BESZÁMOLÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI ONLINE HALLGATÓI FELMÉRÉSÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 4. ÉVI ONLINE HALLGATÓI FELMÉRÉSÉRŐL Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály 4

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... I. Táblázat- és ábrajegyzék... 3 II. Vezetői összefoglaló... 8 III. Bevezetés... IV. Módszertan.... Kérdőív.... Adatfelvétel... 3. Résztvevők... 4 V. Eredmények... 5. Demográfiai háttér... 5. Tanulmányok... a. Korábbi tanulmányok... b. Jelenlegi tanulmányok... 3 c. Az -s tanulmányok folytatásának okai mesterképzésben... 3 d. Mesterképzésben való továbbtanulás okai az -n... 3 e. Tervezett tanulmányok... 3 f. Felsőfokú tanulmányok folytatásának okai... 33 3. Nemzetközi tapasztalatok... 34 a. Nyelvtudás... 34 b. Külföldi tanulmányok... 37 c. Külföldi munkavállalás... 4 d. Külfölddel kapcsolatos tervek... 4 4. Kapcsolódás a munka világához... 4 a. Jelenlegi munka... 4 b. Munkavállaláshoz szükséges képességek... 44 c. Munkavállalási elképzelések... 47 5. Az értékelése... 49 a. Asszociációk... 49 b. A képzés értékelése... 5 c. Szolgáltatások értékelése... 53

d. -hez való viszonyulás... 58 VI. Mellékletek... 59. A hallgatói felmérés központi kérdőíve... 59. Intézményi kérdések... 69 3. A felmérés résztvevőinek megoszlása... 73 4. -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban... 78 5. -n való továbbtanulás okai kari bontásban... 8 6. Nyelvismeret kari bontásban... 84 7. Külföldi tanulmányok kari bontásban... 86 8. Értékelés a sikeres munkavállaláshoz szükséges általános képességek, jártasságok fontosságáról kari bontásban... 87 9. Értékelés az általános képességek, jártasságok tanulmányok alatti fejlesztési lehetőségéről kari bontásban... 89

I. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK. táblázat: A 4. évi hallgatói felmérés kitöltési arányai kari bontásban... 4. ábra: A 4. évi hallgatói felmérés kitöltőinek karok szerinti megoszlása (N=43)... 4. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása 4. (N=43)... 5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása (fő) 4. (N= 43)... 5 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek átlagéletkora kari bontásban (év) 4. (N=43). 6 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, 4 éves kori lakhelyük országa szerint 4. (N=43)... 6 4. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása 4 éves kori lakhelyük régiója szerint 4. (N=4, opcionális kérdés)... 6 4. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása 4 éves kori magyarországi lakhelyük megyéje szerint 4. (N=4, opcionális kérdés)... 7 5. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek 4 éves kori külföldi lakhelye kari bontásban 4. (N=6)... 8 6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek középiskolája típusonként kari bontásban 4. (N= 43)... 8 7. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43)... 8 5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43)... 9 8. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43)... 9 6. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43)... 9. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők családjának anyagi helyzete a kitöltők 4 éves korában kari bontásban 4. (N=374, opcionális kérdés).... táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett és abban dolgozó családtagja 4. (N=43)... 7. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett és abban dolgozó családtagja 4. (N=43)... 8. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban a korábban szerzett végzettség szerint 4. (N=43).... táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban a korábban szerzett végzettség képzési formája szerint 4. (N=394).... táblázat: A hallgatói felmérésben résztevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szakjának képzési formája szerint kari bontásban 4. (N=43)... 3 9. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának képzési formája kari bontásban 4. (N=43)... 3 3. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szak képzési területe szerint kari bontásban 4. (N=43)... 4 3

4. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szak tagozata szerint kari bontásban 4. (N=43)... 4. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának tagozata kari bontásban 4. (N=43)... 4 5. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban az elsődlegesnek vélt szak finanszírozási formája szerint 4. (N=43)... 5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának finanszírozási formája kari bontásban 4. (N=43)... 5 6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az elsődlegesnek vélt szak megkezdésének ideje szerint kari bontásban 4. (N=43)... 6. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az elsődlegesnek vélt szak megkezdésének ideje szerint 4. (N=43)... 6 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése az elsődlegesnek tartott szakjukon elért tanulmányi eredményeikről kari bontásban 4. (N=43)... 7 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése az elsődlegesnek tartott szakjukon elért tanulmányi eredményeikről kari bontásban 4. (N=43)... 7 8. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők tanulmányi eredményeinek összehasonlítása az elsődlegesnek vélt szakjukon kari bontásban 4. (N=48, opcionális kérdés)... 8 4. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők tanulmányi eredményeinek összehasonlítása az elsődlegesnek vélt szakjukon kari bontásban 4. (N=48, opcionális kérdés)... 8 5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban az egyéb felsőfokú tanulmányok folytatása szerint 4. (N=43)... 9 9. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az egyéb szak képzési formája szerint kari bontásban 4. (N=9)... 9 6. ábra: Az -s tanulmányok folytatásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében 4. (N=)... 3 7. ábra: Az -s tanulmányok választásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében 4. (N=83)... 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek továbbtanulási tervei 4. (N=43)... 3 8. ábra: Az -n, illetve más felsőoktatási intézményben továbbtanulást tervezők képzési forma szerinti megoszlása népszerűség szerint 4.... 3. táblázat: Az -n -3 éven belül továbbtanulást tervezők aránya a tervezett képzési formák szerint kari bontásban 4. (N=43)... 3. táblázat: A diplomaszerzés legfőbb okai a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (N=43)... 33 9. ábra: A diplomaszerzés legfőbb okai fontossági sorrendben 4. (Összes válasz 765, maximum két szempont volt megadható.)... 33 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek nyelvismerete 4. (N=43)... 34. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek nyelvismerete kari bontásban 4.... 34 4. táblázat: Egyéb nyelv ismerete a hallgatól körében kari bontásban 4. (N=43)... 35. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása egyéb nyelv ismerete szerint kari bontásban 4. (N=43)... 35 5. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban az egyéb nyelv ismeretének szintje szerint 4. (N=5)... 35 4

6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevői által ismert egyéb nyelvek 4. (N=5)... 36 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása korábbi és tervezett külföldi tanulmányok szerint kari bontásban 4. (N=43)... 37. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása korábbi és tervezett külföldi tanulmányok szerint kari bontásban 4. (N=43)... 37 8. táblázat: A legalább egy szemesztert külföldön tanuló hallgatói felmérés résztvevői kari bontásban 4. (N=9)... 37 9. táblázat: A kevesebb, mint egy szemesztert külföldön tanuló hallgatói felmérés résztvevői kari bontásban 4. (N=9)... 38 3. táblázat: A külföldi tanulmányok átlagos hossza a hallgatói felmérés résztvevőinek körében kari bontásban 4. (N=9)... 38 3. ábra: A külföldi tanulmányok átlagos hossza a hallgatói felmérés résztvevőinek körében 4. (N=9)... 38 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása a külföldi tanulmányok során igénybe vett finanszírozási formák szerint kari bontásban 4. (N=9, több válasz is megadható volt)... 39 4. ábra: Igénybe vett finanszírozási formák külföldi tanulmányok folytatásához 4. (N=9, több válasz is megadható volt)... 39 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy dolgoztak-e külföldön 4. (N=43)... 4 5. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy dolgoztak-e külföldön 4. (N=43)... 4 33. táblázat: A végzettség megszerzése után külföldi munkavállalást tervezők aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében kari bontásban 4. (N=43)... 4 6. ábra: A végzettség megszerzése után külföldi munkavállalást tervezők aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében kari bontásban 4. (N=43)... 4 34. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek jövőbeli külföldi tanulmányi és munkavállalási tervei 4. (N=43)... 4 35. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy a felmérés idején van-e munkaviszonyuk 4. (N=43)... 4 36. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása a jelenlegi (felmérés ideje alatti) munkaviszony típusa szerint kari bontásban 4. (N=59)... 4 37. táblázat: A jelenleg (felmérés ideje alatt) végzett munka és a tanulmányok illeszkedése kari bontásban 4. (N=59)... 43 38. táblázat: Jelenleg (felmérés ideje alatt) dolgozó hallgatók identitása kari bontásban 4. (N=59)... 43 39. táblázat: Képességek fontossága a sikeres munkavállaláshoz a hallgatói felmérés résztvevői szerint 4.... 44 7. ábra: A sikeres munkavállaláshoz szükséges képességek a hallgatói felmérés résztvevői szerint fontossági sorrendben 4.... 45 8. ábra: A sikeres munkavállaláshoz szükséges képességek fontossága a dolgozó és nem dolgozó hallgatók szerint 4.... 46 4. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése a szakterületen belüli elhelyezkedésről kari bontásban 4. (N=43)... 47 5

9. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése a szakterületen belüli elhelyezkedésről kari bontásban 4. (N=43)... 47 4. táblázat: A szakterületen végzett frissdiplomások becsült havi nettó fizetése (e Ft-ban) és az optimálisnak tartott fizetés alakulása a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (opcionális kérdés)... 48 3. ábra: A szakterületen végzett frissdiplomások becsült havi nettó fizetése (e Ft-ban) és az optimálisnak tartott fizetés alakulása a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (opcionális kérdés)... 48 4. táblázat: Asszociációk értékelő töltet szerinti megoszlása 4.... 49 43. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek -vel kapcsolatos asszociációi 4.... 49 44. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az képzéséiről 4.... 5 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az képzéseiről 4.... 5 45. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése a tanulmányok általános képességeikre gyakorolt hatásáról 4.... 5 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése a tanulmányok általános képességeikre gyakorolt hatásáról 4.... 5 46. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az -ről kari bontásban 4. (N=7)... 5 33. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az -ről kari bontásban 4. (N=7)... 53 47. táblázat: Az által nyújtott szolgáltatások értékelése és igénybevételi aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében 4.... 54 34. ábra: Az által nyújtott szolgáltatások értékelése 4.... 54 35. ábra: Egyetemi szolgáltatásokkal való elégedettség alakulása és 4 között... 55 48. táblázat: Az által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése 4.... 56 36. ábra: Az által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése 4.... 56 35. ábra: Egyetemi szolgáltatásokkal és tevékenységekkel való elégedettség alakulása és 4 között... 57 49. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek -hez való viszonyulása 4.... 58 37. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek -hez való viszonyulása 4.... 58 5. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban I. 4. (N=)... 78 5. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban II. 4. (N=)... 78 5. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban III. 4. (N=)... 78 53. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban IV. 4. (N=)... 78 54. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban V. 4. (N=)... 79 55. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VI. 4. (N=)... 79 56. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VII. 4. (N=). 79 57. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VIII. 4. (N=) 79 58. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban IX. 4. (N=)... 8 59. táblázat: Az -s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban X. 4. (N=)... 8 6. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban I. 4. (N=83)... 8 6. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban II. 4. (N=83)... 8 6. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban III. 4. (N=83)... 8 63. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban IV. 4. (N=83)... 8 6

64. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban V. 4. (N=83)... 8 65. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban VI. 4. (N=83)... 8 66. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban VII. 4. (N=83)... 8 67. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban VIII. 4. (N=83)... 8 68. táblázat: -s tanulmányok választásának okai kari bontásban VIII. 4. (N=83)... 83 69. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek angol nyelvtudása 4. (N=43)... 84 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek német nyelvtudása 4. (N=43)... 84 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek francia nyelvtudása 4. (N=43)... 84 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek olasz nyelvtudása 4. (N=43)... 85 73. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek spanyol nyelvtudása 4. (N=43)... 85 74. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek orosz nyelvtudása 4. (N=43)... 85 7

II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A TÁMOP-4..-8//KMR-9- számú pályázati projekttel (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az -n) megvalósított Diplomás Pályakövetési Rendszer fenntartási időszaka alatt 4 tavaszán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóinkat on-line motivációs felméréssel kerestük meg. Jelen beszámoló ennek a kutatásnak az összefoglalója. A kutatásban való részvételre felkérést a 79 hallgató közül 4 fő kapott (368 főt e-mail cím hiányában nem tudtunk elérni), közülük 43 fő válaszolt, ami 6,39%-os válaszadási arányt jelent. Az on-line felmérés módszertanát tekintve az országosan előírt, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által meghatározott irányelveket követte: az országos kérdésblokkok mellett intézményi és karspecifikus kérdések is szerepeltek. Ebben az évben az elmúlt három évhez hasonlóan, a TÁMOP projekt által finanszírozott kérdőívező rendszerben zajlott a felmérés. A kérdőív az egy, illetve többszakos hallgatók esetén eltérő volt. A többszakos hallgatókat kérdőívük első kérdésében megkértük arra, hogy a Tanulmányi Rendszer adatai alapján felsorolt szakjaik közül válasszák ki azt, melyet főszakjuknak éreznek, és a továbbiakban arra vonatkozóan töltsék ki a kérdőívet. Idén harmadjára nyílt lehetőség a kérdőívező rendszer riport-készítő funkciójának használatára is, így a karok számára az eredményekből a rendszer segítségével készítettünk kari beszámolókat. Ebben az évben ezek, a karok számára talán jobban felhasználható beszámolók is kiegészítik a már megszokott kari mellékleteket. Elöljáróban elmondható, hogy a kapott eredmények hasonlóak a korábbi évek eredményeihez. Az alábbiakban összefoglaljuk a 4. évi hallgatói felmérés főbb eredményeit. A felmérésben résztvevők harmada (558 fő, 38,97%) 3-ban kezdte meg tanulmányait az Egyetemen. Az átlagéletkorukat tekintve 4, éves hallgatók kétharmada (69,69%) alapszakos tanulmányokat folytat, ötödük (9,83%) mesterképzésen tanul. A kitöltők háromnegyede (79,96%) államilag támogatott formában tanul jellemzően nappali tagozaton (87,9%). Önértékelés alapján jelenlegi tanulmányaikat 48,53% végzi jó eredménnyel. A hallgatók büszkék -s tanulmányaikra (ötfokú skálán 4,43), valamint úgy érzik, hogy mások is tisztelik az Egyetemet (ötfokú skálán 4,3). Korábban felsőfokú végzettséget a felmérésben résztvevők harmada szerzett (394 fő). A képzési formákat tekintve a hallgatók kétharmada (7,7%) alapképzési szakot végzett. A hallgatói felmérésben résztvevő kitöltők hetede már szerzett korábban az -n diplomát ( fő, ez a mesterképzésben tanuló kitöltők 7,77%-a). Tanulmányaik n való folytatásáról a legtöbben a képzés jó minősége miatt döntöttek (43 válasz). Minden második hallgató döntésében szerepet játszott az is, hogy már ismerik az Egyetemet. A kérdőív elején kiválasztott főszakján kívül egyéb képzést az -n vagy más felsőoktatási intézményben a hallgatók 6,35%-a végez. Ennek a második legfontosabbnak tartott szak képzési formája főképp alapképzés (47,5%) vagy mesterképzés (4,8%). Azok száma, akik a kérdőívet az utolsó intézményi kérdésig kitöltötték. 8

A közeljövőben a kitöltők fele (59,7%) tervez mesterképzést elvégezni, valamint harmaduk (3,33%) gondolkodik doktori képzésben. Az -n való továbbtanulást mesterképzésben a kitöltők 46,37%-a tervezi, míg ez az arány doktori képzésben 4,79%. A diplomaszerzés okaként a legnagyobb arányban a szakmai, intellektuális fejlődést (6,6%), a magas jövedelmet (37,5%) és a munkanélküliség elkerülését (7,86%) mondták a kitöltők. A korábbi évekhez hasonlóan az angol nyelv ismerete a leggyakoribb: csupán,3% jelezte, hogy egyáltalán nem beszéli a nyelvet. Eddigi felsőfokú tanulmányai alatt a kitöltők 6,35%-a tanult külföldön. A külföldi tanulmányokat folytatók körében a leggyakoribb időtartam az 5 hónap (34,7%). Az egy és két féléves időtartamú külföldi tanulmányok a legnépszerűbbek a hallgatók körében. 58,4% valamilyen EU-s ösztöndíjprogram keretében (Tempus, Erasmus) tanulhatott külföldön. 4,66% esetében a családi támogatás is szerepet játszott. A hallgatók túlnyomó többsége (még) nem dolgozott külföldön (89,59%). A végzettség megszerzését követően azonban a kitöltők harmada (38,83%) tervez külföldön munkát vállalni. Konkrétabb terveikre rákérdezve azt találjuk, hogy a hallgatók több mint fele tervez külföldi munkavégzést pár hét, hónap időtartamban (59,9%). Szintén magas azok aránya, akik néhány évben gondolkodnak (43,5%). Pár hetes, hónapos külföldi tanulmányokat a kitöltők majdnem fele tervez (47,7%), de több évre csak ötödük vállalkozna (,6%). A kitöltők több mint negyede tervezi, hogy külföldön fog élni (9,54%). A felmérés idején a hallgatók több mint harmada válaszolta azt, hogy jelenleg dolgozik (35,54%). A munkaviszonyt tekintve tízből négy hallgató állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkát végez (4,65%). Szintén magas arányban végeznek diákvagy gyakornoki munkát (33,99%). Közel azonos azok aránya, akik arról nyilatkoztak, hogy a jelenleg (felmérés ideje alatt) végzett munkához csak a saját vagy bármilyen szakterület illeszkedik (8,7% és 7,9%). Valamennyi hallgatót megkérdeztünk arról egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem fontos és az 5-ös jelentése nagyon fontos ), hogy szerintük milyen általános képesség, jártasság fontos a sikeres munkavállaláshoz. A legfontosabb képesség egyértelműen a gyakorlati szakmai jártasság lett (4,77). Ezt követi a képesség az önálló munkavégzésre (4,55) majd a precíz munkavégzés (4,53). A hallgatók fele (49,37%) bizakodó az elhelyezkedés tekintetében, valamint a kitöltők 9,33%-a szerint biztosan sikerül majd olyan munkahelyet találniuk, amely a szakterületükhöz kapcsolódik. A hallgatói felmérésben résztvevők szerint a frissdiplomások átlagos havi nettó fizetése 46.97 Ft, míg ők átlagosan havi nettó 79.49 Ft-tal lennének elégedettek a végzést követően. A hallgatókat megkértük arra, hogy az -vel kapcsolatban először eszükbe jutó három szót, kifejezést írják le és jelöljék azok töltetét is (pozitív, negatív vagy semleges.) Összességében az asszociációk fele (5,9%) pozitív, hetede (3,38%) negatív, tizede (8,5%) semleges. A kitöltők összesen 378 esetben adtak konkrét, kategorizálható választ. Az asszociáció kategóriákon belül az egyetemmel kapcsolatos pozitív kifejezések dominálnak (az 9

összes asszociáció ötöde,,4%). Az említések között leggyakrabban a legjobb, legnépszerűbb, presztízs, híres szavak szerepeltek. Az képzését több szempont szerint értékelték a hallgatók egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem jellemző és az 5-ös jelentése nagymértékben jellemző ). A legjellemzőbb tulajdonság a képzés elméleti volta (4,46), mellyel összecseng a gyakorlatias jelzőre adott átlag (,79). A legtöbb tartózkodás idén is a nemzetközi szakmai áttekintés szerzésére (96 fő) és a munkaerő-piacon való hasznosíthatóságra érkezett (8 fő). A kitöltők tizede ezen felül nem tudta megítélni azt sem, hogy a jelenlegi képzés mennyiben készíti fel a továbbtanulásra (45 fő). A képzés színvonalának megítélése mellett a hallgatók a szolgáltatásokat is értékelhették egy ötfokú skálán, amennyiben igénybe vették már azt (-es jelentése egyáltalán nincs megelégedve és 5-ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve ). A szolgáltatások közül a legtöbben az egyetemi honlapot (94,83%), az -s könyvtárakat, gyűjteményeket (83,38%) és az e-learning rendszert (74,37%) vették már igénybe. A legkevésbé igénybevett szolgáltatás az életvezetési tanácsadás (7,33%). Az igénybevett szolgáltatások közül a legjobban a kulturális programokkal (4,3) és az -s könyvtárakkal, gyűjteményekkel (3,97), valamint a sportolási lehetőségekkel (3,94), míg legkevésbé az életvezetési tanácsadással (3,), az idegen nyelvi képzéssel (3,9) és a számítógépekkel (3,6) voltak megelégedve. Az -t további szolgáltatások és tevékenységek alapján is értékelhették a kitöltők egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nincs megelégedve és az 5-ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve ). A hallgatók leginkább az oktatókhoz való viszonyukkal (3,93) és a tantermek felszereltségével (3,49) voltak megelégedve. A tanulmányi rendszerben való ügyintézéssel kapcsolatban a hallgatók elégedettsége nőtt (3,; tavalyi átlag:,86). A legtöbb tartózkodó válasz a hallgatói önkormányzat tevékenységével kapcsolatban érkezett (97 fő, a kitöltők ötöde). A hallgatókat arra is megkértük, hogy egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem és az 5-ös jelentése nagymértékben ) becsüljék meg azt, hogy -s tanulmányaik alatt mennyire tudják egyes általános képességeiket fejleszteni. A válaszok szerint legnagyobb mértékben a hallgatók az elméleti szakmai jártasságukat tudják fejleszteni (4,6). Szintén nagymértékben tudják az önálló munkavégzésre való képességüket is fejleszteni (4,3). A kitöltők legkevésbé az idegen nyelvű kifejezőkészséget (,63) és a számolási, számítási feladatok megoldásának képességét (,65) tudják fejleszteni. A hallgatóknak lehetőségük volt rangsorolni a felsőoktatási intézményeket aszerint, hogy hol tartják legjobbnak az adott szakos tanulmányok oktatását (a képzés színvonalát). Az 43 kitöltőből 7 fő rangsorolta az -t valamely helyre (legjobb, második legjobb vagy leggyengébb helyre). 8 fő jelölte meg a legjobbnak az -t az összes intézmény közül. Ez az összes -re érkezett értékelés 9,4%-át teszi ki.

III. BEVEZETÉS Jelen beszámoló a TÁMOP-4..-8//KMR-9- számú pályázati projekttel (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az -n) megvalósított Diplomás Pályakövetési Rendszer fenntartásának keretében 4 tavaszán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók körében lebonyolított on-line motivációs felmérés eredményeinek összefoglalója. A felmérés módszertana követte az Educatio Nkft. által elkészített országosan kötelező irányelveket, a kérdőív elején az országosan kötelező kérdőívblokk szerepelt. A kérdőív kiegészítésre került intézményi és néhány kar esetében kari kérdésekkel is. Idén harmadjára nyílt lehetőség a kérdőívező rendszer riport-készítő funkciójának használatára is, így a karok számára az eredményekből a rendszer segítségével készítettünk kari beszámolókat. Ebben az évben ezek, a karok számára talán jobban felhasználható beszámolók is kiegészítik a korábbi évekből már megszokott mellékleteket.

IV. MÓDSZERTAN. KÉRDŐÍV A hallgatói felmérés kérdőívének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották, melyeket az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer projektjéhez kapcsolódva, más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az -n is le kellett kérdezni. A felmérés kérdőíveit az VI.. és. mellékletek tartalmazzák. Azon kérdések, melyek végén az TR szó szerepel, a Tanulmányi Rendszer adataiból kerültek feltöltésre (pl.: nem, szak neve, képzési szint), így a felmérésben nem kerültek a hallgatóktól megkérdezésre. Ennek értelmében minden kitöltő számára egyedi kérdőívet hoztunk létre, amely tartalmazta a kérdéses adatokat, de az anonimitás megőrzésének érdekében nem tartalmazott olyan további adatot, melynek segítségével a kitöltő személyére következtetni lehetne. Egyes kérdések (pénzügyekkel kapcsolatos, illetve olyan kérdések, amelyekre nem feltétlenül tud válaszolni a kitöltő, például 4 éves kori irányítószám) megválaszolását nem tettük kötelezővé. Erről a kitöltők a kérdőív elején tájékoztatást kaptak. A kérdőív az egy, illetve többszakos hallgatók esetén eltérő volt. A többszakos hallgatókat a kérdőív elején megkértük, hogy a Tanulmányi Rendszer (továbbiakban: TR) adatai alapján felsorolt szakjaik közül válasszák ki azt, melyet főszakjuknak éreznek, és a továbbiakban arra vonatkozóan töltsék ki a kérdőívet. A kérdőív, illetve annak kérdőívező rendszerben programozott változata a felmérést megelőzően tesztelésre került, a szükséges javítások után indult el a felmérés.. ADATFELVÉTEL A felmérés módszertana követte az Educatio Nkft. által előírt országosan kötelező irányelveket. Az adatfelvétel 4. április 9. és május 3. között zajlott, összesen 4 hallgató kapott felkérést a TR-ben rögzített e-mail címén a kérdőív kitöltésére. A célcsoportokba eredetileg 79 személy tartozott, akik közül 368 főt e-mail cím hiányában nem tudtunk felkérni a felmérésben való részvételre. A felmérésben való részvételre invitáló felhívás azon hallgatóknak került megküldésre, akik beiratkoztak és a 3/4-es tanév második félévére regisztráltak valamely alapképzésre, mesterképzésre, ezek osztott és osztatlan formáira, vagy régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésre, továbbá a TR-ben volt e-mail címük regisztrálva. A felmérést a májusban és júniusban lebonyolított felmérésekkel együtt, a válaszadási hajlandóság fokozása érdekében egy közös ajándéksorsolással kötöttük össze (a két másik felmérés: 9-ben, -ben és 3-ban végzettek körében, illetve a doktori képzések hallgatói és végzettei körében).

A hallgatók az alábbi felkérő levelet kapták: Tárgy: DPR: 4. évi DPR hallgatói felmérés Tisztelt Hallgatónk! Az diplomás pályakövetési rendszerének (DPR) keretében idén is szeretnénk felmérni az hallgatóinak és végzetteinek pályáját, jövőbeli terveit és az Egyetemről kialakított véleményét. Az eredményeket egyfelől az minőségének fejlesztésére, másfelől a hallgatók elhelyezkedésének támogatására irányuló munkánkban fogjuk felhasználni. A DPR keretében a hallgatókat évente, a végzetteket, 3 és 5 évvel a végzést követően keressük meg hasonló kérdőívvel. Kérjük, segítse ez irányú munkánkat és 4. május 3. 3:59-ig töltse ki kérdőívünket! A kérdőív anonim, a kapott válaszokat, adatokat úgy tároljuk és dolgozzuk fel, hogy válaszai alapján senkit se lehessen azonosítani. Néhány, a Tanulmányi Rendszerben is elérhető adat (pl.: szak megnevezése, tagozat, kar) az Ön kérdőívébe előzetesen elmentésre került, hogy ezekkel kapcsolatos kérdésekre már ne kelljen válaszolnia, de ezen adatok köre sem tartalmaz olyan információkat, amelyek alapján Önt be lehetne azonosítani. A felmérés kérdőívét az alábbi linken éri el: https://dpr.elte.hu/interview/egyedi link A kérdőív kitöltése körülbelül 5- percet vesz igénybe, de Önnek lehetősége van a kérdőív kitöltésének félbehagyására és a fenti linkről történő folytatására egy későbbi időpontban. A kérdőívet kitöltők között 9 darab különböző értékű (3 db Ft-os, 3 db Ft-os, 3 db 5 Ft-os) utalvány, mely a Hallgatói rier- és Szolgáltató Központ szolgáltatásainak igénybe vételére jogosít, és 5 db póló kerül kisorsolásra. Amennyiben Ön már végzettje is Egyetemünknek, a májusban zajló diplomásokat érintő felmérés kapcsán ismételten meg fogjuk keresni, egy, a már elvégzett szakjához kapcsolódó kérdőívvel. Ha Ön mindkét kérdőívet kitölti, a DPR-hez kapcsolódó ajándéksorsolásban válaszai kétszeres esélyt jelentenek majd Önnek. A sorsolás időpontja: 4. június 3. :. A felméréshez kapcsolódó ajándéksorsolás szabályai a minoseg.elte.hu/palyakovetes4jatekszabaly oldalon olvashatóak. Az Diplomás Pályakövetési rendszeréről, illetve a későbbiekben jelen felmérés eredményeiről a http://minoseg.elte.hu/dpr oldalon olvashat többet. Segítségét előre is köszönjük! Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály Jelen felméréssel az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleget tesz fenntartási kötelezettségének, melyet a TÁMOP-4..- 8//KMR-9- számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az -n) keretében vállalt. A felkérések nem egyszerre, hanem több nap alatt kerültek kézbesítésre annak érdekében, hogy a hallgatók által gyakran használt levelezőrendszerek, mint pl. a freemail ne kezeljék levélszemétként. A felmérés során egy alkalommal került sor emlékeztető levél kiküldésére azok számára, akik nem kezdték el a kérdőív kitöltését vagy azt félbehagyták. 3

3. RÉSZTVEVŐK A felmérés elérési és válaszadási eredményei az alábbi táblázatban, illetve ábrában találhatóak. Elértnek tekintettük azt, akinek volt a TR-ben rögzített érvényes e-mail címe, amire küldhettünk felhívást.. táblázat: A 4. évi hallgatói felmérés kitöltési arányai kari bontásban ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK bevonandók *(fő) 353 386 59 985 57 9 88 48 79 elértek (fő) 355 38 5897 98 47 9 87 399 4 válaszadók (fő)** 53 9 33 4 64 37 46 34 43 kitöltési arány az elértekhez viszonyítva 4,35% 6,59% 5,3% 6,6% 7,64% 7,% 7,8% 7,6% 6,39% kitöltési arány az összes válaszadóhoz viszonyítva,68% 6,35%,86% 8,66%,45% 9,57%,%,3%,% * A többszakos hallgatók minden olyan kari cellában szerepelnek, amelyen képzést folytatnak, azonban az cellában emberfők szerepelnek. ** A többszakos hallgatók a kérdőívben választott főszakjuk szerint kerültek kari cellába való besorolásra. A táblázatból látható, hogy az összegyetemi szintű válaszadás 6,39% volt, ami azon hallgatók arányát jelöli, akik a kérdőívet az intézményi kérdések végéig kitöltötték. Többen elkezdték a kérdőív kitöltését, de aztán félbehagyták azt. Egy részük a központi kérdőívblokkot még befejezte, de az intézményi szintű kérdéseket már nem válaszolta meg. A felmérésben résztvevő hallgatók részletes megoszlása képzési forma, szak, tagozat és finanszírozási forma szerint kari bontásban az VI. 3. mellékletben található.. ábra: A 4. évi hallgatói felmérés kitöltőinek karok szerinti megoszlása (N=43) ÁJTK; 53;,68% BGGyK; 9; 6,35% TTK; 34;,3% TáTK; 46;,% BTK; 33;,86% TÓK; 37; 9,57% PPK; 64;,45% IK; 4; 8,66% Mivel a felmérés során önkéntesen megválaszolható önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk, nem lehet tudni, hogy a megkeresettek közül pontosan kik nem válaszoltak, így azt sem, hogy a nem válaszolók csoportja különbözik-e a válaszolók csoportjától. Emiatt a kapott eredmények nem általánosíthatóak sem a teljes -re, sem az egyes karokra. A kapott eredmények a felmérésben részt vevő 43 főre vonatkoznak. 4

V. EREDMÉNYEK. DEMOGRÁFIAI HÁTTÉR A kitöltők kétharmadaa (7,%) nő volt, ami megfelel az E hallgatói körében tapasztalható nemi arányoknak, illetve egyezik a korábbi évek adataival is. Az egyes karokon azonban nagy eltérések láthatók, ami a különböző képzési területeknek köszönhető. A legnagyobb arányban a TÓK-on és a BGGyK-n, míg a legkisebb arányban az IK-n tanulnak nők. Mi az Ön neme? férfi nő. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása 4. (N=43) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 56 (36,6%) 97 (63,4%) Összesen 53 9 77 (,%) (4,6%) 9 36 (98,9%) (75,4%) 97 (78,3%) 7 (,77%) 7 (6,46%) 37 (83,54%) 3 (,9%) 34 (97,8%) 39 (6,7%) 7 (73,9%) 33 4 64 37 46 TTK 8 (4,%) 76 (57,89%) (fő, %) 48 (9,89%) 4 (7,%) 34 43. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása (fő) 4. (N= 43) % 9% 7 8% 7% 6% 97 36 37 7 76 4 5% 9 34 4% 97 3% % % % 56 77 39 7 3 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK férfi nő 8 48 TTK 5

A válaszadók születési év alapján kalkulált átlagéletkora 4, év. 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek átlagéletkora kari bontásban (év) 4. (N=43) 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,, 6,95 ÁJTK (N=37) 8, BGGyK (N=9),4,7 BTK (N=33) IK (N=4) 4,96 PPK (N=64) 6,38 TÓK (N=37) 3,9,9 4, TáTK TTK (N=46) (N=34)(N=43) A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy a kitöltők 4 éves korukban Magyarországon éltek-e. A válaszok azt mutatják, hogy a hallgatók 95,8%-a lakott Magyarországon és csupán 4,9% élt külföldi településen. Hol élt 4 éves korában? külföldön 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, 4 éves kori lakhelyük országa szerint 4. (N=43) ÁJTK 5 (3,7%) 48 (96,73%) BGGyK 4 (4,4%) 87 (95,6%) Összesen 53 9 A magyarországi lakosokat a megadott irányítószám alapján megyékbe és régiókba osztottuk. A kitöltők fele élt Közép-Magyarországon (575 fő). Harmaduk volt budapesti lakos (356 fő) 4 éves korában. 4. ábra: A hallgatói felmérés BTK IK PPK TÓK TáTK (6,39%) 93 (93,6%) 3 (,4%) (97,58%) 9 (5,49%) 55 (94,5%) 3 (,9%) 34 (97,8%) Magyarországon Régió (fő,%) Közép-Magyarország 575 (5,%) Közép-Dunántúl 35 (,98%) Észak-Magyarország 9 (8,6%) Észak-Alföld 85 (7,54%) Dél-Alföld 7 (6,39%) Dél-Dunántúl 74 (6,57%) Nyugat-Dunántúl 9 (8,7%) Összesen 4 3 (,5%) 43 (97,95%) 33 4 64 37 46 résztvevőinek megoszlása 4 éves kori lakhelyük régiója opcionális kérdés) TTK 3 (4,8%) 9 (95,7%) (fő, %) 6 (4,9%) 37 (95,8%) 34 43 szerint 4. (N=4, 6

7 4. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása 4 éves kori magyarországi lakhelyük megyéje szerint 4. (N=4, opcionális kérdés) Megye (fő, %) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK Budapest 4 (35,4%) 8 (5,35%) 69 (8,87%) 3 (8,3%) 38 (3,5%) 35 (3,4%) 54 (4,86%) 7 (3,%) 356 (3,67%) Bács- Kiskun 3 (,56%) (,4%) 6 (,5%) 4 (3,77%) 7 (5,74%) 3 (,78%) 4 (3,7%) 7 (,98%) 35 (3,%) Baranya (,7%) (,4%) 5 (,9%) 4 (3,77%) (,8%) (,%) 3 (,38%) 4 (,7%) (,78%) Békés (,7%) 3 (4,3%) 7 (,93%) 3 (,83%) (,64%) (,93%) (,79%) (,85%) (,87%) Borsod- Abaúj- Zemplén 3 (,56%) (,8%) 7 (,93%) 4 (3,77%) 4 (3,8%) (,85%) (,59%) 8 (3,4%) 3 (,85%) Csongrád (,85%) 4 (5,63%) 4 (,67%) 3 (,83%) (,64%) (,%) (,%) (,85%) 6 (,4%) Fejér 9 (7,69%) (,8%) (4,6%) 3 (,83%) 8 (6,56%) 3(,7 8%) (,59%) 8(7,66%) 56 (4,98%) Győr- Moson- Sopron 7 (5,98%) 4 (5,63%) (4,6%) (,94%) 4 (3,8%) (,93%) 4 (3,7%) 9 (3,83%) 4 (3,65%) Hajdú- Bihar (,%) 3 (4,3%) (,84%) 7 (6,6%) (,64%) (,85%) 5 (3,97%) 5 (,3%) 6 (,3%) Heves 4 (3,4%) (,8%) 9 (3,77%) 3 (,83%) 7 (5,74%) (,85%) 9 (7,4%) (,43%) 37 (3,9%) Jász- Nagykun- Szolnok 4 (3,4%) (,4%) 7 (,93%) 3 (,83%) (,64%) (,85%) (,%) 7 (,98%) 6 (,3%) Komárom- Esztergom 4 (3,4%) (,8%) 3 (,6%) (,89%) 4 (3,8%) 6 (5,56%) (,59%) 3 (5,53%) 36 (3,%) Nógrád 3 (,56%) (,%) 5 (,9%) (,89%) (,8%) 3 (,78%) 3 (,38%) 6 (,55%) 3 (,5%) Pest 5 (,8%) 6 (,54%) 53 (,8%) (8,87%) (6,39%) 3 (9,63%) (6,67%) 4 (7,87%) 9 (9,48%) Somogy (,7%) (,8%) 8 (3,35%) 3 (,83%) 4 (3,8%) 4 (3,7%) (,59%) 9 (3,83%) 34 (3,%) Szabolcs- Szatmár- Bereg 5 (4,7%) (,4%) 8 (3,35%) 7 (6,6%) 4 (3,8%) 3 (,78%) (,59%) 3 (,8%) 33 (,94%) Tolna (,7%) (,8%) 5 (,9%) (,89%) (,64%) (,85%) (,%) 5 (,3%) (,78%) Vas (,7%) 4 (5,63%) 5 (,9%) (,94%) (,64%) (,93%) (,79%) 4 (,7%) (,78%) Veszprém 5 (4,7%) (,8%) 7 (,93%) (,89%) 5 (4,%) 5 (4,63%) 7 (5,56%) (4,6%) 43 (3,83%) Zala 3 (,56%) (,4%) 7 (,93%) (,89%) 3 (,46%) (,93%) 4 (3,7%) 9 (3,83%) 3 (,67%) Összesen 7 7 39 6 8 6 35 4

Azok, akik 4 éves korukban nem Magyarországon éltek, jellemzően a környező országokat jelölték meg: többségük Szlovákiát (6,67%) és Romániát (6,67%). 5. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek 4 éves kori külföldi lakhelye kari bontásban 4. (N=6) Az ország neve ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő,%) Szlovákia - 7-3 6 (6,67%) Románia 3-6 6 (6,67%) Szerbia 3 - - (8,33%) Ukrajna - 3 - - - - 5 (8,33%) egyéb országok 4 - - 3 (,%) Összesen 5 4 3 9 3 3 3 6 A hallgatók majdnem fele (49,%) hagyományos négy évfolyamos gimnáziumban szerezte érettségijét. Harmaduk 6, 8 osztályos, vagy kéttannyelvű gimnáziumban végzett (3,%), minden tizedik pedig (3,%) szakközépiskolában. A karok között e tekintetben is vannak kisebb eltérések. Középiskola típusa 6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek középiskolája típusonként kari bontásban 4. (N= 43) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 8 59 65 5 75 57 55 5 (5,%) (65,%) (53,%) (4,%) (46,%) (4,%) (38,%) (5,%) (fő,%) 4 osztályos gimnáziumi 695 (49,%) 6 vagy 8 osztályos, 5 7 97 3 57 3 6 3 45 kéttannyelvű (33,%) (9,%) (3,%) (6,%) (35,%) (7,%) (4,%) (37,%) (3,%) szakközépiskolai 8 5 34 4 4 84 (,%) (,%) (8,%) (7,%) (3,%) (3,%) (,%) (7,%) (3,%) 5 5 6 6 6 6 9 3 egyéb (3,%) (5,%) (8,%) (5,%) (6,%) (,%) (,%) (6,%) (7,%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 A szülők iskolai végzettségét tekintve az apáknál a két leggyakoribb végzettség az egyetem (8,77%) és a szakmunkásképző technikum (4,3%). Ezeket követi a szakmunkásképző, szakiskola érettségi nélkül (8,6%) és a főiskolai diploma (5,99%). 7. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43) Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége a kitöltő 4 éves korában ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) legfeljebb 8 általános 7 4 4 3 8 6 3 4 39,7% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 7 47 34 46 6 48 6 8,6% szakközépiskola, technikum 9 8 3 37 43 37 69 348 4,3% gimnázium 4 3 6 3 8 6 7,5% főiskola 8 4 5 7 6 5 57 9 5,99% egyetem 64 7 99 34 4 5 5 9 4 8,77% nem tudja, nem ismerte, nem élt 3 3 8 5 3 3 8 43 3,% Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43,% 8

5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43) % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % 3 3 64 8 7 4 4 8 99 34 5 3 6 5 3 3 3 9 8 37 46 7 34 47 6 7 4 4 3 8 6 3 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 4 7 3 37 5 6 8 43 legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt 5 5 8 43 9 4 9 57 6 348 69 6 48 4 39 TTK Az anyáknál a két leggyakoribb végzettség a főiskolai (7,79%) és egyetemi (,65%) diploma. Harmadik helyen a szakközépiskolai, technikum (,58%), míg negyedik helyen a gimnáziumi érettségi (5,99%) áll. 8. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43) Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége a kitöltő 4 éves korában legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja Összesen ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 7 3 3 3 6 4 4 3 4 5 7 (fő, %) 47 3,8% 5 9 9,% 8 7 67 9 39 35 35 59 39,58% 7 5 47 7 6 4 53 9 5,99% 45 3 95 36 4 34 38 78 398 7,79% 36 3 75 3 37 37 78 3,65% - 3 -,7% 53 9 33 4 64 37 46 34 43,% 9

6. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége kari bontásban 4. (N=43) % 9% 8% 36 3 3 75 3 37 37 78 3 34 7% 6% 45 3 95 36 4 38 78 398 5% 4% 3% % % % 7 8 7 5 7 47 67 7 6 9 39 3 4 4 3 3 3 6 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 35 5 4 53 35 59 9 39 5 9 7 4 47 legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt A család anyagi helyzetét megítélve 45,63% vélte úgy, hogy az 4 éves korában átlagos volt. Az átlagosnál jobbnak vagy sokkal jobbnak 35,5% érezte családja helyzetét, míg rosszabbnak vagy sokkal rosszabbnak 8,85%. Az átlagosnál sokkal jobb. Az átlagosnál valamivel jobb. Nagyjából átlagos. Az átlagosnál valamivel rosszabb. Az átlagosnál sokkal rosszabb. 9. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők családjának anyagi helyzete a kitöltők 4 éves korában kari bontásban 4. (N=374, opcionális kérdés) ÁJTK 6 (,%) 47 (3,64%) 58 (4,8%) (4,58%) (,39%) 4 éves korában milyen volt a családja anyagi helyzete? BGGyK (,35%) 4 (8,4%) 43 (5,59%) 4 (6,47%) (,35%) Összesen 3 44 BTK IK PPK TÓK TáTK 3 (7,88%) 6 (4,96%) 8 (4,94%) 5 (3,79%) (7,64%) 86 (9,45%) 37 (3,58%) 43 (6,54%) 3 (3,48%) 5 (36,%) 35 (46,3%) 5 (4,5%) 75 (46,3%) 63 (47,73%) 55 (38,9%) 43 (4,73%) 5 (,7%) (8,8%) 5 (4,3%) 3 (8,5%) 6 (3,7%) 6 (9,7%) (4,58%) 7 5 (5,3%) (3,47%) TTK 3 (4,4%) 84 (8,57%) 47 (5,%) 44 (4,97%) 6 (,4%) (fő, %) 84 (6,%) 44 (9,4%) 67 (45,63%) (6,8%) 38 (,77%) 9 94 85 6 44 374

A kitöltők túlnyomó többsége (8,68%) azt jelezte, hogy családjában (szülők, nagyszülők) nincs olyan, aki vele hasonló területen szerzett volna végzettséget és azon a szakterületen dolgozna. Az összegyetemi átlaghoz képest a BGGyK (68,3%) és a TÓK (7,53%) hallgatói esetében ez az arány kisebb. A szülők és nagyszülők közt is. Csak a szülők között. Csak a nagyszülők között. Nincsen.. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett és abban dolgozó családtagja 4. (N= =43) Van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett és abban dolgozó családtagja? ÁJTK 4 (,6%) 6 (,46%) 3 (,96%) 3 (84,97%) BGGyK (,%) (3,8%) 6 (6,59%) 6 (68,3%) Összesen 37 53 BTK IK PPK TÓK TáTK (3,83%) 3 (9,58%) 9 (,88%) 6 (83,7%) 3 (,4%) 9 (5,3%) (,%) (8,6%) 5 (3,5%) 5 (9,5%) 5 (3,5%) 39 (84,76%) 3 (9,49%) 6 (,68%) (7,3%) 98 (7,53%) 5 (3,4%) (6,85%) (,37%) 9 (88,36%) TTK 7 (,3%) 6 (8,55%) 9 (,96%) 6 (86,8%) (fő, %) 5 (3,56%) 53 (,68%) 44 (3,7%) 84 (8,68%) 33 34 9 4 64 46 43 7. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett és abban dolgozó családtagja 4. (N= =43) % 9% 8% 7% 6% 3 6 6 39 98 9 6 84 5% 4% 3% % % % 6 3 9 5 6 6 3 9 5 3 4 3 5 5 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 44 9 53 6 7 5 TTK Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag. Igen, csak a szülők között. Igen, csak a nagyszülők között. Nincsen.

. TANULMÁNYOK a. Korábbi tanulmányok Korábban felsőfokú végzettséget a felmérésben résztvevők negyede szerzett. (Ide tartozik a mesterképzésben résztvevők esetében az előzmény alapszak is.) A tavalyi évhez hasonlóan, idén is a legtöbben a PPK hallgatói közül szereztek már korábban diplomát. A képzési formákat tekintve a hallgatók majdnem háromnegyede alapképzési szakot végzett (7,7%). 8. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban a korábban szerzett végzettség szerint 4. (N=43) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 53 BGGyK 36 55 BTK 64 49 IK PPK 8 83 TÓK 7 TáTK 49 97 TTK 7 3 394 38 van felsőfokú végzettsége nincs felsőfokú végzettsége. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban a korábban szerzett végzettség képzési formája szerint 4. (N=394) Milyen képzési formában szerezte korábbi diplomáját? alapképzés 3 mesterképzés 3 egységes, osztatlan képzés 4 hagyományos egyetemi képzés 9 hagyományos főiskolai képzés 6 szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 8 felsőfokú szakképzés - Összesen 53 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 3 5 9 65 4 3 - - - - - - 3-4 6 - - 6 4 6 5 6 4 - - 3-36 64 8 7 49 68 - - - (fő, %) 8 (7,7%) (3,5%) 7 (,78%) (5,58%) 33 (8,38%) 35 (8,88%) 5 (,7%) 7 394

b. Jelenlegi tanulmányok A többszakos hallgatóknak a jelenlegi tanulmányaikat illetően az elsődlegesnek tartott szakjukra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. Az adatok egy része nem a hallgatóktól került lekérdezésre, hanem a tanulmányi rendszerből került be a kérdőívbe. Ilyen adat volt a szak képzési formája, képzési területe, a tagozata és a finanszírozási formája. A felmérésben részt vevő hallgatók kétharmada alapszakos tanulmányokat folytat (69,69%) és ötödük mesterképzésen (9,83%) tanul. Elenyésző azok száma, akik még a hagyományos egyetemi képzésben tanulnak (,35%). Az egységes, osztatlan képzésben tanulók aránya,3% volt a felmérésben.. táblázat: A hallgatói felmérésben résztevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szakjának képzési formája szerint kari bontásban 4. (N=43) Elsődleges tanulmányok képzési formája ÁJTK BGGyK 8 79 alapképzés (8,3%) (86,8%) 8 mesterképzés (,76%) (3,9%) egységes, osztatlan képzés hagyományos egyetemi képzés 6 (69,8%) (,65%) (,%) (,%) Összesen 53 9 BTK IK PPK TÓK TáTK 43 9 37 (77,64%) (8,6%) (54,88%) (,%) (69,8%) 49 9 73 45 (5,65%) (5,3%) (44,5%) (,%) (3,8%) (6,39%) (,6%) (,%) (,%) (,%) (,3%) (,8%) (,6%) (,%) (,%) TTK 8 (7,7%) 68 (,37%) 7 (5,59%) (,33%) 33 4 64 37 46 34 43 9. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának képzési formája kari bontásban 4. (N=43) (fő, %) 998 (69,69%) 84 (9,83%) 45 (,3%) 5 (,35%) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 8 8 6 BGGyK 79 BTK 43 49 IK 9 PPK 9 73 TÓK 37 TáTK 45 TTK 8 68 7 998 84 45 5 alapképzés mesterképzés egységes, osztatlan képzés hagyományos egyetemi képzés 3

A szakokat a képzési területek szerint vizsgálva azt találjuk, hogy azok negyede bölcsészettudományi (5,84%), egy-egy ötöde pedig pedagógusképzési (,58%) és természettudományi (9,83%). 3. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szak képzési területe szerint kari bontásban 4. (N=43) Képzési terület bölcsészettudományi - gazdaságtudományi - informatika - jogi 39 művészetközvetítői - pedagógusképzés - 9 sporttudományi - társadalomtudományi 4 természettudományi - Összesen 53 9 Minden tizedik kitöltő levelező tagozaton (,4%) tanul, és a tavalyi év adataival szinte megegyezik a nappali tagozaton tanulók részvételi aránya (87,9%). 4. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása az elsődlegesnek vélt szak tagozata szerint kari bontásban 4. (N=43) Tagozat ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 98 4 33 34 99 4 nappali (64,5%) (43,96%) (,%) (96,77%) (8,7%) (7,6%) (97,6%) esti (,%) (,%) (,%) 4 (3,3%) 7 (4,7%) 8 (5,84%) (,37%) 55 5 3 3 levelező (35,95%) (56,4%) (,%) (,%) (4,%) (,9%) (,37%) Összesen 53 9 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK - 68 - - - - - - - - 3 - - - - - - - - - - - - - - - - 9 3 4 37 - - - - - - - - - - 33 - - - - - 9 33 4 64 37 46 33 4 64 37 46 (fő,%) TTK - 37 (5,84%) 4 7 (,9%) - (8,38%) - 39 (9,7%) - (,4%) 7 39 (,58%) - (,54%) - 69 (,8%) 83 84 (9,83%) 34 43 TTK 34 (,%) (,%) (,%). ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának tagozata kari bontásban 4. (N=43) (fő,%) 5 (87,9%) (,47%) 6 (,4%) 34 43 ÁJTK % % % 3% 4% 5% 6% 7% 98 8% 9% % 55 BGGyK 4 5 BTK IK 33 4 PPK 34 7 3 TÓK 99 8 3 TáTK TTK 4 34 5 6 nappali esti levelező 4

A kitöltők négyötöde államilag támogatott formában tanul (79,96%). Az ÁJTK (54,9%) valamint a TáTK (3,9%) hallgatóinál a legmagasabb a költségtérítéses képzésben résztvevők aránya. Finanszírozási 5. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban az elsődlegesnek vélt szak finanszírozási formája szerint 4. (N=43) forma ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK államilag 69 64 63 7 47 8 99 támogatott (45,%) (7,33%) (84,3%) (86,9%) (89,63%) (78,83%) (67,8%) 84 7 5 7 7 9 47 költségtérítéses (54,9%) (9,67%) (5,97%) (3,7%) (,37%) (,7%) (3,9%) Összesen 53 9 TTK 88 (94,74%) 6 (5,6%) 33 4 64 37 46 34 43. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők elsődlegesnek vélt szakjának finanszírozási formája kari bontásban 4. (N=43) (fő,%) 45 (79,96%) 87 (,4%) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 69 84 BGGyK 64 7 BTK 63 5 IK 7 7 PPK 47 7 TÓK 8 9 TáTK 99 47 TTK 88 6 45 87 államilag támogatott költségtérítéses 5

A kitöltők között kiemelkedően magas azok száma, akik a felmérést megelőző -3 évben kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Az ezeket megelőző éveket tekintve a hallgatók aránya jelentősen csökken. Tanulmányok kezdete a főszakon 6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az elsődlegesnek vélt szak megkezdésének ideje szerint kari bontásban 4. (N=43) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) 5-ben, vagy azelőtt - - - 5 (,35%) 6 - - - - - 4 (,8%) 7 - - 5 - - - - 7 (,49%) 8 5 - - 5 4 (,98%) 9 3 4 5-3 7 44 (3,7%) 8 7 3 3 4 9 3 9 (8,3%) 8 6 5 3 8 34 39 63 83 (9,76%) 3 6 94 3 55 33 4 9 39 (7,3%) 3 4 38 3 43 76 5 56 558 (38,97%) 4 - - - - 7 (,49%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az elsődlegesnek vélt szak megkezdésének ideje szerint 4. (N=43) 4-ben; 7;,49% 5-ben, vagy azelőtt; 5;,35% 6-ban; 4;,8% 3-ban; 558; 38,97% 7-ben; 7;,49% 8-ban; 4;,98% 9-ben; 44; 3,7% -ben; 9; 8,3% -ben; 83; 9,76% -ben; 39; 7,3% 6

A hallgatók negyede (4,79%) nyilatkozott úgy, hogy jeles vagy kiváló eredményt ér el. Közepes eredményről szintén negyedük (4,3%), míg elégséges jegyekről alig néhányan számoltak be (,44%). A legtöbb jeles, kiváló eredményt tartalmazó válasz a PPK hallgatóitól származik (4,68%). A korábbi évekhez hasonlóan, idén is az ÁJTK kitöltői nyilatkoztak legkevésbé arról, hogy jeles, kiváló eredményeket érnek el (9,8%). 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése az elsődlegesnek tartott szakjukon elért tanulmányi eredményeikről kari bontásban 4. (N=43) Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön a főszakját? Osztályzat elégséges közepes jó jeles, kiváló ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 3 (,96%) 48 (3,37%) 87 (56,86%) 5 (9,8%) (,%) 5 (6,48%) 58 (63,74%) 8 (9,78%) 3 (,96%) 58 (8,53%) 6 (5,%) 9 (9,39%) 6 (,9%) 6 (5,%) 3 (5,8%) 4 (,9%) (,%) 8 (,98%) 76 (46,34%) 7 (4,68%) (,%) 7 (5,%) 87 (63,5%) 43 (3,39%) (,37%) 8 (,33%) 77 (5,74%) 49 (33,56%) (3,6%) (39,8%) 8 (38,8%) 54 (7,76%) (fő, %) 35 (,44%) 347 (4,3%) 695 (48,53%) 355 (4,79%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése az elsődlegesnek tartott szakjukon elért tanulmányi eredményeikről kari bontásban 4. (N=43) % 9% 8% 7% 5 8 9 4 3 7 43 49 54 355 6% 87 8 5% 4% 3% % % % 695 58 6 77 6 87 76 48 347 5 58 6 8 8 3 7 3 35 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK elégséges közepes jó jeles, kiváló 7

Kisebb eltérést találunk a karok között, ha azt vizsgáljuk, hogy a kitöltők a többi hallgatóhoz képest milyennek tartják a tanulmányi eredményeiket. A kitöltők kisebbsége véli csak úgy, hogy eredményei gyengébbek vagy sokkal gyengébbek (egyetemi szinten 9,59%). A felmérésben résztvevők közel fele átlagosnak tartja eredményeit (43,44%) és kicsivel többen gondolják eredményeiket jobbnak vagy sokkal jobbnak (46,97%). 8. táblázat: A hallgatói felmérésben résztvevők tanulmányi eredményeinek összehasonlítása az elsődlegesnek vélt szakjukon kari bontásban 4. (N=48, opcionális kérdés) Az ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön eredménye jellemzően milyen? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő,%) sokkal rosszabb (,%) (,%) (,33%) (,8%) (,6%) (,%) 3 (,8%) (,66%) 8 (,56%) valamivel rosszabb 7 (4,58%) 7 (7,78%) 36 (,73%) 7 (3,7%) (7,3%) (,74%) 9 (6,5%) 39 (,96%) 8 (9,3%) kb. 68 45 33 49 77 68 5 4 66 ugyanolyan (44,44%) (5,%) (43,3%) (39,5%) (46,95%) (5,37%) (36,%) (4,%) (43,44%) valamivel 59 34 4 46 68 56 7 558 jobb (38,56%) (37,78%) (37,3%) (37,%) (4,46%) (4,48%) (48,6%) (36,88%) (39,35%) sokkal jobb 9 (,4%) 4 (4,44%) 3 (7,49%) (8,87%) 6 (3,66%) (7,4%) (6,94%) 5 (8,3%) 8 (7,6%) Összesen 53 9 37 4 64 35 44 3 48 4. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők tanulmányi eredményeinek összehasonlítása az elsődlegesnek vélt szakjukon kari bontásban 4. (N=48, opcionális kérdés) % 9% 9 4 3 6 5 8 8% 7% 59 34 4 46 68 56 7 558 6% 5% 4% 3% % 68 45 33 49 77 68 5 4 66 % % 36 7 7 7 9 39 8 3 8 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK sokkal rosszabb, mint a többieké kb. ugyanolyan, mint a többieké sokkal jobb, mint a többieké valamivel rosszabb, mint a többieké valamivel jobb, mint a többieké 8

A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy jelenlegi tanulmányaik mellett tanulnak-e egyéb szakon is. Azon hallgatók esetében, akikről a TR adatai alapján tudtuk, hogy végeznek más szako(ka)t is az -n, ez a kérdés módosított formában jelent meg: felkínáltuk nekik ezt/ezeket az -s szako(ka)t és emellett lehetőségük volt azt is jelezni, amennyiben más intézményben végzik a számukra második legfontosabbnak tartott szakot. A kérdőív elején kiválasztott főszakján kívül egyéb képzésen az -n vagy más felsőoktatási intézményben 6,35% tanul. Ezen belül legnagyobb arányban a PPK és BTK hallgatói folytatnak párhuzamos tanulmányokat (a jelenleg egyéb szakon is tanulók karon belüli aránya 9,76% és 8,63%). A második legfontosabbnak tartott szak képzési formája többségében alapképzés (47,5%). 5. ábra: A hallgatói felmérésben résztvevők megoszlása kari bontásban az egyéb felsőfokú tanulmányok folytatása szerint 4. (N=43) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 4 BGGyK 4 87 BTK 7 86 IK 6 8 PPK 6 48 TÓK 36 TáTK TTK 9 7 9 37 87 34 jelenleg is tanul egyéb szakon nem tanul jelenleg egyéb szakon 9. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása az egyéb szak képzési formája szerint kari bontásban 4. (N=9) Egyéb tanulmányok képzési formája alapképzés 8 mesterképzés egységes, osztatlan képzés - egyetemi - hagyományos képzés - doktori képzés - PhD, DLA - szakirányú továbbképzés, rezidensképzés - kiegészítő képzés felsőfokú szakképzés - Összesen ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 5 3 3-6 - 3 - - 3 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 - - - 4 - - - 4 7 6 6 9 (fő, %) 6 43 47,5% 4,8% 5 9 9,89% -,%,%,% 8 8,79% - 5 5,49% 7 9,% 9

c. Az -s tanulmányok folytatásának okai mesterképzésben A hallgatói felmérésben résztvevő kitöltők hetede már szerzett korábban az -n diplomát ( fő), ez a mesterképzésben tanuló kitöltők 7,77%-a. Tanulmányaik -n való folytatásáról a legtöbben a képzés jó minősége miatt döntöttek. Döntésükben jelentős szerepet játszott az is, hogy már ismerik az Egyetemet. Sokan azért is döntöttek az Egyetem mellett, mert a diploma munkaerő-piaci értékét kiemelkedőnek érzik, és az intézmény közel van lakhelyükhöz, munkahelyükhöz. 6. ábra: Az -s tanulmányok folytatásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében 4. (N=) A képzés jó minősége miatt választottam az -t. 43 Azért választottam az -t, mert már jól ismerem. 38 Az -n szerzett diploma értékesebb a munkaadók szemében, mint más intézményeké. 6 Az közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. 93 Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért választottam az -t. Mindenképpen az -n szerettem volna továbbtanulni, függetlenül a szaktól. 84 8 Barátaim, ismerőseim is az -n tanulnak tovább. 6 Az -n folyó kutatások vonzottak. Az általam választott szakon csak az -n lehet tanulni. 44 5 Egyéb okból. 8 4 6 8 4 6 Az egyéb okot megjelölők az alábbi válaszokat adták: itt végeztek alapképzést, az oktatókkal való jó kapcsolat, ismeretség miatt folytatják az -s tanulmányokat, ismerősök ajánlása. Az egyes állításokra adott válaszok az VI. 4. mellékletben találhatók kari bontásban. 3

d. Mesterképzésben való továbbtanulás okai az -n A hallgatói felmérésben résztvevő, mesterképzésben tanuló kitöltők harmada más felsőoktatási intézményben szerezte előzmény diplomáját (83 fő), ez az összes kitöltő 5,8%-a. Az -n való továbbtanulás mellett leginkább a diploma értéke és a képzés jó minősége szólt. Többen azért döntöttek az mellett, mert az adott képzés csak itt indult és/vagy Budapesten tervezik jövőjüket (lakhatás, munkahely). 7. ábra: Az -s tanulmányok választásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében 4. (N=83) Az -n szerzett diploma értékesebb a munkaadók szemében, mint más intézményeké. A képzés jó minősége miatt választottam az -t. 56 56 Az általam választott szakon csak az -n lehet tanulni. Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért választottam az -t. Az közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. 5 5 36 Mindenképpen az -n szerettem volna továbbtanulni, függetlenül a szaktól. 8 Barátaim, ismerőseim is az -n tanulnak tovább. Az -n folyó kutatások vonzottak. Egyék okból. 7 3 4 5 6 Az egyéb okot megjelölők az alábbi válaszokat adták: intézmény szimpatikussága, hírneve, szak iránti érdeklődés, kapcsolódása a jelenleg végzett munkához. Az egyes állításokra adott válaszok az VI. 5. mellékletbenn találhatók kari bontásban. e. Tervezett tanulmányok A közeljövőben a kitöltők több mint fele tervez mesterképzést elvégezni (59,7%) és harmaduk gondolkodik doktori képzésben (3,33%). A mesterképzést és doktorképzést tervezők túlnyomó többsége az -n folytatná tanulmányait (46,37% és 4,79%). A legkevésbé népszerű továbbtanulási formák az egységes osztatlan képzés (4,6%) és a felsőfokú szakképzés (4,66%). Hol tervez továbbtanulni? az -n más felsőoktatási intézményben nem szeretne továbbtanulni. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek továbbtanulási tervei 4. (N=43) felsőfokú szakképzés (7,%) 8 (7,54%) (85,34%) Összesen 43 alapképzés mesterképzés 95 (,6%) 94 (6,56%) 43 (7,84%) 664 (46,37%) 9 (3,34%) 577 (4,9%) szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 88 (3,3%) 63 (4,4%) 8 (8,47%) doktori képzés PhD, DLA 3555 (4,79%) 8 (7,54%) 9699 (67,67%) egységes, osztatlan képzés 53 (3,7%) 3 (,9%) 366 (95,39%) 43 43 43 43 43 3

8. ábra: Az -n, illetvee más felsőoktatási intézményben továbbtanulást tervezők képzési forma szerinti megoszlása népszerűség szerint 4. 5 5 5 3 35 4 45 5 55 6 65 7 mesterképzés (MA/MSc) 9 664 doktori (PhD, DLA) képzés 8 355 alapképzés (BA/BSc) 94 95 szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 63 88 felsőfokú szakképzés 8 egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) 53 3 továbbtanulás az -n továbbtanulás más intézményben Az alábbi táblázat az egyes karokon tanuló kitöltők továbbtanulási terveit foglalja össze. Az egyetemi átlaghoz képest a szakirányú továbbképzést leginkább a BGGyK, PPK és TÓK hallgatói (7,47%; 4,39% és,44%), míg az egységes osztatlan képzést az ÁJTK hallgatói (7,65%) választanák.. táblázat: Az -n -3 éven belül továbbtanulást tervezők aránya a tervezett képzési formák szerint kari bontásban 4. (N=43) Milyen képzési formában tanulna tovább az -n -3 éven belül? Képzési forma továbbtanulás esetén ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK felsőfokú szakképzés 8 (5,3%) 8 (8,79%) 8 (5,75%) 8 (6,45%) 3 (4,%) 3 (9,49%) 7 (4,79%) 9 66 36 33 36 8 alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés, rezidensképzés doktori képzés - PhD, DLA egységes, osztatlan (6,54%) (4,38%) (3,73%) 43 (8,%) 7 (7,65%) (,88%) 37 (4,66%) 5 (7,47%) 3 (4,9%) (,%) (,9%) 9 (6,7%) 37 (,8%) 94 (3,3%) (3,9%) (9,3%) 56 (45,6%) 4 (3,3%) 8 (4,5%) 3 (,4%) (,%) 64 (39,%) 4 (4,39%) 4 (5,6%) (,%) (6,8%) 55 (4,5%) 8 (,44%) 7 (,4%) (,73%) (,33%) ( 68 (46,58%) ( (6,85%) 33 (,6%) ( 4 (,74%) Σ válaszok (db) 3 3 45 5 5 4 Válaszadók (fő) 53 9 33 4 64 37 46 TTK (657 válasz/43 fő) Válaszadók Fő arányában 7 (5,59%) 7,% 77 (5,33%) 95,6% 7 (56,58%) 664 46,37% 3 (7,57%) 88 3,3% 95 (3,5%) 355 4,79% 7 (,3%) 53 3,7% 39 657 34 43,% 3

f. Felsőfokú tanulmányok folytatásának okai A hallgatókat megkértük arra, hogy a felsoroltak közül válasszák ki azt a maximum két szempontot, amelyek számukra fontos indokként szolgálnak a diplomaszerzéshez. A legnagyobb arányban a szakmai, intellektuális fejlődést (6,6%), a magas jövedelmet (37,5%) és a munkanélküliség elkerülését (7,86%) választották a kitöltők. A karok hallgatói között idén is érdekes eltéréseket láthatunk. A legnagyobb arányban a szakmai, intellektuális fejlődést a BGGyK hallgatói választották (75,8%). A magas jövedelem leginkább az ÁJTK (53,59%), a TáTK (47,95%) és IK (47,58%) hallgatói számára volt fontos indok. A munkanélküliség elkerülését legnagyobb arányban a BGGyK (35,6%), TÓK (34,3%) és IK (3,45%) hallgatói jelölték. A hallgatók számára kevésbé fontos indokok közé tartozik a vezetői pozíció, karrier (5,43%) és a külföldi munkavállalás (8,5%). Az ÁJTK hallgatói számára azonban a többi karhoz képest valamivel fontosabb a vezetői szerep (,88%), míg a BTK (3,4%) hallgatói számára a külföldi munkalehetőség.. táblázat: A diplomaszerzés legfőbb okai a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (N=43) Szempont - diplomaszerzés ÁJTK BGGyK munkanélküliség elkerülése 34 (,%) 3 (35,6%) magas jövedelem 8 (53,59%) 8 (9,78%) társadalmi megbecsülés 43 (8,%) 35 (38,46%) vezetői pozíció, karrier 35 (,88%) 4 (4,4%) kötetlenebb életmód (3,73%) 6 (7,58%) külföldi munkavállalás 6 (3,9%) 5 (5,49%) szakmai, intellektuális fejlődés 77 (5,33%) 69 (75,8%) Σ válaszok (db) 98 79 Válaszadók (fő) 53 9 9. ábra: A diplomaszerzéss legfőbb okai fontossági sorrendben 4. (Összes válasz 765, maximum két szempont volt megadható.) Válaszadók BTK IK PPK TÓK TáTK TTK Fő arányában 86 39 43 47 35 83 (7,48%) (3,45%) (6,%) (34,3%) (3,97%) (7,3%) 399 7,86% 99 59 5 39 7 3 (3,63%) (47,58%) (3,7%) (8,47%) (47,95%) (37,7%) 53 37,5% 8 4 4 44 5 63 (6,%) (,9%) (4,39%) (3,%) (7,%) (,7%) 346 4,6% 47 4 3 5 4 4 (5,%) (9,35%) (8,9%) (,95%) (6,44%) (3,8%) 5,43% 66 33 3 3 37 67 (,9%) (6,6%) (9,5%) (9,49%) (5,34%) (,4%) 85 9,9% 4 (3,4%) 3 (,48%) (7,3%) 3 (,9%) 3 (8,9%) 8 (9,%) 8,5% 85 59 93 86 89 (59,%) (47,58%) (6,%) (67,88%) (58,9%) (6,7%) 86 6,6% 67 4 3 54 9 585 765 33 4 64 37 46 (765 válasz/43 fő) 34 43,% 8 86 6 4 szakmai, intellektuális fejlődés 53 magas jövedelem 399 munkanélküliség elkerülése 346 társadalmi megbecsülés 85 kötetlenebb életmód vezetői pozíció, karrier külföldi munkavállalás 33

3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK a. Nyelvtudás A felmérésben rákérdeztünk arra is, hogy milyen szintű tudással rendelkeznek a kitöltők az egyes idegen nyelvekből. Nyelvismeretüket egy ötfokú skálán jelölhették, ahol az -es jelentése a nem ismeri, az 5-ös jelentése a nagyon jól ismeri, valamint azt is jelezhették, amennyiben az adott nyelvet anyanyelvnek tartják. A kitöltők átlagosan az angol nyelvet beszélik a legjobban (3,96), amelyet a német követ (,38). A nyelvismeretek kari bontásban az VI. 6. mellékletben találhatók. Nyelvismeret átlag szórás (SD) értékelők (fő) anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet (fő) Összesen 4,5 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek nyelvismerete 4. (N=43) angol német francia olasz 3,96,38,46,6,,3,959,696 43 46 48 47 9 6 4 5 43 43 43 43 spanyol. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek nyelvismerete kari bontásban 4. orosz,6,7,78,56 47 44 5 8 43 43 4, 3,5 3, 3,97 3,46 4,4 3,99 4, 3,38 4,7 3,86 3,96,5,,5,54,54,53,95,8,3,4,34,38,,5, ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK angol 3,97 3,46 4,4 3,99 4, 3,38 4,7 3,86 3,96 német,54,54,53,95,8,3,4,34,38 francia,5,3,59,3,53,3,59,38,46 olasz,9,,34,6,4,3,34,,6 spanyol,8,3,43,7,9,8,4,5,6 orosz,9,5,,6,3,4,7,7,7 angol német francia olasz spanyol orosz 34

A hallgatók hatoda (5,7%) jelezte, hogy a fent felsorolt nyelveken kívül beszél más nyelven. A legnagyobb aránybann a BTK hallgatói ismernek egyéb nyelvet (36,4%). igen nem 4. táblázat: Egyéb nyelv ismerete a hallgatól körében kari bontásban 4. (N=43) Ön beszél egyéb nyelven? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 5 7 4 9 9 9 (9,8%) (7,69%) (36,4%) (7,6%) (,59%) (6,57%) (3,7%) 38 84 99 5 45 8 6 (9,%) (9,3%) (63,58%) (9,74%) (88,4%) (93,43%) (86,3%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 TTK 3 (,53%) 7 (89,47%) (fő,%) 5 (5,7%) 7 (84,9%) 34 43. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása egyéb nyelv ismerete szerint kari bontásban 4. (N=43) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK BGGyK 7 5 38 84 BTK 4 99 IK 9 5 PPK 9 45 TÓK 9 8 TáTK TTK 3 5 7 6 7 beszél egyéb idegen nyelven nem beszél Az egyéb nyelvek átlagos ismertségének arányát növeli az is, hogy a határontúli hallgatók ennél a kérdésnél tudták jelezni az országuk nyelvének ismeretét. Ennek köszönhetően az egyéb idegen nyelveknél a japán (tavaly a második legismertebb nyelv volt) után a román és szlovák a leggyakrabban említett. A korábbi években első helyen szereplő latin idén már csak a negyedik legismertebb nyelv volt a hallgatók körében. 5. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban az egyéb nyelv ismeretének szintje szerint 4. (N=5) Egyéb nyelv ismeretének szintje ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK anyanyelve () 3-4 - - alapszintű () 4 9 3-5 -es szintű - - - 3-as szintű 3 38 3 6 7 nagyon jól ismeri (4) 3 4 3 6 4 Összesen 5 7 4 9 9 9 TTK (fő) 4 4 3 47 7 35 7 67 6 3 5 35

6. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevői által ismert egyéb nyelvek 4. (N=5) Egyéb nyelv Fő Arány japán 6,56% román 4,67% szlovák 9,33% latin 8,89% finn 5 6,67% szerb 5,33% kínai 4,89% svéd 4,89% holland 9 4,% ukrán 7 3,% cseh 6,67% eszperantó 6,67% portugál 6,67% arab 5,% koreai 5,% lengyel 5,% norvég 5,% horvát 3,33% török 3,33% újgörög 3,33% héber,89% hindi,89% katalán,89% lovári,89% bolgár,44% dán,44% farszi,44% gael,44% görög,44% izlandi,44% litván,44% magyar jelnyelv,44% mongol,44% perzsa,44% punjabi,44% sindarin,44% szlovén,44% tunéziai arab,44% Összesen 5,% 36

igen nem b. Külföldi tanulmányok Eddigi felsőfokú tanulmányai alatt a kitöltők csupán 6,35%-a tanult külföldön. A legnagyobb arányban a BTK és ÁJTK hallgatói tanultak már külföldön (,54% és,46%), míg a legkevésbé az IK hallgatói (,6%). 7. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása korábbi és tervezett külföldi tanulmányok szerint kari bontásban 4. (N=43) Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 6 33 7 3 (,46%) (,%) (,54%) (,6%) (6,%) (5,%) (8,9%) 37 89 8 54 3 33 (89,54%) (97,8%) (89,46%) (98,39%) (93,9%) (94,89%) (9,%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 TTK 8 (,63%) 96 (97,37%) (fő,%) 9 (6,35%) 34 (93,65%) 34 43. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása korábbi és tervezett külföldi tanulmányok szerint kari bontásban 4. (N=43) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 6 37 BGGyK 89 BTK 33 8 IK PPK TÓK TáTK 7 3 54 3 33 TTK 8 96 9 34 tanult külföldön nem tanult Azok, akik már tanultak külföldön, leggyakrabban egy alkalommal öltöttek kint legalább egy szemesztert (73,63%). Az ÁJTK és BTK hallgatói számoltak be kettő vagy annál több külföldön töltött alkalomról. 8. táblázat: A legalább egy szemesztert külföldön tanuló hallgatói felmérés résztvevői kari bontásban 4. (N=9) Hány alkalommal tanult legalább egy szemesztert külföldön? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) nem 4 tanult (,5%) (5,%) (,%) (,%) (,%) (8,57%) (5,38%) (,5%) (3,9%) 5 8 5 6 67 (6,5%) (,%) (75,76%) (,%) (8,%) (7,43%) (84,6%) (75,%) (73,63%) (,5%) (5,%) 3 (9,9%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) 6 (6,59%) 3+ (,5%) (,%) (3,3%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,5%) 6 (6,59%) Összesen 6 33 7 3 8 9 37

nem tanult Egy szemeszternél kevesebb időt a már külföldön is tanultak közül minden ötödik töltött kint (,88%). A válaszadók 6,59%-a számolt be kettő alkalomról. A felmérésben résztvevők részletesebb megoszlását a külföldi tanulmányok hossza szerint az VI. 7. melléklet tartalmazza. 9. táblázat: A kevesebb, mint egy szemesztert külföldön tanuló hallgatói felmérés résztvevői kari bontásban 4. (N=9) Hány alkalommal tanult kevesebb, mint egy szemesztert külföldön? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) 6 9 4 9 4 64 (6,5%) (,%) (78,79%) (,%) (9,%) (57,4%) (69,3%) (5,%) (7,33%) 3 6 3 3 9 (8,75%) (5,%) (8,8%) (,%) (,%) (8,57%) (3,8%) (37,5%) (,88%) 6 (,5%) (5,%) (3,3%) (,%) (,%) (4,9%) (7,69%) (,%) 3+ (6,5%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,5%) Összesen 6 33 7 3 8 9 A külföldön tanulással töltött idő átlagos hossza 8,5 hónap. A leghosszabb ideig a PPK hallgatói tartózkodtak külföldön (4, hónap). 3. táblázat: A külföldi tanulmányok átlagos hossza a hallgatói felmérés résztvevőinek körében kari bontásban 4. (N=9) Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? (6,59%) (,%) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK átlag 8,44 8,5 6,5 5, 4, 4,86 5,3 3,88 8,5 szórás (SD) 8,6 7,778 4,665, 8,73 3,934,66 7,34 9,48 Összesen 6 33 7 3 8 9 A külföldi tanulmányokat folytatók körében a leggyakoribb időtartam az 5 hónap (34,7%). Magas még emellett azok aránya is, akik vagy annál több hónapot töltöttek kint (,98%). Ezek alapján elmondható, hogy az egy és két féléves időtartamú külföldi tanulmányok a legnépszerűbbek a hallgatók körében. 3. ábra: A külföldi tanulmányok átlagos hossza a hallgatói felmérés résztvevőinek körében 4. (N=9) 9 hónap; ;,% 8 hónap; 5; 5,49% hónap; 7; 7,69% hónap vagy több; ;,98% 6 hónap; ;,9% 4 hónap; ;,9% 5 hónap; 3; 34,7% hónap; ;,% 3 hónap; 4; 4,4% 38

A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy a külföldi tanulmányokat milyen forrásból, forrásokból tudták finanszírozni a hallgatók. A hallgatók 58,4%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 4,66%-a saját/családi támogatásból tudott külföldön tanulni. Közel azonos arányban használtak hazai vagy külföldi ösztöndíjakat (hazai:4,9%, külföldi: 3,9%). 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása a külföldi tanulmányok során igénybe vett finanszírozási formák szerint kari bontásban 4. (N=9, több válasz is megadható volt) Igénybe vett finanszírozási formák a külföldi tanulmányok során Tempus/Erasmus ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb forrásból Σ válaszok (db) Válaszadók (fő) 4. ábra: Igénybe vett finanszírozási formák külföldi tanulmányok folytatásához 4. (N=9, több válasz is megadható volt) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 9 7 4 8 8 5 3 5-7 - - 4 - - - 6 - - - - - - - - - - 4 3 46 3 7 9 7 6 33 7 3 TTK Fő (3 válasz/ 9 fő) Válaszadók arányában 3 53 58,4% 4 37 4,66% 3 4,9% 3,9% - 8 8,79% - 6 6,59%,% 3 8 9,% 6 5 53 4 37 3 3 8 6 39

c. Külföldi munkavállalás Képet kaptunk arról is, hogy a kitöltők dolgoztak-e már külföldön hosszabb-rövidebb ideig. A hallgatók túlnyomó többsége (még) nem dolgozott külföldön (89,59%). A legmagasabb arányban a BGGyK hallgatói dolgoztak már külföldön (4,9%). 3. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy dolgoztak-e külföldön 4. (N=43) Dolgozott külföldön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) 3 38 5 8 49 igen (3,73%) (4,9%) (,4%) (4,3%) (,%) (8,76%) (,33%) (7,4%) (,4%) 3 78 75 9 44 5 8 8 83 nem (86,7%) (85,7%) (87,86%) (95,97%) (87,8%) (9,4%) (87,67%) (9,76%) (89,59%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 5. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy dolgoztak-e külföldön 4. (N=43) ÁJTK % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % 3 BGGyK 3 78 BTK 38 75 IK 5 9 PPK 44 TÓK 5 TáTK 8 8 TTK 8 49 83 dolgozott külföldön nem dolgozott 4

d. Külfölddel kapcsolatos tervek A végzettség megszerzését követően a hallgatók harmada tervez külföldön munkát vállalni (38,83%). Legmagasabb arányban a TáTK (5,68%) és IK (46,77%) hallgatói gondolkodnak külföldi munkában, míg legkevésbé a TÓK (,9%) és BGGyK (5,7%) hallgatói. igen nem nem tudja eldönteni 33. táblázat: A végzettség megszerzése után külföldi munkavállalást tervezők aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében kari bontásban 4. (N=43) A végzettség megszerzése után tervez külföldi munkavállalást? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 4 (7,45%) 53 (34,64%) 58 (37,9%) 3 (5,7%) 38 (4,76%) 3 (3,97%) 43 (45,69%) 57 (8,%) 3 (36,%) 58 (46,77%) 3 (8,55%) 43 (34,68%) 58 (35,37%) 4 (4,39%) 66 (4,4%) 3 (,9%) 6 (45,6%) 45 (3,85%) 74 (5,68%) 7 (8,49%) 45 (3,8%) 8 (4,%) 57 (8,75%) 9 (39,4%) (fő,%) 556 (38,83%) 357 (4,93%) 59 (36,4%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 6. ábra: A végzettség megszerzése után külföldi munkavállalást tervezők aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében kari bontásban 4. (N=43) % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % 58 3 3 43 66 45 45 9 59 7 57 3 53 38 4 6 57 357 43 58 74 58 4 3 3 8 556 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK végzést követően tervezi a külföldi munkavállalást nem tervezi nem tudja eldönteni A megvalósult külföldi tanulmányok, munkák mellett rákérdeztünk a kitöltőknél arra is, hogy milyen konkrétabb jövőbeli terveik vannak. A hallgatók fele tervez külföldi munkavégzést pár hét, hónap időtartamban (59,9%). Szintén magas azok aránya, akik néhány évben gondolkodnak (43,5%). Pár hetes, hónapos külföldi tanulmányokat a kitöltők majdnem fele tervez (47,7%). A kitöltők majdnem harmada tervezi, hogy külföldön fog élni (9,54%). 34. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek jövőbeli külföldi tanulmányi és munkavállalási tervei 4. (N=43) pár hétre vagy néhány évre pár hétre vagy néhány évre hogy külföldön hónapra külföldre hónapra külföldre éljen? Tervezi-e Ön, hogy külföldre menjen menjen külföldre menjen menjen tanulni? tanulni? dolgozni? dolgozni? igen 683 (47,7%) 33 (,6%) 849 (59,9%) 63 (43,5%) 43 (9,54%) nem 55 (38,48%) 96 (63,7%) 366 (5,56%) 55 (35,96%) 66 (46,6%) nem tudja/nem válaszol 98 (3,83%) 3 (5,57%) 7 (5,5%) 94 (,53%) 348 (4,3%) Összesen 43 43 43 43 43 4

4. KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ a. Jelenlegi munka A hallgatók harmada (35,54%) válaszolta azt, hogy jelenleg (felmérés idején) dolgozik. A legmagasabb arányban BGGyK hallgatói dolgoznak (5,75%). 35. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy a felmérés idején van-e munkaviszonyuk 4. (N=43) Ön jelenleg dolgozik? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) 79 48 94 4 73 5 65 58 59 dolgozik (5,63%) (5,75%) (3,3%) (33,87%) (44,5%) (36,5%) (44,5%) (9,8%) (35,54%) nem 74 43 9 8 9 87 8 46 93 dolgozik (48,37%) (47,5%) (69,97%) (66,3%) (55,49%) (63,5%) (55,48%) (8,9%) (64,46%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 A munkaviszonyt tekintve tízből négy hallgató állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkát végez (4,65%). A karokat tekintve a BGGyK hallgatói rendelkeznek a leginkább ilyen jellegű munkaviszonnyal (7,9%). Egyetemi szinten a kitöltők harmada (33,99%) végzett diákvagy gyakornoki munkát a felmérés idején. 36. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek megoszlása a jelenlegi (felmérés ideje alatti) munkaviszony típusa szerint kari bontásban 4. (N=59) Milyen ez a munkaviszony? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő,%) állandó jellegű és határozatlan 5 35 5 8 9 4 időtartamú (64,56%) (7,9%) (,8%) (35,7%) (38,36%) (58,%) (3,77%) (4,4%) (4,65%) meghatározott időtartamú (,53%) 3 (6,5%) 4 (4,6%) 4 (9,5%) 9 (,33%) (4,%) 3 (4,6%) 6 (,34%) 33 (6,48%) megbízás jellegű (tiszteletdíjas, 3 9 6 6 37 jutalékos, stb.) (3,8%) (4,7%) (,64%) (,38%) (,33%) (,%) (9,3%) (,34%) (7,7%) alkalmi, időszakos 5 4 3 7 6 8 54 megbízás (6,33%) (,8%) (4,89%) (7,4%) (3,7%) (4,%) (9,3%) (3,79%) (,6%) diák-, gyakornoki 8 7 46 9 7 3 4 73 munka (,78%) (4,58%) (48,94%) (45,4%) (3,9%) (4,%) (46,5%) (4,38%) (33,99%) Összesen 5 79 94 58 48 4 73 65 59 4

Szinte közel azonos azok aránya, akik arról nyilatkoztak, hogy a jelenleg (felmérés ideje alatt) végzett munkához csak a saját vagy bármilyen szakterület illeszkedik (8,7% és 7,9%). 37. táblázat: A jelenleg (felmérés ideje alatt) végzett munka és a tanulmányok illeszkedése kari bontásban 4. (N=59) Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) csak a saját 4 3 9 3 4 4 5 93 szakterület (3,38%) (7,8%) (9,57%) (3,95%) (5,7%) (8,%) (6,5%) (8,6%) (8,7%) a saját és a kapcsolódó 4 5 34 6 36 4 8 3 38 szakterületek (53,6%) (5,8%) (36,7%) (6,9%) (49,3%) (48,%) (43,8%) (39,66%) (46,76%) egy egészen más 6 6 9 3 6 4 6 9 szakterület (7,59%) (,5%) (3,85%) (,%) (7,8%) (,%) (,54%) (7,59%) (7,68%) bármilyen 7 4 3 3 6 9 4 88 szakterület (8,86%) (8,33%) (3,4%) (7,4%) (7,8%) (,%) (9,3%) (4,4%) (7,9%) Összesen 79 48 94 4 73 5 65 58 59 A kitöltők identitását is vizsgáltuk. A dolgozó hallgatók kicsivel több, mint fele (54,6%) főfoglalkozású diáknak tekinti magát, míg másik részük (45,38%) elsősorban dolgozónak tartja magát, aki emellett tanul is. A TTK (8,3%) és BTK (8,85%) hallgatói vallják magukat inkább diáknak, míg a tavalyi évhez hasonlóan, az ÁJTK (73,4%) valamint a BGGyK (7,83%) inkább dolgozónak. 38. táblázat: Jelenleg (felmérés ideje alatt) dolgozó hallgatók identitása kari bontásban 4. (N=59) Minek tekinti magát inkább? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK (fő, %) főfoglalkozású 4 76 37 7 46 47 78 diáknak (6,58%) (9,7%) (8,85%) (47,6%) (5,68%) (34,%) (7,77%) (8,3%) (54,6%) főfoglalkozású dolgozónak 58 34 8 36 33 9 3 (aki tanul is) (73,4%) (7,83%) (9,5%) (5,38%) (49,3%) (66,%) (9,3%) (8,97%) (45,38%) Összesen 79 48 94 4 73 5 65 58 59 43

b. Munkavállaláshoz szükséges képességek A hallgatói felmérés minden kitöltőjétől megkérdeztük, hogy szerintük milyen általános képesség, jártasság fontos a sikeres munkavállaláshoz. A felsorolt képességet ötfokú skálán osztályozhatták (az -es jelentése egyáltalán nem fontos és az 5-ös jelentése nagyon fontos). A legfontosabb képesség egyértelműen a gyakorlati szakmai jártasság lett (4,77). Ezt követi a képesség az önálló munkavégzésre (4,55) majd a precíz munkavégzés (4,53). Egyetemi szinten a legkevésbé fontosnak tartott képesség a számolási, számítási feladatok megoldásának képessége lett (3,). Az értékelések kari bontásban az VI. 8. mellékletben találhatók. 39. táblázat: Képességek fontossága a sikeres munkavállaláshoz a hallgatói felmérés résztvevői szerint 4. Képesség, jártasság átlag szórás (SD) értékelők (fő) nem tudja/nem válaszol (fő) Összesen. elméleti szakmai jártasság 4,8,85 4 43. gyakorlati szakmai jártasság 4,77,54 4 43 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 3,96,93 44 8 43 4. képesség a tanulásra, önképzésre 4,46,78 43 9 43 5. elemzés és rendszerezés képessége 4,7,857 43 9 43 6. írásbeli kifejezőkészség 3,94,94 4 43 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 4,,5 4 43 8. szervezőkészség 3,85,3 4 43 9. precíz munkavégzés 4,53,76 4 43. nagy munkabírás 4,5,848 47 5 43. képesség az önálló munkavégzésre 4,55,68 4 43. képesség a csapatmunkára 4,35,83 48 4 43 3. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 4,37,854 4 43 4. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége 3,,5 4 43 5. logikai, térbeli gondolkodás 3,5,3 4 43 6. társadalmi kérdésekben való jártasság 3,45,7 48 4 43 7. vállalkozó szellem 3,69, 4 43 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 4,38,77 48 4 43 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére 4,4,95 4 43. internet használata 4,,94 49 3 43 44

7. ábra: A sikeres munkavállaláshoz szükséges képességek a hallgatói felmérés résztvevői szerint fontossági sorrendben 4.,,5,,5,,5 3, 3,5 4, 4,5 5,. gyakorlati szakmai jártasság. képesség az önálló munkavégzésre 9. precíz munkavégzés 4. képesség a tanulásra, önképzésre 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 3. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. képesség a csapatmunkára. nagy munkabírás 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. internet használata. elméleti szakmai jártasság 5. elemzés és rendszerezés képessége 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 6. írásbeli kifejezőkészség 8. szervezőkészség 7. vállalkozó szellem 5. logikai, térbeli gondolkodás 6. társadalmi kérdésekben való jártasság 4. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége 4,77 4,55 4,53 4,46 4,38 4,37 4,35 4,5 4,4 4, 4,8 4,7 4, 3,96 3,94 3,85 3,69 3,5 3,45 3, 45

A munkához szükségess képességek fontosságát abból a szemszögből is vizsgáltuk, hogy az értékelők dolgoztak-e a felmérés idején vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy a dolgozók számára néhány kivétellel (pl. nagy munkabírás, képesség a csapatmunkára, kapcsolatteremtő képesség) minden képesség, jártasság kisebb fontossággal bírt, mint a hallgatók számára. A legnagyobb eltérés az idegen nyelvű kifejezőkészség, logikai, térbeli gondolkodás, és a számolási, számítási feladatok megoldásának képessége terén található. 8. ábra: A sikeres munkavállaláshoz szükséges képességek fontossága a dolgozó és nem dolgozó hallgatók szerint 4.,,5,,5,,,5 3, 3,5 4, 4,5 5,. elméleti szakmai jártasság 4, 4,3. gyakorlati szakmai jártasság 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 4. képesség a tanulásra, önképzésre 5. elemzés és rendszerezés képessége 6. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 8. szervezőkészség 9. precíz munkavégzés 3,95 3,96 4,8 4,6 3,93 3,95 3,84 4, 3,88 3,83 4,77 4,77 4,44 4,47 4,49 4,55. nagy munkabírás. képesség az önálló munkavégzésre. képesség a csapatmunkára 3. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 4,3 4, 4,56 4,55 4,37 4,34 4,39 4,35 4. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége 5. logikai, térbeli gondolkodás 6. társadalmi kérdésekben való jártasság 7. vállalkozó szellem 3, 3,6 3,4 3,57 3,4 3,46 3,58 3,75 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. internet használata 4,3 4,4 4,4 4,9 4,7 4, dolgozik nem dolgozik 46

c. Munkavállalási elképzelések A kitöltők majd harmada szerint biztosan sikerül majd olyan munkahelyet találniuk, amely a szakterületükhöz kapcsolódik (9,33%). Ezen felül a hallgatók fele (49,37%) bizakodó az elhelyezkedés tekintetében. A legoptimistábbak a tavalyi évhez hasonlóan a BGGyK és az IK hallgatói (biztos és valószínű elhelyezkedés: 98,9% és 96,78%). Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül. Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül. Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen. Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen. Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni. 4. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése a szakterületen belüli elhelyezkedésről kari bontásban 4. (N=43) Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést? ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK 65 (4,48%) 69 (45,%) (7,9%) (,65%) 7 (4,58%) 55 (6,44%) 35 (38,46%) (,%) (,%) (,%) 34 (,86%) 6 (5,%) 9 (9,39%) (3,9%) 7 (5,43%) 83 (66,94%) 37 (9,84%) (,8%) (,%) 3 (,4%) 35 (,34%) 89 (54,7%) 3 (8,9%) 4 (,44%) 6 (3,66%) 6 (45,6%) 65 (47,45%) 4 (,9%) (,%) 6 (4,38%) 3 (5,75%) 83 (56,85%) 3 (,55%) (,37%) 8 (5,48%) 63 (,7%) 69 (55,59%) 59 (9,4%) 7 (,3%) 6 (,97%) (fő, %) 4 (9,33%) 77 (49,37%) 7 (5,85%) 4 (,68%) 54 (3,77%) Összesen 53 9 33 4 64 37 46 34 43 9. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek vélekedése a szakterületen belüli elhelyezkedésről kari bontásban 4. (N=43) % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % 7 7 3 6 6 8 4 4 37 35 9 69 6 83 55 65 34 3 3 6 7 54 4 59 7 65 77 89 69 83 6 4 35 63 3 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül. Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül. Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen. Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen. Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni. 47

A hallgatói felmérésben résztvevők szerint a frissdiplomások átlagos nettó fizetése 46.97 Ft, míg ők 79.49 Ft-tal lennének elégedettek a végzést követően. A becsült és az optimális kereset közötti különbség kapcsán elmondható, hogy általában annál kisebb a különbség, minél magasabb a becsült összeg. 4. táblázat: A szakterületen végzett frissdiplomások becsült havi nettó fizetése (e Ft-ban) és az optimálisnak tartott fizetés alakulása a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (opcionális kérdés) Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? (e Ft) Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? (e Ft) átlag szórás (SD) válaszadók (fő) átlag szórás (SD) válaszadók (fő) ÁJTK 75,9 94,74 9 4,77 77,587 3 BGGyK,47 3,43 73 6,33 4,636 75 BTK 6, 37,79 44 64,9 58,839 5 IK,34 6,66 6 34, 89,34 5 PPK 5,8 39,9 4 67,44 55,3 4 TÓK 3,48 7,95 4 4,9 34,99 4 TáTK 45,59 49,469 33 73,7 6,9 34 TTK 57,37 57,447 6 89,4 73,97 68 46,97 65,46 79,49 69,9 39 3. ábra: A szakterületen végzett frissdiplomások becsült havi nettó fizetése (e Ft-ban) és az optimálisnak tartott fizetés alakulása a hallgatói felmérés résztvevői szerint kari bontásban 4. (opcionális kérdés) 5 34, 5 4,77 75,9 89,4 57,37 64,9,34 67,44 4,9 73,7 45,59 89,4 57,37 46,97 79,49 6, 5,8 3,48 5 ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK TTK Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? (e Ft) Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? (e Ft) 48

5. AZ ÉRTÉKELÉSE a. Asszociációk A hallgatókat megkértük, hogy az -vel kapcsolatban először eszükbe jutó három kifejezést, szót írják le, és jelezzék azt is, hogy mi ezek értékelő töltete (semleges, pozitív vagy negatív). Összességében a kifejezések fele pozitív (5,9%), hetedük negatív (3,38%), tizede (8,5%) pedig semleges. 4. táblázat: Asszociációk értékelő töltet szerinti megoszlása 4. Értékelő töltet. szó. szó 3. szó Összesen Arány semleges 63 3 99 365 8,5% pozitív 47 7 479 38 5,9% negatív 63 4 7 575 3,38% nem tudja/nem válaszol 59 377 68 8 6,% Összesen 43 43 43 496,% Az asszociációkat jelentésük szerint is kódoltuk. Az alábbi táblázat a 3 leggyakrabban említett szó- és kifejezéscsoportot tartalmazza. A kitöltők összesen 378 esetben adtak konkrét, kategorizálható választ. Az asszociáció kategóriákon belül az egyetemmel kapcsolatos pozitív kifejezések dominálnak (,4%). 43. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek -vel kapcsolatos asszociációi 4. Összes említés Asszociáció kategória (darab) egyetemmel kapcsolatos (pl. legjobb, leghíresebb, legnevesebb, elsőszámú, rangos, elit, hírnév, legnépszerűbb, legelismertebb, tudomány, tudományos egyetem, kutatás, kutatók) 649 Budapest, vagy valamely kar, szervezet, egyetemi helyszín említése (pl. kollégium, labor) 45 nemzetköziség, nemzetközi elismertség 4 lehetőség, (sikeres, biztonságos, stb.) jövő, diploma karrier, könnyű elhelyezkedés, tervek 69 (új) barátok, barátság, barátságos emberek, új család, közösség, társaság, kapcsolatok, segítőkészség 6 tanulás, továbbtanulás, (biztos, mély, hasznos, stb.) tudás, fejlődés, motiváció 39 minőség, minőségi képzés/oktatás 96 nagy, hatalmas, óriás, óriási 73 bölcsész, bölcsészet, bölcsészek, humán 6 sokszínű(ség), sokrétű, élménydús, érdekes, izgalmas, újdonság, változatos(ság), modern 5 oktatás, oktató színvonala kiváló, egyéb pozitív vélemény, szak/tárgy említése 463 cél, vágy, álom új élet(szakasz), szabadság, függetlenség, önálló(ság), kihívás, küzdelem 35 tekintély(es), tisztelet(elvűség) 7 egyetemi élet (bulik, szórakozás, party), fiatalság, jó hangulat, légkör 47 tanulmányi ügyek, adminisztráció, bürokrácia 9 rossz, szervezetlen, káosz, felfordultság, zűrzavar, személytelen, barátságtalan, bonyolult, egyéb elégedetlenséget kifejező kritika 554 tömeg, sok ember, tömegoktatás, tömegképzés 8 régi, öreg, hagyomány, tradíció, stabilitás, előkelő(ség), nagy múltú, értékálló, megbízható, értékes, patinás 53 büszke, büszkeség 8 tapasztalat, értelem, bölcsesség, műveltség, szakértelem, intellektualitás 37 egyéb jelző 7 nem releváns/nem értelmezhető jelzőt ír 57 Összesen 378 49

b. A képzés értékelése Az képzését több szempont szerint értékelték a hallgatók ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem jellemző és az 5-ös jelentése nagymértékben jellemző ). A legjellemzőbb tulajdonság a képzés elméleti volta (4,46), mellyel összecseng a gyakorlatias jelzőre adott átlag (,79). A legtöbb tartózkodás idén is a nemzetközi szakmai áttekintés szerzésére (96 fő) és a munkaerő-piacon való hasznosíthatóságra érkezett (8 fő). A kitöltők tizede ezen felül nem tudta megítélni azt sem, hogy a jelenlegi képzés mennyiben készíti fel a továbbtanulásra (45 fő). 44. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az képzéséiről 4. Jelenlegi tapasztalatai alapján mennyire jellemzik az -n a képzést az alábbiak? nehéz? elméleti? gyakorlatias? munkaerő-piacon jól hasznosítható? 3,57,34 5 felkészít a továbbtanulásra? átlag szórás (SD) értékelők (fő) 3,7,967 45 4,46,674 46,79,46 45 3,9,989 87 szakmai kapcsolatokat lehet építeni? 3,45,3 3...nemzetközi szakmai áttekintést lehet szerezni? 3,3,3 36 nem tudja/ Összesen nem válaszol (fő) 7 43 6 43 7 43 8 43 45 43 43 96 43 3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az képzéseiről 4.,,5,,5,,5 3, 3,5 4, 4,5 5, elméleti? 4,46 felkészít a továbbtanulásra? 3,9 nehéz? 3,7 munkaerő-piacon jól hasznosítható? 3,57 szakmai kapcsolatokat lehet építeni? 3,45...nemzetközi szakmai áttekintést lehet szerezni? 3,3 gyakorlatias?,79 5

A hallgatókat arra is megkértük, hogy egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem és az 5-ös jelentése nagymértékben ) értékeljék -s tanulmányaikat aszerint, hogy mennyire tudják egyes általános képességeiket fejleszteni. A válaszok szerint legnagyobb mértékben a hallgatók az elméleti szakmai jártasságukat tudták fejleszteni (4,6). Szintén nagymértékben tudták az önálló munkavégzésre való képességüket (4,3), nagy munkabírást (3,93) és a tanulásra való képességüket is csiszolni (3,89). A többi képesség közepes értékelést kapott. A kitöltők legkevésbé az idegen nyelvű kifejezőkészséget (,63) és a számolási, számítási feladatok megoldásának képességét (,65) tudták fejleszteni. A legtöbb tartózkodó válasz idén is az idegen nyelvű kifejezőkészségre érkezett (9 fő). A képességek értékelését kari bontásban az VI. 9. melléklet tartalmazza. 45. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése a tanulmányok általános képességeikre gyakorolt hatásáról 4. Képességek, jártasságok átlag szórás (SD) értékelők (fő) nem tudja/ nem válaszol (fő) Összesen. elméleti szakmai jártasság 4,6,65 45 7 43. gyakorlati szakmai jártasság 3,3,93 4 3 43 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság,86,34 38 5 43 4. képesség a tanulásra, önképzésre 3,89,3 385 47 43 5. elemzés és rendszerezés képessége 3,64,8 375 57 43 6. írásbeli kifejezőkészség 3,6, 384 48 43 7. idegen nyelvű kifejezőkészség,63,376 33 9 43 8. szervezőkészség,9,36 355 77 43 9. precíz munkavégzés 3,67, 375 57 43. nagy munkabírás 3,93,3 37 6 43. képesség az önálló munkavégzésre 4,3,993 38 5 43. képesség a csapatmunkára 3,58,6 38 5 43 3. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 3,54, 38 5 43 4. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége,65,456 35 8 43 5. logikai, térbeli gondolkodás,84,33 355 77 43 6. társadalmi kérdésekben való jártasság 3,,36 374 58 43 7. vállalkozó szellem,96,48 35 8 43 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 3,64,3 357 75 43 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére 3,43,38 36 7 43. internet használata 3,7,38 34 9 43 5

3. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése a tanulmányok általános képességeikre gyakorolt hatásáról 4.,,, 3, 4, 5,. elméleti szakmai jártasság 4,6. képesség az önálló munkavégzésre. nagy munkabírás 4. képesség a tanulásra, önképzésre 9. precíz munkavégzés 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 5. elemzés és rendszerezés képessége 6. írásbeli kifejezőkészség. képesség a csapatmunkára 3. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. gyakorlati szakmai jártasság 6. társadalmi kérdésekben való jártasság. internet használata 7. vállalkozó szellem 8. szervezőkészség 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 5. logikai, térbeli gondolkodás 4. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 4,3 3,93 3,89 3,67 3,64 3,64 3,6 3,58 3,54 3,43 3,3 3, 3,7,96,9,86,84,65,63 legjobb második legjobb leggyengébb A hallgatóknak lehetőségük volt rangsorolni is a felsőoktatási intézményeket aszerint, hogy hol tartják legjobbnak az adott szakos tanulmányok oktatását (képzés színvonalát). Egy intézményt csak egy helyre lehetett rangsorolni. Az 43 kitöltőből 7 fő rangsorolta az - intézmény közül t valamely helyre: a hallgatók kétharmada jelölte meg a legjobbnak az összes (7,39%). Ez az összes -re érkezett értékelés 9,4%-át teszi ki. 46. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az -ről kari bontásban 4. (N=7) Az helyezése (az elsődlegesnek vélt tanulmányok színvonala alapján) ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TÓK TáTK 6 (8,35%) 3 (,96%) (,%) 74 (8,3%) (,%) (,%) (7,93%) 4 (4,47%) (,3%) 9 (7,58%) (8,87%) (,%) Összesen 9 75 37 6 88 4 (63,4%) (,8%) (,6%) 77 (56,%) 9 (6,57%) (,46%) TTK 89 6 (6,96%) (74,34%) 3 (4,38%) (7,57%) (,68%) (,33%) Előfordulás aránya 8 helyezés aránya (7,39%) 9,4% (7,%) 9,3% 7 (,49%),63% 5 7,% 5

33. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az -ről kari bontásban 4. (N=7) % % % 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% % ÁJTK 6 3 BGGyK 74 BTK 4 IK 9 PPK 4 TÓK 77 9 TáTK 89 TTK 6 3 8 7 legjobb második legjobb leggyengébb c. Szolgáltatások értékelése A képzés színvonalának megítélése mellett a hallgatók a szolgáltatásokat is értékelhették egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nincs megelégedve és 5-ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve ). A szolgáltatások közül a legtöbben az egyetemi honlapot (94,83%), az -s könyvtárakat, gyűjteményeket (83,38%) és a hallgatók által használható számítógépeket (74,68%) vették már igénybe. A legkevésbé igénybevett szolgáltatás az életvezetési tanácsadás (7,33%). Az igénybevett szolgáltatások közül a legjobban a kulturális programokkal (4,3) és az -s könyvtárakkal, gyűjteményekkel (3,97), valamint a sportolási lehetőségekkel (3,94), míg legkevésbé az életvezetési tanácsadással (3,), az idegen nyelvi képzéssel (3,9) és a számítógépekkel (3,6) voltak megelégedve. 53

47. táblázat: Az által nyújtott szolgáltatások értékelése és igénybevételi aránya a hallgatói felmérés résztvevői körében 4. Szempontok I. átlag kollégiumi elhelyezés 3,77 -s könyvtárak, gyűjtemények 3,97 -n idegen nyelvi képzés 3,9 hallgatók által használható számítógépek 3,6 egyetemi, kari honlap 3,7 e-learning (moodle, coospace) 3,53 életvezetési tanácsadás 3, karrierközpont képzései, karriertanácsadás 3,6 sportolási lehetőségek 3,94 kulturális programok 4,3 sajátos igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások 3,7 szórás (SD) értékelők (fő) nem tudja/ nem válaszol (fő) nem találkozott vele/nem használta (fő) 7, 343 4 65 7,939 94 3 5 9,99 47 38 93 6,7 7 4 336,99 358 5 3,44 65 3 335,54 5 55 7,35 7 6 4,8 564 4 86 3,966 858 5 53,9 55 75 Összesen Igénybevevők aránya (értékelők + nem tudja/nem válaszol) 43 3,95% 43 83,38% 43 3,89% 43 74,86% 43 94,83% 43 74,37% 43 7,33% 43,% 43 39,39% 43 59,9% 43,8% 34. ábra: Az által nyújtott szolgáltatások értékelése 4.,,5,,5,,5 3, 3,5 4, 4,5 kulturális programok -s könyvtárak, gyűjtemények sportolási lehetőségek kollégiumi elhelyezés egyetemi, kari honlap sajátos igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások karrierközpont képzései, karriertanácsadás e-learning (moodle, coospace) 4,3 3,97 3,94 3,77 3,7 3,7 3,6 3,53 hallgatók által használható számítógépek -n idegen nyelvi képzés életvezetési tanácsadás 3,6 3,9 3, Az egyetemi szolgáltatásokkal való elégedettség elmúlt öt évben alakulását mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy az évek során több szolgáltatás színvonalaa is nagymértékben emelkedett (pl. kollégiumi elhelyezés, könyvtárak, egyetemi, kari honlap, sportolási lehetőségek és kulturális programok). Érdekes eredmény, hogy az életvezetési tanácsadással öt évvel ezelőtt, míg a legtöbb szolgáltatással idén voltak a legjobban megelégedve. 54

35. ábra: : Egyetemi szolgáltatásokkal való elégedettség alakulása és 4 között 5, 4,5 4, 3,5 3,,5,,5,,5, kollégiumi elhelyezés -s könyvtárak, gyűjtemények -n idegen nyelvi képzés,6,9 3,5 3,64 3,83,9 3,6 3,88,99 3 3,53 3,89 3,6 4 3,77 3,97 3,9 hallgatók által használható számítógépek egyetemi, kari honlap e-learning (moodle, coospace) életvezetési tanácsadás karrierközpont képzései, karriertanácsadás,9,5,6 3,65 3,9 3,4 3,4 3,9,67 3,9 3,3 3,58 4,,75 3,3 3,6 3,55 3,59,89 3,3 3,6 3,7 3,53 3, 3,6 sportolási lehetőségek kulturális programok,84,35 3,3 3,77 3,5 3,84 sajátos igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások 3,7 3,89 3,53 3,94 4,3 3,7 55

Az -t további szolgáltatások és tevékenységek alapján is értékelhették a kitöltők egy ötfokú skálán (-es jelentésee egyáltalán nincs megelégedve és az 5-ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve ) ). A hallgatók leginkább az oktatókkal való viszonyukkal (3,93) és a tantermek felszereltségével (3,49) voltak megelégedve. A legtöbb tartózkodó válasz a hallgatói önkormányzat tevékenységével kapcsolatban érkezett (97 fő, a kitöltők ötöde). 48. táblázat: Az által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése 4. átlag szórás értékelők nem tudja/ Összesen Szempontok II. tantermek felszereltsége hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben képzés szervezettsége szakmai önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítése intézményi demokrácia hallgatói önkormányzat tevékenysége tanulmányi ügyintézés elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon) hallgatók és oktatók viszonya általában 3,49 3,5 3,8 3,36 3,37 3,34 3, 3, 3,93 (SD),57,3,4,9,4,93,,86,98 (fő) 46 47 43 9 66 34 39 376 49 nem válaszol (fő) 5 4 8 4 65 97 4 55 43 43 43 43 43 43 43 43 43 36. ábra: Az által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése 4.,,5,,5,,5 3, 3,5 4, 4,5 5, hallgatók és oktatók viszonya általában 3,93 tantermek felszereltsége 3,49 intézményi demokrácia 3,37 szakmai önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítése 3,36 hallgatói önkormányzat tevékenysége 3,34 elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon) 3, tanulmányi ügyintézés 3, képzés szervezettsége 3,,8 hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben 3,5 Az egyetemi szolgáltatásokkal való elégedettség elmúlt öt évben alakulását mutatja az alábbi ábra. Az évek során több szolgáltatás színvonala is nagymértékben emelkedett (pl. hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben, a képzés szervezettsége, tanulmányi ügyintézés). Az elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon) kivételével minden szolgáltatással, tevékenységgel idén voltak a legjobban megelégedve a kitöltők. 56

37. ábra: Egyetemi szolgáltatásokkal és tevékenységekkel való elégedettség alakulása és 4 között 5, 4,5 4, 3,5 3,,5,,5,,5, tantermek felszereltsége hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben 3,45,69 3,44,69 3,47,88 3 3,38,9 4 3,49 3,5 képzés szervezettsége szakmai önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítése intézményi demokrácia hallgatói önkormányzat tevékenysége tanulmányi ügyintézés,77 3,3 3,5 3,4,96,76 3,4 3,8 3,5,95,95 3, 3,4 3,6 3,5 3,7 3,3 3,9 3,3 3, 3,8 3,36 3,37 3,34 3, elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon) hallgatók és oktatók viszonya általában 3,59 3,7 3,5 3,78 3,6 3,85,86 3,9 3, 3,93 57

d. -hez való viszonyulás A hallgatók az -hez való viszonyulásukat hat állításon keresztül fejezhették ki egy ötfokú skála segítségével (-es jelentése, hogy egyáltalán nem ért egyet és 5-ös jelentése, hogy teljes mértékben egyetért ). A leginkább azzal értettek egyet a kitöltők, hogy büszkék -s tanulmányaikra (4,43) és ezzel egybecsengően nem szégyellik azt, hogy az -re járnak (,). Úgy érzik, hogy mások is tisztelik az -t (4,3). Nem biztosak viszont abban, hogy az - n folytatott tanulmányaik mennyire befolyásolják énképüket (3,36). 49. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek -hez való viszonyulása 4.. Büszke vagyok arra, hogy az -n végzem a tanulmányaimat. átlag 4,43 szórás (SD),897 értékelők (fő) 46 6 Összesen 43. Mások általában tisztelik az -t. 3. Gyakran szégyellem, hogy az diákja vagyok. 4. Az, hogy az diákja vagyok, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról. 5. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja vagyok az - nek. 4,3, 3,36 3,7,4,87,63,378,9,75 387 44 348 66 8 nem tudja/nem válaszol (fő) 45 8 84 66 4 43 43 43 43 43 38. ábra: A hallgatói felmérés résztvevőinek -hez való viszonyulása 4. 6. Mások (a nem sek) általában nem tartják nagyra az -n végzetteket.,,5,,5,,5 3, 3,5 4, 4,5 5,. Büszke vagyok arra, hogy az -n végzem a tanulmányaimat. 4,43. Mások általában tisztelik az -t. 4,3 3. Gyakran szégyellem, hogy az diákja vagyok., 4. Az, hogy az diákja vagyok, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról. 5. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja vagyok az -nek. 3,36 3,7 6. Mások (a nem -sek) általában nem tartják nagyra az -n végzetteket.,4 58

VI. MELLÉKLETEK. A HALLGATÓI FELMÉRÉS KÖZPONTI KÉRDŐÍVE Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 4 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 4 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves Hallgatónk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzéséről, szolgáltatásairól első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra! Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által intézményünkben jelenleg végzett képzésekre vonatkozik. Ha esetleg jelenleg több szakon is tanul az intézményben, elsősorban az Ön által fontosabbnak, főszakjának tartott képzéséről kérdezzük. Kérjük, válaszait erre a képzésre vonatkoztatva adja meg! Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.. Kapcsolódás az intézményhez.. Az intézmény melyik karán tanul? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon tanul, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÖTELEZŐ KÉRDÉS. AZ INTÉZMÉNY BETÖLTI AZ ADOTT ÉVBEN AKTUÁLIS KAROKAT, AMELYEKET AZ EDUCATIO NONPROFIT KFT. ÁLTAL KIADOTT (MELLÉKELT) ÉRTÉKKÉSZLETBEN TALÁLNAK. A változásokat az Educatio Nkft. sárga kihúzással szerepeltette. 59