SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Ikt. sz.: 941/2014/SZM.12.08. D R. F E J É R P A T A K Y L Á S Z L Ó Á L T A L Á N O S I S K O L A É S A L A P F O K Ú M Ű V É S Z E T I I S K O L A 1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Ezen SZMSZ tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Iváncsa, 2014, november 24. Balhegy Gabriella Katalin intézményvezető 2014 1 2454 Iváncsa, Fő u. 61. 1

TARTALOMJEGYZÉK: Legitimációs záradék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. Általános rendelkezések... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 6 II. Az intézmény adatai, feladatai... 7 2.2 Az intézmény alapfeladatai... 7 2.3 Az intézmény férőhely adatai... 7 2.4 Az intézmény arculatának megjelenése... 8 III. Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.1 Az intézmény vezetője... 8 3.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 9 3.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 10 3.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 10 3.5 Az intézmény szervezeti felépítése... 11 3.6 Az intézmény vezetősége... 12 3.7 A pedagógiai munka ellenőrzése... 12 IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 13 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 13 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 15 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 18 4.4 Teendők rendkívüli események esetén... 19 V. Az intézmény munkarendje... 19 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 20 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 22 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 25 5.5 Munkaköri leírások... 26 Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak... 55 5.6 Az osztályozó vizsga rendje... 68 5.8 Az intézményi működés rendje, az iskolában tartózkodás... 69 5.8.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 70 5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, az intézményi védő-óvó előírások... 71 5.10 Tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése... 71 2

5.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 72 5.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 73 5.13 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 73 5.14 A mindennapos testnevelés szervezése... 74 VI. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei... 75 6.1 Az intézmény nevelőtestülete... 75 6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 75 6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 76 6.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 77 VII. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 78 7.1 Az iskolaközösség... 78 7.2 A munkavállalói közösség... 78 7.3 A szülői közösség... 79 7.4 Az intézményi tanács... 80 7.5 A diákönkormányzat... 81 7.6 Az osztályközösségek... 81 7.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 82 7.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája, módja... 83 VIII. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 85 8.1 A tanulói hiányzás igazolása... 85 8.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 85 8.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 86 8.4 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 87 8.5 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 88 IX. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 89 9.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei (könyvtáros dolgozik rajta).. 90 9.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 90 9.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 91 9.4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 91 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 93 I. Gyűjtőköri szabályzat... 93 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 94 II. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 94 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 96 III. Katalógusszerkesztési szabályzat... 96 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez... 97 IV. Tankönyvtári szabályzat... 97 3

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 99 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára... 99 I. sz. Melléklet: Adatvédelmi és Iratkezelési szabályzat... 100 I. Adatvédelmi szabályzat... 100 II. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai... 110 Jegyzőkönyv... 111 II.I. Iratkezelés részletes szabályai... 111 II. A kötelezően használt nyomtatványok... 117 III. A tanügyi nyilvántartások vezetése... 123 IV. A bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványnyomtatványok kezelése... 124 V. A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok... 124 VI.I. Irattári terv... 124 VI.II. Az iskolák által alkalmazott záradékok... 125 4

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A szabályzat 2014. november 30-án lép hatályba. 2014. november 24... Balhegy Gabriella Katalin intézményvezető Nyilatkozat Az Intézményi Tanács és az iskolai diákönkormányzat és Szülői szervezet képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk..... intézményi tanács elnöke.. a diákönkormányzat vezetője. szülői szervezet vezetője I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület - az iskolai diákönkormányzat és intézményi tanács 5

és szülői szervezet véleményének kikérésével - fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. Az SZMSZ rendelkezéseinek érvénybe lépéshez a fenntartótól a területi,- megyei,- országos versenyeken való részvétel esetén útiköltség-térítést igényelünk. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, - munkaidőben az iskolai könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. november 24-i határozatával fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézménnyel jogviszonyban lévő (munkavállalói, tanulói), valamint az intézményben tartózkodó, illetve az intézmény rendezvényein részt vevő) személyek számára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és a 6

diákönkormányzat véleményének kikérése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, FELADATAI 2.1 Az intézmény neve: Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Oktatási azonosítója: 030092 Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 31. Illetékes tankerület: KLIK Dunaújvárosi Tankerülete 065000 Címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű u. 41. II. e. 234. 2.2 AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: 852011 általános iskolai nevelés-oktatás (1-4. évfolyam - alsó tagozat) 852021 általános iskolai nevelés-oktatás (5-8. évfolyam - felső tagozat) 852012 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (1-4. évfolyam - alsó tagozat) /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők/ 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (5-8. évfolyam - alsó tagozat) /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők/ 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Alapító okirat szerint: Integrációs felkészítés Alapító okirat szerint: Képesség kibontakoztató felkészítés 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, színés bábművészeti ágban 2 Iskolai könyvtár együttműködésben a települési illetékességű könyvtárral tanuszodai szolgáltatás 2.3 AZ INTÉZMÉNY FÉRŐHELY ADATAI Az iskola maximális tanuló létszáma: 375 fő 2 Nem működő tevékenységek, ezért ezek részletes kifejtését az SzMSz nem tartalmazza. 7

Az intézmény alapterülete: 2 700 m 2 2.4 AZ INTÉZMÉNY ARCULATÁNAK MEGJELENÉSE Az intézmény honlapján, hivatalos levelein, megjelenő kiadványokon, ruházaton megjeleníthető logó: iskola épületének ceruzarajza, alatta Fejérpataky és Iváncsa felirat. Jelmondat: Az érték bennünk van Czeizel Endre Küldetésnyilatkozat: Mindannyian egyedi lények vagyunk, (...) s kivételes adottságokkal rendelkezünk, amelyek valódi tehetséggé válhatnak életünk során. Marlo Morgan II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 3.1.1 A köznevelési intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a nevelőtestület vezetéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 3.1.2 A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szüksége személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 8

3.1.3 Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. - A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében igazgató helyettesekre átruházhatja. - Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. Bármelyik intézményvezető-helyettes hiányzása esetén a másik vezető - helyettes veszi át a feladatát. Abban a rendkívüli esetben, ha az igazgató és mindkét helyettes hiányzik, akkor a helyettesítés további rendje a következő: felsős munkaközösség-vezető, alsós munkaközösség vezető. 9

A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 3.3 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÁLTAL ÁTADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: o a pedagógiai igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, o a pedagógiai igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, o a szervezési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, o a szervezési igazgatóhelyettes számára az ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 3.4 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás maximum 5 évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézmény igazgatójával egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 10

2.5 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE * 3 3 Amíg a tanulói létszám 250 fő alatt van, a jogszabály nem teszi lehetővé második igazgatóhelyettes megbízását, melynek hiányában feladatait az igazgató látja el. 11

3.6 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE 3.6.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői érdekvédelmi funkciójuk indokán állandó meghívottak: a diákönkormányzatot vezető tanár a közalkalmazotti tanács elnöke a szakszervezet képviselője 3.6.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével, a közalkalmazotti tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.6.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.7 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: pedagógiai igazgató- helyette szervezési igazgató-helyettes a munkaközösség-vezetők, 12

az osztályfőnökök. a pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az igazgató külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév éves munkaterve - féléves és éves értékelő beszámolók. 4.1.1 Az intézmény alaptevékenységét, jellemzőit tartalmazó irat Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) tartozik. A KLIK okirat tartalmazza az intézményünk legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mely a működtetést is végzi. 4.1.2 A pedagógiai program 13

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyása, valamint a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, amennyiben az abban vállalt feladatok a fenntartóra többletkötelezettségeket fogalmaz meg. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, iskola könyvtárában is, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 14

4.2 A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 4.2.1. Az iskolai tankönyv-támogatási és - megrendelési igények felmérésének folyamata 4 Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, 5 b) az Ntt. 4. (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola igazgatója az első bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl. Az előző bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igényeket a 2013. évi CCXXXII. tv. 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. Az előző bekezdés szerinti normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 4 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 15

Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. Az előzőekben leírt felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a törvényben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Az iskola a hivatkozott törvény 25. (5) bekezdésben meghatározott ideig - kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát. 4.2.2. Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak felmenő rendszerben - 2014. szeptember 1- jétől az első és második évfolyamon tanuló diákok, ill. a felsőbb évfolyamokon rászorultsági alapon azok a tanulók, akiknek szülei normatív kedvezmény iránti igényt nyújtanak be. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazolni szükséges. normatív kedvezményre jogosult tartósan beteg tanuló sajátos nevelési igényű tanuló három- vagy többgyermekes családban élő tanuló rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló igazolás emelt családi pótlék igazolása vagy szakorvosi igazolás szakértői bizottság szakvéleménye családi pótlék igazolása a települési önkormányzat határozata Az ingyenes tankönyvellátást iskolánk - tankönyvkölcsönzéssel, - használt tankönyvek biztosításával, - az állami normatíva felhasználásával biztosítja. feladat határidő felelős(ök) a normatív támogatási igény benyújtása adott tanév dec. osztályfőnökök, tankönyvfelelős felmérés és tájékoztatás első félév vége tankönyvfelelős, igazgató tájékoztatás a felmérés második félév kezdete igazgató eredményéről az iskolai tankönyvellátás második félév kezdete igazgató rendjének meghatározása szerződéskötés a KELLO-val március igazgató a tankönyvrendelés elkészítése március utolsó munkanapja tankönyvfelelős, munkaközösség-vezetők, 16

- a szakmai munkaközösségek - az SzMK, a DÖK véleményének beszerzése igazgató a tankönyvrendelés június tankönyvfelelős módosítása a kölcsönzött tankönyvek június első fele osztályfőnökök, szaktanárok begyűjtése a kiszállított tankönyvek augusztus tankönyvfelelős és segítője átvétele a tankönyvek kiosztása (szükséges a befizetést szeptember 1. hete tankönyvfelelős és segítője, osztályfőnökök igazoló csekk bemutatása, ingyenesség esetén az érvényes jogosultság igazolása) pótrendelés, visszáruzás szeptember tankönyvfelelős Ha a tanuló a határidő lejárta után válik jogosulttá a normatív támogatásra, a jogosultság beálltakor benyújthatja az igényét. A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: Az igazgató felelős a tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvellátás helyi rendjének kialakításáért, a tankönyvfelelős megbízásáért, az illetékes szervezetek véleményének beszerzéséért. A tankönyvfelelős és segítője kapcsolatot tart a tankönyvellátás megszervezésében részvevő személyekkel (igazgató, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők, szaktanárok, szülők) és a KELLO-val, dokumentálja és összesíti a normatív kedvezményekre való jogosultságot, lebonyolítja a tankönyvrendelést, pótrendelést, visszáruzást, átveszi és kiosztja a tankönyveket. A könyvtáros bevételezi az állam által ingyenesen biztosított 1. és 2. osztályos tankönyveket, gondoskodik azok, ill. a normatív kedvezményből beszerzett tankönyvek kikölcsönzéséről és év végi begyűjtéséről, gondoskodik egy-egy sorozat tankönyv kiadásáról és begyűjtéséről a tanulószobai csoportok számára. 17

A munkaközösség-vezetők szakmai szempontból koordinálják a tankönyvek kiválasztását: Az osztályfőnökök előnyben részesítik a tartós tankönyveket, szorgalmazzák egységes tankönyvcsaládok használatát, évfolyamonként összesítik és továbbítják a megrendelni kívánt tankönyveket. kiosztják és begyűjtik a normatív kedvezményre vonatkozó nyilatkozatokat, kiosztják és begyűjtik a szülők rendelési igényét tartalmazó nyomtatványt, részt vesznek a tankönyvek kiosztásában, tanév végén a kölcsönzött könyvek begyűjtésében. A szaktanárok a munkaközösséggel egyeztetve kiválasztják az általuk tanított osztályok számára a megrendelni kívánt tankönyvet, közreműködnek a tankönyvek összegyűjtésében. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. 4.3 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: o az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, o az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, o a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, o az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 18

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Elektronikus aláírással jelenleg az igazgató nem rendelkezik. 4.4 TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN A rendkívüli események (pl. bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 4.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy ügyviteli dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 4.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan kézi csengő jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 4.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az iskola épülete elé. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 4.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 4.4.6 A bombariadó lefújása kézi csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. IV. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 19

5.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA Az intézmény vezetője, vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük a munkanapokon 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 6 A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet ( R. ) szerint a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 6 Nkt. 62. (5) 20

12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b. sportkör, tömegsport foglalkozás, c. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e. napközi, f. tanulószoba, g. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h. pályaválasztást segítő foglalkozás, i. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j. diák-önkormányzati foglalkozás, k. felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A munkaidő fennmaradó részében ellátott feladatok különösen a következők 1. a tanítási órákra való felkészülés, 2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 4. a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 5. osztályozó vizsgák lebonyolítása, 6. kísérletek összeállítása, 7. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 8. a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 9. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 10. felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 11. iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 21

12. a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, 13. diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, 14. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 15. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 16. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 17. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 18. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 19. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 20. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 21. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 22. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 23. családlátogatás, 24. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 25. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 26. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 5.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyébszempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A pedagógus köteles tanmeneteit hozzáférhető helyen tárolni (tanári szoba), hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 1. munkanapon le kell adni a titkárságon. 5.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 22

5.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 5.3.5 A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, ennek nyilvántartása 4 hetes időkeretben kerül rögzítésre. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER 7 A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a. a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b. ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. 1. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. 2. (A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két 7 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 23

évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. 3. Ha az előző bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a hivatkozott rendelet (1)-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. 4. A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. 5. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt - az e rendeletben meghatározottak szerint - a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a. a pedagógus-szakvizsga és b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a. Mesterpedagógus fokozatba lép vagy b. Pedagógus II. fokozatban marad. PEDAGÓGUSOK SZABADSÁGA 8 A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár. Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra. Az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az 8 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 24