Parasit. Hun». 5. 217-224. 1972. Háziállatok parazitózisainak preventív terápiája Vizsgálatok a Furidin és a Kodanin hatékonyságáról Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Mind hazánkban, mind a külföldi államokban a különféle állatbetegségekből, az elhullásból és a kényszervágásból származó veszteségek jelentős hányadáért a parazitózisok felelősek.becslés szerint az állatbetegségekből eredő összveszteségek mintegy egyharmadát a paraziták okozzák. Ez a hatalmas kártétel szinte kötelezően előirja a parazitás bántalmak elleni tervszerű,szervezettebb védekezést. Bár a parazitológiai tudomány a gyakorlattal karöltve az utóbbi években a parazitózisok elleni védekezés különféle módszereit dolgozta k i, és az utóbbi időben számos korszerű gyógyszerkészítmény is - főként külföldön - forgalomba került, mégis - ha igazságosan akarunk Ítélni - be kell vallanunk, hogy néhány betegségtől eltekintve a parazitás fertőzöttség világszerte és hazánkban sem csökkent, sőt a nagyüzemi állattenyésztés elterjedése folytán több esetben bizonyos mértékű emelkedés következett be. A háziállatokban előforduló paraziták elleni védekezésnek ez idő szerint és még hosszú ideig egyik leggyakrabban alkalmazott módja a gyógyszeres terápia. A terápia azonban csak akkor lesz teljes hatékonyságú fegyver a fontosabb parazitózisok elleni küzdelemben, ha azt másképpen, megfelelőbben fogjuk alkalmazni, mint eddig tettük. Ha ugyanis - mint manapság még általában + A tátralomnici II.Nemzetközi Helmintológiai Szimpóziumon 1970. október 15-én elhangzott előadás alapján.
szokásos - valamely már beteg állatból gyógyszer alkalmazásával az élősködőket kihajtjuk,akkor az állat meggyógyul, a beavatkozás hasznos ugyan, de ez a módszer nem modern, elavultnak tekinthető, mert igy maradandó eredmény nem érhető e l. Mai ismereteink szerint nagyüzemi viszonyok között a fontosabb parazitózisok elleni küzdelemben tartósabb', hathatósabb eredmény leginkább a preventiv szempontokat magába foglaló gyógykezeléstől, a megelőző kezelési eljárástól várható. Milyen kezelési szisztémát kellene tehát alkalmazni a jövőben nagyüzemi viszonyok között a háziállatok fontosabb parazitózisai ellen? Olyan eljárást, amelynél a prevenciót és a terápiát együttesen alkalmazva aktivabban avatkozunk be a gazda-parazita kölcsönösségi viszonyba. Eljárásunknak célja az állatok paraziták okozta leromlásának, klinikai betegségének és a termékhozam csökkenésének megelőzése, továbbá a külső környezetnek a paraziták különféle fejlődési formáival való fertőzésének a megakadályozása, vagyis olyan módszer alkalmazása, amely lehetetlenné teszi, hogy az állatokban egyrészt a f i a t a l éretlen, másrészt az ivarérett, peteüritő férgek kifejlődjenek. Ha nem gondoskodunk az állatok környezete /istálló, legelő, kifutó stb./ fertőzésének a megakadályozásáról, vagyis a külső környezet parazitológiai szempontból való higiéniájáról, akkor az állatok újra fe rtőződése a kezelés után rövid idő múlva bekövetkezik és az orvoslási eljárást kezdhetjük elölről. Éppen ezért a takarmányban elkeverve folyamatosan, tartósan kellene etetni alacsony, szubterápiai dózisban olyan alkalmas gyógyszert, amelynek az állandó, viszonylag egyenletes koncentrációja folytán többszörös hatásmechanizmusával számolni lehet. Egyrészt elpusztitja az ivarérett férgeket /helminthocid hatás/, továbbá gátolja a nőstényférgek petetermelését, vagyis csak kevés és jobbára terméketlen, továbbfejlődésre alkalmatlan pete ürül /helminthostaticus hatás/, másrészt elpusztitja az emésztőcsőben, i l l. más szervekben levő petéket és lárvákat /ovo-larvicid hatás/ i s. Erre a szemléletre tehát az a jellemző, hogy a gyógykezelés a- l a t t nem a betegterápiát értjük, hanem a gyógykezelésnek azt a
formáját, amelynek célja a klinikai megbetegedés megelőzése, a szubklinikai fertőzöttség okozta hozamcsökkenés és a külső környezet fertőzésének a megakadályozása, s igy a környezet' fertőzöttségét fokozatosan csökkentve a háziállatok inváziójának a lehetőségét is jelentősen mérsékeljük. Ezt a céltudatos, tervszerű védekezési eljárást nevezem preventív terápiának. A megfelelő higiénia biztosításával, az optimális tartási és takarmányozási feltételek megteremtésével tehát i l y módon lehetővé válik, hogy az állatok a parazitáktól nem kárositva a genetikai adottságok által meghatározott termékhozamok maximumát produkálhatják. Milyen gyógyszerek vehetők igénybe a preventiv terápia céljára? A készítménynek hatékonynak kell lennie az ivarérett és az é- retlen, f i a t a l férgekre. Tömegkezelésre alkalmas legyen, takarmányba keverve vagy ivóvizben oldva lehessen alkalmazni. A kemoterápiái indexe nagy legyen, ne legyen toxikus, ne rontsa a gazdaállat egészségi állapotát és ne csökkentse az étvágyát, Ne hasson negativ irányban a t e j -, hus-, gyapjú-, tojásprodukcióra, a hizékonyságra. A gyógykezelés után a tej, hus, tojás fo gyasztása közegészségügyi szempontból aggálytalan legyen. Olcsó legyen, hiszen az állatok kezelése gazdasági megfontolásból származik. Lehetőleg széles hatásspektrummal birjon, vagyis e'gyidejüleg különféle fajú és különböző szervekben megtelepedett férgek elpusztítására legyen alkalmas. A parazitózisok elleni preventiv terápiás eljárások kidolgozására irányuló törekvések természetesen nem mai keletűek. Ismeretes például, hogy a csirkék vakbél-coccidiosisa néhány évvel ezelőtt egyike volt azon betegségeknek, amely a nagyüzemi baromfitenyésztés rentabilitását a legkomolyabban veszélyeztette. A megfelelő gyógyszerkészítményekkel végzett preventiv kezelés kikísérletezése, majd alkalmazása óta a vakbél-coccidiosis már csekély veszteségeket idéz elő. A nyul-coccidiosis okozta károk csökkentésére, illetve megszüntetésére irányuló preventiv eljárások kidolgozása manapság több országban vizsgálat tárgyát képezi. A különféle helmintózisok elleni védekezés céljából a
.St reptomyces h yq roscopicus fermentációs termékével, a Hygromycin-8 készítménnyel, a fenotiazinnal, a tiabendazollal, a piranteltartaráttal, a haxaklorofénnel, a dietilkarbamazinnal, a piperazin-vegyületekkel, a szervesfoszfátészter-készitményekkel és más vegyületekkel végeztek eddig kísérleteket a sertés ascaridosisának és egyéb helmintózisainak, a baromfi ascaridiosisának, a juhok és a szarvasmarhák trichostrongylidosisának, dictyocaulosisának, fasciolosisának, a lovak strongylidosisának, a fácánok és csirkék syngamosisának,a kutyák ancylostomatosisának és orsóférgességének preventiv orvoslására. Ezekből a vizsgálatokból végeredményben arra lehet következtetni, hogy a különféle gyógyszerkészítményeknek alacsony, szubterápiai dózisban több héten át takarmányban való naponkénti alkalmazása a kezelt állatokban a kontrollokhoz viszonyitva szignifikáns súlygyarapodást eredményezett, a férgek petetermelése jelentősen csökkent, vagy meg is szűnt, a fertőzőképes lárvák kialakulása, valamint a férgek fejlődési ciklusa zavart szenvedett, az ivarérett férgek nem vagy csekély számban fejlődtek ki, az állatok hozama emelkedett, tehát a preventiv kezelések eredményesnek bizonyultak. Az utóbbi időben vizsgálatokat végeztünk két hazai készítménynek, a Furidinnek és a Rodaninnak a preventiv terápiában való felhasználhatóságára vonatkozóan. A Furidin /l-/6-nitrofurfuriliden-amino/-2-imidazolidintion/ sárga szinü, erősen szinező, szagtalan por; vizben nem oldódik. Csirkéken végzett kisérletes vizsgálatok eredményei a Furidin coccidiostaticus hatására u- talnak. A Furidin-es koncentráció és a vakbél-coccidosis elleni hatékonyság között egyenes arányú összefüggés állapitható meg. A preventiv gyógyszeres kezelési kísérletekből kitűnik, hogy a Furidin 0.02 %-ban a takarmányba keverve, s a csirkék napos korától kezdve 9 hetes korig folyamatosan etetve megakadályozza a vakbél-coccidiosis kitörését, tehát alkalmas a vakbél-coccidiosis preventiv gyógyszeres kezelésére. A mesterséges fertőzési kisérletek azt tanusitják,hogy a Furidin etetése nem akadályozza meg a csirkékben a vakbél-coccidiosis elleni immuni'tás k i fej lődését. 220
Az in vitro végzett kisérletekből megállapitható, hogy a Furidin iránt a Salmonella qallinarum érzékeny; a tenyészetek f e j lődését az 5 gamma/táptalaj ml Furidin akadályozza.a gyakorlatban végzett vizsgálatok szerint a Furidin 0.02 %-ban a takarmányba keverve, s folyamatosan, tartósan etetve gátolja a csirkékben a barom f i t i fusz kialakulását, igy eredményesen használható e csirkebetegség okozta elhullások csökkentésére. A Furidin azzal tűnik ki az eddig ismert nitrofurán-származékok közül, hogy coccidiostaticus és bacteriostaticus hatása mell e t t helminthostaticus tulajdonsággal is rendelkezik.a Furidint 0.02%-nyi mennyiségben tartalmazó takarmánykeveréknek a csirkék 2 hetes korától 11 hetes koráig tartó folyamatos, állandó etetésével meg lehet akadályozni az ivarérett Ascaridia galli példányok kifejlődését, s biztositani lehet a baromfi orsóféregmentes felnevelését. A Furidin az alkalmazott koncentrációban nem pusztitja el az Ascaridia-lárvákat, hanem csupán gátolja fejlődésüket, feltehetően az anyagcsere-folyamataik befolyásolása révén. Az anyagcseréjükben megzavart lárvák fejlődése lelassul, vitalitásuk csökken, s anélkül, hogy rendes testnagyságukat elérnék, a kiürülő béltartalommal a külvilágra kerülnek. A Furidin alkalmasnak látszik nemcsak egyes baromfiállományok Ascaridia-mentes felnevelésének megvalósítására. hanem tartós alkalmazása esetén a baromfitelepek fertőzöttségének folyamatos megszüntetésére i s. Megjegyezzük, hogy a Furidin 0.02 %-os arányban több héten át való alkalmazása a kezelt csirkékben a kontrollokhoz viszonyítva jelentős súlygyarapodást eredményez. A coccidio-, bacterioés helminthostaticus hatás együttes érvényesülése fokozza az állatok takarmányfelvételét és javitja az elfogyasztott takarmány értékesítését. A Furidinnek a sertés-orsóférgesség terápiájában való felhasználhatóságára vonatkozó vizsgálatokból eddig a következő eredmények születtek. A 0.1 %-os keveréknek 3 hétig tartó folyamatos etetése során a malacok naponta kb. 900 mg/tskg Furidint vesznek f e l. Ennek a Furidin-adagnak hatására a fertőzött ser-
résekből kiürülő orsóféregpeték száma mintegy 80 %-kal, a fertőzött egyedek száma viszo.nt csak kb. 30 %-kal csökken. Ez a hatékonyság a gyakorlat igényeit nem elégiti k i, A 0,16 %-os takarmánykeveréknek 3 hétig tartó folyamatos, megszakitás nélküli etetése után a sertésekből kiürülő orsóféregpeték száma kb. 90 %-kal, a fertőzött egyedek száma pedig mintegy 80 %-kal csökken,a sertések Oesophaqostomum dentatum- és Trichuris suisfertőzöttségét a Furidines kezelés nem befolyásolja. Az ascaridosis elleni hatékonyság fokozása céljából a Furidin-koncentráció további emelése vizsgálataink szerint nem lehetséges, a Furidin ugyanis a takarmánynak kellemetlen izt âd, s igy jelentősen csökken a sertések takarmányfogyasztása. A Furidint 0.1-0.16 %-os arányban tartalmazó takarmánykeverék 3 hétig tartó e- tetése kellemetlen mellékhatások jelentkezésével nem jár. A k i választódó Furidin a sertések vizeletét mérsékelten sárgára szinezi. A vizsgált másik készitmény a Rodanin /N-/3,4-diklór-fenil rodanin/ sárgás szinü kristályos por; vizben nem oldódik. Vizsgálataink szerint a Rodanin 0,08 %-os takarmánykoncentrációban a csirkék 2 hetes korától kezdve 11 hetes koráig folyamatosan, preventive etetve kifejezett helminthostaticus hatást fejt ki az Ascaridia g a l l i férgekre,illetve az Ascaridia-lárvákra, megakadályozza az ivarérett példányok kifejlődését. Az i l y módon történő Rodanin-adagolás esetén a féregszám jelentékenyen lecsökken, minthogy azonban a fertőzött környezetben folyamatosan történik a csirkék ujrafertőződése, teljes féregmentesség nem érhető el, hiszen a felvett lárvák bizonyos ideig a szervezetben tartózkodnak. Használható a Rodanin nagyüzemi tojóállományokban a már létrejött, patens ascaridosis orvoslására. A Rodanint 0.12 %-nyi mennyiségben tartalmazó takarmánykeverék 3 hétig tartó folyamatos etetése után az orsóféregpeték száma mintegy 95 %-kal, a fertőzött egyedek száma pedig 90 %-kal csökken. A 3 hetes Rodaninos kura a gyakorlat igényeit kielégíteni látszik. A Rodaninos kezelés toxicitási tüneteket nem idéz elő, a baromfi sulyfelvételét, tojástermelését nem befolyásolja kedvezőtlenül.
A sertés-ascaridosis terápiájában való alkalmazhatóságra irányuló vizsgálatok eredményei szerint a Rodanin 0.2 %-os takarmánykoncentrációban 3 héten keresztül folyamatosan adagolva felhasználható a sertések patens ascaridosisának orvoslására. A 3 hetes Rodaninos kezelés eredményeképpen ugyanis a fertőzött sertésekben az orsóféregpeték száma mintegy 95 %-kal, a fertőzött állatok száma pedig kb. 85 %-kal csökken. A sertések Oesophaqostomum dentatum- és Trichuris suis-fertőzöttségének extenzitását és intenzitását a Rodaninos kezelés nem csökkenti. A Rodanint tartalmazó takarmánykeverék 3 hétig tartó etetése a sertéseken toxikus tüneteket nem idéz elő. Az eddig végzett vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy.a háziállatok fontosabb parazitózisai elleni küzdelemben a preventiv terápia alkalmazása járható útnak látszik. A paraziták okozta súlyos gazdasági károk, továbbá a különféle parazitózisok csökkentése, illetőleg megszüntetése céljából eddig végzett eredménytelen beavatkozások indokolttá teszik, hogy a kutatóintézetekben és a gyógyszergyárak laboratóriumaiban egyaránt széles körű, minden részletre kiterjedő vizsgálatok induljanak különféle gyógyszerkészítményekkel a preventiv kezelési eljárásnak a nagyüzemi követelményeknek megfelelő, a gyakorlat számára legalkalmasabb módozatainak kidolgozására. NEMESÉRI, L. : Preventive Treatment of Parasitic Infections in Domestic Animals. Assays of Furidine and Kodanine for Antiparasitic Effectivity Under the conditions of large-scale animal husbandry, effective control of parasitic diseases can only be expected from prophylactic measures. Chemical prophylaxis can most effectivelly be achived by inclusion of subtherapeutic doses of drugs, active against both mature and immature parasites, into the food or drinking water. Such a continuous medication prevents the establishment of the parasites in the host and the "build-up" of worm eggs, cysts 1, etc. on the soil, and the animals are enabled to achieve their f u l l potential.
Two drugs were analyzed for their prophylactic and therapeutic value in various diseases: Furidine in caecal coccidiosis, fowl typhoid, ascaridiosis of poultry and ascaridosis of swine, and Rodanine in ascaridiosis of the poultry and swine ascaridosis. The author points out that in view of the many unsuccesful attempts to reduce the economic losses due to parasitic diseases, extensive work should be undertaken to determine the prophylactic value and the principles of preventive application of various drugs. Érkezett: 1972. I I. 28. Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet Budapest XIV., Tábornok u. 2.