EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG

Ref. Ares(2018)6294003-07/12/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG Egészségügy és élelmiszer-biztonság ellenőrzés és elemzés Igazgatóság DG(SANTE) 2018-6415 A 2018. FEBRUÁR 26. ÉS MÁRCIUS 2. KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON VÉGZETT, A MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉT ÉS AZ AZ ELLENI VÉDEKEZÉST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSÉT CÉLZÓ ELLENŐRZÉSI LÁTOGATÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS TERVEZETE 1

Összefoglalás E jelentés az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság közzétett ellenőrzési programja részeként 2018. február 26. és március 2. között Magyarországon lefolytatott ellenőrzés eredményeit ismerteti. Ezen ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a magyar illetékes hatóságok miként alkalmazzák a madárinfluenza-járványok elleni védekezéssel kapcsolatos uniós szabályokat. E célkitűzést követve különös figyelmet fordítottak az alábbiakra: Az érintett baromfiállomány vonatkozásában hozott intézkedések hatékonysága (ezen intézkedések végrehajtását tekintve). Az alkalmazandó készenléti terv végrehajtása. Az élőbaromfi-, naposcsibe- és keltetőtojás-szállítmányok Unión belüli kereskedelem céljával történő feladására vonatkozó szabályok betartása. A jelentés megállapítja, hogy a magyar illetékes hatóságok jelentősen elhanyagolták az arra való felkészülést, hogy hatékonyan és gyorsan reagáljanak az olyan járványokra, mint amelyet 2016/17- ben a madárinfluenza okozott. A bizottsági szolgálatok 2015 szeptemberében meghatározták a magyarországi állategészségügyi vészhelyzetekre felkészítő rendszer főbb gyengeségeit és hiányosságait. Az, hogy ezekkel 2016 októberéig nem foglalkoztak, kétségtelenül hatással volt arra, hogy a madárinfluenza-járvány mekkora horderejű volt és meddig tartott. Ennek az ellenőrzésnek az idején az illetékes hatóságok már tettek néhány kielégítő lépést a jó irányba, de még mindig a járványból levont tanulságok elemzésével foglalkoztak, hogy javítsák a jövőbeli vészhelyzetekre való felkészültségüket. Közelebbről: az illetékes hatóságok arra készültek, hogy új készenléti tervet fogadnak el a madárinfluenza vonatkozásában, terveket dolgoztak ki, hogy jobban összehangolják a betegségre való reagálásra vonatkozó intézkedések megyék általi kidolgozását és ezen intézkedések megfelelőségét a jövőben ellenőrizni tervezik, továbbá elkezdtek foglalkozni azokkal a jelentősebb betegségmegelőzési problémákkal, amelyeket a járvány során messze a legnagyobb mértékben érintett házi víziszárnyasok tenyésztésének ágazatában azonosítottak. A járvány kezelése során tapasztalt nehézségek ellenére megfelelően, az uniós jogszabályokkal összhangban enyhítették annak kockázatát, hogy a betegség más tagállamokra is átterjedjen a baromfiáruk Unión belüli kereskedelme révén. A jelentés ajánlásokat tartalmaz az illetékes magyar hatóságok számára a feltárt hiányosságok korrigálása és a járványvédelmi intézkedések végrehajtásának javítása érdekében. II

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Célkitűzések és hatály...1 3. Jogalap...2 4. Háttér...2 4.1 Közelmúltbeli HPAI-járványok az EU-ban...2 4.2 Információ a magyarországi állategészségügyi ellenőrző rendszerről...4 4.3 HPAI Magyarországon 2016/17-ben...5 5. Megállapítások és következtetések...6 5.1 A HPAI-re vonatkozó járványvédelmi intézkedések alkalmazása...6 5.1.1 Korai észlelés, a gyanú kezelése és a HPAI megállapítása...6 5.1.1.1 A madárinfluenza észlelése és bejelentése A gyanú kezelése...6 5.1.1.2 Járványügyi vizsgálat Kiegészítő járványvédelmi intézkedések...8 5.1.1.3 A betegség megállapításának kezelése Felmentések...9 5.1.1.4 Kontaktgazdaságok Egyedi intézkedések...10 5.1.2 A madárinfluenza diagnosztizálása...11 5.1.3 A védőkörzetekkel és a megfigyelési körzetekkel kapcsolatos általános intézkedések...13 5.1.3.1 Védőkörzetek és megfigyelési körzetek kijelölése...13 5.1.3.2 Intézkedések alkalmazása a védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben...14 5.1.3.3 További, korlátozás alatt álló körzetek...15 5.1.3.4 A védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben alkalmazott intézkedések alóli felmentések...16 5.1.4 Az állatok járványvédelmi célú kiirtása...17 5.1.4.1 Állatjóléti megfontolások...17 5.1.4.2 A tetemek ártalmatlanítása...19 5.1.5 Tisztítás és fertőtlenítés...20 5.1.6 A korlátozások feloldása...21 5.1.7 Az érintett gazdaságok újratelepítése...21 5.2 Az állategészségügyi vészhelyzetekre felkészítő rendszer működése A konkrét készenléti terv alkalmazása...23 5.2.1 Készenléti terv Rendelkezésre állás, kidolgozás és rendszeres naprakésszé tétel...23 5.2.2 A baromfitartó gazdaságok nyilvántartásba vétele A nagy állománysűrűséggel jellemzett területek...24 III

5.2.3 A nemzeti / helyi járványvédelmi központok működése Információkezelési eszközök és adatelemzés...24 5.2.4 Humánerőforrás rendelkezésre állása Feladatkörök, utasítások és képzés...25 5.2.5 Felszerelés és anyagok rendelkezésre állása...26 5.2.6 Diagnosztikai kapacitás vészhelyzet esetén...27 5.3 A baromfiáruk unión belüli kereskedelmével összefüggő korlátozásokkal és az azok alóli felmentésekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések...29 5.3.1 A kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságok engedélyezésével kapcsolatos intézkedések...29 5.3.2 Az Unión belüli kereskedelem korlátozásainak és a korlátozások alóli felmentéseknek a végrehajtása...29 6. Összefoglaló következtetések...30 7. Záró értekezlet...31 8. Ajánlások...32 Függelék Az egyes egyedi rendelkezésekhez és intézkedésekhez kapcsolódó különös jogszabályi követelmények...35 IV

A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés ÁMT IH KIH EU Uniós diagnosztikai kézikönyv HPAI ISO/EN 17025 NRL PAFF-bizottság Korábbi ellenőrzés Magyarázat Nem emberi fogyasztásra szánr állati melléktermékek az 1069/2009/EK rendelet meghatározásának megfelelően Illetékes hatóságok Központi illetékes hatóság Európai Unió A Bizottság 2006/437/EK határozata (2006. augusztus 4.) a 2005/94/EK tanácsi irányelvben előírt, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv elfogadásáról Magas patogenitású madárinfluenza A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott, A vizsgáló és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei című dokumentum Nemzeti referencialaboratórium A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának állategészségügyi és állatjóléti szekciója A 2015 szeptemberében az egzotikus állatbetegségek terén való készenléti tervezés értékelése érdekében lefolytatott ellenőrzés (ref.: DG(SANTE) 2015-7568) V

1. BEVEZETÉS Az ellenőrzésre 2018. február 26. és március 2. között Magyarországon került sor az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság tervezett ellenőrzési programjának részeként. Az ellenőrzési csoport az említett főigazgatóság két ellenőréből állt. Az ellenőrzési csoportot az ellenőrzés során a központi illetékes hatóság (KIH), azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal képviselői, közelebbről az Allategészségügyi és Allatvédelmi Igazgatóság képviselői kísérték. Emellett a helyi szintű látogatások alkalmával az ellenőrzési csoporthoz csatlakoztak a megfelelő megyei illetékes hatóságok (IH), azaz a megyei kormányhivatalok élelmiszerláncbiztonsági és földművelésügyi, valamint növény- és talajvédelmi osztályának (a továbbiakban: megyei illetékes hatóságok) képviselői. 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÁLY Ennek az ellenőrzésnek a célja az volt, hogy értékeljék, a magyar illetékes hatóságok miként alkalmazzák a madárinfluenza-járványok elleni védekezéssel kapcsolatos uniós szabályokat 1. E célkitűzést követve különös figyelmet fordítottak az alábbiakra: Az érintett baromfiállomány vonatkozásában hozott intézkedések hatékonysága (ezen intézkedések végrehajtását tekintve). Az alkalmazandó készenléti terv végrehajtása. Az élőbaromfi-, naposcsibe- és keltetőtojás-szállítmányok Unión belüli kereskedelem céljával történő feladására vonatkozó szabályok betartása. Az ellenőrzés hatóköre: A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) 2016-ban és 2017-ben bekövetkezett kitörései. A baromfira vonatkozó termelési lánc, különösen a házi víziszárnyas- és pulykatenyésztési ágazat, az élő baromfi, naposcsibe és keltetőtojás elsődleges termelésétől (pl. keltetők, tenyésztő gazdaságok) a forgalomba hozatalukig, ideértve az Unión belüli kereskedelem céljával történő forgalomba hozatalt. Az ezen ellenőrzés hatókörébe tartozó betegségmegelőzési és járványvédelmi intézkedések kidolgozásában és alkalmazásában részt vevő nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek valamennyi szintje és osztálya, ideértve az e téren felhatalmazással rendelkező akkreditált testületeket is. A madárinfluenza diagnosztizálására kialakított laboratóriumhálózat működése. 1 Eltérő rendelkezés hiányában az e jelentésben használt fogalmakat a 2005/94/EK tanácsi irányelv 2. cikke határozza meg. 1

E célkitűzés megvalósítása érdekében az alábbi helyszíneket látogatták meg és a következő értekezletek tartották: ÉRTEKEZLETEK/LÁTOGATÁSOK Szá m: Illetékes hatóságok MEGJEGYZÉSEK Központi 2 Nyitó- és záróértekezlet a KIH megfelelő szolgálatainak képviselőivel. Megyei 3 Értekezleteket tartottak három megye (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés) illetékes hatóságaival. Járási 2 Értekezleteket tartottak két járási hivatal illetékes hatóságaival. Laboratóriumok 1 A madárinfluenza nemzeti referencialaboratóriuma. Gazdaságok 2 Két baromfitartó gazdaság: az egyikben kacsát és libát, a másikban pulykát tartanak. 3. JOGALAP Az ellenőrzésre az uniós jogszabályok általános rendelkezéseinek és különösen az alábbiaknak a figyelembevételével került sor: A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke. A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2005/94/EK tanácsi irányelv 60. cikke. Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002/99/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése. Az ebben a jelentésben idézett jogi aktusokra történő teljes jogi hivatkozások az 1. mellékletben szerepelnek, és adott esetben a legutóbb módosított változatra vonatkoznak. E jelentés függelékében egy táblázat is található, amely összefoglalja a madárinfluenza elleni védekezéssel kapcsolatos uniós jogszabályokban meghatározott egyedi rendelkezésekkel és intézkedésekkel összefüggő főbb jogszabályi követelményeket. 4. HÁTTÉR 4.1 KÖZELMÚLTBELI HPAI-JÁRVÁNYOK AZ EU-BAN Az elmúlt években (2015 óta és egész 2017 során), több HPAI-járvány pusztított a házibaromfi-ágazatban számos tagállamban. 2015-ben és egészen 2016 elejéig HPAI-járványok törtek ki Németországban, Magyarországon, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Olaszországban. A házi víziszárnyasok tenyésztési ágazatát érintő járványkitörések rávilágítottak arra, hogy az alkalmazott tenyésztési módszerek, valamint a hatékony 2

betegségmegelőzési politikák hiánya, különösen az ezek relevanciájával kapcsolatos korlátozott ismeretek, emellett a madárinfluenza-vírus terjedésének megakadályozását és a betegség felszámolását szolgáló intézkedések lassú bevezetése hosszú lefolyású és költséges járványt idézett elő. 2016 októbere óta a legutóbbi HPAI-járvány legalább 21 tagállamban érintette a házi baromfi, a vadon élő és a fogságban tartott madarak ágazatát. Váratlan mértéke (amely jóval meghaladta az ezer járványkitörést) mellett jelentéktelen a 2005/2006-os korábbi nagy járvány (230 kitörés) hatása; a legutóbbi járvány igen jelentős közvetlen és közvetett gazdasági és társadalmi költséggel járt az egész EU-ban. Az ahhoz a járványhoz társított fő HPAI-törzs, a H5N8 egy altípusát a vándorló, vadon élő madarak hurcolták be. A vadon élő madarak fertőzöttségének magas szintje megkönnyítette a betegség földrajzi elterjedését, aminek eredményeként a szokásosnál magasabb volt a kockázata annak, hogy a madárinfluenza-vírus átterjed a házi baromfikra. Az ágazat költséges beruházásokkal igyekezett enyhíteni e kockázatokat és ezáltal megelőzni a baromfitartó gazdaságok megfertőződését. Ezáltal a szabványos tenyésztési módszerek bonyolultabbá és hatástalanokká váltak (pl. a szabadon tartott baromfi beltéri elzárása hosszú időre), a kereskedelmi forgalom pedig jelentősen megakadt (pl. a szabadtartási és a bioágazatban). A legutóbbi járvány során többször sor került a vírus másodlagos terjedésére a házibaromfiállományon belül egyes tagállamokban, különösen azokban, amelyekben nagynak mondható a házi víziszárnyasok tenyésztési ágazata (azaz Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Bulgária). A betegség váratlan másodlagos kitörését megfigyelték más baromfifajoknál is, olyan tagállamokban, ahol nagy a baromfi állománysűrűsége; pl. a pulykatenyésztési ágazatban Németországban és Olaszországban. A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló uniós intézkedések 2 célja, hogy megelőzzék a házibaromfi-állomány további megfertőződését, és a lehető leghamarabb megfékezzék a betegség terjedését, biztosítsák az uniós baromfi és baromfitermékek biztonságos forgalomba hozatalát és kivitelét. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen hozzáigazították a tagállamokban tapasztalt járványügyi helyzethez 3. A korábbi információkon felül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017 októberében és decemberében két tudományos jelentést tett közzé, amelyek elemezték a legutóbbi európai HPAI-járványt, és naprakész információt szolgáltattak a betegség járványügyi alakulásáról 4. E jelentések számos fontos problémát kiemelnek a járványvédelmi intézkedések érintett tagállamokban történő alkalmazását illetően. 2 A 2005/94/EK irányelvben megállapítottak szerint, ideértve az említett irányelvvel összhangban meghatározott, a madárinfluenza megelőzéséről és a vele szembeni védekezésről szóló további részletes szabályokat. 3 https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/animals/docs/ad_control-measures_hapai_decisions.pdf 4 Lásd: https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5018 https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5141 3

A fent említett járványok súlyosságára, az azokból levont elsődleges tanulságokra, a főbb érintett termelési ágazatokban tapasztalható sajátosságokra és kockázati tényezőkre, valamint a betegségnek a házi baromfikban és a vadon élő madarakban megfigyelhető, állandóan változó dinamikájára tekintettel a bizottsági szolgálatok fontosnak tartják felülvizsgálni az említett uniós intézkedések alkalmazását, hogy fenntartsák az uniós állategészségügyi rendszer hatékonyságába és működésébe vetett bizalmat a tagállamok és a harmadik országok körében. Az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság ellenőrzés-sorozatot tervezett lefolytatni 2018-ban és 2019-ben a legutóbbi járvány által érintett tagállamokban. A bizottsági szolgálatok össze kívánják foglalni a főbb problémákat és ezen ellenőrzések megállapításait, és ha szükséges, alternatívákat kínálnak a madárinfluenza elleni védekezés javítására az Unióban. 4.2 INFORMÁCIÓ A MAGYARORSZÁGI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZŐ RENDSZERRŐL A magyar illetékes hatóságok szervezetéről szóló információ az országprofilban olvasható, amely elérhető az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság weboldalán: http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/country_profiles/details.cfm?co_id=hu A (2015 decemberétől) érvényes országprofil részletes információt tartalmaz az illetékes hatóságok szokásos feladatköréről, és röviden leírja a járványkitörés esetén alkalmazandó tevékenységeiket. 2015 szeptemberében az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság ellenőrzést végzett Magyarországon az egzotikus állatbetegségekkel kapcsolatos készenléti tervezés kapcsán, kifejezetten összpontosítva a madárinfluenzára (a továbbiakban: korábbi ellenőrzés). Az említett ellenőrzésről szóló jelentést (ref.: DG(SANTE)/2015-7568 MR Final) a fent említett weboldalon tették közzé: http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/audit_reports/details.cfm?rep_id=3595 A korábbi ellenőrzés eredményeként számos lényeges hiányosságra és gyengeségre világítottak rá az állategészségügyi vészhelyzetekre reagáló aktuális magyarországi rendszerben. Ezek magukban foglalták többek között a készenléti tervek meg nem felelősségét, a nagy járványkitörések esetén az állatok kiirtására és a tetemek ártalmatlanítására szolgáló intézkedések elégtelenségét, továbbá a betegség okozta helyzet megfelelő járványügyi értékelésének végrehajtásával és a járványvédelmi intézkedések ennek megfelelő kiigazításával kapcsolatos kellő tapasztalat hiányát. Ez az ellenőrzés nem kifejezetten arra irányult, hogy a korábbi ellenőrzést követően megfogalmazott ajánlások nyomán az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseket kövesse nyomon, mivel a korábbi ellenőrzés nem csak a madárinfluenzára terjedt ki. Mindazonáltal, figyelembe véve, hogy ezen intézkedések némelyike javított volna az illetékes hatóságoknak 4

a HPAI kitörésére való felkészültségén, alkalmazásuk hatékonysága adott esetben értékelésre került az alábbi 5. pontban. 4.3 HPAI MAGYARORSZÁGON 2016/17-BEN A baromfit érintő HPAI első magyarországi kitörését 2016. november 3-án állapították meg; a betegség egy pulykákat tartó kereskedelmi célú gazdaságot érintett. A betegség jelenlétét az országban már korábban észlelték vadon élő madarakban, mivel október 26-án megállapították, hogy a HPAI-vírus H5N8 altípusa megfertőzött egy bütykös hattyút. A betegség gyorsan terjedt, és 2016 végére 219 HPAI-kitörést állapítottak meg; további 21-re került sor 2017-ben, egészen a legutolsó április 21-i megállapításáig. E járványt röviden a következők jellemezték: A járvány főként három megyét érintett; Bács-Kiskunban 184, Csongrádban 29 és Békésben 13 járványkitörést jelentettek. A megerősített 240 esetből 199 kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságokban fordult elő (ebből 186 házi víziszárnyasokat tartó, hat pedig pulykákat tartó gazdaságokhoz volt köthető), 41 háztáji gazdaságokban. A járvány során több mint 2,6 millió baromfit öltek le; ezek közül 600 000-et megelőző leölési kezdeményezés keretében a kockázatnak kitett gazdaságokban és területeken (megközelítőleg 25%-ukról derült ki, hogy fertőzött, de tünetmentes gazdaságban voltak). Az alábbi, a KIH által átadott térképek a járvány földrajzi eloszlását és a járványkitörések fent említett, leginkább érintett megyékbeli klasztereit mutatják: Az Európai Bizottság és a többi tagállam rendszeres tájékoztatást kapott a magyarországi HPAI-helyzet alakulásáról, a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának állategészségügyi és állatjóléti szekciója (PAFF-bizottság) előtt tett rendszeres prezentációk révén. Naprakész információkat legutoljára a 2017. január 17-i értekezleten adtak. A prezentáció az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/animals/docs/regcom_ahw_20170117_pres_hpai_hun.pdf 5

Emellett látogatást tett Magyarországon egy uniós állategészségügyi sürgősségi csoport 2016. december 19. és 21. között, hogy értékeljék a járványügyi helyzetet, és technikai segítséget, valamint járványvédelmi tanácsokat adjanak a magyar illetékes hatóságoknak. E látogatás eredményeiről szintén beszámoltak a PAFF-bizottság előtt 2017. január 17-én, amely beszámoló a következő linken érhető el: https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/animals/docs/regcom_ahw_20170117_pres_hpai_hun_cvet.pdf 5. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Jogszabályi követelmények E jelentés függelékében szerepelnek az egyes pontokban foglalt megállapításokra alkalmazandó azon jogszabályi követelmények, amelyek a madárinfluenza elleni védekezés szempontjából specifikus, értékelés alá vont rendelkezésekhez és intézkedésekhez kapcsolódnak. Ezenfelül az 1. melléklet tartalmazza az itt alább felsorolt általános és különös jogszabályi követelményeket, amelyek ezen ellenőrzés hatókörére is alkalmazandók, és azokra adott esetben a megállapítások is hivatkoznak. A 882/2004/EK rendeletben megállapított állategészségügyi és állatjóléti szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekre vonatkozó általános követelmények, különösen a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában foglalt, a készenléti tervek rendelkezésre állására és alkalmazhatóságára vonatkozó különös rendelkezések. Az 1099/2009/EK tanácsi rendeletben megállapított különös állatjóléti követelmények, amelyek állategészségügyi válság esetén az állatok kiirtásáról rendelkeznek. A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek járvány kitörése esetén történő ártalmatlanítására vonatkozó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendeletben megállapított különös követelmények. 5.1 A HPAI-RE VONATKOZÓ JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA 5.1.1 Korai észlelés, a gyanú kezelése és a HPAI megállapítása 5.1.1.1 A madárinfluenza észlelése és bejelentése A gyanú kezelése 1. A madárinfluenza Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség a 2009/158/EK tanácsi irányelv V. melléklete alapján. Annak ellenére, hogy az egész EUban fokozott elővigyázatossággal tekintettek annak nagy kockázatára, hogy vadon élő madarak megfertőzhetik a baromfiállományt a madárinfluenza-vírus H5N8 altípusával, a járvány első magyarországi kitörésekor (2016 októberének végén) az ágazaton belül (pl. gazdálkodók, takarmányágazat, magánlaboratóriumok, magánállatorvosok) csak nagyon csekély volt a tájékozottság. Ebben a konkrét időszakban nem lehetett úgy tekinteni, 6

hogy a helyzet megfelelt a 2005/94/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett korai észlelési intézkedéseknek. 2. Az első járványkitörés gyanúját ugyan bejelentették az illetékes hatóságnak, hivatalosan kivizsgálták és végül megerősítették, de csak több nappal azt követően, hogy az érintett pulykaállományban növekedett a mortalitás. Időközben, és annak ellenére, hogy napról napra növekedett a bejelentett, elhullott állatok száma, a kezdeti kezelések pedig nem vezettek sikerre, az illetékes hatóságok nem vettek részt az arra irányuló előzetes vizsgálatokban, hogy kizárják a probléma más lehetséges okait. Ez nem tekinthető úgy, hogy megfelelne a 2005/94/EK irányelv 5. cikkében a madárinfluenza bejelentésére megállapított követelményeknek, és nincs összhangban az uniós diagnosztikai kézikönyv III. fejezetében megállapított azon iránymutatásokkal, hogy hogyan közelítsék meg a madárinfluenza gyanús eseteit. 3. Közvetlenül az első járványkitörés után az illetékes hatóságok fokozták kommunikációs kampányaikat, hogy garantálják a HPAI további gyanús eseteinek azonnali bejelentését. Az ellenőrzési csoport értékelte e kampányok megszervezését. E kampányok az érdekeltek széles köréhez eljutottak (pl. baromfitartók minden szinten, a takarmány- és élelmiszeripar, a nagymértékben integrált baromfitenyésztő szervezetek és a lakosság), és az információt, az átadott üzenetet, valamint az üzenettovábbítási mechanizmust az egyes címzettek sajátosságaihoz igazították (pl. a betegséget, továbbá a betegség megelőzésére szolgáló biológiai biztonsági intézkedéseket leíró szórólapok, sajtóközlemények, rádió- és tévériportok, és nagyon részletes információ az e célra kialakított honlapokon). 4. Az illetékes hatóság képviselői szerint ez az intenzív és folyamatos kommunikáció eredményes volt, mivel a későbbi hetekben és hónapokban a bejelentések mértéke és gyorsasága határozottan növekedett. Ezért a járvány kezdetén tapasztalható hiányosságok ellenére az illetékes hatóságok által a járványra reagálva tett, és a járvány lezárultát követően is fennmaradó kommunikációs és figyelemfelhívó kezdeményezések összhangban vannak az (EU) 2017/263 bizottsági végrehajtási határozat 5. cikkével. 5. Jóllehet a legtöbb olyan gyanús esetet, amely a HPAI első, 2016. októberi kitörésének kivizsgálásával összefüggésben jelentkező problémákat követően merült fel, korábban és jobban kivizsgálták, általában az uniós diagnosztikai kézikönyv IV. fejezetében foglalt iránymutatásoknak megfelelően, az esetek megállapításában amelyek némelyikét eredetileg nem is jelentették be gyanúként a megyei illetékes hatóságoknak még mindig késedelem volt tapasztalható abban az időszakban, amikor a járványkitörések többségét észlelték (2016 novembere és 2017 januárja között). E hiányosság miatt nem lehet úgy tekinteni, hogy megfeleltek a 2005/94/EK irányelv 7. cikkének. 6. A gyanús gazdaságokra vonatkozó intézkedések a fent említett késedelmek eredményeként nem voltak feltétlenül hatályban (vagy legalábbis alkalmazásukat nem dokumentálták) a gyanú pillanatától a HPAI jelenléte megállapításának napjáig. Ez 7

nincs összhangban a 2005/94/EK irányelv 9. cikkében megállapított követelményekkel. 7. A felkeresett illetékes hatóságok képviselői arról tájékoztatták az ellenőrzési csoportot, hogy a járványból levont legfontosabb tanulságok egyike az volt, hogy a HPAI-vírusok magyarországi betörésének és elterjedésének szempontjából nagy kockázatú területként azonosították az elsődlegesen érintett földrajzi területeket, amelyekben nagy volt a házi víziszárnyasok és pulykák állománysűrűsége. A korábbi pontokban említett fokozott figyelemfelhívó kampányok mellett az illetékes hatóságok más intézkedéseket is bevezettek ezeken a területeken a megfigyelés megerősítésére a madárinfluenza baromfitartó gazdaságokban való korai észlelése érdekében, köztük gyakoribb helyszíni ellenőrzéseket és mintavételi protokollokat. Ez összhangban áll az (EU) 2017/263 bizottsági végrehajtási határozat 7. cikkével. 5.1.1.2 Járványügyi vizsgálat Kiegészítő járványvédelmi intézkedések 8. A megyei illetékes hatóságok hatósági állatorvosai felelősek a HPAI gyanújával vagy megállapításával összefüggő járványügyi vizsgálatok elvégzéséért. E célból rendelkezésükre állnak általános kérdőívek, amelyek megkönnyítik a számukra a megfelelő információ rögzítését, és az ellenőrzési csoport által a meglátogatott megyékben felkeresett hatósági állatorvosok kellőképpen ismerték és használták ezeket a járvány közelmúltbeli kitöréseikor, amint azt a 2005/94/EK irányelv 6. cikke előírja. 9. A madárinfluenzára vonatkozó, az illetékes hatóságok számára 2016 októberében rendelkezésre álló készenléti terv megállapított általános gyakorlati szabályokat a HPAI gyanús esetének kezelésére, de azt a korábbi ellenőrzés óta nem tették megfelelően naprakésszé, hogy konkrét útmutatást adjanak, amelyek segítségével a járványügyi vizsgálatok a HPAI gyanújának és kitöréseinek sajátos jellegéhez igazíthatók. Mindazonáltal az ellenőrzési csoport által tanulmányozott esetek többségében gyűjtött információ fontos szempontokat érintett a 2005/94/EK irányelv 6. cikkével összhangban, például: Azon lehetséges időtartam, amelynek során a betegség jelen lehetett a gazdaságban, valamint a legtöbb esetben, noha ritkán támasztották alá okirati bizonyítékokkal a vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a fertőzés vadon élő madarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés eredményeként alakult ki. Az állatok minden olyan mozgásának részletei, amelyekre az említett hozzávetőleges időszakban került sor, továbbá minden olyan tényező adatai, amelyek hozzájárulhattak a betegség terjedéséhez (szállítóeszköz, takarmány, emberi látogatások stb.). Ezzel összefüggésben valamennyi esetben gyűjtöttek információt azokról az esetleges kontaktgazdaságokról, amelyeket a továbbiakban vizsgálni kell. 10. Ha HPAI gyanúja felmerült olyan gazdaságokban, ahol abnormális volt a morbiditás és a mortalitás, a klinikai tünetek jelenléte a legtöbbjük esetében elég nyilvánvaló volt, és a gyanús eseteket általában azonnal megerősítették, amint a mintákat begyűjtötték és elküldték a madárinfluenza tekintetében illetékes nemzeti referencia-laboratórium (NRL) számára (ugyanakkor lásd az 5.1.1.1. pontot az ezzel összefüggő késedelmekről). 8

Az illetékes hatóságok tehát nem ítélték szükségesnek, hogy több mintát vegyenek az ezekben a gazdaságokban tartott baromfiból, hogy a továbbiakban megállapítsák a betegség jelenlétét, mivel minden alkalommal úgy döntöttek, hogy a kitörésre reagálva a gazdaság teljes állományát sürgősen leölik. Ez úgy tekinthető, hogy összhangban van a 2005/94/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményekkel. 11. A járvány számos esetben olyan területeken tört ki, ahol nagy volt a baromfitartó gazdaságokban az állománysűrűség, de a járványügyi vizsgálatok következtetései ritkán vették figyelembe azt a lehetőséget, hogy a kitörés egy korábbi járvány másodlagos elterjedésének következménye. Az ellenőrzési csoport által vizsgált számos esetben nem tekintették át megfelelően a gyanú felmerülésének idején, amikor az előzetes járványügyi vizsgálatot le kellett folytatni az olyan lehetséges tényezőket, mint például, hogy a HPAI-vírus a levegőben terjedt-e más érintett gazdaságok közelsége miatt (amelyekben nem irtották ki az állományt elég gyorsan), vagy azt, hogy a terjedést több hordozó is elősegíthette (pl. takarmányszállító járművek, a kényszertáplálás céljával máshova szállítandó víziszárnyasok begyűjtését segítő munkások stb.). 12. E kezdeti vizsgálatok hiányos elvégzésének eredményeként a megfelelő megyei illetékes hatóság vagy a helyi járványvédelmi központok, amint létrejöttek, nem kaptak megfelelő információt a kockázatelemzés elvégzéséhez, és nem voltak olyan helyzetben, hogy gyorsan bevezessenek átmeneti korlátozásokat egy meghatározott területen, hogy csökkentsék a betegség élő baromfin vagy a számos más elősegítő tényezőn keresztül történő terjedésének kockázatát. Ezt több esetben súlyosbította a gyanú lassú kivizsgálása (lásd 5.1.1.1. pont) és a védő- és megfigyelési körzetek késedelmes kialakítása a betegség megállapítását követően (lásd 5.1.3. pont). Ez nem tekinthető úgy, hogy összhangban van a 2005/94/EK irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményekkel. 5.1.1.3 A betegség megállapításának kezelése Felmentések 13. A HPAI jelenlétének megállapítását szolgáló eljárások követték az uniós diagnosztikai kézikönyv I. fejezetének 4. pontjában meghatározott követelményeket és kritériumokat, különösen az érintett baromfiállományban a klinikai tünetek kimutatásának és a gyanús gazdaságokban az elhullott baromfi szerveiből és szöveteiből vett mintában található különleges genetikai anyagok kimutatásának kombinálását illetően. 14. Mihelyt megállapították a HPAI jelenlétét, a megyei illetékes hatóságoknál az volt a prioritás, hogy az érintett gazdaságokban hatósági felügyelet mellett leöljenek minden baromfit. Ugyanakkor az állatok kiirtását szolgáló megfelelő módszerek (lásd 5.1.4.1. pont), valamint a szállításra és a tetemek ártalmatlanítására irányuló elegendő kapacitás rendelkezésre állása (lásd 5.1.4.2. pont) tekintetében felmerülő problémák, nem beszélve a tél közepén uralkodó kedvezőtlen időjárási viszonyokból eredő nehézségekről, késleltették a folyamatot. Az illetékes hatóságok nem alkalmaztak felmentést e tekintetben az érintett gazdaságok egyikében sem. Ez csak részben áll összhangban a 2005/94/EK irányelv 11. cikkének (1) és (3) bekezdésével. 9

15. A járványügyi vizsgálat során gyűjtött információ alapján az illetékes hatóság adott esetben nyomonkövethetőségi vizsgálatokat végzett, hogy megtalálja mindazt az élő baromfit (például a keltetővel rendelkező gazdaságban való járványkitörést követően), baromfihúst és tojást, amelyet az érintett gazdaságokból gyűjtöttek vagy szereztek be a HPAI üzembe való behurcolásának valószínűsíthető napja és a szállítási korlátozások gyanú következtében történő alkalmazása között. 16. Az ellenőrzési csoport ezen esetek némelyikét meg tudta vizsgálni. Egy érintett járványügyi egység részét képező keltetőből származó baromfi esetében a rendelkezésre álló átfogó nyilvántartások azt mutatták, hogy a nagy kockázattal jellemezett időszakban nem indítottak szállítmányokat. Egyes esetekben, ahol nyomon követett húst vagy tojást találtak, azokat hatósági felügyelet mellett ártalmatlanították. Ezeket az intézkedéseket a 2005/94/EK irányelv 11. cikkének (4) és (5) bekezdésének megfelelően alkalmazták. 17. A fent említett késedelmek ellenére, amelyek különösen ebben az esetben a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok eredményeként álltak elő (pl. amelyek megakadályozzák a fertőtlenítőszerek alkalmazását a fagyközeli hőmérséklet miatt), de egyúttal az azzal kapcsolatos ismeretek hiánya miatt is, hogy bizonyos anyagokban hogyan inaktiválják a HPAI-vírust (pl. az inaktiválás megvalósítására irányadó 60 napos időszak bizonytalan hatékonysága halmozott takarmányban), az illetékes hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy megfeleljenek a 2005/94/EK irányelv 11. cikke (6) és (7) bekezdésének, hogy ártalmatlanítsanak és adott esetben fertőtlenítsenek minden olyan anyagot, amely kockázatot jelenthet a HPAI-vírus elterjedésének szempontjából, különösen a takarmányt, a trágyát és az almot. 18. A HPAI-járvány alatt Magyarországon az illetékes hatóságok nem adtak a 2005/94/EK irányelv 12., 13. és 14. cikkében foglalt felmentést. 5.1.1.4 Kontaktgazdaságok Egyedi intézkedések 19. Egyes esetekben a járványügyi vizsgálatok során gyűjtött információ alapján vagy az egyes érintett területek baromfigazdaságainak nagy állománysűrűsége miatt a megyei illetékes hatóságok potenciális kontaktgazdaságokat azonosítottak, amelyek esetében nagy volt a kockázata annak, hogy megfertőződtek a HPAI-vírussal. Ezekben az esetekben, amikor közvetlen érintkezést azonosítottak az érintett gazdasággal, a kontaktgazdaságokat azonnal gyanús esetként kezelték, és a hatósági állatorvosok ellátogattak oda, ellenőrizték a termelést, és klinikai vizsgálatokat végeztek az ott tartott baromfin. Ezenfelül, e vizsgálatok kimenetelétől függetlenül az illetékes hatóságok mindig vettek mintát, hogy kizárják a HPAI-vírus jelenlétét. Az intézkedéseket az uniós diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően alkalmazták (IV. fejezet 8.5. pont). 20. A legtöbb esetben e vizsgálatok eredménye negatív volt, és az illetékes hatóság úgy döntött, hogy életben hagyja a baromfit ezekben a gazdaságokban, és adott esetben hatósági megfigyelést alá vonja, figyelemmel a betegség várható lappangási idejére (ha gyanították vagy megállapították az érintett gazdasággal való közvetlen érintkezést), valamint az érintett földrajzi területen meglévő kockázat szintjére (a betegség korai 10

észlelésének garantálása érdekében, ha nagy volt a kockázata a helyi szintű terjedésnek). Ezeket az intézkedéseket a 2005/94/EK irányelv 15. cikkének és IV. mellékletének megfelelően alkalmazták. Következtetések a korai észlelésről, a gyanú kezeléséről és a HPAI megállapításáról 21. A HPAI korai észlelési rendszerének a járvány első hónapjaiban tapasztalható jelentős alulteljesítése, különösen a betegség korai tünetei gyors bejelentésének jelentőségével kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint az elhúzódó hatósági vizsgálatok, a betegség gyanús eseteire való késedelmes reagálás és a késedelmes megállapítások miatt nagyon valószínű, hogy súlyosbodott a betegség terjedésének kockázata az érintett földrajzi területen, és lassult a betegség felszámolása. 22. Mihelyt az illetékes hatóság felismerte és orvosolta e hiányosságokat fokozott és testreszabott kommunikációs kampányokkal és a betegség gyanús eseteinek gyorsabb kivizsgálásával, valamint az érintett gazdaságok kezelésével, a bejelentési arányok növekedése és az azonnali hatósági válasz végül elősegítette a HPAI felszámolásának felgyorsítását. 23. A HPAI-járvány előrehaladtával a HPAI gyanúja és megállapítása esetén alkalmazott járványügyi vizsgálatok időbeni végrehajtása javult, ennek eredményeként hatékonyabbá váltak a járványvédelmi intézkedések az érintett területeken, különösen azáltal, hogy azonosították azokat a kontaktgazdaságokat, ahol nagy volt a fertőződés kockázata. 24. Az illetékes hatóságok a HPAI-kitörések megállapítására válaszul általában igyekeztek előtérbe helyezni a fertőzött állomány és járványügyi egység gyors kiirtását, és nem adtak felmentést e tekintetben; jóllehet ezt nem tudták mindig a tervezettek szerint véghez vinni. Jelentős bizonytalanság áll fenn továbbra is a HPAI helyi szintű, vagy az ország más gazdaságaira történő átterjedésének kockázatát enyhítő megközelítés hatékonyságát, illetve annak hiányát illetően. 5.1.2 A madárinfluenza diagnosztizálása 25. A madárinfluenza tekintetében NRL-nek kijelölt laboratórium az egyetlen olyan laboratórium, amely a betegség magyarországi diagnosztizálásával foglalkozik; ezért a diagnosztizálás összehangolásával kapcsolatos, a 2005/94/EK irányelv VIII. mellékletében megállapított feladatkörök többsége nem alkalmazandó ebben az esetben. Az NRL szoros és rendszeres kapcsolatot tartott fenn a madárinfluenzával foglalkozó uniós referencialaboratóriummal a magyarországi HPAI-járvány idején. Ez összhangban van a 2005/94/EK irányelv 51. cikkében megállapított követelményekkel. 26. Az NRL validált és a célnak megfelelő, az ISO/EN 17025 szabvány szerint akkreditált teszteket használ a madárinfluenza diagnosztizálására, és az általuk kezelt madárinfluenza-vírusok terjedésének megelőzését szolgáló megfelelő biológiai biztonsági szabványok szerint működik. Az NRL által a madárinfluenza diagnosztizálására szolgáló módszereket minden esetben vagy az uniós 11

referencialaboratórium, vagy a nemzetközi szabványok szerint lefolytatott belső validálási eljárás hitelesítette. 27. Az NRL-ben bevezetett minőségirányítási rendszer keretében kellően naprakész szabványműveleti előírások voltak hatályban a vonatkozó vizsgálatok tekintetében. Ezek az előírások követik a madárinfluenzára vonatkozó uniós diagnosztikai kézikönyvben megállapított rendelkezéseket (pl. a IV. fejezet 3. pontját, az V. fejezet 3. és 4. pontját és a VI. fejezetet) és más releváns uniós, az uniós referencialaboratórium által meghatározott, illetve nemzetközi szabványokat. Ez összhangban van a 2005/94/EK irányelv 50. cikkében megállapított követelményekkel. 28. Az NRL rendszeresen vesz részt kielégítő eredményekkel a madárinfluenzát vizsgáló uniós referencialaboratórium által végzett laboratóriumközi összehasonlító vizsgálatokban. 29. Az NRL megfelelő stratégiát választott a madárinfluenza vizsgálatára és diagnosztizálására, a vizsgált helyzetnek megfelelően; pl. gyanús eset, szerológiai vizsgálatok a felmentések alkalmazásával összefüggésben stb. E hatékony megközelítés, amely összhangban van az uniós diagnosztikai kézikönyv X. fejezetével, gyors eredményekkel látta el a megyei illetékes hatóságokat, amikor a madárinfluenza gyanús eseteit vizsgálták, aminek következtében a járványvédelmi és felszámolási intézkedések alkalmazásában tapasztalt késedelmeket nem lehetett e tevékenységnek tulajdonítani. 30. Emellett az NRL jelentős vizsgálati erőfeszítéseket tett, hogy fogadja az azokra a mintákra vonatkozó számos gyakori kérelmet, amelyeket be kellett gyűjteni, amikor a védő- és megfigyelési körzetekben a baromfi szállítására vonatkozó korlátozások alóli felmentéseket terveztek alkalmazni (lásd az 5.1.3.4. pontot). 31. Az NRL rendelkezett a szükséges műszaki kapacitással, hogy nagyon fejlett genetikai vizsgálatokat végezzen a HPAI-kitörések során izolált madárinfluenza-vírusokon, az uniós diagnosztikai kézikönyv előírásai szerint (az V. fejezet 4. c) pontja és VI. fejezet). Mindazonáltal e vírusizolátumokból többet beküldtek a madárinfluenzát vizsgáló uniós referencialaboratóriumba, ideértve az indexesetből származót is. Ez összhangban van a 2005/94/EK irányelv 11. cikkének (10) bekezdésében és az említett kézikönyvben megállapított követelményekkel. 12

Következtetések a madárinfluenza diagnosztizálásáról 32. A madárinfluenza diagnosztizálására kijelölt laboratórium által képviselt magas diagnosztikai színvonal az illetékes hatóság által létrehozott felkészültségi és korai reagálási rendszer alappillérét képezi, amelynek segítségével gyorsan lehet észlelni a HPAI kitöréseit és hatékonyan lehet védekezni velük szemben, amint a laboratórium működése is mutatta a legutóbbi járvány alkalmával. 5.1.3 A védőkörzetekkel és a megfigyelési körzetekkel kapcsolatos általános intézkedések 5.1.3.1 Védőkörzetek és megfigyelési körzetek kijelölése 33. Az 5.1.1.1. pontban a HPAI gyanús eseteinek bejelentése és kivizsgálása kapcsán leírt gyengeségek és a vizsgálatokat végző képzett személyzet megyei illetékes hatóságoknál tapasztalható hiánya késedelmeket okozott a betegség megállapításában és a védő- és megfigyelési körzeteknek az érintett gazdaságok körül történő kijelölésében. Az ellenőrzési csoport által áttekintett egyes esetekben e késedelmek kettő öt nappal tolták ki e körzetek kijelölését. 34. Amint a megyei illetékes hatóságok, általában a nemzeti járványvédelmi központ támogatásával, olyan helyzetbe kerültek, hogy kijelöljék a védő- és megfigyelési körzeteket, általában figyelembe vették a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében erre vonatkozóan meghatározott kritériumokat. 35. Az ellenőrzési csoport által vizsgált egyes esetekben, különösen a járvány kezdetekor és egyes megyékben, a megyei illetékes hatóság csak csekély, megfelelően georeferált adattal rendelkezett az érintett baromfitartó gazdaságokról, és más (kereskedelmi célú és háztáji) üzemről, amelyekre e körzetek potenciálisan kiterjedhetnek. Ráadásul ezekben az esetekben a megyei illetékes hatóságoknak saját maguknak kellett kijelölni e körzeteket, noha nem rendelkeztek ehhez megfelelő műszaki felszerelésekkel és szoftverrel (pl. földrajzi információs rendszerrel). E hiányosság további késedelmeket okozott a járvány első heteiben, és megnehezítette az információ pontos és széleskörű továbbítását valamennyi érdekelt részére. A nemzeti járványvédelmi központ végül vállalta, hogy segít a megyei illetékes hatóságnak, és megfelelően kezeli a problémát. 36. Az idő letelt, mielőtt a szükséges korlátozásokat végrehajtották volna, és a fent említett hiányosságok, valamint a korlátozásokkal kapcsolatos kommunikáció késedelmére gyakorolt hatásaik hozzájárulhattak a betegség helyi szintű és távolabbi, az érintett és szomszédos megyékbe történő továbbterjedéséhez. Ez nincs összhangban a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint a 17. cikkében megállapított követelményekkel. 37. Amikor egyes kitörésekre válaszul az ország déli és délkeleti részén kijelölt védő- és megfigyelési körzetek kiterjedtek a szomszédos országok területére, pl. Romániára és Szerbiára, ezen országok központi illetékes hatóságait megfelelően tájékoztatták, hogy azok együttműködjenek a korlátozások említett körzetekben történő alkalmazásában. Ez 13

összhangban áll a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (5) bekezdésével. 38. Az illetékes hatóságok által a járvány növekvő hatására válaszul bevezetett fokozott kommunikációs intézkedések (lásd az 5.1.1.1. pontot), amelyek a továbbiakban kiterjedtek a védő- és megfigyelési körzetek baromfitenyésztőire is, megfelelő tájékoztatást tartalmaztak azokról a biológiai biztonsági intézkedésekről, amelyeket a betegség behurcolásának megelőzése érdekében alkalmazni kell. Az illetékes hatóságok ugyanakkor ezt tájékoztató anyagként tartották fenn a járvány tetőzésekor, és nem döntöttek úgy, hogy kötelezővé teszik a 2005/94/EK irányelv 34. cikkében a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében javasolt kiegészítő intézkedéseknek való megfelelést, egészen 2017 februárjáig, amikor ezt megtették a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságok tekintetében (lásd 5.1.7. pont). 5.1.3.2 Intézkedések alkalmazása a védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben 39. A megyei illetékes hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy a 2005/94/EK irányelv 18. és 30. cikke szerinti szükséges intézkedéseket alkalmazzák a védő- és megfigyelési körzetekben, de az erre kellően kiképzett személyzet hiánya jelentős késedelmeket okozott a végrehajtásban. E késedelmek elsődlegesen a következők elvégzésére voltak hatással: A baromfitartó háztáji gazdaságok naprakész számbavétele a körzetek mindkét típusában. A védőkörzetekben található kereskedelmi célú gazdaságokban tett látogatások, amelyeket gyakran nem lehetett elvégezni észszerű időn belül, vagy egyáltalán nem. Az uniós diagnosztikai kézikönyv által előírt, a védőkörzetekben szükséges járványmegfigyelési tevékenységek (IV. fejezet 8.6. és 8.7. pont), amelyeket számos esetben nem alkalmaztak megfelelően. 40. Az ellenőrzési csoport által felkeresett valamennyi megyei illetékes hatóság bevezetett adminisztratív rendelkezéseket a HPAI-kitörések esetére, amelyek lehetővé tették volna számukra ezen intézkedések alkalmazásának ellenőrzését, de e rendelkezéseket gyakran elég későn határozták meg. Ráadásul tovább késlekedtek azokkal a kommunikációs mechanizmusokkal, amelyek azt lettek volna hivatottak garantálni, hogy valamennyi megfelelő gazdaság ismerje és alkalmazza e rendelkezéseket; és meglehetősen csekély bizonyíték állt rendelkezésre azt illetően, hogy e gazdaságokhoz ténylegesen eljutott ez az információ. 41. A baromfitartó gazdaságokban végzett helyszíni ellenőrzések, amelyek arra szolgáltak, hogy meggyőződjenek e rendelkezések alkalmazásáról és az ott tartott baromfi egészségi állapotáról, különösen a védőkörzetekben található valamennyi gazdaság tekintetében előírtak szerint, legalábbis késedelmesek voltak, és gyakran, különösen a háztáji gazdaságok és azon területek esetében, ahol nagy volt a baromfi állománysűrűsége, el sem végezték azokat a legtöbb helyen. 42. Az illetékes hatóságok végeztek mintavételi tevékenységet a megelőző leölési 14

tevékenységgel érintett gazdaságokban (lásd 5.1.3.3. pont), és vizsgálatot is folytattak egyes esetekben, amikor fokozott morbiditást és mortalitást jelentettek. Ezeket az eseteket az uniós diagnosztikai kézikönyvvel összhangban vizsgálták ki (a IV. fejezet 8.6., 8.7. és 8.12. pontja, az érintett gazdaságban és körzetben uralkodó helyzetnek megfelelően), és néha új esetekként erősítették meg őket. A megelőző leölési kezdeményezés részeként mintavételezett gazdaságok megközelítőleg 25%-ában pozitív eredmény adódott, noha a legtöbb esetben a betegség klinikai tünetei még nem jelentkeztek. 43. Az előző pontban említett konkrét eseteket nem számítva, az ellenőrzési csoport aligalig talált arra bizonyítékot, ha egyáltalán, hogy a többi gazdaság tekintetében előírt helyszíni ellenőrzések révén miként győződtek meg arról, hogy a 2005/94/EK irányelv 19., 20. és 30. cikkében szereplő intézkedéseket megfelelően alkalmazták-e. 44. Megfelelő intézkedéseket (pl. fokozott közúti ellenőrzéseket és az élelmiszeripari vállalkozóknál végzett vizsgálatokat) alkalmaztak az élő baromfi és a baromfiáruk mindkét típusú körzeten belüli, e körzetek közötti és azokból kiinduló jogosulatlan szállítására alkalmazandó korlátozásoknak való megfelelés kikényszerítésére, amint azt a 2005/94/EK irányelv 22. és 30. cikke előírja. 45. A HPAI kitörésének megállapítását és a védő- és megfigyelési körzetek kijelölését követően a megyei illetékes hatóság mindkét típusú körzetben megtiltotta vásárok, piacok szervezését és egyéb baromficsoportosulásokat, továbbá a vadállomány újratelepítési célú szabadon engedését. Ez összhangban áll a 2005/94/EK irányelv 21. és 30. cikkével. 5.1.3.3 További, korlátozás alatt álló körzetek 46. A HPAI-járvány előrehaladtával, különösen a leginkább érintett megyében (Bács- Kiskun), de Csongrád és Békés megyében is a járvány bizonyos időpontjaiban, a nemzeti járványvédelmi központ a megyei illetékes hatósággal tágabb korlátozás alatt álló körzeteket jelölt ki az érintett területeken, több, főként a megfigyelési, és kisebb mértékben a védőkörzetek e megyék közötti átfedése miatt is (lásd a 4.3. pontban szereplő képeket). 47. E megközelítés célja az volt, hogy összehangolja az adott esetben a tágabb védő- és megfigyelési körzetekben bevezetett, az 5.1.3.2. pontban leírt járványvédelmi és korlátozási intézkedések alkalmazását és megkönnyítse a korlátozásoknak a teljes figyelembe vett területen egyidejűleg történő esetleges visszavonását. E további, korlátozás alatt álló körzetek kijelölése összhangban volt a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (4) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel. 48. Az illetékes hatóság úgy döntött, hogy egyedi kiegészítő intézkedéseket hoz, nevezetesen megelőző leölést alkalmaz a további, korlátozás alatt álló körzetekben, a 2005/94/EK irányelv 32. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint, és figyelembe véve az irányelv IV. mellékletében megállapított kritériumokat. A megelőző leölést az érintett 15

gazdaságok egy kilométeres körzetében végezték el; ez a járvány során leölt állatok 25%-át adta. Az 5.1.3.2. pontban említettek szerint e politika szintén hozzájárult az új kitörések korai észleléséhez. 5.1.3.4 A védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben alkalmazott intézkedések alóli felmentések 49. A HPAI-járvány idején a megyei illetékes hatóságok végig előnyben részesítették, hogy a rendelkezésre álló humánerőforrást olyan megelőző intézkedésekhez rendeljék, amelyekkel garantálható, hogy a keltetőtojások, naposcsibék és más élő baromfi szállítása ne járjon a madárinfluenza magyarországi terjedésének kockázatával. 50. Tekintettel a rendelkezésre álló földrajzi területen jelen levő gazdaságok nagy állománysűrűségére és az alkalmazott korlátozások tartamára, az illetékes hatóságok úgy döntöttek, a lehetőségek szerint megkönnyítik az üzleti tevékenység folytatását, egyúttal biztosítják a baromfitenyésztéssel kapcsolatos állatjóléti követelményeknek való megfelelést. Mindazonáltal ezzel is igyekeztek enyhíteni a betegség jelentette kockázaton, figyelembe véve az uniós jogszabályokban szereplő, az e korlátozások alól felmentést kínáló lehetőségeket. 51. A központi illetékes hatóság megállapította e felmentések alkalmazásának feltételeit és szabályait, amint azt a 2005/94/EK irányelv 33. cikke előírja, de e tevékenységek előtérbe helyezése miatt gyakran késedelmes volt a járványvédelmi és felszámolási intézkedések alkalmazása az ugyanezen megyékben előforduló gyanús és megerősített esetekben. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a rendelkezésre álló személyzetnek gyakran meg kellett látogatnia az állatokat szállítani tervező gazdaságokat, hogy megvizsgálják őket és levegyék a mintákat az uniós diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően. 52. A HPAI-járvány kifejezett magyarországi járványügyi összefüggésében e megközelítést anélkül részesítették előnyben, hogy előzetesen megfelelően meghatározták volna, hogy milyen szabályok szerint adható felmentés; pl. csak ha a személyzetre nincs szükség máshol; és azon kockázatelemzés mellőzésével, amelyre alapítani lehetett volna a felmentés alkalmazását, pl. figyelembe véve az egyes érintett megyékben jelentkező kitörések időbeli és térbeli klaszterezésével összefüggő igényeket. Ez nem tekinthető úgy, hogy összhangban van a 2005/94/EK irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményekkel. 53. Az ellenőrzési csoport áttekinthette az elvégzett szállításokra vonatkozó átfogó adatokat és tanulmányozhatta a megadott felmentéseket valamennyi megyében. E szállításokra a korlátozás alatt álló területekről kiindulva vagy e területek között került sor (túlnyomó többségben a megfigyelési körzetbe tartozó gazdaságok bevonásával), főként vágóhidak felé irányulóan, de azért is, hogy megkönnyítsék a keltetőtojások tojóállománytól a keltetőkbe történő szállítását és az e gazdaságokból származó naposcsibék más gazdaságokba történő szállítását. 16