2009. május 30. Grund Klubhálózat I. évfolyam 4. szám Fontos közlemények: Agresszió az iskolában Fı témánk: iskolai agresszió Következı lapszám fı témája: nyári táborozás Következı várható megjelenés: 2009. június 15. A tartalomból: Bizonyára minden pedagógus olvasónk találkozott az iskolai agresszió valamely formájával, hisz a gyermekek egymás közötti verekedései, az iskolaudvaron zajló pofozkodások gyakori - jó esetben ártatlan - eseményei az iskolai életnek. Mit tehet a pedagógus, ha leköpi a diák? Mit tehet, ha az erısebb gyerek rendszeresen veri a gyengébbet? Tehet-e valamit, ha elveszi tıle az értékeit, például a mobiltelefonját? Beavatkozhat-e, ha egy agresszív csoport szabályosan védelmi pénzt szed a rászoruló gyengébbektıl? Védi-e jogrendszerünk a tanárokat, vagy csak a tanulók jogai kapnak nyilvánosságot? Egyre nı az iskolai agresszió, amely nem függetleníthetı az iskolán kívüli társadalmi folyamatoktól. A média ontja a sokkoló háborús képeket, szembesít a terrorista merényletekkel. Az akciófilmekben tucatszám gyilkolják egymást a szereplık. A gyerekek lassan már nem is tudják elképzelni a természetes halált. "Ki lıtte le a nagymamát?" - kérdezte egy óvodás kislány a nagymama temetésén. A mai kultúra erıszakközpontú. A családi konfliktusok jelentıs része is valamiféle presszióval oldódik (vagy nem oldódik) meg, s nem hiányoznak az agresszió különféle formái a munkahelyeken sem. - Bármennyire is meglepı, az agresszió tulajdonképpen az élet velejárója - szögezte le egyik meglehetısen provokatív elıadásában Vajda Zsuzsanna pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem docense. Minden élılény küzd a létfenntartásért, aki nem, súlyosan beteg. Valahol mindenkiben mőködik a pozíció- szerzési vágy. A gyermekkor egyfajta dinamikai erıtér, kísérletezés a határokkal: meddig lehet elmenni? A korlátlan érdekérvényesítésnek jó esetben gátat szab a civilizáció, a társadalom szabályrendszerének kiépülése. Az oktatás, a nevelés folyamán a kontroll belsıvé válik, beépül az ember személyiségébe, megtanuljuk, hogy az érdekérvényesítés nem történhet gátlástalanul, mások rovására. Az iskola sokáig betöltötte a pozitív szocializációs minta funkcióját, ez volt a XIX-XX. század egyik legnagyobb vívmánya. Ma mindez megtörni látszik. A túlzott individualizmus, a gátlástalan önérvényesítés össztársadalmi jelenséggé vált, s ez az iskolát sem kíméli. A gyerekek között kialakul egy belsı hierarchia, ami az erın és a hozott elınyökön alapul. Agresszió az iskolában Megoldási lehetıségek? Diákok a fegyelmezésrıl 1 2 6 A jog és a kulturális szokásjog ugyanakkor álszent módon erıszakellenes. A szülıi pofont kriminalizálja a törvény, a pedagógus nem nézhet bele a diákok táskájába, ha lopás gyanúja forog fenn. Az iskola nem szólhat bele a diák iskolán kívüli életébe, mert ez sértené a személyiségi jogokat. A szülık ugyanakkor az iskolát teszik felelıssé mindenért. A saját mulasztásaikért is: a feszült, szorongó családi légkör miatt sem idı, sem türelem nem jut a szocializációs nevelésre, nem is szólva arról, hogy sok helyütt maga a család sem alkalmas bármiféle pozitív minta közvetítésére. Az iskola nem képes átvállalni a felelısséget mindenért. A pedagógusok kezében ma sem eszköz, sem megfelelı módszertani tudás nincs ahhoz, hogy megoldják ezeket a problémákat. Érzik a felelısség súlyát, ezért segítséget kérnek. Nyugodtabb iskolát szeretnének, ahol van idı elbeszélgetni a gyerekekkel, s nincs állandó harc az idıvel a tananyag "leadásáért". Jó lenne, ha maradna idı és energia a családokkal való együttmőködésre is. Enélkül egyre nıhet és kezelhetetlenné válhat az iskolai agresszió.
2 A krízis-vonalat félreértették a tanárok, a küzdısport nem vezette le a diákok energiáit, a konferenciák haszna felmérhetetlen Több iskola próbál fellépni az iskolai erıszak ellen, de az eddig kitalált módszerek még nem hoztak látványos eredményt. Van azért olyan ötlet, ami bevált, például a drámapedagógiát szeretik a gyerekek, és a vitarendezés is mőködik. Az oktatási tárca ígérete ellenére adós saját ötleteivel, a pedagógus-szakszervezet a keménységben látja a megoldást. Az oktatási tárcának a múlt héten kellett volna elıállnia az iskolai erıszak kezelésére kitalált javaslataival, Arató Gergely, a minisztérium államtitkára ugyanis február 17-én azt ígérte: egy hónapon belül bemutatják ötleteiket. A tárca nem készült el az ígért határidıre. "Az iskolai erıszak visszaszorítását célzó javaslatcsomag szakmai egyeztetése még folyamatban van" - közölte az [origo]-val a minisztérium sajtóirodája. Ötletekbıl most sincs hiány. A Fıvárosi Önkormányzat és az oktatási tárca is létrehozott egyegy szakértıi bizottságot, utóbbi már 2008 áprilisában tett javaslatokat. A fıvárosi közgyőlés is elfogadott tavaly májusban egy intézkedési tervet az iskolai erıszak ellen, szeptemberben pedig alakult egy agressziókezelés munkacsoport is a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. A pedagógus szakszervezetek szintén kidolgozták már a saját javaslataikat, és az iskolák maguk is próbálnak megoldást keresni. "Nagyon látványos eredmények még nincsenek" - mondta a budapesti Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola igazgatója, Köpf Lászlóné. Az intézmény tavaly novemberben foga- Összegyőjtöttünk néhány érdekes megközelítést, javaslatot, összegzést. Reméljük átolvasva ezeket tanárként, szülıként, ifjúsággal foglalkozó cilvil emberként mindenkinek tudunk egy kis segítséget nyújtani. dott el intézkedési tervet az agresszió visszaszorítására, melyet a diákönkormányzat és a szülıi szervezet is jóváhagyott. A terv elıírt több nevelési értekezletet, diákkonferenciát, osztályonként évente két osztályfınöki órát a témában, mindezek jelentıs része már lezajlott. Az iskolában a többletenergiák hasznosítását célzó tanórán kívüli foglalkozások indultak, bekapcso- lódtak a színházlátogatási programba, a pedagógusok tréningeken és képzéseken vesznek részt, folyamatosan együttmőködnek külsı partnerekkel, például nevelési tanácsadókkal és gyermekvédelmi intézményekkel. Az igazgató szerint korai lenne még változást várni, az hosszabb folyamat eredménye lesz. Pozitívumként értékeli, hogy iskolájukban nem romlott a helyzet az elmúlt idıszakban, holott szerinte a társadalmi környezet ezt valószínősítette volna. Rosszabb tapasztalatokról számol be Fekete János, a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója. Szerinte az elmúlt másfél évben fokozódott az iskolai agresszió, és ezt a folyamatot nem tudta megakasztani az eddigi próbálkozás. A kertészeti iskolában gyakoribbá váltak például az értelmetlen rongálások, a vandálkodás. Fekete úgy tapasztalja, fıként a legfiatalabb, kilencedikes diákokkal van gond, ami azt mutatja, hogy a problémák egy része nem az iskolára vezethetı vissza. Az igazgató szerint a társadalmi szinten is erısödı erıszak, a családi nehézségek, a pedagógusok leterheltsége és alacsony fizetése mind közrejátszik abban, hogy az iskolai agresszió tovább nıtt. "Mélyek a gyökerek, a probléma visszanyúlik a kisgyerekkorra. Már az óvodában is tapasztalható az agresszivitás erısödése és egyben a szeretet hiánya. A világhálón nem a Grimmmeséken nınek fel a gyerekek. 13-16 éves korban van a legtöbb gond. Még hiányzik a fiatalok felelısségérzete, ítélıképessége" - mondta az igazgató. Szerinte a programcsomag akkor lehet eredményesebb, ha azt már az általános iskolában elkezdik, de az alacsonyabb osztálylétszámok is sikeresebb pedagógiai munkát eredményeznének.
I. évfolyam 4. szám 3 Krízis vonal Az ötlet lényege: Legyen egy olyan telefonszám, amelyen a pedagógusok azonnal tanácsot kérhetnek szakemberektıl, amint egy akut probléma adódik - például összeverekedik két gyerek az iskolában. A krízisvonalat a fıvárosi agreszsziókezelés munkacsoport mőködteti a fıvárosi fenntartású intézmények számára. A krízisvonal mőködése nem úgy alakult, ahogy terveztük - mondta az [origo]-nak Fótiné Németh Margit, az agressziókezelés munkacsoport vezetıje. Az iskolák nem sürgıs, akut esetek miatt, hanem elhúzódó problémák miatt telefonálnak: például olyan osztályok ügyében, ahol rendszeresek a fegyelmezési problémák, vagy olyan gyerekek miatt, akiket áldozatként kezelnek a társaik. Egy-egy ilyen hívás után szakemberek keresik fel az iskolát, megfigyelik a gyerekeket, átvilágítják az adott osztály csoportdinamikáját, végül tanácsot adnak a beavatkozásra. "Terjed az intézmények között, hogy érdemes élni ezekkel a lehetıségekkel, egyre több megkeresést, egyre több pozitív visszajelzést kapunk. Bizakodóak vagyunk, úgy látjuk, van értelme" - tette hozzá Fótiné. Fiúk! Csak ez a megoldás? Színházlátogatás, drámapedagógia Az ötlet lényege: A diákok korosztályának agressziójával foglalkozó színházi elıadásokat nézhetnek a diákok, a látottakat szervezett foglalkozásokon dolgozzák fel. A budapesti agressziókezelés munkacsoport segít a színházlátogatások megszervezésében a fıvárosi fenntartású iskoláknak. A programba eddig 40-50 fıvárosi iskola kapcsolódott be, 1500 diák már eljutott ilyen színházi elıadásra, a tervek szerint év végére 2500-ra nı a számuk - mondta el az agressziókezelés munkacsoport színházprogrammal foglalkozó munkatársa, E. Tóbiás Sára. A budapesti Öveges iskola tanulói, valamint a nevelıtestület két elıadást nézett meg eddig a Kolibri Színházban: Simon Stephens Kócsag, valamint Kai Hensel Klamm háborúja címő darabját. A látottakat a gyerekek meg is beszélték az elıadások után a színház drámapedagógusával, az iskola pszichológusával és az osztályfınökök vezetésével. A darabok "jól szolgálják az agresszióról folytatott közös gondolkodást", "ezt a gyakorlatot folytatni érdemes" - áll az iskola tapasztalatokat összegzı nevelési értekezletérıl készült írásos emlékeztetıjében. Fegyelmi helyett vitarendezés Az ötlet lényege: A fegyelmi eljárást vitarendezés elızze meg vagy akár helyettesítse. Az oktatási tárca által felkért bizottság vetette fel, februárban pedig közölte: megjelent a szükséges jogszabály ahhoz, hogy az iskolákban és kollégiumokban megszervezzék ezt a vitarendezési eljárást. az [origo]-nak az intézmény igazgatója, Köpf Lászlóné. Az igazgató szerint sikeres a módszer, a legtöbbször sikerült megállapodnia a feleknek, és nem volt szükség fegyelmi eljárásra. Az iskola szívesen továbbfejlesztené a mostani gyakorlatot a klaszszikus mediáció irányába, tanfolyam szervezését tervezik a témában. Mielıtt fegyelmi vizsgálat indulna, évek óta békéltetı megbeszéléséket tartanak az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában - mondta
4 A diákok energiáit lekötı szabadidıs tevékenységek Így is lehet... Az ötlet lényege: Csökkenhet az agresszió, ha a gyerekek a tanulási idı után hasznosan töltik az idejüket, levezetik a többletenergiát. Egyes iskolák saját kezdeményezésére indultak ilyen foglalkozások. A Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskolában önvédelmi küzdısport foglalkozások indultak szervezetett szakkör formájában egy külsıs tanár vezetésével. A szakkör ugyan mőködik, de "nem volt tömeges jelentkezés" - mondta az iskola igazgatója, Fekete János. A szabadidı hasznos eltöltése céljából a második félévben bekapcsolódott az iskola az Innováció és kreativitás éve programba: a tanulók és a tanárok színjátszó körön, tánckörön, mővészetterápiás szakkörön készülnek a novemberi záróprogramra. "Így most már több fiatalt is sikerül megnyerni a kulturált idıtöltésre" - jegyezte meg az igazgató. Tréningek, konferenciák pedagógusoknak, jó gyakorlatok ismertetése Az ötlet lényege: A pedagógusok és intézményvezetık tájékoztatást kapnak arról, milyen módszerekkel és gyakorlatokkal lehet megelızni, kezelni az iskolai konfliktusokat. Segédanyagokat kaphatnak és megismerhetik a vonatkozó kutatási eredményeket. Az érdekelt iskolák az Oktatásfejlesztı és Kutató Intézet közremőködésével kapcsolatba léphetnek olyan más iskolákkal, ahol már sikeresen alkalmaznak konfliktuskezelı eljárásokat. A bevált gyakorlatokról interneten lehet olvasni és kiadvány is jelent meg. A fıvárosi agressziókezelés munkacsoport szervez ilyen programokat, és az oktatási minisztérium által felkért bizottság is arról számolt be februárban, hogy a tavaly áprilisban kiadott javaslatcsomagának ez az eleme már megvalósult. Nem tudni, hogy a tréningeken tanultakat mennyire ültetik át a pedagógusok a gyakorlatba - mondta Fekete, a kertészeti iskola igazgatója. Az iskola ugyan meghívott szaktanácsadói látogatókat, akik kedvezı véleményt mondtak, de tartósan nem lehet követni a módszertani ötletek megvalósítását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) fıvárosi ügyvivıje, Kertész Ágnes is bírálta a kezdeményezést. Szerinte ha csak a pedagógusokat küldik tréningekre, akkor ennek az az üzenete, hogy az ı szakértelmük kívánnivalót hagy maga után, és az iskolai erıszakért elsısorban ez a hiányosság hibáztatható. "Ezek a kezdeményezé- sek csak akkor érnek valamit, ha olyan környezetbe helyezzük ıket, ahol a tanár nincs magára hagyva" - fogalmazott Kertész. A PDSZ szerint tréningeket kellene tartani a szülık és a diákok számára is, mert ez erısítené a személyes kapcsolatokat, és javítaná a család és az iskola együttmőködését. A kertészeti szakközépiskola igazgatója azt mondta: segíthetne az is, ha a trénerek jönnének az iskolákba. Volt néhány kísérleti program, melyekben a továbbképzések helybe mentek az oktatási intézményekbe, ezek beváltak - mondta Mayer József oktatáskutató, aki a fıváros kérésére felmérést készített tavaly az iskolai agresszióról.
I. évfolyam 4. szám 5 Iskolai pszichológus, pedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi felelıs az iskolákba Az ötlet lényege: Szakemberek helyben tudjanak segítséget nyújtani a pedagógusoknak és a diákoknak. Az oktatási minisztérium által felkért bizottság azt javasolta, hogy tanácsadó pszichológus legyen elérhetı az iskolák számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban. A bizottság februári közleménye szerint már megteremtıdtek a jogi és pénzügyi feltételek ahhoz, hogy kistérségi szinten, fokozatosan kiépüljön az iskolai pszichológusi hálózat. A PDSZ azt vetette fel, hogy a konfliktusok megakadályázásra minden egyes közoktatási intézményben alkalmazzanak önállóan legalább egy gyermek-és ifjúságvédelmi felelıst. Törvénymódosításra lenne ahhoz szükség, hogy ezt garantálni lehessen. Most is van lehetıség szakemberek alkalmazására, pénz viszont többnyire nincs - mondta a PDSZ ügyvivıje. Mayer József oktatáskutató szintén azt mondta: hiába volna hasznos, mára kiderült: nincsenek arra források, hogy minden iskola kapjon pszichológust. További alternatívák Az alább felsorolt ötletek Gyorsított bírósági eljárás a tanárverık ellen Ezt az ötletet utoljára Hiller István oktatási miniszter vetette fel március elején a parlamentben, egy interpellációra adott válaszában. Hasonló javaslata mindkét pedagógus szakszervezetnek van. A régi szakképzési rendszer visszaállítása A Pedagógusok Szakszervezete szerint úgy kéne módosítani a közoktatási törvényt, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesíthetı legyen 3 éves szakmunkásképzéssel, vissza kellene állítani a régi típusú szakmunkásképzést. A kertészeti szakközépiskola igazgatója szintén úgy véli, bizonyos gyerekeknek nem jó, ha beültetik ıket az iskolapadba. "Kertészkedésben eredménye, sikerélménye lenne, így meg bukdácsol" - mondta Fekete János. Ki lehessen küldeni a tanterembıl az órát zavaró gyereket A tanítást zavaró gyereket kiküldhesse a tanár az óráról, az ilyen diákok pedig egy olyan ügyeletes, konfliktuskezelésre specializált pedagógushoz kerüljenek ez idı alatt, aki szakszerően foglalkozna velük - ezt javasolja a PDSZ. Ehhez törvénymódosításra lenne szükség: a pedagógusok között közül több is szerepelhet majd az oktatási tárca javaslatai közt. A minisztérium sajtóirodája azt írta, hogy szóba jöhet a büntetıjogi eszközök szigorítása és akár a közoktatási törvény módosítása is. szülı nem tartja a kapcsolatot az iskolával Mindkét pedagógus szakszervezet javaslatai között szerepel, hogy szabálysértéssé nyilvánítsák, ha a szülı nem tartja a kapcsolatot az oktatási intézménnyel, annak kifejezett kérésére sem. Ezt szintén jogszabály-módosítással lehetne megoldani. Gyors áthelyezést lehetıvé tévı rendszer kialakítása Megkönnyítené a problémás gyeegy új foglalkoztatási forma kerülne a jogszabályba. A deviáns gyerek átmenetileg magántanulóvá váljék A PDSZ azt szeretné elérni, hogy a deviánsan viselkedı gyereket átmenetileg magántanulói státuszba lehessen helyezni, ha ezt a fegyelmi vizsgálat eredménye megalapozza. A közoktatási törvényt módosítani kellene, hogy ez szabályos legyen. Szabálysértéssé nyilvánítani, ha a rekek áthelyezését másik iskolába a Pedagógusok Szakszervezete. Az önkormányzatokat kötelezné egy olyan rendszer kiépítésére, amely gyors áthelyezést tesz lehetıvé - ez lehetne akár különbözı fenntartók közötti rendszer is. Az iskolák eddig is próbálkoztak azzal, hogy egymás közötti alkuk során cserélgessék a nehezen kezelhetı tanulókat, de ez az utóbbi idıben nagyon nehézzé vált - mondta a kertészeti szakközépiskola igazgatója. "Keres az
6 Nem kiborulni (Folytatás a(z) 5. oldalról) ember iskolát, hogy melyikkel lehetne cserélni, de nincs kivel, a magas osztálylétszámok miatt nincs hely" - tette hozzá az igazgató. Családi pótlék iskolalátogatáshoz kötése A PSZ javaslata szerint a családi pótlék neve 6-18 éves korig iskolalátogatási támogatás legyen, megvonható, felfüggeszthetı, ha nem jár a gyerek iskolába. Osztálylétszám radikális csökkentése Radikálisan csökkenteni kell az osztálylétszámot, és el kell törölni a maximális osztálylétszám átlépésének lehetıségét - szorgalmazza a PDSZ. Ehhez törvénymódosítás kellene. Évenként elismerés az iskoláknak Az OKM által felkért szakértıi bizottság szerint a minisztériumnak évente elismerést kellene adnia az iskolai erıszak visszaszorításáért elismerten sokat tevı iskoláknak. 12 évfolyamos iskolák erısítése Az alap-és középfokú iskolák normatív támogatását úgy kellene megszervezni, hogy támogassák a 12 évfolyamos iskolák létrejöttét, így ugyanis el lehetne kerülni az iskolaváltással járó nehézségeket - javasolták az oktatási minisztérium által felkért szakértık. Tananyagfejlesztés Több pénzt kellene költeni iskolai tananyagfejlesztési programokra, támogatni kell az egyénhez igazodó pedagógia tervezést,és korszerősíteni kell a kerettanterveket - ez is szerepelt az OKM-féle bizottság ötletei között. Diákokat és szülıket bevonni a magatartási szabályok kialakításába Az iskolai magatartási szabályok kialakításába és felülvizsgálatába be kellene vonni a tanulókat és a szülıket is - vetette fel az OKMféle bizottság. Fenntartók ellenırizzék a tanulói jogok érvényesülését Szintén az oktatási tárca által kijelölt bizottság javasolta, hogy a fenntartók ellenırizzék: érvényesülnek-e a tanulói jogok az iskolákban, például demokratikusan engedik-e mőködni a diákönkormányzatokat. Biztonsági ırt az iskolákba A PSZ azt szeretné, hogy minden iskolában legyen kötelezı biztonsági ırt alkalmazni az emberek és a vagyontárgyak védelmében. Ehhez arra volna szükség, hogy a közoktatási törvény mellékletében, a kötelezıen alkalmazandó munkakörök között szerepeljen a biztonsági ıré is. Diákok a fegyelmezésrıl A Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézetének Fegyelmezéstörténeti Mőhelye a közelmúltban esszépályázatot írt ki középiskolásoknak "Diákcsínyek, iskolai fegyelmezés - egykor és most" címmel. Knausz Imre, az egyetem oktatója szerint a beérkezett 18-20 pályamő többsége arról szól, hogy régen nagyobb volt a fegyelem. A gyerekek megemlítették, hogy a maiaknál sokkal keményebb fegyelmezési eszközöket alkalmaztak régen, s ez mintha szimpatikus volna a pályázóknak. Az eszszéírók egy része szerint ma túlságosan puhányak a fegyelmezési módszerek. "Mintha egyfajta rendpártiság ütne át" - mondta a pályamőveket ismerı oktató. A gyerekek egyébként fıként történeteket meséltek, javaslatokat nem fogalmaztak meg, és az okokat sem boncolgatták. Sikerült elérniük, hogy végképp meggyızzem magam arról, hogy nem lépek tanári pályára" - írta egy budapesti általános iskolában eltöltött tanítási gyakorlatára emlékezve a tanárképzı kar volt diákja. A nyolcadik kerületi intézménybe érkezı tanárjelöltek már elsı alkalommal azzal szembesültek, hogy a folyosón rájuk kiabáltak a gyerekek, egyesek fenyege- tıen közelítettek hozzájuk, hetedikes lányok pedig szexuális ajánlatot tettek egyiküknek. A tanárok zaklatását vagy tehetetlenségét többnyire elrejtik az iskola falai, de az utóbbi idıben több interneten megjelent felvétel is azt mutatja, hogy a probléma létezik. Tavaly novemberben egy budapesti iskola tanulói videóra vették, hogyan borítják ki az énektanárnıjüket. Eleinte szitkozódva üvöltöttek, dobálóztak, késıbb a pedagógus megelégelte a dolgot, s be akart írni egy intıt egyikıjüknek. Erre a szıke lány felpattant a padjából, a tanári
I. évfolyam 4. szám 7 (Folytatás a(z) 6. oldalról) asztalnál üvöltözött a tanárnıvel, míg a többiek tankönyvet és zsömlét dobáltak felé. Végül a tanárnı el akarta hagyni a termet, de nem engedték, elállták az útját. Még durvább eset történt tavaly januárban Hernádnémediben: harmadikos diákok rátámadtak a tanítınıjükre. Egyikük megrúgra, egy másik fadarabbal ütötte, végül egy iskolatáskát is hozzávágtak. "A legszomorúbb az egészben az, hogy nem lehet tenni semmit ellenük" - jegyezte meg az egyik rossz tapasztalatokat szerzett tanárjelölt. A tanulók testi fenyítését tiltja a közoktatási törvény, csakúgy, mint a kínzást, az embertelen, megalázó büntetést. Ha ilyesmi történik, azt az intézményvezetık súlyos kötelezettségszegésnek tekintik, és saját hatáskörükben megteszik a szükséges lépéseket, hogy többé ne fordulhasson elı - derül ki az oktatási ombudsman egy korábbi beszámolójából. Ha egy tanköteles korú tanuló viselkedésével gondok akadnak, fegyelmi eljárás után négy féle büntetés jöhet szóba: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, esetleg megvonása, illetve áthelyezés másik csoportba vagy iskolába. Szociális juttatásra és kedvezményre nem vonatkozik a megvonás lehetısége, és másik iskolába is csak akkor lehet elküldeni a gyereket, ha a két érintett intézmény igazgatója megállapodik errıl egymással. Elvileg van még két fegyelmezési fokozat: eltiltás az adott tanév folytatásától és kizárás az iskolából, de ezeket tanköteles, azaz 18 évesnél fiatalabb diákokkal szemben nem lehet alkalmazni. Tótszöllısy Tünde - aki A tanítás új módszerei, szervezési formái címmel elıadásokat tart tanároknak a fegyelmezés témájában is - úgy véli: leginkább az elhanyagolt gyerekekkel van probléma, hozzájuk pedig szeretettel kell közelíteni. "Mindig lehet változtatni, az elsı 10-15 támadást kell kibírni, és nem kiborulni. Harminc szeretetlen gyerekhez viszont egyetlen pedagógus kevés, oda harminc kéne, hogy mindenkinek kibogozzák a pszichés sérüléseit" - mondta. "Nem szabad üvöltözni" Sok múlik aon is, hogy a tanár mennyire érdekes, mennyire bír elrugaszkodni a túl nehéznek bizonyuló tananyagtól - állítja Tolnai Márta pedagógiai szakpszichológus. Szerinte a fegyelmezetlenség általában megelızhetı, ha a tanár kreatív, humoros, vonzó személyiség, aki tud hatni a gyerekekre. Ilyennek látták az ı tanításukat irányító történelemtanárnıt a zőrös iskolában gyakorló tanárjelöltek. "İ nagyon jól tudott fegyelmet tartani" - mondták róla. A tanárnınek az az elve, hogy ötödikben, mikor hozzákerülnek a gyerekek, elıször vasszigort alkalmaz, amibıl késıbb tud engedni. Nagyon tisztán lefekteti a játékszabályokat, például rögtön elmondja, mi jár a házi feladat kihagyásáért, rendszeresen írat röpdolgozatokat. Azon az órán, amelyen az egyik tanárjelölt egyedül maradt hetedikes diákjaival, úgy kezelte a fegyelmezetlenséget, hogy a rendetlenkedıknek külön feladatot adott, s igyekezett nyugodt maradni. "Nem szabad üvöltözni, mert akkor az ember elveszti az arcát, inkább szép csöndben megvártam, amíg csönd lett" - magyarázta. Helytelen táplálkozás is közrejátszhat A pszichológus szerint is használhat ilyen helyzetekben a szétültetés, a külön feladat adása. "Fontos, hogy a tanár irányítson, de legyen alkufolyamat, a rugalmasságot meghálálják a gyerekek" - véli Tolnai Márta. Elengedhetetlen az is, hogy tanórán kívül a tanár elbeszélgessen a fegyelmezetlen gyerekekkel. A magatartási problémák okának megtalálása ugyanis közelebb vihet a megoldáshoz, a gondok okai pedig sokfélék lehetnek. Sok a részképességzavaros, például diszlexikás vagy diszkalkuliás diák, akiknek már nem is öröm iskolába járni, frusztráltak, mert kudarcok érik ıket. Ezen segíthet, ha idıben felismerik a bajt, kezelik, s néhány tárgyból könnyített feltételekkel tanulhatnak az ilyen gyerekek. Elterjedtek a figyelemzavarok is, amelyeket okozhat az életmód, a helytelen táplálkozás, a kialvatlanság is. Magatartási probléma alakulhat ki akkor is, ha a diákot nagyon megbüntetik otthon a rossz osztályzatért. S végül ott van a család, ha az nem rakja le a megfelelı alapokat, akkor borzasztóan nehéz a pedagógusoknak - folytatta a felsorolást a pszichológus. Tolnai Márta mindezek ellenére úgy látja, az elhíresült énekórás esethez hasonló durvaságok kirívó esetek, az iskolákban többnyire békés munka folyik, és rengeteg nagyszerő tanár van a pályán. "Jó pedagógusok is kerülnek nehéz nevelési helyzetekbe" - tette hozzá Tolnai Márta. Kedves Pedagógus Kollégák! Kedves Szülık! Kedves Érdeklıdık! Önök hogy látják? Várjuk a témával kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat! Vitassuk meg! info@grund.hu