Placebo Tisljár Roland Magatartástudományi Intézet tisljar.roland@sph.unideb.hu
Irodalom Ogden, J. (2007). Health Psychology. A textbook. McGraw-Hill Chapter 13: Placebos Urbán, R., Demetrovics, Zs., Rigó, A., & Oláh, A. (2012). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. Klinikai egészségpszichológia ELTE Eötvös Kiadó. Köteles, F., & Bárdos, Gy.: Placebo- és nocebohatás a gyakorlatban (pp. 153-203).
Mi az a placebo? Olyan hatástalan (inert) készítmény, amely aktív gyógyszernek tűnik Minden olyan anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket Ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással Minden olyan terápia, amit szándékosan vagy tudatosan használnak nem specifikus, pszichológiai vagy pszichofiziológiai terápiás hatása miatt
A placebo alkalmazásának történeti előzményei Faith healers Minden látható, aktív medikális összetevő nélküli medicinák
A placebo napjainkban Nagyszámú hatások A kognitív teljesítmény javítása (e.g. Ross and Buckalew, 1983) Hatékony a szorongáscsökkentésben (e.g. Downing and Rickels, 1983) Számos egyéb területen is megmutatkozik a hatása Allergiák, asztma, rákos megbetegedések, diabétesz, enurézis, epilepszia, sclerosis multiplex, insomnia, fekélyek, elhízás, akne, dohányzás, demencia A leginkább vizsgált területe a fájdalomhoz kapcsolható Szubjektív és objektív fájdalomcsökkentő hatás
Placebo-elméletek csoportjai Nem-interakciós Egyéni jellemzők A kezelés jellemzői Az orvos/kezelő jellemzői Interakciós A páciensek, a kezelés és a kezelő(orvos) között lezajló folyamat vizsgálata
Nem-interakciós elméletek Egyéni jellemzők Érzelmi függőség, extroverzió, neurózis, magas szuggesztibilitás, introvertáltság A konzisztens jellemzők hatását csak kevés bizonyíték támasztja alá A kezelés jellegzetességei Ha a kezelést komolynak érzékelik nagyobb hatást vált ki Műtét > injekció, Két tabletta > egy tabletta, Nagyobb tabletta > kisebb tabletta Problémák Nem veszi figyelembe az interakciós hatásokat Az egyes faktorok hatásait izoláltnak gondolják Amelyeket egymástól függetlenül lehet vizsgálni
Az interakciós elméletek lehetséges mechanizmusai Kísérletvezetői elfogultság (experimenter bias) pl. Gracely et al. (1985) az orvos és a beteg közötti interakció A kísérletvezető képest kommunikálni az elvárásait a páciensek felé Akik ezeknek megfelelően próbálnak reagálni A páciens elvárásai Hibavisszajelzési hajlandóság (reporting error) A tünetek változását tévesen a placebonak tulajdonítása A páciens és/vagy a doktor részéről Problémák Nem minden tünet pozitív Objektív változások a szívritmusban, vérnyomásban
Az interakciós elméletek lehetséges mechanizmusai Kondicionálási hatás A páciensek bizonyos tényezőket azonosítanak a gyógyulással, a tünetei enyhülésével pl. fehér köpeny, tabletták, injekciók, műtét Egy placebo gyógyszer jóval hatásosabb ha kórházi környezetben, egy orvos által kapják a betegek Szorongáscsökkentés A placebo csökkenti a szorongást, így gyorsíthatja a felépülést A fájdalom kapuelmélete zárja a kaput, csökkenti a fájdalmat A fájdalomcsökkentés mellett számos egyéb placebo hatásról is beszélhetünk (!)
A páciens elvárásainak központi szerepe Minden placebo-elmélet része a páciens saját javulására vonatkozó elvárása
A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A páciens elvárásait próbálja kiemelni a placebo magyarázatából A megokolást/igazolás és a disszonanciát hangsúlyozza Minden placebokezelés része a betegek valamilyen befektetése Pénz, elkötelezettség, fájdalom, idő, kényelmetlenség Ha az orvosilag inaktív gyógyszerek ingyenesen hozzáférhetőek lennének, nem lenne hatásuk
A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A befektetési hatásai két folyamat: 1) Az egyének indokolni akarják a viselkedésüket 2) Az egyének önmagukat racionálisként, és a kontroll gyakorlójaként akarják látni Ha a két faktor összhangban van egymással Pénzbe került a kezelés, és működött is. Alacsony disszonancia Ha a két faktor nincs összhangban egymással Pénzbe került a kezelés, de nem lettem tőle jobban. Magas disszonancia A magas/alacsony igazolás alacsony/magas bűntudatot, és disszonanciát eredményez (!)
A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A placebohatás kialakulásához nincs szükség az egyének saját javulásukra vonatkozó elvárásaira De szükség van viselkedésük igazolására, és a magas kognitív disszonaciára
A kognitív disszonancia elméletét alátámasztó tényezők Képes minden placebohatás magyarázatára, nem csak a fájdalommal kapcsolatosan Nincs szüksége a beteg elvárásaira, hanem annak választására Magyarázza azokat az eseteket, amikor a beteg nem várja, hogy jobban lesz Az orvosi beavatkozás iránti egyéni elkötelezettséget hangsúlyozza Miért van szükség az egyén befektetésére(pl. fájdalom, idő, pénz) javulása érdekében Ez képes az egyéni jellemzők, a kezelés jellemzői, és a kezelő(orvos) jellemzői által kiváltott hatások magyarázatára is
A placebohatás szerepe az egészségpszichológiában Egészséggel kapcsolatos hiedelmek pl. tabletta, gyógyteák Kondicionálási hatás, stb. Direkt hatás élettani változás; indirekt hatás viselkedésváltozás A betegségre vonatkozó elképzelések Hosszú, krónikus betegségek, orvosi oktulajdonítás, életmóddal összefüggő okok Az egészségügyi személyzet egészségi hiedelmei Az orvosnak hinnie kell abban, hogy az alkalmazott kezelés hatásos lesz
A placebohatás szerepe az egészségpszichológiában Stressz A placebohatás a stressz csökkentésén keresztül is jelentkezhet Az arra vonatkozó hit, hogy az egyén kontrollálja a betegségét (észlelt kontroll) csökkentheti a stresszválaszt Fájdalom A fájdalomcsökkentés okai lehetnek Fiziológiai változások (opiát felszabadulás) A szorongás csökkenése A fájdalom kapuelmélete A korábbi tapasztalatok és elvárások jelentősége
Hivatkozások Gracely, R., Dubner, R., Deeter, W., & Wolskee, P. (1985). Clinicians expectations influence placebo analgesia. The Lancet, 325(8419), 43.