A MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Jóváhagyta:.. Dr. Bugya László 2008

TARTALOMJEGYZÉK 1 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE...5 1.1 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM RENDELTETÉSE...5 1.1.1 Az IMIP értelmezése...5 1.1.2 Az IMIP helye a dokumentációs rendszerben...5 1.1.3 A 3/2002-es OM-rendelet 4. (1)...6 1.1.4 A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet...6 1.2 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELHASZNÁLÁSI KÖRE...6 1.3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA...7 1.4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM HATÁLYBA LÉPTETÉSE...7 1.5 ELOSZTÁS...8 1.6 VÁLTOZTATÁS...9 1.7 FELÜLVIZSGÁLATOK...10 1.8 SZAKKIFEJEZÉSEK...11 2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...12 2.1 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE...12 2.2 KÉPZÉSI PROFILUNK...14 2.3 AZ ISKOLA FELADATAI (ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT)...15 2.4 SZABÁLYOZOTTSÁG...15 2.5 AZ INTÉZMÉNY RÉSZLETES SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE...15 3 MINŐSÉGPOLITIKA...17 3.1 HIVATKOZÁS AZ ÖMIP-RE...17 3.1.1 Mátészalka Város önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszerének minőségpolitikai nyilatkozata...17 3.2 A MINŐSÉGÜGYI ELVÁRÁSOK A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA ALAPJÁN...19 3.3 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK...20 3.4 JÖVŐKÉPÜNK...20 3.5 MINŐSÉGPOLITIKA...20 4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER...22 4.1 ÁLTALÁNOS RÉSZ...22 4.2 A DOKUMENTÁLÁS KÖVETELMÉNYEI...26 4.2.1 Általános rész...26 4.2.2 A dokumentumok kezelése...26 4.2.3 A feljegyzések kezelése...26 5 A VEZETÉS...27 5.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE...27 5.2 PARTNERKÖZPONTÚSÁG...27 5.3 MINŐSÉGPOLITIKA...28 5.4 TERVEZÉS...28 5.4.1 Minőségcélok...28 5.4.2 Minőségirányítási rendszer tervezése...29 5.5 FELELŐSSÉGI KÖR, HATÁSKÖR ÉS KOMMUNIKÁCIÓ...29 5.5.1 Felelősségi kör és hatáskör...29 5.5.2 A vezetőség képviselője...29 5.5.3 Belső kommunikáció...30 5.6 ÖNÉRTÉKELÉS, AZ INTÉZMÉNYI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE...30 5.6.1 Általános követelmény...30 5.6.2 Az ellenőrzés bemenő adatai...30 5.6.3 Az ellenőrzés kimenő adatai...30 6 GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL...30 6.1 GONDOSKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKRÓL...30 2

6.2 EMBERI ERŐFORRÁSOK...30 6.2.1 Felkészültség...30 6.2.2 Képzés, továbbképzés...31 6.2.3 A munkatársak értékelése...31 6.2.4 A képzés, továbbképzés dokumentálása...31 6.3 INFRASTRUKTÚRA...31 6.3.1 Információs rendszer...31 6.4 MUNKAKÖRNYEZET...32 7 A SZOLGÁLTATÁS ELŐÁLLÍTÁSA...32 7.1 A SZOLGÁLTATÁS-ELŐÁLLÍTÁS MEGTERVEZÉSE...32 7.2 A PARTNEREKKEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK...32 7.2.1 A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása...32 7.2.2 A szolgáltatásokra vonatkozó követelmények átvizsgálása...33 7.2.3 Kapcsolattartás a partnerekkel...33 7.3 TERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉS...34 7.4 SZOLGÁLTATÁSAINK MEGVALÓSÍTÁSA...34 7.4.1 A szolgáltatás végrehajtásának szabályozása...34 7.4.2 A szolgáltatás folyamatainak érvényesítése...34 7.4.3 Azonosítás és nyomonkövetés...34 8 ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉS...35 8.1 ÁLTALÁNOS RÉSZ...35 8.2 ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS...35 8.2.1 Indikátorrendszer...35 8.2.2 Belső értékelési rend működtetése...35 8.3 FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS...36 8.3.1 A partnerek elégedettsége...36 8.3.2 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése...36 8.4 A NEM MEGFELELŐ SZOLGÁLTATÁS KEZELÉSE...36 8.5 AZ ADATOK ELEMZÉSE...36 9 PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER...37 9.1 BEVEZETÉS...38 9.2 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK...38 9.3 RÉSZLETES SZABÁLYOK...40 9.3.1 A teljesítményvizsgálat célja és jellege...40 9.3.2 Az értékelés tárgya, módszerei...41 9.3.3 Felelősök és feladatköreik...43 9.3.4 Az értékelés részletes kritériumrendszere és az értékelés elvégzésének eljárásrendje...44 9.3.5 A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása...49 9.3.6 Eljárási szabályok...50 10 A MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYAKORNOKI SZABÁLYZATA...52 10.1 A GYAKORNOKI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA...52 10.2 A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK...52 10.3 A MENTOR FELADATAI ÉS JOGKÖRE...52 10.4 A GYAKORNOK FELADATAI...52 10.5 A GYAKORNOKI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁSI REND...53 10.6 A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE...53 10.7 A GYAKORNOK MINŐSÍTÉSE...54 11 MELLÉKLETEK...56 11.1 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA...57 11.2 FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK LISTÁJA...61 11.3 FOLYAMATTÉRKÉP...62 11.4 A PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERHEZ TARTOZÓ DOKUMENTÁCIÓK...63 11.4.1 ELJÁRÁSREND...63 11.4.2 GAZDASÁGI VEZETŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAP...64 11.4.3 VEZETŐ BEOSZTÁSÚ DOLGOZÓ...65 11.4.4 ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP...67 3

11.4.5 ÓRA/FOGLALKOZÁS-MEGFIGYELÉSI LAP...68 11.4.6 PEDAGÓGUSÉRTÉKELÕ LAP...69 11.4.7 ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP...74 11.4.8 TANULÓI VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP...75 11.4.9 Mérőlapok a kollégiumi teljesítményértékeléshez...76 11.5 A GYAKORNOKI SZABÁLYZATHOZ TARTOZÓ DOKUMENTÁCIÓK...85 11.5.1 Nyilatkozatok...85 11.5.2 Szakmai követelmények...86 11.5.3 Értékelőlap a gyakornok teljesítményének értékeléséhez...89 11.5.4 A gyakornoki követelmények teljesítésének eljárásrendje...93 11.6 MEGFELELTETÉS A KÖZOKTATÁSI (1993. ÉVI LXXIX.) TÖRVÉNYNEK ÉS A 3/2002. OM RENDELETEKNEK...95 11.7 AZ IMIP MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYATÁSA...96 11.8 A SZÜLŐI SZERVEZET EGYETÉRTÉSE...97 11.9 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT EGYETÉRTÉSE...98 11.10 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATA...99 4

1 A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere 1.1 A Minőségfejlesztési program rendeltetése A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a szakképzéshez, nevelő-oktató szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, a szakképzési törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. 1.1.1 Az IMIP értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. (A működés rendje) (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 1.1.2 Az IMIP helye a dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: 5

Ktv. 85. (7): A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügykapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A törvényi utasítások alapján 2003-ban az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését a fenntartói Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítése előzte meg. A törvényi előírás szerint a fenntartó önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátotta az elkészített ÖMIP-et (2004. január 31-ig), és az IMIP ezzel összhangban készült el. Az önkormányzati MIP meghatározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a város adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógus ellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.1.3 A 3/2002-es OM-rendelet 4. (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja, működésének folyamatos fejlesztéséhez. 1.1.4 A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program e tanévben is újabb elemmel bővül. Az intézményeknek 2007. december 31-éig kell elkészíteniük gyakornoki szabályzatukat. 1.2 A Minőségirányítási program felhasználási köre A Minőségirányítási program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, és az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át. A Minőségirányítási program az intézmény minden alkalmazottja számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Célja, hogy a dolgozók megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket. 6

1.3 A Minőségirányítási program módosítása A Minőségirányítási program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területek szakemberei készítik el, ezek ellenőrzését a minőségirányítási vezető végzi. E dokumentumok jóváhagyását az igazgató végzi a Minőségirányítási program esetében az eredeti példány címlapjának aláírásával. Ezt a példányt a minőségirányítási vezető őrzi. Az elosztási listán rögzített munkatársak számára másolatokat biztosít. Az átvételt az elosztási listán mindenki köteles aláírásával igazolni. A Minőségirányítási programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőnél. A módosítást indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti őket. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségirányítási team közreműködésével. A módosított Minőségirányítási programot a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott értekezleten többségi szavazással érvényesítik. A Minőségirányítási programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell. 1.4 A Minőségirányítási program hatályba léptetése A Minőségirányítási programot, mint a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium tevékenységének minőségpolitikáját leíró, és azzal összhangban lévő szabályozó dokumentumot a fedőlapon feltüntetett dátummal jóváhagytam. A program hatályba lép a fenntartó jóváhagyásával. Mátészalka, 2008. december 20. Dr. Bugya László igazgató 7

1.5 Elosztás 1 Sorszám Beosztás / szervezet Név Aláírás 1 (T) Igazgató Dr. Bugya László 2 Minőségirányítási vezető Barkován Ferenc 3 Minőségirányítási referens Fejérné Szalai Éva 4 Minőségirányítási referens Kovács Krisztina 5 Kollégiumvezető Lengyel Zoltán Átvétel dátuma Visszavonás dátuma (T) = Törzspéldány ( * ) = Változások átvezetésére nem kötelezett példány Ez a lap nem cserélhető! 1 Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, MKK, EKK és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát. 8

1.6 Változtatás Változtatott Fejezet Oldal Változtatás oka Végezte Dátum Változat Megjegyzés Ez a lap nem cserélhető! Szükség esetén a nyilvántartás pótlap behelyezésével folytatható. 9

1.7 Felülvizsgálatok Felülvizsgálat oka Felülvizsgálatot végezte Aláírás Dátum Érvényességi határidő Ez a lap nem cserélhető! Szükség esetén a nyilvántartás pótlap behelyezésével folytatható. 10

1.8 Szakkifejezések Vevő, fenntartó Partner Főfolyamat Vezetési folyamat Támogató folyamat Kulcsfolyamat Aki finanszírozza a szolgáltatást Az ügyfelek, a vevők, a fenntartó, a szaktanácsadók, az utazótanárok és a dolgozók Az Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálja Szervezetünk irányításának eszköze A rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamat Az intézmény céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegesen szolgáló folyamatok 11

2 Az intézmény bemutatása Neve: Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 4400 Mátészalka, Baross László utca 9-11. Tel/fax: 44/311-522 E-mail: iskola@maszik.sulinet.hu Fenntartója: Mátészalka Város Önkormányzata Jogállása: Önálló gazdálkodású intézmény Az alapító okirat kelte: 2007. augusztus 1. 2.1 Az iskola története A Mátészalkán működő 3 szakképző iskola, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola és a Gépészeti Szakközépiskola integrációjával 2007. augusztus 1-jén létrejött a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézményünk a térség meghatározó szakképző iskolája lett mind a dolgozói, mind a tanulói létszámát tekintve. Az összevonás lehetőséget biztosít az egységesített intézménynek arra, hogy nem csak a város, de a térség legnagyobb képzési palettájával rendelkező iskolakomplexumává váljon. A mindennapi feladatok ellátásáról 307 dolgozó kitartó munkája gondoskodik annak érdekében, hogy az iskola 2860 diákja a lehető legjobb minőségű ellátásban részesüljön. Az intézményt alkotó három tagintézmény egyenként is eredményes és változásokkal teli múltra tekint vissza. Reményeink szerint a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, mint jogutód rövid idő alatt képes lesz ötvözni magában a tagintézmények által magukkal hozott értékeket és az ezekkel szemben támasztott elvárásoknak megfelelni. A Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola néven kezdett működni 1927-ben. Már ebben az évben megindult az oktatás, de csak 1930-ban kapta meg azt az épületegyüttest, melyet 1952-ben bővítettek ki 8 tanteremmel és ebben a formában biztosít helyet napjainkban is a mezőgazdasági oktatás számára. 1954-ben indult be a 4 éves technikumi képzés (nappali, ill. levelező). 1962-ben az intézmény felvette a nagy magyar növénynemesítő, Baross László nevét. 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskola, majd 1965-től kezdődött a szakmunkásképzés állattenyésztő (baromfi, sertés, szarvasmarha) szakon. 1978-tól szakmunkásképzési célú szakközépiskolává vált, állattenyésztő és mezőgazdasági gépész szakmában, 1987-ben beindult a technikusképzés is 4+1-es formában. 1992-től elkezdett a képzési profil bővülni, és azóta folyamatosan változik mind a mai napig ezzel is követve a munkaerő-piaci változásokat. Jelenleg az iskola épületében minden tanított szakmának külön szaktanterem áll rendelkezésre (géptan, erdész-vadász és dísznövénytermesztő előadók, továbbá az egyes közismereti szaktantárgyakhoz szükséges szaktermek: kémia, biológia, fizika). A nyelvi és informatikaképzésben a nyelvi labor és a két informatika szaktanterem is segítséget nyújt tanárain számára. Az iskola tanulóinak lehetőségük nyílik alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam elvégzésére, és sikeres vizsgák letétele után OKJ-s oklevelet is szerezhetnek. A korszerű tornateremben, kondicionáló teremben, illetve az iskola területén lévő kivilágított, bitumenes pályán a rendszeres sportolási lehetőség is biztosított. A tagiskola részt vesz a Szakiskolai Fejlesztési Program II. pályázati programban, melynek révén az oktató-nevelő munkába már beemelte a projektmódszer szerinti oktatás alapjait, s a program által igen sok fejlesztésen ment keresztül az elmúlt másfél évben. 12

Az program elvárásainak megfelelően a tanítás az alap oktatási területeken kívül (4 kilencedik, 3 tízedik, 4 tizenegyedik, 4 tizenkettedik, 2 technikus osztály) egy reintegrációs osztályban is folyik Az intézmény képzési rendszere két szakaszra bontható. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszra és a szakképzésre. Az első szakasz szakközépiskolánál a 9-12. év, szakiskolánál a 9-10. év. Ezeken az évfolyamokon szakmai orientáció vagy már szakmai alapozás folyik. Az érettségivel záruló szakközépiskolai évek után az igényeknek megfelelően indul mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gépésztechnikus, agrárkörnyezet gazda, erdészeti technikus OKJ-s képzés, ezüstkalászos- illetve aranykalászos gazda tanfolyamok. A szakiskolai tanulók a második szakaszban mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó, erdészeti szakmunkás, dísznövénykertész, vadász, vadtenyésztő szakokat választhatják. A Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola jogelődje az 1893 szeptemberében megalakult Iparos Tanonciskola volt, Hermann József igazgatásával. 1968-ig a nyíregyházi 110. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött Mátészalka város különböző pontjain. 1968 szeptemberében 138. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven önállóvá vált és birtokba vehette a jelenleg is használt és azóta folyamatosan bővített alapépületet. 2002 szeptemberétől az intézet új neve: Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola. 2007. augusztus 1.-jén Mátészalka Város Önkormányzata egyesítette a városban működő szakközépiskolákat Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium néven, az addig Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola lett a bázisintézménye. A szakközépiskolai képzés informatika, közlekedés, faipar, elektronika és elektrotechnika illetve könnyűipar szakmacsoportban folyik. A szakközépiskolánkban folyó nevelés-oktatás tovább építi és mélyíti az általános iskolában tanultakat. A négy év alatt döntően közismereti képzés folyik, ami kiegészül pályaorientációval és szakmai alapozással. A képzés érettségi vizsgával zárul. A szakmai továbbhaladásra a 12. évfolyam után rendszerinformatikus, autószerelő, autóelektronikai műszerész, faipari technikus, mechatronikai műszerész, háztartáselektronikai műszerész illetve ruhaipari technikus szakirányban van lehetőség. Korszerű felszerelt számítástechnikai tantermek állnak rendelkezésünkre az informatikusképzéshez. Az autószerelő és autóelektronikai képzések tanműhelyünkben, vagy külső gyakorlati oktatóhelyen lehetségesek. A szakképzés négy éve alatt az első két évben a NAT szerinti általános műveltséget adó képzés mellett szakmai előkészítő ismeretek és alapozó oktatás folyik. A szakmai képzés a 10. évfolyam után nőiruha-készítő, asztalos, kárpitos, vízvezeték és központifűtés-szerelő, géplakatos, fémforgácsoló, épületburkoló, épületszobrász, ács-állványozó, kőműves, szobafestőmázoló és tapétázó, villanyszerelő, mechanikai műszerész, karosszérialakatos, fodrász illetve optikai üvegcsiszoló szakmák közül választhatnak a tanulók. Jelentős iskolánk holland kapcsolata, ami igen hasznos az EU rendszereihez való alkalmazkodás elősegítésében. Minden évben az intézmény kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjai kölcsönösen meglátogatják egymás iskoláit. Ismerkednek a holland és a magyar oktatási rendszerrel, kultúrával, nevezetességekkel a 13 éve tartó csereprogram keretében. Az intézményhez tartozó faipari tanműhely a legkorszerűbb technológiával van felszerelve, mely a megyében és az országban is példaértékű. Itt sajátítják el szakmai ismereteiket a szakiskolás és szakközépiskolás, valamint a technikus tanulók. A Gépészeti Szakközépiskola Szatmár fővárosának negyedik, legfiatalabb középiskolája közel 40 éves múltra tekint vissza. Az ipari szakközépiskolai képzés ugyanis 1965-ben kezdődött Mátészalkán iskolánk elődjében, az Esze Tamás Gimnáziumban. Az intézmény 13

új épületét 1975-től lakja, de további két évig még gazdaságilag egyben volt a gimnáziummal. Az elmúlt években számtalan mérnöknek alapozta meg műszaki ismereteit, és képezte ki a térség technikus, középfokú műszaki szakembergárdáját az iskola, de nagyon sok pedagógus is kikerült az intézmény padjaiból. A 12. évfolyamot elvégző diákok mintegy 30-35%-a tanult, illetve tanul tovább jelenleg is valamilyen egyetemen, főiskolán. A mindenkori iskolavezetés állandóan kereste a lehetőségét annak, hogy a képzési profilt hozzáigazítsa a térség szakemberigényéhez. Az első agrárgépész osztályt követte a géplakatos szak. Ezt követően 1971-ben lényeges változás lépett be az oktatásba: a szakmunkásképzési célú oktatás mellett megjelent a magasabb szintet jelentő középfokú képzési célú oktatás. Ekkor indult be a gépészeti szak. Sor került fémforgácsolók, élelmiszer-ipari gépszerelők, gépszerkesztők, általános mechanikai műszerészek képzésére. Volt faipari technikusképzés, levelező tagozaton pedig ruhaipari szakképzés is. Érettségi után technikusképzés folyt általános gépszerelő és karbantartó, finommechanikai és automatizálási, valamint gépgyártás-technológiai szakokon. Az iskolában 1975-től 1994-ig gyakorlatilag gépipari képzés folyt. Ekkor viszont elkezdődött a gépipari képzés átalakítása szolgáltató, illetve gazdasági jellegű képzéssé. Ezt a társadalmi változások igényelték. A profilváltást nagyban segítette az, hogy 1995-ben PHARE, majd 1999-ben a világbank által támogatott iskolává vált. Közben 1996-ban összevonták intézményt az épület mögött elhelyezkedő Bajcsy-Zsilinszky Endre Kollégiummal. Itt nemcsak a Gépészeti Szakközépiskola tanulói, hanem az Esze Tamás Gimnázium diákjai is helyet kapnak. 2000. szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés banki szakügyintéző, 2001 tanév elején pedig a gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Főiskola minőségbiztosítása mellett. 2.2 Képzési profilunk Képzési profilunk a következő szakmacsoportokat öleli fel: Elektronika Építészet Faipar Felzárkóztató Gépészet Informatika Könnyűipar Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Nyelvi előkészítő Szociális szolgáltatás Szolgáltatás 14

2.3 Az iskola feladatai (alapító okirat szerint) Középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás Érettségi vizsgára történő felkészítés Felsőfokú tanulmányok megkezdésére történő felkészíts Szakközépiskolai oktatáshoz kapcsolódó nyelvi előkészítő osztály Érettségi vizsgához kötött szakmákban, szakmacsoportokban szakmai vizsgára való felkészítés Felzárkóztató oktatás Tanulószobai foglalkozások szervezése 9.-10. évfolyamon Iskolai könyvtári tevékenység Sporttevékenység Tagozat Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek Diákotthoni, kollégiumi szállás nyújtása Iskolai, intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Járművezető-oktatás Üzletviteli tanácsadás Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés Személyszállítás (tanuló oktatási célú szállítása) Intézményi vagyon működtetése 2.4 Szabályozottság Központi szabályozás legfontosabb elemei: az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről az 1057/2005 (V. 31) kormányhatározat Fenntartói szabályozás: Alapító okirat Helyi szabályozás: A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata, A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja, A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Minőségirányítási Programja, Egyéb a működésre vonatkozó belső szabályzatok. 2.5 Az Intézmény részletes szervezeti felépítése Az intézmény részletes szervezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti. 15

1. ábra Igazgató Gazdasági igh. Gépészeti szakmai igh. Gépészeti közismereti igh. Déri szakmai igh. Gyakorlati oktatás vezető Déri közismereti igh. Déri általános igh. Baross közismereti igh. Baross szakmai igh. Kollégium vezető Minőségirányítási vezető Személyzeti előadó Könyvelők Szakmai munkakö- zös- Közismereti munkakö- zös- Szakmai munkakö- zös- Szakoktatók Közismereti munkakö- zös- Munkaközösség-vezetők Közismereti munkakö- zös- Szakmai munkakö- zös- Szakoktatók Kollégiumi mkvezetők Kollégiumi godnokok Minőségirányítási csoport Pénztár Szakmai tanárok Pedagógusok Szakmai tanárok Tanműhelyek fizikai Pedagógusok Pedagógusok Pedagógusok Szakmai tanárok Tanműhelyek fizikai alkalmazot- Nevelőtanárok Kollégiumi technikai dolgozók Gondnokok Diákönkormányzat Diákönkormányzat Szakmai tanárok Diákönkormányzat Gépkocsi vezetők Raktár SzMK SzMK SzMK Takarítók Karbantartók, fűtők Adminisztrátorok Élelmezési vezető Konyhai dolgozók 16

3 Minőségpolitika 3.1 Hivatkozás az ÖMIP-re Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint Mátészalka Város Önkormányzata által elfogadott, és hatályba léptetett Önkormányzati Minőségirányítási Programot. Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását, az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket 3.1.1 Mátészalka Város önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszerének minőségpolitikai nyilatkozata Mátészalka város, mint a szatmári térség központja széleskörű közoktatási feladatellátásainak során intézményeinek törvényes, hatékony és eredményes működtetésében meghatározó a minőségi kritérium. A fenntartó város Polgármesteri Hivatala a minőségirányítási rendszer kiépítésével folyamatos fenntartásával és permanens fejlesztésével el kívánja érni az országos és helyi oktatáspolitikai célok maradéktalan megvalósítását. Fenntartói kötelezettségeinek teljesítése során mindent megtesz azért, hogy a jogszabályokban előírt és az önként vállalt feladatait az intézmény használók bizalmának és elvárásainak megfelelően teljesítse. A városi önkormányzat és az intézmények működését felügyelő hivatal olyan koordináló, irányító tevékenységet kíván folytatni, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a törvényesség, a nyitottság, az átláthatóság és a mindennapi munkában a minőség iránti elkötelezettség. A város közoktatása tartósan, jó színvonalon és költséghatékonyan működjön, érzékenyen reagálva a változó formai-szakmai és tartalmi kihívásokra, megőrizve a térségben betöltött meghatározó szerepét. Lehetőségeit maximálisan kihasználva fejleszti az intézményrendszerének infrastruktúráját és a humánerőforrás feltételeit, a szociális biztonságot nyújtó jelzőrendszerét, az óvoda és iskola egészségügyi ellátás ágazati szolgáltatásait. Mátészalka város közoktatása feladatainak minőségi szintű teljesítésével alkalmas az alapkészségek és képességek, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiac által elvárt munkavállalói kompetenciák megalapozására, az informatika terén a felhasználói készségek és legkevesebb egy idegen nyelv elemi kommunikációs szintjének megszilárdítására. A középiskolák nagy hagyományaiknak megfelelően, nevelésüket tekintve általánosan, és oktatásukat tekintve iskolatípusonként eleget tesznek a tehetséggondozásban, a továbbtanulásra történő felkészítésben és a közvetlen munkaerő-piaci igények kielégítését kívánó közoktatási feladatok végrehajtásában. (Mátészalka ÖMIP 11. o., 2004) 17

Minőségirányítási elvárások Sikerkritériumok, várható eredmények Módszerek, eljárások Felelősök, közreműködők Megvalósítás gyakorisága, határidő Az intézmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása, a program elkészítése A pedagógiai program felülvizsgálata A kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés Érettségire épülő szakképzés bővítése A beiskolázás tudatos tervezése A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés-értékelés Családi életre nevelés, drog-prevenció Felnőttképzési akkreditáció Munkaerő-piaci helyzet figyelemmel kísérése Központi szakmai programok változásainak követése Szakmai vizsga és követelmény rendszer változásainak követése A MIP koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ez alapján végzik az intézményi minőségfejlesztést A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka Az ehhez szükséges iskolák közötti kapcsolat kialakítása, tájékozottság Önértékelés, célok, feladat és időterv, ellenőrzés, mérésértékelés. Partneri igénymérések, intézkedési tervek minőségirá- Igazgató, nyító team és 2004. június 30. peda- Intézményvezető programkészítő gógusok 2004. június 30. Eredményesség, hatékonyságvizsgálat. Környezetnevelési program, egészség-nevelési program Intézményi szinten továbbképzések, önképzés Igazgató, igazgatóhelyettesek, A kétszintű érettségi szaktanárok bevezetéséig folyama- tosan A munkaerőpiac igényeinek kielégítése csolatos ismeretek, port vezető Munka világával kap- Igazgató, szakmacso- Folyamatos készségek, képességek fejlesztése Jó színvonalú beiskolázás (kellő számú tanuló) Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról Érezhetően javul a családok kohéziója. Az esetlegesen gyakorlatban is felmerülő drogprobléma megnyugtató megoldása A felmerülő reális igények kielégítése A munkaerőpiacon jelentkező reális igények kielégítése Az érvényes központi szakmai program alkalmazása Érvényes szakmai és vizsgakövetelmény szerinti vizsgáztatás Nyílt napok, iskolaismertetők, szülői értekezletek Szaktárgyi és attitűd mérések értékelése. Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése Szoros kapcsolattartás a családdal, gyermekjóléti szolgálattal, rendvédelmi szervekkel Kapcsolattartás Munkaügyi Központi Kamarák Kapcsolattartás Munkaügyi Központi Kamarák Jogszabályok Közlönyök NSZFI honlap Jogszabályok Közlönyök NSZFI honlap Igazgató, pályaválasztási felelős Az ellenőrzési tervnek Bemenet, megfelelően: igazgató, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök Intézményvezetés Osztályfőnök Pedagógusok Intézményvezetés Szakmai munkaközösség Intézményvezetés Szakmai munkaközösség Intézményvezetés Szakmai munkaközösségek Intézményvezetés Szakmai munkaközösségek Minden év novemberében, februárban, márciusban folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos (Mátészalka ÖMIP, 2004) 18

3.2 A minőségügyi elvárások a közoktatási intézmények számára a fenntartói minőségpolitika alapján 1. A közoktatási intézmények jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség-hatékonyan működjenek, garantálják a gyermek/tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével 2. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a változásokhoz, figyelembe véve a helyi lehetőségeket, adottságokat, a fenntartó teherbíró képességét 3. A közoktatási intézmények pályázati tevékenységének fejlesztésével bővüljenek a működési feltételek javítását eredményező források 4. A közoktatási rendszerébe kerüléstől az abból kikerülésig nyomon követhető legyen a gyermek/tanuló tanulási útja 5. Partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási programja, és minőségirányítási rendszerének működtetése 6. Az intézményekben stabil, innovatív nevelőtestületek működjenek, továbbképzéssel, önképzéssel növelve kompetenciájukat 7. Hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a gyermekek/tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátrány kompenzációban, a problémák megelőzésében, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásában 8. Rendszeres kapcsolattartás valósuljon meg az egymásra épülő intézmények között óvoda, általános iskola, művészeti iskola, középiskola a szolgáltatást igénybe vevők érdekében 9. A szülőkkel való kapcsolattartással biztosított legyen a tájékoztatás a közoktatás rendszeréről, a szolgáltatásokról 10. A közoktatási intézményekben dolgozók közéletben való részvételével javuljon az intézmények társadalmi megbecsültsége. Erősödjön az intézmények közötti szakmai együttműködés, a korrekt párbeszéd. 19

3.3 Küldetésnyilatkozatunk Az iskolában minden tevékenységet a nevelő-oktató munka érdekeinek rendelünk alá, a sikerért közösen dolgozunk. Feladatunknak tekintjük a változásokhoz való alkalmazkodást. Érzékenyen reagálunk a társadalmi és a helyi környezet új kihívásaira, hogy magas szintű általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakembereket képezzünk. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Az intézményben a szakemberképzés egyszerre jelenti az ismeretközvetítést, az emberi alapértékek átadását, és a kamatoztatható szakmai felkészültséget. Fontosnak tartjuk a mindennapi életben és a munkahelyen jól alkalmazható képességeknek, készségeknek, tudásnak az elsajátítását, amelyek lehetővé teszik diákjaink számára a folyamatos önképzést, a rugalmas alkalmazkodást, a megszerzett ismeret sokoldalú, kreatív felhasználását. A Minőségirányítási Programban megfogalmazott minőségbiztosítási módszerek, előírások alkalmazásával kívánjuk elérni, hogy a jövőben az iskola minden területén lehetőség nyíljon a folyamatos fejlesztésre, és belső szükségletté váljon a minőségi munkavégzés. 3.4 Jövőképünk Intézményünk olyan oktató-nevelő munkát kíván megvalósítani, mellyel az általa képzett tanulók az Európai Unió által kibővített munkaerőpiacon képesek elhelyezkedni a számukra megfelelő területen. Kompetencia alapú tudást adjon, mely megfelelő alapot képez mind a továbbtanuláshoz, mind a szakterületnek megfelelő önálló fejlődéshez. 3.5 Minőségpolitika Iskolánk, a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium legfontosabb feladatának Mátészalka és vonzáskörzete középiskolai és szakiskolai oktatási igényeinek minél szélesebb körű kielégítését tartja. Intézményünk céljai pedagógiai-szakmai tevékenységünkkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével tanulóink tankötelezettségének teljesítésének biztosítása a kompetencia alapú képzés elterjesztése révén biztosítsuk a tanulók esélyeit a társadalomban az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítés hatékonyságának emelésével a tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése a szakképzésből kikerülő diákok munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodását figyelemmel kísérő intézményi nyomkövetési rendszer, pályakövetési rendszer kialakítása az előrehozott érettségi vizsgák feltételeinek szélesebb körben való megteremtése az idegen nyelvi érettségi eredményesebbé tétele mellett elérhetőbbé tesszük a nyelvvizsga megszerzését a kollégium, mint közösség erősítése által a kollégiumi férőhelyek kihasználtságának fokozása 20