2008-AS JELENTÉS Menekültlét FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete
Kiadja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete Budapest, 2009. július
Tartalomjegyzék 4 Előszó 6 Bulgária 6 Statisztika és módszertan 7 Hosszadalmas őrizet az alternatívák hiánya miatt 8 Kívül új homlokzat, belül csótányok 8 Hogyan lehet havi 27 euróból megélni? 9 A beilleszkedés során a két legfőbb kihívás a nyelv és a lakhatás 11 Az iskolai beiratkozás késleltetett és problematikus 11 Az előző évekhez képest elért javulás 12 A multifunkcionális csoport ajánlásai 14 Cseh Köztársaság 14 Statisztika és módszertan 15 A rendkívüli esetekhez nem eléggé rugalmas a rendszer 17 A multifunkcionális csoport ajánlásai 18 Magyarország 18 Statisztika és módszertan 19 Az új rendszer alulfinanszírozott és létszámhiányos 21 Börtönnek látszik és érződik 23 Füldugóval alszom, mert félek a csótányoktól 25 Beilleszkedési problémák: Hiányzik a lelki nyugalmam... 26 A korábbi évekhez képest elért javulás 26 A multifunkcionális csoport ajánlásai 28 Lengyelország 28 Statisztika és módszertan 29 A váratlan emberáradat átmeneti problémákat okozott 29 Tájékozódás a menekültügyi eljárás útvesztőiben, minimális segítséggel 30 A menedékkérők elégtelennek tartják az orvosi segítségnyújtást 31 Nem könnyű menekült gyermeknek lenni 32 A korábbi évekhez képest elért javulás 32 A multifunkcionális csoport ajánlásai 34 Románia 34 Statisztika és módszertan 35 A befogadási feltételekkel kapcsolatos hiányosságok 36 Több ügyvédre és tolmácsra van szükség 37 A beilleszkedés menekült-státusszal és munkavállalással kezdődik 39 A korábbi évekhez képest elért javulás 39 A multifunkcionális csoport ajánlásai 2
42 Szlovákia 42 Statisztika és módszertan 43 Jobb életkörülmények, jobb légkör 44 A létesítmények személyzete túlságosan alacsony létszámú és alulképzett 46 Elveszett jelentés 47 A korábbi évekhez képest elért javulás 47 A multifunkcionális csoport ajánlásai és következtetései 50 Szlovénia 50 Statisztika és módszertan 51 A jogi képviselők szakmai tudása és elkötelezettsége megkérdőjelezhető 52 A menekültotthon meglehetősen nagyvonalú szolgáltatásokat nyújt 53 Helyi szinten jól működik az integráció 54 Kísérő nélküli kiskorúak a gyermekkor és a nagykorúság határán 55 A korábbi évekhez képest elért javulás 56 A multifunkcionális csoport ajánlásai 58 Statisztika: Menekültügyi statisztika Közép-Európában, 2006-2008 59 Térkép: Menekültügyi rendszer Közép-Európában 3
Előszó Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai irodái - kormányzati intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködésben - 2005 óta minden évben felmérést végeznek a régióbeli menedékkérők, menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek szükségleteiről és problémáiról az érintettek bevonásával. A menekültekkel foglalkozó szakemberek fókuszcsoportokban és egyéni találkozókon hallgatják meg a különböző hátterű és különböző szükségletekkel rendelkező férfiak és nők, fiúk és lányok panaszait és javaslatait. Ez a felmérés az UNHCR kezdeményezésére történik, és a szervezet azon elkötelezettsége vezérli, hogy érvényesüljön az életkorbeli, nemi és sokszínűségbeli esélyegyenlőség minden olyan segítségnyújtási és védelmi programban, amelyet menedékkérők és nemzetközi védelmi státusszal (menekült státusszal vagy kiegészítő védelem valamilyen formájával) rendelkező személyek számára dolgoztak ki. A Menekültlét jelentés amint arra a cím is utal elsősorban az érintettek szemszögéből íródott. A menedékkérőknek és menekülteknek a kormányoktól, az UNHCR-től és a civil szervezetektől eltérően nincs lehetőségük nyilvános véleménynyilvánításra. Nem állnak rendelkezésükre szélesebb körű kommunikációs eszközök, így ez a jelentés azokat szólaltatja meg, akiknek nincs hangjuk. Az érintettek részvételén alapuló felmérés költséges és időigényes: Bulgáriában, a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában több tucat embert foglalkoztat minden évben legalább 10 napig. Az előkészítő munka, maguk a helyszíni látogatások és a felmérések értékelése időt és erőfeszítést igényel. Megéri-e mindez? A négy év tapasztalatot követően a válasz egyértelmű igen. Ezek a helyszíni látogatások a menekültekkel foglalkozó valamennyi érdekelt számára ezek a helyszíni látogatások fontos közvetlen információt szolgáltatnak a valós állapotokról: a multifunkcionális csoportok (MFCs) tagjai, akik az intézmények székhelyén tevékenykednek, betekintést nyernek saját eljárásaik és tevékenységeik gyakorlati hatásaiba, és találkoznak a statisztikai adatok mögött lévő emberekkel. A helyszínen dolgozók kötelesek leülni és meghallgatni kedvezményezettjeiket, illetve megoldásokat találni velük együtt, nem pedig helyettük. A kedvezményezettek számára az éves felmérés számos, rendszerszintű javulást eredményezett. Lengyelországban a menekült gyermekek beiskolázottsága a 2004-es igen alacsony szintről csaknem 100%-ra emelkedett. Szlovákiában a kísérő nélküli 4
Menekültekkel foglalkozó szakemberekből álló munkacsoportok hallgatják meg férfiak és nők, fiúk és lányok panaszait és javaslatait. FOTÓ: UNHCR gyermekek otthonában tapasztalható körülmények számottevően javultak azt követően, hogy az AGDM-jelentés feltárta, hogy a központ nem alkalmas kiskorúak számára. Szlovéniában javult a menedékkérők orvosi ellátásához való hozzáférése, miután egészségbiztosítási kártyát kaptak - hogy csak néhány példát említsünk. A mindennapi élet szintjén is történtek változások: az érintettek részvételén alapuló felmérések segítettek a befogadó állomásokon felmerülő feszültségek enyhítésében és problémák megoldásában. A vezetés elfogadta a lakók javaslatait, ami számos gyakorlati javulást eredményezett. Ezek között szerepel az élelmiszer és az ebéd minőségének javítása, több szappan és mosópor biztosítása, játszóterek kialakítása gyermekek számára, valamint a fűtésrendszerek általános javítása. Ma némi büszkeséggel állíthatjuk, hogy az érintettek részvételén alapuló felmérések eredményei évről-évre jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan terveket és költségvetéseket alakítsanak ki, amelyek jobban megközelítik a közép-európai kedvezményezettek tényleges szükségleteit. Dióhéjban ez az életkor, nem és a sokszínűség szerinti felmérés alapvető célja. Dr. Gottfried Köfner Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közép-európai regionális képviselője 5
Bulgária Statisztika 2008-ban Bulgáriában 23%-kal kevesebben folyamodtak menedékért, mint 2007-ben, mivel mindössze 750 személy kért nemzetközi védelmet. Többségük (46%-uk, azaz 350 fő) Irakból, a második legnagyobb csoport (9%-uk, azaz 70 fő) Örményországból érkezett, illetve 67 hontalan személy is folyamodott védelmért. Összesen 27 kérelmező kapott menedékjogot, ami kétszerese a 2007-es számnak. A kiegészítő védelemben részesülők száma 17%-kal csökkent, 322-ről 267-re, így a teljes elismerési arány az elmúlt évvel összehasonlítva 24%-kal esett vissza. Módszertan Bulgáriában az érintettek részvételén alapuló 2008-as felmérést a júniustól szeptemberig tartó időszakban végezték. A multifunkcionális csoport (MFCs) az UNHCR, az Állami Menekültügyi Hivatal, a Bolgár Vöröskereszt, a Bolgár Helsinki Bizottság, a Caritas Bulgaria, a Menekült Nők Tanácsa, valamint a Menekültek és Migránsok Integrációját Segítő Egyesület képviselőiből állt, akik a 2007-es felmérésben is részt vettek. A multifunkcionális csoport összesen 171 személlyel találkozott, akik közül 102-en voltak felnőtt menedékkérők (76 férfi és 26 nő), és 50 személy rendelkezett humanitárius illetve menekültegyezmény szerinti státusszal (36 férfi és 14 nő). A multifunkcionális csoport 19 menedékkérő és menekült gyermeket kérdezett meg (közülük 17-en családdal együtt lévő, ketten pedig kísérő nélküli kiskorúak voltak). A menedékkérők származási országai Algéria, Afganisztán, Banglades, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Guinea, Irak, Kirgizisztán, Marokkó, Nigéria, Palesztina, Ruanda, Sierra Leone, Sri Lanka, Szíria és Szomália voltak. Az elismert menekültek és a humanitárius védelmi státusszal rendelkezők Afganisztánból, Etiópiából, Irakból és Szudánból származtak, vagy hontalan személyek voltak. Az interjúkra öt városban került sor: az Assenovetzi Otthonban, ahol a szülői felügyelet nélkül lévő gyermekeket gondozzák, a szófiai illetve a banyai befogadó állomáson, a Bussmantsiban lévő külföldiek számára fenntartott ideiglenes fogvatartási központban, valamint szliveni és szófiai magánotthonokban. Annak érdekében, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon az érintettek sokfélesége és egyéni problémái, az interjúkat nem, jogállás és életkor szerinti alcsoportokban folytatták le. 18 50 éves korosztályhoz tartozó menedékkérő férfiak 76 személy; 18 50 éves korosztályhoz tartozó menedékkérő nők 26 személy; 18 50 éves korosztályhoz tartozó elismert menekült férfiak 35 személy; 50 év feletti elismert menekült férfiak 1 személy; 18 50 éves korosztályhoz tartozó elismert, férjezett menekült nők 11 személy; 50 év feletti elismert menekült nők 3 személy; Családdal együtt lévő (menedékkérő és elismert menekült) gyermekek 17 személy; Kísérő nélküli kiskorúak 2 személy. 6
Hosszadalmas őrizet az alternatívák hiánya miatt Azokat, akiket a Bulgáriába történő illegális határátlépés során elfognak, rendszerint őrizetbe veszik; az esetek többségében a bolgár-török határon. A fogdákat a határőrség működteti. A menedékkérelmet benyújtó személyeket rendes körülmények között az őrizetből szabadon kellene engedni, és átszállítani az Állami Menekültügyi Hivatal (ÁMH) által működtetett nyilvános befogadó állomások egyikébe. A gyakorlat azonban az, hogy a menedékkérőket a különleges bánásmódot igénylő csoportok kivételével a szófiai repülőtér közelében fekvő idegenek számára fenntartott ideiglenes szálláshelyre szállítják Bussmantsiba. A létesítményt a Belügyminisztérium Bevándorlási Hivatala működteti. Jelenleg széles körben elterjedtnek tűnik a menedékkérők hosszadalmas őrizetben tartása a határokon és Bussmantsiban egyaránt. Ez a gyakorlat az ÁMH, a Határrendészet és a Migrációs Igazgatóság közötti együttműködési rendeleten alapul. Az Állami Menekültügyi Hivatal azt állítja, hogy a banyai és a szófiai befogadó állomások bizonyos esetekben nem rendelkeznek az összes menedékkérő befogadásához elegendő kapacitással. FOTÓ: IVAN GRIGOROV Bulgáriában széles körben elterjedt gyakorlatnak tűnik a menedékkérők hosszadalmas őrizetben tartása Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a menedékkérők általában nem kapnak egyértelmű tájékoztatást jogi helyzetükről és jogaikról. Nincs elegendő tolmács, különösen a ritka nyelvek esetében. Pénzügyi megszorítások miatt a Bolgár Helsinki Bizottság ügyvédei csak hetente egyszer látogathatnak Bussmantsiba, és megszüntették a menedékkérőknek nyújtott tanácsadási praxisukat a befogadó állomásokon. A bezártság, a bizonytalanság és a kommunikációhiány kombinációja miatt a Bussmantsiban őrizetben tartottak elkeseredettek és kétségbeesettek. Menekült vagyok, nem követtem el bűncselekményt, miért tartanak engem ebben a börtönben? szerette volna megtudni egy fiatal afgán férfi a multifunkcionális csoport tagjaitól, összefoglalva őrizetben tartott társai többségének érzéseit. Nem csak férfiakat tartanak őrizetben Bussmantsiban. Sok esetben kisgyermekes családok töltenek akár több hetet is ebben a börtönszerű intézményben. Férjemmel és kisgyermekeimmel több mint egy hónapja vagyunk itt. Miért zárnak be bennünket? Nem vagyunk bűnözők. Nem akarom, hogy gyermekeim börtönfalak mögött nőjenek fel! mondta a multifunkcionális csoportnak egy elkeseredett közép-ázsiai nő. 7
A nők számára még inkább megterhelő a Bussmantsiban való őrizet. A fogvatartási központ nincs felszerelkezve kisgyermekek elszállásolására és nincs ellátás várandós nők részére sem. A fogda személyzetének nincs képesítése ahhoz, hogy gyermekekkel foglalkozzon. Kívül új homlokzat, belül csótányok A fogdában tartott menedékkérőket később a szófiai vagy banyai befogadó állomásokra szállítják, de ezt követően sem lesz sokkal jobb a helyzet. Az életkörülmények szánalmasak. A menedékkérők régi ágyakkal berendezett, lepusztult szobákban alszanak. A banyai befogadó állomáson nincs elég meleg víz, különösen hétvégéken. A táborlakóknak maguknak kell gondoskodniuk napi szükségleteikről, de nincsenek se konyhai kellékek, se mosógépek. Az emberek életét nyomorúságossá teszik a rossz higiéniás körülmények és az alapvető felszerelések hiánya. A menedékkérők arról számoltak be, hogy aggódnak az egészségükért. Elmondásuk szerint a szófiai befogadó állomás folyosóin csótányok szaladgálnak. A higiéniai helyzet olyan rossz, hogy 2008-ban a szófiai arab közösséghez tartozó nők pénzt gyűjtöttek csótányirtásra azon az emeleten, ahol a kisgyermekes családokat helyezik el. Ilyen körülmények között a befogadó állomáson uralkodó általános légkör rossz. A szegényes felszerelést a közösségi területekről gyakran elviszik az egyes szobákba. A biztonsági őrök nem érzik magukat felelősnek, és nem avatkoznak közbe. A befogadó állomáson felújítások zajlanak, de eddig csak az épület külseje javult, mivel a javítások csak az ablakokra és a homlokzatra terjedtek ki. Hogyan lehet havi 27 euróból megélni? A menedékkérők fejenként havi 27 eurós támogatásban részesülnek, és elvárják tőlük, hogy ebből a pénzből a szálláson kívül felmerülő valamennyi költségüket fedezzék. Ez az összeg még az alapvető élelmiszerek megvásárlására sem elegendő. Különösen a megkérdezett nők adtak hangot az alultápláltság miatti aggodalmaiknak, és elpanaszolták, hogy mennyit küzdenek azért, hogy valahogyan kijöjjenek a pénzből. A gyermekes családok előtt további kihívások állnak. Kisbabám van mondta egy iraki nő. Hogyan fizethetném meg a bébiételt és a pelenkát ennyi pénzből? Váratlan kiadások felmerülésekor a helyzet irányítása gyorsan kicsúszik az ember kezéből. Ha egy családtag megbetegszik, a családoknak nincs elég pénze arra, hogy a beteget orvoshoz vigyék. Az egészségügyi szolgáltatók gyakran azt kérik, hogy közvetlenül nekik fizessenek, vagy azért, mert nem ismerik a menedékkérők biztosítási helyzetét, vagy a korrupció miatt. Az orvosok azt mondták, hogy szívességet tesznek nekem azzal, hogy 100 leva helyett 200 dollárt vesznek át tőlem, mert ők nem pénzváltó iroda. (100 bolgár leva kb. 67 amerikai dollárnak felel meg). Gyógyszer felírása esetén a menedékkérők az élelmiszervásárlás és a gyógyszervásárlás közötti választással szembesülnek. A csoportos megbeszélések során a menedékkérők arra panaszkodtak, hogy a menekültügyi eljárás alatt nem dolgozhatnak. Van két kezem. Adjanak nekem munkát, hogy gondoskodhassak a családomról, nem akarok úgy élni, mint egy koldus mondta egy kétgyermekes szíriai apa. 8
A gyermekes családok számára kihívás, hogy megéljenek fejenként havi 27 euróból FOTÓ: IVAN GRIGOROV A menekültügyi hatóságok ugyanakkor nagyon jól tudják, hogy a menedékkérő férfiak többsége a túlélés érdekében az eljárás alatt is dolgozik (feketén), kitéve magát a kizsákmányolás veszélyének és más kockázatoknak. A beilleszkedés során a két legfőbb kihívás a nyelv és a lakhatás Bulgária korábban nem fogadott be sok külföldit, és kevés tapasztalattal rendelkezik a külföldiek integrálása terén. Az elismert menekültek így egy működésképtelen integrációs programmal, és meglehetősen gyakran negatív közvélekedéssel találják szembe magukat. 2006-ban Bulgária bevezette a Menekültek Nemzeti Integrációs Programját (MNIP), amely bolgár nyelvórákat, napi ösztöndíjat (1,5 euró / iskolai nap), valamint a tanfolyam idejére tömegközlekedési bérletet, társadalmi ismeretek oktatását, szakképzést, lakhatási támogatást és tanácsadást, iskolai tankönyveket, óvodai díjakat és a befogadó állomás elhagyásakor egyszeri átalányösszeget irányoz elő. A program végrehajtása azonban nehézségekbe ütközik a korlátozó belső szabályozások és az állami bürokrácia miatt, és csak Szófiában folyik. A fővároson kívül nincsenek államilag támogatott integrációs projektek. Csak a Vöröskereszt avatkozik be időként a leginkább sürgető vagy akut szükségletekre reagálva. Számos menekült panaszkodott a bolgár nyelvórák rugalmatlanságára, mivel azokat munkaidőben szervezik. Szeretném, ha tudnék esti órákra járni közölte egy 36 éves iraki férfi. A legtöbb elismert menekülthöz hasonlóan dolgoznia kell, hogy fenn tudja tartani családját és nem tud eljárni a csak napközben biztosított órákra. 9
A nők jellemzően azért nem tudnak nyelvórákra járni, mert nem megoldott a gyermekfelügyelet. Ki fog gondoskodni a gyermekeimről, amíg tanulok? kérdezte egy örmény édesanya. Ráadásul a tanítási módszerek sem felelnek meg a menekültek szükségleteinek. Azért estem ki a MNIP programból, mert nem tudok írni. Nem járhattam a tanfolyamra. Mint a legtöbb országban, itt is jelentős probléma a lakhatás az elismert menekültek számára. Megfizethető szállás alig áll rendelkezésre a lakáspiacon, és ha igen, a potenciális bérbeadók idegengyűlölete és rasszizmusa további akadályt jelent a menekültek beilleszkedéséhez vezető úton. Nincs esélyem arra, hogy megfelelő lakást találjak. Amikor a bérbeadók meglátják, hogy a hagyományos fejkendőmet viselem, azt mondják, hogy a lakás nem kiadó mondta a multifunkcionális csoportnak egy 22 éves szíriai muzulmán nő. Az elismert menekültek beszámolói alapján úgy tűnik, a lakástulajdonosok körében általánosan elterjedt ellenérzések vannak azzal szemben, hogy menekülteknek adjanak ki lakást. Albérlőként a menekültek védtelenebbek a bolgároknál és ezért könnyen kizsákmányolás áldozatává válnak, például magasabb bérleti díjat kell fizetniük, mint a helybelieknek. A menekültek az integrációs program keretében jogosultak albérleti támogatásra, de mivel a támogatás összegét nem hangolták a bérleti díjak 2008 közepén tapasztalt emelkedéséhez, ez az összeg sok esetben nem elegendő. Amikor a menekülteket becsapják, aligha számíthatnak arra, hogy a bolgár hatóságok megvédik őket. Egy afgán férfi elmondta a multifunkcionális csoportnak, hogy a bérbeadója közölte vele, hogy távozzon; de nem adta vissza a kauciómat. Amikor hívtam a rendőrséget, azt mondták, hogy igaza van. 2006-ban Bulgária bevezette a Nemzeti Integrációs Programot menekültek számára, amely AGDM egyéb Jelentés 2008 szolgáltatások mellett bolgár nyelvórákat is előirányoz 10 FOTÓ: IVAN GRIGOROV
Az iskolai beiratkozás késedelmes és problematikus A fiatal generáció legfőbb beilleszkedési eszköze az oktatás, de a menedékkérő és a menekült szülőkkel és gyermekeikkel folytatott beszélgetések ezen a területen számos problémát tártak fel. A gyermekek bolgár iskolákba történő beiratása igen bürokratikus eljárás. Különösen megnehezedik a folyamat, ha a gyermekek nem rendelkeznek a korábbi oktatásukra vonatkozó bizonyítványokkal. Az Állami Menekültügyi Hivatal bolgár nyelvtanfolyamai nem vehetők igénybe egész évben. Ha egy család rosszkor érkezik, a gyermekek nem tudják elkezdeni a nyelvtanulást. Ezen kívül ezeket a tanfolyamokat nem hangolják össze az iskolai felvételi vizsgákért felelős Oktatási Felügyelettel, a gyermekek tehát nincsenek felkészülve az adott vizsgák letételére. Mindezek miatt nem meglepő, hogy a menedékkérő gyermekek körében az beiskolázottság aránya riasztóan alacsony. A 16 18 éves fiúkat gyakran dolgozni küldik, a lányokat pedig 14 éves koruktól azért tartják otthon, hogy segítsenek a háztartási teendőkben. Az előző évekhez képest elért javulás A befogadó állomásokon javult a biztonság. A multifunkcionális csoport nem kapott panaszokat a banyai egészségügyi szolgálatoktól. 2008-ban a szófiai és banyai befogadó állomásokon felújították a fűtésrendszert és az ablakkereteket. A banyai befogadó központban felújították a padlóburkolatot. A szófiai befogadó állomáson az ötödik és hatodik emeleti szobákat 2007-ben felújították (de azóta nem használják). Bulgáriában riasztóan alacsony az iskolalátogatás a menedékkérő gyermekek körében 11 FOTÓ: IVAN GRIGOROV
A multifunkcionális csoport ajánlásai Támogatni kell a menedékkérők számára a Bolgár Köztársaság területére való akadálytalan bejutást, és meg kell erősíteni a visszaküldés tilalmának elvét a Határrendészet képzése révén, tájékoztató anyagok kiosztásával, valamint tolmácsok biztosításával a ritka nyelveken; Meg kell akadályozni a szófiai repülőtér közelében Bussmantsiban lévő külföldiek számára fenntartott ideiglenes fogvatartási központban a menedékkérők elhúzódó őrizetét, továbbá biztosítani kell a megfelelő időben történő átszállításukat az Állami Menekültügyi Hatóság (ÁMH) regisztrációs befogadó állomásaira. Rendszeres ellenőrzéssel és az ÁMH-ra gyakorolt nyomással meg kell akadályozni a menedékkérő családok őrizetben tartását, különös tekintettel a gyermekes családokra. Időközben képzést kell nyújtani a személyzetnek a leggyakoribb származási országokból érkezett menedékkérőkkel való foglalkozásról. Javítani kell a befogadó állomások elszállásolási feltételeit a következőkön keresztül: közben kell járni az ÁMH-nál a banyai és a szófiai állomás felújításának folytatásáért (konyhák felszerelése), több segítséget kell nyújtani élelmiszerek, csecsemőellátás, takarók stb. Biztosításával és mosógépek üzembe helyezésével, valamint szigorúbban kell ellenőrizni a létesítmények karbantartását; Gyors és rendszeres hozzáférést kell biztosítani a menedékkérők és az elismert menekültek számára az egészségügyi ellátáshoz a menekültek egészségbiztosítására vonatkozó, a nemzeti adatbázissal kompatibilis információ-megosztási munkarendszer kidolgozásával, elő kell segíteni az újonnan elismert menekültek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, elkerülve a menedékkérők és a menekültek késedelmes felvételét, és tájékoztató anyagokat bocsátva rendelkezésükre; Biztosítani kell az elismert menekültek számára az integrációs programhoz (MNIPhez) való hozzáférést, tájékoztató anyagok szétosztásával és az ÁMH személyzetének folyamatos képzésével; Ösztönözni kell a bolgár nyelvi képzés alternatív formáit azon elismert menekültek számára, akiket felvettek az MNIP-be, és azok számára is, akiket nem, továbbá a menedékkérőknek is fel kell ajánlani a bolgár nyelvi képzést. Megfelelő mennyiségű bolgár nyelvórát kell biztosítani a menekült gyermekek számára jövőbeli iskolai beiratkozásuk megkönnyítése érdekében. (Például az Assenovetzi Szociális Gondozó Otthon gondozásában lévő elismert menekült gyermekek nem járnak iskolába, és nem részesülnek bolgár nyelvi képzésben sem); Biztosítani kell, hogy a gyermekek beiratkozzanak, és ne maradjanak ki az iskolából. A menekült közösségnek egyesítenie kell az erőforrásait, hogy motiválja a szülőket gyermekeik iskolába küldésére. Az ÁMH-nak, az Állami Gyermekvédelmi Hivatalnak és a részt vevő civil szervezeteknek tájékoztató értekezleteket kell szervezniük a szülőknek, és motiválniuk kell a 16 18 éves fiúkat és a 14 18 éves lányokat, hogy maradjanak az iskolában. Iskolai terjesztésű tájékoztató anyagokat kell biztosítani a menekült gyermekek alkalmazkodásának elősegítése, valamint kidolgozni és megerősíteni az Assenovetzben gondozott, kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó ellenőrzési mechanizmusokat; 12
Szembe kell szállni az idegengyűlölettel és a rasszizmussal. Ezek a menekültek életének különböző területein nyilvánulnak meg: az iskolákban, az intézményekben, valamint a szélesebb társadalomban. A Menekültügyi Hivatalnak pro-aktívabbnak kell lennie az idegengyűlölet elleni küzdelemben és az ehhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása során. A téma megközelíthető az iskolatársak egymás közötti oktatásával, vagy a menekült közösségi szerveződések ösztönzésével. Az ilyen szervezetek közvetítőként járhatnak el a hatóságok valamint a menedékkérők és a menekültek között. Fontos felhívni a média figyelmét is, és újító módon pozitív tájékoztatást nyújtani a szélesebb társadalom számára; ez utóbbiban szerepet kapthatnak a nagyobb egyházak és vallási közösségek is; Küzdeni kell a gyermekmunka ellen speciális tanácsadási program kidolgozásával, valamint felügyelt legális foglalkoztatás kialakításával és esti oktatásra irányuló lobbi tevékenységgel; A multifunkcionális csoport a következő komoly gondokat is feltárta: nehéz a lakhatáshoz jutás az idegengyűlölet, a kevés rendelkezésre álló pénz, és a menekültek sebezhetőségét kihasználó bérbeadók miatt; hiányoznak azok a tanulmányi eredményekre vonatkozó dokumentumok és képesítő bizonyítványok, amelyeket a menekültek nem tudtak magukkal hozni; jellemző a biztonság hiánya, az elszigeteltség és a sebezhetőség, különösen a férjezett/egyedülálló nők, egyedülálló anyák és az idősek esetében. 13
Cseh Köztársaság Statisztika 2008-ban Csehországban 32 országból 1656 személy kért nemzetközi védelmet. Az előző évhez képest, amikor a kérelmezők száma elérte az 1878-at, Csehországban mintegy 12%-os csökkenést figyelhetünk meg. Menedékjogot összesen 157 kérelmezőnek biztosítottak, míg kiegészítő védelmet 132 személy kapott, ezzel az elismerési arány csaknem 22%-ra emelkedett. A 2007-es évhez hasonlóan a nemzetközi védelem iránti kérelmek többségét ukránok nyújtották be (321 kérelmet, az összes új kérelem 19%-át), őket török (251, azaz 15%) és mongol (193, azaz 12%) állampolgárok követték. Módszertan Az érintettek részvételén alapuló, az UNHCR hatáskörébe tartozó valamennyi csoportra kiterjedő felmérésnél a régió egyéb országaihoz képest a prágai iroda más megközelítés mellett döntött. A tényfeltárás alkalmazási körét néhány kulcskérdésre szűkítették, és ezeket mélyrehatóan elemezték. 2007-ben a menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek többször is különösen nagy gondot okozó problémaként említették a cseh nyugdíjrendszerhez való hozzáférést. Ezért a prágai iroda partnereivel szoros együttműködésben úgy döntött, hogy ezeket a megállapításokat 2008-ban is nyomon követi és alaposabban megvizsgálja. Ez a sajátos megközelítés a multifunkcionális csoport összetétele és az értékelés módszertana tekintetében is kiigazításokat tett szükségessé. A multifunkcionális csoport (MFCs) törzstagjai az UNHCR munkatársai és számos civil szervezet, többek között az Organizace pro pomoc uprchlíkům (Menekültsegélyező Szervezet, OPU), a Sdružení občanů zabývajících se emigranty (Bevándorlókkal Foglalkozó Polgári Egyesület, SOZE), a prágai székhelyű Centrum pro integraci cizinců (Külföldiek Integrációs Központja, CIC), és a Poradna pro integraci, (Integrációs Tanácsadó Központ, PPI) képviselői voltak. A csoportot és munkáját ugyanakkor eseti alapon különböző államigazgatási szervek, többek között a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, az Ombudsmani (Állami Jogvédelmi Biztosi) Hivatal számos szakértője támogatta. Az első szakaszban a multifunkcionális csoport a lehető legtöbb információt gyűjtötte össze a nyugdíjproblémákkal kapcsolatosan. Az MFCS törzstagjai több tucat félig strukturált beszélgetést folytattak azokkal a nemzetközi védelemben részesült kedvezményezettekkel, akik nem fértek hozzá a cseh nyugdíjrendszerhez a rokkantsági vagy öregségi nyugdíj kérelmezésekor. Ezzel párhuzamosan a multifunkcionális csoport teljes létszámban továbbra is találkozott megállapításaik megvitatása és koordinálása érdekében. Az interjúk a menekültek korábban a származási országukban illetve már a Cseh Köztársaságban megszerzett foglalkoztatási adataira összpontosultak. Az interjúkat az 14
Számos idős és fogyatékossággal élő menekültnek nincs hozzáférése a nyugdíjrendszerhez FOTÓ: LIBA TAYLOR UNHCR és a CIC prágai irodáiban, a PPI prágai és usti nad labemi intézményeiben, az OPU prágai és brnoi irodáiban, a brnoi SOZE-nál, valamint a Belügyminisztérium által Jaroměř és Havířov településeken működtetett két integrációs létesítményben folytatták. A multifunkcionális csoport több tucat férfit és nőt kérdezett meg, a nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy rokkantsági nyugdíjra szoruló személyekre helyezve a hangsúlyt. Az adatgyűjtést követően az MFCS megrendelt egy tanulmányt, amely jogalkotási megoldásokat javasol majd a problémára. A rendkívüli esetekhez nem eléggé rugalmas a rendszer Az interjúk megerősítették, hogy számos idős és fogyatékossággal élő menekültnek nincs hozzáférése a nyugdíjrendszerhez. Ha valaki különböző országokban szerez nyugdíjjogosultságokat, rendes körülmények között a nyugdíjalapok összegyűjtenek minden információt, és azt követően számítják ki a halmozott fizetési éveken alapuló végleges összeget. A cseh nyugdíjbiztosítási rendszeren belül a nyugdíjjogosultságokat meghatározó egyik kulcsfontosságú tényező a nyugdíjbiztosítás hossza. A más országokban befizetett nyugdíjjárulékokat csak azzal a feltétellel veszik figyelembe, ha Csehországnak kétoldalú vagy nemzetközi társadalombiztosítási megállapodása van az adott országgal, és ha rendelkezésre állnak információk. 15
A Cseh Köztársaság azonban a nyugdíjalapok együttműködése tárgyában csak korlátozott számban írt alá ilyen együttműködési megállapodásokat. Sőt, ennél is lényegesebb, hogy a nemzetközi védelemben részesülők nem tudnak származási országaikkal vagy állami nyugdíjalapjaikkal kommunikálni. Szeretném tudni, hogy mi a teendőm: amikor nyugdíjat igényeltem, azért utasították el a kérelmemet, mert nem tudom bizonyítani, hogy ezekben az években dolgoztam odahaza. Menekültként viszont hogyan szerezhetek ilyen igazolást az otthoni hatóságoktól? Még a hatóságoknak is azt tanácsolják, hogy ne hozzanak védett információkat az otthoni kormány tudomására mondta egy fehérorosz menekült nő. Tehát egy munkával eltöltött élet után a teljes mértékben szociális ellátásoktól függő menekültek végül gyakran nyugdíj nélkül maradnak. A multifunkcionális csoport tagjai számos interjú során megfigyelték, hogy ennek milyen demoralizáló hatása van. Miért kell könyörögnöm ezekért az ellátásokért? Több mint huszonöt évig dolgoztam odahaza, de itt úgy bánnak velem, mintha egész életemet csavargással és semmittevéssel töltöttem volna panaszkodott egy iraki menekült. Míg általában az elismert menekültek a cseh állampolgárokéval megegyező nyugdíjbiztosítási jogokhoz férnek hozzá, a szükséges nyugdíjbiztosítás minimális időtartamától nem lehet eltekinteni. Ugyanakkor a cseh hatóságok általában nem képesek megbízható módon megállapítani, hogy a menedékjoggal rendelkezőknek volt-e nyugdíjbiztosítása származási országukban. Ez azokra az országokra is vonatkozik, amelyek kétoldalú társadalombiztosítási egyezménnyel rendelkeznek a Cseh Köztársasággal. Következésképp a nyugdíjakhoz való hozzáférés szinte lehetetlen sok Csehországban élő menekült számára. A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a cseh nyugdíjbiztosítási rendszer törvényei és szabályozása nem elég rugalmasak ahhoz, hogy a menekültek számára speciális megoldásokat alakítsanak ki. A Cseh Köztársaságban más szociális jóléti alrendszerekhez való hozzáférés kevésbé nehéz 16 FOTÓ: LIBA TAYLOR
A tanulmány azt is megállapítja, hogy Csehországban más szociális jóléti alrendszerekhez kevésbé nehéz hozzáférni, mivel ezek olyan támogatások, amelyeket csak a Cseh Köztársaságban való tartózkodáshoz és az egyéni rászorultsághoz kapcsoltak, nem pedig éveken át tartó befizetéshez, mint a nyugdíjakat. A multifunkcionális csoport ajánlásai Saját tapasztalatai és a tanulmány megállapításai alapján a multifunkcionális csoport a következő ajánlásokat fogalmazta meg: A nemzetközi védelmi státusszal rendelkező személyek problémája sem elszigetelten, sem csak a nyugdíjbiztosítás szűk területén nem kezelhető, mert az a helyi lakossággal szemben a menekültekre nézve nemkívánatos pozitív diszkriminációt eredményezne. A célcsoport számára külön szociális támogatások bevezetése járható megoldás lehet, de ez még mindig nem teljesen rendszerszemléletű megoldás. A legjobb megoldásnak egy olyan integrált rendszer létrehozása tűnik, amelyet kifejezetten azon személyek számára alakítanak ki, akik esetében objektív okok alapján nem lehet megállapítani a Cseh Köztársaság területén keletkezett foglalkoztatási időt (nyugdíjbiztosítást), de akiknek az országban való tartózkodása Csehország érdeke, illetve akikkel szemben Csehországnak bizonyos kötelezettségei vannak. Az ilyen kategóriákba beletartozhatnak az áttelepített kisebbségi csehek, stb. Mivel ez több minisztérium (a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, illetve esetlegesen az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) hatáskörébe tartozó terület, helyénvaló lenne egy illetékes tárcaközi koordinációs szerv létrehozása. A szerv a témában jártas szakértőkből állna, és közvetlen felelősséggel tartozna egy kijelölt kormánytag felé, vagy az Emberi Jogokért Felelős Kormánytanács részeként tevékenykedne. 17
Magyarország Statisztika 2008-ban kis mértékben, 9%-kal csökkent a menedékkérők száma, mivel csak 3120-an kértek védelmet Magyarországon, míg 2007-ben 3425-en. Ehhez hasonlóan enyhén, 5%-kal csökkent az elismerések száma, a kiegészítő (oltalmazott) státuszok száma ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt, 69-ről 130-ra, ami 88%-os növekedést jelent. Az elismerések összesített száma így 22%-kal 290-re növekedett. A védelmet kérők legnagyobb csoportja (1513 fő, azaz a menedékkérők 51%-a) 2007- hez hasonlóan Szerbiából érkezett, őket a pakisztániak (246 fő, azaz 8%), a grúzok (165 fő, azaz 5%), az irakiak (125 fő, azaz 4%) és az afgánok (116 fő, azaz 4%) követik. Módszertan Az érintettek részvételén alapuló negyedik helyszíni felmérésre Magyarországon 2008. szeptember 15 26. között került sor, de az előkészületek több héttel korábban megkezdődtek. Magyarországon a multifunkcionális csoport (MFCs) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Református Egyház Menekültmissziója és az UNHCR képviselőiből állt. A multifunkcionális csoportnak összesen 13 tagja volt, összetételében megfelelő arányban voltak a korábbi felmérések tapasztalataival rendelkező régi tagok, valamint újonnan csatlakozó szakemberek. A MFCS különböző összetételekben a következő csoportoknál tett látogatást: Újonnan érkezettek a Határőrség nyírbátori, kiskunhalasi és győri őrzött szálláshelyein, a budapesti nemzetközi repülőtér fogdájában, valamint a békéscsabai Befogadó Állomáson; a debreceni Menekülteket Befogadó Állomáson, egy debreceni óvodában, valamint a Nyírbátori közösségi szálláson élő menedékkérőknél; a bicskei elő-integrációs állomáson élő elismert menekülteknél; a bicskei Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában élő, szüleiktől elszakított menedékkérő és menekült gyermekeknél; egy budapesti iskolában lévő menedékkérő és menekült gyermekeknél. A multifunkcionális csoport tagjai összesen 166 személlyel (47 nővel és 109 férfival) találkoztak, akik vagy menedékkérők, vagy menekültek, illetve más típusú nemzetközi védelemben részesülő személyek voltak. Közülük 21 személy volt fogdában (6 nő és 15 férfi), és 14-en voltak szüleiktől elszakított gyermekek (12 fiú és 2 lány). A 142 megkérdezett felnőtt közül csak néhányan voltak 50 év felettiek, ami általánosságban is jellemzi a magyarországi menedékkérő populáció összetételét. 18
Tüntetés a bicskei Menekülteket Befogadó Állomáson: a táborlakók a feltételek és a szolgáltatáok romlására panszkodtak FOTÓ: UNHCR / LENGYEL Valamennyi vélemény megismerése érdekében az MFCS tagjai beszélgetéseket folytattak 43 szakemberrel is kormányhivatalokból, önkormányzatoktól, továbbá a meglátogatott létesítményekben jelen lévő civil szervezetek szociális munkásaival. A multifunkcionális csoport mindhárom felmérési módszert alkalmazta, azaz a részvételen alapuló megfigyelést, a félig strukturált beszélgetéseket és a fókuszcsoportokban megvalósított strukturált beszélgetéseket, amelyek során a kedvezményezettek száma lehetővé tette az életkor, a nem és az etnikai háttér szerinti csoportalakítást. Az új rendszer alulfinanszírozott és létszámhiányos 2008-ban Magyarország átszervezte a menedékjogi rendszert. Így az egyes befogadó létesítményekben többé már nem vegyesen vannak az újonnan érkezettek, a menedékkérők, a szüleiktől elszakított gyermekek és az elismert menekültek, hanem a befiogadó állomások az adott csoportok valamelyikére szakosodnak. Az újonnan érkező menedékkérőket vagy őrzött szálláson (gyakorlatilag fogdában), vagy a békéscsabai zárt szűrő létesítményben szállásolják el 15 napig. Azokat, akik beléphetnek a menekültügyi eljárásba, ezt követően a nyitott debreceni Menekülteket Befogadó Állomáson helyezik el. A szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekeket a bicskei Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában szállásolják el. A nemzetközi védelemben részesülőket a bicskei nyitott előintegrációs állomáson helyezik el. Bár ez az új struktúra papíron jól mutat, a multifunkcionális csoport jelentős gyakorlati hiányosságokat tárt fel. Az MFCs-nek az volt az általános benyomása, hogy Magyarországon a menedékkérők és menekültek viszonylag alacsony száma ellenére a menekültekkel foglalkozó munkatársak túlterheltek és meglehetősen frusztráltak, a kedvezményezettek pedig a feltételek és a szolgáltatások romlására panaszkodtak. 19
Elviselhetetlen unalom: az internethez, a sportlétesítményekhez, valamint a kreatív tevékenységekhez való hozzáférés vagy elégtelen vagy rosszul szervezett FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA Az új rendszer működését az nehezíti, hogy több, egymással nem megfelelően összekapcsolódó alrendszerből áll. Bizonyos feladatokat egyáltalán nem látnak el. Nem létezik például olyan mechanizmus, amely a korai szakaszban felismerné a speciális szükségletekkel rendelkező személyeket. A nemzetközi védelem kedvezményezettjeinek hosszú időszakokat kell eltölteniük a befogadó állomáson anélkül, hogy elő-integrációs segítséget bocsátanának a rendelkezésükre. Az eljárási szakaszból az integrációs szakaszba vezető átmenet hosszadalmas lehet. Mire az elismert menekültek Bicskére érnek, és megszerzik valamennyi hivatalos okmányukat, az egyéves elő-integrációs szakaszból már négy hónap eltelik fejtette ki a bicskei Menekülteket Befogadó Állomás egyik munkatársa. Azt is megfigyelték, hogy a problémák főként rendszerbeliek, amelyek végül a konkrét helyszíneken is éreztetik hatásukat. A rendszer támogatottsága sem az emberi, sem a pénzügyi erőforrások tekintetében nem tűnik megfelelőnek. Az alapvető szolgáltatásokat (például a befogadó állomások őrzését és takarítását) gyakran a szükséges minőségellenőrzési mechanizmusok nélkül szervezik ki külső szolgáltatóknak. A menedékkérők és a menekültek nem kapnak megfelelő ellátást ruhából és cipőből. A létesítmények többségében arról számoltak be a lakók, hogy szeptemberben a hideg idő beálltával nem tudtak megfelelő méretű meleg ruhához vagy cipőhöz jutni. A multifunkcionális csoport számos panaszt hallott a fürdőszobák és a mosdók színvonalon aluli állapotáról, a higiéniai kellékek, köztük a csecsemőpelenkák hiányáról, valamint a lakókat provokáló őrökről. A férfi mosdóban kibírhatatlan a szag. Semmi sem működik megfelelően közölte egy iraki menedékkérő férfi. A multifunkcionális csoport gyakorlatilag minden létesítményben hallott az elviselhetetlen unalomra vonatkozó panaszokat. A változásokhoz pénzre és önkéntesekre lenne 20
szükség. A legtöbb létesítményben gyakran elégtelen vagy rosszul szervezett az internethez, sportolási lehetőségekhez, valamint a kreatív tevékenységekhez való hozzáférés. Hiányoznak azok a munkatársak is, akik képzéseket és szabadidős tevékenységeket tudnának kínálni a lakók részére. A táborban a tornaterem hét közben csak néhány óráig tart nyitva, hétvégén pedig teljesen zárva van. Ha szép az idő, találunk valami tennivalót, de télen, hétvégéken néha nagyon unatkozunk panaszkodott egy fiatal afgán menedékkérő. Az embereket tovább demoralizálja a tény, hogy nem értik, mi történik velük. Hiányoznak a könnyen érthető tájékoztató anyagok a menekültügyi eljárásról, valamint arról, hogy mit hoz a jövő a menedékkérelem elismerése vagy elutasítása esetén. Van néhány olyan kérdés, ami elsőre ugyan jelentéktelennek tűnik, azonban egy olyan átgondolatlan és merev rendszert sejtet, amely megkeseríti az emberek életét. A bicskei elő-integrációs szakasz célja, hogy az emberek felkészüljenek a függetlenné válásra. A menekülteknek azonban nincs lehetőségük az önállódosára, például nem kapnak elég pénzt ahhoz, hogy maguknak főzzenek a tábori menzán kell étkezniük, akár szeretik az ételt, akár nem. Mivel többnyire nem szeretik, az étel nagy része a szemétben köt ki. Az itteni étel nagyon eltér az általunk megszokottól. Ezért ritkán eszünk a tábori menzán, inkább készítünk magunknak valamit. Erre a zsebpénzt használjuk, de az nem elég, és nehéz beszerezni a megszokott hozzávalókat. Hiányoljuk az arab fűszereket panaszkodtak a szomáli menekült nők. Mindezek a tényezők a lakók részéről csalódottságot, vandalizmust és agresszív viselkedést eredményeznek. Börtönnek látszik és érződik A menedékkérők őrizetben tartásának időtartama és körülményei Magyarországon évek óta aggodalommal töltik el a multifunkcionális csoportot. 2008-ban a helyzet általában véve változatlan maradt. A közigazgatási őrizet általánosságban túlságosan szigorúvá vált. Azoknak a külföldieknek, akik csak kisebb szabálysértést követtek el, keményebb körülményeket kell elviselniük, mint a bűnözőknek, mivel a mozgásszabadságuk nagyon korlátozott. Azt mondják nekem, hogy ez nem börtön, hanem ideiglenes őrizet, de börtönnek látszik és érződik mondta a multifunkcionális csoportnak egy fiatal koszovói menedékkérő. Magyarországon a külföldiek számára létesített őrzött szálláshelyeket nem börtönnek szánták, de olyan látványt és érzést keltenek, mint a kiemelt biztonságú fegyházak. Két helyen, Nyírbátorban és Kiskunhalason a hálószobákat még napközben is zárva tartják, a székeket és az asztalokat a padlóhoz rögzítik. Az őrizetben tartottaknak kevés bútoruk van, személyes tárgyaikat pedig elveszik tőlük. A plafonon nagyon erős fényforrás van, amelyet a lakók nem tompíthatnak, illetve nem kapcsolhatnak le, ez kizárólag központilag történik, szigorú időrendet követve. Az őrizeteseket és a látogatókat üvegfallal választják el egymástól. Bárcsak lehetne óránk a falon! Elveszik tőlünk a mobiltelefonjainkat, amelyeken általában az időt nézzük. Telefon és óra nélkül nehéz követni az időt ez koszovói albán őrizetben tartottak véleménye. 21
Habár ezt a típusú szigorú rendszert eredetileg csak kivételesen vezették be a már nem működő nagykanizsai közigazgatási fogdában, a látogatások során kiderült, hogy a kivétel mára szabállyá vált. Ugyanezt a szigorú rendet alkalmazzák jelenleg Nyírbátorban és Kiskunhalason is. Az egyetlen hely, ahol emberségesebb és liberálisabb az elbánás, és a fogdán belül több a mozgásszabadság, a győri őrzött szálláshely. Az őrizetben tartottak legkellemetlenebb élménye a teljes elszigeteltség érzése. A dohányosok legalább óránként egyszer kimehetnek a folyosóra mondta egy fiatal koszovói albán menedékkérő. De mivel én nem dohányzom, soha nem hagyhatom el ezt a cellát! Sem tennivaló, sem olvasnivaló nincs. Nyírbátorban a magáncélú telefonhívások napi egy hívásra korlátozódnak és legfeljebb ötpercesek lehetnek. Az őrök habozás nélkül félbeszakítják a hívást mondat közepén, ha az időkorlát lejár. Mivel az őrök általában általában nem beszélnek idegen nyelveket, a velük való kommunikáció is rendkívül korlátozott. A multifunkcionális csoport legaggasztóbb felfedezése az volt, hogy az őrizetben tartott menedékkérők nem képesek megalapozott döntéseket hozni arról, hogy milyen jogi lépéseket tegyenek, mivel nincs számukra érthető tájékoztatás a Dublin II eljárásról vagy a menekültstátusz meghatározásáról. Nem követtem el bűncselekményt. Hazámban üldöztek. Miért kell börtönben lennem? kérdezték az őrizetben tartottak. Sok őrizetes tudakolta a multifunkcionális csoporttól, hogy meddig tartják őket fogdában, illetve, hogy mi történik majd velük. A nők számára a fogda még rosszabb. Nagyon kevés nő kerül végül őrzött szálláshelyre, így gyakran találják magukat egyedül a nőknek fenntartott szakaszban, ahol szólniuk sincs kihez. Az őrizetben tartott férfiak, ezzel szemben legalább összegyűlhetnek a közösségi helyiségben, ahol hozzáférnek a televízióhoz (igaz, csak magyar csatornák vannak) és közösen étkeznek. Ezenkívül a Határőrségnél is nagyon kevés női alkalmazott van. Mivel az őrzött szálláshelyeken az őrök általában nem beszélnek idegen nyelveket, a kommunikáció rendkívül korlátozott. FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA 22
A határőrök ellátják a fogdában tartottak őrzésével kapcsolatos feladatokat, de nem ismerik a menekültügyi eljárást. Megkérdezésükkor az őrzött szálláshelyek munkatársai nem tudtak tájékoztatást adni az őrizetben tartott menedékkérők menekültstátuszelbírálási eljárásáról. Két éve az UNHCR szórólaptárolókat biztosított a Határőrség számára, hogy kihelyezhessék az őrzött szálláshelyeken. A multifunkcionális csoport beszámolt róla, hogy ezek a tárolók ténylegesen ott voltak az őrzött szálláshelyeken, bennük az információs szórólapokkal. Az őrizetben tartottaknak elméletileg lehet jogi tanácsadójuk, de ezzel nincsenek tisztában, illetve azt sem érik, hogy ez hogyan segíthet nekik. Nyírbátorban csak egy alig észrevehető hirdetmény van a TV szobában az ügyvéddel való beszélgetés lehetőségéről, és az őrizetben tartottaknak kérniük kell a vele való találkozást, de ezt nem sokan használják ki. Semmi rosszat nem tettem, nincs szükségem ügyvédre mondja egy őrizetben tartott albán férfi. A multifunkcionális csoport megállapította, hogy nem ritka, hogy a menedékkérők több mint 15 napot (az előzetes szűrő eljárás időkorlátja) töltenek őrizetben, anélkül, hogy áthelyeznék őket a nyitott befogadó állomásra. Akadályokat gördít a Ramadán megtartása elé, hogy nem biztosítanak lehetőséget az eltérő étkezési rend betartásához, illetve az őrizetben tartottak nincsenek tisztában a meglévő, korlátozott lehetőségekkel. Füldugóval alszom, mert félek a csótányoktól A debreceni befogadó állomás Magyarország legnagyobb menekültügyi létesítménye. Rendeltetése szerint ez a magyarországi menedékkérők központi szálláshelye, amíg ügyükben az eljárás folyik. A volt laktanyából kialakított tábor kapacitása közel 1300 fő; a multifunkcionális csoport látogatásai idején a táborban csupán 366-an laktak. A látszólag alacsony kihasználtság ellenére a tábor vezetése azzal küzd, hogy míg a lakók száma jelentősen megnőtt, a személyzet létszáma és a rendelkezésre álló pénzügyi források csökkennek. A feltárt problémák ismét rendszerbeli hiányosságokra utalnak. Bár a három szociális munkás, az önkéntesek és a Református Egyház segítségét a lakók segítőkésznek értékelték, a táborban nem könnyű az élet. A higiénia komoly aggodalomra ad okot, ezt nők és férfiak egyaránt kifejezésre juttatták. Az intézményekben a higiéniai feltételek jóval az elvárható színvonal alatt vannak, mindenütt csótányok vannak. Füldugóval alszom, mert attól félek, hogy éjszaka csótányok másznak a fülembe mondta a multifunkcionális csoportnak egy kubai menedékkérő. A fürdőszobák és a mosdók borzasztó állapotban vannak, különösen az egyedülálló férfiak épületében, a konyhák koszosak és a készülékek nem működnek. Mivel a környezet lerobbant, az emberek nem érzik kötelességüknek, hogy ügyeljenek a dolgokra. A bútorokat és a berendezéseket folyamatosan tönkreteszik, a karbantartás pedig nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a folyamatos és kreatív vandalizmussal. A lakóknak maguknak kell mosniuk saját ágyneműiket, de csak rossz minőségű mosóport kapnak (amelyről néha kiderül, hogy valójában só). A mosási rendelkezések egészen furcsák: Ha mosógépet akarunk használni, a recepcióra kell mennünk engedélyt kérni. Azután az udvaron át elcipeljük a mosógépet (!) az épületig, kimosunk, majd vissza kell vinnünk mesélte több lakó a multifunkcionális csoportnak. 23
Az unalom és a monotónia Debrecenben is probléma: nagyon kevés a gyermekeknek szóló szabadidős tevékenység vagy program FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA Néhányan nem étkeznek a közösségi konyhában, mivel a higiéniai feltételeket (kenyeres zacskókban talált csótányok) elfogadhatatlannak találják. Emellett a lakók közül sokan muzulmánok, és aggódnak amiatt, hogy esetleg sertéshús lehet a menüben. Kisgyermekes édesanyák arra panaszkodtak, hogy az étel nem megfelelő kisbabák számára. A létesítmények többségéhez hasonlóan a menedékkérők itt is panaszkodtak arra, hogy nem kapnak elegendő tájékoztatást a helyzetükről, valamint elmondták, hogy magasabb színvonalú jogsegélyt szeretnének. A táborban van egy civil szervezethez tartozó ügyvéd, de sok menedékkérő nem teljesen érti, hogy mi a szerepe, mivel az egész menekültügyi eljárást nem értik. Úgy tűnik, hogy a kulturális különbségek szintén szerepet játszanak, mivel az ügyvéd egy fiatal nő, számos menedékkérő férfinak kétségei vannak a szakmai képességeit illetően. A lakók és a tábori személyzet közötti kommunikációt hátráltatják a nyelvi akadályok. Ez vonatkozik az egészségügyi személyzetre is, ami a megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutást nehezíti meg. Az unalom és a monotónia ugyancsak problémát okoz. Nagyon kevés oktatás vagy délutáni szabadidős tevékenység van. Van egy internetszoba, de kevés a számítógép, és azok is lassúak. 24
Van hol aludnunk, van mit ennünk, nem fázunk, és biztonságban érezzük magunkat. De fogalmunk sincs arról, hogy mi történik majd velünk, nem tudjuk, hogy milyen lesz a jövőnk mondják a szomáli menekült nők. FOTÓ: UNHCR / LENGYEL Beilleszkedési problémák: Hiányzik a lelki nyugalmam A bicskei elő-integrációs állomáson élő elismert menekültek általában elégedettek a tábori feltételekkel: a biztonság, a tisztaság, a nyelvórák, a programok és a szolgáltatások megfelelőek, a tábor személyzete barátságos és segítőkész. A magyar társadalomba történő tényleges beilleszkedésük jövőbeli perspektívája azonban aggodalommal tölti el őket. Van hol aludnunk, van mit ennünk, nem fázunk, és biztonságban érezzük magunkat. De fogalmunk sincs arról, hogy mi történik majd velünk, nem tudjuk, hogy milyen lesz a jövőnk mondják a szomáli nők. Összesen egy évet irányoznak elő a kulturális és nyelvi ismeretek elsajátítására, munkahely és szálláslehetőség találására, valamint a táborból való kiköltözésre. A táborban élő szomáli menekültek többsége azonban súlyosan traumatizált, és aggódnak távol lévő családjaikért. Hiányzik a lelki nyugalmam, nagyon aggódom a hazámban maradt gyermekeimért, családomért. Alig tudok aludni, alig tudok másra gondolni, mint rájuk. Nagyon nehéz így magyar nyelvórákra járni és a tanulni, mivel nem tudom kirekeszteni az aggodalmat mondta egy elkeseredett szomáli asszony. A menekültek rendszeresen járnak nyelvórákra, és a szociális munkások segítségét igénybe véve munkahelyet és szállást keresnek a városban. Kitartásuk ellenére gyakran rasszizmussal, idegenkedéssel és bizalmatlansággal szembesülnek a magyar társadalom részéről. 25