.) e) a 1993. i LXXIX. törvény 21. -ában felsorolt pedagógiai szakszolgálatok intézménye, amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; f) a 1993. i LXXIX. törvény 22. -ában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, amennyiben a szakmai szolgáltató tevékenységet többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakmai szolgáltató a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot. g) többcélú intézmények (1993. i LXXIX. törvény 33. ), az a.) - h.) pontokban felsorolt feladatellátási helyeikre. 31
Támogatható tevékenységek köre A pályázatokkal szemben jogosultsági kritérium, hogy beruházással érintett feladatellátási helyen meg kell valósulnia legalább egy önállóan támogatható tevékenységnek. Ez alól kivételt képeznek az önálló feladatellátási helyen található (más közoktatási oktatási alapfunkciót nem ellátó) tornaterem, tornacsarnok fejlesztése, ill. közoktatási intézmények konyháinak fejlesztése (figyelemmel a Pályázati Útmutató C.1.2./6. pontjában foglaltakra), de ezen esetben is ugyanazon pályázat keretében egyéb feladatellátási helyen legalább egy alaptevékenység vállalása kötelező! Minden beruházással érintett feladatellátási hely esetében legalább egy önállóan támogatható infrastrukturális fejlesztésnek meg kell valósulnia, a kötelező akadálymentesítést is ideértve Egy pályázat keretében lehetőség van több feladatellátási hely fejlesztésére is, jelen pályázati kiírásban meghatározott egy feladatellátási hely fejlesztésére igényelhető maximális - támogatási összeg figyelembevételel. Ugyanazon feladatellátási hely fejlesztésére csak egy pályázat nyújtható be! Kizárólag épület/épületrész akadálymentesítését célzó beruházásra önállóan pályázatot benyújtani nem lehet. Egy pályázat keretében kizárólag egy intézmény (egy OM azonosító) feladatellátási helyére/ helyeire igényelhető támogatás. Két különálló intézmény feladatellátási helyeinek fejlesztésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a projekt keretében megtörténik az intézmények szervezetileg történő összevonása, úgy, hogy az új intézmény az előbbiek jogutódjaként jön létre, mely integráció a projekt zárásáig az alapító okiratban rögzítésre kerül. Minden más esetben egy pályázatban két szervezetileg különálló (külön OM azonosító) intézmény feladatellátási helyeinek, egy pályázatban történő fejlesztésére nincs lehetőség. Önállóan nem támogatható, kapcsolódó tevékenységek 1. Új tornaszoba valamint orvosi szoba építése (kizárólag azon feladatellátási helyek esetében, ahol a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 54. -ban meghatározott feltételeket nem tudják teljesíteni; 2. Az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítő térként való bekapcsolása a nevelés folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, kerítés, zöldterület); 3. A hatályos jogszabályoknak megfelelő, kötelezően (minimálisan) előírt számú parkolóférőhely és akadálymentes parkoló-férőhely létesítése; 4. Akadálymentes mellékhelyiségek, higiéniás létesítmények, szocializációt segítő helyiségek, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek 32
5. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzékében (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklet) szereplő eszközök, melyek közül kizárólag az alábbiak beszerzése lehetséges: a. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges bútorok; b. A sajátos nevelési igényű gyermekek, diákok képzését fejlesztését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése (pl.: terápiás eszközök, olvasó-televízió, pontírógép, pontozó, hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés); c. Közoktatási intézmények konyhájának fejlesztéséhez kapcsolódó eszközök és berendezések beszerzése. d. Infokommunikációs akadálymentesítéshez kapcsolódó eszközök. e. Udvari játékok, udvari utcabútorok. 6. Amennyiben a közoktatási intézmény beruházással érintett konyhája kötelező feladatellátáson alapuló egyéb (pl. szociális- vagy forprofit) étkeztetést is végez, úgy a jelen pályázati konstrukcióban kizárólag akkor támogatható, amennyiben a konyhán előállított adagszám legalább 51%-a a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódik. Amennyiben a közoktatási intézmény konyháján előállított adagszámból a szociális étkeztetésre fordított adagszám eléri, vagy meghaladja 51%-ot, úgy a fejlesztés kizárólag a szociális alapszolgáltatások fejlesztését célzó pályázati kiírásban támogatható. Konyha fejlesztése esetén, minden esetben a megvalósíthatósági tanulmányban részletesen beszámolni szükséges a konyhán előállított adagszámokról, ill. azok ellátási területéről. Konyhai kapacitásbővítés (előállított adagszám növelése) kizárólag a beruházással érintett feladatellátási hely férőhely-kapacitásbővítésének mértékéig lehetséges. Amennyiben a konyha forprofit tevékenységet is ellát, úgy ezen tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés nem támogatható, a for-profit ellátásra vonatkozó költségeket adagszám (működési engedélyben szereplő adagszám) alapján arányosítva le kell vonni a pályázat elszámolható költségeiből. 33
III. Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal - KEOP-2011-4.2.0/B Támogatható tevékenységek köre 1) Napenergia hasznosítása Napenergia hasznosító rendszerekkel a) használati melegvíz igény részleges vagy teljes kielégítése; b) használati melegvíz igény részleges és/vagy teljes kielégítése és fűtési és/vagy hűtési hőigény részleges vagy teljes kielégítése; c) gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hőigényének kielégítése (pl.: előszárítás); d) hőigény kielégítése napelemek által termelt villamos energia hőenergiává alakításával. Támogatható tevékenységek: Napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti elemek, használati melegvíz és/vagy fűtési rendszerhez, és/vagy gazdasági termelési folyamathoz való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése, szükséges épület-átalakítások (pl. napelem és/vagy napkollektor és tartóelemei, kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős melegvíz és puffer tárolók, hőátadó rendszer gépészeti elemei, szivattyú blokk, szükséges gépészeti elemek). 2) Biomassza-felhasználás 2.1. Szilárd vagy folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére a) Szilárd biomassza (mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása melegvíz és/vagy fűtési hőigény kielégítésére. b) Szilárd biomassza (mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása gazdasági termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítéséhez. c) Folyékony biomassza (szennyvíziszap, használt sütőolaj, állati zsiradék) közvetlen felhasználása melegvíz és/vagy fűtési hőigény kielégítésére, magában, vagy egyéb biomassza tüzelőanyaggal vegyes tüzelésben. d) Folyékony biomassza (szennyvíziszap, használt sütőolaj, állati zsiradék) közvetlen felhasználása gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítésére, magában, vagy egyéb biomassza tüzelőanyaggal vegyes tüzelésben. 34