Az osztályfõnök szerepe a gyermekvédelmi prevencióban: - A hátrányos helyzetû és veszélyeztetett gyermekek személyiségének és családi hátterének felismerése, felderítése; - A felderített veszélyeztetett gyermekkel való fokozott törõdés, segítségnyújtás (nevelési, napközi, menza, tanszersegély, stb.), szülõkkel való együttmûködés erõsítése, szülõk helytelen nevelési módszereinek korrigálása; - Lehetõségein belül szervezi a veszélyeztetett tanulók szabadidejét, érdeklõdési körüknek megfelelõ elfoglaltságot, szórakozást, sportolási lehetõséget keres számukra; - Szükség esetén kapcsolatot tart a: - nevelési tanácsadó intézettel - gyermekpszichiátriával - polgármesteri hivatal - jegyzõjével - gyámügyi ügyintézõjével - szociális ügyek intézõjével - RFK Bûnmegelõzési Osztályával, a - rendõrkapitányságok ifjúságvédelmi nyomozóival, a rendõrõrsökkel, körzeti megbízottal - Amennyiben a felderített eset meghaladja az iskola intézkedési lehetõségeit, jelzi az illetékes intézmény, hatóság felé.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos fogalmak 1. Gyermekvédelem, mint tevékenység: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a gyermek gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlõdését segítik elõ, oldják meg. Tágabb értelemben: minden olyan tevékenység (pedagógiai, jogi, pszichológiai, szociológiai, közgazdasági), mely a gyermekek érdekében történik, a gyermekek érdekeit szolgálja, jogait védi. A gyermekvédelem komplex tevékenység, mely magában foglalja a legkülönbözõbb szakterületek elméleti- gyakorlati tudnivalóit, (pedagógia, pszichopedagógia, mentálhigiéné, pszichológia, jog, szociológia, közgazdaságtan, orvostudomány), valamint kapcsolódó intézményeit és speciális ellátó rendszerét. A gyermekvédelem intézményei lehetnek: állami, egyházi, társadalmi szervezetek és magánszemélyek által fenntartottak. 2. Veszélyeztetettség fogalma: lehetséges egy tágabb és szûkebb megfogalmazás. a.) Tágabb értelemben veszélyeztetettnek minõsül az a gyermek, akinek életébõl hiányzik a pozitív felnõtt, akit egészségügyi vagy pszichés károsodások értek, vagy káros környezeti hatások befolyásolnak. b.) Szûkebb értelemben veszélyeztetettnek kell tekinteni azokat a nem megfelelõ családi körülmények között élõ gyermekeket és fiatalkorúakat, akiknek testi, erkölcsi, szellemi fejlõdését a szülõ (eltartó, gondviselõ) erkölcstelen, bûnözõ életmódja, a család súlyos anyagi helyzete, lakáskörülményei, egészségügyi állapota, alkoholizálása, drogfogyasztása, brutális bánásmódja, nevelési hiányosságai, házasságának felbomlása, vagy egyéb gyermekre negatívan ható magatartás, állapot veszélyezteti. 2
3. A veszélyeztetettség tünetei a gyermeknél: magatartásában, tanulásában hirtelen hanyatlás, igazolatlan, vagy gyanús hiányzások az iskolából, durva, agresszív magatartás, zárkózottság, bizalmatlanság, szeretetéhség, nyugtalanság, ingerlékenység, beteges érzékenység, kisebbségi érzés, feltûnõ gátlások, félelemérzés indokolatlanul, túlzott költekezés, túlzott mértékû öltözködés, szórakozóhelyek látogatása, álmatlanság, aluszékonyság, gátlástalan viselkedés, durva hangnem, nyílt és rejtett dacolás mindennel és mindenkivel szemben, másnaposság, bódult állapot, réveteg tekintet, mindenbõl kiábrándulás. 4. A hátrányos helyzet fogalma: hátrányos társadalmi helyzetben azok a felnõttek és gyermekek vannak, akiknek alapvetõ szükségletkielégítési lehetõségei, életkörülményei, s életmódja a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. Elõidézõi lehetnek: anyagi, kulturális, egészségügyi, szociális körülmények, melyek következménye gyakran a tanulóknál jelentkezõ esélyegyenlõtlenség jelenléte. 5. A nehezen nevelhetõ gyermek fogalma: az a gyermek nevezhetõ nehezen nevelhetõnek, akinek a biológiai, fiziológiai, környezeti és nevelési tényezõkbõl származó ártalmak hatására kialakult pszichikus állapotára jellemzõ az egészséges fejlõdés feltételeinek gyengülése, az önszabályozó képesség elégtelensége, a testi érés és a pszichés fejlõdés közötti összhang zavara. 6. A nehezen nevelhetõség tünetei: nyílt ellenállás a pedagógiai hatásokkal szemben, túlérzékenység pedagógussal, társaival szemben, indulati kitörések, alacsony ingerküszöb, ösztönérzések eluralkodása, beszûkült érdeklõdés, figyelem-, emlékezet szétszórtsága, nyugtalanság, szorongás, bizalmatlanság, alvás-, beszédzavarok. 7. Pártfogás: a gyámhatóság rendeli ki. Feladata: a szülõ és gyermek segítése, ellenõrzése, nevelési tanácsadás abból a célból, hogy a tanuló magatartása az elõírt követelményeknek megfeleljen. Bíróság által kirendelt pártfogó a különleges nevelõintézetbõl, vagy fiatalkorúak börtönébõl szabadult fiatalokkal foglalkozik: társadalmi beillesztés, munkahely keresés, magatartás ellenõrzés. 3
8. Állami gondoskodásba vétel: gyámhatósági határozat alapján. A gyermek testi, szellemi, erkölcsi veszélyeztetettsége oly mértékûen súlyos a családon belül, hogy az egészséges fejlõdését minden irányban gátolja, ekkor kerül sor a gyermek családból való kiemelésére. Az állami gondoskodásba vett gyermek további elhelyezésérõl a megyei Gyermekés Ifjúságvédõ Intézet igazgatója dönt. Elhelyezhetõ: nevelõszülõhöz, hivatásos nevelõszülõhöz, örökbeadható, nevelõotthonba - diákotthonba - kollégiumba helyezhetõ ki tartós nevelésre. 9. Prevenció, megelõzés: lényege, hogy az esetek felderítése, jelzése, a beavatkozás idõben történjen, minél kisebb károsodással. Az elsõdleges prevenció lényege megakadályozni a "gyermekvédelmi eset" kialakulását. Másodlagos prevencióról akkor beszélünk, ha a beavatkozásunkkal egy súlyosabb helyzetnek a kialakulását akadályozzuk meg (pl: veszélyeztetettbõl ne legyen állami gondoskodás) 10. A felderítés: a gyermekvédelmi munka kiindulópontja. A felderítésnek alapvetõ feltétele, hogy a pedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti kortársi csoportját. 11. A jelzés: a felderítést követõ szakasza a gyermekvédelmi megelõzõ munkának. Lényeges, hogy a felderített eset idõben kerüljön jelzéssel a megfelelõ segítõ szervhez. A késedelmes beavatkozásnak gyakran nagyon súlyos következményei lehetnek. 12. A gyámság: A kiskorúak, korlátozott cselekvõképességük miatt, kellõ támogatás hiányában, ügyeiket nem képesek intézni. A róluk való gondoskodás elsõsorban a szülõk feladata és kötelessége. Ha a kiskorúnak nincsenek szülei, vagy a szülõi felügyelet szünetel, a kiskorú mellé a gyámhatóság gyámot rendel ki. 13. Kiskorúak házasságkötése: a törvény lehetõvé teszi, hogy a gyámhatóság - a kiskorú érdekében - engedélyével házasságot köthet. A házasságkötésnek törvényben szabályozott feltételei vannak. 14. Az örökbefogadás: a vérszerinti családon kívül nevelkedõ gyermek családon belüli nevelését szolgálja. Az örökbefogadás a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Örökbefogadó csak teljesen cselekvõképes, nagykorú személy lehet. Az örökbefogadásnak törvényi feltételei vannak. 4
15. A gyermekbûnözés: A gyermekkor (14 éves korig) - a jelenleg érvényben lévõ törvények szerint - büntethetõséget kizáró ok. 16. A fiatalkorú bûnözés: A fiatalkor a magyar büntethetõség szempontjából a 14-18 év közötti korhatár. A fiatalkorú elkövetett cselekedeteiért - amennyiben azt törvény büntetni rendeli - büntethetõ. Mind a büntetés mértéke, mind az eljárásjogi rész a fiatalkorú nevelését szolgálja és egyedileg szabályozott a büntetõ jogban. 17. A magatartászavar fogalma: szocializációs zavar, ami a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselkedések és velük kapcsolatos ösztönzések, ismeretek és képességek elsajátításának és alkalmazásának anomáliája, a szociális tanulás gyengesége, vagy hibái miatt a társas kapcsolatokban és együttmûködésekben fellépõ önszabályozási nehézség és zavar megnyilvánulása. 18. A mentálhigiéné fogalma: A lakosság, ezen belül a gyermekek széles rétegeinek az egészséget megõrzõ magatartásra törekvõ, kedvezõ irányú befolyásolása. Három prevenciós szintere van: a.) elsõdleges megelõzés: azoknak a tényezõknek a megszüntetésére törekszik, amelyek betegséget vagy viselkedési zavart okoznak. b.) másodlagos megelõzés: betegségek és zavarok korai felismerésével és kezelésével, azok lefolyását és idõtartamát igyekszik csökkenteni (pl: szûrõvizsgálatok) c.) harmadlagos megelõzés: a betegségek okozta károsodások, maradványtünetek csökkentése (pl: rehabilitáció, gondozás) 19. Mit jelent az AIDS? Angol rövidítés, magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Az AIDS betegséget egy bizonyos vírus okozza. A szervezet védettségek a meggyengülése a HIV-vírusfertõzés következménye. Elõidézõje a gyakori partnercsere, felelõtlen nemi élet. Jelenleg nem gyógyítható, halálos betegség. Védekezés: tartós kapcsolat, óvszer használata. 20. Mit jelent a D.A.D.A.? Mozaikszó, a Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS szavakat takarja. A D.A.D.A. program az USA-ból átvett D.A.R.E. program magyarosított formája. A rendõrség az 1993/94. tanévben indította be - kísérleti jelleggel - a hazai iskolák egy részében. 21. Deviancia: A szó latin eredetû (deviatio), a hajósok nyelvébõl származik, eredetileg az iránytól való eltérést jelenti. Pedagógiai, jogi értelemben eltérõ, szabály nélküli 5
magatartás, az elfogadott társadalmi normától való elszakadás, amely antiszociális magatartásformákban nyilvánul meg. 6