A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi menedzsment Szak Nappali tagozat Távol-keleti Interkulturális Menedzsment szakirány A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Készítette: Ferkó Adrienn Budapest, 2007

Tartalomjegyzék I. Előszó a kínai környezetvédelemről...3. II. A Kínai Gazdasági Potenciál...5. 1. Nyított kapuk politikája...8. 2. A Nagy Kína, vagy amit akartok...9. a. Hongkong, Makaó és Tajvan...11. b. Pán-ázsiai gazdasági blokk...13. c. A huaren-ek és huaquia-ok erős hálózata...14. 3. Konkurencia Indiával...16. III. Kína spirituális szemszögből...20. IV. Kína természeti adottságai és környezeti állapota...23. 1. Kína természeti adottságai...23. 2. Kína környezeti állapota...25. 3. Kína környezetvédelmi politikája...35. 4. Biokína?...41. V. Utószó...46. VI. Mellékletek...49. VII. Bibliográfia...53. 1. Ábrajegyzék...53. 2. Irodalomjegyzék...55. 3. Statisztikai kiadványok...56. 4. Folyóiratok...56. 5. Weblapok...57. 2

I. Előszó a kínai környezetvédelemről Szakdolgozatom témájául Kína gazdasági szárnyalását választottam és ezen belül bemutatom, hogy ez a fellendülés mennyire terheli meg a környezetet. A piacgazdaság fokozatos kiépítése Kínát a világ legmagasabb növekedési mutatókat produkáló országává tette. Ez a folyamat azonban sajnos együtt jár a természeti környezet radikális átalakulásával. Főleg a kőolajszármazékok elégetéséből eredő környezetszennyezés olyan mértékben rontja a vizek és a levegő minőségét, károsítja az emberek egészségét, hogy végső soron jelentősen befolyásolja az egész gazdasági átalakulást. Mivel Kína a világ egyik legnépesebb országa, gazdasági növekedésének hatása az ökológiai egyensúlyra súlyos globális kérdésé vált. Ugyanakkor Kínában a rövid távú gazdasági előnyök fontosabbaknak tűnnek, mint a hosszabb távon immár komolyan fenyegető környezeti katasztrófa elkerülése. Kína mindig is büszkén emlegette, hogy ők alkották meg az első környezetvédelmi törvényt, mivel egy kétezeréves Csin-dinasztia-beli sírban olyan szöveget találtak bambusznádra írva, amely igyekezett szabályozni a fakivágást és a fiatal állatok elejtését. Az 1994-ben közzétett Kínai népesség, környezet és fejlődés a XXI. században c. fehér könyben megtalálható az ország fenntartható fejlődési stratégiája. A kínai kormány a stratégia megvalósításához elengedhetetlennek tartja a természeti erőforrások tartós felhasználását és a jó biológiai környezetet. Dolgoznak a mezőgazdasági termelés módszerének megváltoztatásán, hogy megkönnyítsék a tervgazdaságról a piacgazdaságra átmenő folyamatot. Ezen kívül a kínai kormány külön figyelmet fordít a falusi gazdasággal kapcsolatos reformokra, csökkenteni próbálja a fakitermelést (kisebb-nagyobb, de inkább kisebb sikerrel), hogy megakadályozza a sivatagosodást és ösztönzi a biogazdasági technológia fejlesztését (lásd később). 1996 óta a Kínai Mezőgazdasági Bank több cégnek nem ad hitelt, mert inkább a technológiafejlesztést támogatja vidéken. Egy az 1997-ben kiadott törvény előírja az ésszerű erőforrás-felhasználást és környezetvédelmet a városi és vidéki kisvállalatoknak. Azonban ez nem elég, az ország keleti részén elviselhetetlenül szennyezett a levegő, a tengerek, a folyók, gyakoriak a savas esők és Hajnan szigete mellett még egy tengeri szemétlerakóhely is található. Becslések szerint az egy év alatt okozott környezeti károk helyreállítási költségeit csak az ország teljes évi bruttó hazai terméke tudná fedezni.a környezetvédelemre fordított összeg nagysága 2006-ban érte el először az ország GDP-jének 1%-át és most először hoztak intézkedéseket az erdőirtások megakadályozására: elindítottak egy olyan programot, melyben 3

visszaalakítják a szántóföldeket eredeti formájukba (erdők, legelők, tavak, mocsarak). Bár ennek a programnak a sikeressége még kérdéses, hiszen Kína még mindig növekvő népességének hatalmas erőforrásokra van szüksége és nem biztos, hogy a gyorsan szerzett haszon háttérben marad az ökológia javára 1... Szakdolgozatom első részében Kína gazdasági potenciálját mutatom be, hogy milyen módon tudott a világ egyik meghatározó gazdasági erejévé válni. Dolgozatom második felében fogok a kínai környezetvédelemről bővebben beszámolni, kitekintéssel a vallásra, hagyományokra és a lehetőségekre. Munkám során nagy segítséget nyújtott a Forrester-Meadows és Bariloche globális modellje 2, amelyeknek köszönhetően könnyebb volt struktúrálisan felépítenem szakdolgozatomat, illetve jobban megértettem az összefüggéseket. 1. ábra 1 erőforrások megmaradó része, 2 élelmiszer, 3 népesség, 4 termelés, 5 környezetszennyezés A Forrester-Meadows modell 100-as skáláján jól látható, hogy a görbék a 21. század első évtizedeire rohamos visszaesést mutatnak az egy főre jutó ipari és élelmiszertermelésben, 1 Jasper Becker: Kína gyötrelmes fejlődés (18-45. old) # National Geographic Magyarország 2004 március 4

miközben a népesség is csökken és a környezetszennyezés szinte elviselhetetlen lesz. Egy másik variációban filyelembe vették a megfelelő önkorlátozó intézkedések hatásait és eszerint megtalálható a globális egyensúly olyan állapota, amely mellett a Föld minden lakosa (kb.hat milliárd) emberhez méltóan tud élni és a környezetszennyezés mértéke is csökken. A Barlioche modell a világot 4 részrendszerre (régióra) osztja: fejlett országok, Latin-Amerika, Afrika, Ázsia Az egyes részfolyamatokat és azok kapcsolatait az ábra szemlélteti. 2. ábra A modell szerint a megfelelő intézkedésekkel Latin-Amerika helyzete az ezredfordulóra stabilizálható. Népessége 208 millióról 760 millióra emelkedik, a növekedési ütem csökken. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem $ 372-ről $ 5746-ra nő. Afrika hasonló fejlődést ér el, némileg később, a XXI. század első évtizedének végére. Ázsia népessége meghaladja a 7,8 milliárdot. Nehézségei súlyosabbak, mint a másik két régióé, ezek megoldása a XXI. század vége előtt nem várható. A fejlett országok magas életszínvonalat érnek el, még akkor is, ha a növekedési ütem jelentősen csökkenni fog. 2 http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start=20&um=1&tbnid= LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakrogazdas%25C3%25A1gi%2Badatok%2 BK%25C3%25AD (2006. szeptember 15.) 5

I. A Kínai Gazdasági Potenciál Kína, India és Délkelet-Ázsia gazdaságai 2006-ban is sokkal dinamikusabban nőttek a világgazdaság átlagánál, a GDP bővülése az első három negyedévben 5,2% volt. A térség meghatározó gazdaságainak folyó fizetési mérlege tartósan, jelentős többletet mutat. A már hosszú ideje tartó gazdasági dinamika hatására Kína vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 2005-ben a világ GDP 15,42%-a volt, Indiáé pedig elérte az 5,95%-ot. Az elmúlt másfél évtizedben majdnem háromszorosára nőtt Kínának a világ GDP-ben való részesedése, de a többi ázsiai országban is hasonló fejlődés volt jellemző, amely jelentősen átalakította a jelenlegi nemzetközi munkamegosztást. Az alábbi diagramból megtudhatjuk, hogy Kína növekedési hulláma, mely szektoroknak köszönhető. A diagramból jól látszik, hogy a kilencvenesévek eleji, közel 15%-os növekedést sikerült mára 10% körülire csökkenteni. Az is jól látható, hogy a növekedést nagyban befolyásolja az ipar, de az ezredforduló 3.ábra környékén a szolgáltatói szektor fontosabb szerepet játszott a növekedésben és akkor érte el eddigi tetőpontját. 3 A XX. sz végére számos ország felismerte, hogy az új világrendben már nem(csak) a katonai, hanem a gazdasági fölény is meghatározó.a kínai gazdaság 1992-ben feljött az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mögé a harmadik helyre. A gazdasági nyitás óta átlagosan 8%-os növekedést produkált, ami ekkora mértben egyedülálló a világon. Az alábbi táblázat a világ legnagyobb, vásárlóerő-paritáson számított gazdaságaival 3 A diagram forrása: China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004 6

rendelkező államait mutatja be. 4 GDP (PPP) Lakosság milliárd $ % ezer fő % GDP / fő ($) HDI - index Összesen 48.249,7 100 6.226.958 100 7.749 729 1. Európai Unió 11.180,4 23,2 467.394 7,5 23.921 916 2. Egyesült Államok 10.308,0 21,4 287.676 4,6 35.832 939 3. Kína 5 5.860,9 12,1 1.306.730 21,0 4.485 746 4. Japán 3.425,1 7,1 127.066 2,0 26.955 938 5. India 2.799,6 5,8 1.034.173 16,6 2.707 595 6. Brazília 1.355,0 2,8 179.914 2,9 7.531 775 7. Oroszország 1.185,6 2,5 145.266 2,3 8.162 795 8. Kanada 924,7 1,9 31.902 0,5 28.985 943 9. Mexikó 904,6 1,9 102.480 1,6 8.827 802 10. Koreai Köztársaság 807,3 1,7 47.829 0,8 16.879 888 A Világ többi része 9.498,5 19,7 2.496.528 40,1 3.805 690 4. ábra: A Föld tíz legnagyobb gazdasága (2003) Kína bár a harmadik helyen áll, de az ő gazdasága nő a legnagyobb ütemben, kihasználva a globalizáció adta lehetőségeket. Az utolsó oszlop (HDI-index) az emberi fejlődési mutató, amely igyekszik pontosan érzékeltetni egy térség fejlettségét: az egy főre jutó GDP és a gazdasági növekedés mellett figyelembe veszi a születéskor várható élettartamot és az analfabétizmus arányát is. Egyéb fontos makroökonómiai mutatók tekintetében is jól áll Kína, hiszen az infláció 1%-ék körül mozog, a munkanélküliség alig haladja meg a 4%-ot (750 milliós munkaerőnél ez 32 millió ember). Viszont a vidéki mezőgazdaságban munka nélkül maradt, és illegálisan a nagyvárosokba vándorolt embereket a statisztikák nem tudják figyelembe venni. Az ország legfőbb céljai közé tartozik a stabilitás megteremtésén és fenntartásán túl, a régión belüli szerepének erősítése (Ázsia és Csendes-óceán). Kína a multipoláris világrendet tartaná elfogadhatónak, melynek egyik pólusává kíván válni. Most azt gondolhatnánk, hogy ez már sikerült is neki, azonban ez egyáltalán nem vehetjük biztosra. Miért is? Először is nem biztos, hogy Kína ilyen gyorsan tud tovább fejlődni. Ha a GDP-je a háromszorosa lenne, akkor sem számítana gazdag országnak. Az ilyen gyors fejlődés mellékhatásainak kezelése jelenleg is nagy problémát okoz (energiafogyasztás, élelmiszer fogyasztás növekedése, olaj- 4 A táblázat forrása: http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen; IMD World Competitiveness Yearbook 2004 # IMD International # Lausanne # 2004; http://hdr.undp.org/statistics/data/indic/indic_124_1_1.html (2007. február 28.) 5 Tajvannal, Hongkonggal és Makaóval együtt értendő. 7

importfüggőség). A regionális egyenlőtlenségek az országon belül nagyon magasak. Nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásra csak a keleti parti városok képesek, az öt különleges gazdasági övezet (ld. később). A hatalmas ország azonban a világra is befolyással akar lenni. Legutóbb Latin-Amerikát környékezte meg, ahol a kereskedelmen kívül infrastrukturális befektetésekre is készül, sőt mára Kína bármiféle gazdasági megingása hatással lehet az Egyesült Államok gazdaságára is. Hugo Chavez venezuelai elnök 2004-es pekingi látogatásán kőolaj szállításról biztosította Hu Csin-tao elnököt. 2005-ben pedig elvi és gyakorlati kérdésekben is sikerült megegyeznie Moszkvával. Közösen kiadtak egy a XXI. századi világrendről szóló dokumentumot, melynek középpontjában az Egyesült Államok hegemóniájának megtörése, a multipoláris világrend kialakítása, a területi szuverenitás és a be nem avatkozás elve áll. Persze a sorból Afrika sem maradhat ki. Amíg az Unió és az Egyesült államok feltételekhez kötik a befektetéseket és segélyeket (emberi jogok védelme, tiszta választások), addig a kínaiak nem követelik meg a demokratikus átalakulást. Ma a legmohóbb kapitalisták Kínából érkeznek. Természetesen a második világháború után ideológiai alapon támogattak olyan ugyancsak szocialista országokat, mint Tanzánia vagy Zambia, ahol vasutat és sportstadionokat építettek, de mára mindezt a tiszta gazdasági érdek váltotta fel. Afrika szegény országai stratégiailag fontossá váltak, hiszen nincs munkavédelmi, környezetvédelmi szabályzat, és, ami a legfontosabb... verseny sincs (a nyugati cégek az állandó háborúskodás és korrupció miatt már rég kivonultak). A kínaiak jelen vannak a bányászatban, fakitermelésben, halászatban, de az olajiparban a legaktívabbak. A kínai olajszükséglet 12%-át a szudáni kutak biztosítják. A kapitalista kommunizmus példáját Afrika sikertörténetnek tekinti és lehet, hogy ezek a befektetések megindítják a változást a Fekete Kontinensen, mivel a legnagyobb problémát mégiscsak a nyomor okozza, amit még európai és amerikai légkondicionált irodákból sem tudtak megoldani (és nem is lehet) 6. 6 Lindsey Hilsum: Afrika nagy barátja, Kína # http://metazin.hu/node/337 (2006. január 5.) 8

II.1 Nyitott kapuk politikája Kínában a működőtöke megjelenését az 1978-ban meghirdetett nyitott kapuk politikája tette lehetővé. Ennek a politikának köszönhetően a külföldi működőtöké (KMT) befektetési értéke a 90-es évek elejére 150%-kall nőtt. A növekedéshez szükség volt az új technológiára és az exportbevételek növelésére is. Kína eredményeihez bizonyos mértékben Hazánk is hozzájárult. 7 Mao halála után megkülönböztetett figyelmet szenteltek a nálunk 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmust követő reformok eredményeire. Az 1980-as évek elejétől a kínai gazdaságirányítási modell hasonlóvá vált a magyaréhoz (1987-ben Csao Ce-hang volt kínai miniszterelnök látogatott Magyarországra). Az 1978 előtti növekedés összetétele: tőkeformációk 65%, munkaerő 17%, termelékenység 18%. Míg a nyitás utáni években a termelékenység 42%-ot képvisel, a 90-es években pedig átlépte az 50%-ot. Ez évente 3,9%-os növekedést jelent, ami sokkal magasabb összehasonlítva az USA 0,4%-os és a kistigrisek 2%-os növekedésével. 1980-ban 4 Különleges Gazdasági Övezetet (KGÖ) hoztak létre, amelyeket a dél-keleti tengerparti sávban jelöltek ki, amihez később még 14 tengerparti város csatlakozott és 1998-ban Hainan szigetét tartományi rangra emelték és különleges gazdasági övezetté nyilvánitották. Tehát az ország hagyományosan fejlettebb keleti, dél-keleti részét nyitották meg a külföldi tőkebefektetések előtt. Az alacsony költségű munkerőt kereső befektetők számára az elsődleges célpont Kína lett, ahová (Hongkonggal együtt) a régió beáramló tőkéjének 64%-a került befektetésre. A KGÖ-k meghatározó kapuként szolgáltak a fejlett technika beáramlásához, a menedzsmenttapasztalatok megszerzéséhez és a közvetlen külföldi befektetésekhez, úgy, hogy közben gazdasági reformok is végbementek (szocialista és kapitalista viszonyok keveredése). A tengerparti övezetekbe áramlott külföldi befektetések azonban nem oszlottak el arányosan. Az övezetek közül a legsikeresebbnek a Hongkong szomszédságában található Shenzhen mondható, de nem lehet kihagyni Shanghai körzetét és a Jangce folyón épülő Három-szoros erőmű építését sem. De az is érdekes tendencia, hogy az egyes szubrégiók, hogyan reagálnak a tőke beáramlására. Például Tajvan hagyományos iparágainak nagy részét (táskakészítés, cipőgyártás) áttette Dél-Kínába. 7 Hovanyecz László: Kína: a felemelkedés útja # Népszabadság 2005. december 28. 9

Ha figyelembe vesszük a szingapúri, malajziai, thaiföldi, indonéziai és fülöp-szigeteki tőkebefektetéseket, akkor a Kínába irányuló működő tőkének több mint 60%-a származott külföldön élő kínaiaktól (erre a tényre a későbbiekben részletesen kitérek). Azonban amennyire sikeresek a KGÖ-k, annyira tovább mélyültek az országon belüli gazdasági és életszínvonalbeli különbségek. Jelenleg Kína számít a fejlődő világ legnagyobb tőkeimportőrének. A transznacionális vállalatok óriási termelőkapacitást hoztak létre a nagyberuházások által (autóalkatrész), amelyek a tartósan fennálló alacsony munkaerő költségekre épülnek. Az ország legnagyobb befektetője (HongKongon keresztül) az Egyesült Államok (Ennek tudható be, hogy nem éreztette hatását az 1998-as ázsiai pénzügyi válság, mivel az ASEAN-5 országok elsődleges befektetője Japán). Az EU országokból érkezo éves átlagos 4 milliárd dollárt kitevő működő tőke egyenlően oszlik el Kína és az ASEAN 5 országai között. II.2. A Nagy Kína, vagy amit akartok Az utóbbi években Kína egyre inkább arra törekszik, hogy létrehozzon egy közös piacot globális és regionális szinten. Felismerte, hogy gazdasági erejének növelésének kulcsa az összefogás minden szinten és ebből valami új születhet. A regionalizmus és a globalizmus tehát bizonyos szempontból kiegészíti egymást, de máshonnan nézve ellentétes folyamatok, úgymint a verseny és az együttműködés. A globalizáció fentről lefelé indul, merev, homogenizáló és ellenőrző; míg a regionalizáció alulról építkezik, rugalmasabb, önkéntes és a diverzitásra helyezi a hangsúlyt. 8 Balassa Béla, magyar származású amerikai közgazdász fogalmazta meg elsőként a nemzetközi szakirodalomban a nemzetközi integráció fokozatait 9 : 1. szabadkereskedelmi területekben résztvevő államok az egymás közti kereskedelemben megszüntetik a vámokat és egyéb korlátozó intézkedéseket 2. vámunióban továbblépnek ezen, és kifelé, más államok felé is közös vámpolitikát alkalmaznak 8 Békési László: A politika földrajza # Aula Kiadó Kft. # 2004 # Budapest 9 Az integrációk többsége az ötödik szinten álló Európai Uniót leszámítva egyelőre csupán az első előtti, megközelítőleg szabadkereskedelmi társulásnak tekinthető szinten állnak. Néhányan az első, esetleg a második lépcsőfokon működnek, a harmadik és negyedik szint csak keveseknek került elérhető közelségbe. 10

3. közös piac keretei között a termelési tényezők áramlását korlátozó akadályokat is felszámolják 4. gazdasági unióban még tovább mennek a résztvevők, bizonyos mértékig gazdaságpolitikájukat is összehangolják 5. teljes gazdasági integrálódásnak azt az állapotot tekintjük, amikor már egységes monetáris, fiskális és szociális politikát alkalmaznak a tagállamok, valamint nemzetek feletti intézményeket és hatóságokat hoznak létre, melyek határozatai a tagállamokra nézve kötelezőek. A kínai törekvéseket nem lehet egyik csoportba se berakni, mert ez valami teljesen más. De miben is? A Nagy Kína gondolatát az ország Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal és a tengerentúli kínai közösségekkel folytatott gazdasági együttműködése indította el. Hongkong és Makaó esetében az integrálódást államközi szerződések szabályozzák, míg Tajvannal sokkal feszültebb a kapcsolat (regionális integráció). Az integrálódást a politikai, gazdasági, érzelmi tényezők segítik elő, amely a kínai nagyhatalom kialakulásának potenciális lehetőségét hordozzák magukban, ugyanis Kína rendelkezik a világ legnagyobb belső piacával, legnagyobb tömegű és egyik legolcsóbb munkaerejével, valamint gazdag nyersanyag- és energiaforrásokkal. A folyamatból nem szabad kihagyni azokat az Ázsiában szétszórtan élő kínaiakat, akik identitásuk őrzése és gazdasági erejük révén katalizátorai a déli- és délkelet-kínai gazdasági közösség fejlődésének (ez különbözteti meg a Nagy Kína gondolatát más integrációs kezdeményezésektől és sikerének kulcsa is ez lehet). Kína külkapcsolati stratégiájának (globális szintű integráció) kiemelt részét képezi a tengerentúli kínaiak tőkeerejének bevonása a gazdaság fejlesztésébe. Miután a Kínában az üzleti tevékenység alapját inkább a bizalom és a személyes kapcsolatok irányítják, ezért a kínai származású befektetők jobb üzleteket tudnak kötni a külföldiekkel szemben (Pragmatikus nacionalizmus). Ezek után nem lepődhetünk meg, hogy a kialakulóban lévő kínai közös piac etnikai alapon szerveződik, ami azért érdekes, mert általában a cégek és személyek közötti kapcsolatok szoktak jobban dominálni a világgazdaságban. A nagy piac, az olcsó munka, az azonos kulturális háttér, és a közös nyelv tette a világ negyedik legnagyobb erejévé a kínai közösségek hálózatát. Aki a hálózatba tartozik, annak meggyorsítja az átjárhatóságot a magán- és az állami szféra között, illetve egy jó kapcsolat birtokában rövidebbé 11

válik a szükséges engedélyek, kölcsönök és nyersanyagok beszerzése. A kínai közös piac létrejöttét az idő és a gazdasági lehetőségek és tényezők döntik majd el. A kínai gazdasági erő három pillére 10 : II.2.a. Hongkong, Makaó és Tajvan Hongkong és Makaó 1997-ben, a 99 éves bérletszerződés lejártakor, az Egyesült Királyság visszaadta Hongkongot Kínanak. 1999-ben Porgtugalia bérleti szerződése járt le Makaóra. A két város külön közigazgatási egységként szerepel, a pekingi törvények csak 50 év múlva lesznek itt is maradéktalanul érvényesek, addig a kommunista Kínától részben eltérő gazdasági rendszer marad érvényben. A Kínához fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok létfontosságúak Hongkong és Makaó számára. Kezdetben ezek az élelmiszer-, ivóvíz- és energiaellátás, a bővülő árucsere, a későbbiekben pedig a munkaerő-intenzív iparágak kitelepítése, s az ezzel társuló tőkekihelyezések, illetve beruházások voltak. A kölcsönös érdekeltség és egymásrautaltság önmagában is elég erős integráló erővé vált. Tajvan Tajvan szigete a kínai közigazgatási rendszerben 23. tartományként szerepel, de természetesen mindenki, így a kínai vezetés is tisztában van vele, hogy a helyzet nem ilyen egyértelmű. Az 1949-es kommunista hatalomátvételkor a Csang Kaj-sek vezette köztársaságpártiak Tajvan szigetére szorultak vissza és ott hozták létre a Kínai Köztársaságot. Ezzel egyrészt megkülönböztették magukat a Kínai Népköztársaságtól, másrészt hangsúlyozták, hogy ők is Kínának tartják országukat. Tehát két Kína létezett egy időben, melyek kölcsönösen igényt formáltak egymás területére és a nemzetközi elismertségre. 10 Mészáros Klára: A Nagyobb Kína, mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje # http://matud.iif.hu/01sze/meszaros.html (2006. április 18) 12

Tajvan jelenleg Kína szakadár tartományaként van számon tartva. Egy esetleges függetlenségi próbálkozás esetén Kína azonnal háborút indítana egy 2005. Március 14-i törvénynek köszönhetően., ami megengedi az államnak a békétlen eszközök bevetését is, hogy az ország területi egységét megőrizzék. Kína többször is kifejtette, hogy a honkongihoz hasonló egy ország - két rendszer státuszt tartják elfogadhatónak. Tajvan a szelektíven nyitott kapuk politikáját alkalmazza Kínával szemben, de mind a két fél tisztában van vele, hogy a szorosabb együttműködés kölcsönös érdek, az integráció gazdasági szempontból pedig szükségszerű. A mai napig 25 állam ismeri el Tajvant önálló országként, és a szigetnek az ENSZ-ben sincs helye. Tajvan legnagyobb és végül is egyetlen szövetségese az Egyesült Államok. Mivel a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat, ezért az amerikai kongresszus megszavazta a tajvani kapcsolatok törvényét, amely alapján Washington önvédelmi fegyverekkel látja el a szigetet és kijelentette, hogy egy kínai támadás súlyosan érintené őket (nyílt háborúra nem valószínű, hogy sor kerülne, mivel Kína rendelkezik atomfegyverrel). KÍNA (2003) 11 - Hadsereg teljes létszáma: 2,5 millió fő - Védelmi költségvetés: 120,5 milliárd jüan/év (14,5 milliárd dollár) - Légierő: 470 ezer fő, 2556 vadászrepülő, 400 földi célpontokat támadó gép - Szárazföldi egységek: 1,9 millió fő, 14 ezer tank, 14 500 tüzérségi fegyver, 453 helikopter - Haditengerészet: 250 ezer fő, 63 tengeralattjáró, 18 torpedóromboló, 35 fregatt TAJVAN (2003) - Hadsereg teljes létszáma: 370 ezer fő - Védelmi költségvetés: 7,5 milliárd dollár - Légierő: 400 vadászrepülő, 2000 föld-levegő, levegő-levegő rakéta - Szárazföldi egységek: 1500 tank, 1400 ágyú és rakétavető, 60 helikopter - Haditengerészet: 40 hadihajó, négy tengeralattjáró, több tucat tengeralattjáró-felderítő helikopter Mi nehezítheti, illetve könnyitheti az együttműködést? 11 http://www.penthousemagazin.hu/?cikk=k%edna%20%e9s%20tajvan%3a%20k%e9tes%e9lyes%20ka pcsolat (2007. január 15.) 13

1.) Az anyaországon belül olyan különbségek vannak, amelyek miatt a fejlődésbeli eltérések áthidalása nem egyszerű feladat. 2.) Az Kínai Népköztársaság és Tajvan közötti feszültséget kompromisszumok nélkül nem lehet rendezni. A kölcsönös gazdasági érdekeltség azonban erősebb, ezért a gazdasági kapcsolatok gyorsan fejlődnek. Mára Tajvan legnagyobb külgazdasági partnere Kína, míg Kínának az ötödik. 3.) A munkaerő szabad áramlásának kilátása komoly félelmeket kelt az integráció résztvevői között, hiszen Hongkong, Makaó és Tajvan együtt sem teszik ki Kína területének 4 ezrelékét, lakosságának pedig 2,3%-át. II.2.b. Pán-ázsiai gazdasági blokk (Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek és Szingapúr) 12 A környező országok fenyegetésként élik meg Kína regionális integrációját. Ennek következménye a nemegyszer véres leszámolásokba torkolló kínaiak iránt érzett gyűlölet, viszont a huaqiaok (Kínán kívül él, de kínai állampolgár) befektetéseire nagy szükség van ezen térségekben., mivel ők tartják kézben a gazdasági élet jelentős részét. A kínaiak sokkal nagyobb arányban vannak jelen a banki, üzleti, orvosi és értelmiségi szférában, mint amekkora arányú kisebbséget alkotnak az adott országokban. Sokan az ASEAN 13 létrejöttében Kína-ellenes összefogást is látnak. 1998 óta Kína megfigyelőként vesz részt az ASEAN munkájában és nem titkolt célja, hogy a délkelet-ázsiai térség országait gazdaságilag és politikailag magához láncolja, ami nem is lesz annyira nehéz a földrajzi közelséget, a kínai gazdasági potenciált és az egyre erősödő hadsereget figyelembe véve, de nem szabad Indiát sem kifelejteni a játszmából. 14 12 Mészáros Klára: A kínai közösségek integrációs folyamata a Nagy Kínai Gazdasági Térség (23-24. old) # Műhelytanulmányok 26. szám. 2000 október # MTA Világgazdasági Kutatóintézet 13 Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): Ázsia legsikeresebb gazdasági közössége. 1967-ben alapította az öt ország, de a tagállamok száma azóta 11-re növekedett. Székhelye az indonéz főváros, Jakarta. Hogy igazán komoly hatalommal bíró integráció legyen, szüksége van Kínára, de a Csende-ócieáni Szigetek Forumának vezető állama, Ausztrália is intenzíven érdeklődik az együttműködések fejlesztésének lehetőségéről. 14 Fukuyama, Francis: Bizalom # Európa # Budapest # 1997 # (104-105. old.): a politikai környezet különböző volta ellenére a kínai gazdasági kultúra viszonylag egységesnek mondható. Legtisztább formájában Tajvanon, Hongkongban és Szingapúrban mutatkozik meg, ahol a lakosság többsége kínai, s az állam nem kényszerítette rá a gazdaságot, hogy a fejlődésnek az ideológia által kijelölt ösvényén haladjon... ez a kultúra uralkodik a kínai 14

II.2.c. A huaren-ek és huaquia-ok erős hálózata 15. A kínai eredetű migrációs lakosságnak 82,3%-a (kb 20 millió ember) Ázsiában él, Amerikában 12,5%, Afrikában 0,4%, Óceániában 1,7% és Európában pedig 3,1% - persze ezek az adatok csak becslések a pontos számokat senki sem tudná megmondani. Az elsődleges célterületek Ázsia, az Egyesült Államok és Oroszország, a másodlagos célterületnek számítanak az európai országok; ezek közül leginkább Franciaország, Olaszország és Németország vonzza a Kínaiakat, míg Közép- és Kelet-Európában Magyarország, Lengyelország és Csehország a legkedveltebb. 16 Huaquia-ok és huaren-ek Magyarországon Úgy gondoltam, hogy érdemes kicsit közelebbről is megszemlélni, hogyan is működik a huaren-ek és huaquia-ok hálózata és úgy éreztem, hogy ehhez Magyarország lenne a legjobb példa. A Magyarországra érkező kínai export 84%-a magas műszaki színvonalú gépek, gépi berendezések és elektronikai eszközök és csak 24% a könnyűipari termék. Magyarország-szerte több ezer kínai alapítású cég működik. Nagy részük persz egy-egy éttermet vagy boltot fenntartó kisvállalkozás. Azonban sok kínai vállalat alapított nálunk leányvállalatot, egy kicsit sajátosabb módon. Ugyanis a leányvállalatot egy ide küldött magányszemély alapította a jóval egyszerűbb eljárások miatt. Több cég pedig a kínai kolónia ellátásából él: kínaiak által alapított könyvelő, vámügyintéző irodák, keleti orvoslással foglalkozó rendelők, újságok, ahol magyarok is dolgoznak. De olyan céggel is találkozhatunk, amely arra szakosodott, hogy a be és visszautazó honfitársaknak intézi a jegyfoglalást és kiszállítást. A kínai kolóniákra már külön bankok is szakosodtak. Ilyen például a dél-koreai tulajdonú KDB Bank, vagy a malajziai IC Bank vagy a Bank of China helyi leányvállalata. Ez utóbbinak megközelítőleg 2 ezer ügyfele van, melynek 90%-a a magyarországi kínai közösséghez tartozik, de Ausztriából, Szlovákiából és Romániából is vannak ügyfelei. Már működése első évében 42 milliárd forintot utaltak át Kínába az kisebbségek lakta területeken Malájziában, Thaiföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is, s abban a szabad - és virágzó - magángazdaságban szintén megjelent már, amely Teng Hsziao-ping reformjai eredményeként épült ki a KNK-ban a hetvenes évek végén... Sőt még az Amerikában honos kínaiak között is él, akik pedig viszonylag jobban asszimilálódtak a domináns kultúrához, mint a délkelet-ázsiaiak." 15 Huaren: kínai származású külföldi állampolgár; Huaquia: Kínán kívül él, de kínai állampolgár 16 Mészáros Klára: A kínai közösségek integrációs folyamata - a "Nagy Kínai Gazdasági Térség" (23-24. old) # Műhelytanulmányok 26. szám. 2000 október # MTA Világgazdasági Kutatóintézet 15

ügyfelek a bankon keresztül, amely a hazánkba érkező kínai export 1/5-ét adta. A kisebb kínai vállalkozások és magánszemélyek egy jelentős része a Bank of China Hungárián keresztül utal, melynek az a legnagyobb előnye, hogy a pénzt közvetlenül Pekingbe irányítják és nem Frankfurton vagy New York-on keresztül. A kínaiakra jellemző, hogy a betétlekötések nem különösebben népszerűek, és jellemzően hitelt sem vesznek fel. Akik felvesznek, azok már régóta itt élnek és a magyar hatóságok által kiállított személyigazolvánnyal rendelkeznek. A pénzügyi szférán kívül a szerencsejáték iparban is ráálltak a kínaiak kiszolgálására. Köztudott, hogy a kínaiak rajonganak a hazárdjátékokért és számos kaszinónak és játékteremnek alkotják a törzsközönségét. Azonban arról nincs adat, hogy hány játékterem üzemeltetése van kínai kézben, mivel a Szerencsejáték Felügyelet nyilvántartásából nem lehet az állampolgárságra vonatkozó adatokat lekérni. Szerencsénkre Kína sokkal nagyobb volumenű befektetésekkel is jelen van Országunkban. A Changshu nagyvállalaté a sikeresen működő borsodi Ongai Csavargyártó Kft., a Flextronics International sárvári üzeme a Hisense Co limited kínai társaság megrendelésére gyárt televíziókat, amelyeket így vám nélkül szállíthat az Európai piacokra. Emellett 50 nagy kínai külkereskedelmi cég nyitott már irodát és számos kínai tulajdonú szálloda is működik, melyek a batyuzó kereskedők (csak hétvégékre jön fel a portékájával) ideiglenes elszállásolására szakosodott. A magyarországi kínai befektetések értékét 120 millió dollárra becsülik, amihez hozzájön a 200 millió dolláros beruházással elkészült Asia Center és China Mart, melynek elsődleges célja, hogy Közép-Európa legnagyobb logisztikai központja legyen az ázsiai, főleg kínai termékek számára. Az, hogy Közép-Európában hazánk a legnagyobb kereskedelmi partnerük, az nem véletlen. Elsősorban a kedvező megítélés az, amit ki kell tudnunk használni. Kiemelném, hogy a nálunk élő kínaiak szeretnek az Országunkban élni. A felmérések szerint a környező országokhoz képest nálunk éri őket a legkevesebb diszkrimináció. Amíg a Ny-Európai országokban a szegényebb rétegek viseltetnek a legtöbb ellenszenvvel a kínaiak iránt, addig nálunk ez pont a fordítottja, hiszen sok család csak náluk engedheti meg magának a vásárlást, ezért sokkal toleránsabbak velük szembe. 2004-re Kína hazánk 6. legnagyobb kereskedelmi és a 4. legjelentősebb import partnerévé vált. Ezek után nem volt meglepő, amikor 2004-ben Hu Csin-Tao államfő ellátogatott Budapestre. Azonban a dinamikus kapcsolatot beárnyékolja az a tény, hogy a magyar termékek csupán jelzésértékkel vannak jelen a kínai gazdaságban. A kínai fél ezt úgy próbálja kompenzálni, hogy ösztönzik a nálunk élő kínaiakat befektetésekre (szolgáltatás-export, turizmus). Hazánk a következő területekre szeretné Kínát becsalogatni: háztartási elektronika, autóalkatrész-gyártás. 16

II.3. Konkurencia Indiával (Avagy meddig húzza a két csárdás egymást?) Elemzők szerint a XXI. sz Kína és India évszázada lesz, bár tényként kezelhető, hogy Kína nagyobb sebességbe kapcsolt, és több oldalról próbálja a csúcsot meghódítani (2008 Pekingi Olimpia 17, 2010 Sanghaj-i Világkiállítás). (5. ábra) De India egyre fontosabb szerepet tölt be a globális innovációs láncban, a kutatás-fejlesztési centrumok és irodaházak egyre fejlettebbek, de a szegénység és az infrastrukturális hiányosságok sokkal szembetűnőbbek, mint Kínában. Mely területeken van jelen India? A Motorola, Hewlett-Packard és más multinacionális vállalatok számára indiai mérnökök készítik a legújabb szoftvereket és multimédiás eszközöket, de Indiában tervezett motorokat a General Motors is, repülőgépszárnyakat a Boeing és itt fejlesztik a Google új keresőtechnológiáját. Indiai pénzügyi cégek dolgozzák föl a Wall Street-i társaságok jelentéseit Bangalore-ban és több technológiai központban önálló indiai cégek fejlesztenek saját mikroprocesszorokat, szoftvereket és gyógyszereket. Bangalore-t manapság Ázsia Szilícium-völgyének is nevezik, ráadásul az indiai vállalatok nevetségesen alacsony áron kínálnak jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat. A két ázsiai ország kapcsolatában az az érdekes, hogy kiegészítik egymást. A műszaki és irányítási ismeretek egyre fontosabbá válnak az olcsó munkaerőnél, Kína ugyanakkor domináns marad a tömegtermelésben (elektronikai és nehézipari üzemek). India erős a szoftverfejlesztésben, a designban, a szolgáltatásokban és a precíziós iparban, azonban nehéz elképzelni a két ország szoros integrációját a konkurens gazdasági és politikai érdekek miatt. Az internetnek és a távközlési költségek csökkenésének köszönhetően a multik ma már megtehetik, hogy Kínában gyártassák az indiai fejlesztésű szoftvereket vagy áramköröket tartalmazó termékeket. 17 Peking hatalmas többséggel hódította el Párizs, Toronto, Isztambul és a japán Oszaka elől a megrendezés jogát. 17

A két ország fejlődését a fizetőképes fogyasztói réteg folyamatos bővülése is előremozdítja; Kína már most a világ első számú mobiltelefon piaca és két év múlva több kínai háztartásban lesz szélessávú internet mint ahány európaiban. Mind két ország fogyasztóira az jellemző, hogy a legújabb technológiákat igénylik. A Greg Global Group 2006-os felmérése szerint a kínai és indiai fiatalok túlnyomórészt optimisták, sikerorientáltak, ennélfogva státuszszínbólumnak tekintik a termékeket (pélául Kínában háromhavonta lecserélik a maroktelefonjukat, de azért megemlíteném, hogy Magyarországon is legalább ennyire státuszszimbólumnak számít a mobiltelefon, ha nem is háromhavonta cserélik). A fogyasztói tömeg miatt a két ország egyre erősebben fogja befolyásolni a globális technológiai szabványok alakulását 18. Persze a globalizáció ellenzői az Egyesült Államokban már most figyelmeztetnek, hogy Kína és India fenyegeti az USA globális élpozícióját olyan területeken is, mint a mikroelektronika és a nanotechnológia. Kínában és Indiában együttesen félmillió mérnök és természettudós végez évente az egyetemeken, miközben az USA-ban például csak 60 ezer. Ráadásul Kína hadereje kikezdi valószínűleg az amerikai dominanciát a csendes-óceáni térségben. Azonban a két ország együttes bruttó hazai terméke jelenleg a világ GDP-jének csupán 6%-át teszik ki, ami fele a Japán részesedésnek. Tény, hogy soha korábban nem váltott még ki két viszonylag szegény ország gazdasági felemelkedése ekkora tartózkodással és csodálattal vegyített izgalmat. Japánban és Dél-Koreában a II. Világháborút követően gazdasági csoda következett, de egyik ország sem volt elég népes ahhoz, hogy ilyen világméretű növekedést generáljon, vagy hogy átalakítson egy egész hálózatot. Nem rendelkeztek olyan dinamizmussal és súllyal, amely döntő hatással tud lenni a XXI. Század gazdaságára. Még soha nem volt arra példa, hogy két a világ népességének harmadát kitevő nemzet egyszerre produkáljon ilyen rohamos és tartós expanziót (9,5% - 6%). Előreláthatólag ez az expanzió még évtizedeken át fennmaradhat, de létezik néhány tényező, amely negatív hatást gyakorolhat erre a növekedésre. 18 Business Week # Figyelő 2006. január 7. 18

a.) Környezetszennyezés: A gyors iparosodásért és népességnövekedésért súlyos ökológiai árat fizetett mind két ország. Évente több millióan halnak meg lég és vízszennyezés következtében. Új-Delhi, Bombay/Mumbai és Chonqing világviszonylatban a legszennyezettebb lakóhelyek közé tartoznak a levegő minőségét tekintve. Az erdők riasztó mértékű felhasználása. A környezetvédelmi törvényeket nem tartják be, a gyárak és erőművek nagy része szénüzemű. Számolni kell a vízhiánnyal is, amely a 2020-as években visszavetheti mind két országot az ipari növekedésben. b.) Belpolitikai feszültségek: A kínai vezetés nem tűr el semmilyen rendszerellenes megmozdulást. Erősödik a gazdagok és szegények közötti szakadék. Indiában demokrácia van, de dúl a korrupció, ráadásul a hinduk és muzulmánok között bármikor sor kerülhet agresszióra. c.) Pénzügyi válság: Bár India pénzügyi helyzeti viszonylag stabil, az államháztartás hiánya 2005- ben elérte a GDP 10%-át és 1991-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult. Kína megúszta az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, de bankrendszere rossz állapotban van. d.) Háború: India Kína: 1962-ben 32 napig tartott a háború. Kína Pakisztánnal, míg India Oroszorszgággal szövetkezett. Oroszországgal pár hónapja rendeződtek a viták néhány, az Amurban fekvő folyami szigetet illetően. Kína jó viszonyt akar ápolni Oroszországgal, mert nagy szüksége van az olajra, de ezen a téren legnagyobb versenytársa a szintén nyersanyaghiánnyal küszködő Japán. India - Pakisztán: India 1947-es függetlenné válása óta három háborút vívott Pakisztánnal és Kasmír miatt több kisebb incidensre is sor került. Mára mind két ország rendelkezik atomfegyverrel, úgyhogy jobb nem is belegondolni, hogy mi 19

történne egy negyedik háború során. Kína - Tajvan: Mint már munkám elején kifejtettem nem kétséges, hogy Peking bevetné haderejét, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét. e.) Demográfia: 20 év múlva Kínában 300 millióan lesznek 60 évnél idősebbek, viszont csak minden hatodik ember rendelkezik nyugdíjbiztosítással, és a lakosság mindössze 5%-a jogosult ingyenes gyógyellátásra. Peking erősíteni akarja a szociális hálót, de ez azonban óriási költségekkel jár. Mindkét országban óriási válságot idézhet elő az AIDS és TBC járvány. Indiában legalább 5 millió ember HIV-fertőzött, és ez a szám 2010-re húszmillió fölé emelkedhet. Kínában évente 200 ezren halnak meg TBC-ben és az AIDS is terjedőben van és a lenti ábrán jól látható, hogy a légszennyezés következtében bekövetkezett halálozások száma elképesztően magas a dél-kínai területeken 19. 6. ábra: Légszennyezés következtében bekövetkezett halálozások száma 19 Az ábra forrása: PSI EcoSense China # University of Stuttgard # 2003 20