Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja Pedagógiai művelődési program 2010
PEDAGÓGIAI MŰVELŐDÉSI PROGRAM I. NEVELÉSI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 5 2. JOGI STÁTUS ALAPÍTÓ OKIRAT ( MELLÉKLET ) 5 1. BEVEZETŐ 3 2. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK 4 3. JOGI STÁTUSZ 5 3.1. Az óvodai nevelés helyi rendszer 6 3.2. Alapelveink 7 3.3. Céljaink 8 4. GYERMEKKÉPÜNK 9 4.1. Óvodakép: 10 4.1.2.Helyzetelemzés 10 4.1.3. Értékeink és céljaink az igények tükrében 10 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 12 5.1. Az egészséges életmód kialakítása 12 5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 14 5.3. Az egyéni bánásmód a közösségben 15 5.4. Hagyományaink és ünnepeink 16 5.5. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 17 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 19 6.1. Személyi feltételek 19 6.2. Tárgyi feltételek 20 6.3. Az óvodai élet megszervezése 21 6.4. Az óvoda kapcsolatai 23 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 26 7.1. Játék 26 2
7.2. Mese, vers 27 7.3. Ének- zene, énekes játék 29 7.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 31 7.5. A mozgás 33 7.6. A külső világ tevékeny megismerése 34 7.7. Munka jellegű tevékenységek 37 7.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 39 7.9. Horvát kisebbségi nyelvoktatás 40 8. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 44 9. SZÜLŐI IGÉNY ALAPJÁN SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK 45 10. GYERMEKVÉDELEM 46 11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE 49 12. ESZKÖZRENDSZER 51 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 53 3. HELYZETELEMZÉS 6 3.1. Az iskola működésének tárgyi, személyi feltételei 6 3.2. Az iskola helyi sajátosságai 7 3.3. A képzés szerkezete és a tanulás szervezeti formái 10 3.4. Hagyomány és kapcsolatrendszer 12 4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK, PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 14 5. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJAI 15 6. AZ ISKOLA ÉRTÉKEI, CÉL- ÉS FELADATRENDSZER, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 17 6.1. Értékek, célok, feladatok a TÁMOP 3.1.4 pályázat 18 6. 2. Személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai 24 feladatok 6.2.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 26 6.2.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység 26 6.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 34 6.2.4. A szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőséget segítő tevékenységek 37 3
6.2.5. Napközi otthon, tanulószoba, menza 40 6.2.6. A szabadidős tevékenységek személyiségfejlesztő szerepe 45 6.2.7. A könyvtár szerepe 47 6.2.8. A hagyományok szerepe 48 7. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM, A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA 49 7.1. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 49 7.2. A mindennapi testedzés programja 52 7.3. Az iskolai környezeti nevelés programja 53 7.4. Az iskolai egészségnevelés programja 61 8. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN 76 8.1. Tanulói részvétel, diákönkormányzat 76 8.2. Az iskola és a szülői ház kapcsolata 77 9. KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG 80 9.1. Helyzetelemzés 80 9.2. Célok, feladatok, tevékenységek 87 10. FELTÉTELEK 93 11. MELLÉKLETEK 94 Összesítő kimutatás az eszközhiány jegyzékének alakulásáról 94 A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében beszerzett taneszközök 96 4
A Szentistváni ÁMK nevelőtestülete 2009. szeptember 1 től részt vesz a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2. 2009-0094 Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben pályázat megvalósításában. Ennek értelmében átdolgozásra került az intézmény Pedagógiai Művelődési Programja, amely szervezetileg és tartalmilag igazodik a törvényi szabályozáshoz, ugyanakkor az intézmény jó hagyományaira, a nevelő oktató munka tapasztalataira, a partneri elégedettség méréseinek eredményeire támaszkodva fogalmazza meg az új oktatási és nevelési célokat, feladatokat. A módosításokat a Pedagógiai - Művelődési Programban kék betűkkel jelöljük. Baja, 2010. április 30.. Osztrogonácz József igazgató 5
1. BEVEZETŐ Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk. (Marie Curie) Intézményünk kétszáz éves múltra tekint vissza. A vert földből készült, olajos padlózatú, hiányos bútorzatú egy tantermes iskolából a XX. század végére több épületből álló, tornacsarnokkal és számítástechnikai termekkel rendelkező, két tagóvodát is magáénak tudó oktatási intézmény lett, mely küzd a kor minden bajával és próbálja kihasználni az adott lehetőségeket. Az egykor itt dolgozó iskolamesterek, nótáriusok, kántortanítók gazdag hagyományt bíztak az utókorra, amit nekünk, a ma élő pedagógusoknak tisztelnünk és ápolnunk kell. Tovább kell vinnünk a sokszor nehézségekkel, nyomorral, értetlenséggel küzdő elődeink példás munkásságát, emberségét, gyermekszeretetét. Nekik köszönhető, hogy mezítlábas, vászontarisznyás, palatáblás kisdiákból, tudományokban jártas, számítógépet kezelni tudó, okos, értelmes gyermek lett. Az elmúlt esztendőkben Magyarországon több emberöltőnyi változást éltünk át. Úgy gondoljuk, hogy az iskolarendszer változtatásra szorul, mert mind kevésbé szolgálja a jövőt, gyermekeink és az ország jövőjét. Nem gyermekeinknek kell megváltozniuk, hogy megfeleljenek az iskola igényeinek, hanem az iskolának kell változnia, hogy valóban alkalmas legyen gyermekeink sokirányú és egyenként eltérő képességeinek kibontakoztatására. Pedagógusaink számára kihívást jelentenek ezek a feladatok, s bízunk benne, hogy a jövő iskolája valóban a gyerekek érdekeit szolgálja. A 2009/2010 tanévtől intézményünkben meghatározó jelentőségű feltétel rendszerbeli, illetve ezzel összefüggésben tartalmi változás következett be. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2. - 2009-0094 " Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben " pályázat keretén belül, teljes intézményi szinten megvalósul a kompetencia alapú oktatási programcsomagok implementációja, új tanulásszervezési eljárások bevezetése, ehhez kapcsolódóan a kollégák szakmai felkészítése, és a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, oktatási segédanyagok beszerzése. 2. ALAPÍTÓ OKIRAT ( MELLÉKLETBEN)
3. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. BEVEZETŐ Intézményünk a Szentistváni Általános Művelődési Központ. Intézményegységenként az óvodák 2 épületben találhatók. - Bernhart Sándor Utcai Óvoda - Templom Utcai Óvoda Az alábbi program mind a 2 óvoda egységes alapdokumentuma. 3.2. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni, és fülével hallani. Meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között a gyermek felelőssége is kicsírázik. (Mérei Ferenc) 7
3.3. JOGI STÁTUSZ Az intézmény neve: Szentistváni Általános Művelődési Központ Az intézmény címe: Baja, Bernhart Sándor utca 94. Baja, Templom utca 15. Az intézmény típusa: tagóvodák Az óvodai csoportok száma: 8 Férőhelyek száma: 200 Alapítója: Baja Város Képviselő Testülete Alaptevékenység, szakfeladat: Óvodai nevelés Alkalmassá tétel az iskolai élet elkezdésére Gyermekétkeztetés Feladatellátást szolgáló vagyon: az önkormányzati ingatlan vagyonkatesztere az intézményi leltár szerint 8
3.3.1. Az óvodai nevelés helyi rendszere: Az óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés fő feladatai A nevelés- fejlesztés fő eszközei Egészséges Személyi, életmódra tárgyi, nevelés környezeti feltételek Szocializáció az érzelmi A tevékenységek kerete: A nevelési biztonság folyamat eszközeivel tervezése A 1. Játék N N 2. Mese-vers E Y 3. Ének-zene V A 4. Rajzolás, E N mintázás, L Y kézimunka É E 5. Mozgás S L 6. A külső világ V tevékeny I megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. Tanulás A fejlődés várható főbb jellemzői óvodás kor végére 9
3.3.2. Alapelveink: - Első és legfontosabb alapelvünk, hogy nevelőtestületünk minden tagja kivétel nélkül ismerje az óvodai nevelés országos irányelveit, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit és a Templom utcai óvoda, mint horvát nyelvet oktató óvoda, ismerje a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelveit is. - Helyi Óvodai Nevelési Programunk alapelve és célja csak az lehet, amelyet mindannyian elfogadunk. - Tiszteletben kell tartanunk a szabadságjogokat, a gyermeki jogokat, valamint a hazai nevelési hagyományokat az egyenlő hozzáférés biztosításával. - Mivel a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, a mi feladatunk ennek kiegészítése, segítenünk kell a gyermeki személyiségfejlődést, egyéni képességeinek kibontakozását. - Óvodai nevelőmunkánkat tudatosan kell tervezni és végezni. - Munkánk során nagy figyelmet kell szentelnünk annak a felismerésnek, hogy a gyermekek biológiai érése nem egy időben megy végbe, ezért elengedhetetlen a differenciált bánásmód. - Oda kell figyelnünk minden egyes gyermek fejlettségi szintjére, haladási tempójára, és mindent el kell követnünk, hogy a gyengébb képességű gyermekeknek alkalmuk legyen a felzárkózásra. - Fontos, hogy az óvodában töltött idő alatt a gyermekek életkoruknak megfelelően tevékenykedhessenek, alkothassanak, s ezáltal sikerélményhez jussanak. - A motiváció egyértelműen a siker tartozéka. - Az eredményes munkánk feltétele, hogy a szülők rendszeres tájékoztatást kapjanak az óvodában folyó munkáról, s ezáltal segíthessék azt. - Elengedhetetlenül fontos, hogy az óvoda mentes legyen minden olyan személytől, eljárásmódtól, eszköztől, aki, vagy amely a gyermeki személyiség kibontakozását károsan befolyásolja. 10
3.3.3. Céljaink - Céljainkat csak a valós helyzet ismeretében és önismeretünk tükrében tervezhetjük. - Céljainkat csak a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk megvalósítani. - Biztosítani kell a gyermekek harmonikus fejlődését, elősegíteni személyiségének kibontakozását, segíteni a tehetséges gyermekek szakirányú fejlesztését, és lehetőséget kell teremteni a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatására. - Minden életkorban kettős feladatot kell megoldanunk: 1. az adott életkor feladatait 2. a következő életszakasz előkészítését - Fontos, hogy a gyermekek érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkörben töltsék napjaikat. - Napi tevékenységük során központi helyet foglaljon el a játék. Ehhez biztosítanunk kell a sokrétű tevékenységek lehetőségét, az egészséges környezet kialakítását. - Sokoldalú nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét, és az érzelmi (emocionális) biztonság burokrendszerében biztosítani kell mind a testi (szomatikus), mind az egészségügyi (mentális), mind a közösségi (szociális) fejlődést. - A családdal együtt felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek személyiségének alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek, és az együtt elért eredmények megalapozzák az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feltételeket. - Fontosnak tartjuk a megfelelő szokásrendszer kialakítását, mely nagymértékben elősegíti a sikeres iskolai tanulást. - El kell követnünk mindent annak érdekében, hogy a szülők értsék meg és legyenek tisztában azzal, hogy az iskolai élet elkezdésére alkalmas gyermeknek indokolatlan, sőt egyes esetekben hátrányos még egy évet az óvodában tölteni: fellazul a figyelme, érdektelen lesz a már ismert feladatok iránt, stb. - Ugyanilyen fontos szempontnak kell tekintenünk az elmaradott gyermekek felzárkóztatását is. Felelősségteljes döntés alapján kell alkalmaznunk a kompenzálást vagy a temporizálást. - A sajátos nevelési igényű gyermekeink számára gondoskodnunk kell a szükséges személyi és tárgyi környezetről. 11
3.4. GYERMEKKÉPÜNK Minden ember, minden gyermek személyiség. A személyiség részben öröklött, részben szerzett tulajdonságok integrációja. A gyermek közvetlen környezete, a külső ingerek, az őt érő különböző hatások nagymértékben befolyásolják személyiségének alakulását. A családi nevelés, az óvoda- család kapcsolata, az óvodai nevelés, a játék, a közösségi nevelés, az óvónő személyisége mind szerepet játszanak a gyermek adottságainak alakulásában. A fejlődés szempontjából döntő, hogy az első években milyen a családi légkör, a szülők egymáshoz és a gyermekhez való viszonya. A családi nevelés folytatója, kiegészítője 3 éves kor után az óvodai nevelés. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Szükséges, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. Tekintettel kell lennünk azokra a gyermekekre is, akik veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, magatartási, illetve személyiségzavaraik vannak. Mindig figyelembe vesszük a gyermek érzelmi állapotát. Alapozunk tevékenységközpontú magatartására. Nagy mozgásigényéhez biztosítjuk a megfelelő feltételeket, hogy mozgása harmonikussá, összerendezetté váljon. Legyen önálló, játékos, rendelkezzen kellő önbizalommal. Irányításunkkal szerezzen sok tapasztalatot és ismeretet környezetéről. Legyen érdeklődő és fogékony minden új iránt. Tudja ismereteit rendszerezni, bővíteni. Merjen kérdezni, legyen kreatív. Önálló alkotó tevékenysége legyen életkorának megfelelő. Ehhez kapjon mindig lehetőséget, hogy ezt kibontakoztathassa. Képzelete, fantáziája ne csak kizárólag óvodai környezetében irányuljon az esztétikai értékek felé, hanem családjában és tágabb környezetében is. A környezetében látott szép, a rendes, a tiszta, a harmonikus váltson ki belőle örömet, jó érzést. A különböző területeken szerezze meg azt a jártasságot, amelynek birtokában megfelelő eséllyel kezdheti meg iskolai tanulmányait. Erkölcsi magatartása feleljen meg a társadalmi, valamint közössége elvárásainak, és az ne okozzon zavart én- identitásának alakulásában, legyen befogadó. Próbálja meg elfogadni, hogy minden ember egyéniség és más. A közös játékok, sikerek hatására alakuljon ki más gyermekekkel pajtási kapcsolat, az összetartozás, a rokonszenv érzése. Segítse gyengébb képességű társait, legyen toleráns. 12
Figyeljen fel és fogadja el mások kiemelkedő képességeit is. Legyen a jó, a modell, az ügyes a többiek számára. Mindezek a tulajdonságok elősegítik a közösségbe való beilleszkedés, az alkalmazkodás képességét. A közösségi magatartás kialakulásának eredményeképpen fogadja el az irányítást. Alakuljon ki feladattudata, szabálytudata, aktív figyelme. 3.4.1. Óvodakép 3.4.1.2. Helyzetelemzés Intézményünknek, a Szentistváni Általános Művelődési Központnak két tagóvodája van: - Bernhart Sándor Utcai Óvoda - Templom Utcai Óvoda. 1995. szeptember 1-én a Templom utcai óvodát, és 1996. július 1-én a Bernhart S. utcai óvodát is az iskolához csatolták. Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az intézmény a város peremterületén található, a város egyik legnagyobb óvodája, 4 csoporttal működik. Az óvoda 1980-ban létesült, MÁV-lakásokból alakították át az épületet. Az óvoda épülete négyszintes, alápincézett. A földszinten és az első emeleten két-két csoportszoba található kiszolgáló helyiségekkel, a második emeleten az ebédlő, melegítőkonyha mellékhelyiségekkel és az orvosi szoba található. A gyermekek többsége az óvoda környékéről jár ide, de vannak olyanok is, akiknek a belvárosban van a lakóhelye. A szülők többsége szakképzettséggel rendelkezik, kis százalékban vannak értelmiségi szülők. Az óvodában mindig van hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek, ők rendszeres megfigyelés alatt vannak. Templom Utcai Óvoda Az óvoda 1975-ben épült három csoportos óvodának. 2004-ben egy szükség csoport kialakításával négy csoportossá vált. Ez az épület is a bajaszentistváni városrészben van, itt leginkább a horvát kisebbség élt, a nemzetiségi jelleg viszont fokozatosan megszűnt, ennek ellenére az óvodában kiemelkedő szerepet kap a bunyevác szokások ápolása. Itt is kevés az értelmiségi szülő, leginkább szakmunkás végzettségűek. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek folyamatos, rendszeres megfigyelés alatt vannak, állandó felügyelet mellett. Az óvoda nemzetiségi nyelvet oktató óvoda. 13
3.4.1.3. Értékeink és céljaink az igények tükrében Az óvodai nevelés célja, hogy biztosítsa a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit 3 éves kortól az iskolába lépésig (de legfeljebb abban a naptári évben, amelyben nyolcadik életévét betölti). Az óvoda és a szülő számára kötelező az 5 éves kortól való óvodai nevelés. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, illetve a gyámhatóság kezdeményezésére 3 éves kortól kötelező biztosítani az óvodai nevelést. Az óvodai nevelés funkciói: - óvó-védő - szociális - nevelő és személyiségfejlesztő Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Óvodai nevelésünkben fontos, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. A nevelés lehetővé tegye és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodjanak. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és a fejlettségnek megfelelő- tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 14
3.5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvoda a nevelőmunkáját különböző életmódszervezésben, meghatározott feladatrendszerrel végzi. Feladatai egymással összefüggő tevékenységek, amelyek biztosítják az óvodai nevelés megvalósulását, a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Ebben a folyamatban kettős feladatot kell megoldanunk: - az adott életszakasz feladatait - a következő életszakasz előkészítését Programunkat a helyi viszonyokra építve állítjuk össze, figyelembe véve a helyi társadalmi és természeti környezetet, az óvodák tárgyi és személyi feltételrendszerét, a gyermekek összetételét és fejlettségi szintjét. Az óvodai nevelés három alapvető feladata: 1. az egészséges életmód kialakítása 2. az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3. az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodai nevelés megszervezésekor hangsúlyozottan kell biztosítani az érzelmi biztonságot, a széles értelemben vett tanulást, a testi, az értelmi és a közösségi nevelés (szocializáció) terén. Fontos, hogy a gyermekek kreativitása biztosított legyen. Tanulása tapasztalatszerzésből és cselekvésből induljon ki. A cselekvés motivációs háttere az egyéni fejlődési tempó szempontjából jelentős. Olyan szellemileg és fizikailag aktív gyermekek nevelését kell megalapoznunk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Ennek a folyamatnak értő figyelemmel kísérése, a tudatosan tervezett munka az óvodapedagógusok kötelessége. Az egyéni különbségek elfogadásán alapuló nevelés óvodáinkban tevékenységközpontú, aktivizáló és motivációs rendszerű. Ezeknek az alapelveknek kell alárendelni nevelési módszerüket az óvodák valamennyi dolgozójának. Az óvodai dolgozók nevelési stílusa demokratikus, s a nevelési módszerek ennek alárendeltek. Így az óvodák munkarendje, a szokások a gyermekek szükségleteit és a szülők igényeit szolgálják. Az óvodákban dolgozó felnőttek kedves, derűs, segítő magatartásukkal is kifejezik, hogy az intézmény a gyermekekért van, és minden értük történik. 15
3.5.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása - megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodába lépéskor a gyermekek különböző fejlettségi szinten vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Az a cél, hogy a gyermek saját cselekvőképességéhez viszonyítva eljuthasson az optimális szintre. Eközben nélkülözhetetlen az óvónő támogatása, bátorítása, hogy értékelje az elért eredményeket, és nem utolsósorban, hogy megteremtse a gyermekek önállóságának feltételeit. Az óvodába kerülő gyermek számára akár a családból, akár bölcsödéből jön az új életritmus, a tárgyi feltételek szokatlanok. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit éppen ezért természetesnek tartjuk. Az átmenetet a fokozatos beszoktatás, a tapintatos, segítő, türelmes bánásmód, a gyermek egyegy otthoni szokásának tudomásulvétele és elfogadása nagymértékben befolyásolja. Nagyon fontos a gondozási feladatok végzése közben a gyermek és az óvónő közti jó kapcsolat kialakítása. A gyermekeknek ilyenkor nagy szüksége van a testi közelségre (ölbe venni, simogatni, segíteni a saját maga kiszolgálásában, dicsérni, buzdítani, stb.). A testápolási műveletek végzése közben feltétlenül szükséges a gyermekekkel való kommunikálás, hisz ez a bensőséges kapcsolat kiépítését szolgálja. Egyéni igényüknek megfelelően segítséget kapnak öltözéskor, vetkőzéskor. Megtanulják saját holmijuk rendben tartását, önállósodnak. Az öltözőkben, az öltözőszekrényekben minden gyermek külön tudja tárolni személyes holmiját, ugyancsak a mosdóban, ahol meghatározott helyen tartja fogmosó felszerelését, használja törölközőjét. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. A gyermekek mozgásigényének kielégítését, változatos mozgásformák szervezését teszi lehetővé. A felszerelések, a talajfelület szolgálják a különböző tevékenységeket. A füves terület gondozása, a homokozók homokjának naponkénti fellazítása, locsolása a technikai dolgozók napi feladata közé tartozik. 16
A virágos és veteményes kert az óvodák udvarán található, a sok fajta fa és bokor a természeti környezet védelmére való nevelésre ad kiváló alkalmat. Évszakonként más- más játékszerek, felszerelési tárgyak kerülnek ki az udvarra, melyek a sokoldalú tevékenységet szolgálják. Biztosítjuk számukra a labdákat, köteleket, homokozó játékokat, kerti szerszámokat, homokozó, ill. agyagozó asztalokat, szerepjátékok kellékeit, rollereket, stb. Ezek az eszközök növelik a gyermekek játékkedvét, változatos tevékenységekre késztetik őket. Az udvaron meg van a lehetőség arra, hogy testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak. A mászókákat ügyességük függvényében használják. Az ivókútnál higiénikus körülmények között ihatnak. A nyári időszakban ebéd előtt zuhanyoznak a gyermekek, hogy felfrissülve, tisztán pihenhessenek. Edzésük szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a szabad levegőn való tartózkodást, amely télen sem maradhat el, csak megfelelő öltözékkel és mozgással kell párosulnia. A növekedés, a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Napközis gyermekeink az óvodában napi háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük jelentős részét megkapják. Fontos, hogy a számukra szokatlan ételekkel is ismerkedjenek meg, kóstolják meg, fogadják el, hogy megfelelő arányú fehérje, szénhidrát, ásványi só, vitamin., zsiradékok, tejtermékek, gyümölcs segítse egészséges fejlődésüket. Fontos feladat az étkezések kultúrált lebonyolítása. A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Jól szellőztetett csoportszobákban, kényelmes hálóruhákban nyugodt körülmények között alhatnak, pihenhetnek. Alvásidejüket életkori sajátosságaik figyelembevételével a napirendben határozzuk meg. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - testileg, lelkileg váljanak éretté - tisztálkodásban, öltözködésben, WC-használatban, étkezésben váljanak önállóvá - váljon igényükké a mozgás, a levegőzés, az edzés, a pihenés - szülők elégedettsége 70% legyen (kérdőíves felmérés) 3.5.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodás gyermek érzelmi vezéreltségű. Az őt körülvevő tárgyi és személyi környezetnek éppen ezért nagy jelentősége van. Igen jelentős a család szerepe, hiszen elsőként formálja a gyermeket. Ezek a hatások többnyire spontán jellegűek, nem tudatosan tervezettek. Ezzel szemben az óvoda tudatosan alakítja azokat a nevelő hatásokat, amelyekre a társas érintkezésben, a kapcsolatok kialakításában a gyermeknek szüksége van. Mivel a gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezeket az érzelmi igényeket kell kielégítenünk, erről az oldalról kell a gyermeket megközelítenünk. 17
Az atmoszféra, amelyben a gyermek él, nyújtson biztonságérzetet, védettséget, otthonosságot és kiegyensúlyozott, szeretettel teli légkört, mert csak ilyen körülmények között képes kezdeményezni, környezete iránt érdeklődést mutatni. Megértéssel kell fogadnunk a gyermek egyéni igényeit. Törekednünk kell a harmonikus alaphangulat kialakítására, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Lényeges, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Ez az érzelmi kötődés megkönnyíti az óvodapedagógus helyzetét a nevelési feladatokban. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A hatékony érzelmi nevelés feltétele, hogy a gyermek már ismerje a körülötte lévő felnőtteket, gyermekeket, derűs légkörben, jól, biztonságban érezze magát. Fő feladatainknak tartjuk, hogy fejlesszük: - a szeretet és kötődés képességét - a mások iránti tisztelet képességét - az érzelmek kifejezőképességét - az ösztönök és érzelmek tudatos irányítását - az erkölcsi tulajdonságokat (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) - akaratának fejlődését (önfegyelem, feladattudat, kitartás, szabálytudat) - a szokás- és normarendszerének megalapozását. Alkalmat kell teremtenünk, hogy rácsodálkozhasson a természeti és társadalmi környezetben mutatkozó szépre, tisztelje és becsülje azt (séták, kirándulások, képek, stb.). Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Óvja a természetet és az értékeket. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek ( pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Sikerkritériumok: (óvodás kor végére) - tudjanak a szabályokhoz alkalmazkodni - alakuljon ki felelősségérzetük - tudjanak kapcsolatot teremteni társaikkal és a felnőttekkel - tudják késleltetni szükségleteik kielégítését - a szülők elégedettsége 70% legyen (kérdőíves felmérés) 3.5.3. Egyéni bánásmód a közösségben 18
A gyermekek sokfélék, különböznek egymástól. Minden gyermek egy-egy személyiség, különböző testi fejlettséggel, más-más idegrendszeri sajátosságokkal, különböző nyelvi kifejezőkészséggel rendelkeznek. Hogy ezek a gyermekek egy közösség tagjává válhassanak, szükségük van egyéni bánásmódra. Figyelembe kell vennünk az egyéni különbségeket, az eltérő fejlettségi szintet, az eltérő értelmi képességeket, az esetleges érzelmi kiegyensúlyozatlanságot. Egyéni bánásmóddal kell korrigálnunk az eltérő külsejű kisgyermekek védelmét. Az ilyen gyermek nem lehet gúny vagy megalázás tárgya. Észre kell vennünk azt is, ha valaki valamiben ügyes, és elő kell segítenünk, hogy ügyessége észrevehető legyen. Nem minden gyermek reagál egyformán a társak közeledésére. Vannak csendesebb, visszafogottabb gyermekek, vannak ügyetlenebbek. Ezekkel a gyermekekkel különösen megértőnek kell lennünk, keresni kell azt a céltudatos nevelési eljárást, amely segíti közösségbe való beilleszkedésüket. Méltányoljuk, hogy minden gyermek másban tud ügyes lenni, s ezt a felismerést elfogadtatjuk a gyermekekkel. A szótlan gyermekekkel a bensőséges beszéd érzelmi ráhatásával fogadtatjuk el a segítő szándékunkat. Segítsünk a gyermekeknek abban, hogy merjen nyilatkozni. A lassúbb értelmi fejlődésű gyermekeket azon a területen segítjük, ahol a lassúbb fejlődés tapasztalható. Mindig támaszkodjunk a gyermektársakra, akik ösztönzően hathatnak minden gyermekre. A kiemelkedő képességű gyermekeket tovább fejlesztjük. Képességeiket figyelembe véve adunk nekik olyan feladatokat, amely tovább aktivizálja őket, de odafigyelünk a túlzott dicséretre, a sztárhelyzet veszélyére, amely a közösség kialakulása szempontjából sem kívánatos. Figyelemmel kísérjük azokat a gyermekeket, akik önbizalomhiánnyal küszködnek, de az olyanokat is, akik talpraesettek, feladatvállalók. Azokat, akik félelemmel látnak neki a feladatoknak, vagy megtorpannak esetleges kudarc után, ők is rászorulnak az egyéni bánásmódra. A félénk, visszahúzódó, szorongó gyermekek gátlásaik miatt nem tudnak eredményt felmutatni, ezért tapintatos közeledéssel segítjük elő szorongásuk oldódását. A túl mozgékony gyermekek tevékenységét megszervezzük. A dacos gyermekekkel nyugodtan, következetesen bánunk. A bohóckodó gyermeknél lehetőséget teremtünk, hogy képességét hasznosan tudja érvényesíteni. Éreztetjük vele, hogy más módon is tud érvényesülni. A passzív gyermekeknél törekszünk arra, hogy ne maradjon túlságosan alárendelt szerepben. Fontos, hogy az óvónő próbálja meg a gyermekeket érzelmileg elfogadni, fokozatosan bevonni a gyermeket a közösség számára hasznos tevékenységbe. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) 19
- rendelkezzenek megfelelő önérvényesítési formákkal - fogadják el egymást - a szülők elégedettsége70% legyen (kérdőíves felmérés) 3.5.4. Hagyományaink és ünnepeink Minden ünnep egy lehetőség az óvoda egyéni arculatának megteremtésére. Hogy mit, hogyan ünnepelünk, milyen szellemben, milyen előkészítésben készülünk az adott ünnepre, sok mindent elárul az óvoda nevelőközösségének munkájáról, beállítottságáról. A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segít az egymásra figyelésben, egymás segítésében, önmaguk megmérettetésében, önbizalmuk fokozásában. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Megfelelően, kellően átgondolt szervezéssel az ünnep, még inkább az ünnepi előkészületek maradandó, örömteli élménnyé válnak gyermekeink életében. Az ünnepek előtti időszak lehetőséget ad a sokfajta tevékenységre, melyek fokozzák a kreativitást. Az ünnep erősíti a közösségi érzést, esztétikai élményt nyújt, erősíti szeretteikhez való kötődésüket. Kiváló alkalom a csoporton belüli közösségi érzések alakulásának, a gyermekek közötti együttműködésnek, a kommunikáció gyakorlásának. Ha a terem díszítésébe is bevonjuk őket, lehetőséget adunk nekik arra, hogy örüljenek annak, aminek a létrehozásában részük van. Az ajándékkészítés, a dekorációkészítés során sokszínűen tevékenykedhetnek a gyermekek. Hogy milyen ajándékot fogunk készíteni, azt közösen határozzuk el a gyermekekkel. A nagyobb csoportokban akár saját ízlést követve (2-3 ötlet alapján) készíthet mindenki más-más ajándékot. Az ünnepélyeken használt eszközeink esztétikusak, ezeket a későbbiek során is használhatják a gyerekek. AZ ilyen rendezvényeken általában a közös szereplés dominál, de lehetőség kínálkozik arra is, hogy a gyermekek önként vállalt egyéni szereplésre jelentkezzenek (önállóság és bátorságnövelő). Az óvodai ünnepélyeinken mindig szívesen és érdeklődéssel vesznek részt az iskola pedagógusai, vezetősége. Ünnepeinkre lehetőségeinkhez képest igyekszünk a szülőket is meghívni. Ezért ezeket az eseményeket csoportonként is megtartjuk, hogy a szülők is láthassák gyermekeik szereplését. 20
Óvodai ünnepeink, illetve megemlékezéseink: 1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei: - Anyák napja - Gyermeknap - Évzáró - A gyermekek név- vagy születésnapja 2. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét 3. Nemzeti ünnepeink: - Október 23. - Március 15. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - ismerjék az óvoda hagyományait - váljon igényükké az ünnepek, ünnepélyek megtartása - a szülők elégedettsége70% legyen (kérdőíves felmérés). 3.5.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermek értelmi nevelésénél spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit kell az óvodai nevelési módszerek segítségével rendszerezni, bővíteni, hogy ezen keresztül fejlődjenek képességei. Nevelőmunkánk során a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, spontaneitására kell alapoznunk, mint élettani sajátosságra. Változatos tevékenységekkel segítjük elő, hogy természeti és társadalmi környezetéről életkorának megfelelő tapasztalatokat szerezzen. Megfigyeljük beszédét, kiszűrjük melyik összetevőjében tapasztalható hiányosság. Segítjük a társas kapcsolatok alakulását, hiszen a gyermekek egymás közötti kommunikációjának is óriási jelentősége van. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. Feladatunk egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt: - törekszünk arra, hogy észlelése pontos, valósághű legyen - igyekszünk kialakítani figyelemösszpontosító képességét - fejlesztjük reproduktív emlékezetét 21
- fejlesztjük problémamegoldó és kreatív gondolkodását, képzeletét Fontos, hogy mindezek folyamatos megfigyelése során legyen tisztában a pedagógus a gyermekek képességszintjével, megadhassa esetenként a megfelelő segítséget. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - jelenjen meg a szándékos bevésés, felidézés - fokozatosan növekedjen a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé váljon megosztása és átvitele - kialakulóban legyen az elemi- fogalmi gondolkodás - érthetően, folyamatosan kommunikáljanak - rendelkezzenek elemi ismeretekkel - a szülők elégedettsége 70% legyen. 22
3.6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3.6.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítja az óvodai nevelés eredményességét. Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az óvoda alkalmazottainak száma: 13 fő. Ebből: 8 óvodapedagógus 5 dajka A tanév beindításakor igyekszünk a csoportokat úgy szervezni, hogy nagyjából egykorú, vagy hasonló életkorú gyermekek kerüljenek egy csoportba. Ha lehetőség van rá, úgy osztott csoportokat hozunk létre. Minden csoportban két óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Amennyiben személyi változásra nem kerül sor az évek folyamán, akkor ugyanaz az óvónő-páros foglalkozik három éven keresztül az adott gyermekcsoporttal. Az óvónők heti váltásban délelőttös, illetve délutános beosztásban dolgoznak. Óvodánk reggel 6 30-17 00 -ig tart nyitva. Az év elején felmérést végzünk a szülők körében a gyermekek óvodába érkezését, illetve távozását illetően. Ennek megfelelően alakul az óvónők munkaidő-beosztása. Több éves felmérés eredményeképpen alakult ki az a gyakorlat, hogy az első óvónő, illetve gyermek 6 30 -kor érkezik, és az utolsó 17 00 -kor távozik. Rendkívüli esetben munkaideje a gyermekekhez igazodva meghosszabbodik. Így a gyermekekkel egész óvodai tartózkodásuk ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. Óvónőink főiskolát végeztek, 1 fő fejlesztőpedagógus végzettségű. A dajkák valamennyien elvégezték a dajkaképzőt. Férőhelyek száma: 100 Csoportok száma: 4 Templom Utcai Óvoda Az óvoda személyi ellátottsága megfelelő, 16 fő alkalmazott látja el a gyerekeket: 1 függetlenített vezető óvónő 9 óvónő (2 fő részmunkaidős) 5 dajka 1 óvodatitkár. Az óvodában minden óvónő főiskolai végzettséggel rendelkezik. A függetlenített vezető óvónő közoktatás-vezetői végzettségű. Két fő horvát nemzetiségű óvónő. A dajkák szakképzettséggel rendelkeznek, dajkaképzőn vettek részt. Az azonos célok elérésével segítik az óvónők munkáját. 23
Az óvónők munkabeosztása, az óvoda nyitva tartása megegyezik a Bernhart S. u.-i óvodáéval. Az óvónők rendszeresen részt vesznek szakirányú továbbképzéseken, mindenki érdeklődésének megfelelően. Egy óvónő fejlesztőpedagógus végzettségű, egy fő részmunkaidős horvát nemzetiséget oktató óvónővel is rendelkezik az óvoda. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit gyermekvédelmi felelős képviseli. Férőhelyek száma: 100 Csoportok száma: 4 3.6.2. Tárgyi feltételek Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az intézmény a város peremterületén található 1902 m² alapterület tartozik hozzá. Területét tekintve a város egyik legnagyobb óvodája. Beírt gyermekeink legnagyobb része az óvoda környékéről jár hozzánk, de akadnak olyan gyerekek is, akiknek a lakóhelye a belvárosban van. Az óvoda környéke fiatalnak mondható családi házas település, a házak nagy része az utóbbi 15-20 évben épült. A gyermekek napi tevékenysége, az óvodai élet az óvoda épületében és udvarán zajlik. Nem mindegy, hogy a környezet mit nyújt a gyermekeknek esztétikailag, felszereltség tekintetében, mennyire képes biztosítani testi- lelki- érzelmi szükségleteiket. Az udvari játékokat egyesületi pénzből folyamatosan fejlesztjük. Az óvoda épülete 4 szintes, alápincézett, ahol a kazánház és a különböző tároló helyiségek találhatók. A földszinten és az első emeleten a csoportszobák, a felső szinten az ebédlő, melegítő konyha, mellékhelyiségek és az orvosi szoba található. A csoportszobák a férőhelyek számához viszonyítva tágasak. Megfelelő teret tudnak biztosítani a játékhoz és egyéb tevékenységekhez. Templom Utcai Óvoda Minden csoportszoba a hatalmas ablakok által jól megvilágított, szépen berendezett, családias jellegű, sok játékkal, óvónő által készített eszközökkel. A csoportszobákhoz öltöző és mosdó helyiség tartozik. Az étkezés külön helyiségben: az étkezőben zajlik. A konyha a tálalást, melegítést szolgálja. A dajkáknak és az óvónőknek külön öltözőjük van. Külön kis terem van, ahol a logopédus nyugodt körülmények között foglalkozhat a beszédhibás gyerekekkel. Az udvarunk nagy, játékra, testmozgásra kiválóan alkalmas. Az udvar egy részét park szegélyezi, amelyen a gyermekek megfigyelhetik az egyes évszakok jellemző természeti jegyeit. A játszóudvarban új területet parkosítottunk. Két homokozó található az udvaron. A régi játékokat fajátékokra szeretnénk folyamatosan lecserélni. 24
A park és a játszóudvar tisztántartását, a fűnyírást a dajkák végzik. Az udvari játékokhoz és munkához szükséges eszközöket külön udvari helyiségben tároljuk. Azokat a feladatokat, amelyek a gyermekek egészséges udvari tartózkodásának feltételei, a dajkák végzik naponta. Eszköztárunk megfelelő, foglalkozásokhoz megvannak a kellékek (applikációs képek, Minimatt, stb.). Anyagi helyzetünkhöz mérten bővítjük eszköztárunkat. Minden óvónőnek megfelelő mennyiségben áll a rendelkezésére a mesekönyv,szakmai könyv stb. A gyermeklétszám növekedése 2004-ben új csoportszoba kialakítását tette szükségessé belső átalakítással. Eszközellátottságunk Bernhart Sándor Utcai Óvoda: 1 db színes televízió 1 db videó lejátszó 1 db mini HIFI torony 2 db rádiós magnó (2 kazettás) 1 db számítógép 1 db nyomtató 1db DVD lejátszó Templom Utcai Óvoda: 1 db Tv 1 db videó lejátszó 2 db számítógép 2 db magnó 1 db írógép 1 db nyomtató 1 db music center 5 db Cd-s rádió-magnó 2 db diavetítő 1 db LG mini hifi 3.6.3. Az óvodai élet megszervezése A napirend az, ami biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy megfelelő időkereteket jelöl meg az egész napi tevékenységhez. A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyermekek számára, biztosítja a napi nyugodt életet, igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Óvodáinkban a napirend általános időkereteinek meghatározásában az ONP által meghatározott időkereteket tartjuk irányadónak. A heti rend a napirendhez hasonlóan a rendszerességet, a folyamatosságot segíti elő, és a szokásrendszerrel összehangolva segítséget nyújt az óvoda napi életének megszervezésében. 25
Lényeges, hogy minden csoportban azonos szokásrend uralkodjon. Úgy a heti rend, mint a napirend megszervezésénél ügyelnünk kell arra, hogy a csoportok napi tevékenysége ne ütközzön egymással. Mindkét óvodában az étkezések ebédlőben zajlanak, ezért a csoportok zavartalan étkezése szempontjából fontos a meghatározott időkeret és időpont betartása. Ugyanez vonatkozik a heti rendre is, amelyet a tanuláshoz szükséges eszközök miatt kell egyeztetnünk. Kialakított napirendünkben természetesen nem ragaszkodunk minden esetben mereven az időkerethez. Célunk, hogy a napirend rugalmasságával lehetőségük nyíljon a gyermekeknek az elmélyült tevékenységekre, hogy mindig legyen elegendő idejük arra, hogy megkezdett tevékenységüket befejezzék. A nyári napirend tervezésénél mindig figyelembe vesszük az évszak adta szabadabb, kötetlenebb lehetőségeket. Az óvodai életünk szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a következő dokumentumok szolgálják. A nevelőmunka írásos dokumentumai 1. Csoportnapló mely tartalmazza - Gyermekek névsora - Napirend, Heti rend - Nevelési Terv - Programterv - A fejlesztés tartalmi eszközei (az éves terv alapján heti lebontásban) - Értékelés 2. Egyéni fejlődési napló- mely tartalmazza - Adatlap - Fejlettségmérő lap- mely tartalmazza a; a gyerek körülményeit b; a gyerek testi fejlettségét c; a gyerek mozgásfejlettségét d; a gyerek érzelmi életét e; a gyerek értelmi fejlettségét Nevelési évenként ősszel és tavasszal rögzítjük a fejlettségi szintet. - Az iskolaérettség mutatói: ( iskolába lépés előtt tavasszal) - testi- és mozgásfejlettség - értelmi fejlettség 26
- szociális érettség - érzelmi, akarati érettség A nagycsoportosok mérését évente, ősszel és tavasszal a Nevelési Tanácsadó végzi. 3.6.4. Az óvoda kapcsolatai Közvetlen partnerek: 1. gyermek, a család, mint jelenlévő szociális bázis 2. szülő 3. pedagógusok és az intézmény egyéb dolgozói 4. az iskola, mint a következő lépcsőfok 5. a fenntartó Együttműködés a családdal A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül. Problémák esetén közösen keressük a megoldás módját. Az eredményes együttműködés érdekében legfontosabb feladataink - Kölcsönös bizalmat alakítunk ki a család és az óvoda között, őszinte együttműködést igyekszünk megvalósítani. - Tiszteletben tartjuk a család világnézetét. - Feladatunknak tekintjük megteremteni, hogy a szülő mindig érezze, szeretik a gyermekét az óvodában. - Emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatásra törekszünk. - A családdal kapcsolatos minden információt diszkréten kezelünk. - Különös figyelemmel, tapintatosan adunk tájékoztatást a szülőknek saját gyermekükről és minden dokumentumába betekintést nyújtunk. - Csoportonként hozzuk létre a szülői munkaközösséget, támaszkodunk rájuk, elősegítjük kezdeményező, koordináló szerepüket. - Feladatunknak tekintjük, hogy a szülőket nemcsak szóban, hanem kérdőíveken is megkérdezzük az óvodával kapcsolatos elvárásokról, elégedettségükről. Ennek gyakorisága három év. A kérdőívek elemzését a vezető óvónő által kijelölt óvónői team végzi. A szülők igényeit folyamatosan feladatként építjük be a programunkba. A kapcsolattartás formái - Beíratás - Szülői értekezlet - Családlátogatás - Nyílt napok, ünnepélyek - Kérdőívek - Kirándulások - Közös programok 27
- Egyesületek, alapítványok működtetése A pedagógusok és az intézmény egyéb dolgozói A dolgozókat partnereknek tekintjük az óvoda életében. Célunk, hogy az eredményes és hatékony munkavégzést elősegítsük. Az eredményes munka érdekében legfontosabb feladataink - A dolgozók munkájával kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása. - A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség figyelembevétele. - A szakvizsga letételének lehetősége. - A szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetősége. - Olyan munkavégzési feltételek biztosítása (munkahelyi légkör, anyagi és tárgyi feltételek), ahol a munkatársak legjobb lelkiismeretük, tudásuk és képességeik szerint végezhetik munkájukat. - Feladatunknak tekintjük, hogy nemcsak szóban, hanem kérdőíveken is megkérdezzük elvárásaikat, elégedettségüket. Öt évenként minden dolgozót. A kérdőívek elemzését a vezető óvónő által kijelölt team végzi. Az elemzés során felszínre került igényeket folyamatosan építjük be programunkba. Kapcsolattartás formái - Nevelőtestületi értekezlet - Munkatársi értekezletek - Kirándulások - Közös programok - Megbeszélések, szakmai munkaközösségi foglalkozások - Kérdőívek Együttműködés az iskolával, mint következő lépcsőfokkal A jó kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Törekszünk arra, hogy az iskola megismerje nevelési gyakorlatunkat, figyelemmel kísérjük elvárásaikat. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Az eredményes együttműködésben legfontosabb feladataink - Az iskola vezetőségével rendszeres, folyamatos kapcsolattartás (igazgató, igazgatóhelyettes, tagóvoda vezetők megbeszélései a feladatokról, gondokról, eseményekről). - Az iskola nevelőtestületével szakmai kapcsolat- munkaközösségek munkájába való bekapcsolódás. - Kölcsönös látogatások- elsős nevelők, óvónők- a gyermekek megismerése és az átmenet könnyítése érdekében. - Iskolai nevelőtestületi értekezleteken való részvétel- az óvoda, iskola nevelési gyakorlatának megismerése. 28
- Szülői értekezleteken való részvétel- a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják a szülőket az iskola pedagógiai elképzeléseiről, az iskolába lépés teendőiről. - Gyermekek látogatása az iskolában- ismerkedés a tanító nénivel, az iskolai környezettel. - Közös rendezvények, játékok, ünnepek- iskolai műsorok az óvodásoknak, játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok. - Feladatunknak tekintjük, hogy évente (a kímélő iskolaprogram befejezésekor) minden elsős gyermekről, aki a Szentistváni ÁMK-ban tanul tovább, felmérés készüljön. A felmérőlapot az elsős tanítónők és az óvónők készítik. Az értékelés táblázatait a vezető óvónő által kijelölt team elemzi és az elvárásokat feladatként beépítik a programba. - Feladatunk a partner elégedettségének mérése. Kapcsolattartás formái - Partnerazonosítási ankét - Látogatások - Megbeszélések - Közös programok - Nevelőtestületi megbeszélések, értekezletek Együttműködés a fenntartóval A két tagóvoda iskolához való csatolásával az intézmény vezetője tartja a fenntartóval a kapcsolatot. Együttműködés partnereinkkel Közvetett partnerek: 1. Védőnő, gyermekorvos 2. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3. Mentálhigiénés Gondozó 4. Gyermekjóléti Szolgálat 5. Bölcsőde 6. Könyvtár 7. Zeneiskola, zenei óvoda 8. Vizuális iskola Az eredményes együttműködésben legfontosabb feladataink - Lehetőség biztosítása az egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzésére. - Az egészségügyi problémák megbeszélése a gyermekorvossal, védőnővel. - A lassabban fejlődő és részképességeiben sérült, elmaradott, vagy problémás gyermekek fejlesztő intézménybe való irányítása. - A problémák korai felismerése. - Probléma esetében szoros együttműködés a segítő intézményekkel. - Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség veszélyeztetett gyermek esetében. 29