A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező évek várható változásainak figyelembevételével került kidolgozásra. A program kijelöli az országos érdekvédelmi tevékenység célkitűzéseit és a konföderáció szakszervezet-politikájának fő irányait. CÉLKITŰZÉSEK ÉS AZOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ELVÉGZENDŐ FŐ FELADATOK A LIGA Szakszervezetek követeli a mindenkori Országgyűléstől és a hatalmat gyakorló Kormánytól, hogy Magyarországon is a fejlett európai országokra jellemző életviszonyok legyenek! Valósuljon meg a biztonságos megélhetés, legyenek növekvő bérek; érvényesüljenek a jogok, amelyekkel mindenki szorongások, kiszolgáltatottság nélküli életet tud élni! A LIGA Szakszervezetek fő feladata a munkavállalók a versenyszférában és a közszolgálatban foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeinek, szociális biztonságának fejlesztése. A célok középpontjában a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítása, a foglalkoztatás-biztonság és a legtágabb értelemben vett munkakörülmények színvonalának emelése, a munka világára vonatkozó törvények és jogszabályok kedvezőbbé tétele, valamint a modern demokráciákban megszokott munkaügyi kapcsolatok rendszerének kialakítása, megszilárdítása és folyamatos fejlesztése áll. Ennek érdekében kötelessége a munkavállalói érdekek országos szintű megjelenítése és hiteles képviselete. A LIGA Szakszervezetek célja, hogy független szakszervezeti szövetségként elérje, hogy Magyarországon a szakszervezetek megítélése javuljon, a szervezettség érzékelhető módon növekedjen, a munkavállalók befolyása a gazdasági-társadalmi folyamatokra erősödjön. Ennek érdekében, mint a versenyszféra és a közszolgálat területén egyaránt jelenlévő konföderáció, a két szféra dolgozóinak szervezését alapvető feladatának tekinti. A LIGA Szakszervezetek legfontosabb célkitűzéseit a pártoktól való függetlenség alapján, önálló közéleti szereplőként kívánja megvalósítani. Fellép a szakszervezetek közötti együttműködés erősítéséért a szolidaritás és az egyenjogúság elve alapján. Céljai elérése érdekében kiszámítható partneri viszonyra törekszik a kormánnyal és a munkáltatói szervezetekkel. A munkavállalók érdekeit képviselve konzultációt folytat a parlamenti pártokkal, civil szervezetekkel, a társadalom legszélesebb rétegeivel. A LIGA törekvése, hogy Magyarország a térség legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb országává váljon, amelyben a fenntartható, magas növekedési potenciállal rendelkező, tudásalapú gazdaság magas szintű foglalkoztatottsággal jár együtt. A bővülő gazdaság által létrehozott forrásokból a társadalmi integráció erősítését, a szegénységgel, kirekesztettséggel sújtott rétegek életesélyeinek javítását kívánja megvalósítani. 1

A LIGA elengedhetetlennek tartja a magyar szakszervezetek összefogását annak érdekében, hogy a fejlett országokhoz való felzárkózás időszakában legyen megfelelő erő, mind anyagi, mind szervezeti téren a befolyás érvényesítésére. A konföderáció összes tevékenységét az általános szakszervezet-politikától, a belső működéstől kezdve, a külügyi kapcsolatokig terjedően a céloknak alárendelten kell megvalósítani. 1. Érdekképviselet, érdekérvényesítés, érdekvédelem A legfontosabb célok megvalósítása érdekében a LIGA szerepet vállal a gazdaság- és a társadalompolitika alakításában, a demokrácia fejlesztésében, mert mindez alapvetően kihat a munkavállalók közérzetére, meghatározza életkörülményeiket, élethelyzetüket. 1.1. A gazdaságpolitika befolyásolásának fő irányai A LIGA Szakszervezetek szerint alapvető követelmény, hogy az európai integráció további elmélyítése során a gazdasági konvergencia mellett azonos hangsúlyt kapjon a társadalom szociális dimenziójának felzárkózása is. Elutasítjuk azokat a törekvéseket, amelyek a globális gazdaság igényeire való hivatkozással nehezen kivívott szociális vívmányokat, munkavállalói jogokat kívánnak elvonni. A LIGA Szakszervezetek úgy ítéli meg, hogy a gazdaságstratégiában gyökeres fordulatra van szükség. A rendszerváltás óta alkalmazott gazdaságpolitika lehetőségei kimerültek. A világon végigsöprő gazdasági válság bebizonyította, hogy a neoliberális gazdaságfilozófián alapuló gazdaságpolitikák kudarchoz vezettek. Hazánkban az egyoldalúan az ország tőkevonzó képességére építő, a külföldi tőkének kizárólag a piaci koordináción alapuló bevonása torz gazdasági struktúrát, krónikus alulfoglalkoztatottságot, az európai gazdasági térségben alárendelt és kiszolgáltatott pozíciót teremtett. A multinacionális vállalatok térnyeréséhez az állam forint-milliárdok ezreivel járult hozzá, miközben az élenjáró, hagyományos ágazataink elsorvadtak, fejlődésre, a foglalkoztatás bővítésére képtelenné váltak. Szakítani kell a "piac mindent megold" szemléletével, helyébe új gazdaságstratégiát kell állítani. A magyar társadalom érdekeit szolgáló nemzeti programok szükségesek, mind átfogó jelleggel, mind szektoriálisan. Alapjául az ország természetes adottságai mint a kiváló éghajlati viszonyok, a termőföld, a gazdag vízbázis stb., valamint a rendelkezésre álló egyéb erőforrások a képzett munkaerő, a még mindig meglévő, ám kihasználatlan vagy kutatóiszellemi kapacitás kell, hogy szolgáljanak. Az állam ágazati politikák kidolgozásával és azok megvalósításával segítheti elő, hogy az ország néhány területen így például az öntözésre épülő mezőgazdaságban és a vele vertikumot alkotó korszerű élelmiszeriparban, a biotechnológiában, a logisztikai szolgáltatások fejlesztésében stb. komparatív előnyeit kihasználva világszínvonalú termelési, értékesítési feltételeket hozzon létre. Az állami, beleértve az uniós forrásokat is, e meghatározott célok érdekében kell felhasználni. Ezen programokat széles körben társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely munkából a LIGA részt kér. A LIGA Szakszervezetek az euró bevezetésével kapcsolatban óvatosságra int. Annak elhamarkodott bevezetése középtávon súlyos gazdasági problémák forrásává válhat. A bevezetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ország fenntartható növekedési pályára áll, a konvergencia-kritériumokat teljesíti, és ennek eredményeképpen alakul ki a stabil egyensúlyi árfolyam. Ennek mértéke olyan 2

kell, hogy legyen, amely nem értékeli le a munkavállalói jövedelmeket és megtakarításokat. A euró-bevezetés időpontjának kiválasztása széleskörű szakmai és társadalmi konszenzust követel meg, amelyben a LIGA Szakszervezetek hangsúlyosan fel kíván lépni. 1.2. A munkavállalók jövedelmi viszonyai A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a magyar keresetek lényegesen elmaradnak az ország gazdaság fejlettségéhez viszonyítva. Az elmúlt évek a reálkeresetekben nagyfokú hullámzást, összességében a megszorító intézkedések és a gazdaság teljesítményének stagnálása majd visszaesése következtében - csökkenést eredményeztek. A LIGA Szakszervezetek törekvése, hogy a gazdaság teljesítménye által indokolt, arányos kereseti viszonyok jöjjenek létre, figyelembe véve a foglalkoztatottság növelésének szempontjait is. A LIGA Szakszervezetek a munkavállalók jövedelmi helyzetének javításakor egymással összefüggésben vizsgálja az alábbi tényezőket: a béreket, az adókat, a járulékokat, az inflációt, a szociális juttatásokat. 1.2.1. A b é r e k r ő l A magyar munkavállaló munkája szakképzettségét és munkakultúráját alapul véve alulértékelt. A nemzetgazdaság versenyképességének javítása nem képzelhető el a jelenlegi kereseti színvonal tartós fennmaradásával. A jövedelempolitikának egyszerre kell a munkavállalók jogos igényei és a gazdasági fejlődés követelményei közötti optimumot megtalálnia. A bérek alacsony szinten tartása gazdaságilag indokolatlan, nem érdeke sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak, de a jövő érdekében a hatalmat mindenkor gyakorló kormánynak sem. A magyar bérből és fizetésből élő munkavállalók nevében követeljük, hogy a bérek hazánkban is nyújtsanak javuló megélhetést, és belátható időn belül, fokozatosan érjék el a fejlett európai országok bérszínvonalát! A bérek felzárkózásával a magyar gazdaság jelenlegi versenyképességét a jövőben nem az alacsony bérekre, hanem az emberi képességekre, a tudásra kell alapozni. Olyan kormányzati magatartást követelünk, mely alapján egyértelművé válik a gazdaság minden szereplője számára, hogy kormányzati cél Magyarországon az, hogy az elvégzett munka ellenértéke tisztes megélhetést biztosítson a dolgozók és családtagjaik számára. Ezért elvárjuk, hogy a mindenkori kormány az országos minimálbér és a garantált bérminimum kialakításában tárgyalópartnerként közvetlenül, a versenyszférára érvényes átlagkereset-növelési ajánlásban közvetett, a közszféra bértárgyalásain közvetlen eszközökkel, az adópolitikájával, a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésével, a szociális ellátások törvényi biztosításával, a nemzetgazdaság alakulásával kapcsolatos, ágazati-, szakmai statisztikák és információk rendelkezésre bocsátásával, 3

a szabad béralkut biztosító törvényi feltételek javításával, ágazati bérmegállapodások kötésével, elterjesztésével, nem utolsó sorban a szakszervezeti működés törvényi védelmének erősítésével, segítse elő a bérkonvergencia megvalósulását. A LIGA Szakszervezetek a bérekkel kapcsolatos döntéseket elsősorban az Országos Érdekegyeztető Tanács és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ajánlásain alapuló - a fenti követelményeknek eleget tevő szabad béralku biztosításán keresztül tartja megvalósíthatónak. A LIGA Szakszervezetek elkötelezett híve a tripartit megállapodásoknak. Minimálbér és garantált bérminimum A hazai bérek alakulásánál a LIGA Szakszervezetek kiemelkedőnek tartja a minimálbér, valamint a munkatapasztalatot és a szakképzettséget elismerő garantált bérminimum intézményét. Ezek megszüntetésére irányuló minden kezdeményezést határozottan visszautasít. A minimálbér és az erre épülő garantált bérminimum az elkövetkező időszakban a gazdasági körülmények, a munkavállalók létfenntartásának költségei és az átlagkereset szintjének figyelembevételével kerüljön meghatározásra! Nem fogadható el a minimálbér és az átlagkereset közti különbség további növekedése, a megélhetési költségektől való fokozott elszakadása. A LIGA Szakszervezetek ezzel összefüggésben követeli, hogy kerüljön ratifikálásra az Európai Szociális Karta 4. cikkelye a munka méltányos díjazásáról! A versenyszféra ágazati bérei A LIGA ágazati szinten támogatja és ösztönzi a tarifaminimumokon nyugvó bérmegállapodásokat. Közszolgálati bérek A LIGA Szakszervezetek visszautasít minden olyan beállítást, amely az ország nehéz gazdasági helyzetéért a közszféra egészét teszi felelőssé. Ez az álláspont ürügyül szolgált a közszolgáltatások fokozatos leépítésére. Álláspontunk szerint a közszolgáltatások színvonala nem csak a munkavállalók, állampolgárok életminőségének, valamint az esélyegyenlőség garantálásának meghatározó eleme, hanem a gazdasági fejlődés elősegítője is. Ezért további megszorításokra ezen a területen nem kerülhet sor. A közalkalmazotti bérek és a versenyszféra béreinek harmonikus viszonyát meg kell teremteni, és fenn kell tartani. A LIGA Szakszervezetek nyomatékosan követeli a közszférában dolgozók bérhelyzetének javítását. A közszféra bérei nem szakadhatnak el a versenyszféra béreitől, azoknak a gazdasági növekedéshez és a közszolgálat társadalmi fontosságához kell igazodniuk. A közszféra egészében szükséges a biztonságot és átláthatóságot jelentő életpályamodellek bevezetésére. A LIGA törvényi garanciákat követel a közszféra béreinek reálérték-megőrzésére, melynek fedezetét az állami költségvetésben kell biztosítani. 4

Az életük kockáztatásával járó közfeladatokat ellátók számára a kockázattal arányos bérezést kell nyújtani. Az életpályamodell alkalmazásával megfelelő ösztönzést kell kialakítani a szolgálati viszonyban állók pályán maradásához. Hivatásuk gyakorlása során bekövetkezett haláluk után hátramaradottjaik méltányos ellátásáért fokozott állami felelősségvállalásra van szükség. 1.2.2. A személyi jövedelemadóról és bérjárulékokról Az adó- és járulékrendszer elsődleges feladata az állami kiadások fedezetének biztosítása. Az elvonásoknak az államtól elvárt közszolgáltatások szintjéhez kell igazodniuk. Elutasítjuk azt a beállítást, amely az adó- és járulékrendszernek önálló és kiemelt gazdaságpolitikai szerepet tulajdonít a versenyképesség növelésében. A személyi jövedelemadó esetében az adórendszernek meg kell valósítani a társadalmi igazságosságon alapuló, jövedelem- és vagyonarányos közteherviselést, a személyi jövedelemadózásban elvetjük az egykulcsos adórendszert, a nagyobb jövedelmek esetében progresszív mértékű adózásra van szükség, a legfontosabb, szociális és/vagy egészségügyi szempontból kiemelt természetbeni juttatások a munkavállalók számára nyújtott étkeztetés, üdülési csekk, önkéntes pénztári kedvezmények, a munkába járás utazási költségtérítése, iskoláztatási támogatás adókedvezményét vissza kell állítani. Biztosítani kell, hogy a dolgozók által befizetett járulékok beszedésük jogcíme alapján legyenek felhasználva, és az a befizetők által átlátható és ellenőrizhető legyen. 1.2.3. A szociális ellátásról, juttatásokról A LIGA Szakszervezetek a társadalmi biztonság intézményeit a munkavállalók, állampolgárok életminősége szempontjából kiemelkedő jelentőségűeknek tartja. A szociálpolitika nem a gazdasági fejlődés, a versenyképesség akadályozója, hanem a képzett, egészséges és biztonságos körülmények között élő munkaerő megteremtése révén annak előmozdítója. Az utóbbi évek rendszerszerű leépítését az ország felemelkedése szempontjából károsnak tartjuk. A LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a társadalmi biztonság intézményeinek törvény által garantált fejlesztését. A LIGA Szakszervezetek követelése az, hogy Magyarországon: az Alkotmány deklarálja a szociális biztonsághoz való állampolgári jogot, törvény határozza meg a szociális minimumot (a mindenkori minimálbér százalékában), a szociális ellátások különböző formái összehangoltan, egymást kiegészítve működjenek, az önkormányzatok meg tudjanak felelni ellátási feladataiknak, 5

A LIGA Szakszervezeteket aggodalommal tölti el a rendszerváltás veszteseinek, a szegénység által leginkább sújtott rétegek a munkanélküliek, nők, fiatal pályakezdők, fogyatékosok és tartósan egészségkárosodott egyének, a gyermekes, különösen a nagycsaládosok, az idősek, főként az egyszemélyes háztartásban élők nagy száma. Kritikus a hazánkban élő cigányság helyzete, a munkanélküliség körükben háromszorosa az átlagnak. A fennálló kritikus élethelyzetek kezelése meghaladja a szűken vett szociálpolitika lehetőségeit. A gazdaság- és társadalompolitika koordinált lépéseire van szükség. Ezek közé tartozik a foglalkoztatási helyzet érdemi javítása, a foglalkoztatási és szociális ellátórendszerek összehangolása, a célcsoportoknak juttatott uniós források hatékony és átlátható felhasználása, a közszolgáltatások, mint az egészségügy, az oktatás, a közösségi közlekedés hozzáférésének garantált biztosítása stb. A LIGA támogatja és ösztönzi a szociális feladatokat teljesítő non-profit jellegű intézmények működését, az állampolgári és munkavállalói kezdeményezéseket (pl. önsegélyező pénztárak, szociális célú szerveződéseket). A LIGA összehangolt intézkedéseket követel a hátrányos demográfiai folyamatok megállítása érdekében. A LIGA a szociális ellátórendszeren belül kiemelkedő jelentőségűnek tartja a családtámogatási rendszer fejlesztését. A családi pótlék reálérték megőrzése és fejlesztése elsőszámú prioritássá kell, hogy váljon. Ezen túlmenően a LIGA Szakszervezetek szorgalmazza, hogy a gyermekintézményi ellátottság javuljon, színvonala emelkedjen, térítési díjai pedig a családtámogatási politikának megfelelően csökkenjenek, hozzájárulva ezzel a családok terheinek csökkentéséhez, a foglalkoztatottság növeléséhez. Az üzemi szociális ellátások területe a gazdasági átalakulás során nagyobbrészt felszámolásra került. A bérből és fizetésből élő alkalmazottak itt szenvedték el a legtöbb veszteséget. Ennek ellensúlyozására a vállalati kollektív szerződésekben fontos szerepet kell kapniuk a munkavállalók részére biztosított természetbeni juttatásoknak. A juttatások reálértékének megőrzése, növelése kiemelt feladat. 1.3. Foglalkoztatáspolitika, foglalkoztatás-biztonság A hazai gazdasági és társadalmi problémák egyik kiváltó oka és egyben következménye is a rendszerváltás óta állandósuló alulfoglalkoztatottság. Mind az unió fejlettebb tagországaihoz, mind a környező, hozzánk hasonló utat bejáró országokhoz képest jelentős az elmaradásunk. A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a foglalkoztatási helyzet érdemi javítása nélkül az ország további stagnálásra, leszakadásra van ítélve. Ezért a gazdaság- és társadalompolitika középpontjába a foglalkoztatási szint növelését kell állítani. A jövőben a kihasználatlan munkaerőforrás bevonására kell a gazdasági stratégiánkat építeni, különösen a szakképzetlen vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkező népesség esetében, ahol a legnagyobb elmaradás tapasztalható a foglalkoztatásban. A közösségi foglalkoztatási stratégiára épülő hazai foglalkoztatáspolitikának a következőket kell tartalmaznia: A munkanélküli fiatalok és a munkanélküli felnőttek újrakezdését. Külön hangsúlyt kell fordítani regionális különbségekből adódó foglalkoztatottsági problé- 6

mák kezelésére, a tartós munkanélküliek visszailleszkedésének segítésére. A szociális partnerek bevonásával szülessenek megállapodások, kerüljenek kidolgozásra olyan programok, melyek biztosítják számukra a foglalkoztathatóság fejlesztésének, a tapasztalatszerzésnek, az egész életen át tartó tanulásnak, az újrakezdésnek lehetőségét. A vállalkozások működésének biztonsága. Ezen a téren további intézkedésekkel, a kis- és középvállalkozásokra nehezedő működési-, adó-, és adminisztrációs terhek csökkentésével tovább kell javítani a foglalkoztatottságot. Az alkalmazkodóképesség javítása. E cél érdekében a kormány kössön-, illetve ösztönözze megállapodások kötését a szociális partnerek között olyan foglalkoztatási, munkavégzési formákra, melyek figyelembe véve a magyarországi megélhetési sajátosságokat és lehetőségeket javítják a foglalkoztatottságot. Az atipikus foglalkoztatási formák magyarországi elterjedésének még nincsenek meg az érdekeltségi feltételei, sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról. A megoldások a feltételek megléte, és garancia elemek nélkül a szakszervezetek által nem támogathatók, hisz visszaélésekhez vezethetnek, ill. a bérek leszorításának eszközévé válhatnak. Esélyegyenlőség biztosítása. A gyakorlatban is meg kell valósítani, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő munkaerő foglalkoztatásánál ne lehessen fajhoz-, nemhez tartozás és életkor alapján megkülönböztetést tenni! A LIGA Szakszervezetek elősegíti, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a kollektív szerződésekben is tükröződjék, ehhez ajánlásokat dolgoz ki. A társadalmi integráció elősegítése érdekében a versenyszférában elhelyezkedni nem képes, dolgozni akaró inaktív személyek részére állami közfoglalkoztatást kell biztosítani. Javítani kell a nők foglalkoztatottsági arányát, összeegyeztetve a munkavégzés, a családi élet érdekeit. Az eltartott családtagok gondozásával foglalkozó nők (és férfiak) munkaerő-piacról történő kimaradását és visszatérését automatikussá, illetve általános gyakorlattá kell tenni. A fegyveres és rendvédelmi területen a testülettől való távozáskor nyugdíjjogosultságot nem szerzett, speciális képesítéssel rendelkezők számára a munkaerő-piaci visszailleszkedést, elősegítő képzéseket kell indítani. A mezőgazdaság a rendszerváltást követő átalakulás és az uniós csatlakozás legnagyobb vesztese. Térvesztése a vidéki, főleg az alacsonyabb végzettségű népesség körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség egyik kiváltó oka. A mezőgazdaság kiemelt kezelésével, a vidékfejlesztéssel, a regionális különbségek kiegyenlítését szolgáló területfejlesztéssel, valamint speciális képzési, támogató programok alkalmazásával kell a munka világába integrálni ezeket a rétegeket. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása az unió foglalkoztatáspolitikai célkitűzései között hangsúlyosan jelenik meg. Magyarországon is folyamatosan fejleszteni kell a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása érdekében a LIGA Szakszervezetek szorgalmazzák a munkaidő fokozatos csökkentését. A LIGA Szakszervezetek szót emel azért, hogy a mindenkori kormány a gazdaságpolitika és az erre alapozott ágazati-, és regionális gazdaságpolitikák kidolgozása során biztosítsa a foglalkoztatáspolitikai szempontok prioritását, gondoskodjon arról, hogy az egyes törvények, jogszabályok bevezetését, intézkedések megtételét előzzék meg a területekre vonatkozó foglalkoztatáspolitikai hatás vizsgálatok. 7

A LIGA Szakszervezetek fellép a munkaerő szabad áramlása, mint az Unió egyik alapelvének érvényesüléséért. Elutasítja a tagországok egy részében magyar munkavállalókat sújtó, diszkriminatív eljárásokat, és saját eszközeivel küzd azok visszavonásáért. Felhívja a figyelmet a magyar munkaerőpiac monitorozásának szükségességére. Amennyiben piaci zavarok, a közszolgáltatásokban fennakadások állnak elő, az államnak a megfelelő eszközök megválasztásával haladéktalanul intézkednie kell ezek elhárítására. A munkanélküli ellátások rendszere az elmúlt évtizedben fokozatos szigorodott, mára már nem tölti be a biztosítási elven nyugvó funkcióját, az állásvesztést követően nem nyújt elfogadható színvonalú szolgáltatást a létbiztonság fenntartására, az újabb elhelyezkedésig jelentkező költségek pótlására. A LIGA Szakszervezetek küzd azért, hogy legalább a munkanélküliség kezdeti szakaszában a korábbi keresettel és járulékfizetéssel arányos ellátások kerüljenek bevezetésre. 1.4. Munkabiztonság, munka-, illetve munkásvédelem A gazdaság átalakításának viharai során tragikus módon elvesztette jelentőségét az elvárás a munkahelyi egészségvédelem és a kockázatmentes munkavégzés feltételei iránt. A munkabiztonság és a munkahelyi környezet alakítása területén az eddigieknél aktívabb tevékenységet kell folytatni. Össz-munkavállalói érdek, hogy eredményeket felmutatva folytatódjon a Munkavédelem Nemzeti Programjának megvalósítása. Határozottan fel kell lépni a társadalom egészének érdekében az elmúlt tíz évben elszenvedett környezetszennyezések, veszélyes anyagokkal folytatott technológiák, és egészségromboló termékek ellen! Az elmúlt évtized során több egészségkárosító-, magas baleseti kockázatú technológiát alkalmazó és veszélyes anyagot felhasználó vállalkozás települt hazánkba. A Liga Szakszervezetek elutasít minden olyan, profitnövelő szándékkal megvalósított hatékonysági intézkedést, mely a munkabiztonsági kockázat növekedésével jár. Meg kell követelni, és fokozottan ellenőrizni szükséges, hogy minden munkáltatónál legyen Munkavédelmi Szabályzat és munkabiztonsági szervezet. Ennek létszáma biztosítsa a munkavédelmi feladatok maradéktalan ellátását. A tripartit érdekegyeztetésben résztvevők erkölcsi felelősségén alapuló magas fokú elkötelezettséggel és együttműködéssel haladéktalanul meg kell valósítani a gyakorlatban is a közösségi normák átvételét és alkalmazását. A vállalkozások tevékenység-engedélyezési eljárása során meg kell akadályozni balesetveszélyes berendezések, egészség-, és környezetkárosító technológiák, tevékenységek magyarországi alkalmazását. Fel kell számolni azokat a hamis érveken foglalkoztatottság javulása, jövedelemszerzési lehetőség, stb. alapuló nézeteket, melyek akár átmenetileg is, de lehetővé teszik egészségkárosító, környezetszennyező munkahelyeken a munkavégzést. Szigorú, következetes és hatékony ellenőrzéssel meg kell előzni, illetve el kell rettenteni a jogszabályok, szabványok megsértésétől. A munkahelyeken meg kell, hogy valósuljon a gyakorlatban: - egészséges munkavállaló tevékenykedjen biztonságos és egészséges munkahelyen, - a munkáltató és munkavállaló együttműködése az egészséges munkavégzés érdekében, a gazdasági vezetés és a munkavállalói munkavédelmi képviseletek partnerségen alapuló kapcsolata. A LIGA Szakszervezetek a fegyveres és rendvédelmi területeken követeli, hogy költségvetési források bevonásával, számolják fel a munkavégzés során és a munkahelyeken, az ombuds- 8

manok által is sérelmezett alkotmányos visszásságokat! Alakítsanak ki az európai normáknak, és a Munkavédelmi Törvénynek is megfelelő munka-, illetve szolgálati helyeket! 1.5. A társadalombiztosítás A LIGA Szakszervezetek a társadalmi nyugdíj- és egészségbiztosítást a szociális biztonság alapintézményének tekinti. Munkája a társadalombiztosítás területén arra irányul, hogy az ellátó rendszerek szolgáltatásai európai színvonalúvá váljanak, folyamatos fejlesztésre kerüljenek. A társadalombiztosítási alapok felett ideértve rendszerszerűen a Munkaerőpiaci Alapot is a járulékfizetők képviselőinek érdemi felügyeleti jogosítványokat szükséges kapniuk. 1.5.1. Nyugdíjbiztosítás területén: El kell érni, hogy a nyugdíjbiztosítás állami felelősségvállalás mellett biztonságos és a járulékfizetők számára átlátható, hosszútávra kiszámítható viszonyokat és megfelelő színvonalú ellátást biztosítson. Az elmúlt évek kormányzati politikája e célkitűzésekkel ellentétes irányban haladt. Minden erőfeszítésünk dacára megvalósult a nyugdíjrendszer szabályainak a munkavállalók számára rendkívül hátrányos változtatása. Ezek közé tartozik az erőltetett ütemű korhatáremelés, a kedvezőtlenné váló nyugdíj-megállapítási és nyugdíjindexálási szabályok, a 13. havi nyugdíj visszavonása stb. A változtatások nélkülözték az alapos szakmai elemzéseket, hatásvizsgálatokat, a szükséges társadalmi konszenzust, így azok a nyugdíjrendszer megítélését a munkavállalók körében tovább rombolták. A LIGA Szakszervezetek követeli, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása kerüljön felülvizsgálatra. A rendszer összes eleme beleértve a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert is egy átfogó elemzés keretében kerüljön értékelésre. Álláspontunk szerint a bekövetkezett változtatások nem eredményeztek egy hosszú távon fenntartható, az állampolgárok jogos igényeinek megfelelő rendszert. Így a nyugdíjrendszer átfogó reformja még előttünk áll. Ennek során olyan stabil, hosszútávon fenntartható, állami garanciával működő nyugdíjrendszer kialakítása a célunk, amely összhangot teremt a gazdasági viszonyok, a foglalkoztatási helyzet és a demográfiai folyamatok által meghatározott feltételek között. Szolgáltatásainak biztosítania kell a szolidaritáselven legalább elemi életfeltételeket minden nyugdíjas számára, illetve a biztosítási elven az életkeresetnek megfelelő színvonalú ellátást. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a demográfiai és a foglalkoztatottsági folyamatok várható negatív hatása miatt kerüljön bevezetésre az állampolgári jogon járó alapnyugdíj intézménye. Javasoljuk a rugalmas nyugdíjkorhatár intézményének bevezetését. A nyugdíjba vonulás időpontját az életkor és az elért szolgálati idő függvényében kell meghatározni. A szolgálati időbe be kell számítani a korkedvezményt, valamint a műszakos munkarendben dolgozók számára indokolt kedvezményt is. A LIGA Szakszervezetek kiáll a kötelező állami nyugdíjbiztosítás mellett működő önkéntes nyugdíjbiztosítások kedvezményeinek visszaállítása mellett. A költségvetési szférában meg kell teremteni a lehetőségét, feltételeit annak, hogy a munkáltatók anyagilag hozzájárulhassanak munkavállalóik önkéntes pénztártagságához. A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítása során csak a kezdő lépések valósultak meg. A LIGA Szakszervezetek az egészségre ártalmas munkakörök károsító hatásai ellen a prevenciót, a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi rendszabályok betartását és fej- 9

lesztését tartja megfelelő eszköznek. A korkedvezményes nyugdíj alkalmazására azokban a munkakörökben kell, hogy sor kerüljön, ahol az egészségkárosító hatások nem küszöbölhetők ki. A korkedvezményt biztosító munkáltatók által fizetett járulék alkalmazásával a korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása megoldódott. A végleges rendszer kialakítása érdekében követeljük a kormánytól a szükséges szakértői munkálatok, elemzések haladéktalan elvégzését. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a végleges rendszer kidolgozásáig a jogos munkavállalói igények ellenére nincs lehetőség a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékébe új munkakörök felvételére. Minden lehetséges eszközzel fel kívánunk lépni ennek a lehetőségnek a megteremtésére. A korengedményes nyugdíjaztatás lehetőségét, mint foglalkoztatáspolitikai eszközt hosszú távon is fenn kívánjuk tartani. Álláspontunk szerint amelyet támogatnak a munkáltatók is ez a lehetőség a munka világának két szereplője közötti szerződés, amelyhez az államnak semlegesen kell viszonyulnia, illetve az alkalmazásához a törvényi feltételeket biztosítania szükséges. A LIGA Szakszervezetek követeli, hogy az Európai Szociális Karta 12. cikkelye a társadalombiztosításhoz való joghoz fokozatosan ratifikálásra kerüljön! 1.6. Az egészségügy A LIGA Szakszervezetek számára világossá vált, hogy az egészségügy reformja nem halogatható tovább. A társadalom kritikus egészségi állapotának ismeretében, az egészségügy teljes területén nagyon gyors-, hatékony-, és átfogó intézkedésekre van szükség. Az egészségügy átalakítása kapcsán az eddig meghozott intézkedések a napi problémák kezelését célozták. Megkerülték a generális változtatásokat és a velük járó feszültségeket, érzékelhetően nem javult az állampolgárok egészségi helyzete, illetve egészségügyi ellátása, ugyanakkor megtakarítások sem jelentkeztek. A LIGA támogatja egy olyan intézkedés-csomag kidolgozását, amely: az egészség megőrzését, a megbetegedések megelőzését célozza, a lakosság általános egészségi állapotának javulását szolgálja, meghatározza az alapszolgáltatások tartalmát és mindenki számára biztosítja azt, megoldja az intézményrendszer finanszírozását, lehetővé teszi az egészségügyben foglalkoztatottak megfelelő anyagi megbecsülését, megakadályozza a további elvándorlást, felülvizsgálja az eü. intézetek finanszírozási rendszerét, ill. lehetővé teszi, hogy az a mindenkori gazdasági-pénzügyi helyzethez igazodjon. 1.7. A közoktatás Az oktatás ügye szorosan összefügg a hazai foglalkoztatással. A munkaerőpiacon tartósan állásnélküliek között kirívóan magas arányt képviselnek a végzettséggel-képzettséggel nem rendelkezők. A magyar közoktatás anyagi és erkölcsi megbecsülését növelni kell. A tudásalapú társadalom létrehozása elengedhetetlenné teszi, hogy a mindenkori költségvetés ne maradványelven, hanem kiemelt prioritásként kezelje az oktatást. 10

A kompetenciára épülő képzés egyre erőteljesebben kell, hogy jellemezze a rendszert, egyúttal magát az iskolarendszert egységessé kell tenni, a fennálló minőségi különbségek kiegyenlítésével. Erőfeszítéseket kell tenni a leszakadó tanulói rétegek felzárkóztatására, az ezt megalapozó szakmai és nevelési programok kiemelt támogatásával. Az elmúlt években megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása. A cél olyan képzések működtetése, amely megfelel a munkaerőpiac, a változó gazdaság igényeinek. A szakképzésben végrehajtott elsősorban a finanszírozás által kikényszerített integrációt sürgősen értékelni kell, a szükséges korrekciókat végre kell hajtani. A gyakorlati képzés pénzügyi feltételrendszerét meg kell erősíteni, a vállalkozások érdekeltségét újból meg kell teremteni. A szakképzésben résztvevők számát mind abszolút, mind relatív mértékben növelni kell. Az átképzésben és a felnőttképzésben az állami kontroll hatékonyságát növelni szükséges, a jelenleg tapasztalható, kétes színvonalú, az elhelyezkedést nem biztosító képzéseket meg kell szüntetni. Ugyanakkor a rugalmas munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet lehetővé tevő sokszínű képzési rendszert továbbra is fenn kell tartani. A felsőfokú oktatási rendszer széttagoltságát, mennyiségi elvű működését sürgősen korrigálni szükséges. A mesterképzésben a színvonal erőteljes növelése, a minőségi paraméterek előtérbe állítása kell, hogy valódi húzóerőt jelentsen a teljes felsőoktatás számára. 1.8. A közüzemek területén Az állam általános ellátási felelősséggel tartozik a színvonalas közüzemi szolgáltatások biztosításáért, az adott hálózat, illetve üzemeltető tulajdonformájától függetlenül. A közüzemi szolgáltatásoknak színvonalban, mennyiségi-, minőségi-, gyakorisági-, egyéb specifikus feltételekben meg kell felelni az EU-ban alkalmazott általános követelményeknek, meg kell felelni a legszigorúbb biztonsági, megbízhatósági követelményeknek, az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében, minden állampolgár számára biztosítani kell a diszkriminációmentes hozzáférést, a szolgáltatások díjainak meghatározásakor alapvető szempont kell, hogy legyen a fogyasztók általános teherviselő képessége, fizetőképessége. Fenti elvek figyelembevételével és azokon túlmenően a Liga Szakszervezetek igényli, hogy az országnak legyen átfogó, egyeztetett energiapolitikája. A biztonságos energiaellátás érdekében elsősorban a hazai energetikai bázison való áramtermelést kell előnyben részesíteni, és az európai mértékkel mérve is kiugró, túlzott gázfüggést a fogyasztói kockázatok csökkentése végett redukálni kell. A környezetbarát, valamint széndioxid-mentes technológiák támogatása a munkahelyteremtés mellett a globális felmelegedés elleni programhoz is igazodjon. 1.9. Munkaügyi kapcsolatok, a munka világára vonatkozó törvények, jogszabályok 11

A LIGA Szakszervezetek a legszélesebb körű társadalmi megegyezés érdekében követeli, hogy, a munkavállalókat érintő minden kérdés érdemi megtárgyalásra kerüljön az érdekegyeztetés különböző fórumain. A kollektív munkajog területén jelentős fejlődésre van szükség. A szociális partnerek együttműködése terén olyan politikai gyakorlatot kell megvalósítani, amely a munkahelyeken is például szolgálhat a partneri együttműködésnek. A LIGA Szakszervezetek támogatja az ágazati szintű tárgyalófórumok szerepét, a bértarifa megállapodásokat és az ágazati kollektív szerződéseket. Elutasítja azt a munkáltatói gyakorlatot, amely kiszervezésekkel bújik ki az ágazati kollektív szerződések hatálya alól. Követeljük a fokozott munkaügyi ellenőrzést az ágazati kollektív szerződések minden érintett vállalkozás általi betartásáért! A fegyveres és rendvédelmi területen el kell érni, hogy az európai példáknak megfelelően, a fegyveres rendvédelmi szféra munkavállalói, közalkalmazottai kapják vissza a sztrájkjogukat! Követeljük, hogy a különleges közszolgálatot teljesítő (1996. évi Szolgálati Törvény) hivatásos állományúak állampolgári jogaikban csak az elengedhetetlenül szükséges mértékben legyenek korlátozva! A Munka Törvénykönyve A LIGA Szakszervezetek véleménye, hogy a prioritások között első helyen a foglalkoztatás biztonságának kérdése és általában a munkavállalók érdekvédelme kell, hogy álljon. Elengedhetetlen továbbá az is, hogy a munkajogi szabályozás a foglalkoztatási jogviszonyokon keresztül lehetőség szerint segítse elő új munkahelyek létrehozását. További követelményként fogalmazzuk meg azt is, hogy a munkajog reformjának célkitűzései között szerepeljen a foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó munkajogi szabályozás megerősítése, a normák betartása, a munkaviszonyt helyettesítő különböző színlelt jogviszonyok felszámolása. A LIGA Szakszervezeteknek a törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok változtatásával kapcsolatos álláspontját az alábbi szempontok határozzák meg: A kollektív munkajog területén Erősödjön a kollektív szerződések szerepe, javuljanak megkötésének, kiterjesztésének feltételei, biztosítva a munkahelyi és ágazati kollektív szerződéskötés lehetőségét valamennyi területen. Meg kell teremteni a kollektív szerződések betartatásának garanciáit, súlyos szankciók alkalmazásának lehetőségével a kollektív szerződés megsértése esetén. A LIGA arra törekszik, hogy minden munkahelyen szülessen a munkavállalók előnyére szolgáló kollektív szerződés, amely biztonságot és védelmet nyújt a munkavállalóknak. Javuljanak a szakszervezetek működési feltételei, erősödjenek a jogosultságaikat szabályozó előírások. Biztosítani kell a szervezkedési szabadság és az egyesülési jog tiszteletben tartását, akadálytalan gyakorlását, a szakszervezetek autonóm működéséhez való jog tiszteletben tartását és elismerését. 12

A szakszervezetek nyilvántartásba vételét hátráltató bírói gyakorlatot fel kell számolni. A szakszervezeti jogok csorbítását meg kell akadályozni. El kell érni a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalókat megillető munkajogi védelem megerősítését, kiterjesztését, a munkáltató nem rendeltetésszerű joggyakorlásának megakadályozására a tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondáshoz is legyen szükséges a szakszervezet hozzájárulása. Biztosítani kell a szakszervezetek teljes körű képviseleti jogát, a kifogás és az ellenőrzési jog tartalommal való megtöltését. Az üzemi tanács és a szakszervezet funkciójának kettősségét meg kell szüntetni, az üzemi tanácsi és szakszervezeti jogokat világosan szét kell választani. Az üzemi tanácsok normatív megállapodás kötési jogát meg kell akadályozni. A konföderáció kiegyensúlyozott viszonyokat tart szükségesnek a munkaügyi kapcsolatok terén, támogatja a konfliktuskezelés intézményesített formáinak megerősítését, hatékonyságának javítását. Az egyéni munkajog területén A foglalkoztatás minden formájának az alapvető jogok minimumán kell alapulnia, amelybe beletartozik a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, az egyesülés és a képviselet szabadsága. Határozottan elítéljük a szabályos munkaszerződések visszaélésre lehetőséget adó foglalkoztatási formákkal való felváltását. A munkaszerződések nélküli, illetve színlelt szerződésekkel történő foglalkoztatást fel kell számolni. Újra kell értelmezni az atipikus foglalkoztatási formákat, a munkajogból menekülés jelenségét vissza kell szorítani. Biztosítani kell, hogy az atipikus foglalkoztatási forma választása ne irányulhasson a munkajogi szabályok kikerülésére; az atipikus foglalkoztatási jogviszonyok létesítése a munkavállaló önkéntes választásán alapuljon. A hagyományostól eltérő foglalkoztatási jogviszonyokban a munkavállalókat érintő kockázatok felszámolása, és számukra megfelelő védelem biztosítása szükséges. A munkaerő-kölcsönzés szabályait úgy kell megalkotni, hogy eredeti funkciójának megfelelően a termelés ciklikusságának áthidalására, és ne a hagyományos munkaviszony felszámolására szolgáljon. Szigorítani kell a munkaviszony megszüntetésének, különösen a rendkívüli felmondás lehetőségének feltételeit. A munkaviszony megszüntetésének, illetve a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szabályai a munkavállalók hátrányára ne módosulhassanak. Biztosítani kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét garantáló szabályok hatékony végrehajtását. 13

A rugalmasság fokozását elősegítő szabályok elterjedését vissza kell szorítani, jelentős és erős garanciákra van szükség, hogy a rugalmasság és a biztonság egyensúlyának határai egyértelművé váljanak. Garantálni kell, hogy sem a kollektív szerződés, sem a munkaszerződés vagy a felek megállapodása az általános szabályoktól a munkavállaló hátrányára ne térhessen el. A munkaidő megszervezése terén a gyakorlatban is érvényt kell szerezni a törvényi előírásokban szereplő heti 48 órás maximális munkavégzésnek. Fel kell számolni a munkáltatói vagy megélhetési kényszerből adódó aránytalan terhelést és egészségkárosodást okozó munkavégzést. Ösztönözni kell a munkaidő és a rendkívüli munkavégzés idejének csökkentését, biztosítani kell a kollektív és egyéni beleszólás lehetőségét a munkaidő beosztásába. A LIGA támogatja a kötelező munkaidő csökkentését. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai célkitűzései között hangsúlyosan jelenik meg a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. Magyarországon is meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, melynek egyik eszköze a munkaidő fokozatos csökkentése. A munkavállalói jogok érvényesülését erősítendő a LIGA el kívánja érni a szakszervezetek általi bírósági eljárás kezdeményezése lehetőségének törvénybe iktatását, a szakszervezeti tagok egyéni jogvitáiban is. A LIGA határozottan igényli a törvényhozástól, az igazságszolgáltatás intézményeitől, hogy hozzanak hathatós intézkedéseket a munkaügyi ítélkezés felgyorsítására! A munkaügyi jogszabályok érvényesülése, a munkaügyi konfliktusok megelőzése és kezelése érdekében a LIGA szükségesnek tartja a munkaügyi ellenőrzés szigorítását. Ehhez javítani kell az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség tárgyi és személyi feltételeit, szervezetének, felügyeletének tripartit jellegűvé tétele mellett. 2. Szakszervezet-politika, szervezeti működés A munkavállalói érdekvédelem jelenlegi helyzetében a LIGA Szakszervezetek rendkívül fontosnak tartja a hatékony érdekérvényesítést. Ennek érdekében elősegíti a szakszervezeti mozgalom megerősödését, a szakszervezeti mozgalom megújulását, az új kihívásokhoz történő alkalmazkodást és ezen keresztül a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítását. 2.1. Konföderációs kapcsolatok Az elmúlt években a magyar szakszervezeti mozgalmat olyan kihívások érték egyrészt a gazdasági-társadalmi átalakulás oldaláról, másrészt a politika részéről, melyek azt vetik fel, hogy javítani kell az alkalmazkodó képességet és meg kell erősíteni a szakszervezeti mozgalmat. A LIGA elkötelezett a munkavállalók helyzetének javítása érdekében, ezért célul tűzi ki minden olyan ágazati szakszervezetet, szakszervezet integrálását a verseny és közszférában egyaránt melyek, fontosabbnak tartják a munkavállalók sorsát, mint saját politikai, szervezeti érdekeiket. 14

A LIGA elkötelezett amellett, hogy rendeződjön a szakszervezeti konföderációk közötti viszony. Ennek érdekében javasolja, hogy kerüljön sor egy munkavállalói körben megrendezett választásra. Ennek eredményére kellene alapozni a legfelsőbb szintű érdekegyeztető fórumokban való részvételt és az ottani döntéshozatali rendszert. A LIGA egyben kinyilvánítja, minden olyan konföderációval kész az eddigieknél szorosabb együttműködésre, mellyel egyeztethetők a közös érdekek és értékek. 2.2. A belső működés A közös szervezet létrehozása tehermentesítheti a LIGÁ-t is, melynek következtében lehetővé válhat a belső szervezeti működés racionalizálása és a megmaradó funkciók hatékonyabb ellátása. A LIGA alkalmazkodóképességének és együttműködési képességének javítása érdekében meg kell erősíteni az alábbi területeket: Tovább kell erősíteni a LIGA működésének anyagi bázisát. Növelni kell a LIGA tömegbázisát. Ennek érdekében fel kell térképezni a szakszervezeti szervezettség helyzetét. A szervezés elsődleges célja a nem szervezett munkavállalók mozgósítása és ez által a globális szervezettségi szint javítása. Törekedni kell a meglévő, sehová sem tartozó szakszervezetek integrálására, új tagszervezetek létrehozására, valamint a nem klasszikus munkaviszonyban dolgozók szervezésére. A szervezési munkában meg kell osztani a feladatokat a LIGA tagszervezetei, a LIGA tagszervezetekből álló szövetségek, a LIGA, valamint a társkonföderációk között, figyelembe véve azt az alapelvet, hogy minden szint a neki megfelelő feladatot végezze el. Ösztönözni kell a regionális működést. Annak érdekében, hogy a LIGA Szakszervezetek meg tudjon felelni az átalakuló érdekegyeztető fórumoknak, a konföderáción belül lehetőséget kell adni új szerveződések létrejöttének. Így az elkövetkező időszakban lehetőség nyílik ágazati-szakmai szervezetek, valamint szektoriális szervezetek és megyei koordinációs fórumok alakítására. Tovább kell javítani a LIGA információs munkáját. Ennek során meg kell szólítani elsősorban a szakszervezeti tagságot, de a társadalom többi tagját is! Széles körben alkalmazni kell a korszerű információtovábbítási és média eszközöket. Ezeket az eszközöket fel kell használni a belső demokrácia és szervezeti működés javítására, valamint az eddig nehezen elérhető rétegek (pl. fiatalok) megszólítására is. A LIGA fokozott figyelemmel segíti az esélyegyenlőség megvalósulását! Ennek érdekében a konföderáció szintjén működteti az Esélyegyenlőség Tagozatot, és szakmai segítséget nyújt szervezeteinek az esélyegyenlőség megteremtéséhez, ill. a diszkrimináció bármely formája elleni harchoz. A Liga szakszervezetek fontosnak tartja a munkavállalói participáció létrejött intézményeit. Konstruktív együttműködést alakít ki az érdekeltségi körébe eső üzemi tanácsokkal és európai üzemi tanácsok képviselőivel, a munkavédelmi képviselőkkel, a felügyelő bizottságokba delegált munkavállalói képviselőkkel. A LIGA Szakszervezetek Programjában kulcskérdésnek tekinti a szakszervezeti tisztségviselők és a munkavállalók képzését. Olyan eszköznek, amely hosszútávon biztosítja a szakszervezet érdekvédelmi képességének megőrzését és fejlesztését, amely eszköz lehetővé teszi, hogy az érdekvédelmi munka megfeleljen a munka világa kihívásainak. 15

A képzéseknek, amellett, hogy célul kell kitűzniük a szakmai megalapozottságot és az elérhető legmodernebb tudásanyag közvetítését, azokat az értékeket kell közvetíteniük, amelyeket a LIGA Szakszervezetek magáénak vall. Ezért a képzések hangsúlyos része kell legyen az együttműködés, a feladatok kollektív megoldásának hangsúlyozása, a társadalmi szolidaritás eszméje, harc a megkülönböztetés és kirekesztés ellen, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme. Mindezeken túl a képzéseknek elő kell segíteniük, hogy a munkavállalók képviselői egyenlő felekként tudjanak tárgyalni mind a munkáltatókkal szemben, mind az állami szervek által kialakított fórumokon. A képzéseknek feladata a LIGA Szakszervezetek szakszervezetpolitikai elveit, testületeinek döntéseit szakmailag támogatni. A képzéseknek figyelembe kell venniük az Európai Szakszervezeti Szövetség céljait, eszközként kell tekinteniük a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, biztosítva, hogy a LIGA tisztségviselői határokon átívelő feladatokat lássanak el, szakmai érdekeiket nemzetközi fórumokon is képviselhessék, illetve más országok pozitív példáit átvegyék. A képzések szervezése során biztosítani kell a képzéseken már részt vett tisztségviselők továbbképzését, illetve a képzések megnyitását újonnan választott szakszervezeti tisztségviselők felé. A képzések hozzáférhetőségének tekintetében biztosítani kell az átláthatóságot, a regionális elvet és a továbbképzés lehetőségét. Lehetővé kell tenni, hogy a LIGA Szakszervezetek az elkövetkező négy év végére saját, akkreditált képzési programmal rendelkezzen. 2.3. Külső kapcsolataink 2.3.1. A m u n k á l t a t ó k f e l é Nem csak a munkavállalók, és a potenciális szakszervezeti tagok szemében kell javítani a LIGA képet erre szükség van a munkáltatók és szervezeteik vonatkozásában is. Tudatosítani kell, minden kapcsolatban, partnerben, hogy a LIGA következetes, szakmailag hiteles, határozott, de megállapodás-képes partner a munka világában. Az Országos Érdekegyeztető Tanács formális keretein kívül is érdekelt a munkáltatói szervezetekkel folytatott érdemi és eredményorientált párbeszédben, tárgyalásokban. Hazánkban a gazdaság jelentős szereplőivé váltak a multinacionális és nemzetközi vállalatok. A LIGA Szakszervezetek az ezen a területen jelentkező új típusú problémák kezelése érdekében fontosnak tartja: az intézményesített kapcsolat kiépítését a konföderáció és a nevezetteket tömörítő munkáltatói szövetségek között. a multinacionális vállalatoknál és a vegyes vállalatoknál dolgozó LIGA tagszakszervezetek állandó, rendszeres konzultációjának megteremtését. a multinacionális vállalatokkal és a vegyes vállalatokkal kapcsolatos kérdésekben állandó egyeztetést, szükség esetén - a munkavállalók érdekében - a közös fellépés a szakszervezeti konföderációk között. 2.3.2. A p á r t o k f e l é A LIGA, mint országos szakszervezeti konföderáció kapcsolatot tart fenn a hazai politikai élet szereplőivel, a LIGA szellemiségének megfelelő értékeket valló pártokkal. Változatlanul fontosnak tartjuk azonban a pártoktól való függetlenség megőrzését. A függetlenség megőrzése mellett azonban fokozni kell az aktivitást, meg kell értetni törekvéseinket, nézeteinket 16

befolyásolnunk kell a politikai szereplőket a munkavállalói érdekek által meghatározott módon. 2.3.3. A civil szervezetek felé A LIGA álláspontja szerint a sokszínű civil szerveződések a demokrácia alapzatát jelentik. A LIGA a közös érdekek és törekvések alapján széleskörű összefogást és együttműködést ajánl a civil szervezeteknek. 2.3.4. A k ü l f ö l d f e l é Nemzetközi kapcsolatok: A LIGA számára mindig fontos volt, hogy erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen, mivel a nemzetközi támogatottság növeli egy szervezet erejét és elismertségét. Ezt a célkitűzést továbbra is fenn kell tartani, és mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzetközi színtéren ne csak jelen legyünk, hanem jelentős befolyással is bírjunk. A nemzetközi kapcsolatok továbbá azért is fontosak, hogy átadhassuk egymásnak a tapasztalatainkat, hogy a mások által elkövetett hibákat mi ne kövessük el, és mások a mi hibáinkból okulhassanak. A legnagyobb hangsúlyt azonban az Európai Szakszervezeti Szövetségben való munkánkra kell fektetnünk, mert az ESZSZ az EU szociális partnereként befolyásolni tudja azokat az Európai Unió szintjén megszülető döntéseket, melyek itthon már nem megváltoztathatók és közvetlenül kihatnak a magyar munkavállalók élet- és munkakörülményeire. Az ESZSZ Végrehajtó Bizottságának és más testületeinek döntéseit úgy kell befolyásolni, hogy megjelenítsük azokban a magyar munkavállalók érdekeit. Meg kell erősíteni a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség munkájában való részvételünket is, különös tekintettel annak európai regionális szervezetére, a PERC-re. Részt kell természetesen vennünk az NSZSZ világméretű akcióiban is. Mindkét nemzetközi szervezet esetében arra kell törekednünk, hogy szakmai/ágazati szervezeteink számára elősegítsük, hogy mind az NSZSZ-hez, mind az ESZSZ-hez tartozó szakmaiágazati szervezetek tagjai legyenek. Bár az előző kongresszus óta bekapcsolódtunk az OECD Szakszervezeti Tanácsadó Testületének, a TUAC-nak a munkájába, el kell érnünk, hogy a TUAC szakbizottságainak munkájában is részt vegyenek a LIGA képviselői. A munkavállalók számára nagyon fontos szervezet az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO. A LIGA a Nemzeti ILO Tanács tagjaként folyamatosan részt vesz a szervezet munkájában. Ezt továbbra is fenn kell tartani. Kétoldalú kapcsolatainkat tovább kell erősítenünk, különös tekintettel a szomszédos országok szakszervezeti konföderációira. Törekednünk kell a már meglévő kétoldalú kapcsolataink megtartására, valamint továbbiak kiépítésére. A nemzetközi szolidaritás jegyében segítséget kell nyújtanunk azon országok konföderációinak, ahol nem zajlott még le a politikaigazdasági átalakulás. Fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk nemzetközi szolidaritási akciókban, mind európai, mind világszinten, és jól használjuk fel a nemzetközi szakszervezeti mozgalom által kínált lehetőségeket a LIGA javára. 17

Határozat: A LIGA Tanács megtárgyalta és elfogadta a Program módosítási javaslatokat és azokat elfogadásra ajánlja a Kongresszusnak. Budapest, 2009. november 2. LIGA Tanács 18