2011. év I. évf. 3. szám Tartalom Bevezet... 2 Törvényességi Ellen rzési és Felügyeleti F osztály tájékoztatói... 3 Figyelemfelhívás az önkormányzatok adatairól történ OSAP adatgy jtésre... 3 Hatósági F osztály tájékoztatói... 4 Információk az anyakönyvi igazgatást érint változásokról... 4 Az adóügyekben elkésett fellebbezés esetén követend eljárásról... 7 Igazságügyi Szolgálat tájékoztatói... 9 A közérdek munka végrehajtása Bács-Kiskun Megyében... 9 Erdészeti Igazgatóság tájékoztatói... 11 Kiemelt ügykörök jogi szabályozásának változásai... 11 Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói... 17 Tájékoztató, a települési önkormányzat által megállapított, egészségügyi szolgáltatás igénybevételét biztosító ellátás jogcímek bejelentésének változásáról.... 17 Melléklet... 19 Jegyz i változások... 20
Bevezet Tisztelt Bács-Kiskun Megyei Jegyz i Kar! Magyarország megújul! Ez a Magyar Köztársaság Kormányának iránymutató jelszava. Ahhoz, hogy meg tudjon Magyarország újulni, el ször az alapokat kell újra lefektetni. Fontos, hogy az államigazgatás jól szervezett, precíz, ügyfélbarát legyen. Fontos, hogy visszaszerezzük a Magyar Köztársaság állampolgárainak hitét az államban, annak értük való ködésében. Ehhez mérföldk egy új állami apparátus felépítése. Megtisztel és felemel volt számomra, amikor átnyújthattam Bács-Kiskun megye államigazgatási m ködését nagy mértékben meghatározó vezet inek kinevezési okmányait. Az új vezet k Bács-Kiskun megye államba vetett hitének zálogai. Jómagam, amikor letettem hivatali eskümet, ugyanazok a gondolatok vezéreltek, mely gondolatokat és elvárásokat a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szakigazgatási vezet it l is kértem. Er, h ség és remény. Er kell a megújuláshoz, és az esetleges nehézségek leküzdéséhez. A h ség, mely az állami apparátustól, mint kormánytisztvisel szakemberekt l elvárható, és a magam részér l el is várom. A remény, amely mindig új célokhoz vezet, és segít a jelenb l a jöv felé irányulni. Ezek az elvárásaim Bács-Kiskun Megye Kormányhivatalának új vezet i felé. Er -piros, fehér-h ség, zöld-remény. A magyar trikolor. Erre tették fel esküjüket a kormánytisztvisel k és a megye valamennyi köztisztvisel je! Ennek szellemében kívánok mindenkinek jó munkát a megújuláshoz! Dr. Kerényi János kormánymegbízott
Törvényességi Ellen rzési és Felügyeleti F osztály tájékoztatói Figyelemfelhívás az önkormányzatok adatairól történ OSAP adatgy jtésre Az Országos Statisztikai Adatgy jtési Program adatgy jtéseir l és adatátvételeir l szóló módosított 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium negyedévente adatgy jtésre köteles az önkormányzatok törzsadatait illet en. A következ adatszolgáltatás a 2011. április 1-jét l 2011. június 30-ig terjed id szakra vonatkozik. Ez a fajta adatgy jtési kötelezettség nem teljesíthet az önkormányzatok részér l a TERKA rendszeren keresztül szolgáltatott törzsadatokból, hiszen az csak részben fedi le a kért adatkört. Így fontos, hogy mindenki külön figyelemmel kísérje az el leg e tárgyban kiküldött excel táblázat tartalmi elemeiben bekövetkez változásokat. Különösen figyelemmel kell lenni többek között a polgármester, jegyz személyében, elérhet ségében, a bizottságok szerkezetében, a bizottsági elnökök személyében, elérhet ségében, a kisebbségi önkormányzatok és a társulások adataiban történt változásra. Amennyiben változás történik bármely adatban, arról a változást követ en - folyamatosan - külön levélben tájékoztatni kell a Törvényességi Ellen rzési és Felügyeleti F osztályt. Az el adatszolgáltatáshoz használt excel táblázat ismételten már nem kerül kiküldésre, csak a változásokról szóló tájékoztatást várjuk. Az adatszolgáltatással kapcsolatos kérdés esetén segítséget a f osztály következ munkatársai nyújtanak: Barna Mihályné 76/513-706 Dr. Veres Antal 76/513-751 Humné Csaplár Anikó Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellen rzési és Felügyeleti F osztály
Hatósági F osztály tájékoztatói Információk az anyakönyvi igazgatást érint változásokról 1.) Az anyakönyvek vezetésével kapcsolatban a közelmúltban az alábbi jogszabályváltozások történtek. A 2011. évi XIV. tv. 2011. március 9-i hatállyal a következ képpen módosította az anyakönyvekr l, a házasságkötési eljárásról és a névváltoztatásról szóló 1982. évi 17. tvr. (At.) 14. -át. 14. Az anyakönyvvezet a lezárt alap-, valamint az utólagos bejegyzést kijavítja, vagy kiegészíti, ha a) az nem felel meg az anyakönyvezés szabályainak, b) az anyakönyvi bejegyzés - az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével - hiányos vagy téves adatokat tartalmaz, c) a név módosítását engedélyezték, d) a külföldi helységnév és annak magyar megfelel je sorrendjének kijavítását kérték e) a honosított személy elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését kérte, ha az anyja nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették. Ezzel párhuzamosan a 10/2011. (III. 10.) KIM rendelet 2011. március 11-ei hatállyal módosította a 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (Ar.) 30. -át. Az Ar. 30. (2) bekezdése értelmében ezen id pontot követ en elcsatolt területeknél a helységnév anyakönyvezése során az eddigiekkel szemben el re kerül a magyar elnevezés, pl. Kolozsvár (Cluj, Románia), Szabadka (Subotica, Jugoszlávia), Losonc (Lucenec, Szlovákia) vagy Losonc (Lucenec, Csehszlovákia), Beregszász (Beregovo, Szovjetunió) vagy Beregszász (Berehovó, Ukrajna ) stb. Az At. fent idézett 14. d) pontja alapján az a fél, akinél a helységnevet még a korábbi szabályok szerint jegyezték be, illetékmentes kijavítást kérhet az új rendelkezésnek megfelel en. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági F osztály Anyakönyvi Osztályának az ASZA Fórumon közzétett álláspontja értelmében abban az esetben, ha az érintett személynek van korábban keletkezett anyakönyvi eseménye, akkor az új szabályok alapján anyakönyvezett kés bbi bejegyzés helye szerinti anyakönyvvezet értesítése alapján a korábbi anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezet a bejegyzést kijavítja. (Pl. a honosított polgár, akinek a születését 2011. március 11. el tt már hazailag anyakönyvezték, és most házasságot köt, így tehát a születési hely írásmódja egységesíthet.) 2.) A KIM Hatósági F osztályának megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók F osztálya az NMG/4702/2/2011. számú levelében úgy foglalt
állást, hogy az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján a házasságkötéssel kapcsolatos jegyz i eljárások az eddigi értelmezésr l eltér en illetékmentes eljárásnak min sülnek. Az indokolás szerint Az Itv. 33. (2) bekezdés 4. pontja értelmében illetékmentes a házasságkötéssel kapcsolatos eljárás. Az Itv. nem különbözteti meg a hivatali id ben és arra kijelölt helyiségben történ, illetve a hivatali id n és hivatali helyiségen kívüli házasságkötéssel kapcsolatos eljárásokat, így az idézett rendelkezésekb l azt következik, hogy nem csak a munkaid n belüli, hivatali helyiségben lefolytatott eljárások illetékmentesek, hanem mivel tartalmi különbség nincs a munkaid n és hivatali helyiségen kívüli házasságkötési eljárások is. Amennyiben a jegyz a fenti eltéréseket engedélyezi vagy felmentést ad a törvényi várakozási id alól, eljárásjogilag kétségtelenül a házasságkötést l elváló, önálló eljárásokról van szó, azonban ezen eljárások is a házasságkötéssel kapcsolatosak, így az illetékmentességi szabályt ilyenkor is alkalmazni kell. Az idézett állásfoglalás szerint nem kell tehát az általános tétel illetékbélyeget lerovatni a 30 napos várakozási id alóli felmentésre és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre, továbbá ha az erre hatáskört biztosító jogszabályi rendelkezés hatályba lép a hivatali id n túli házasságkötésre irányuló kérelmekért. A KIM álláspontja szerint ezt az értelmezést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére is vonatkoztatni kell. Mindez nem érinti magát az eljárást, vagyis a kérelmek engedélyezését, illetve a többletszolgáltatásért az önkormányzat rendeletében megállapított díj megfizetésének kötelezettségét. 3.) A külföldiek házasságkötésével kapcsolatosan a KIM Hatósági F osztálya a közelmúltban a következ kr l adott információt. A Ciprusi Köztársaság Budapesti Nagykövetségének tájékoztatása szerint a ciprusi jog nem ismeri a tanúsítvány intézményét. Ciprusi állampolgár magyarországi házasságkötéséhez kizárólag családi állapot igazolást (Confirmation) állít ki a ciprusi Belügyminisztérium, de ez is csak azt igazolja, hogy az érintett Cipruson nem kötött házasságot. Azt, hogy a ciprusi állampolgár cipruson kívül sem kötött házasságot, semmilyen hatóság nem tudja igazolni, ezt a tényt kizárólag magánokirattal (személyes nyilatkozattal) tudja igazolni. Ennek alapján a családi állapot igazolása esetén a házasuló felek kérelmére a kormányhivatal szabályszer kérelemre felmentést adhat a tanúsítvány bemutatása alól. Az illetékes thai hatóság tájékoztatása értelmében a thai jogrendszer alapján nem adhat ki házassági tanúsítványt sem a hazai thai hatóság, sem pedig a budapesti külképviselet. A thai állampolgárok házasságképességét tanúsító családi állapot igazolás kiállítására kizárólag a thai tartományi igazgatási hivatalok (District Chief vagy District Director Hivatala) bírnak felhatalmazással, a Thai Királyság Budapesti Nagykövetsége tehát hasonló igazolást nem állíthat ki. Esetükben az egyéb feltételek fennállása mellett a kormányhivatal szintén felmentést adhat a tanúsítvány bemutatása alól.
4.) A Parlamentben elfogadás el tt álló T/2942. számú törvényjavaslat az At. 15/A. (3) bekezdésének módosításával pótolni kívánja a jegyz hivatali id n túli házasságkötés és bét. létesítés engedélyezésével összefügg, jelenleg hiányzó hatáskörét. Várhatóan kiegészíti ezen kívül az At. 15/A. (6) bekezdését azzal, hogy az anyakönyvvezet csak akkor m ködhet közre a munkaid n és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésnél és bét. létesítésnél, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. A tervezett hatálybalépés id pontja 2011. június 1-je, ezért az önkormányzatnak az At. 42/A. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az említett díjjal kapcsolatos, a 2011. évi 1. számú tájékoztatónkban már ismertetett rendeletét legkés bb ezen id pontig meg kell alkotnia. A törvényjavaslat továbbá az otthonszülés bejelentésével és a külföldi felhasználásra kerül okiratok felülhitelesítéséhez benyújtandó anyakönyvi kivonatokról is tartalmaz rendelkezéseket. A változó szabályokról a törvény kihirdetését követ en részletesebb tájékoztatást adunk. Fekete Julianna Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági F osztály
Az adóügyekben elkésett fellebbezés esetén követend eljárásról A Hivatali Tájékoztató 2010. évi 5. számában jelent meg az adóügyekben elkésett fellebbezéssel kapcsolatos jogi okfejtésünk, amellyel a Nemzetgazdasági Minisztérium Illetékek és önkormányzati adók f osztálya utóbb nem értett egyet. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját lényegi változtatás nélkül az alábbiakban ismertetem. Az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. (1) bekezdése értelmében, adóügyekben így az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó feladatellátás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) csak akkor alkalmazható, ha adót megállapító törvény vagy az Art. másként nem rendelkezik. A Ket. háttérjogszabályként, szubszidiárius jelleggel való alkalmazására tehát nem kerülhet sor abban az esetben, ha az Art. - expressis verbis kizárja a Ket. szabályainak alkalmazását, pl. az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, - a Ket. el írásaival ellentétes tartalmú rendelkezéseket fogalmaz meg, - teljes kör en szabályoz egy adott jogintézményt, azaz mind a Ket.-t l eltér, mind pedig a Ket. szabályával megegyez tartalmú rendelkezés szerepel az Art.-ben, pl. a képviseletre, az iratbetekintésre, a(z elkésett) fellebbezésre vagy a kézbesítési vélelemre vonatkozóan kizárólag az Art. szabályai alkalmazhatók. Az Art. 2010. január 1-jei hatállyal beiktatott (6) bekezdése szerint az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el. A Ket. 102. (3) bekezdése szerint többek között az elkésett fellebbezést az els fokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. Az Art. és a Ket. szabályainak egymáshoz való viszonya, logikai összefüggései, illetve a Ket. valamely szabályának adóügyben való alkalmazhatósága kapcsán imént kifejtett jogértelmezés alapján az elkésett adóügyi fellebbezés esetén a Ket. 102. (3) bekezdése alkalmazásának nincs (nem lehet) helye. Az elkésett fellebbezés hatósági eljárásban való kezelésére az Art. 136. (6) bekezdése expressis verbis, míg a 141. -a közvetett szabályozást ad. (Azaz az elkésett adóügyi fellebbezés kapcsán a Ket. idézett rendelkezése szubszidiárius jelleggel nem léptethet be.) Az Art. 137. (2) bekezdés els mondata szerint a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott döntést visszavonja, illet leg a fellebbezésnek megfelel en módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. Ezen idézett rendelkezés els fordulata értelmében az önkormányzati adóhatóság mind a törvényi határid ben, mind a törvényi határid n túl igazolási kérelem el terjesztésével vagy anélkül benyújtott fellebbezést köteles annak beérkezését l számított 15 napon belül a másodfokú adóhatósági jogkört gyakorló szervhez (véleményes álláspontjának ismertetésével) felterjeszteni. Azaz, az önkormányzati adóhatóság az elkésett fellebbezést is köteles 15 napon belül a felettes adóhatóságához felterjeszteni. Az más kérdés, hogy az igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelem tárgyában hozott döntés joger re emelkedéséig a másodfokú adóhatóság a felterjesztett jogorvoslatot nem bírálhatja el. Az igazolási kérelemnek helyt adó döntés esetén az eljáró hatóság a fellebbezés rendes jogorvoslatként [Art. 138. ], míg az igazolási kérelem elutasítása esetén az elkésett fellebbezést rendkívüli jogorvoslatként [Art. 141. ] bírálja el.
Az, hogy az önkormányzati adóhatóság a fellebbezés elkésettségét észleli, még önmagában nem jelenti azt, hogy az elkésett fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására az Art. 136. (6) bekezdését figyelmen kívül hagyva jogosult lenne. Az els fokú döntéssel szembeni elkésett adóügyi fellebbezés érdemi elbírálására az Art. 136. (6) bekezdése és 141. -a alapján kizárólag a felettes adóhatóság jogosult és egyben köteles. Az önkormányzati adóhatóságnak a(z elkésett) fellebbezést az Art. 137. (2) bekezdés második mondata értelmében kizárólag akkor nem kell felterjesztenie, ha a fellebbezésben foglaltakat elfogadja és a korábbi jogszabálysért döntését saját hatáskörben módosítja. Az Art. 137. (1) bekezdés els mondata alapján az önkormányzati adóhatóság döntésével szembeni fellebbezést az önkormányzati adóhatóságnál kell benyújtani, melyet az véleményes álláspontjával együtt felterjeszt a felettes hatósághoz. Ebb l következ en a fellebbezés elkésett voltát vagy határid ben való beérkezését nyilván els ként az önkormányzati adóhatóság észleli, de ennek megállapítása és a szorosan kapcsolódó eljárás lefolytatása kizárólag a felettes adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ha az önkormányzati adóhatóság a(z elkésett) fellebbezés kapcsán azt észleli, hogy az adózó nem az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (Itv.) megfelel en rótta le az eljárási illetéket, akkor annak megfizettetésér l az Itv. 73. (3) bekezdésének második mondata szerint köteles gondoskodni, azaz illetéket és mulasztási bírságot megállapító határozatot kell hoznia. A fellebbezési költség viselésér l nem jogszabályszer eljárási illeték lerovása esetén az önkormányzati adóhatóságnak törvényi határid ben, illetve elkésve benyújtott fellebbezés kapcsán egyaránt intézkednie kell. Az Itv. 2010. január 1-jét l hatályos szabályai [29. (2)- (3) bekezdés] megteremtik az összhangot atekintetben, hogy a törvényi határid ben benyújtott fellebbezés, valamint az elkésett fellebbezés érdemi, másodfokú elbírálásához ugyanolyan eljárási illetékteher társuljon. Ha az els fokú adóhatóság helytelenül számította a fellebbezési határid t vagy az igazolási kérelem kapcsán jogszabálysért döntést hozott, akkor ez a hiba a fellebbezés rendes, míg az elkésett fellebbezés rendkívüli jogorvoslatként való elbírálása alkalmával a felettes adóhatóság részér l egyaránt orvosolható, azaz az adózó fellebbezési joga etekintetben nem sérül. Az elkésett adóügyi fellebbezés önkormányzati adóhatóság általi esetleges érdemi vizsgálat nélküli elutasítása az adózó számára semmilyen többletjogot nem eredményezne. A másodfokú adóhatóság ugyanis a teljes iratanyagot megvizsgálva az esetleges els fokú döntés érdemi vagy/és eljárási hibákat szükség esetén korrigáló érdemi döntést hoz. Ehhez képest az önkormányzati adóhatóság kizárólag eljárási kérdésben hozna tehát nem az ügy érdemében végzést. Azon túlmen en, hogy erre az önkormányzati adóhatóságnak a már kifejtettek szerint nincs jogszabályi alapja, az adózóra ezen végzéssel szembeni esetleges fellebbezés felesleges és egyben értelmetlen többletköltséget (3.000,- Ft eljárási illetéket) róna. Hiszen az elkésett fellebbezést az ügy el zményirataival együtt a másodfokú adóhatóság felügyeleti jogkörében érdemben megvizsgálja, indokolt esetben felügyeleti intézkedést tesz, azaz az els fokú adóhatóság döntését megváltoztatja, megsemmisíti és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el. Az adózó közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jogai éppen a rendkívüli jogorvoslat következtében nem sérülnek. Az önkormányzati adóhatóság nem érdemi végzése semmilyen többletjoghatás kiváltását nem szolgálná. Az el ekben kifejtettek értelemszer en nem csak az elkésett fellebbezésre, hanem az elkésett egyéb jogorvoslati kérelemre (pl. végrehajtási kifogásra) is irányadóak. dr. Dora Szilvia Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági F osztály
Igazságügyi Szolgálat tájékoztatói A közérdek munka végrehajtása Bács-Kiskun Megyében A közérdek munka büntetés alapvet célja az elkövet szabadságának meghagyása mellett, hogy az elkövetett cselekményt az illet munkája által tegye jóvá a megsértett közösség felé. Erre azért van lehet sége, mert vagy a lakóhelyén, vagy a tartózkodási helyén kell ezt a büntetést ledolgoznia, amiért díjazás nem illeti meg, és amelyet els sorban szabadideje (munkaviszonyban állása esetén szabadsága, vagy amennyiben erre lehet ség van, hétvégéje) terhére kell teljesítenie. A fent leírtakból látható, hogy a közérdek munka olyan büntetés végrehajtás, melynél nagy szerepet kap a közösség érdekében végzett munka, a közösségi jóvátétel. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyel inek feladata ennek a büntetés-végrehajtásnak a szervezése és ellen rzése. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb megyéje, talán emiatt is igen nagy számban történik ennek a büntetési nemnek a kiszabása. Évek óta az ügyérkezésében csak a f város el zi meg megyénket. Jellemz, hogy a közérdek munkára ítélések száma nagy ütemben növekszik. Év Érkezett ügyek száma Folyamatban lév ügyek száma 2004. 270 699 2010. 952 1495 2011. május 25-ig 424 1284 De nem csak az ügyérkezésben, hanem az eredményességben is az élen járunk. Évek óta a legeredményesebb a közérdek munka végrehajtása Bács-Kiskun megyében. Jóval kevesebb az elévülések és az átváltoztatások száma, mint az országos átlag, és magasabb a letöltött büntetések száma. A végrehajtást viszont nagymértékben nehezíti a kijelölhet munkahelyek szabályozásának hiányossága. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis egyetlen munkahely sem köteles a közérdek munka büntetés végrehajtásában való közrem ködésre. A munkahelyek felkutatása és a végrehajtásba történ bevonása lényegében a pártfogó felügyel k szervezési készségein, formális és informális kapcsolatain múlik. Jelenleg a végrehajtás érdekében 79 munkáltatóval áll kapcsolatban 10 pártfogó felügyel. Mivel a települések száma a megyében 119, van még feladatunk. A fenti munkáltatók els sorban a Polgármesteri Hivatalok, akik vállalják a közérdek munkára ítéltek foglalkoztatását. Az elítéltek foglalkoztatása kétféle módon történhet, egyéni és csoportos foglalkoztatásban. - egyéni foglalkoztatás, ha 1-2-3 közérdek munkára ítéltet foglalkoztat egy munkáltató, legtöbb esetben a közmunka programban foglalkoztatottak mellett. - csoportos foglalkozás esetén egy egész csoportot - 6-10 f t - foglalkoztat a munkáltató.
Legjellemz bb csoportos foglalkoztatás Kalocsán valósult meg 2009. évt l kezd en. A szakmában csak Kalocsai Programnak nevezett végrehajtás az országban egyedüli módon történt és történik ma is. 2010. évig az Igazságügyi Hivatal által alkalmazott pártfogó felügyel i asszisztens vezetésével történt a végrehajtás, a munkáltató a munkát és a szerszámokat biztosította. Az asszisztens szerepe rendkívül fontos a csoportos végrehajtásban, hiszen az, aki a munka kezdetét l a befejezéséig ott van az elítéltekkel; az, aki tartja a kapcsolatot a részlegvezet kkel; reggelenként információt kap az elvégzend munkáról, ennek ismeretében osztja ki a szerszámokat és a feladatokat az elítélteknek - a szerszámok meglétéért, illetve azért, hogy azok rendben visszakerüljenek, is felel. Az asszisztens az, aki azonnal tudja, ki hiányzik a napi munkavégzésb l, és tudja ezt jelezni a pártfogó felügyel nek, hogy a hiányzás oka gyorsan kiderüljön, illetve arra minél hamarabb reagálni lehessen. Ezen túlmen en, a jelenléti íveket is az asszisztens íratja alá a munkára jelentkezett elítéltekkel, és továbbítja azokat összesítésre az Intézmény ezzel megbízott dolgozójának. Mindezzel biztosítható, hogy a végrehajtás mögött valódi teljesítmény álljon, így a kit zött célok és a büntetés célja is teljesüljön. 2010. év végén a pártfogó felügyel i asszisztens igazságügyi alkalmazotti jogviszonya megsz nt, így a program végrehajtása egy ideig szünetelt. Jelenleg a munkáltató közmunka program keretében foglalkoztatja az asszisztenst, így ismét eredményesen m ködik a csoportos foglalkozás. A pártfogó felügyel k a továbbiakban is rendszeresen újabb munkáltatókkal veszik fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy eredményes lehessen ez a büntetés végrehajtás. Ennek érdekében els sorban a települések jegyz it keresik fel. Kérjük, fontolják meg, és minél szélesebb körben csatlakozzanak azon Polgármesteri Hivatalokhoz, akik évek óta részt vesznek már ebben a fontos munkában. Segítsenek, hogy a bírói ítéletben szerepl szankció végrehajtásra kerüljön, mert b n nem maradhat büntetlenül. Serf né Gedó Edit Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat
Erdészeti Igazgatóság tájékoztatói Kiemelt ügykörök jogi szabályozásának változásai Tapasztalataink alapján sokan keresik fel a helyi önkormányzatokat az erd l, az erd védelmér l és az erd gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) szabályozása alá tartozó ügyekkel - leggyakrabban fakitermeléssel, erd -, fásítás telepítésével - kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk a kiemelt ügykörök aktuális jogi szabályozásának közzétételét ezen a fórumon is. Az Evt. 4. -a rögzíti a törvény hatályát, illet leg nevesíti az Evt. hatálya alá nem tartozó faállománnyal borított földrészleteket. 4. (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az erd re, annak él és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; b) a külterületen található fásításra; c) az erdészeti létesítményre; d) az erd gazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) az arborétumra; b) a közparkra; c) az üzemmel, majorral, elkerített honvédségi objektummal, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lév, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák t nél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; d) a tanya területére; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre; f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna, valamint az egyéb vonalas m szaki létesítménnyel azonos földrészleten lév, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák t nél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; g) folyó, patak, csatorna medrére vagy a mederben keletkezett zátonyra; h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekb l álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre; i) földalatti gomba termesztését szolgáló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre. Az Evt. elkülöníti az erd, a szabad rendelkezés erd, és a fásítás fogalmát. 6. (1) E törvény alkalmazásában erd : a) az Országos Erd állomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erd ként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeib l (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a széls fák t ben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a széls fák t ben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az id legesen igénybe vett erd területe; d) a nyiladék és a t zpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erd t alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve - legfeljebb erdészeti tájcsoport szint lehatárolással - az shonos és az idegenhonos fajokat. 11. (1) Szabad rendelkezés erd : a) az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erd, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült; b) az e törvény hatálybalépése el tt faültetvénynek min sül terület; c) a term földr l szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek min sül nem védett természeti területen fekv földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; d) a bányatelken lév nem erd m velési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerd sülés; e) a tulajdonos kérelme alapján - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is - nyilvántartásba vett, a 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önerd sülés. (2) Nem tekinthet szabad rendelkezés erd nek az erd igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerd sítés. 12. (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló a) egyes fa; b) jellemz en vonalas kiterjedés fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti széls fák egymástól mért t távolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor); c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemz en nem vonalas kiterjedéssel rendelkez, legalább ötven százalékban fával borított területen lév fák összessége (facsoport); d) olyan legel m velési ágban lév földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legel ). Fásításból, szabad rendelkezés erd l történ fakitermelést az erdészeti hatóságnak el zetesen be kell jelenteni az alábbiak szerint: Az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009 (XI.13) FVM rendelet (továbbiakban Vhr.) 43. (1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell el zetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) a bejelent neve, címe vagy székhelye, b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint e) a bejelent aláírása. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezel i, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt, a fásításban történ fakitermelésre vonatkozó hozzájárulását. (3) A szabad rendelkezés erd ben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell el zetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) az erd gazdálkodó neve, erd gazdálkodói kódszáma,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezés erd ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint f) az erd gazdálkodó aláírása. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést kett, védett természeti terület esetében három példányban kell benyújtani. (5) Ha az erdészeti hatóság az (1) és (3) bekezdés szerint bejelentett fakitermelést az Evt. alapján nem tiltja meg, nem korlátozza, vagy nem köti feltételhez, a bejelentés egy példányát tudomásul vételi záradékkal ellátva visszaküldi a bejelent részére. (6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érint bejelentések adatait az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételét l számított 5 munkanapon belül a bejelentett fakitermelés feltételhez kötését, korlátozását, vagy tiltását kezdeményezheti, amennyiben annak bejelentés szerinti végrehajtása a védett természeti területre érvényes védelmi célokat veszélyezteti. (7) Fásításban és szabad rendelkezés erd ben fakitermelés csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés, vagy az erdészeti hatóságnak a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötésér l rendelkez határozata alapján végezhet, melyet a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani. Erd ben fakitermelési munkát az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erd gazdálkodó végezhet, az érvényes erd terv el írásaival összhangban, el zetes bejelentést követ en. Az Evt., illetve a Vhr. az erd, a szabad rendelkezés erd, valamint a fásítás telepítését a következ k szerint szabályozza: 44. Erd telepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erd telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. 45. (1) Az erdészeti hatóság megtagadja vagy feltételekhez köti a természetes és természetszer erd, valamint a nem erd m velési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében az idegenhonos fafajokkal tervezett erd telepítésére vonatkozó erd telepítésikivitelezési terv jóváhagyását, ha az a meglév erd természetességi állapotának meg rzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti. (2) Az erd telepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függ leges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse. (3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erd telepítési-kivitelezési terv 5 évre szól. (4) Az erd telepítéshez, valamint a fásításhoz csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott és igazolt min ség szaporítóanyagot szabad felhasználni. 46. (1) Az erd telepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. (2) A jóváhagyott erd telepítési-kivitelezési terv tartalmát - szükség szerint a megvalósulásnak megfelel módosításokkal - a telepítés els kivitelének végrehajtása után az erdészeti hatóság az Adattáron átvezeti, és az engedélyest erd gazdálkodóként nyilvántartásba veszi.
47. (1) A fásítások és a szabad rendelkezés erd k telepítését legalább az els kivitel megkezdése el tt 45 nappal el zetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. (2) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezés erd telepítését megtagadja, vagy feltételekhez köti, a természetes és természetszer erd, valamint a nem erd m velési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében, ha a telepítés a meglév erd természetességi állapotának meg rzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti. (3) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezés erd telepítését megtiltja, ha az sérti az erd telepítésére vagy az engedély nélkül telepített erd fennmaradására vonatkozó rendelkezéseket. (4) Fásítás és szabad rendelkezés erd telepítésének bejelentése helyett a telepít, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti az erdészeti hatóságtól a telepítés engedélyezését. Az engedély 5 évre szól. 48. (1) Az engedély nélkül vagy az engedélyt l eltér en telepített erd fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt. (2) Az engedély nélkül vagy az engedélyt l eltér en telepített erd, valamint az önerd sülés teljes vagy részleges felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendeli el, ha a) annak faállománya a term helyre vagy a környez erd kre káros hatással van, vagy növekedése nyomán el re láthatóan káros hatással lesz; b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik. (3) A bejelentés nélkül vagy az erdészeti hatóság bejelentésre tett korlátozó és tiltó rendelkezéseivel ellentétesen telepített fásítás és szabad rendelkezés erd esetében az (1) és (2) bekezdések szerint kell eljárni. 49. Az erd telepítést az erdészeti hatóság hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban meghozott határozatával befejezetté nyilvánítja, ha az erd telepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és min ségben jelen vannak. 50. Amennyiben az erd telepítés a befejezetté nyilvánítás el tt bármilyen okból meghiúsul és a telepít a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erd t törli az Adattárból. Vhr. 25. (1) Az erd telepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az Evt. 18. (6) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt adatokat, az alábbi kivételekkel: aa) az Evt. 18. (6) bekezdése c) pontjának ch) alpontjában, ab) az erd gazdálkodói nyilvántartásban még nem szerepl erd telepít esetén az Evt. 18. (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve b) pontjának bg) alpontjaiban, valamint ac) a mez gazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erd telepít esetén az Evt. 18. (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban szerepl adatok, b) az erd telepítéssel érintett ingatlan(ok) tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt, az erd telepítéshez, a telepíteni tervezett erd erd telepítési-kivitelezési tervben javasolt els dleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát, c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erd telepítés esetén az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett erd telepítés területét, d) az erdészeti nyilvántartási térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erd telepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erd részleteket,
e) a tervezett erd telepítés határvonala töréspontjainak EOV szerinti koordinátáit a körzeti erd terv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal, f) az erd javasolt els dleges és további rendeltetését, g) az erd javasolt üzemmódját, h) a telepítend földterület term helyi viszonyait bemutató, az erd telepítés f - és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti term hely-feltárásról szóló külön jogszabály szerinti term hely-feltárási szakvéleményt, i) a telepíteni tervezett f - és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erd szegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt, j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag min ségét és mennyiségét, a talaj-el készítés, valamint az ültetés illetve magvetés módját, k) az erd telepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, t zpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét, l) az erd telepítés fejl dése érdekében szükséges ápolási m veleteket az erd sítés befejezéséig, m) az erd telepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztet károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervez által ajánlott módját, n) az erd telepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok térképi feltüntetését, a betartandó véd távolságokat, o) az erd telepítés megkezdésének tervezett id pontját, valamint befejezésének várható id pontját, p) a következ körzeti erd tervezésig szükséges erd nevelési feladatok ütemezését, q) a tervez által javasolt véghasználati kort, r) a f) q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erd részletenként kitöltött erd részlet leíró lapokat, s) a tervet készít jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepít aláírását. (2) Az erd telepítési-kivitelezési tervet kett, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz. (3) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erd telepítési-kivitelezési terv egy, jóváhagyási záradékkal ellátott példányát a jóváhagyó határozat kézbesítésekor visszaküldi a kérelmez nek. Vhr. 26. (1) Szabad rendelkezés erd létrehozására vonatkozó bejelentéshez egy, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén kett példányban egyszer sített erd telepítésikivitelezési tervet kell csatolni. (2) Az egyszer sített erd telepítési-kivitelezési tervnek a 25. (1) bekezdésében felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a), az erd tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia.
(3) Fásítás telepítését az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell el zetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) a telepít neve, lakóhelye (székhelye), b) a telepítéssel érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a telepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt, a fásítás telepítéséhez való hozzájárulása, d) a telepítend fa és cserjefajok felsorolása, a telepíteni tervezett szaporítóanyagok mennyiségeinek feltüntetésével, valamint e) a telepít aláírása. (4) A földrészlet vagy alrészlet részterületén telepíteni tervezett fásítás esetén a bejelentéshez csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett fásítás területét. (5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés id pontjának az erdészeti hatósághoz történ beérkezés napja számít. (6) A tudomásul vett bejelentés szerinti telepítés a benyújtás évét követ év végéig hajtható végre. (7) Amennyiben az erd gazdálkodó a szabad rendelkezés erd véghasználata után a területen, vagy annak egy részén más célállománytípusú szabad rendelkezés erd t kíván fenntartani, akkor azt az Evt. 47. (1) bekezdése szerint be kell jelentenie az erdészeti hatósághoz. A bejelentésekhez, illet leg engedélyeztetéshez szükséges nyomtatványok igényelhet ek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának székhelyén, és kirendeltségein: 6000 Kecskemét, József A. u. 2., tel.: 76/501-701 6200 Kisk rös, Luther Márton tér 1., tel.: 78/422-844. 6500 Baja, Szt. Imre tér 2., tel.: 79/420-251. A nyomtatványok letölthet ek az alábbi webhelyr l: http://www.mgszh.gov.hu/nyomtatvanyok Tóth Gábor Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói Tájékoztató, a települési önkormányzat által megállapított, egészségügyi szolgáltatás igénybevételét biztosító ellátás jogcímek bejelentésének változásáról. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 44/A. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az illetékes települési önkormányzat jegyz jének mely egészségügyi szolgáltatást jelent jogviszonyok esetében kell jelentési kötelezettséget teljesíteni az egészségbiztosítási szerv részére. 2011. április 1-jét l változott az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosultakra vonatkozó Tbj. 16. (1) bekezdésének h) pontja. Az új rendelkezés szerint a rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban szövegrész helyébe az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás szövegrész lép. Az aktív korúak ellátásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 35. (1) bekezdése és 37. (1) bekezdése alapján a bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély. Az egészségügyi szolgáltatást érint változások miatt szintén 2011. április 1-jét l módosításra került a Tbj. 44/A. (2) bekezdése is, mely szerint Az illetékes települési önkormányzat jegyz je a 42. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási díjban, az id skorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesül személyekr l az ellátást megállapító határozat joger re emelkedését és az ellátás megsz nését követ 10 napon belül. A fenti jogszabályi rendelkezéseket 2011. január 1-jére visszamen legesen kell alkalmazni. Szeretnénk felhívni a jelentésre kötelezettek szíves figyelmét ara, hogy a Tbj. 44/A. (2) bekezdésében el írt bejelentési kötelezettség teljesítése az aktív korúak ellátása körébe tartozó ellátási típusonként kell, hogy történjen. Az aktív korúak ellátásába tartozó ellátás típusok jogcímkódjai: - 2717 bérpótló juttatás, - 2441 rendszeres szociális segély. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 22. (7) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettség megfelel módon történ teljesítése érdekében frissítésre került a www.oep.hu honlapról elérhet JELENT program, valamint a hozzá tartozó kódszótár is, melynek verziószáma 1.0.3.8. Annak érdekében, hogy a jogviszonyokkal kapcsolatos jelentésük teljesítésére mindenkor a hatályos jogszabályok betartásával kerülhessen sor, javasoljuk, hogy rendszeresen
ellen rizzék az alkalmazott programjuk, és az OEP honlapján közzétett JELENT program verziószámát, és ha eltér, akkor - lehet leg még a jelentésük rögzítése el tt - frissítsék. Juhász Ervin Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve
Melléklet
1. számú melléklet Jegyz i változások 2011. április-május Bács-Kiskun megye Település Távozó/távol lév jegyz neve Változás oka Új jegyz neve Jogviszony alapja Változás id pontja Szabadszállás Storchné Somogyi Eszter aljegyz Jegyz i kinevezés Storchné Somogyi Eszter kinevezett 2011.04.01. Dunavecse Kovács Éva Közös megegyezés Nagy Erzsébet aljegyz Orgovány Bagócsi Károly mb. megbízatása lejárt Dr. Kerekes Tibor helyettesít 2011.03.31. kinevezett címzetes jegyz 2011.05.01. Fajsz Dr. Magó Jen mb. megbízatása lejárt Dr. Rózsa Erika kinevezett jegyz 2011.06.01. Kalocsa Dr. Kiss Csaba aljegyz Jegyz i feladatellátásra vonatkozó megbízása megsz nik Dr. Bedics Andrea kinevezett jegyz 2011.06.05.